Gyomaendrőd város Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 13. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Az előírások hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya Gyomaendrőd város közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területen területet felhasználni, továbbá egyedi építési telket alakítani, építményt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni:

a) a vonatkozó országos érvényű jogszabályok rendelkezései, valamint,

b) a jelen rendelet és annak mellékletét képező szabályozási tervlapok szerint szabad.

Szabályozási elemek

2. § (1) A szabályozási elemek a következők:

a) szabályozási vonal,

b) építési övezet, övezet határvonala,

c) építési övezet, övezet jele, tartalma,

d) zöldfelületi szabályozási elemek,

e) építési hely,

f) tervezett telekhatár az övezeten belüli telkek, magánutak lehatárolására.

(2) A szabályozási terv elemei a tervezett telekhatár kivételével csak a szabályozási terv módosításával változtathatók. A fel nem sorolt elemek tájékoztató jellegűek, azok megváltoztatása nem tartozik a szabályozási terv hatáskörébe.

(3) Az övezeti előírások és az új telkek alakítására vonatkozó egyéb előírások betartásával a szabályozás területén a telekalakítás a szabályozási terv keretén belül engedélyezhető. A területen nyúlványos telek nem alakítható ki.

(4) Az elő-, oldal- és hátsókert méreteit az övezeti előírások szerint kell biztosítani, kivéve ahol a szabályozási terv mást ír elő (kottázás).

(5) A meglévő telkek méretei a már kialakult tömbökben eltérhetnek az egyes építési övezetekben előírt telek méreteitől, de új telket alakítani, telket megosztani csak az építési övezetben előírt minimális telekméretnek megfelelően lehet.

Az építés feltételei

3. § (1) Az egyes építési övezetekben és övezetekben az építés feltételei:

a) az előírt közműellátási szint biztosítása (de a közművesítés megkezdése legkésőbb az engedélyezési terv benyújtásával egyidejűleg megtörténjen),

b) a telekig biztosított közterületi, vagy magánút-kapcsolat a szabályozási terv szerinti kialakítással (építési telek esetében a telek megközelítéséhez legalább 4,5 m szélességű szilárd útalap építendő, amelynek a megépítését legkésőbb az építési engedély benyújtásakor meg kell kezdeni).

c) Beépítésre nem szánt területen való építési igény esetén ettől eltérő előírás hiányában a telek megközelítésére és közművesítésére a szolgalmi jog bejegyzése és földhivatali alaptérképen való feltüntetése esetén idegen telek is figyelembe vehető.

(2) Az egyes építési övezetekben és övezetekben félnyeregtető önálló tetőidomként nem építhető.

(3) Az építés feltételei belvizes területen a következők:

a) a belvizes területek belvíz elvezetésének megoldását követően, vagy

b) az építési engedély olyan műszaki megoldást tartalmaz, amellyel a belvízkárok megelőzhetők.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Építési övezetek

4. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen a szabályozási terv az alábbi területeken jelöl építési övezeteket:

a) Ln jelű nagyvárosias lakóterület,

b) Lk jelű kisvárosias lakóterület,

c) Lke jelű kertvárosias lakóterület,

d) Lf jelű falusias lakóterület,

e) Vt jelű településközpont vegyes terület,

f) Gk jelű gazdasági – kereskedelmi, szolgáltató terület,

g) Ge jelű gazdasági – egyéb ipari terület,

h) Üh jelű Hétvégiházas üdülőterület,

i) K jelű Különleges terület (a rendeltetés megnevezésével).

Ln jelű építési övezet előírásai

5. § (1) Az Ln jelű nagyvárosias lakóövezet területén:

a) A közterületek felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.

b) Állattartási épület nem létesíthető.

c) Közműellátás szintje: teljes

(2) Az Ln jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:

*megjegyzés Új építés, ill. telekosztás csak az övezet egészére kiterjedő terv tervtanácsi véleményezése alapján engedélyezhető,

**megjegyzés: 5 m-nél kisebb meglévő előkerthez való csatlakozás a telek belseje felé 1,5 m eltéréssel, 15 m-es lépcsőzéssel az utcavonaltól távolodva engedélyezhető,

***megjegyzés meglévő garázs csak annak pótlása esetén számolható fel,

(3) Az Ln jelű építési övezetekben új építés esetén a következő rendeltetésű épületek engedélyezhetők:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény,

f) szálláshely-szolgáltató épület.

Lk jelű építési övezet előírásai

6. § (1) Az Lk jelű kisvárosias lakóövezet területén:

a) A közterületek felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.

b) Hátsókert: min. 6 m.

c) Állattartási épület nem létesíthető.

d) Utcai telekszélesség: min. 14 m.

e) Magastető csak 20-45° tetőhajlással építhető.

f) Közműellátás szintje: teljes

(2)^[1] Az Lk jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:

*megjegyzés Új építés, ill. telekosztás csak az övezet egészére kiterjedő terv tervtanácsi véleményezése alapján engedélyezhető,

**megjegyzés: 5 m-nél kisebb meglévő előkerthez való csatlakozás 0-1,5 m eltéréssel a telek belseje felé, legfeljebb 5,0 m előkertig engedélyezhető,

***megjegyzés: meglévő garázs csak annak pótlása esetén számolható fel,

h = az épület megfelelő homlokzatának építménymagassága oldalkert és hátsókert esetén, de min. 6,0 m (3) Az Lk jelű építési övezetekben új építés esetén a következő rendeltetésű épületek engedélyezhetők:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény,

f) szálláshely-szolgáltató épület,

g) igazgatási épület.

Lke jelű építési övezet előírásai

7. § (1) Lke jelű kertvárosias lakóövezet területén:

a) A közterületek felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.

b) A telken elhelyezhető állattartási épület alapterülete max. 10 m2 lehet.

c) Az övezetben önálló telket igénylő vállalkozás lakás nélkül nem létesíthető.

d) Utcai telekszélesség: min. 14 m.

e) Az övezetben csak 20-45° közötti tetőhajlású épületek építhetők.

f) Egy rendeltetési egységre biztosítandó legkisebb telekméret: 300 m², amelyben a gépkocsi tárolókat nem kell figyelembe venni.

g) Közműellátás szintje: teljes.

(2) Az Lke jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:

**megjegyzés: 5 m-nél kisebb meglévő előkerthez való csatlakozás 0-1,5 m eltéréssel a telek belseje felé legfeljebb 5,0 m előkertig engedélyezhető.

(3) Az Lke jelű építési övezetekben új építés esetén a következő rendeltetésű épületek engedélyezhetők:

a) legfeljebb négylakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari építmény.

Lf jelű építési övezet előírásai

8. § (1) Az Lf jelű falusias lakóövezet területén:

a) Az övezetben csak 20-45° közötti tetőhajlású épületek építhetők.

b) Egy rendeltetési egységre biztosítandó legkisebb telekméret: 350 m², amelyben a gépkocsi tárolókat nem kell figyelembe venni.

c) Közműellátás szintje: teljes, kivétel Öregszőlő, Kocsorhegy, Nagylapos területe, ahol a részleges közművesítettség is elégséges.

(2) Öregszőlő és Kocsorhegy területén az „építési hely” hátsó határa az utcavonaltól számítva max. 45 m.

(3) Utcai telekszélesség: min. 14 m.

(4) Az O-30/4,5-800 jelű építési övezetben az utcai telekszélesség: min 17 m, saroktelek esetén 20 m.

(5) Az Lf jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:

**megjegyzés: 5 m-nél kisebb meglévő előkerthez való csatlakozás 0-1,5 m eltéréssel a telek belseje felé legfeljebb 5,0 m előkertig engedélyezhető.

 Az építménymagassági előírás a közterület felőli épület első 15 m-ére vonatkozik, amelytől távolodva 15 m-enként 1,5 m-es építménymagasság-növekedés engedélyezhető az építési helyen belül. Az építmény legnagyobb magassága a 7,5 m-es homlokzatmagasságot sehol sem haladhatja meg.

