1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Gyomaendrőd Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.

(3) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése: Gyomaendrőd Város Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület).

(4) Az önkormányzat működési területe Gyomaendrőd Város közigazgatási területére terjed ki.

2. § A képviselő-testület szervei:

3. § (1) Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Hunya Község Önkormányzatával és Csárdaszállás Községi Önkormányzattal kötött megállapodás alapján közös önkormányzati hivatalt működtet.

(2) A közös önkormányzati hivatal megnevezése: Gyomaendrődi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Közös Hivatal)

(3) A közös hivatal székhelye: 5500 Gyomaendrőd, Selyem út 124.

(4) A közös hivatal állandó kirendeltségei:

4. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat jelképei (címerének és zászlajának) használatát külön rendeletben szabályozza.

(2) A Képviselő-testület Gyomaendrőd Városának elismerést szerzett, illetve a település anyagi, szellemi, erkölcsi gyarapodásához munkásságával jelentősen hozzájárult személyek elismerésére Gyomaendrőd Díszpolgára címet, Gyomaendrődért díjat, Gyomaendrődért Elismerő Okleveleket vagy Gyomaendrőd Mecénása Elismerő Oklevelet adományoz külön rendeletben szabályozottak szerint.

5. § Az Önkormányzat hivatalos lapja a Gyomaendrődi Hírmondó városi időszaki lap.

6. § Gyomaendrőd Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatokat tart fenn:

7. § (1) A polgármester az önkormányzat képviselete során, illetve saját hatáskörében eljárva a hivatalos levelezésére állami címerrel, protokolláris levelezésre a város címerével ellátott bélyegzőket használ. A bélyegzők „Gyomaendrőd Város”, valamint az „Önkormányzata”, és „Polgármestere” feliratokat tartalmazzák.

(2) A protokolláris iratokon, okleveleken használható az önkormányzat pecsétjét szimbolizáló szárazbélyegző lenyomat is.

8. § (1) Ha a Képviselő-testület nyilvános üléséről hang vagy videófelvétel készül, akkor azt az interneten elérhetővé kell tenni. A Képviselő-testület zárt üléséről, az ott hozott döntések publikus információiról a polgármester tájékoztatja a sajtót.

(2) A polgármester a regionális és helyi sajtó útján rendszeresen tájékoztatja a lakosságot az önkormányzat előtt álló feladatokról, a tervezett döntésekről, a lakosság jogait és kötelezettségeit érintő jogszabályok végrehajtásáról.

(3) A jegyző a Képviselő-testület nyilvános ülései jegyzőkönyveit, valamint az önkormányzati rendeletek és a nyilvános üléseken született határozatok szövegét az Önkormányzat honlapján hozza nyilvánosságra.

(4) Az Önkormányzat saját tájékoztató szolgáltatását az Önkormányzat honlapján keresztül biztosítja.

(5) Az Önkormányzat a közérdekű és közhasznú információk megosztása, az ezekkel kapcsolatos figyelem erősítése céljából jelen van a közösségi média különböző platformjain, kihasználva a közösségi média előnyeit a lakossági kapcsolattartás, kommunikáció területein. Az Önkormányzat közösségi média megjelenéseit az 1. melléklet tartalmazza.

9. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti általános közzétételi lista szerinti közzététel módja az Önkormányzat honlapján a Közérdekű adatok menüpont alatti megjelentetés.

(2) A helyben szokásos módon történő kihirdetés módja az Önkormányzat honlapján való megjelentetés - amennyiben technikai okból ez nem lehetséges, akkor a Közös Hivatal székhely épületének földszintjén lévő, erre a célra szolgáló hirdetőtáblára történő kifüggesztés.

(3) A helyben szokásos módon történő közzététel módja a Közös Hivatal székhely épületében erre a célra szolgáló hirdetőtáblára történő kifüggesztés vagy az Önkormányzat honlapján való megjelentetés.

10. § (1) Városrész tanácskozás a település egy vagy több egyéni választókerülete, vagy akár kisebb körzete lakosságát érintő kérdés megvitatására, illetve tájékoztatására szolgál.

(2) A városrész tanácskozást összehívhatja az érintett terület egyéni választókerületi képviselője, vagy képviselői együttesen.

(3) A városrész tanácskozásról az ott elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben rögzíteni kell a tanácskozás kialakított állásfoglalását a felmerült kérdésekről. Az állásfoglalásról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a Képviselő-testületet.

11. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetve a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából – várospolitikai fórumot (továbbiakban: fórum) hívhat össze.

