Gyomaendrőd Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

1. § (1) Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) által nyújtott szociális rászorultságtól függő támogatások az:

a) önkormányzati segély

b) közgyógyellátás.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

2. Önkormányzati segély

2. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Az Önkormányzat a Szt. 7. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségének az étkezés és a szállás tekintetében a Térségi Szociális Gondozási Központ szolgáltatásai útján tesz eleget, oly módon, hogy az étkeztetést az intézmény székhelyén, Gyomaendrőd, Mirhóháti u. 1-5. szám alatt biztosítja, a szállás biztosítása az intézmény támogató szolgálatának igénybevételével történik, az arra rászorulónak az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hajléktalan szállásra történő szállítással.

3. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki önmaga illetve családja átmeneti létfenntartásáról alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elismert többletkiadások:

a) gyermek fogadásának előkészítése,

b) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tanévkezdési kiadása,

c) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tandíjának, egyéb ellátási díjának megfizetése,

d) átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való magas kapcsolattartás elősegítése,

e) gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások,

f) legalább 5 napot elérő vagy meghaladó kórházi kezelés esetén felmerülő költségek,

g) a családban nevelkedő gyermek a MEP által teljes egészében nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatási díjának megfizetése,

h) helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes, tanulói és nyugdíjas kedvezményes bérletjegy megváltása,

i) eseti magas gyógyszerköltség,

j) elemi kár esetén felmerülő költségek,

k) temetési költségek.

(3) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki önmaga illetve családja átmeneti létfenntartásáról az (1) bekezdés a–h) pontjában meghatározott, alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

(4) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki önmaga illetve családja átmeneti létfenntartásáról az (1) bekezdés j-k) pontjában meghatározott, alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tud gondoskodni és családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(5) Az (1) bekezdés a), c), f), g), és j) pontjában foglalt esetekben az igényt a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztét követő harminc napon belül, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az igényt az Önkormányzat által közzétett időszakban lehet érvényesíteni. A fenti határnap elmulasztása jogvesztő. Az (1) bekezdés d) és e) pontjában foglalt esetekben az igényt családgondozó jelzése alapján lehet érvényesíteni.

(6) Az elismert többletkiadások miatt nyújtott önkormányzati segély egyszeri összegét – az elemi kár esetére és a temetési költségekre nyújtott önkormányzati segély kivételével - a rászorultsághoz igazodóan maximum 10.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.

(7) A kedvezményes havi bérletjegy megváltásához megállapítható önkormányzati segély éves összege nem haladhatja meg a mindenkori kedvezményes havi bérletjegy árának tizenkétszeresét.

4. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető elismert többletkiadásként felmerülő eseti magas gyógyszerköltség címén az a személy

a) aki nem jogosult közgyógyellátásra, és

b) akinek esetenkénti gyógyszerkiadása meghaladja az 5.000.-Ft-ot, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át.

(2) A gyógyszertámogatás egyszeri összege a leigazolt gyógyszerköltség 50 %-a, de maximum:

a) 10.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a alatt van,

b) 7.500,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101 %-a és annak 150 %-a közé esik,

c) 5.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151 %-a és 230 %-a közé esik.

5. § (1) Elismert többletkiadásként felmerülő a (3) bekezdésben meghatározott elemi kár bekövetkezése esetén a legszükségesebb ruházat, élelem, elemi bútorzat pótlására önkormányzati segély állapítható meg annak a személynek, aki megfelel az 3. § (4) bekezdésében foglalt jövedelemi feltételeknek és az elemi kárt szenvedett ingatlan a közös háztartásban élők jogos lakásigényét - figyelemmel a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §- ában rögzítettekre - nem haladja meg.

(2) Az elemi kár esetére megállapított önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan maximum 100.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.

(3) Elemi kár körébe tartozik az ár vagy belvíz, rendkívüli időjárás, vihar vagy tűz miatt bekövetkezett káresemény.

6. § (1) Elismert többletkiadásként felmerülő temetési költségek enyhítése címén önkormányzati segély állapítható meg annak az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó személynek a részére, aki megfelel az 3. § (4) bekezdésében foglalt jövedelemi feltételeknek.

