Az Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 79. §-ának b) pontjában, valamint a 80. §-ának (1) bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja.

I. fejezet

Az Önkormányzat vagyona

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a Gyomaendrőd Város Önkormányzata vagyonának részét képező tulajdonra (ingatlanokra és ingókra) és a vagyoni értékű jogokra terjed ki (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya - a közüzemi vállalatok és a költségvetési szervek használatában levő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek kivételével - a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, továbbá a lakások és a forgalomképes önkormányzati vagyonhoz tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésére.

(3) A Képviselő-testület és szervei, valamint az önkormányzati vagyonkezelők és vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának keretében kötött szerződések során a törvények és e rendelet szabályai szerint kötelesek eljárni.

Az önkormányzati vagyon

 2. § (1) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és egyéb vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

(3) A törzsvagyon tárgyait törvény, valamint e rendelet állapítja meg.

(4) Törzsvagyonná olyan önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak nyilváníthatók, amelyek közvetlenül közszolgáltatások céljaira vagy közhatalom gyakorlására szolgálnak.

(5) Az egyéb vagyon tárgyai forgalomképesek.

Vagyonleltár

3. § (1)^[1] A vagyonleltár Gyomaendrőd Város Önkormányzata tulajdonában a költségvetési és zárónapján meglévő vagyon szerinti kimutatása az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 37. § (7) bekezdésében fennálló feltételek, és lehetőség alapján kétévente leltározással kerül végrehajtásra. A kétévenkénti leltározások között a vagyon szerinti kimutatás, vagyonleltár a kataszteri nyilvántartó program alapján készül el.

(2) A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3)^[2] A vagyonleltár az önkormányzati vagyont, törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint egyéb vagyon (forgalomképes vagyon) bontásban, az egyes vagyontárgyak közül az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen, mennyiségben, és pénzértékben, az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értéken veszi számba.

(3a)^[3] Az önkormányzati vagyon kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősített vagyonelemeit a 2. melléklet, az egyéb minősítésű vagyonelemeket a 3. melléklet tartalmazza.

(4) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz csatolva a Képviselő-testületnek be kell mutatni.

(5) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás állományának felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonleltár összeállításáról, közzétételéről a polgármester gondoskodik.

(6) A vagyonkataszter nyilvántartása a kormányrendeletben meghatározott tartalommal és formátumban elektronikusan történik. A vagyonkataszter vezetésért felelős személy a bekövetkezett változásokat 30 napon belül köteles átvezetni a nyilvántartáson.

(7) A jegyző köteles biztosítani a vagyonleltárban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok vagyonkataszterében szereplő ingatlanok adataival és a számviteli nyilvántartással való egyezősséget.

(8)^[4] Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást, új ingatlan létrejöttét, illetve a vagyonban bekövetkezett csökkenést, az adott vagyontárgy kezelője, üzemeltetője, az önkormányzat intézménye, a hivatal érintett osztályai, valamint az önkormányzat megbízásából eljáró vagyonkezelő, illetve beruházó, a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a változást dokumentáló irat(ok) másolatának csatolásával együtt köteles jelenteni az ingatlan kataszter vezetésével megbízott személynek.

Forgalomképtelen törzsvagyon

4. § (1) Forgalomképtelenek

a) a helyi közutak és műtárgyaik

b) terek és parkok

c) vizek és viziközműveknek nem minősülő közcélú vizilétesítmények

d) levéltári anyagok

e) védett természeti területek

f) tervtárak terv- és iratanyagai

g) köztemetők

h) holtágak vízremenő önkormányzati tulajdonban lévő közterületei

i) mindaz a vagyon, melyet a Képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítésére kötött szerződés semmis.

(3) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben - külön jogszabály rendelkezésénél fogva - telekrendezési eljárásban közterületi lejegyzésre kerül sor, illetve a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében a tulajdonosok megállapodnak.