(4) Az Lf jelű építési övezetekben új építés esetén a következő rendeltetésű épületek engedélyezhetők:

a) legfeljebb kétlakásos lakóépület,

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

d) szálláshely-szolgáltató épület,

e) kézműipari építmény,

f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g) sportépítmény,

h) nem nagyüzemi gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény.

Vt jelű építési övezet előírásai

9. § (1) A Vt jelű településközpont vegyes övezet területén

a) A közterületek felől és az oldalhatárok előkerti szakaszán tömör kerítés nem építhető.

b) Állattartási épület nem létesíthető.

c) Utcai telekszélesség: min. 14 m.

d) Magastető csak 20-45° tetőhajlással építhető.

e) Közműellátás szintje: teljes.

(2) A szabályozási tervlapon jelölt utcafronton (Fő út 71-109) új épület elhelyezése esetén a feltüntetett (5,0 m) előkert létesítendő.

(3)^[2] A Vt jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:

⁺⁺ 2000m² alatti telekterület esetén a maximális beépítettség 65% lehet.

(4) A Vt jelű építési övezetekben új építés esetén a következő rendeltetésű épületek engedélyezhetők:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztatóépület, amennyiben nincs zavaró hatása az egyéb funkciókra,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény,

g) parkolóház, üzemanyagtöltő,

h) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület.

Gk jelű építési övezet előírásai

10. § (1) A Gk jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezet területén:

a) Az építési telkek újonnan történő beépítésére vonatkozó paramétereit az építési övezeti jel tartalmazza.

b) A telek utcai homlokvonala: kialakult, -új telek kialakítása esetén min. 25,0 m

c) Közműellátás szintje: teljes

(2) A Gk* jelű építési övezetben kizárólag az Ipari parki humán szolgáltatások (étkeztetés, munkásszállás stb.) számára helyezhetők el építmények.

(3)^[3] A Gk jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:

h = az épület megfelelő homlokzatának építménymagassága oldalkert és hátsókert esetén.

(4) Az Gk jelű építési övezetekben új építés esetén a következő rendeltetésű épületek engedélyezhetők:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület,

c) igazgatási és egyéb irodaépület,

d) sportépítmény,

e) parkolóház, üzemanyagtöltő,

f) hulladékgyűjtő udvar.

Ge jelű építési övezet előírásai

11. § (1) A Ge jelű egyéb ipari gazdasági övezet területén:

a) Az építési telkek újonnan történő beépítésére vonatkozó paramétereit az építési övezeti jel tartalmazza.

b) A telek utcai homlokvonala: kialakult, -új telek kialakítása esetén min. 25,0 m

c) Közműellátás szintje: teljes

(2) A telkek hátsó kertjét és előkertjét 10 m szélességben 2 fasor beültetési kötelezettség terheli. Szabályozási tervlapon ábrázolt beültetési kötelezettség esetén a szerint kell a zöldfelületet kialakítani.

(3) A Ge jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:

*megjegyzés Új építés, ill. telekosztás csak az övezet egészére kiterjedő terv tervtanácsi véleményezése alapján engedélyezhető,

h = az épület megfelelő homlokzatának építménymagassága oldalkert és hátsókert esetén

(4) Az Ge jelű építési övezetekben új építés esetén a következő rendeltetésű épületek engedélyezhetők:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, az épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

b) ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények, amelyek nem jelentős zavaró hatásúak,

c) parkolóház, üzemanyagtöltő,

d) hulladékgyűjtő udvar.

Üh jelű építési övezet előírásai

12. § (1) Az Üh jelű hétvégi házas övezet területén:

a) Az épületek vízparti telekhatártól legalább 15 m-re, úttengelytől legalább 10 m-re helyezendők el.

b) Az építési telkek újonnan történő beépítésére vonatkozó paramétereit az építési övezeti jel tartalmazza.

c) Tömör kerítés nem építhető

d) Közműellátás szintje: teljes, kivétel külterületen, ahol a részleges közművesítettség is elégséges.

e) Sz (szabadon álló) jelű beépítési mód esetén a beépítés 12 m telekszélességig szabadon álló, 9 m telekszélességig az adottságok függvényében ikres, vagy oldalhatáron álló. A 9 m-nél keskenyebb telek újonnan nem építhető be.

f) K (kialakult) jelű beépítési mérték és telekterület esetén új épületet a meglévő épületek figyelembe vételével, az illeszkedés szabályai szerinti építési helyen szabad építeni.

(2)^[5] Az Üh jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:

(3) Az Üh jelű építési övezetben legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek építhetők.

(4) Az építési övezetben az országos érvényű előírások alapján elhelyezhető egyéb különálló épületek és melléképítmények az építési telek előkert felőli oldalától távolabb, az üdülőépület által takartan, az építési helyen belül helyezendők el.

K jelű különleges területek

13. § (1) A K jelű építési övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók:

*megjegyzés Új építés, ill. telekosztás csak az övezet egészére kiterjedő terv tervtanácsi véleményezése alapján engedélyezhető,

 (2) A K ……… jelű építési övezetekben új építés esetén a következő rendeltetésű épületek engedélyezhetők:

a) K fürdő, szálláshely: amelyben nyitott és zárt vízmedencék és kiszolgáló létesítményeik, a fürdő funkcióhoz kapcsolódó szálláshelyek, vendéglátás, szolgáltatás helyezhetők el,

b) K szabadidő, sport, szálláshely: amelyben szabadidős és sportolási építmények és kiszolgáló létesítményeik, a funkcióhoz kapcsolódó szálláshelyek, vendéglátás, szolgáltatás helyezhetők el,

c) K szabadidő, sport: amelyben szabadidős és sportolási célú építmények és kiszolgáló létesítményeik, vendéglátás, szolgáltatás helyezhetők el,

d) K strand: amelyben nyitott és zárt vízmedencék és kiszolgáló létesítményeik, a fürdő funkcióhoz kapcsolódó vendéglátás, szolgáltatás helyezhetők el,

e) K mezőgazdasági üzem: amelyben a mezőgazdaságot kiszolgáló építmények, telephelyek, valamint egyéb – nem jelentős zavaró hatású tevékenység számára szolgáló építmények, ill. tevékenységek számára szolgáló területek helyezhetők el.

f) K hulladékkezelő: amelyben a települési szilárd hulladék elhelyezés építményei, területei, valamint kiszolgáló építményei helyezhetők el.

g) K szennyvíztisztító: amelyben a települési folyékony hulladék elhelyezés építményei, területei, valamint kiszolgáló építményei helyezhetők el.

h) K bányászat: amelyben a bányászat építményei, területei, valamint kiszolgáló építményei helyezhetők el. Gyomaendrőd I. homok bányatelken a bányaművelés felhagyását és a tájrendezést követően rekreáció, sport funkciók elhelyezhetők legfeljebb 2%-os beépítettséggel, 4,5 m-es építménymagassággal, szabadon állóan.

i) K vízmű: amelyben építmények külön jogszabályba foglaltak szerint helyezhetők el.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

Közlekedési területek, közlekedési célú közterületek, magánutak

14. § (1) A szabályozási terv szerinti fontosabb úthálózat tengelyvonallal és színezéssel megjelölt elemeire (főút, országos mellékút, helyi gyűjtőút), valamint az egyéb, kisebb jelentőségű, színezéssel megjelölt úthálózati elemekre (kiszolgáló út, vegyes használatú út, kerékpárút, önálló gyalogút),ezek kialakítására és a területükön való építés szabályaira az országos érvényű előírások vonatkoznak.

(2) A 16 m, vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken kétoldali, a 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületeken legalább egyoldali fasort kell telepíteni, illetve a meglévők védelméről, kiegészítéséről, szakszerű cseréjéről gondoskodni kell.

Az egyoldalú, illetve a kétoldalú fasorok telepítése kötelező, kivétel ott, ahol az a közlekedés biztonságát veszélyeztetné, illetőleg ahol növényzet kialakítását a műszaki adottságok nem teszik lehetővé.

