Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV tv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az esztétikus, egészséges települési környezetet meghatározó közterületi faállomány fenntartása, védelme és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 24. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a helyi, kiemelt jelentőségű természeti értékek oltalma érdekében az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Gyomaendrőd város bel- és külterületén lévő, az önkormányzat tulajdonában álló közterületi fákra, az üzemi fásítás fáira, valamint e rendelettel védetté nyilvánított természeti értékekre, területekre.

(2) Nem terjed ki a rendelet alkalmazási köre

a) az erdőművelési ágban nyilvántartott földterületen lévő fákra;

b) külterületen a közút területének határától tíz méter távolságon belül álló fákra;

c) vasúti területen lévő fákra;

d) a folyó medrében, a mederben keletkezett zátonyon, továbbá a patak, a csatorna medrében lévő facsoport, illetve azokat szegélyező fásítás fáira;

e) gyümölcsösben lévő fákra;

f) szaporítóanyag termelését szolgáló csemetekertek, faiskolák fáira.

2. § ^[1]

3. § ^[2]

4. § (1) Faérték számítás alapján történő fizetési kötelezettséget kell előírni minden olyan közterületi fakivágás engedélyezésének esetében, amikor a fa kivágását balesetveszély, épületek állagának védelme, a fa természetes elöregedése és betegsége, valamint közérdek nem indokolja (idegen érdek).

(2) Nem minősül idegen érdeklőből történő fakivágásnak, és ezért mentesül a faérték számítás alapján a fizetési kötelezettség alól az, aki az általa telepített gyümölcsfa kivágását követően azt a fakivágási engedélyben megjelölt fafajtával pótolja.

(3) A faérték számítás menetét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

5. § (1)A faérték számítás alapján megállapított összeg befizetésére a jegyző 12 havi részletfizetést adhat.

(2) A faérték számítás alapján kivetett összegeket Gyomaendrőd Város Önkormányzata Környezetvédelmi Alapjára (a továbbiakban Környezetvédelmi Alap) kell befizetni. Az így befolyt összeg csak fapótlások költségének fedezésére használható fel.

A védett természeti értékekre vonatkozó előírások

6. § Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete védetté nyilvánítja a 2. számú mellékletben felsorolt egyes fákat, fasorokat, cserjéket, illetve azok termőhelyeit (természeti területeket és értékeket).

7. § A védetté nyilvánítás célja a természeti értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, az eddig bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, illetve fasorok esetén a hiányzó egyedek pótlása, a jelen és jövő nemzedék számára történő megőrzése és tervszerű fenntartása.

8. § A védelem alá vont természeti értékeket „Természetvédelmi terület”, „Védett fa (fák)”, illetve “Védett fasor” feliratú táblával kell ellátni, amely tartalmazza a védettségből fakadó főbb korlátozó rendelkezéseket is.

9. § (1) A védett természeti értékek egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok:

a) A fellépő növényi és állati kártevők elleni megelőző védelem biztosítása (permetezés).

b) A száraz ágrészek gondos időbeni eltávolítása, a növényi részek eltávolítása után sebkezelés.

c) A megfelelő növőtér – és a lombkoronának megfelelő földterület – állandó gyommentességének biztosítása.

(2) A védett természeti érték termőterülete védőövezetnek tekintendő. A védőövezet a törzs és a lombkorona széle által meghatározott terület függőleges vetülete körben 2 méterrel megnövelve.

(3)^[3]

(4) A védett fasorban lévő faegyed szükségessé vált kivágása után a pótlást a következő ültetési időszakban el kell végezni. A pótlásra kerülő egyed kizárólag a védett fasor fafajának megfelelő, túlkoros méretű fa lehet.

Védett fasor védőövezetébe a fasor fajától eltérő fajú faegyedet ültetni nem lehet.

(5) A védett természeti érték egészségi állapotának megőrzése érdekében végzendő munkálatok elvégzése a 11. § a) és b) pontjában meghatározottak kötelessége.

Természetvédelmi hatósági jogkörök

10. § ^[4]

11. § (1) A védelem alá vont értékek megóvásáról, fenntartásáról, helyreállításáról a képviselő-testület gondoskodik. E feladat ellátásával

a) az önkormányzat tulajdonában álló területeken a terület mindenkori kezelőjét, ennek hiányában a tényleges használóját,

b) egyéb területeken a terület mindenkori tulajdonosát, vagyonkezelőjét vagy használóját

is megbízhatja.