(2) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

(3) A fórumra meg kell hívni mindazokat, akiknek meghívása a képviselő-testület üléseire is kötelező.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről, a fórumot megelőző 5 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatni kell a lakosságot.

(5) A fórumról feljegyzést kell készíteni, amelynek elkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről a jegyző gondoskodik.

12. § (1) Az önkormányzat a települést érintő kérdésekben együttműködik a helyi vállalkozókkal, a helyi civil szervezetekkel és a helyi oktatási és egyéb intézményekkel.

(2) A helyi vállalkozókkal való együttműködés keretében az önkormányzat évente egy alkalommal vállalkozói fórumot tarthat a település gazdaságfejlesztését érintő kérdésekben.

(3) A helyi civil szervezetekkel való együttműködés keretében az önkormányzat évente egy alkalommal civil fórumot tarthat a település közösségi életét érintő kérdésekben.

(4) A nevelési, oktatási intézményekkel való együttműködés keretében az önkormányzat évente egy alkalommal oktatási fórumot tarthat a települést érintő nevelési, oktatási kérdésekben.

(5) Az együttműködés és a fórumok szervezése a Közös Hivatal feladata.

(6) A Körösök Ölelése Turisztikai Egyesület az Ügyrendi Bizottság, mint a turisztikai feladatokat véleményező bizottság állandó meghívott tagja.

(7) A Képviselő-testület az időskorúak önszerveződésének támogatására a 330/2024. (X. 31.) Gye. Kt. határozatával létrehozta Gyomaendrőd Város Idősügyi Tanácsát (továbbiakban: Idősügyi Tanács), mint az Önkormányzat mellett működő konzultatív, véleményező, javaslattevő fórumot. Az Idősügyi Tanács folyamatosan együttműködik az Önkormányzattal, részt vesz az időskorúak életminőségét és életkörülményeit közvetlenül érintő döntéseinek előkészítésében, az időskorúakat érintő rendelettervezetek véleményezése során azokhoz javaslatokat készít.

(8) A Képviselő-testület a fiatal korosztály önszerveződésének támogatására a 330/2024. (X. 31.) Gye. Kt. határozatával létrehozta Gyomaendrőd Város Ifjúsági Tanácsát (továbbiakban: Ifjúsági Tanács), mint az Önkormányzat mellett működő konzultatív, véleményező, javaslattevő, Gyomaendrőd város gyermek és ifjúsági lakosságának képviseleti, konzultációs fórumát. Az Ifjúsági Tanács folyamatosan együttműködik az Önkormányzattal, megjeleníti, képviseli a gyermek és ifjúsági korosztály érdekeit az önkormányzat döntéshozatali mechanizmusában.

13. § (1) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) foglalt feladatokat intézményei, saját tulajdonú gazdasági társaságai, társulással, valamint nem önkormányzati szervvel kötött feladat ellátási megállapodás útján látja el.

(2) A képviselő-testület vagy helyi népszavazás dönt az önként vállalt feladatok köréről, a feladat ellátásának időtartamáról és a feladat megoldásának formájáról.

(3) Nem kötelező és más szerv hatáskörébe nem tartozó feladat felvállalásáról legkésőbb a költségvetési rendelet-tervezet benyújtásakor dönthet a Képviselő-testület. Évközben a folyó költségvetésre is hatással bíró feladat ellátása önkéntesen csak indokolt esetben vállalható fel a forrás egyidejű megjelölésével.

14. § (1) Az önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem folytat.

(2) Az önkormányzat a vállalkozásélénkítést, a munkahelyteremtést elsősorban infrastruktúra-, terület- és településfejlesztéssel és egyéb szabályozó eszközökkel támogatja.

(3) Az önkormányzat önként vállalt feladatait az 2. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzat szakágazati és alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását a 3. melléklet tartalmazza.

15. § (1) A Képviselő-testület egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja.

(2) A Képviselő-testület átruházott hatásköreinek jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület kötelező, és önként vállalt feladatai és hatáskörei, továbbá az átruházott hatáskörök jegyzékének naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

16. § (1) A Képviselő-testület feladatai ellátásához gazdasági társaságot vagy költségvetési szervet hoz létre.

(2) A Képviselő-testület a költségvetési szerv alapítása, átalakítása, átszervezése során dönt a költségvetési szerv saját gazdasági szervezetének létrehozásáról, vagy ennek hiányában a gazdasági feladatoknak más, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kijelöléséről.

(3) A költségvetési szervek kiadásainak készpénzben történő teljesítésének eseteit a 5. melléklet tartalmazza.