(3) Magánút kialakításának feltételei:

a) Telekszélesség legalább 6,0 m, ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg.

b) Telekszélesség legalább 10 m, ha 200 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg.

c) Telekszélesség legalább 12 m, egyoldali fasorral, ha 400 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg.

d) 150 m-nél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni, 200 m-nél nagyobb hosszúságú magánút zsákutcaként nem alakítható ki.

e) Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad. A magánút műszaki kialakításának meg kell felelnie a közterületekre vonatkozó előírásoknak.

f) Építési telek kiszolgálását is biztosító magánút telkét csak a magánúttal érintett építési övezet egészére vonatkozó, az egyes (megmaradó, ill. változó) telkek megközelítését igazoló terv alapján szabad engedélyezni.

(4) A közhasználatra megnyitott magánutak nem minősülnek közlekedési övezetnek, besorolásuk szerint a kiszolgált építési telek szerinti építési övezetbe tartoznak.

(5) Egyéb előírás hiányában közút, vagy magánút tengelyvonalától mérve új épület 10 m-en belül nem helyezhető el.

(6) A vasutak területére és védőtávolságaira külön jogszabályok vonatkoznak.

Zöldterületek

15. § (1) Zöldterület állandóan növényzettel fedett közterület. A zöldterületen elhelyezhető a pihenést és a testedzést szolgáló építmény, vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület. Épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal. Kilátó építés esetén az építménymagasságot és a tájképi megjelenést elvi engedélyezési eljárás keretében tisztázni szükséges.

(2) A Zkp jelű közparkokat és a Zkt jelű, nem közlekedési célú közterületeket (fásított köztér) a szabályozási terv jelöli. Közpark területének legalább 80%-án, fásított köztér területének legalább 50%-án aktív zöldfelület biztosítandó.

(3) a Zkp-kegyeleti park jelű övezetben játszótér, sport célokat szolgáló terület, kegyelet sértő rendezvény, egyéb célokat szolgáló telek nem létesíthető.

(4) A Ztk jelű természet közeli közpark rendeltetésű övezetben extenzív zöldfelületi kialakítás szükséges. Az övezetben kizárólag honos növényállomány telepíthető, az értékes gyepszintű növényzet védelme biztosítandó.

(5) Közparkban, fásított köztéren helyiséget tartalmazó új építmény építésének engedélyezési dokumentációjának tervezési jogosultsággal rendelkező táj- és kertépítész által készített kertépítészeti tervet is tartalmaznia kell.

(6) A zöldterületeken épületek a vízfolyások partvonalától mért 10-10 m-en belül nem helyezhetők el.

Erdőterületek

16. § (1) Ev jelű építésügyi szempontból védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem építhető. Védelmi rendeltetésű erdőterületen csak az erdő rendeltetésének megfelelő építmények (vadetető, vadász les, kilátó, turistaút, pihenőhely, tanösvény, stb.) helyezhetők el.

(2) Eg jelű építésügyi szempontból gazdasági rendeltetésű erdőterületen 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő épületek elhelyezhetők, szabadon állóan, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal. Sajátos funkció esetén - a műszaki szükségességnek megfelelően – igényelt nagyobb építménymagasságot elvi engedélyezési eljárás keretében tisztázni szükséges.

(3) Ee jelű építésügyi szempontból egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületen 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken 5%-os beépítettséggel a turizmust, a rekreációt, a szabadidő eltöltést, továbbá a természetvédelmi ismeretterjesztést szolgáló épületek helyezhetők el, szabadon állóan, legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal. Kilátó építés esetén az építménymagasságot és a tájképi megjelenést elvi engedélyezési eljárás keretében tisztázni szükséges. Az erdőterületen épület elhelyezése esetén a keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.

(4) Erdőterületen épület, építmény elhelyezése csak az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló jogszabályokkal összhangban történhet.

Mezőgazdasági területek

17. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés, halászat és az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem, természetvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és táji értékek megőrzését is figyelembe kell venni. Az övezet a külterületen hagyományosan kialakult lakó (tanya) funkcióra is szolgál.

(2) Mezőgazdasági területen a helyi építési hagyományoknak megfelelő jellegű épület helyezhető el. 12,0 m épületszélességig kizárólag magas tetős (dominánsan nyeregtetős) épület létesíthető, amely esetben minimum 30°, maximum 45° tetőhajlásszögű épület engedélyezhető.

(3) Mezőgazdasági területen épület elhelyezése esetén a keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.

(4) A mezőgazdasági terület övezeteiben a már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók, felújíthatók.

(5) A beépítésre szánt lakóterülettől, vegyes, különleges (kivéve szennyvíztisztító, hulladékkezelő), üdülőterülettől és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területtől 500 m távolságon belül, illetve a vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 200 m-nél közelebb új, nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető. Hígtrágyás rendszerű állattartás csak úgy folytatható, hogy az nem járhat együtt szabadtéri (fedetlen) trágyalégyűjtő létesítésével, illetve talaj, vagy felszíni és felszín alatti vizek szennyezésével és zavaró bűzhatással.

(6) A mezőgazdasági övezetben az erdőművelés irányába történő művelési ág váltás a rendezési terv módosítása nélkül megvalósítható, kivétel kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen, valamint régészeti területen. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületen mezővédő erdősávok létesítése nem tiltott, a környezetvédelmi szempontból kedvező hatások elérése érdekében kívánatos.

(7) Országos vagy európai jelentőségű természetvédelmi érdekeltségű területen:

a) művelési ág változtatás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges,

b) építmény elhelyezése elvi építési engedély köteles a természet- és környezetvédelemi követelmények tisztázására,

c) építmény elhelyezés csak a védelmi célokkal összhangban történhet, a környezet- és természetvédelmi hatóságok hozzájárulásával, a vonatkozó egyéb jogszabályok szerint.

(8) A mezőgazdasági területek a tájhasználat, valamint a beépítettség intenzitása, és építési lehetőségek szerint a következő mezőgazdasági övezetekbe tartoznak:

a) általános mezőgazdasági terület övezete (Má),

b) kertes mezőgazdasági terület övezete (Mk).

(9) Má jelű általános mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, valamint az ezekkel közvetlenül kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, illetve a mezőgazdasági tevékenység bemutatásával kapcsolatos idegenforgalmi létesítmények, továbbá lakóépületek helyezhetők el.

a) A kialakítható telek területe 5000 m²-nél kisebb nem lehet.

b) Az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei:

- A beépíthető telek közterület felőli minimális szélessége szántó és gyep művelési ág esetén 50 m, szőlő és gyümölcs művelési ág esetén 30 m.

- Beépíthető telek területe szántó művelési ág esetén:

lakó-, és gazdasági épülettel: min. 6000 m²

gazdasági épülettel: min. 1500 m²

- Beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén:

lakó-, és gazdasági épülettel: min. 3000 m²

gazdasági épülettel: min. 1500 m²

- Beépíthető telek területe gyep (rét, legelő) művelési ág esetén:

lakó-, és gazdasági épülettel: min. 2 ha (20 000 m²)

gazdasági épülettel: min. 1 ha (10 000 m²)

- Beépítettség: max. 3 %. Lakóépület a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A gazdasági épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára, állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek kialakíthatók.

- Építménymagasság: lakóépületnél max. 4,5 m, gazdasági épületnél max. 5,5 m (ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt – pl. technológiai torony a műszaki szükségességnek megfelelően – ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani).

- Beépítési mód: szabadon álló, előkert min. 10 m, oldalkert min. 6 m.

c) Az épületek elhelyezése, megformálása, anyaghasználata az Alföldi-táj építési hagyományaira alapozva, a táji adottságokhoz illeszkedjen. Lakóépület szimmetrikus nyeregtetővel építhető.

d) Földrészleten belül, ha gyep és szántó művelési ág is megtalálható, akkor épület, illetve építmény csak szántóterületen helyezhető el.

e) Az övezetben a nádas, mocsár, vízállásos földhivatali besorolású telkek, alrészletek művelési ága nem változtatható meg, rajtuk épület, illetve építmény nem helyezhető el.

f) Birtokközpont telke csak szántó művelési ágú területen alakítható ki.

g) Birtokközpont országos vagy európai jelentőségű természetvédelmi érdekeltségű területen nem alakítható ki.