Korlátozottan forgalomképes vagyon

5. § (1) Korlátozottan forgalomképesek

a) a műemlékek

b) muzeális gyűjtemény és muzeális emlékek

c) közművek

d) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon

e) önkormányzati vállalatokra rábízott vagyon

f) középületek

g) egyszemélyes gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban lévő önkormányzati részesedések

h) erdők

i) holtágak vízremenő önkormányzati tulajdonban lévő telkei

j) mindaz a vagyon, melyet a Képviselő-testülete annak nyilvánít.

(2) A törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyaival a törvények és e rendelet keretei között lehet rendelkezni.

Egyéb vagyon (forgalomképes vagyon)

6. § Forgalomképes mindaz a vagyon, amely nem tartozik a forgalomképtelen-, és a korlátozottan forgalomképes vagyon hatálya alá.

II. fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

7. § (1) A Képviselő-testületet megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2)^[5] A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja, ezt a jogát szerveire és az önkormányzati vagyonkezelőkre e rendelet szerint ruházza át.

Az önkormányzat vagyonkezelő szervei:

a) Polgármesteri Hivatal,

b) Az önkormányzat költségvetési intézményei,

c) Ingyenes használók használati szerződés alapán,

d) Viszterhes szerződés alapján vagyonkezelő szervezetek.

(3) Az önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerződésben a tulajdonosi jogok egy részének gyakorlásával megbízza.

^[6]8. § (1) A Képviselő-testület az e rendelet rendelkezéseitől eltérően különösen indokolt esetben más szabályokat állapíthat meg az értékesítések feltételeire.

(2)^[7] Gyomaendrőd Város Önkormányzata az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. Törvény 30. § (2) bekezdésének felhatalmazása alapján az egyéb ingatlanok tekintetében a bérbeadás útján történő hasznosítása során az általános szabályok szerinti adózást választja.

A vagyontárgy forgalomképességének változása átminősítéssel^[8]

^[9]8/A. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló Képviselő - testület indokolt esetben dönthet a vagyontárgy vagyonkimutatás szerinti besorolásának megváltoztatásáról, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik.

(2) Az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon tekintetében az egyes ingatlanokat minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az önkormányzat törzsvagyonába (forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes vagyonába), vagy forgalomképes vagyoni körébe kerül besorolásra.

(3) Az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges vagy feleslegessé váló vagyon tekintetében, a Képviselő - testület dönt a költségvetési szerv alapító okiratának megfelelő módosításával arról, hogy a vagyontárgyat kivonja költségvetési szerv használatából.

(4) A (3) bekezdésben nevesített vagyon értékesítését megelőzően a vagyon forgalomképességét e rendelet 4-6. §-ai szerint kell megállapítani.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

9. § (1) Eltérő törvényi rendelkezés hiányában

a) 1.000.000.- Ft éves bevételt meghaladóan az önkormányzati vagyon használatba - vagy bérbeadása kizárólag nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére történhet;

b) önkormányzati vagyon elidegenítése 2.000.000.- Ft forgalmi értéket meghaladóan kizárólag nyilvános versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.

(2) A nyilvános versenytárgyalás kötelezettsége nem vonatkozik az értékesítési célt szolgáló dolgokra és a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra, korlátolt felelősségű társaság üzletrészének értékesítésére és a részvények nyilvános forgalomba hozatalára.

(3) A vagyontárgy nyilvános értékesítése és hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása - a vagyontárgy jellegétől függően - a hasznosításra való kijelöléshez vagy a végső döntés meghozatalához szükséges. A hasznosításra kijelölő döntés más szervezetet vagy személyt is felhatalmazhat a hasznosítás módjának részletes feltételeinek meghatározására.

(4) Az (1) bekezdésben megjelölt forgalmi értéket meg nem haladóan az önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása, továbbá értékhatártól függetlenül e vagyon megterhelése, fő szabályként, versenyeztetési eljárás eredményeként történhet.

(5) A versenyeztetési eljárás szabályait külön jogszabályban nem szabályozott esetekben a tulajdonosi jogok gyakorlója által jóváhagyott versenyeztetési szabályzat tartalmazza.