17. § (1) A Képviselő-testület intézményei gazdálkodását felül kell vizsgálni. Az éves beszámolóban az önkormányzat:

(2) A Képviselő-testület áprilisi ülésén dönt a költségvetési szervei éves beszámolójáról.

18. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) A Képviselő-testület az önkormányzat és költségvetési szervei belső ellenőrzési feladatait külső szolgáltató útján látja el.

(3) Az önkormányzat egészére vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a Képviselő-testület novemberi rendes ülésére kell előterjeszteni jóváhagyásra.

(4) A polgármester az éves ellenőrzési jelentést, valamint az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szervek éves ellenőrzési jelentései alapján készített éves összefoglaló ellenőrzési jelentést a zárszámadási rendelettervezettel egyidejűleg a képviselő-testület elé terjeszti.

19. § (1) A Képviselő-testületet 8 fő egyéni választókerületben megválasztott és 3 fő kompenzációs listáról mandátumhoz jutott képviselő, továbbá a lakosság által közvetlenül megválasztott polgármester alkotja. A Képviselő-testület létszáma 12 fő.

(2) Az önkormányzat települési képviselői (a továbbiakban: képviselő) névsorát a 6. melléklet tartalmazza.

20. § (1) Az Önkormányzatot és szerveit érintő polgári perekben a polgármester és az alpolgármester az önkormányzatot érintő valamennyi ügykörben, a bizottság elnöke a bizottság által hozott döntést érintő ügykörben, a jegyző pedig a hatáskörét és a Közös Hivatalt érintő ügykörökben jogosult eljárni.

(2) A Képviselő-testületet a polgármester által meghatalmazott személy is képviselheti. A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörben hozott döntés kapcsán az önkormányzatot - a polgármester által adott meghatalmazás alapján - a döntést hozó bizottság elnöke képviseli kötelezettségvállalási joggal.

21. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak.

(2) A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülésekről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás az ülés – időpontot, helyszínt, napirendi pontokat tartalmazó – meghívójának az Önkormányzat honlapján való közzététellel történik. A honlapon a nyílt képviselő-testületi ülések előterjesztései és mellékletei is közzétételre kerülnek, a zárt ülés napirendi pontjainak csak a címe kerül feltöltésre.

(3) A képviselő-testületi ülések – a zárt ülések kivételével – élőben közvetítésre kerülnek.

(4) A képviselő-testületi ülésekről hang, illetve kép-és hangfelvétel készül.

22. § (1) A képviselő-testület alakuló, ünnepi és rendes ülést, valamint közmeghallgatást tart, továbbá rendkívüli ülést tarthat.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatása esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el a Képviselő-testület összehívásával, a testületi ülés vezetésével kapcsolatos polgármesteri feladatokat. E joga csak a program szerint tervezett ülésekre, illetve jogszabály által meghatározott összehívási körre terjed ki. E minőségében eljárva nem gyakorolhatja a polgármestert és alpolgármestert megillető kizárólagos hatásköröket.

23. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendi pontja az Mötv. 43. § (3) bekezdésében meghatározottakon túl a Helyi Választási Bizottság elnökének tájékoztatója a választás eredményéről.

(2) Az alakuló ülésre e rendelet rendes testületi ülésekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

24. § (1) A képviselő-testület július hónap kivételével havonta egy alkalommal rendes ülést tart.

(2) A polgármester, illetve akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult (továbbiakban: ülésvezető) szükség esetén szünetet rendelhet el.

(3) Rendkívüli esemény esetén a polgármester szünetet rendel el, amennyiben a rendkívüli esemény a szünet keretében nem hárítható el, úgy az ülést félbeszakítja.

(4) A félbeszakadt ülésen nem tárgyalt napirendet az eredeti ülés időpontjától számított 8 napon belül lehet újabb ülés összehívása nélkül megtárgyalni. A félbeszakadt ülés folytatásáról a polgármester meghívó megküldésével tájékoztatja a képviselő-testület tagjait és az érintetteket, melyet a rendkívüli ülésre vonatkozó összehívás szabályai alapján kell elkészíteni és kézbesíteni.

(5) A félbeszakadt ülés folytatása esetén a határozatképesség megállapítását követően nem kell a napirendet elfogadni, az ülésen csak a félbeszakadt ülésen meg nem tárgyalt napirendek tárgyalhatók.

(6) A félbeszakadt ülésen a jegyzőkönyv hitelesítők személye – szükség szerint – újra meghatározható. A félbeszakadt ülés folytatásáról folytatólagos jegyzőkönyvet kell készíteni, amiben utalni kell a megelőző ülés félbeszakadására.