(2) A tulajdonos (vagyonkezelő, használó) köteles kártérítés nélkül tűrni a természetvédelmi hatóságnak a védett természeti érték és termőhely oltalma, tudományos megismerése vagy bemutatása érdekében végzett tevékenységét, így különösen annak megközelítését, bemutatását, őrzését, állapotának ellenőrzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését.

(3) A tulajdonos (vagyonkezelő, használó) köteles tűrni, hogy a természetvédelmi hatóság a természeti érték oltalma, tudományos megismerése érdekében ingatlanát időszakosan használja, de csak olyan mértékben, hogy az a tulajdonos (vagyonkezelő, használó) mindennapi életvitelét nem zavarhatja.

(4) Az ingatlan mindenkori tulajdonosa (használója) köteles tűrni a védetté nyilvánítás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.

12. § Tilos minden olyan tevékenység folytatása, amely a védelem alá vont természeti értékek állapotát közvetlen vagy közvetett módon a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatja, vagy veszélyezteti. Gondoskodni kell a védett természeti érték fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok és a vízháztartás megőrzéséről.

Szabálysértés

13. § ^[5]

Záró rendelkezések

14. § E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg a 25/1993. (IX. 22.) KT rendelet hatályát veszti.

1. melléklet a 33/2003. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez

Az értékszámítás menete

A faértéket az oxigént termelő biomassza tömege (az asszimiláló levélfelület) adja. A pótlást szolgáló fák lombtömegének az ültetést (pótlást) követő 3. évben a kivágott fa lombtömegének 80% -val kell egyenértékűnek lennie.

A fa értékszámításánál figyelembe kell venni a fa városon belüli területi elhelyezkedését, faját, fajtáját és egészségi állapotát. Ezt A, B, C értékszámokkal, értékszorzókkal fejezzük ki. A továbbszámítás a különböző költségelemek (D, E) figyelembe vételével történik, amelynek végeredménye a fakivágás pótlási értékösszege.

A) A fa elhelyezkedése szerinti értékszorzó:

a) Jelentős városképi környezet, ritka faj, frekventált terület faállománya esetében a szorzószám: 1,0.

b) Magas laksűrűségű területek (lakótelepek) faállománya esetében a szorzószám: 0,8.

c) Kertes beépítésű, kevésbé jelentős városképi környezet faállománya esetében a szorzószám: 0,6.

d) Külterületen lévő önkormányzati tulajdonú terület faállománya esetében a szorzószám: 0,3.

B) A fák kora szerinti értékszorzó:

* Gyors növekedésű, kevésbé értékes fa:

pl. nyár (Populus sp.), fűz (Salix sp.), akác (Robinia sp.), nyír (Betula sp.), juhar (Acer sp.), japánakác (Sophora japonica), stb.

** Fafajonként az engedélyező hatóság egyedi elbírálása szükséges.

C) Egészségi állapot szerinti értékszorzók:

a) Ha a fa gyökérzete, törzse, koronája egészséges, belterületen a helykiválasztás ideális a növény habitusának, méretének, a faj, fajta a helynek termőhelyi és esztétikai szempontból is megfelelő, a szorzószám: 4,0.

b) Mint az a) pont, de valamelyik kritérium kifogásolható, a szorzószám: 3,0.

c) Ha a fa egészségi állapota külsérelmi nyomok és fejlődés alapján 51-60%-os, a szorzószám: 2,0.

d) A fa egészségi állapota 41-50%-os, a szorzószám: 1,0.

Az A), B), C) tényező szorzata adja meg a pótlásként telepítendő fák számát.

D) Faegyenérték: a mindenkori hasonló faj (fajta) kétszer iskolázott faiskolai földlabdás egyedeinek ára, helyszínre (Gyomaendrődre) szállítva.

E) Egy fa ültetési és karózási költsége.

A D) értékhez hozzáadandó az E) érték, mely összeggel szorozva a pótlásként telepítendő fák számát megkapjuk a Környezetvédelmi Alapra befizetendő összeget.

2. melléklet a 33/2003. (XII. 29.) önkormányzati rendelethez^[6]

Gyomaendrőd természetvédelmi területeinek és védett természeti értékeinek jegyzéke

1.) Erzsébet liget

Helyrajzi száma és megnevezése: 1243/3 közpark

Területe: 48131 m2

Terület tulajdonosa: Gyomaendrőd Város Önkormányzata

Kezelője: Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Kft.