(2) A temetési költségekre adható önkormányzati segély összegét az egy főre jutó havi jövedelem alapján kell megállapítani:

a) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 0-100 %-a esetében a segély összege 50.000.-Ft.

b) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 101-200 %-a esetében a segély összege 30.000.-Ft.

c) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 201-300 %-a esetében a segély összege a mindenkori legegyszerűbb földben történő temetési költség 10 %-a.

(3) Gyomaendrőd Város Polgármestere félévente köteles beszerezni a segély mindenkori összegének alapjául szolgáló az (2) bekezdés c) pontjában meghatározott temetési költségeket.

7. § (1) Önkormányzati segélyben részesíthető az a személy, aki a létfenntartását veszélyeztető, a (3) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzetbe került és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

(2) A krízis helyzetre megállapított önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan maximum 50.000,- Ft-ig terjedő összegben lehet megállapítani.

(3) A krízis helyzet, olyan rendkívüli élethelyzet, amikor a kérelmező jövedelme egy hónapot meghaladóan, igazolhatóan legalább 50%-ot meghaladó mértékben csökken és ezért megélhetése nem biztosított.

8. § A rendelet alkalmazásában jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedül álló meghatározására az Szt. 4. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

9. § (1) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják – az önkormányzati segély bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben a határozathozatalt követő nyolc napon belül helyszíni ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozatok valódiságáról.

(2) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a Gyomaendrőd Város Önkormányzata házipénztárában veheti fel a jogosult vagy kérelmére a segély összegét pénzintézeti folyószámlájára utalják.

3. Természetbeni szociális ellátások

10. § Az önkormányzati segély természetben nyújtott támogatásként is adható, kiadható részben vagy egészben vásárlási vagy gyógyszer utalvány formájában is, illetve az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával, az intézményi térítési díj megfizetésével történhet.

11. § Az Önkormányzat a téli, fűtési időszakban egyszeri alkalommal tűzifát biztosít annak a rászoruló személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

12. § (1) A Szt. 50. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a (2) bekezdésben szabályozott szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra.

(2) Szociálisan rászorult személynek kell tekinteni 5.000,- Ft feletti havi rendszeres gyógyszerköltség esetén azt a kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő személy esetében a 200%-át nem éri el.

13. § Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Polgármestere a Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján a köztemetés költségének 50 %- elengedheti, amennyiben a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg és nem rendelkezik a Szt. tv. 4. § (1) bekezdése szerinti vagyonnal.

14. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorulók részére természetbeni ellátásként szociális földprogramot biztosít. A szociális földprogram célja:

a) az alacsony jövedelemmel rendelkező, vagy szociális ellátásban részesülő háztartások szociális földprogramba való bekapcsolása jövedelemszerző képességük növelésével,

b) munkanélküli családok megélhetési gondjainak csökkentése, hátrányos helyzetük javítása, további társadalmi leszakadásuk megakadályozása,

c) munkavégzésre való nevelés,

d) munkakedv növelésével jövedelemszerzési lehetőség, életvitel, szemléletmód formálás,

e) szerepvállalás az aktív szociálpolitikai rendszerben.

(2) A szociális földprogrammal kapcsolatos hatáskört az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) gyakorolja.

(3) Szociális földprogramban részt vehet az a személy, aki:

a) rendszeres szociális segélyben részesül,

b) foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül,

c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

d) álláskereső, regisztrált munkanélküli vagy

e) olyan megváltozott munkaképességű személy, akinek egészségi állapota a programban való részvételt lehetővé teszi.

(4) A szociális földprogramban a közös háztartásban élő személyek közül egy személy vehet részt.

(5) A szociális földprogramban részt vevők (a továbbiakban: támogatottak) önkéntes alapon, támogatási szerződés megkötésével vállalják a részvételt.

(6) A szociális földprogram végrehajtására, a támogatottak általi ingyenes használatra a képviselő-testület az alábbi megművelhető önkormányzati tulajdonú gyomaendrődi földterületeket biztosítja: 028/2. hrsz, 0296/12. hrsz, 01171/8. hrsz, 01250/8. hrsz, 02754/5. hrsz, 02732/9. hrsz, 02426/17 hrsz, 02420/4 hrsz.