25. § (1) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el minősített többséggel meghozott döntéssel az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben meghatározott üzleti érdek alapján. Ilyen üzleti érdeknek tekintendő különösen – de nem kizárólag –, ha az ülésen

(2) A Képviselő-testület a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetekben a polgármester javaslata alapján dönt.

26. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekre vonatkozó szabályok szerint, meghívóval és a vonatkozó előterjesztések, valamint a határozati javaslatok csatolása mellett történik az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) Rendkívüli ülést kell összehívni

(3) Rendkívüli ülést hívhat össze a polgármester a (2) bekezdésben foglalt eseteken túl, ha megítélése szerint olyan döntés sürgős meghozatalára van szükség, ami a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(4) A (3) bekezdésben szabályozott rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívására az ülés előtt 24 órával is lehetőség van.

(5) A (3) bekezdésben szabályozott rendkívüli képviselő-testületi ülés összehívása írásbeli meghívó küldése nélkül is lehetséges, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

27. § (1) A Képviselő-testület minden év március 15. napján ünnepi ülést tart.

(2) A Képviselő-testület ünnepi ülésén az önkormányzati kitüntetések és elismerések adományozásán és átadásán kívül előterjesztés nem tárgyalható, képviselői kérdés nem nyújtható be.

(3) A Képviselő-testület ünnepi ülésére e rendelet rendes testületi ülésekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

28. § (1) A Képviselő-testület az előre tervezett kötelező egyszeri közmeghallgatásának időpontját az munkaprogramba foglalja.

(2) A közmeghallgatáson, a résztvevők közügyeket érintő kérdései és javaslati előtt, be kell számolni:

(3) A Képviselő-testület közmeghallgatására e rendelet rendes testületi ülésekre vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

29. § (1) A képviselő-testület a jegyző előterjesztése alapján féléves munkaprogramot állapít meg a tárgyév június és december havi testületi ülésén.

(2) A munkaprogram a Képviselő-testületi ülések naptári napokban tervezett időpontját, a tárgyalásra tervezett napirendek címét, az előterjesztés elkészítésére felkért és az előkészítésben résztvevő hivatali felelősöket, továbbá az előterjesztést véleményező bizottság megnevezését tartalmazza.

30. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester az ülés előtt legalább 5 nappal hívja össze elektronikus formában megküldött meghívó útján.

(2) A meghívóhoz mellékelni kell a napirend döntési javaslatot is magában foglaló írásos előterjesztését.

(3) A Képviselő-testületi írásos előterjesztéseket elektronikus úton kell továbbítani a 31. §-ban meghatározottak részére. Az írásos előterjesztéseket az erre a célra rendszeresített informatikai alkalmazásban kell elkészíteni és továbbítani. Az írásos előterjesztésekhez digitalizálva kell csatolni minden olyan dokumentumot, amely a döntéshozatalhoz releváns információkat hordoz.

(4) Az (3) bekezdésben foglalt informatikai alkalmazás kiesése esetén az előterjesztéseket PDF formátumú elektronikus dokumentumban kell továbbítani.

(5) Az írásos előterjesztések hagyományos nyomtatott irat formájában kizárólag a digitális továbbítás lehetetlenné válása esetén továbbíthatók.

(6) Az írásos előterjesztések csak a jegyző előzetes törvényességi ellenőrzése után kerülhetnek a döntéshozó elé.

(7) Az előterjesztés-tervezetek kizárólag a testületi ülések előkészítésére szolgáló szoftverrel, illetve ennek kiesése esetén számítógépes szövegszerkesztővel készíthetők el.

(8) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket a feladatkör szerinti bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság elnöke a bizottság rendes ülését a Képviselő-testületi ülést megelőző 10. és 8. nap közötti időpontra hívja össze.

(9) A Képviselő-testületi ülések előkészítésének rendelkezéseit a bizottsági ülések előkészítésénél is alkalmazni kell, azzal, hogy ahol a rendelet polgármestert nevesít, ott a bizottsági elnökét kell érteni, továbbá az írásos előterjesztések lezárása, a meghívó kiküldése és az ülés napja között legalább 2 napnak kell lennie.

(10) Az ülések előkészítésének szervezési és műszaki részletszabályait a jegyző külön szabályzatban határozza meg.

