A tervezet legfőbb szabályozási feladata az önkormányzati vagyon feletti döntési jogkörök, valamint a tulajdonosi joggyakorlás részletszabályainak meghatározása. A tervezet meghatározza a vagyonkezelés, vagyonhasznosítás, az értékesítés szabályait. A vagyonnal való felelős gazdálkodás egyik lényeges kívánalma az értékesítésre, hasznosításra vonatkozó tulajdonosi döntés meghozatala előtti versenyeztetés. Ezen előírások következetes alkalmazása az értékarányosság elvének teljesebb megvalósulását, a vagyon hatékonyabb hasznosulását mozdítja elő.

A rendelet tárgyi hatályát határozza meg.

Meghatározza az Önkormányzati vagyon elemeit. A tervezet 1-3 melléklete tartalmazza a forgalomképtelen
vagyonelemeket, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vagyonelemeket, valamint a közfeladat ellátását szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyonelemeket. E § d) pontja nevesíti mindazon üzleti, forgalomképes vagyonelemet, ami nem tartozik az a)-c) pont hatálya alá.

Az Önkormányzat a Nemzeti vagyonról szóló törvény értelmében közép-és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet alkot, melyet a képviselő-testületnek 2 évente felül kell vizsgálnia. A vagyongazdálkodási terv tartalmazza azokat a célkitűzéseket, amely alapján az önkormányzat hasznosítja vagyonát elsősorban a közfeladatok hatékony ellátása érdekében.

A tulajdonosi jogok gyakorlására elsősorban a Képviselő-testület, valamint e §-ban meghatározottak szerint
átruházott hatáskörben a Polgármester jogosult. Polgármesteri hatáskörben az önkormányzati vagyontárgy hasznosítása időtartamhoz és értékhatárhoz igazodik. A különböző tulajdonosi hozzájárulást igénylő nyilatkozatok (szolgalmi jog, vezeték jog, használati jog, engedményezés, tartozásátvállalás, hitelezői jognyilatkozat, peren kívüli egyesség) esetében 1 millió Ft az értékhatárig nyilatkozhat a Polgármester. Új elemként került a rendelet tervezetbe a víziállás létesítésének engedélyezése az önkormányzati tulajdonban lévő vízterületekre. A polgármesteri hatáskörbe tartozó döntési jogkörök kialakításának célja a rugalmasabb vagyongazdálkodás segítése.

Az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés esetén meg kell határozni minden esetben a vagyon értékét. A vagyontárgy értéke megállapításának módjai ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy jellemző tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára; ingatlanok értékesítése, vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján. A vagyontárgyat a meghatározott értékhatár alatt értékesíteni, megterhelni nem lehet.

Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a törzsvagyoni minősítés fenntartása az adott vagyontárgy esetében a továbbiakban nem indokolt, a Képviselő-testület a vagyontárgy törzsvagyoni minősítését megváltoztathatja. Ezzel lehetősége nyílik arra a képviselő-testületnek, hogy abban az esetben, ha az adott vagyontárgy már nem a közfeladat ellátását szolgálja, akkor a testület rendelkezni tudjon a vagyon más célú hasznosításáról. Ezzel a rendelkezéssel lehetőség van a településrendezési elképzelések megvalósítására. Lehetőség van arra, hogy a lehetséges fejlesztési lehetőségeket a település könnyebben meg tudja valósítani.

Az Önkormányzati vagyon elidegenítésére versenyeztetési eljárás keretében van lehetőség. A (2) bekezdés
határozza meg azokat az eseteket, amikor az önkormányzati vagyon versenyeztetés nélkül elidegeníthető, ez a rendelkezés a törvényi szabályozáshoz képest (25 millió forint egyedi értékhatár) szigorúbb. Speciális szabályként lett beépítve a telek-kiegészítésként történő ingatlanértékesítés versenyeztetés alól való mentesítés lehetőssége, amennyiben a telekrészlet kizárólag egy önálló ingatlanhoz csatolható, a telekrész egyedi forgalmi értéke nem éri el a nettó 5 millió Ft-ot, és annak nagysága nem haladja meg az egész ingatlan területének 20%-át. Ennek a három feltételnek együttesen kell teljesülnie.

Az Önkormányzati vagyon hasznosítására is versenyeztetési eljárás keretében van lehetőség. Az Önkormányzati vagyon hasznosítása alatt értjük a tulajdonosi joggyakorló vagy a nemzeti vagyon használója által a nemzeti vagyon birtoklásának, használatának, hasznok szedése jogának bármely - a tulajdonjog átruházását nem eredményező - jogcímen történő átengedése, ide nem értve a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítását. A (2) bekezdés határozza meg azokat az eseteket, amikor az önkormányzati vagyon versenyeztetés nélkül is hasznosítható. A kizárólagos vagy többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság részre ingatlan vagy ingó vagyon hasznosítása, illetve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rendelkezési szerinti használat átengedésének nem minősülő, földhasználati jogosultságnak az önkormányzat a többségi befolyása alatt álló mezőgazdasági termelőszervezet javára történő átengedésénél mellőzhető a versenyeztetés. Ebben az esetben csak a törvényben meghatározott értékhatár irányadó.

Az önkormányzati vagyonkezelők jogállásának, a vagyonkezelési jog megszerzésének és gyakorlásának feltételeit és annak ellenőrzését szabályozza. Ezen szabályok a vagyonkezelő jogállását, a vagyonkezelői jog létrejöttét és megszűnését, a vagyonkezelővel szemben támasztott követelményeket, a kezelt vagyonra vonatkozó nyilvántartási, beszámolási kötelezettségeket és eljárásokat, valamint a tulajdonosi ellenőrzés
során a felek jogait és kötelezettségeit szabályozza. A vagyonkezelői jog gyakorlásának ellenőrzése a pénzügyi bizottság hatáskörébe tartozik.

Az önkormányzati intézmények működéséhez biztosított vagyon használatától és az önkormányzati vagyon ingyenes átengedéséről rendelkezik. Az önkormányzat vagyona ingyenesen kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba a közfeladat ellátásához szükséges mértékben.

A versenyeztetési eljárást az önkormányzat versenyeztetési szabályzatban leírtak szerint kell lefolytatni. Az
önkormányzat versenyeztetési szabályzata részletesen tartalmazza az eljárás szabályait, feltételeit, az eljárások menetét, a pályázati hirdetmény tartalmát, értékelését, a közzététel módját, a szerződéskötés feltételeit.

A rendelet hatálybalépéséről rendelkezik.