15. § Az önkormányzat a program keretében családonként legfeljebb 5 ha, talajmunkákkal előkészített, művelésre alkalmas földterületet biztosít a programban résztvevők számára.

16. § (1) A szociális földprogramban való részvételi kérelmet évente január 31. napjáig lehet benyújtani.

(2) A Bizottság a Térségi Szociális Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) véleményének megismerését követően megállapítja a programban való részvételi jogosultságot. Amennyiben a kérelmező önkormányzati tulajdonú földterületet kíván használatba venni, a 14. § (6) bekezdésében meghatározott területek közül kérelmező számára kijelöl egyet, majd támogatási szerződés megkötésére kerül sor a támogatottal. A támogatási szerződés egy gazdasági évre köthető, mely megújítható.

(3) A részvételi kérelem abban az esetben utasítható el, ha:

a) a kérelmező nem felel meg a 14. § (3) bekezdésében szereplő feltételeknek, vagy

b) a szociális földprogram végrehajtásához megjelölt földterületek már nem adnak lehetőséget a kérelem teljesítésére.

(4) A támogatott számára biztosítja:

a) a program megvalósítására kijelölt földrészlet határozott időre szóló ingyenes használatát,

b) szaktanácsadás ingyenes igénybevételét,

c) a megtermesztett termények egészének tulajdonjogát,

d) a vetőmag térítésmentes igénybevételét,

e) tenyésztett állatok tulajdonjogát.

(5) Az a személy, aki a 14. § (3) bekezdés a)-e) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, azonban rendelkezik művelésre alkalmas saját földterülettel, a 16. § (4) bekezdés b)-e) pontjában szereplő juttatásra jogosult. Egyebekben a 14. § rendelkezései az irányadók, azzal a kivétellel, hogy a 16. § (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.

17. § (1) A támogatottsági jog és az abból származó bármilyen más előny másra át nem ruházható.

(2) A támogatott köteles:

a) a használatába adott földet művelni (gyommentesítés, kártevők elleni védekezés),

b) a terményt időben betakarítani,

c) a használatba adott állatot jó gazda gondosságával tartani.

(3) Amennyiben a támogatott a programban való részvétele során a támogatási szerződésből eredő kötelezettségeit nem teljesíti, úgy a Bizottság a megállapodást jogosult azonnali hatállyal felmondani. Ebben az esetben a támogatott a programban való részvételből 1 évi időtartamra kizárásra kerül.

4. Rendszeres szociális segély

18. § Az Szt. 37. § (1) bekezdés a-c) pontjában leírtakon túl az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) gyermeket vár, és ezt terhes-gondozási könyvvel igazolja, vagy

b) foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultként egy éven belül két egymást követő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során alkalmatlan minősítést kap, vagy

c) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy

d) legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, amit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel igazol rendszeres szociális segélyre jogosult.

19. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki részére rendszeres szociális segélyt folyósítanak, a folyósítás időtartama alatt köteles a „szociális igazgatásról szóló törvényben” foglaltak szerint együttműködni a települési önkormányzat által kijelölt szervvel. Az együttműködés vállalásáról a kérelmezőnek a segély megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor írásban kell nyilatkoznia.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott együttműködésre a Családsegítő Szolgálatot jelöli ki.

(3) A Családsegítő Szolgálat együttműködés keretében biztosítja a „szociális igazgatásról szóló törvényben” valamint végrehajtási rendeletben meghatározottakat.

(4) A Családsegítő Szolgálat által szervezett, beilleszkedést segítő programok típusai:

a) jogi, munkaügyi, egészségügyi tanácsadás,

b) csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozás,

c) egyéni képességeket fejlesztő, életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás,

d) munkavégzésre felkészítő foglalkozás,

e) munkahelykeresést segítő technikák elsajátítása,

f) alkalmi munkavállalást segítő programok.