(6) A versenyeztetési szabályzat rendelkezéseit az önkormányzati vagyont magánjogi szerződés alapján kezelő, hasznosító szerv vagy személy is köteles alkalmazni. E szervet vagy személyt szerződésben vállalt kötelezettség teljesítéséért kártérítési felelősség terheli.

10. § (1) Az önkormányzati vagyon értékesítésére, illetőleg hasznosítására kötött szerződésekről nyilvántartást kell vezetni, amelynek felfektetéséről és folyamatos vezetéséről a polgármester gondoskodik.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása kérdésében a döntést hozó, illetve a szerződést kötő a döntést, illetve a szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a nyilvántartást értesíteni a döntés, illetve a szerződés egy példányának megküldésével.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

11. § (1) Az önkormányzati vagyon részét képező vagyontárgy forgalmi értékét az adott vagyontárgy értékesítésére vagy egyéb módon történő hasznosítására irányuló döntést megelőzően forgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni, amennyiben az más módon nem állapítható meg.

(2) A vagyontárgy feletti rendelkezési jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

12. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél /peres fél/ jogát.

(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával (bérletével) összefüggésben gyakorolja a használatba adó és használatba vevő jogait és kötelezettségeit.

Önkormányzati vagyon ingyenes átengedése^[10]

13.^[11] § (1) A Képviselő - testület az önkormányzat intézményei részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) Az önkormányzat intézményei használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) Az önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításának jogát a Képviselő-testület megvonhatja, illetve korlátozhatja.

(4) Az önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával - az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő - bevételszerző tevékenységet folytatni.

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant az intézmény vezetője egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe vagy használatba adni. Egy éven túli bérbe vagy használatba adáshoz az illetékes szakbizottság javaslata alapján Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.

(6) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért az önkormányzat intézményének vezetője felel.

(7) Az intézmény, ha az önkormányzat másként nem rendelkezik a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

13/A.^[12] § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat a Képviselő-testület döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján adhatja ingyenes használatba.

(2) Az ingyenes használatra vonatkozóan használati szerződést kell kötni. A használati szerződést e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az ingyenes használat során bérleti jogviszony nem jön létre, bérleti díjat fizetni nem kell.

(4) Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő tényleges költségek, a használt területtel arányos részét meg kell térítenie.

(5) A használót az ingatlan rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan az alábbi főköltségek terhelik:

a) az általa használt helyiségek (ingatlanok vagy ingatlanrészek) rendeltetés szerű használata, állagának megóvása, belső felújítása és karbantartása;

b) a közös használatú helyiségek  közüzemi díjai a használó és a használatba adó között létrejött - megállapodás alapján;

c) az általa használt helyiségek közüzemi díjai;

d) A Képviselő-testület az ingyenes használatba adásról hozott döntésében az előző pontokban meghatározottakon felül további költségek viselését is előírhatja a használó részére.

(6) Az (1)-(5) bekezdésekben nem szabályozott részekről a szerződő felek szabadon rendelkezhetnek.

Az önkormányzati vagyonkezelők jogállása

14. § (1) Az önkormányzati vagyonkezelő a használatában lévő önkormányzati vagyonnal közfeladatai ellátásának sérelme nélkül a törvények és e rendelet korlátai között önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzati vagyonkezelőt illető használat joga a (3) bekezdésben foglaltak kivételével ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti, de az önkormányzati vagyonkezelő köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint a tulajdonost a vagyontárgy után terhelő pénzügyi kötelezettségeket.

(3) Gazdasági Társaság, közhasznú társaság vagyonkezelésében lévő közmű utáni használati jogért díjat kell fizetni.

(4) Önkormányzati vagyonkezelő a Képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget, teljesíthet alapítványi hozzájárulást.