(10) Mk jelű kertes mezőgazdasági területen az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

a) Kialakítható telek területe: min. 1500 m².

b) Beépíthető telek területe: min. 720 m²

c) Beépítettség: max. 3 %. Lakóépület a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. A gazdasági épületen belül a tulajdonos, használó és a személyzet számára, állandó tartózkodásra szolgáló helyiség kialakítható.

d) Építménymagasság: max. 3,5 m

e) Beépítési mód: szabadonálló. Az épületek vízparti telekhatártól legalább 15 m-re, úttengelytől legalább 10 m-re helyezendők el, legalább 6 m-es hátsókerttel.

f) Az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei:

- Gazdasági épülettel (és földdel borított pincével) beépíthető telek szélessége az építési helyen min. 8 m.

- Lakóépülettel beépíthető telek:

szélessége az építési helyen legalább 12 m,

szántó művelési ág esetén a beépíthető telek területe legalább 6000 m²,

gyümölcsös, kert művelési ág esetén a beépíthető telek területe legalább 3000 m².

g) Állattartó épület, nagy létszámú állattartó telep, illetve birtokközpont az övezetben nem létesíthető.

Vízgazdálkodási területek

18. § (1)^[7]

2) Vízgazdálkodási területen épület elhelyezése esetén a keletkező szennyvizek ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.

(3) Vízgazdálkodási terület, erdő övezetén (Vg-E) az erdőgazdálkodást a vízgazdálkodással összhangban szükséges végezni.

(4) Vízgazdálkodási terület, általános mezőgazdasági hasznosítás alatt álló övezetén (Vg-Má) a mezőgazdasági hasznosítás környezetkímélő módon folytatható.

(5) Vízgazdálkodási terület, kertes mezőgazdasági hasznosítás alatt álló övezetén (Vg-Mk) a mezőgazdasági hasznosítás környezetkímélő módon, a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően folytatható.

(6) Vízgazdálkodási terület, természet közeli övezetén (Vg-Tt) az élőhelyek védelme biztosítandó.

(7) Vízgazdálkodási terület, strand övezetén (Vg-Strand) rekreáció a vízügyi és természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételek szerint történhet.

(8) Vg-E, Vg-Má, Vg-Mk, Vg-Tt övezetekben lakóépület és gazdasági épület nem helyezhető el.

A Vg-Strand övezetben a funkcióhoz tartozó építmények helyezhetők el, legfeljebb 5 %-os beépítettséggel és 3,5 m-es építménymagassággal.

A Vg-Kikötő övezetben csak a rendeltetést kiszolgáló építmények helyezhetők el. Az övezetben építmények legfeljebb 5 %-os beépítettséggel, 6,0 m építménymagassággal helyezhetők el.

(9) ^[8]

(10) A vízgazdálkodással kapcsolatos szakfeladatok ellátására a parti sáv mértéke:

a) a Hármas-Körös mindkét partja mentén 10 m,

b) a holtágak mentén 3-3 m, kivéve a Peresi zug, ahol a parti sáv mértéke 6-6 m,

c) árkok, csatornák mentén 3-3 m.

(11) Külterületen a parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható.

(12) Belterületen a parti sáv területét érintő építmény (pl. kerítés) elhelyezésének, megvalósításának, megvalósított létesítmények fennmaradásának, vízgazdálkodási szempontból az a feltétele, hogy a vizek kártételei elleni védelemmel és védekezéssel, illetőleg a fenntartással járó szakfeladatok ellátását ne akadályozza.

(13) Horgászállások, stégek legfeljebb 6 m² felülettel létesíthetők.

Természet közeli terület övezete

19. § (1) Természet közeli terület (Tt) övezetén épület, illetve terepszint alatti építmény nem helyezhető el. Az övezet területén kialakítható felszín alatti közmű, villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezeték abban az esetben, ha az a természeti értékeket nem károsítja.

(2) A területen kerítés nem létesíthető, a telkek legfeljebb élő sövénnyel, cserjesávval választhatók el.

Különleges beépítésre nem szánt terület övezetei

20. § (1) ^[9]

(1a)^[10] A K jelű beépítésre nem szánt övezetekben új építés esetén a következő paraméterek biztosítandók

(2)^[11] A K01, 02, 03, 04, 05 jelű (beépítésre nem szánt) övezetekben új építés esetén a következő rendeltetésű épületek engedélyezhetők:

a) K01 vízmű, amelyben építmények külön jogszabályba foglaltak szerint helyezhetők el.

b) K02 sport, amelyben sportolási célú építmények és kiszolgáló létesítményeik, vendéglátás, szolgáltatás helyezhetők el,

c) K02 rekreáció, sport, amelyben szabadidős és sportolási célú építmények és kiszolgáló létesítményeik, vendéglátás, szolgáltatás helyezhetők el,

d) K03 vásártér, amelyben piaci, vásári funkciók és építményeik, ill. kiszolgáló építmények helyezhetők el,

e) K04 temető, amelyben a temetési funkcióhoz kapcsolódó építmények és kiszolgáló létesítményeik helyezhetők el,

f) K05 egyéb, közlekedési -, a közlekedéshez kapcsolódó oktatás és képzés céljait szolgáló, egyéb nem zavaró hatású szolgáltató építmények helyezhetők el.

g)^[12] K06 Napelem park, amelyben a megújuló energiaforrások hasznosításának céljára szolgáló építmények és azok kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) A K04-temető jelű övezet kiegészítő előírásai:

a) A temető kerítése kizárólag áttört módon alakítható ki. A kerítés min.1,20 m, max. 2,5m magas lehet.

b) A kerítés kialakításánál használható anyagok:

- fa és, vagy

- kő és, vagy

- égetett agyag és, vagy

- kovácsoltvas.

c) Drótfonatos kerítést csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha azt örökzöld élő sövény egész évben eltakarja.

d) A temetőn belül kápolna, ravatalozó és kripta épületek helyezhetők el. A megengedett legnagyobb építménymagasság értékébe a kápolna vagy a ravatalozó tornyát nem kell beszámítani.

e) A temetőben elhelyezhető sírjel építménymagassága - kivéve lektorátus által zsűrizett képzőművészeti alkotás esetén - nem lehet nagyobb, mint a sír hossza; „fedett” sír magassága nem lehet nagyobb, mint 0,8 m.

f) Új temető létesítése és/vagy temető bővítése esetén vagy a temető területén belül a telekhatár mentén (kivéve a meglévő temetőrészhez történő csatlakozó telekhatárt) min. 30,0 méter széles fásított védőterületet kell kialakítani. A temetőn belüli beültetési kötelezettséget min. a temető megnyitását megelőző évben - kertészeti terv alapján - amely gyep-, cserje- és lombkoronaszintet egyaránt kell tartalmazzon - teljesíteni kell. A beültetési kötelezés és/vagy a véderdő csak a temető felszámolásával együtt szüntethető meg.

Közműellátás

21. § (1) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A beépítésre szánt területeken a területet kiszolgáló közművezetékek nyomvonalát és helyét úgy kell elrendezni, hogy az utcákban egyoldali, kedvező esetben kétoldali fasor telepítését ne akadályozzák meg.

(2) Területfeltárást szolgáló út nyitásánál a közművek egyidejű kiépítéséről – a terület előközművesítéséről – gondoskodni kell.

(3) Beruházás során a többi közmű építésével egyidejűleg kell a csapadékvíz-elvezető hálózatot is megépíteni. A csapadékvíz elvezető hálózat építése későbbi építési ütemre nem halasztható el.

(4) Csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető (egyesített elvezető rendszer nem létesíthető). Csapadékvíz befogadóba történő bevezetése előtt a vizek összegyűjtése, előtisztítása hordalékfogó, olajfogó műtárgyon keresztül szükséges.

(5) A csapadékvizek elvezetését közterületen belül kell biztosítani. Amennyiben a meglévő, illetve tervezett terepszint viszonyok a közterületi vezetést nem teszik lehetővé, csapadékvizek elvezetésére a vízgyűjtő terület figyelembe vételével engedélyezési tervet kell készíteni. Az építési telken belüli átvezető csapadékvizek területét alrészletként a földhivatali alaptérképre be kell jelölni, a telekre a szolgalmi jogot be kell jegyezni. A tereprendezett telkek rézsűjének alján övárkot kell létesíteni.