(5) Együttműködési kötelezettség megszegésének számít, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a) a Családsegítő Szolgálat által előírt kapcsolattartási kötelezettségének az előírt időpontban nem tesz eleget,

b) a számára írásba foglalt programot nem teljesíti,

c) a szervezett tanácsadásról, foglalkozásokról igazolatlanul távol marad, az ellátást befolyásoló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

20. § (1) A rendszeres szociális segély az Szt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek esetén természetbeni szociális ellátás formájában folyósítható, ha:

a) az oktatási, nevelési intézmény igazgatója, vezetője írásban jelzése alapján, mely szerint a rendszeres szociális segélyben részesülőnek, vagy házastársának, élettársának a gyermekintézmény felé térítési díj fizetési hátraléka van, vagy

b) a rendszeres szociális segélyben részesülő családjában nevelkedő gyermeknek az oktatási intézmény által meghatározott mindennapos tanórai foglalkozásokon az alapvetően szükséges felszerelései nem biztosítottak, vagy

c) a gyermek ruházata nem az évszaknak, időjárási viszonyoknak megfelelő.

(2) A fent felsorolt esetekben a rendszeres szociális segély törvényben meghatározott %-os mértékét a hivatal az oktatási, nevelési intézmény számlájára utalja azzal a kitétellel, hogy az intézmény az átutalt összegről köteles a jogosult felé számlával elszámolni, és a fel nem használt összeget részére havonta kifizetni.

5. Lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó szabályok

21. § (1) Az aktív korúak ellátására valamint a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság (továbbiakban: rendszeres pénzellátás) további feltétele, hogy kérelmező vagy jogosult (továbbiakban: kérelmező) lakókörnyezete rendezett legyen.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha kérelmező az általa életvitelszerűen lakott ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja. Kérelmezőnek e jogosultsági feltétel tekintetében az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar használatáról az alábbi nyilatkozatokat kell megtennie:

a) az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírásainak betartása,

b) a víz-, áram, gáz közüzemi szolgáltatások szabályos vételezése, közüzemi díjtartozások rendszeres megfizetése, mely oly módon történik, hogy a díjtartozás időtartama a 2 hónapot nem haladja meg,

c) az ingatlan udvarán szeméttároló edény elhelyezése, hulladékszállítási közszolgáltatási díjtartozás megfizetése, mely oly módon történik, hogy a díjtartozás időtartama a 2 hónapot nem haladja meg

d) csapadék- és szennyvíz jogszabályi előírások szerinti, megfelelő elvezetése.

(3) A lakókörnyezet továbbá akkor rendezett, ha kérelmező

a) a házhoz tartozó udvart és kertet rendezetten, higiénikus állapotban tartja, azt rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, valamint

b) gondoskodik a kerítéssel kívül határos járda tisztántartásáról, a téli csapadék eltakarításáról, a kerítéssel kívül határos terület gyomtalanításáról.

6. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 39/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet, a 45/2009. (XI. 2.) önkormányzati rendelet, 16/2010. (IV. 30.) önkormányzati rendelet és a 24/2010. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet.

Gyomaendrőd Város Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. III. törvény 132. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

1. § (1) Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Önkormányzat) által nyújtott szociális rászorultságtól függő támogatások az:

a) önkormányzati segély

b) közgyógyellátás.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott szociális hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

2. Önkormányzati segély

2. §^[1] (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagytartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.

(2) Az Önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 7. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét

a) a Térségi Szociális Gondozási Központ (továbbiakban: intézmény) székhelyén biztosított étkezéssel,

b) a szállásra rászoruló hajléktalannak az intézmény támogató szolgálata útján az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hajléktalan szállásra történő szállítással

biztosítja.

(3) Önkormányzati segélyben kell részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk illetve családjuk átmeneti létfenntartásáról a Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott, alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tudnak gondoskodni és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és nem rendelkeznek az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

(4) Az Önkormányzat a betegséghez kapcsolódó alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítésére önkormányzati segélyt nyújt:

a) a legalább 5 napot elérő vagy meghaladó kórházi kezelés esetén felmerülő költségek enyhítésére,

b) a családban nevelkedő gyermeknek az egészségbiztosítási pénztár által teljes egészében nem finanszírozott egészségügyi szolgáltatási díjának megfizetéséhez,

c) a 3. §-ban szabályozott feltételeknek megfelelő eseti magas gyógyszerköltség enyhítéséhez.

(5) Az Önkormányzat az iskoláztatáshoz kapcsolódó alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítésére önkormányzati segélyt nyújt:

a) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tanévkezdési kiadásához,

b) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tandíjának, egyéb ellátási díjának megfizetéséhez.