(5)^[13] Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak:

a) A kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznának szedésére, a birtokvédelemre.

b) A közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak meghatározott időre történő bérbeadására, egyéb hasznosítására.

c) A kezelésükben lévő ingó vagyontárgyak e rendeletben szabályzott módon történő elidegenítésére.

d) A vagyontárgyak megterheléséhez a képviselő- testület engedélye kell.

e) A vagyonkezelő szervezetek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemelésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat normativ bevételeikből, a hasznosításból és a felmerülő támogatásokból származó bevételek terhére ellátni.

f) A vagyonkezelő szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

g)^[14] A polgármester és a Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság (a továbbiakban: pénzügyi bizottság) a vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetőit e feladatuk ellátásáról rendszeresen, külön is beszámoltathatják.

(6)^[15] Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot visszterhes vagyonkezelői szerződéssal adja át a vagyon kezelőjének.

(7)^[16]    A vagyonkezelői jog ellenértékét a Képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.

(8)^[17]  A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározása során figyelembe kell venni a vagyonkezelésbe adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetés költségeit, a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó, valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás alapján előírt, önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

Vagyonkezelési jog megszerzésének és gyakorlásának feltételei^[18]

14/A. § A vagyonkezelési jog akkor adható át ha a vagyonkezelői jog jogosultja vállalja, hogy:

a) a vagyonelemet közfeladat ellátására vagy a közfeladat ellátásához kapcsolódó tevékenységhez használja,

b) a vagyonelem értékcsökkenésével arányos mértékű állagmegóvási, karbantartási munkák elvégzését,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyonelemhez kapcsolódó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését,

d) a szerződés teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

e) a vagyonkezelői jog megszerzéséhez kapcsolódó költségek viselését,

f) viseli a vagyonelemhez kapcsolódó terheket és kötelezettségeket

Vagyonkezelői jog ellenőrzésére vonatkozó szabályok^[19]

14/B. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését a pénzügyi bizottság ellenőrzi.

(2) A pénzügyi bizottság jogosult:

a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó közérdekből nyilvános adat megismerésére és okiratba betekintésre,

(3) A vagyonkezelő jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(4) A vagyonkezelő köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére, a rendelkezésre bocsátott dokumentum teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(5) A pénzügyi bizottság az ellenőrzés megállapításairól készített összefoglaló jelentést köteles a soron következő Képviselő - testületi ülésre beterjeszteni.

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

A forgalomképtelen vagyon hasznosítása

15. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosítása

1.000.000.- Ft éves bevétel és egy évig terjedő használatba-, illetve bérbeadása a polgármester,

1.000.000.- Ft - 2.000.000.- Ft éves bevétel értékhatárig pénzügyi bizottság,

2.000.000.- Ft éves bevétel értékhatár felett az illetékes szakbizottság javaslata alapján a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A polgármester gondoskodik a vagyontárgyak hasznosításra irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról. A hatáskör gyakorlása különösen bérleti szerződések, használati megállapodások és reklámjog biztosítására irányuló megállapodások, valamint a telekrendezési eljárás végrehajtását szolgáló megállapodások megkötését foglalja magában.

(3) Az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges a védett természeti területek használati jogának átadásához.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

16. § (1) A Képviselő-testület rendelkezik az 5. § (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyon szerzéséről, elidegenítéséről, bérleti vagy használati jogának átengedéséről és gazdasági társaságba való beviteléről a 17-18. §-ban megjelölt kivételekkel.

(2)^[20]

(3) A helyi közművek hasznosítására vonatkozó pályázat kiírásáról és elbírálásáról a Képviselő-testület dönt, a koncessziós szerződés aláírására a polgármester jogosult.

17. § (1) Az önkormányzati intézmény vezetője önállóan dönt a használatában lévő

a., ingóvagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, elidegenítéséről és egyéb módon történő hasznosításról 400.000.- Ft értékhatárig, 400.000.- Ft - 1.000.000.- Ft értékhatárig pedig a Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság^[21] egyetértése szükséges az intézményvezető döntéséhez, 1.000.000.- Ft értékhatár felett pedig a Képviselő-testület dönt az a., pontban meghatározott ügyekben.

b) Ingatlan, ingatlanrész határozatlan idejű vagy egy évet meghaladó határozott idejű hasznosításához 1.000.000.- Ft éves bevétel értékhatár felett a Képviselő-testület dönt az illetékes szakbizottság javaslata alapján,

400.000.- Ft - 1.000.000.- Ft éves bevétel értékhatárig az intézményvezető döntéséhez szükséges a pénzügyi bizottság egyetértése.

