Kondoros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018.(XII.12.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről, a közterületek használatáról és ingatlanok rendjéről, a településtisztaságról
Hatályos: 2021. 01. 01Kondoros Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2018.(XII.12.) önkormányzati rendelete
a helyi környezet védelméről, a közterületek használatáról és ingatlanok rendjéről, a településtisztaságról
Kondoros Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 54. § (5) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a hulladékról szóló 2012.évi CLXXXV. törvény 88. § (4) bekezdés c.) pontjában, valamint a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2., 5. és 11.pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja, hogy
a) Kondoros város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, meghatározza a közterületek használatának rendjére vonatkozó szabályokat, figyelemmel a helyi adottságokra, a lakossági igényekre, a műemlékvédelmi, a községrendezési, közlekedésbiztonsági szempontokra;
b) megállapítsa a közterület-használati díj mértékét és fizetésének a módját;
c) szabályozza az engedély nélkül tárolt, üzemképtelen járművekkel kapcsolatos eljárást.
(2) A rendelet hatálya kiterjed a Kondoros város közigazgatási területén belül a közterületekre.
(3) Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a község területén tartózkodnak és tevékenykednek
(4) A köztisztaság, a közterületek rendje és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.
(5) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, használati joggal rendelkező bérlőjének) kell gondoskodni.
2. § Alapfogalmak:
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása
3. § (1) A város területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat műveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.
(2) Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, általános jellegű takarításáról, síkosság mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről az önkormányzat a Kondorosi Településüzemeltető és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. útján gondoskodik, kivéve a (3) pontban szereplő területeket.
(3) a) Az ingatlanok határvonalától a közút széléig, úszótelkes épületek közötti távolság feléig, de max.10 m-ig a közterület gondozását az ingatlantulajdonosok kötelesek elvégezni.
b) A zöldterületen fás növényzeten fenntartási munkát végezni, fás növényt ültetni csak az önkormányzat hozzájárulásával lehet.
c) A korlátozott használatú zöldterületeken a fenntartási munkák elvégzéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. A fás növények kivágása, illetve telepítése a közhasználatú zöldterülettel megegyezően történik.
(4) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.
(5) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.
(6) Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége. Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más szolgáltató helyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztán tartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e. Ez a kötelesség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.
(7) A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiírtása, illetve a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.
(8) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre gyorsan bomló szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.
(9) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból baleset ne származzon.
4. § (1) Közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(2) Járműbehajtók átereszeinek jó karban és tisztántartása az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.
(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.
(4) A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet, eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos.
5. § (1) A közterületek rendeltetésszerű és rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos ügyeket a képviselő-testület a polgármesterre átruházza.
(2) A közterületek rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban közterület-használat) közterület-használati engedély szükséges.
(3) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
a) kereskedelmi és szolgáltató tevékenység
b) reklám- és hirdető tevékenység
c) építőanyagok tárolása és építési munkaterületek kialakítása
d) közterület bontás (beleértve a közforgalmú helyi utakat is)
e) pavilonok, büfé kocsi és egyéb objektumok elhelyezése, üzemeltetése
f) f ás szárú növények kitermelése
g) mutatványos és cirkuszi tevékenység végzése
h) közterületi berendezési tárgyak, utcabútorok elhelyezése
i) rendezvények, kiállítások tartása
j) taximegállóhelyek létesítése
k) növényi részek (termések) begyűjtése, és közterületen tárolása
l) közterületbe nyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég és címtábla elhelyezéséhez.
(4) Amennyiben valamilyen munkálat végzése során építési törmelék, illetve hulladék-anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 24 órán belül a kivitelezést végző szervnek, vagy személynek el kell szállítani és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.
(5) Tilos kiépített közútra, annak útpadkájára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni. Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonos felszólításra 24 órán belül saját költségén köteles összetakarítani, illetve elszállítani.
(6) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.
(7) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.
(8) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.
6. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállítás során semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha szállítás közben a terület beszennyeződne, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.
(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének kell haladéktalanul megtisztítani.
7. § (1) A város közterületén tilos járművet tárolni, mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz. Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkát úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.
(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos.
(3) Közmű építéseknél csak a közvetlen építési munkával elfoglalt területek mentesek a díjfizetési kötelezettség alól.
8. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal szennyezni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.
(2) Épületen (kapun, ablakban stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.
(3) A szétszóródott szórólapok, reklámcédulák eltakarításáért a terjesztő a mellékletben meghatározott díjat köteles fizetni.
9. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos. A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.