(6) Az alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítéséhez az igényt a többletkiadást jelentő esemény bekövetkeztét követő harminc napon belül, a 2. § (5) bekezdés a) pontjában foglalt esetben az Önkormányzat által közzétett időszakban lehet érvényesíteni. A határnap elmulasztása jogvesztő.

(7) A gyermek fogadásának előkészítéséhez valamint a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához nyújtható támogatáshoz az igényt a területi védőnő, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás elősegítése, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz nyújtható támogatáshoz az igényt a családgondozó jelzése alapján lehet érvényesíteni..

3. §^[2] (1) Önkormányzati segélyben kell részesíteni eseti magas gyógyszerköltség címén azt a személyt

a) aki nem jogosult közgyógyellátásra,

b) akinek esetenkénti gyógyszerkiadása meghaladja az 5.000.-Ft-ot, de családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 230 %-át.

(2) A gyógyszertámogatás egyszeri összege a leigazolt gyógyszerköltség 50 %-a, de maximum:

a) 10.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-a alatt van,

b) 7.500,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 101 %-a és annak 150 %-a közé esik,

c) 5.000,- Ft ha az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 151 %-a és 230 %-a közé esik.

4. §^[3] (1) Elemi kár bekövetkezése esetén a legszükségesebb ruházat, élelem, elemi bútorzat pótlására önkormányzati segélyben kell részesíteni azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és az elemi kárt szenvedett ingatlan a közös háztartásban élők a 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet 3. §-ában meghatározott jogos lakásigényét nem haladja meg.

(2) Elemi kár körébe tartozik természeti katasztrófa vagy lakástűz miatt bekövetkezett káresemény.

5. §^[4] (1) Temetési költségek enyhítése címén önkormányzati segélyben kell részesíteni azt az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A temetési költségekre adható önkormányzati segély összegét az egy főre jutó havi jövedelem alapján kell megállapítani:

a) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 0-100 %-a esetében a segély összege 50.000.-Ft.

b) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 101-200 %-a esetében a segély összege 30.000.-Ft.

c) Az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 201-300 %-a esetében a segély összege a mindenkori

legegyszerűbb földben történő temetési költség 10 %-a.

6. §^[5] (1) Önkormányzati segélyben kell részesíteni helyi menetrendszerinti közlekedésben érvényes, tanulói és nyugdíjas kedvezményes bérletjegy megváltása címén azt a személyt, aki megfelel a 2. § (3) bekezdésében foglalt jövedelmi feltételeknek.

(2) A kedvezményes havi bérletjegy megváltásához megállapítható önkormányzati segély éves összege nem haladhatja meg a mindenkori kedvezményes havi bérletjegy árának tizenkétszeresét.

7. §^[6] (1) Önkormányzati segélyben kell részesíteni azt a személyt, aki a létfenntartását veszélyeztető, a (2) bekezdésben meghatározott rendkívüli élethelyzetbe került és családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

(2) A krízis helyzet, olyan rendkívüli élethelyzet, amikor

a) a kérelmező jövedelme egy hónapot meghaladóan, igazolhatóan legalább 50%-ot meghaladó mértékben csökken vagy

b) közüzemi szolgáltató által kiállított számlát nem tudja megfizetni, mely számlának az összege legalább eléri a család jövedelmének 50 %-át vagy

c) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul

és ezért megélhetése nem biztosított.

8. §^[7] (1) Az e rendeletben szabályozott támogatási formák kérelemre és hivatalból állapíthatók meg. Az egyes ellátások megállapítása iránti kérelmet az arra rendszeresített formanyomtatványon a szükséges mellékletek csatolásával postai úton vagy személyesen a Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal Integrált Ügyfélszolgálatához nyújtható be.

(2) Kérelmezőnek minden esetben igazolnia kell saját maga és a vele egy háztartásban élő hozzátartozó személyi adatait, vagyoni és jövedelmi viszonyait.

(3) Az igazolható jövedelemmel nem rendelkező kérelmezőnek, az eljárásban érintett hozzátartozóinak büntetőjogi felelősség mellett az erre rendszeresített formanyomtatványon kell nyilatkoznia a vagyoni, jövedelmi viszonyairól.