(2) a)

18. § A műemlékek, középületek, erdők tulajdonjogát nem érintő hasznosítás:

- 1.000.000.- Ft éves bérleti díj értékhatárig és 1 éven belüli hasznosítása a polgármester,

- 1.000.000.- Ft -2.000.000.- Ft éves bevétel értékhatárig a pénzügyi bizottság,

- 2.000.000.- Ft éves bérleti díj értékhatár felett az illetékes szakbizottság javaslatára a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

19. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő egyszemélyes gazdasági társaság, illetve közhasznú társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) alábbi jogait a Képviselő-testület gyakorolja;

a) az alapító okirat megállapítása és módosítása;

b) az alaptőke /törzstőke/ felemelése, leszállítása;

c) az egyes részvényfajtákhoz fűződő jogok megváltoztatása;

d) a társaság más társasággal való egyesülésének, beolvadásának és megszűnésének, valamint más társasági formában átalakulása elhatározása;

e) a Gt. 13. §-ában foglaltak kivételével a felügyelő bizottság tagjai, valamint az igazgatóság (ügyvezető) és a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása, illetve díjazásuk megállapítása;

f) a mérleg megállapítása és az éves nyereség felosztása;

g) döntés a részvények típusának álalakításáról részvénycsere vagy felülbélyegzés útján;

h) döntés kötvény kibocsátásáról;

i) a társaság vezérigazgatójának kinevezése, felmentése, munkabérének megállapítása;

j) a Gt. középtávú fejlesztési tervének jóváhagyása;

k) a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés jóváhagyása;

l) döntés mindazokban a kérdésekben, melyekkel a "tulajdonosi bizottság a Képviselő-testülethez fordul.

A forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

20. § (1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik:

a) forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy megszerzése, elidegenítése, ingatlan jelzálogjoggal való megterhelése, kivéve az ingó vagyontárgy elidegenítését, megszerzését, melyben 1.000.000.- Ft értékhatárig a polgármester dönt, 1.000.000.- Ft - 2.000.000.- Ft értékhatárig a pénzügyi bizottság dönt.

b) forgalomképes vagyon részét képező vagyontárgy tulajdonjogát nem érintő egyéb hasznosítása;

- ha az éves bevétel 1.000.000.- Ft-ot nem haladja meg és egy évit terjedő hasznosítás esetén a polgármester,

ha az éves bevétel az 1.000.000.- Ft-ot meghaladja 2.000.000.- Ft-os értékhatárig pénzügyi bizottság,

2.000.000.- Ft-os értékhatár felett a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a döntés.

Üzletrész, részvény, egyéb értékpapír megszerzése és elidegenítése - egy szerződésre vonatkozóan:

- 1.000.000. - Ft-os értékhatárig a polgármester,

- 1.000.000.- Ft- 2.000.000.- Ft értékhatárig a Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság^[22],

- 2.000.000.- Ft-os értékhatár felett a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Feladat- és hatáskör változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását szolgáló megállapodás jóváhagyása.

21. § (1) Az Önkormányzat kizárólag betéti társaság korlátolt felelősségű kültagja, korlátolt felelősségű társaság tagja, közhasznú társaság tagja és részvényese lehet.

(2) Az Önkormányzat többszemélyes gazdasági társaságban és közhasznú társaságban meglévő részesedésének vonatkozásában a társaság tagját megillető jogokat a Képviselő-testület meghatalmazása alapján kijelölt személy gyakorolja.