(6) A közterületen lévő utak, parkolók csapadékvízét közcsatornába be kell kötni.

(7) Olajos szennyeződésnek kitett burkolt közlekedési felületekről, telephelyek burkolt területéről a csapadékvíz csak megfelelő előtisztítás után vezethető közcsatornába vagy élővízfolyásba.

(8) A vízfolyások part éleitől mért országos előírások szerinti távolságot a karbantartás számára szabadon kell hagyni. Az egyéb árkok, csatornák part éleitől mért 3-3 m-es sávot biztosítani kell, amennyiben ez nem lehetséges, és az árkok egyik oldalról útról megközelíthetők, a beépítés felőli oldalon a 3 m-es karbantartási sáv, 2 m-nél keskenyebbre nem csökkenthető le. Vízrendezés során építendő meder, vagy csatorna fenntartási sávját egyéb előírás hiányában legalább 3-3 m szélességgel kell kialakítani.

(9) Előkerttel rendelkező épületeknél a telekhatár és az épület között gázvezeték csak földben építhető.

(10) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.

(11) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.

(12) Belterületen, beépítésre szánt területeken új fejlesztés, új utcanyitás esetén új közép-, kisfeszültségű, valamint köz- és térvilágítási villamosenergia-hálózatokat föld alatti elhelyezéssel, földkábelben vezetve kell megépíteni.

(13) Belterületen, beépítésre szánt területeken új fejlesztés, új utcanyitás esetén a vezetékes hírközlési és a kábel TV hálózatot földalatti vezetéssel, kábelben, illetve alépítményben vezetve kell megépíteni.

(14) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

(15) Országos vagy európai jelentőségű természetvédelmi érdekeltségű területen, tájképvédelmi területen közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

Zöldfelületekre vonatkozó előírások

22. § (1) Az építési övezetekre előírt legkisebb zöldfelület mérete a hatályos jogszabály alapján csökkenthető. Gyephézagos burkolat, gyeprács nem számítható be a zöldfelületi fedettségbe. Terepszint alatti építmény felett kialakított zöldfelület tetőkertnek minősül.

(2)^[13]

(3) Közcélú zöldfelületen nem alakítható ki közhasználat elől elzárt, lekerített terület.

(4) A zöldterületek, a temető és a közintézmények kertjei jellemzően honos fajok telepítésével alakítandók ki (a termőhelyi adottságoknak megfelelő, honos növényfajok alkalmazásával), figyelembe véve azonban a zöldfelületek díszítő funkcióját is. Allergén fajok alkalmazását a területhasználattól függően kerülni kell.

(5) A meglévő utcafásítások megtartandók, pótlásukról, kiegészítésükről gondoskodni kell. A fásítások pótlására a már túlsúlyban lévő fafajok használandók.

(6) Újonnan kialakított közterületek mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.

(7) A telepítendő fasorokat a közlekedési területek kiépítésével egy időben telepíteni szükséges.

(8) Utcafásításra, pótlásra ill. cserére javasolt fafajok: ezüsthárs (Tilia argentea), ostorfa (Celtis occidentalis), csörgőfa (Koelreuteria paniculata), virágos és magas kőris (Fraxinus ornus, Fraxinus excelsior) és vérszilva (Prunus cerasifera „Nigra”). A településen inváziós fás szárú növények nem telepíthetők.

(9) A városközpont értékes faállományát, (Hősök útja), és erdős részeit (Erzsébet liget, Népliget) a jelenlegi állapotnak megfelelően meg kell tartani és területükön intenzív parkművelést, és parkfenntartást kell folytatni.

(10) A telektulajdonos a telke előtti zöldsávot gondozni köteles, - a telekhatárától az útburkolat széléig.

(11) A beépítésére szánt és nem szánt területeken egyaránt, a tulajdonosoknak meg kell akadályoznia a gyomfák, gyomcserjék és allergiakeltő gyomnövények terjedését.

(12) Bármely felszíni parkoló kialakítását minden megkezdett negyedik parkolóhely után egy darab, kétszer iskolázott, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő, honos fafaj telepítésével kell megoldani.

(13) A szabályozási terven jelölt zöldfelületi szabályozási elemek: beültetési kötelezettségű területek, illetve természetes növényállomány megőrzendő terület.

(14) A beültetési kötelezettségű terület a telek zöldfelületi minimum-értékébe beleszámít. A beültetési kötelezettségű területek kialakítása ütemezhető a beruházás megvalósításának szakaszai szerint. A beültetési kötelezettségű terület kialakításának ütemezése esetén a max. beépíthetőség (m2) és a megvalósított beépítés (m2) arányában szükséges azt megvalósítani. A beültetési kötelezettség megvalósítását minden esetben a védendő funkció (pl. lakóterület) védelmére szükséges megkezdeni.

(15) A beültetési kötelezettség típusa:

a) védőfásítás, telepítését honos fajok alkalmazásával szükséges elvégezni. (1500 m²-nél nagyobb területű fásítás megvalósításakor a vonatkozó erdészeti jogszabályok alapján kell eljárni, erdőtelepítési-kivitelezési tervet, vagy egyszerűsített erdőtelepítési-kivitelezési tervet kell készíteni. 1500 m²-nél kisebb területű fásítást kertépítészeti vagy erdészeti terv alapján kell megvalósítani.)

(16) Az építmények takaró fásítását őshonos fa- és cserjefajok alkalmazásával kell megoldani.

(17) Szabályozási terven jelölt természetes növényállomány megőrzendő telekrész feltöltése nem megengedett, a növényzet és az állatvilág védelme biztosítandó.

Táj- és természetvédelem

23. § (1) Országos és helyi jelentőségű természeti terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet a természet védelméről szóló jogszabályoknak, a helyi rendeletnek és a természetvédelmi kezelési terveknek megfelelően.

(2) A Natura 2000 területek európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek. A területek kezeléséről és védelméről rendelkező jogszabályokat be kell tartani.

(3) Az ex-lege védett kunhalmok védelmét biztosítani kell a természetvédelmi törvényben foglaltak alapján. Az ex-lege védett kunhalmokon a szántó művelési ág csak gyep, legelő művelési ágra változtatható.

(4) Tájképvédelmi területen a természetes és művi tájelemeket a történeti és táji hagyományokhoz igazodóan kell megőrizni, illetve kialakítani. Az épületek, építmények tájba illesztését minden esetben biztosítani kell. A vonatkozó jogszabályok szerint az engedélyezési tervekhez (építészeti-műszaki dokumentációhoz) minden esetben látványtervet kell csatolni.

(5) Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos vagy esztétikai szempontból a társadalom számára jelentősége van. A telekalakítás, az építés és a használat során az egyedi tájértékek megőrzendők.

(6) A táj jellege, a természeti értékek, az egyedi tájértékek és esztétikai adottságok megóvása érdekében:

a) biztosítani kell az épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések külterületi elhelyezése során azoknak a természeti értékek, a mesterséges környezet funkcionális és esztétikai összehangolásával történő tájba illesztését,

b) biztosítani kell a használaton kívül helyezett épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések új funkciójának megállapítását, illetve ennek hiányában megszüntetésüket, elbontásukat, az érintett területnek a táj jellegéhez igazodó rendezését,

c) a település-, a területrendezés és fejlesztés, különösen a területfelhasználás, a telekalakítás, az építés, a használat során biztosítani kell a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzését,

d) művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének, a történelmileg kialakult természetkímélő használat által meghatározott adottságoknak és a természeti értékeknek a figyelembevételével lehetséges,

e) biztosítani kell a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását.

(7) A Hármas-Körös és a holtágak partszegélyeinek növénytakaróját meg kell őrizni.

