Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 22/1999.(XI.29.) önkormányzati rendelete
Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 22/1999.(XI.29.) számú rendelete A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL (Egységes szerkezetben az azt módosító 11/2000.(XII.11.); 31/2006.(XII.14.); 22/2008.(XI.28.); 24/2011.(XII.19.); és a 25/2012.(XI.30.) önkormányzati rendeletekkel)
Hatályos: 2013. 01. 01- 2013. 12. 31Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 22/1999.(XI.29.) önkormányzati rendelete
Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 22/1999.(XI.29.) számú rendelete A MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJÁRÓL (Egységes szerkezetben az azt módosító 11/2000.(XII.11.); 31/2006.(XII.14.); 22/2008.(XI.28.); 24/2011.(XII.19.); és a 25/2012.(XI.30.) önkormányzati rendeletekkel)
2013-01-01-tól 2013-12-31-ig
Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Önkormányzat) a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C törvény 6. §-ában kapott felhatalmazása alapján a magánszemélyek kommunális adójáról az alábbi rendeletet alkotja.
Általános rendelkezések
- §[1]
A rendelet célja, hogy a magánszemélyek kommunális adójának megállapításával és megfizetésével az önkormányzat felhalmozási bevételei növekedjenek. Ez a forrás kizárólag önkormányzati felhalmozási feladatokra fordítható. E cél elérésére az Önkormányzat a következő rendeletet alkotja:
Adókötelezettség és az adó alanya
2. §
Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az év első napján az Önkormányzat illetékességi területén lakás tulajdonnal rendelkezik, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az Önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló bérleti joggal rendelkezik. Ha a lakást az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása az irányadó.
Adókötelezettség keletkezése, megszűnése
3. §
/1/ Az adókötelezettség keletkezése szempontjából a január 1-i állapot az irányadó.
/2/ Az engedély nélkül épült lakóház esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
/3/ Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony évének utolsó napján szűnik meg.
A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
/4/ A lakóház használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.
Adómentesség, adókedvezmény
/1/ Adómentesség igénybevételére jogosult kérelemre az az adózó, aki az adóévet megelőző év december 31. napjáig a 70. életévét betöltötte.
/2/ Adómentesség igénybevételére jogosult az az /1/ bekezdésben meghatározott adóalany aki egyedülálló.
/3/ Adómentesség igénybevételére jogosult kérelemre az a házaspár, aki saját háztartásában három vagy annál több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.
/4/ A megállapított adó 50%-át kell megfizetni, ahol a közös háztartásban élő családtagok egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-át.
Az adó bevallása
6. §
/1/ Az adóalany kommunális adóbevallást köteles adni az Önkormányzat adóhatóságához.
/2/ Ha az adó alapját képező tulajdonjogban, vagy vagyoni értékű jogban, illetve bérleti jogviszonyban változás történik, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve megszűnését az adózó a változást követő 15 napon belül köteles az Önkormányzat adóhatóságához bevallani.
/3/ Nem kell újabb bevallást adni mindaddig, amíg kommunális adókötelezettséget érintő változás nem következik be.
Az adó megfizetése
7. §
/1/ A magánszemélyek kommunális adóját évenként két egyenlő részletben, március 15. napjáig, illetőleg szeptember 15. napjáig fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen.
/2/ Az Önkormányzat adóhatósága által határozattal megállapított adót a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni.
/3/ Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.
Záró rendelkezések
8. §
/1/ E rendelet a 4. §-ában leírt adómentességeken és kedvezményeken túlmenően az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. 81. és 82. §-ában foglaltakat figyelembe véve egyéni kérelem alapján a jegyző méltányosságot gyakorolhat.
/2/ Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. tv., valamint az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. tv. előírásait kell alkalmazni.
/3/ Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2000. január 1-től kell alkalmazni.
Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 17/1998.(XII.07.) számú rendelet hatályát veszti.
/4/ A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.
Értelmező rendelkezések
9. §
/1/ Az Önkormányzat illetékességi területe: az Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.
/2/ Vagyoni értékű jog: kezelői jog, tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is, a földhasználat és lakásbérlet.
/3/ Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 2. számú mellékletének 1./6./ pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a rendeltetésszerű használathoz szükséges helyben szokásos, vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt.
/4/ A lakás megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.
/5/ Kommunális beruházás: a közmű, a településekre, vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási, ideértve a belvíz, a csapadék- és szennyvíz elvezetési, tisztítási, villamos energia, hő és távbeszélési igényeit elégíti ki, valamint az út, és járdaépítés.
/6/ Komfort nélküli: az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízvételi lehetősége biztosított.