A védetté nyilvánítást indokolja, hogy a zöldterület számos idős, értékes faegyedet tartalmaz, a faállományt változatos fajok alkotják, leginkább kocsányos tölgyek, de található itt vörös tölgy, vadgesztenye, magas kőris, hárs, feketedió, stb. Gyoma első községi parkját 1892-ben a tájképi kertek mintájára alakították ki, melynek főbb útvonalai, növénycsoportjai napjainkban is megtalálhatók. A liget egésze a város lakóinak kedvelt pihenőhelye, melyet a természetvédelem céljainak szem előtt tartásával, megfelelő fenntartási terv alapján hosszútávra biztosítanunk kell.

2.) Népliget

Helyrajzi száma és megnevezése: 6240/2 közpark

Területe: 20270 m2

Terület tulajdonosa: Gyomaendrőd Város Önkormányzata

Kezelője: Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Kft.

A védetté nyilvánítást indokolja, hogy a zöldterület beállt növényállománya idős, értékes fafajokat tartalmaz (kocsányos tölgy, vadgesztenye, stb.). A Népliget városunk egyik legfontosabb rekreációs területe.

3.) kettős hársfasor (Tilia sp.)

Termőhely: Hősök útja

Az érintett terület helyrajzi számai: 671, 672, 673

Terület tulajdonosa: Gyomaendrőd Város Önkormányzata

Kezelője: Zöldpark Gyomaendrőd Nonprofit Kft.

A védetté nyilvánítást indokolja, hogy a mézelő hársfákat a gyomai I. világháborús hősi halottak emlékére ültették 1932-1933. körül, így e fák történelmünkről tanúskodnak.

4.) kocsányos tölgy (Quercus robur)

Termőhely: Liget Fürdő gépháza melletti terület

Az érintett terület helyrajzi száma: 1293/5

Terület tulajdonosa: Gyomaendrőd Város Önkormányzata

Kezelője: Gyomaendrődi Liget Fürdő Szolgáltató Kft.

A védetté nyilvánítás indoka: a különleges magasságú és törzsvastagságú, mintegy 140 éves fa fenntartásának biztosítása.

5.) piramis tölgyek (Quercus robur ’Fastigiata’)

Termőhely: Református templom kertje

Az érintett terület helyrajzi száma: 1596/1

Terület tulajdonosa: Református Egyház

Kezelője: Református Egyház

A védetté nyilvánításukat indokolja, hogy az 1791-1813 között copf stílusban épített református templom műemléki környezetében álló piramistölgyek településünk kiemelt kultúrtörténeti jelentőségű természeti értékei.

⁴6.) szelídgesztenyék (Castanea sativa)

Termőhely: Torzsási holtág belső partja

Az érintett területek helyrajzi számai: 0390/5, 16242-16270 hrsz-ú zártkertek

Területek tulajdonosai: Gyomaendrőd Város Önkormányzata, magánszemélyek

Kezelői: Gyomaendrőd Város Önkormányzata, érintett földtulajdonosok

A szelídgesztenyefákat 1920. táján a Torzsási-holtág belső partján három sorba rendezetten ültették. Számuk egyre fogyatkozik. Védetté nyilvánításukat indokolja, hogy a száraz alföldi klímában ezek a különleges fajú, idős fák kiemelt természetvédelmi oltalomra érdemesek.

7.) kocsányos tölgy (Quercus robur)

Termőhely: Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény udvara

Az érintett terület helyrajzi száma: 1602

Terület tulajdonosa: Magyar Állam

Kezelője: Békés Megyei Tisza Kálmán Közoktatási Intézmény

A védetté nyilvánítás indoka a különleges magasságú és törzsvastagságú, mintegy 140 éves fa fenntartásának biztosítása.

8.) gimnázium idős faállománya (Hősök útja 46)

Termőhely: Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium udvara

Az érintett területek helyrajzi számai: 687, 674

Terület tulajdonosa: Gyomaendrőd Város Önkormányzata

Kezelője: Kner Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

A gimnázium udvarán található faállományban idős koruk, egészséges állapotuk és változatos fafajuk alapján legértékesebbek a lánykollégium mögötti parkrészben található (a megalapozó felmérésen 1-15 és 24-33 sorszám alatti fák), valamint a könyvtár épülete mögötti (a megalapozó felmérésen 80-85 sorszámmal feltüntetett) fák. Az előbbi, kiemelten értékes fák teljes területtel, az utóbbi város és köztéri park jelentőségű fák közvetlen élőhelyükkel védett.