(4) A kérelemhez csatolandó jövedelemigazolások tartalmára a Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(5) A kérelem elbírálásához, a jogosultság megállapításához szükséges igazolásokat, nyilatkozatokat, Munkaügyi Kirendeltség igazolását, orvosi igazolást, számlákat, jövedelemre vonatkozó munkáltatói, illetve pénzellátást folyósító szerv igazolásait és egyéb iratokat a kérelem beadásával egy időben kell benyújtani.

(6) A rendelet alkalmazásában jövedelem, vagyon, család, közeli hozzátartozó, egyedül élő, háztartás, rendszeres pénzellátás, keresőtevékenység, aktív korú, egyedül álló meghatározására az Szt. 4. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A kérelem elbírálása során a tényállás tisztázása érdekében környezettanulmány készíthető. Különösen indokolt a környezettanulmány elkészítése, ha a család rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

9. §^[8] (1) Az önkormányzati segély összegét az alkalmanként jelentkező többletkiadás és a rászoruló személy vagy család egy főre eső jövedelmének mértékére figyelemmel kell megállapítani.

(2) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a határozat jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a Gyomaendrőd Város Önkormányzata házipénztárában veheti fel a jogosult vagy kérelmére a segély összegét pénzintézeti folyószámlájára utalják.

(3) Sürgős szükség esetén - ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják - az önkormányzati segély bizonyítási eljárás nélkül az igénylő nyilatkozatai alapján kiutalható. Ilyen esetben a határozathozatalt követő nyolc napon belül helyszíni ellenőrzéssel kell meggyőződni a nyilatkozatok valódiságáról.

(4) A családgondozó jelzése alapján az önkormányzati segélyt megállapító határozatokban az igénylő

a) a számla vagy a befizetésről szóló igazolás utólagos bemutatására kötelezhető vagy

b) arra kötelezhető, hogy az önkormányzati segély összegét a határozatban kijelölt családgondozóval együttműködve használja fel.

3. Természetbeni szociális ellátások

10. § Az önkormányzati segély természetben nyújtott támogatásként is adható, kiadható részben vagy egészben vásárlási vagy gyógyszer utalvány formájában is, illetve az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával, az intézményi térítési díj megfizetésével történhet.

11. § Az Önkormányzat a téli, fűtési időszakban egyszeri alkalommal tűzifát biztosít annak a rászoruló személynek, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

12. § (1) A Szt. 50. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a (2) bekezdésben szabályozott szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra.

(2)^[9] Szociálisan rászorult személynek kell tekinteni 5.000,- Ft feletti havi rendszeres gyógyszerköltség esetén azt a kérelmezőt, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 160 %-át, egyedül élő személy esetében a 210 %-át nem éri el.

13. § Gyomaendrőd Város Önkormányzatának Polgármestere a Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározottak alapján a köztemetés költségének 50 %- elengedheti, amennyiben a temetésre kötelezett személy családjában az egy főre eső jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg és nem rendelkezik a Szt. tv. 4. § (1) bekezdése szerinti vagyonnal.

14. § (1) Az Önkormányzat a szociálisan rászorulók részére természetbeni ellátásként szociális földprogramot biztosít. A szociális földprogram célja:

a) az alacsony jövedelemmel rendelkező, vagy szociális ellátásban részesülő háztartások szociális földprogramba való bekapcsolása jövedelemszerző képességük növelésével,

b) munkanélküli családok megélhetési gondjainak csökkentése, hátrányos helyzetük javítása, további társadalmi leszakadásuk megakadályozása,

c) munkavégzésre való nevelés,

d) munkakedv növelésével jövedelemszerzési lehetőség, életvitel, szemléletmód formálás,

e) szerepvállalás az aktív szociálpolitikai rendszerben.

(2) A szociális földprogrammal kapcsolatos hatáskört az Ügyrendi, Oktatási, Kulturális, Kisebbségi és Esélyegyenlőségi Bizottság (továbbiakban: Bizottság) gyakorolja.

(3) Szociális földprogramban részt vehet az a személy, aki:

a) rendszeres szociális segélyben részesül,

b) foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül,

c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

d) álláskereső, regisztrált munkanélküli vagy

e) olyan megváltozott munkaképességű személy, akinek egészségi állapota a programban való részvételt lehetővé teszi.