(8) A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl.: többszintű növénytelepítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

KÖRNYEZETVÉDELEM

24. § (1) Általános előírások

a) Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó káros hatást a környezetükre. A káros környezeti hatás értékét a területen már meglévő „háttér” értékekkel együtt kell figyelembe venni. A terhelések csökkentésétre az elérhető legjobb technikák alkalmazása szükséges.

b) Gyomaendrőd területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati rendelet és jelen rendelet előírási, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

Levegőtisztaság védelem

25. § (1) Gyomaendrőd közigazgatási területén csak olyan létesítmények alakíthatók ki, illetve olyan tevékenységek folytathatók, melyek légszennyező anyag kibocsátása az előírt határértékeket nem haladja meg. Új légszennyező források körül, illetve a nyomvonalas közlekedési létesítmények mentén levegővédelmi övezetet kell megállapítani, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály szerinti tevékenységek, illetve létesítmények esetében. A létesítmények tervezésekor figyelembe kell venni a levegővédelmi övezetre vonatkozó előírásokat. Új légszennyező létesítmény, technológia kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha az elérhető legjobb technika alapján jogszabályban, ill. a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében megállapításra kerülő kibocsátási határértékeket teljesíteni tudja.

(2) Levegőterhelés (emisszió) szempontjából a vonatkozó hatályos rendeletekben előírt határértékeket kell alkalmazni. Légszennyezettségi (immisszió) határérték szempontjából Gyomaendrőd város területére a vonatkozó előírásokat kell irányadónak tekinteni.

(3) A levegő pollentartalmának csökkentése érdekében az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan gyomtalanítását rendszeresen elvégezni vagy elvégeztetni.

(4) Töltőállomás üzemeltetésénél a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(5) Tilos a környezeti levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése.

(6) Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítményre az építés hatósági eljárás csak a jogerős környezetvédelmi engedély birtokában indítható meg.

(7) Általános mezőgazdasági területen a rét- és legelő (gyep) művelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg.

Zaj és rezgés elleni védelem, fényszennyezés

26. § (1) Zajt, illetve rezgést előidéző új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad építeni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(2) Új közlekedési vonalas létesítmény építése esetén igazolni kell, hogy a közlekedésből származó zaj terhelési határértékei – zajtól védendő területeken – a távlati forgalom nagysága mellett is teljesülni fognak.

(3) A területre érvényes zajkibocsátási határértékek megtartása érdekében aktív és passzív zajvédelmi technikákat kell alkalmazni.

(4) Reklámvilágítással, telken belüli térvilágítással kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan, közterület használatát korlátozni nem szabad.

Föld védelme

27. § (1) Épület csak szennyeződésmentes területen létesíthető. Potenciális talajszennyezés esetén feltáró vizsgálat szükséges. Szennyezettség fennállása esetén a kármentesítésről gondoskodni kell.

(2) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során biztosítani kell:

a) a kitermelt (megmozgatott) földterületen belüli ártalommentes elhelyezését;

b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet;

c) a vízerózió elleni védelmet;

d) a felső humuszos réteg (min. 20 cm) elkülönített deponálását, kezelését és felhasználását.

(3) A tereprendezési munkákat úgy kell végezni, hogy lefolyástalan területek ne keletkezzenek.

(4) Talaj- és vízszennyezés veszélyével járó tevékenységek csak a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-, stb. záró) aljzaton végezhetők. A lefolyó vizeket csak a megfelelő előkezelés után lehet a csatornahálózatba vezetni.

(5) Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet. Területrendezés során kizárólag talajvédelmi szempontból minősített, vagy szabványosított termék és anyag használható.

(6) ^[14]

(7) Mélyfekvésű területrészeken az építési engedélykérelem részeként geotechnikai dokumentáció készítése szükséges, melynek eredményeit figyelembe vevő építmények helyezhetők csak el.

Vizek védelme

28. § (1) Gyomaendrőd közigazgatási területe a felszín alatti vizek védelme szempontjából érzékeny terület. A felszín alatti vízkészlet használata (pl.: öntözési célra) kizárólag vízjogi engedély és a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján történhet.

(2) Építmény és tervezett tevékenység nem befolyásolhatja károsan a felszín alatti és a felszíni vizek szintjét, mozgását és tisztaságát.

(3) A meglévő és távlati vízbázisok védelmére a vonatkozó jogszabályok előírásait kell figyelembe venni. Hidrogeológiai védőidom, védőövezet területén olyan tevékenység végezhető, amely a kitermelés előtt álló vagy a már kitermelt víz mennyiségét, valamint a vízkitermelési folyamatot nem veszélyezteti.

(4) A 20 személy- vagy 5 tehergépjármű, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz. A keletkező csapadékvizet csak hordalék- és olajfogóval ellátott műtárgyon keresztül szabad a csatornahálózatba vezetni.

(5) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek környezetében nem folytathatók olyan tevékenységek, melyek veszélyeztetik a vizek, továbbá a talaj és a talajvizek állapotát: hulladék, ill. szennyvizek a felszíni vizekbe nem vezethetők, növényvédelmi tevékenység a vízfolyások környezetében a növényvédő szer veszélyességétől függően 200 m-en belül nem folytatható.

(6) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a vízparti sávokban a természet közeli nádas, ligetes fás társulások, természet közeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(7) A szenny-, és csapadékvíz szükség szerinti előtisztításáról az ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles gondoskodni. A csapadékvíz szennyezett területről csak megfelelő előtisztítás után bocsátható a befogadóba.

(8) A létesítési engedélyezési eljárás során az engedélyesnek hitelt érdemlő módon igazolnia kell, hogy a szennyvizét a hatályos jogszabályok betartásával el tudja helyezni.

(9) A nitrát szennyezés megelőzésére országos vagy európai jelentőségű természetvédelmi érdekeltségű területen a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően kell a gazdálkodást folytatni.

Hulladékkezelés

29. § (1) A szabályozási területen levő ingatlanok használatakor keletkező hulladékokat az ingatlan határán belül, környezetszennyezést kizáró módon kell gyűjteni.

(2) A kommunális jellegű hulladékok gyűjtését és elszállítását a kötelezően igénybeveendő település tisztasági szolgáltatás keretén belül kell megoldani. Új létesítmények kommunális szilárd hulladékának szervezett, intézményes elszállítását biztosítani kell.

(3) Az építési és bontási hulladékok kezelését a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell végezni.

(4) A veszélyes hulladékok, illetve szennyezett talaj kezelése és szállítása csak a vonatkozó jogszabályok szerint történhet. A keletkező veszélyes hulladékokat az ártalmatlanításig, ill. az elszállításig a vonatkozó jogszabályok szerint elkülönítetten kell gyűjteni és környezetszennyezés nélkül tárolni.

(5) A hulladéklerakó és kezelő létesítmények üzemeltetése során a mindenkor hatályos vonatkozó előírások betartandók.

(6) A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken lehetséges.

Épített környezet védelme

30. § (1) Helyi védettség alatt álló épületek homlokzati kialakításának megváltoztatása nem megengedett. A helyi védettség alatt álló épületek felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza.

(2) Településszerkezet védelme:

- A Szabályozási terven jelölt védett településszerkezet határán belül a jelzett területen:

- utcaszerkezetet, utcavonal vezetést,

- a közterületek jelenlegi alakját, vonalát,

- telekméreteket (a telket sem megosztani, sem összevonni),

- a beépítés módját, építési övezetbe sorolását megváltoztatni (a Körös-híd szélesítésének környezetét kivéve) nem szabad.

30/A. §^[15] (1) Helyileg védett épületek bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával, hatósági engedéllyel, a védelem feloldását követően kerülhet sor. Bontás előtt el kell rendelni:

a) az épület és telek felmérési és fotódokumentációjának elkészítését,

b) az értékes építészeti és szerkezeti elemek és tárgyak megmentését, esetleg újrafelhasználásukat az új épületben vagy máshol.

(2) A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében a tulajdonost (használót), a mindenkor érvényes hatósági eszközök alkalmazásával kötelezni kell a védett értéket torzító idegen részek eltávolítására.

(3) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendszert és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, anyaghasználatot.

(4) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban a védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.

(5) Védett építményen hirdetés, reklám engedély alapján, megtervezet módon helyezhető el.

(6) ^[16]

Helyi jelentőségű védett természeti területek

31. § (1) Helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartásáról, védelméről a vonatkozó helyi rendelet és kezelési terv szerint gondoskodni szükséges.