31. § A Képviselő-testület ülésére a Képviselő-testület tagjain és a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni

32. § (1) A polgármester (továbbiakban: ülésvezető) feladatai az ülés vezetésével kapcsolatban:

(2) Az ülés napirend-tervezetéről a Képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) Az ülés napirendi pontja egy alkalommal elnapolható. Az elnapolás iránti javaslatot indokolni kell. Az elnapolást elrendelő Képviselő-testületi határozatban konkrét naptári napban kell megjelöli az elnapolás határidejét.

(4) Az ülésvezető minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is. Összevont napirendek tárgyalása esetén a határozathozatal külön történik.

33. § (1) Az ülésvezető minden előterjesztés és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön nyit vitát melynek keretében:

(2) A hozzászólás joga előbb a képviselőket, majd a tanácskozási joggal meghívottakat illeti meg.

(3) Felszólalásra a tárgyban érintett bizottság elnökének és a képviselőknek a jelentkezés sorrendjében, a tanácskozási joggal megjelenteknek az általa megállapított sorrendben az ülésvezető adja meg a szót.

(4) Napirendi pontokon belül az egyes képviselőknek és tanácskozási joggal meghívottaknak biztosított első felszólalás időkerete 3 perc, míg minden további felszólalás időkerete 2 perc. Az időkeretek alkalmanként maximum fél perccel léphetők túl. Az időtúllépés végén - gépi ülésvezetés esetén - a mikrofon hangja is kikapcsolható.

(5) A (4) bekezdésben foglalt első felszólalás időkorlátjának mértéke a tisztségviselők - ide nem értve az ülésvezetéssel, vagy törvényességi észrevétellel kapcsolatos felszólalást - és bizottság elnökök részére 5 perc.

(6) A napirendi ponthoz hozzászólásra jelentkező állampolgárnak az ülésvezető adhatja meg a szót legfeljebb 3 perc időtartamra.

34. § (1) Határozatképtelenség megállapítása miatt meg nem tartott, vagy nem folytatható ülést követően a polgármester köteles az ülés napjától számított 15 napon belüli időpontra rendkívüli ülést összehívni. A rendkívüli ülés összehívására a polgármester ezen okból még két alkalommal köteles.

(2) A bizottsági ülések határozatképtelensége esetén az (1) bekezdést nem kell alkalmazni.

35. § (1) A Képviselő-testületi ülés elején a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül dönt a 2 fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyéről.

(2) A bizottság ülés elején a bizottság elnök javaslatára a bizottság vita nélkül dönt az 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítő személyéről.

(3) Amennyiben a jegyzőkönyv-hitelesítésére kijelölt személy az ülésről távozik, úgy az ülésvezető javaslatára a képviselő-testület, a bizottság új jegyzőkönyv-hitelesítő személyt választ.

36. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket az 54. §-ban foglalt hatásköri megosztás szerinti véleményező bizottság előzetesen véleményezi. A bizottság a Képviselő-testület döntés-előkészítési feladatkörében támogatja az előterjesztő döntésjavaslatát, vagy módosító indítvány formájában új döntésjavaslatot nyújt be. Ha a bizottság az előterjesztetői döntésjavaslattól eltérő döntést támogat, akkor a Képviselő-testület elé elsőként a bizottság módosító indítványát kell terjeszteni, majd ezt követi az eredeti előterjesztői döntésjavaslat.

(2) Mind a képviselő-testület, mind a bizottsági ülések utolsó napirendi pontja – a zárt ülések napirendje előtt – a „Bejelentések” napirendi pont, amelynek keretében bejelentések, közérdekű információk közlése történhet.

37. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztések tartalmi és formai követelményei:

(2) Az előterjesztéseket legkésőbb az első tárgyalását megelőző 6. napon kell a jegyzőhöz továbbítani előzetes törvényességi észrevételezésre.

(3) A meghívón szereplő napirendek sorrendje:

(4) A napirendi pontok előadói, valamint a Közös Hivatal osztályvezetői, illetőleg az általuk megbízottak kötelesek a képviselő-testület ülésén megjelenni kivéve, ha a Közös Hivatal képviseletét az ülésen a jegyző személyesen látja el.

38. § A Képviselő-testület nyílt, név szerinti, továbbá titkos szavazással hozhatja meg döntéseit.

39. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatokat bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító, majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatok felett kell dönteni.

(2) Név szerinti szavazásnál a polgármester a jelenléti ív alapján felolvassa a képviselők nevét, akik nevük elhangzása után igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.

(3) Amennyiben a titkos szavazást nem szavazógéppel végzik, akkor azt az Ügyrendi Bizottság tagjaiból alakított 3 fős szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(4) A titkos szavazást lebonyolító bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, nem gépi szavazás esetén gondoskodik a szavazatszámlálásról és a szavazási jegyzőkönyv alapján ismerteti a szavazás eredményét.