(2) Szemetet, hulladékot csak az e célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.
(3) Aki a közterületet, valamint az ott elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.
(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, illetve élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.
(5) Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul a állati hulla ártalmatlanítására kijelölt helyre szállítani, melyért a 2. mellékletben szereplő díjat köteles megfizetni. Közúton történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a Kondorosi Településüzemeltető és Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft-hez azonnal be kell jelenteni.
10. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.
(2) Közterületen üzemképtelen és a forgalomból ideiglenesen kivont jármű 30 napon túl csak közterület-használati engedéllyel tárolható. Az üzemben tartó az üzemképtelenné vált járművét, amennyiben közterület-használati engedéllyel nem rendelkezik, úgy saját költségén köteles a közterületről haladéktalanul eltávolítani.
(3) Közterületen csak áttelepíthető pavilon alakítható ki és üzemeltethető. A pavilon alapterülete nem haladhatja meg a 16 m2-t.
(4) Kereskedelmi, vendéglátó tevékenység büfékocsiból, átalakított lakókocsiból folyamatosan nem végezhető. Ez alól kivételt képez a beépítésre váró, ideiglenesen hasznosított közterület.
(5) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége. A kereskedelmi, vendéglátó és egyéb szolgáltató tevékenység során keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállíttatni.
(6) Vendéglátó-ipari előkert működési engedéllyel rendelkező üzlethez kapcsolódóan, az üzlet közterület felöli homlokvonal előtti területre, az engedélyezett tevékenységgel azonos tevékenységi körre engedélyezhető.
(7) Vendéglátó-ipari előkert úgy alakítható ki, hogy mind a gyalogos mind a járműforgalom biztonságosan biztosítható legyen. Önkormányzati kezelésű járdánál 1 m, útnál 2 m a védőtávolság, egyéb kezelésű útnál az útkezelő hozzájárulása szerint. Útkezelői hozzájárulás minden esetben szükséges.
(8) Közterületen szeszesital fogyasztása tilos, kivéve polgármesteri engedéllyel rendelkező rendezvényt.
11. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé, a járdára ne csurogjon.
(2) A település területén lévő belvízelvezető árokba, belvíztározókba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos.
12. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.
(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:
a) a gyalogos közlekedési útvonalon,
b) az útkereszteződésben,
c) az úttorkolatban,
d) a kapubejárat elé, annak szélességében,
e) a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,
f) a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.
(3) A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.
A közterület-használati engedély
13. § (1) A közterület-használati engedélyt a polgármestertől annak kell kérnie, aki a közterületet rendeltetésétől eltérően használni kívánja a közterület tervezett használatát megelőző legalább 8 nappal korábban.
(2) A közterület-használati engedélykérelemnek tartalmaznia kell:
a) a használó nevét, címét
b) a használati célt és jogcímet
c) a használat időtartamát
d) használat helyét
e) a használat mértékét (ez az elfoglalt terület vízszintes vetületét jelenti, táblák esetében a felület nagyságát)
f) a használat módját.
(3) A közterület bontásához való hozzájárulás bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a bejelentő nevét, címét
b) a közterület pontos megjelölését
c) a közterületen végzett munka pontos megnevezését és nagyságát (m2)
d) a munkakezdés időpontját és a helyreállítás idejét
e) a szakipari munkát végző kivitelező nevét
f) a felelős építésvezető nevét
g) a bontást végző kivitelező nevét
h) a helyreállításért felelős nevét, címét.
(4) Az engedélykérelemhez csatolni kell:
a) Helyszínrajz, melyen feltüntetik az elfoglalni kívánt terület pontos helyét (pl. tábla pontos helyének megjelölése, felvonulási terület)
b) A forgalomszabályozási terv
c) A közművek építési engedélyezési terve
d) A növényjegyzék
e) A közterületre kihelyezendő árusítóeszköz, reklám- és hirdető-berendezés rajza, tervrajza, fotója kivéve, ha építési engedély köteles.
(5) Az engedély kiadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályokat, a településrendezési tervet, a településképi, műemlékvédelmi, köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl. vállalkozói igazolvány, működési engedély) fennállását is.
(6) A polgármester az engedélyben rögzíti a rendeltetéstől eltérő használat feltételeit.
(7) Az engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyező megnevezését
b) az ügy számát
c) az ügyintéző nevét
d) az engedélyes nevét, címét
e) a közterület-használat célját és időtartamát
f) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását
g) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásait
h) az engedély megszűnése, megszüntetése vagy visszavonása esetében az eredeti állapot kártérítés nélküli helyreállítására vonatkozó kötelezettségeket
i) közterület-használati díj fizetési kötelezettsége esetében a díj mértékét és fizetésének módját.