Nagyméretű, ill. sajátos építményfajták elhelyezésének szabályai

32. § (1) Az építményfajtákba a következő építmények tartoznak:

a) szélkerék (6 m magasság felett)

b) távközlési torony (6 m magasság felett)

c) reklámfelület, hirdető berendezés (6 m² egyoldali hirdetőfelületnél nagyobb)

d) szelektív hulladékgyűjtő

(2) Fenti építmények elvi engedélyezési eljárás (településképi, természet- és környezetvédelmi követelmények tisztázására) alapján helyezhetők el.

Védőterületek, védősávok, korlátozások

33. § (1) A külterületen a szénhidrogén kutak körül 50 m átmérőjű védőtávolságot kell biztosítani. A védőterületen folytatható tevékenységeket külön jogszabály szabályozza. A szénhidrogén vezetékek biztonsági övezete a vonatkozó jogszabályok szerint biztosítandó. Különleges bányászati terület védőövezete 50 m.

(2) Külterületen a közművek részére az ágazati szabvány szerinti védőterületeket - biztonsági övezetet - kell biztosítani.

(3) Árvízvédelmi töltés mentett oldali lábától 10 m védőterületet kell biztosítani.

(4) A szennyvíztisztítóhely körül 300 m védőtávolságot kell biztosítani.

(5) A hulladék lerakóhely körül 500 m védőtávolságot kell biztosítani.

(6) A meglévő mezőgazdasági repülőtér térségében a szabályozási tervlapon jelölt biztonsági övezeten belül új építmény nem építhető. A repülőtér biztonsági területén belül épület és építmény engedélyezése során a az illetékes légügyi hatóság véleményét ki kell kérni.

(7) Bányatelken kizárólag a bányavállalkozó engedélyével végezhető építési, talajfelszínt megmozgató (erdőtelepítés, mélyszántás stb.) tevékenység.

Záró rendelkezések

34. § (1) Jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, és egyidejűleg a 21/2002. (XI. 25.) KT rendelet hatályát veszti.

35. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek megfelel

1. melléklet a 9/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelethez

Helyi védettség alatt álló épületek

1. Polgármesteri Hivatal- Szabadság tér 1. - hrsz.: 1588
2. Régi Községháza épülete- Fő út 2. - hrsz.: 6291
3. Liget vendéglő-Erzsébet liget - hrsz.: 1244
4. Evangélikus templom- Fő út 178. - hrsz.: 2016
5. Lakóépület Fő út 176. - hrsz : 2017
6. Kner Imre Gimnázium- Hősök utca 43. - hrsz.: 687
7. Középiskolai Kollégium- Hősök utca 39. - hrsz.: 687
8. Szakközépiskolai Kollégium- Fő út 228. - hrsz.: 1599
9. Kis Bálint Általános Iskola - Hősök útja 45. - hrsz.: 1591
10. Általános Iskola (volt Úrikaszinó) - Hősök útja 47. - hrsz.: 1591
11. Óvoda- Kossuth utca 7. - hrsz.: 113
12. Gyógyszertár- Dózsa Gy. utca 1. - hrsz.: 5965/1
13. Volt Iskolaépület, Kisréti Alapítvány épülete - Blaha L. utca 11. - hrsz.:5961
14. Déryné Művelődési ház- Blaha L. utca 21. - hrsz.: 5948
15. Lakóház Fő út 36. - hrsz.: 6309
16. Körös Étterem és Szálloda- Szabadság tér - hrsz.: 691
17. Volt Gabonaforgalmi irodaépülete(Vári féle ház)-Kossuth utca 68. - hrsz.: 2883
18. Tisza malom épülete- Bajcsy Zs. Utca 51. - hrsz.: 585
19. ÁFÉSZ épülete- Kossuth utca 33. - hrsz.: 131/4
20. Lakóépület Kossuth utca 5. - hrsz.: 112
21. Református Egyház épülete Hősök útja 44. - hrsz.: 1
22. Szakközépiskola központi épülete- Hősök útja 38-40. - hrsz.: 1602
23. Központi orvosi rendelő- Hősök útja 57. - hrsz.: 1580
24. Lakóház Kossuth utca 32. - hrsz.: 141
25. Lakóház (volt VIZIG épület) Hősök útja 53. - hrsz.: 1583/3
    26. Bethlen kúria” – hrsz: 01468/4^[17]

Helyi védelemre javasolt épületek

1. Gazdatiszti lakás – Szabadság tér 6. – hrsz: 677/1 (H 26)

2. Bethlen Gábor Szakközépiskola épülete – Fő út 230. – hrsz: 1598 (H 31)

3. Lakóház – Fő út 183. – hrsz: 14 (H 34)

4. Sóczó Elek lakóháza – Fő út 220. – hrsz: 1799 (H 35)

5. Református Szeretetotthon – Fő út 171. – hrsz: 25 (H 40)

6. Református Szeretetotthon – Fő út 169a, 169b. – hrsz: 23, 24 (H 41)

7. Lakóház-üzletek – Fő út 188. – hrsz: 2010 (H 42)

8. Lakóház – Mátyás király u. 3. – hrsz: 1601 (H 61)

9. Lakóház – Kossuth Lajos u. 13. – hrsz: 117 (H 66)

10. Postaépület – Kossuth Lajos u. 28. – hrsz: 143 (H 68)

11. Lakóház – Bajcsy Zsilinszky út 55. – hrsz. 50/1 (H 77)

12. Lakóház (volt laktanya) – Rákóczi Ferenc u. 13. – hrsz: 168 (H 86)

13. Irodaépület – Fő út 5. – hrsz: 5009 (H 113)

14. Plébánia – Fő út 1. – hrsz: 5002/2 (H 115)

15. Kalmár-féle lakóház – Dózsa György u. 12. – hrsz: 5956 (H 142)

16. Lakóház – Lábas u. 6. – hrsz: 5075 (H 152)

2.  melléklet a 9/2010. (II. 26. )önkormányzati rendelethez

Helyi jelentőségű védett természeti területek

1. Erzsébet liget fái
2. Piramis tölgyek
3. Torzsási holtág szelídgesztenye fái
4. Endrődi népliget fái
5. Hársfasor ( Hősök útja )
6. Holtágak: Rév zug, Endrőd középső, Fűzfás zug, Hantoskert, Torzsás, Kecsegés zug, Bónum zug, Templom zug, Német zug, Pap zug, Soczó zug

3. melléklet a 9/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelethez^[18]

Gyomaendrőd településszerkezeti tervmódosítás a külterület 0918/4, 0918/5, 0918/6 hrsz-ú földrészletek övezeti besorolásának „ K7 jelű - mezőgazdasági üzemi terület”-ről „Ge-2 egyéb ipari terület”  besorolásra

4. melléklet a 9/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelethez^[19]

A Torzsás-zugi üdülőterület 16335/1-9 és 16335/11-16 helyrajzi számú földrészleteinek átsorolása

5. melléklet a 9/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelethez^[20]

A 01037/1 és 02086/10 helyrajzi számú földrészletek átsorolása

6. melléklet a 9/2010. (II. 26.) önkormányzati rendelethez^[21]

A 01037/1 és 02086/10 helyrajzi számú földrészletek átsorolása

1. függelék:

Műemlékek

- Református templom (KÖH törzsszám: 789)

Szabadság tér Hrsz: 1596/1

Copf stílusú, a torony 1791-ben, a templom 1803-1813 között épült Fischer Ágoston tervei alapján

- Gyomai Római Katolikus templom és plébánia (KÖH törzsszám: 11160)

Fő utca Hrsz: 1796 és 1600

A neoromán templom, 1878-ban épült Hauszmann Alajos tervei alapján

- Endrődi Római Katolikus templom (KÖH törzsszám: 788)

Hősök tere Hrsz: 5003

Későbarokk, 1804-ben épült

- Kner-ház, Nyomdamúzeum (KÖH törzsszám: 6784)

Kossuth Lajos utca 16. Hrsz: 150/2 és 150/1

Neobarokk, 1925-ben épült Kozma Lajos tervei alapján

- Gazdaház, Endrődi Tájház (KÖH törzsszám: 8813)

Sugár u. 20. Hrsz: 5130/1

Későklasszicista, 1862-ben épült

2. függelék

Egyedi tájértékek

3. függelék

Régészet

A régészeti örökség kezelése kapcsán a 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény szerint kell eljárni.