40. § (1) Szavazni személyesen kell. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy az ülés helyszínén jelen lévő képviselő a szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazás esetén a rendelkezésére bocsátott szavazógépet saját maga működteti, kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik. A jelen lévő, de a személyes szavazásban egészségügyi okok miatt fizikailag akadályoztatott képviselő a szavazáshoz más jelen lévő segítő személy közreműködését is igénybe veheti, amennyiben erről a szavazást megelőzően a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(2) A szavazás eredményének megállapítása után a polgármester kihirdeti a döntést.

(3) A szavazás számszerű eredményének megállapítása és a döntés kihirdetése után a Képviselő-testület ugyanazon ülésén ugyanazon napirendi pont tárgyában ismételten szavazást tartani kizárólag abban az esetben lehet, ha:

(4) Ismételt szavazásra minden napirendi pont tekintetében összesen egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. A javaslat megtételére annak indokai megjelölésével együtt bármelyik képviselő, a polgármester és a jegyző jogosult. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül dönt.

41. § Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló Mötv. 50. §-ában meghatározott eseteken túl:

42. § (1) A képviselő-testület, illetve a bizottságok döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályait kell alkalmazni.

(2) A képviselő vagy a bizottsági tag köteles bejelenteni, ha a döntéshozatallal érintett ügy, őt vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartozóját érinti.

(3) Amennyiben a képviselő-testület vagy a bizottság tagja a (2) bekezdésben meghatározott személyes érintettségről szóló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése alapján az érintett képviselő tiszteletdíját legfeljebb három havi időtartamra, maximum a tiszteletdíj 50 %-ával csökkentheti.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásakor a képviselő-testület mérlegeli a döntés súlyát, amelynek során a képviselő elmulasztotta érintettségét bejelenteni, és ennek megfelelően dönt a tiszteletdíj csökkentéséről, valamint annak mértékéről és időtartamáról.

43. § (1) Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotandó rendeletre indítványt nyújthat be a Képviselő-testületnek:

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelet-alkotásra irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani a szabályozandó életviszony megjelölésével és a szabályozás indokával.

(3) Az (1) bekezdés szerinti rendelet-alkotás szükségességéről a Képviselő-testület előzetesen állást foglal.

(4) A Képviselő-testület a rendeletalkotást célzó állásfoglalásában meghatározza:

44. § (1) A rendelet-tervezetet a Közös Hivatalnak a szabályozás tárgya szerint illetékes belső szervezeti egysége készíti el és a Képviselő-testület elé a jegyző terjeszti be.

(2) A rendelet-tervezetet véleményeztetni kell az ágazatilag illetékes bizottsággal.

(3) Amennyiben a Képviselő-testület indokoltnak tartja a rendelet-tervezetet annak megalkotása előtt

(4) A Képviselő-testület főszabályként két fordulóban vitatja meg a rendelet tervezeteket. Az első fordulóban felmerült valamennyi módosító indítványt, továbbá az előkészítés során felmerült eltérő szakértői javaslatot és kisebbségi bizottsági, valamint lakossági véleményt is tartalmazó tervezetet kell döntésre a második fordulóban beterjeszteni.

(5) Amennyiben a Képviselő-testület a (3) bekezdés szerint véleményezteti a rendelet-tervezetet, akkor azt 30 napos közszemlére kell tenni, amely idő alatt a tervezetre a jegyzőnél bárki írásbeli észrevételt tehet.

45. § (1) A rendeletek az Önkormányzat honlapján kerülnek közzétételre.

(2) A rendeletek jegyzői záradékkal ellátott hiteles példányai a Közös Hivatalban tekinthetők meg.

46. § Önkormányzati határozat meghozatalát

47. § (1) A jegyzőkönyv vezetőjének kijelöléséről és a jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A jegyzőkönyvnek a Mötv. 52. § (1) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell mellékletként:

(3) A jegyzőkönyveket a polgármester által felkért és a Képviselő-testület által megerősített két hitelesítő, bizottsági jegyzőkönyvek esetében 1 fő hitelesítő szignálja.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát a Hivatal kezeli. A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni és az irattárban elhelyezni.

(5) A jegyzőkönyv alapját képező hangfelvételt külön jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni.

48. § (1) A képviselő-testület és szervei jogszabálynak nem minősülő rendelkezéseit naptári évenként egytől kezdődő folyamatos sorszámmal kell ellátni. A rendelkezések megjelölése: arab sorszám, döntéshozatal éve, hónapja, napja a kibocsátó megnevezése, nevének rövidítése és a rendelkezés típusa.