(3) A Képviselő-testületet a társaságban képviselő tisztségviselők tevékenységükről folyamatosan számolnak be személyesen a bizottságnak. A bizottság a tagsági jog gyakorlásáról és tapasztalatairól évente jelentést ad a Képviselő-testületnek.

(4) Az Önkormányzat tulajdonában lévő értékpapír-állomány technikai kezelését a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi és Vagyonkezelési Osztálya látja el a Pénzkezelési Szabályzatban foglaltak szerint.

A koncesszió szabályai

22. § A koncesszióba adható önkormányzati szolgáltatásokról  a koncessziról szóló törvény rendelkezik.

Mezőgazdasági művelésű ingatlanok

23. § (1)^[23] A mezőgazdasági művelésű ingatlanok hasznosításának előkészítése és a képviselő - testületi döntés végrehajtása a Városfenntartó, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság feladata.

(2) A hasznosítás formája:

- adásvétel

- csere

- haszonbérlet.

(3) A haszonbérletbe adás történhet határozatlan időre vagy meghatározott időre és feltétellel.

(4)^[24] A haszonbérletbe adható ingatlanok éves bérleti díját művelési áganként, belterületre és külterületre bontva a Képviselő-testület határozza meg.

Az 5 évet meg nem haladó idejű bérbeadás szerződésenként:

a) 1.000.000.- Ft éves bevétel értékhatárig a polgármester,

b) 1.000.000.- Ft - 2.000.000.- Ft éves bevétel értékhatárig Városfenntartó Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság,

c) 2.000.000.- Ft éves bevétel értékhatár felett az illetékes szakbizottság javaslata alapján a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(5) A bérleti szerződéseket a Képviselő-testület nevében polgármester köti meg, a (4) bekezdés a., pontban foglaltak illetve, a hatályos haszonbérleti szerződésekre vonatkozó jogi szabályozása alapján.

(6) Mezőgazdasági művelésű ingatlan elidegenítését értékhatártól függetlenül meg kell hirdetni. A minimális vételárra forgalmi értékbecslést kell készíteni. A Képviselő-testület határozza meg az értékesítés feltételeit. Az adásvétel kérdésében a Képviselő-testület dönt, az ülésre az előterjesztés mellé a szerződés tervezetet is csatolni kell. Az adásvételi szerződést a Képviselő-testület nevében a polgármester köti meg.

Nem lakás célját szolgáló helyiség és nem lakás célú építésre szolgáló telek ingatlanok hasznosítása

24. § A rendelet általános feltételei szerint e vagyon forgalomképes vagyonnak minősül. Hasznosítás egyik módja lehet az általános feltételek között meghatározott gazdasági társasági törvény hatálya alá tartozó vállalkozás. További vagyon hasznosítási forma az ingatlan adásvétele, továbbá az ingatlanra határozatlan vagy határozott idejű használati jog vagy bérleti jog biztosítása. A lakások és helyiségek bérletét és elidegenítését az önkormányzat helyi rendelete szabályozza.

Közbeszerzések

^[25]25. § A közbeszerzéseket a közbeszerzésekről szóló törvény szabályozza. A Kbt 6. § (1) bekezdése értelmében Gyomaendrőd Város Önkormányzata a „Gyomaendrőd Város Önkormányzatának közbeszerzési Szabályzata”-val szabályozza a közbeszerzési eljárásai előkészítésének, lefolytatásának, belső ellenőrzésének felelősségi rendjét, a nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek felelősségi körét és a közbeszerzési eljárás dokumentálási rendjét, összhangban a vonatkozó jogszabályokkal.

