Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/1994. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a helyi címer és zászló alapításáról és használatának rendjéről
Hatályos: 1994. 10. 31- 2009. 05. 31
Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 11/1994. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a helyi címer és zászló alapításár és használatának rendjéről
1994.10.31.
Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata az 1990. évi LXV. tv. 1. §. /6/ pontjában biztosított jogkörében az alábbi rendeletet alkotja:
Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer és zászló.
Az Önkormányzat címere: a címer egy jobb oldalra dűlő pajzs, mely négy részre oszlik, két zöld két kék udvarra.
- A kék udvarban egy-egy jobbra forduló hátsó lábain álló, első lábon felemelt karddal,
oroszlán látható ezüstszínben.
- A két zöld udvarban, 3-3 ezüst csík a Hármas-Köröst jelzi, a felső mezőben az András-kereszt községünk nevét jelképezi, az alsó mezőben a Duzzasztó térkép jelzésére utal.
- A középső ezüst mezőben, egy csőrében aranygyűrűt tartó, balra forduló fekete holló látható. A címer színei kék, zöld és ezüst. A külső dísz arany.
A címer használatának köre és szabályai
(1) Az Önkormányzat címerét, mint díszítő és utaló jelképet használni lehet:
a) az Önkormányzat körpecsétjén, amely pecsétnyomó, illetőleg gumibélyegző; pecsétnyomó esetében kisebb 40 mm, gumibélyegző esetében legnagyobb 35 mm átmérőjű, megfelelő körirattal ellátva;
b) az Önkormányzat zászlaján és annak változatain;
c) az Önkormányzat szerveinek, a polgármesternek, alpolgármesternek, jegyzőnek készített
levélpapírok fejlécén, illetve borítékján;
d) az Önkormányzat által kiadott díszokleveleken, emlékleveleken, emléklapokon kitüntető vagy emlékérmeken;
e) a Községháza épületének bejáratánál, dísztermében és más protokolláris célt szolgáló helységeiben;
f) az Önkormányzat intézményei bejáratánál és vezetőinek irodáiban;
g) az Önkormányzat és szervei által megjelentetett, a település életével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléktárgyakon;
h) a községben vezető utak mellett a közigazgatási határnál lévő táblán;
(2) Az Önkormányzat címerével ellátott körpecsét az Önkormányzat és más bel-, illetve külföldi önkormányzatok közötti kapcsolatokban protokolláris célból, illetőleg szerződések, megállapodások hitelesítésekor, valamint az Önkormányzat belső működésével és szervezeti felépítésével kapcsolatos rendelkezések, kitüntető oklevelek hitelesítésekor használható.
(3) Az Önkormányzat címerével ellátott körpecsét eljárás során nem alkalmazható.
4. § (1) A 3. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározottakon kívül más jogi személy számára az 
általa készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken az Önkormányzat címerének használatát 
— kérelemre — a jegyző javaslata alapján a polgármester engedélyezheti.
(2) Kereskedelmi vagy reklám célú felhasználás esetében a címer használatáéit gyártási és forgalmazási díjat kell fizetni. A díj mértékét a jegyző javaslata alapján a polgármestert állapítja meg.
(3) A díj megállapítása történhet egy összegben, évi általány formájában vagy elért árbevétel 
arányában.
5. § (1a) 
(1) A címer használatára vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező megnevezését, címét;
b) a címerhasználat célját;
c) 
c) az előállítani kívánt mennyiséget (darabszámot);
d) a címer előállításának anyagát;
e) terjesztés, illetve forgalomba hozatal esetén ennek módját;
f) 
f) a használat időtartamát;
g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányt (rajzát, fényképmásolatát stb.);
h) a felhasználásért felelős személy megnevezését.
(2) A címer használatára vonatkozó engedélynek tartalmaznia kell:
a) az engedélyes megnevezését és címét;
b) az előállítás anyagát;
c) az engedélyezett felhasználás célját;
d) az előállításra engedélyezett mennyiséget;
e) a falhasználás idejét, illetőleg az engedély érvényességének időtartamát;
f) a terjesztés, a forgalomba hozatal módjára vonatkozó esetleges kikötéseket;
g) a címer felhasználásért felelős személy megnevezését;
h) amennyiben a címer használatáért díjat kell fizetni, a díj ősszegét.
(3) A kiadott engedélyekről a polgármesteri hivatal nyilvántartást vezet.
(4) Indokolt esetben a kiadott engedélyt a polgármester visszavonhatja.
(5) Méltatlan tárgyakon tilos a címeit alkalmazni. Vitás esetekben a képviselő-testület dönt.
6. § (l) Az Önkormányzat címerének kicsinyítése csak olyan mértékű lehet, hogy az ne sértse a hiteles 
ábrázolást.
(2) Amennyiben nincs lehetőség az Önkormányzat címerének eredeti színben való ábrázolására, akkor az csak a hordozó tárgy anyagának (fém, fa, bőr, kerámia stb.) színében, de a heraldika általános szabályainak és színjelzéseinek megtartásával történhet.
(3a) 
(1) A zászlólap-arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap. A zászló színei a címer
színeit ismétli. A zászló négy kék és négy ezüst mezőre oszlik, rajta az első harmad vonalában, mint tengelyen foglal helyet az Önkormányzat címere, amelyet a község nevét feltüntető felirat boltoz az ezüst mezőben arany hímzéssel. A zászlólap vége arannyal rojtozott.
(2) Önkormányzat zászlaja esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala 1 méter.
(3) A zászlórúd kékkel ezüsttel csigavonalban festett, a zászlócsúcs aranyozott fémből készült.
(4) Az Önkormányzat zászlaja a Községháza dísztermében kerül elhelyezésre.
(1) A zászló lobogó formájában is használható. A zászló ( a lobogó ) vagy annak méretarányos változatai használhatók:
a) hivatalos állami ünnepek alkalmával a Magyar Köztársaság zászlajával együtt;
b) a község életében jelentős események, ünnepségek és rendezvények alkalmából más hivatalos zászlóval (zászlókkal) együtt;
c) a képviselő-testület ülései alkalmával önállóan az ülés helyszínén;
d) nemzeti, illetőleg megyei gyászesemény alkalmával a fekete zászlóval együtt, félárbocra eresztve,
e) minden, községgel összefüggő vagy az Önkormányzat részvételével rendezett eseményen.
(2) A zászló előállításának engedélyezésére a címerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Aki az Önkormányzat jelképeit jogosulatlanul, az engedélytől eltérő vagy a közösséget sértő módon használja fel, szabálysértést követ el, és 10.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
1000 Ft.