(2) A Képviselő-testület és szervei nevének rövidítése:

49. § (1) A képviselői felvilágosítás kérés, közérdekű kérdés és bejelentés a testületi ülésen szóban vagy előtte írásban terjeszthető elő.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat a képviselő maximum 3 percben adhatja elő.

(3) A képviselői felvilágosítás kérésre az ülésen adott érdemi válasz elfogadásáról a képviselő nyilatkozata után a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Az írásban adott választ valamennyi képviselőnek meg kell küldeni, melynek elfogadásáról a következő ülésen dönt a Képviselő-testület.

50. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testületi, a bizottsági tag a bizottsági ülésről történő távolmaradást – annak okának megjelölésével – legkésőbb az ülést megelőző napon 16 óráig, rendkívüli ülés esetén az ülést megelőző 1 órával korábban szóban vagy elektronikus úton köteles bejelenteni a polgármesternél, a bizottság elnökénél vagy a jegyzőnél.

(2) Igazolt távollétnek kell tekinteti, ha a képviselő-testület vagy a bizottság tagja az (1) bekezdésben foglaltak szerinti jelzési kötelezettségének eleget tett. Ennek elmaradása esetén távolléte igazolatlannak tekintendő.

51. § Ha a képviselő

52. § (1) A Képviselő-testület a képviselők közül a 7. mellékletben meghatározott önkormányzati közfeladatok felügyeletének ellátására önkormányzati településüzemeltetési közfeladatok tanácsnokot választ.

(2) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

(3) A tanácsnok köteles feladatai ellátása során együttműködni a polgármesterrel és a bizottságokkal.

(4) A tanácsnok személyét a 8. melléklet tartalmazza.

53. § (1) A képviselő-testület három állandó bizottságot alakít:

(2) A bizottságok legalább 5 de legfeljebb 8 tagból állnak. A bizottságok tagjainak számát és névsorát a 9. melléklet tartalmazza.

54. § (1) A bizottságok döntés-előkészítő feladatkörükben véleményezik a képviselő-testület döntéseit, átruházott hatáskörben döntenek a 4. mellékletben rögzített ügyekben.

(2) Az Ügyrendi Bizottság az önkormányzat feladatkörébe tartozó az önkormányzat működésével, döntéseivel kapcsolatos jogi kérdésekben, szociális, kulturális, közművelődési, köznevelési, egészségügyi kérdésekben, továbbá sporttal, civil szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az ifjúsággal, az idősekkel, a fogyatékkal élők helyzetével, valamint a turisztikával kapcsolatos ügyekben véleményező, javaslattevő, ellenőrző, döntéshozó szerv.

(3) A Pénzügyi Bizottság az önkormányzat feladatkörébe tartozó vagyon- és pénzgazdálkodással, a költségvetés tervezésével és végrehajtásával, a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó beszerzések lebonyolításával kapcsolatos ügyekben, véleményező, javaslattevő, ellenőrző, döntéshozó szerv.

(4) A Városüzemeltetési Bizottság az önkormányzat feladatkörébe tartozó, a tulajdonosi jogok gyakorlásával, az épített és természetes környezet állapotának figyelemmel kísérésével, védelmével, a településfejlesztéssel, településrendezéssel, környezet-és természetvédelemmel, vízügyi kérdésekkel, önkormányzati beruházásokkal, fejlesztésekkel, közlekedési ügyekkel kapcsolatos véleményező, javaslattevő, ellenőrző, döntéshozó szerv.

(5) A (2)–(4) bekezdésektől eltérően, valamennyi bizottság jogosult tárgyalni a nagy horderejű költségvetési, gazdálkodási ügyeket.

55. § (1) Az Ügyrendi Bizottság ellátja a képviselők vagyonnyilatkozatainak, illetve összeférhetetlenségi ügyeinek vizsgálatával kapcsolatos feladatokat.

(2) Az (1) bekezdésben nevesített bizottság a képviselők, nem képviselő bizottsági tagok és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezelése során az Mötv. 39. §-ában szabályozottak szerint jár el.

(3) A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok vagyonnyilatkozatát 10. mellékletben foglalt egyedi közzétételi listában nyilvánosságra kell hozni.

(4) A nem képviselő bizottsági tag a megválasztásától számított 30 napon belül, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül az önkormányzati képviselőre vonatkozó szabályok szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.