(8) Az engedélyt közölni kell:
a) az engedélyessel
b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal
c) a közterület fenntartásával megbízottal.
(9) Az eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az engedélyek érvényessége
14. § (1) A közterület-használat
a) állandó jelleggel – határidő nélkül, - visszavonásig vagy
b) ideiglenes jelleggel – meghatározott időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig – engedélyezhető.
A közterület-használati engedély megszüntetése és az engedély megvonása
15. § (1) Ha az engedélyes a közterület-használatot meg kívánja szüntetni, köteles ezt bejelenteni.
(2) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes köteles saját költségén az eredeti állapotot minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani a használatot követően.
(3) A közterület-használati engedély önkormányzati érdekből visszavonható, ez esetben az engedélyes kérelmére, máshol kell a közterület használat lehetőségét biztosítani. Önkormányzati érdeknek minősül, ha azt a tulajdonos más célra kívánja hasznosítani.
(4) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig felszólításra sem tesz eleget.
(5) Az engedély visszaadása vagy visszavonása esetén a visszaadásig, illetve visszavonásig esedékessé vált díjat meg kell fizetni.
(6) A mobil jellegű építményeket (kerthelyiség, pavilon) a tényleges használatot követő 30 napon belül az engedélyes köteles eltávolítani a közterületről.
(7) Nem adható közterület-használati engedély:
a) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállomány rongálásának, pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat.
b) műemléki, műemlék jellegű és jelentőségű épületeken hirdető berendezések, illetve reklámfelületek elhelyezésére.
c) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot, vagy az egészséget veszélyeztetné.
d) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amellyel működtetéséhez a szükséges energia-, és vízellátás, csatorna, vagy a szabványoknak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg.
e) sátorgarázs elhelyezésére,
f) kereskedelmi, vendéglátó és egyéb szolgáltató helyek, üzletek környékén áru- és göngyöleg tárolására,
g) szilárd burkolatú út úttestére, padkájára és kiépített sárrázóira. Útalappal rendelkező út úttestére padkájára és útalappal rendelkező sárrázóira kivéve, ha rendezvény miatt az út lezárásra kerül.
h) építőanyag-tárolásra közterület-használati engedély csak abban az esetben adható, ha a telken belüli tárolásra nincs alkalmas hely. Lakossági, közterületen történő közműépítésekhez szükséges anyag tárolása 6 hónapig díjmentes, de engedélyköteles. Hat hónapon túl a mellékletben meghatározott díjat kell fizetni.
A közterület-használati díj
16. § (1) Az engedélyes a közterület rendeltetésétől eltérő használatáért – amennyiben a rendelet eltérő szabályt nem állapít meg –díjat köteles fizetni.
(2) A közterület-használati díjat a 1. mellékletben rögzített normák szerint kell megállapítani, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló építkezések, mely esetben a kivitelezővel megegyezés szerint külön szerződést kell kötni.
(3) Amennyiben a 1. melléklet nem tartalmaz az adott tevékenységre konkrét díjmegjelölést, a tevékenység jellegéhez legközelebb eső díjnormát kell figyelembe venni.
17. § (1) A közterület-használat során elfoglalt terület nagyságának megállapításánál a vízszintes vetületet kell figyelembe venni. Ez alól kivételt képez a hirdető berendezés, ahol a hirdetőfelület nagyságát kell figyelembe venni.
(2) A közterület-használati díj megállapításánál havi norma megállapítása esetén a kezdettől számított 15 napig lefelé a 16. naptól felfelé kell kerekíteni a hónapok számát.
(3) Az igénybe vett terület nagyságánál minden megkezdett m2 egésznek számít.
(4) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges igénybevételétől függetlenül köteles megfizetni.
(5) Amennyiben a közterületet egyidejűleg többfajta célra veszik igénybe, úgy az engedélyben az igénybevételi célok arányának megoszlása szerint kell a díjat megállapítani.
(6) A közterület-használati díjat az engedélyes a hozzájárulásban előírt feltételek szerint köteles megfizetni.