Értelmező rendelkezések

26. § E rendelet alkalmazása szempontjából:

a) Mezőgazdasági művelésű ingatlan: a város bel- és külterületén lévő az az ingatlan, amelyet az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcs, kert, gyep, nádas és erdő művelési ágban tartanak nyilván és nem minősül építmény elhelyezésére szolgáló vagy különleges rendeltetésű földnek.

b) Nem lakás célját szolgáló helyiség, helyiségcsoport: az ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, tárolási-szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra használt önálló helyiség vagy műszakilag, összefüggő helyiségcsoport, tekintet nélkül a benne lévő munkakörrel kapcsolatos szolgálati lakásra.

c) Nem lakás célú építésre szolgáló ingatlan: minden olyan kül- és belterületi beépítetlen ingatlan, amelyre az Általános Rendezési Terv és egyéb szabályok alapján a b) pontban foglalt helyiség, illetve helyiségcsoport építhető.

d) Önkormányzati törzsvagyon: a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes önkormányzati vagyon.

e) Forgalomképtelen vagyon: helyi közutak és műtárgyaik, a terek és parkok

f) Korlátozottan forgalomképes vagyon: a közművek, az intézmények és középületek

g) Határozott idejű használati jog: a tulajdonjog fenntartása mellett a jogosult részére a meghatározott vagyon használatának pénzbeni térítés ellenében meghatározott időre szóló átengedése.

h) Határozatlan idejű használati jog: fentiek szerint csak határozatlan időre vonatkozik

i) Ingyenes, határidő nélküli használati jog: a tulajdonjog fenntartása mellett, a jogosult részére a dolog használatának ingyenes, határidő nélküli átengedése.

j) Határozott idejű bérlet: olyan szerződés, amely alapján a bérbe adó a dolgot határozott időre a bérlő használatába adja, a bérlő pedig a bért megfizeti.

k) Határozatlan idejű bérlet: fentiek szerint, csak határozatlan idejű.

l) Hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és nevelőszülő, a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

m) Közüzemi díj víz-, villany-, csatorna-, gáz-, telefonszolgáltatásért fizetett díjak.

27. § (1) A vagyongazdálkodással kapcsolatos előkészítő munkákat a Polgármesteri Hivatal végzi. Az előzetes előkészítő munkák véleményezését a bizottsági elnökökből álló munkacsoport látja el.

III. fejezet

Záró rendelkezések

28. § (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a Gyomaendrődi Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól szóló 24/1995. (X. 24.) KT rendelet, valamint azt módosító 8/1996. (IV. 29.) KT rendelet, a 20/1997. (IX. 30.) KT rendelet, a 31/1997. (XII. 23.) KT rendelet, a 14/1999. (IV. 30.) KT rendelet, a 33/1999. (XI. 30.) KT rendelet, a 20/2000. (VI. 30.) KT rendelet, a 12/2002. (VI. 4.) KT rendelet és a 29/2002. (XII. 30.)  KT rendelet hatályát veszti.

29. §^[26] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel.

1. számú melléklet a 14/2003. (VI. 5.) KT rendelethez^[27]

Használati szerződés

Mely létre jött egyrészt Gyomaendrőd Város Önkormányzata (5500 Gyomaendrőd, Szabadság tér 1., adószáma: 15346614-2-04, képviseli: ……………………………….. polgármester mint használatba adó;

Másrészről (név),………………….…………………(lakcím/székhely)……….………………
………...………………………….……………………………...…(adószám/adóazonosító jel) ……….………………… (jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet esetén képviselő neve)……………………………. mint használó az alábbi feltételek mellett:

1. A használatba adó a Vagyonrendelet 13/A. § (2) bekezdése alapján használatba adja a …………………….hrsz-ú, természetben a……………………………
    …………………………………………………… szám alatti ingatlanát a használónak.
2. A használati szerződés határozott/határozatlan időre szól. Határozott idő esetén: ……………………………………………………………………….
3. A használó a használatában lévő vagyont jó gazda módjára köteles használni, köteles a vagyon állagát, és értékét megóvni.
4. Az ingatlan használata ingyenes, használatáért az használatba adó díjat nem követelhet.
   A jelen szerződés alapján fennálló jogviszonynak megfelelően a használó a következő tevékenységekre használhatja az ingatlant:

……………………………………………………………………….

……………………………………………………………………….

……………………………………………………………………….