56. § A Pénzügyi Bizottság dönt az uniós értékhatárokat el nem érő becsült értékű nemzeti eljárásrend szerint

57. § (1) A bizottság valamely speciális feladatának szervezésére albizottságot hozhat létre. Az albizottság elnöke csak települési képviselő lehet. Az albizottság tagjait a bizottság választja meg saját tagjai és más szakemberek köréből. Az albizottság működéséért az őt létrehozó bizottságnak felelős.

(2) Az Ügyrendi Bizottság a települési értéktár feladatainak ellátására létrehozta a Települési Értéktár Albizottságot. A Települési Értéktár Albizottság működését a Képviselő-testület által elfogadott „Működési Szabályzat a Gyomaendrődi Értéktár működtetésére” dokumentum szabályozza.

58. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester az Mötv. 67. § (1) bekezdésében meghatározott feladatain túl az alábbi feladatokat is ellátja:

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

(4) A polgármester minden hét pénteki napján 9 és 11 óra között előre meghirdetett ügyfélfogadást tart.

59. § (1) A polgármester éves szabadságolási tervét a költségvetési rendelet tervezet benyújtásával egyidejűleg nyújtja be a Képviselő-testületnek. A polgármester a szabadságolási ütemtervben esedékes, ki nem vett szabadságról az esedékességet követő soron következő testületi ülésen ad tájékoztatást, ezzel egyidejűleg megjelöli a ki nem vett szabadág ismételt esedékességének időpontját. Egyéb esetekben a polgármester szabadság engedélyezéséről a Képviselő-testület dönt. A polgármester szabadságolásával kapcsolatos döntéseit a Képviselő-testület vita nélkül hozza meg.

(2) A polgármester az éves szabadságolási terv benyújtása során tájékoztatást ad az előző évben ki nem adott szabadságának mértékéről. Az elszámolásban be kell mutatni az előző évben kivett és a következő évre átvitt szabadság mértékét. Az önkormányzati ciklus utolsó rendes soros ülésén a jegyzőnek előterjesztésében tájékoztatást kell adni a polgármester részére kiadott és a ki nem adott szabadságról, a megváltással járó költségvetési kihatásáról.

60. § (1) A Képviselő-testület a polgármesteri munka segítésére és folyamatosságának biztosítására egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester tartós távollétében minden munkanap 10 és 12 óra között az önkormányzati hivatalban intézi az operatív ügyeket, illetve minden hét pénteki napján 9 és 10 óra között ügyfélfogadást tart.

(3) A polgármester és az alpolgármester közötti munkamegosztást a polgármester szabályozza.

61. § (1) A jegyző feladata különösen:

(2) A jegyző figyelemmel kíséri a Képviselő-testület működésének és döntéshozatali eljárásnak törvényességét.

(3) A jegyző a jogszabálysértő döntésekről és működésről haladéktalanul jelzéssel él a polgármester útján a Képviselő-testület felé.

(4) A (3) bekezdésben foglalt jelzési kötelezettségnek tartalmaznia kell a jogszabálysértő helyzet megszüntetésére irányuló javaslatot is.

(5) A jegyző minden hét pénteki napján 9 és 11 óra között előre meghirdetett ügyfélfogadást tart.

(6) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Közigazgatási Osztály osztályvezetője látja el.

62. § (1) A Képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására más önkormányzatokkal társul.

(2) A Képviselő-testület szorosan együttműködik a Gyomaendrődi Járás önkormányzataival, de különösen Gyomaendrőd Város vonzáskörzetébe tartozó településekkel.

(3) A Képviselő-testület részvételével működő önkormányzati társulások és érdekvédelmi szövetségek jegyzékét a 11. melléklet tartalmazza.

63. § (1) A Képviselő-testület az olyan tartalmú normatív rendelkezését, amely törvény által meghatározott nemzetiségi jogokat, különösen a kollektív nyelvhasználat, oktatás, nevelés, hagyományápolás és kultúra, a helyi sajtó, az esélyegyenlőség, társadalmi felzárkózás és a szociális ellátás kérdéskörében a nemzetiségi lakosságot e minőségében érinti, azt a települési nemzetiségi önkormányzatok egyetértésével alkothatja meg.

(2) A (1) bekezdésben foglalt döntési javaslatot és a döntést megalapozó írásos előterjesztést a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére a Képviselő-testület ülését megelőző 30. napig kell megküldeni.

(3) A Német Nemzetiségi Önkormányzat részére megállapodásban nyújtott működési feltételek:

(4) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat részére megállapodásban nyújtott működési feltételek:

74. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.