(4) A szociális földprogramban a közös háztartásban élő személyek közül egy személy vehet részt.

(5) A szociális földprogramban részt vevők (a továbbiakban: támogatottak) önkéntes alapon, támogatási szerződés megkötésével vállalják a részvételt.

(6) A szociális földprogram végrehajtására, a támogatottak általi ingyenes használatra a képviselő-testület az alábbi megművelhető önkormányzati tulajdonú gyomaendrődi földterületeket biztosítja: 028/2. hrsz, 0296/12. hrsz, 01171/8. hrsz, 01250/8. hrsz, 02754/5. hrsz, 02732/9. hrsz, 02426/17 hrsz, 02420/4 hrsz.

15. § Az önkormányzat a program keretében családonként legfeljebb 5 ha, talajmunkákkal előkészített, művelésre alkalmas földterületet biztosít a programban résztvevők számára.

16. § (1) A szociális földprogramban való részvételi kérelmet évente január 31. napjáig lehet benyújtani.

(2) A Bizottság a Térségi Szociális Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) véleményének megismerését követően megállapítja a programban való részvételi jogosultságot. Amennyiben a kérelmező önkormányzati tulajdonú földterületet kíván használatba venni, a 14. § (6) bekezdésében meghatározott területek közül kérelmező számára kijelöl egyet, majd támogatási szerződés megkötésére kerül sor a támogatottal. A támogatási szerződés egy gazdasági évre köthető, mely megújítható.

(3) A részvételi kérelem abban az esetben utasítható el, ha:

a) a kérelmező nem felel meg a 14. § (3) bekezdésében szereplő feltételeknek, vagy

b) a szociális földprogram végrehajtásához megjelölt földterületek már nem adnak lehetőséget a kérelem teljesítésére.

(4) A támogatott számára biztosítja:

a) a program megvalósítására kijelölt földrészlet határozott időre szóló ingyenes használatát,

b) szaktanácsadás ingyenes igénybevételét,

c) a megtermesztett termények egészének tulajdonjogát,

d) a vetőmag térítésmentes igénybevételét,

e) tenyésztett állatok tulajdonjogát.

(5) Az a személy, aki a 14. § (3) bekezdés a)-e) pontjában foglalt feltételeknek megfelel, azonban rendelkezik művelésre alkalmas saját földterülettel, a 16. § (4) bekezdés b)-e) pontjában szereplő juttatásra jogosult. Egyebekben a 14. § rendelkezései az irányadók, azzal a kivétellel, hogy a 16. § (3) bekezdés b) pontja nem alkalmazható.

17. § (1) A támogatottsági jog és az abból származó bármilyen más előny másra át nem ruházható.

(2) A támogatott köteles:

a) a használatába adott földet művelni (gyommentesítés, kártevők elleni védekezés),

b) a terményt időben betakarítani,

c) a használatba adott állatot jó gazda gondosságával tartani.

(3) Amennyiben a támogatott a programban való részvétele során a támogatási szerződésből eredő kötelezettségeit nem teljesíti, úgy a Bizottság a megállapodást jogosult azonnali hatállyal felmondani. Ebben az esetben a támogatott a programban való részvételből 1 évi időtartamra kizárásra kerül.

4. Rendszeres szociális segély

18. § Az Szt. 37. § (1) bekezdés a-c) pontjában leírtakon túl az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) gyermeket vár, és ezt terhes-gondozási könyvvel igazolja, vagy

b) foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultként egy éven belül két egymást követő foglalkozás-egészségügyi vizsgálat során alkalmatlan minősítést kap, vagy

c) pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy

d) legalább 30 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, amit a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalással vagy szakvéleménnyel igazol

rendszeres szociális segélyre jogosult.

19. § (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki részére rendszeres szociális segélyt folyósítanak, a folyósítás időtartama alatt köteles a „szociális igazgatásról szóló törvényben” foglaltak szerint együttműködni a települési önkormányzat által kijelölt szervvel. Az együttműködés vállalásáról a kérelmezőnek a segély megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor írásban kell nyilatkoznia.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott együttműködésre a Családsegítő Szolgálatot jelöli ki.

(3) A Családsegítő Szolgálat együttműködés keretében biztosítja a „szociális igazgatásról szóló törvényben” valamint végrehajtási rendeletben meghatározottakat.