5. A használó az ingatlant csak rendeltetésének megfelelően használhatja. Az ingatlan használatának jogát másnak csak a használatba adó hozzájárulásával, általa meghatározott ideig adhatja át.
6. A használó a használatba adóval történő megállapodása alapján a következők szerint köteles viselni az ingatlan használatával járó költségeket, közüzemi díjakat:
   1. Közös használatú helységekkel összefüggésben felmerülő díjak:

Használatba vevő                   Használatba adó

Víz- csatornadíj                                

Elektromos ellátás díja                      

Rovar és rágcsálóirtás díja                

Szilárd hulladék szállítási díja          

Gázszolgáltatás díja                          

      Egyéb díjak                                       

1. Saját használatból származó közüzemi díjak

Használatba vevő                   Használatba adó

Víz- csatornadíj                                

Elektromos ellátás díja                      

Szilárd hulladék szállítási díja          

Gázszolgáltatás díja                          

Kábel televízió díja

Telefon díja

Internet szolgáltatás díja

Kéményseprő díj

Egyéb Díjak

1. Az előző két költség-csoport egyikébe sem tartozó díjak:…………………………… ………………………………………………………………………………………….

7. A használót megilleti a birtoklási, használati és hasznosítási jog, de nem illeti meg a ingatlan feletti rendelkezési jog. Ennek megfelelően az ingatlant nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg.
8. A használó speciális kötelezettsége, hogy az ingatlanon belső felújítási és a karbantartási munkálatokat a használó köteles elvégezni a használatba adó egyidejű írásbeli/szóbeli tájokoztatása mellett. A munkálatok elvégzésének költségei a használatba vevőt terhelik.
9. A vagyonkezelő szervezet köteles a használatba vett vagyon használatából, működtetéséből származó bevételeit, illetve közvetlen költségeit és ráfordításait nyilvántartani. Erről a szerződéskötést követő évtől kezdve minden évben a használatba adónak beszámolni.
10. A használatba adót indokolt esetben a használatba adott ingatlan, helység(ek) állagának megóvása érdekében megilleti az a jog, hogy rendkívüli beszámolót kérjen, melynek keretében a használó tájékoztatót ad a vagyon állagáról, állagsérelem esetén annak elhárítási, vagy megelőzéséről a használó köteles gondoskodni.
11. A szerződés megszűnik:

11.1. a szerződés határozott idejének lejártával,

11.2. felmondással.

12. A szerződést a használatba adó az írásbeli felszólítás kézhezvételét követő 8 munkanapon belül felmondhatja, ha

12.1. a használó a rendelkezésére bocsátott helységben nem az ingyenes használatra jogosító tevékenységet végzi

12.2. a használó a 6. pontban meghatározott költségeket nem fizeti meg,

12.3. a használó a szerződésben vállalt, vagy a jogszabályban előírt lényeges kötelezettségét nem teljesíti,

12.4. a használó a használt helységeket, a közös használatra szolgáló helységeket, illetőleg az ehhez tartozó területet rongálja, vagy rendeltetés ellenesen használja vagy nem a jó gazda gondosságával bánik a használatába adott ingatlannal.

13. A szerződést a használó 8 munkanapon belül írásban mondhatja fel.

14. A szerződés megszűnésekor a használó köteles elszámolni az ingatlan használatából származó hasznokkal és költséggel. Az elszámolásból eredő kárért a polgári jog általános szabályai szerint felel.

15. A felek között felmerülő vitát a felek elsősorban kölcsönös egyességgel igyekszenek rendezni.

16. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvben, a 14/2003. KT rendeletben, valamint az önkormányzatok vagyonáról és vagyongazdálkodásáról szóló jogszabályokba foglalt előírásokat alkalmazzák.

Kelt: Gyomaendrőd, 200  . ……………… hó ……-n

Használatba adó                                                        Használó

2. melléklet a 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelethez^[28]

Gyomaendrőd Város Önkormányzata kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősített vagyonelemei

3. melléklet a 14/2003. (VI. 5.) önkormányzati rendelethez^[29]

Gyomaendrőd Város Önkormányzata korlátozottan forgalomképes vagyoni elemei