A régészeti érdekű területekről is a régészeti emlékeket csak feltárás keretében mozdíthatók el. Ezért annak területén 30 cm-t meghaladó földmunkával járó beruházások esetében állapotfelmérést kell végezni, melynek módszere a terepbejárás, műszeres felmérés és/vagy próbafeltárás. Ennek hiányában bármiféle földmunka csak régészeti megfigyelés mellett végezhető. E régészeti szakfeladatok elvégzésére – a beruházó költségére – a területileg illetékes Múzeum jogosult. A beruházónak a régészeti megfigyelés biztosítása érdekében a munkálatok megkezdése előtt 8 nappal fel kell venni kapcsolatot a Múzeummal.

A kulturális örökség védelme érdekében a terület- és településfejlesztéssel, valamint a terület és településrendezéssel kapcsolatos változások, beruházások tervezését e védelemmel összhangban kell megoldani. A régészeti lelőhelyek védelmére irányuló intézkedéseknek elsősorban megelőző, szükség esetén mentő jellegűeknek kell lenniük. A 2001. évi LXIV. Kulturális Örökségről szóló törvény (továbbiakban Kötv) 10.§-a szerint a régészeti örökség elemeit lehetőleg eredeti helyükön, eredeti állapotukban, eredeti összefüggéseikben kell megőrizni.

A Kötv 11.§-a szerint a régészeti lelőhelyek általános védelem alatt állnak, ahonnan a régészeti örökség elemei csak feltárás keretében mozdíthatók el Kötv 19.§ (1). A régészeti örökség védelme érdekében különös gonddal kell eljárni az építési és művelési ág változások kapcsán, mivel bármilyen, a föld felszíne alá mélyedő kivitelezési munkával elpusztulhatnak a régészeti örökség elemei.

Váratlanul előkerülő régészeti emlékek esetében az alábbiak szerint kell eljárni.

Valamennyi, a régészeti feltárás esetén kívül előkerült régészeti emlék, ill. lelet esetében is törekedni kell a régészeti örökség elemeinek helyszíni megőrzésére. Ha bármilyen tevékenység során váratlan régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (kivitelező, beruházó) az örökségvédelmi törvény 24.§-a értelmében köteles a tevékenységet azonnal abbahagyni és az emlék vagy lelet előkerülését az önkormányzat jegyzőjének és a területileg illetékes múzeumnak haladéktalanul jelenteni és a helyszín, valamint a lelet őrzéséről gondoskodni, valamint a régészeti feltárás lehetőségét biztosítani. Melyek elmulasztása a BTK alá tartozik és büntetőjogi felelőséggel jár.

Nagyberuházások esetében az alábbiak szerint kell eljárni.

Az oktatási és kulturális miniszter 21/2007. (III. 26.) OKM rendelete a nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti kötelezettségekről az alábbiakban rendelkezik.

Nagyberuházásnak számít az a beruházás, amely a nettó 500 millió forintos értékhatárt meghaladja, függetlenül annak területi kiterjedésétől vagy helyszínétől.

A beruházó nyilatkozni köteles, hogy a tervezett be ruházás nagyberuházásnak számít-e. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a ré­gészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM ren­delet 1. §-ában meghatározott nagyberuházás esetén - te­repbejárási dokumentációt is tartalmazó - hatástanul­mányt kell készíteni.

A nyilatkozat, vala­mint az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendeletnek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az építésügyi hatósági, illetve örökségvé­delmi hatósági (szakhatósági) eljárásban a Hivatalhoz be­nyújtott kérelem kötelező melléklete.

A földmunkával járó változtatás teljes kiterjedé­sére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell bizto­sítani, a régészeti lelőhelyeken, pedig megelőző feltárást kell végezni.

A nagyberuházások során a terepen végzett régészeti munkálatok és dokumentációkészítés, valamint az elsődleges leletfeldolgozás tekintetében a feladato­kat - beleértve a régészeti érdekeltségeket érintő előkészí­tő munkafázisokban való részvételt is - a Tv. 22. § (3) be­kezdésében meghatározott szerződés keretében a régészeti szakszolgálat látja el.

A régészeti lelőhelyeken feltárásra a régészeti szak­szolgálat csak azokon a helyeken köteles sort keríteni, ahol a beruházás a talajt a jelenlegi talajszintnél 30 cm-nél, illetve a humuszréteg alsó szintjénél mélyebben érinti, vagy ahol a régészeti jelenségeket a beruházás egyéb módon veszélyezteti. Veszélyeztetésnek számít különösen az eróziónak való kitétel (víz, szél, fagy, növényültetés), a földmunkával, anyagkitermeléssel vagy építkezéssel tör­ténő megsemmisítés vagy megbolygatás, az állapotvál­tozással járó elfedés.

A beruházás, illetve a régészeti feltárás elő­készítése során ismertté vált és a kulturális örökség ható­sági nyilvántartására vonatkozó szabályokról szóló 17/2002. (VI. 21.) NKÖM rendelet szerint nyilvántartásba vett lelőhelyekre is tekintettel a régészeti szakszolgálat a beruházóval a feltárásra vonatkozó szerződést köt, amelynek hatósági jóváhagyás céljából történő bemuta­tásával egyidejűleg megkéri a feltárási engedélyt.

Amennyiben a feltárás során eredeti össze­függéseiben megmaradt helyszínen megtartható emlékek (épített régészeti örökségi elemek) kerülnek elő, erről a feltárás vagy a régészeti szakszolgálat vezetője 3 napon belül írásban bejelentést tesz a Hivatalnak.

A bejelentett régészeti emlé­kek kezeléséről - ideértve az ideiglenes megóvásukra, esetleges eltávolításukra, helyszíni megőrzésükre, illetve helyszíni bemutatásukra vonatkozó előírásokat - a beje­lentő véleményének kikérése után 8 napon belül a Hivatal dönt.

4. függelék

Jogszabályi függelék

Környezetvédelem

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

2/2005. (I.11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról

Levegőtisztaság-védelem

21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról

14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről

17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról

4/2002. (X.7.) Korm. rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről

Zaj és rezgés elleni védelem

27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és a rezgésterhelési határértékek megállapításáról

284/2007. (X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

Vizek védelme

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

59/2008. (IV.29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről

27/2006. (II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről

123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről

27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról

220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

89/2004. (V.15.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról

379/2007. (XII.23.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó szabályokról

21/2006. (I.31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról

219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet a vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról

Föld védelme

2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről

Hulladékgazdálkodás

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról

23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről

213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről

20/2006. (IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről

98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről

45/2004. (VII.26.) BM-KvVM rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

Táj- és természetvédelem, zöldfelületek

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről

2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról

1996. évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról

3/1997. (I.8.) KTM rendelet a Körös-Maros Nemzeti Park létesítéséről

275/2004. (X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről

269/2007. (X.18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

91/2007. (IV.26.) Korm. rendelet a természetben okozott károsodás mértékének megállapításáról, valamint a kármentesítés szabályairól

67/1998. (IV.3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról

2/2002. (I.23.) KöM-FVM együttes rendelet az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról

9/2007. (IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitásértékének számításáról

346/2008. (XII.30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről

253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

Temetkezés

1999. évi XLIII. törvény a temetőkről és a temetkezésről

145/1999. (X.1.) Korm. rendelet a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról

Bányászat

1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról

203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról

96/2005. (XI.4.) GKM rendelet a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól

79/2005. (X.11.) GKM rendelet a szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről 

Tervlapok

B7-es tervlap

B8-as tervlap

B9-es tervlap^[22]

B11-es tervlap^[23]

B18-as tervlap^[24]

K-8-as tervlap^[25]

K11-es tervlap^[26]

K-12-es tervlap^[27]

K-15-ös tervlap^[28]