(7) A közterület-használati díj kezelése, ellenőrzése, behajtása tekintetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, valamint az önkormányzatok pénzügyi szabályozásáról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
18. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:
a) a közművek (elektromos, gáz, víz, és csatornázási művek) közérdekű létesítményeinek elhelyezésére,
b) a postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezésére,
c) tömegközlekedési indító- és fedett várakozóhely által elfoglalt területek után,
d) közérdekű hirdetmények és választási hirdetések után,
e) ingyenes szórakoztató tevékenység terület használatáért,
f) közterület-használati díj megfizetésének kötelezettsége alól a polgármester jóléti, szociális célú eseti közterület foglalás (pl. olcsó zöldség és egyéb létszükségleti termékek árusítása, akciók), sport-, kulturális tevékenység esetén – kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat.
(2) Fizetési halasztás, vagy részletfizetési kedvezmény adható a következő esetekben, mely körülményt bejelentőnek kell igazolnia:
a) ha az engedélyben részesülő jövedelmi helyzete vagy szociális körülményei –időközben megváltoztak és a díjfizetés oly módon befolyásolja az együttlakók létfenntartását – azt indokolják (csökkent munkaképességű, vagy rokkant, 1 főre eső jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimumot nem haladja meg).
b) ha az engedélyben részesülő igazolja, hogy a díj egyösszegű megfizetése családi jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelentene számára.
Közterületek bontása
19. § (1) Közterületet polgármesteri hozzájárulás nélkül felbontani csak közmű üzemzavarának halasztást nem tűrő elhárítása érdekében szabad. Az üzemzavar miatt végzett bontást a polgármesternek 24 órán belül be kell jelenteni.
(2) A közműjavítási munkálatok végzése alatt a forgalom biztonságos tereléséről és e munkálatokkal kapcsolatos egyéb élet- és vagyonbiztonsági intézkedésekről a közmű üzemeltetője köteles gondoskodni.
(3) Abban az esetben, ha a bontás a felület 25 %-át eléri, akkor az igénybe vevő a felbontással érintett területet eredeti állapot szerint köteles helyreállítani.
(4) Foltonkénti bontás esetén a felbontott területnél nagyobb terület helyreállítása is előírható.
(5) A közterület helyreállítási munkáinál a növénytelepítés költségének megállapításakor a garanciális időn belüli gondozási munkát is figyelembe kell venni.
A közterületek filmforgatási célú igénybevétele
20. § (1) A közterület filmforgatási célú igénybevétele a 90 napot nem haladhatja meg.
(2) A közterület filmforgatási célú igénybevétele, akár ugyanazon vagy különböző engedélyes által forgatott film esetében, ugyanazon időintervallum alatt összességében a 3000 m2-t nem haladhatja meg.
(3) A filmforgatási célú használat során a szomszédos ingatlanok megközelítését közterület-használónak folyamatosan biztosítania kell.
21. § (1) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható események esetén, közmű üzemzavara elhárításának szükségessége vagy helyre nem hozható károsodással fenyegető helyzet esetén önkormányzati értesítés alapján a közterület használó a közterület vagy annak a kárral fenyegetett helyzettel érintett része igénybevételét az értesítés kézbesítésétől számított legkésőbb három órán belül megszünteti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt események elhárítását, esetleges mentesítés befejezését követően legkésőbb három napon belül a közterület használatot biztosítani kell.
(3) Rendkívüli természeti esemény esetén az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.
22. § (1) A közterület filmforgatási célú igénybevétele szempontjából Kondoros Város közigazgatási területén turisztikailag kiemelt közterület a 3. melléklet 1. pontjában megjelölt közterületek. A közterület filmforgatási célú igénybevételéért fizetendő díj megállapítására a mozgóképről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A fizetendő díj 50 %-kal csökken, ha a közterület használat nem haladja meg a 30 napot.
(3) Mentes a díjfizetés alól a mozgóképről szóló törvény szerinti közérdekű célokat szolgáló film forgatása, különösen ha a film forgatásának célja Kondoros történelmének, kulturális örökségének, egyházi életének, gazdasági, tudományos, művészeti értékeinek, sportjának, kulturális életének közművelődési kínálatának, közösségi színtereinek, civil szervezeteinek és tevékenységüknek, az épített és természeti környezet értékeinek, turisztikai nevezetességeinek, az önkormányzati, államigazgatási vagy egyéb költségvetési szervek tevékenységének bemutatása.
23. § A Képviselő-testület a közterület filmforgatási célú igénybevételével kapcsolatos hatáskörét átruházza a polgármesterre.
Ellenőrzés, közterület-használati engedély nélküli használat következményei
24. § (1) A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a polgármester gondoskodik.