(4) A Családsegítő Szolgálat által szervezett, beilleszkedést segítő programok típusai:

a) jogi, munkaügyi, egészségügyi tanácsadás,

b) csoportos önsegítő és képességfejlesztő foglalkozás,

c) egyéni képességeket fejlesztő, életvitelt, életmódot formáló egyéni foglalkozás,

d) munkavégzésre felkészítő foglalkozás,

e) munkahelykeresést segítő technikák elsajátítása,

f) alkalmi munkavállalást segítő programok.

(5) Együttműködési kötelezettség megszegésének számít, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy:

a) a Családsegítő Szolgálat által előírt kapcsolattartási kötelezettségének az előírt időpontban nem tesz eleget,

b) a számára írásba foglalt programot nem teljesíti,

c) a szervezett tanácsadásról, foglalkozásokról igazolatlanul távol marad, az ellátást befolyásoló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

20. § (1) A rendszeres szociális segély az Szt. 47. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek esetén természetbeni szociális ellátás formájában folyósítható, ha:

a) az oktatási, nevelési intézmény igazgatója, vezetője írásban jelzése alapján, mely szerint a rendszeres szociális segélyben részesülőnek, vagy házastársának, élettársának a gyermekintézmény felé térítési díj fizetési hátraléka van, vagy

b) a rendszeres szociális segélyben részesülő családjában nevelkedő gyermeknek az oktatási intézmény által meghatározott mindennapos tanórai foglalkozásokon az alapvetően szükséges felszerelései nem biztosítottak, vagy

c) a gyermek ruházata nem az évszaknak, időjárási viszonyoknak megfelelő.

(2) A fent felsorolt esetekben a rendszeres szociális segély törvényben meghatározott %-os mértékét a hivatal az oktatási, nevelési intézmény számlájára utalja azzal a kitétellel, hogy az intézmény az átutalt összegről köteles a jogosult felé számlával elszámolni, és a fel nem használt összeget részére havonta kifizetni.

5. Lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó szabályok

21. § (1) Az aktív korúak ellátására valamint a normatív lakásfenntartási támogatásra való jogosultság (továbbiakban: rendszeres pénzellátás) további feltétele, hogy kérelmező vagy jogosult (továbbiakban: kérelmező) lakókörnyezete rendezett legyen.

(2) A lakókörnyezet akkor rendezett, ha kérelmező az általa életvitelszerűen lakott ingatlan állagát folyamatosan karbantartja, rendeltetésszerű használhatóságát biztosítja. Kérelmezőnek e jogosultsági feltétel tekintetében az általa lakott ingatlan, valamint a hozzá tartozó kert, udvar használatáról az alábbi nyilatkozatokat kell megtennie:

a) az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény előírásainak betartása,

b) a víz-, áram, gáz közüzemi szolgáltatások szabályos vételezése, közüzemi díjtartozások rendszeres megfizetése, mely oly módon történik, hogy a díjtartozás időtartama a 2 hónapot nem haladja meg,

c) az ingatlan udvarán szeméttároló edény elhelyezése, hulladékszállítási közszolgáltatási díjtartozás megfizetése, mely oly módon történik, hogy a díjtartozás időtartama a 2 hónapot nem haladja meg

d) csapadék- és szennyvíz jogszabályi előírások szerinti, megfelelő elvezetése.

(3) A lakókörnyezet továbbá akkor rendezett, ha kérelmező

a) a házhoz tartozó udvart és kertet rendezetten, higiénikus állapotban tartja, azt rendszeresen gondozza, gyomtalanítja, valamint

b) gondoskodik a kerítéssel kívül határos járda tisztántartásáról, a téli csapadék eltakarításáról, a kerítéssel kívül határos terület gyomtalanításáról.

6. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az egyes pénzbeli és természetbeni szociális ellátások nyújtásának módjáról és feltételeiről szóló 3/2009. (I. 30.) önkormányzati rendelet, valamint az azt módosító 39/2009. (VIII. 28.) önkormányzati rendelet, a 45/2009. (XI. 2.) önkormányzati rendelet, 16/2010. (IV. 30.) önkormányzati rendelet és a 24/2010. (VIII. 30.) önkormányzati rendelet.