(2) A közterület-használati engedélyhez kötött, de engedély nélküli vagy attól eltérő használat esetén a használót a polgármester határidő kitűzésével felhívja a használat megszüntetésére és a közterület – saját költségén, kártalanítási igény nélkül történő – eredeti állapotának helyreállítására.
(3) Az engedély nélkül vagy gondatlanság miatt bekövetkező zöldkár ellenértékét az elkövetőnek a hatóság által megállapítottak szerint kell megfizetni.
(4) Aki a közterületet engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használja, az engedély nélküli, vagy az eltérő használat idejére az egyébként fizetendő közterület-használati díjat köteles megfizetni.
(5) Közterületen engedély nélkül kint lévő anyagok, tárgyak beszállításáról az engedélyező hatóság gondoskodhat, amennyiben a tulajdonos személye ismeretlen, illetve a tulajdonos felszólításra azt nem szállítja el. Ez utóbbi esetben a költségek a tulajdonost terhelik.
(6) Engedélykérelem beadása vagy a terület elhagyására kötelező határozat elleni jogorvoslat benyújtása a terület használatára nem jogosít.
25. § (1) A polgármester írásban köteles felszólítani az üzemképtelen jármű tulajdonosát vagy üzemben tartóját – amennyiben ismert – a járműnek a közterületről 15 napon belül történő elszállítására.
(2) Az üzemképtelen járművet el kell szállítani, ha az ismert tulajdonos a felszólításnak a megadott határidőig nem tett eleget, vagy a tulajdonos kiléte nem állapítható meg. Az elszállításról a rendőrséget értesíteni kell.
(3) A jármű elszállításakor jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek tartalmaznia kell – szükség esetén szakértő bevonásával –a jármű műszaki állapotának leírását, annak alvázszámát és motorszámát, a járműben látható tárgyak felsorolását és a járműről készült fényképet.
(4) Az elszállított járművek tárolását tároló helyen kell biztosítani. A tároló helyre történő szállítást követően az ismert tulajdonost értesíteni kell és egyben írásban felszólítani, hogy a járművét a tároló helyről 15 napon belül szállítsa el és a felmerült költséget fizesse meg. Ismeretlen tulajdonos esetén a felszólítást helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(5) A kijelölt tárolóhelyen a járművek tárolásáról és őrzéséről a beszállítástól számított 90 napig kell gondoskodni. A szállítás és a tárolás költségei a tulajdonost terhelik. A tárolással megbízott csak a felmerült költségek megtérítését követően köteles a járművet tulajdonosának átadni.
(6) A ki nem váltott üzemképtelen járműveket a tárolással megbízott, az elszállítás napjától számított 90 nap elteltével értékesítheti.
(7) Az értékesítés során befolyt összegnek – a felmerült költségek kiegyenlítése után – megmaradó részét az önkormányzat letétként kezeli és a mindenkori törvényes elévülési idő végéig megőrzi.
(8) Az elévülési idő eltelte után az át nem vett összeg az önkormányzatot illeti meg.
(9) Az üzemképtelen járműben talált dolgok értékesítésére vagy megsemmisítésére a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló jogszabályokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(10) Gépkocsival történő tiltott közterület-használat esetén az eljárás folyamán kerékzár is alkalmazható.
26. § (1) Aki engedély vagy a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérően használja a közterületet és a használattal a rendeletben meghatározott figyelmeztetés ellenére sem hagy fel, az ellen közigazgatási bírság szabható ki.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt magatartás elkövetőjével szemben
a) természetes személy esetén 150 000forintig,
b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 500 000 forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki.
(3) A közigazgatási bírságot a magatartás elkövetője a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül Kondoros Város Önkormányzata pénztárába történő befizetéssel vagy banki átutalással az önkormányzat pénzforgalmi számlájára köteles teljesíteni.
(4) A kiszabásra kerülő bírság mértékének megállapításánál figyelembe kell venni
a) a közterület használat alapvető szabályait sértő magatartás súlyát és a felróhatóság mértékét és
b) az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatóak.
Záró rendelkezés
27. § (1) Ez a rendelet 2019.január 1-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatályba lépése nem érinti a hatályba lépésekor fennálló, egyes közterületek használatba adásáról szóló engedélyek érvényességét, az engedélyek lejártát követően az azzal érintett közterületek használatára a rendelet szabályait kell alkalmazni.
(3) Hatályát veszti a helyi környezet védelméről, a közterületek használatáról és ingatlanok rendjéről, a településtisztaságáról szóló 3/2004.(II.1.) önkormányzati rendelet.