Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: Önkormányzat) a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C törvény 6. §-ában kapott felhatalmazása alapján a magánszemélyek kommunális adójáról az alábbi rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

1. §[1]

A rendelet célja, hogy a magánszemélyek kommunális adójának megállapításával és megfizetésével az önkormányzat felhalmozási bevételei növekedjenek. Ez a forrás kizárólag önkormányzati felhalmozási feladatokra fordítható. E cél elérésére az Önkormányzat a következő rendeletet alkotja:

Adókötelezettség és az adó alanya

2. §

Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az év első napján az Önkormányzat illetékességi területén lakás tulajdonnal rendelkezik, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az Önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló bérleti joggal rendelkezik. Ha a lakást az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, a tulajdonos és a vagyoni értékű jog gyakorlására jogosult személy megállapodása az irányadó.

Adókötelezettség keletkezése, megszűnése

3. §

           /1/        Az adókötelezettség keletkezése szempontjából a január 1-i állapot az irányadó.

/2/        Az engedély nélkül épült lakóház esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

/3/        Lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony évének utolsó napján szűnik meg.

            A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.

/4/        A lakóház használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti.

Adómentesség, adókedvezmény

4. §[1] [2]

/1/[3]       A magánszemély adómentesség igénybevételére jogosult a tulajdonában lévő egy lakása után, amely állandó bejelentett lakóhelyéül szolgál abban az esetben, ha egyedülálló, és az adóévet megelőző december 31. napjáig 70. életévét betöltötte.

/2/[4]      

/3/        Adómentesség igénybevételére jogosult kérelemre az a házaspár, aki saját háztartásában három vagy annál több kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

/4/        A megállapított adó 50%-át kell megfizetni, ahol a közös háztartásban élő családtagok egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80%-át.

Az adó mértéke

5. §[1]

Az adó mértéke 9.600 Ft/év.[2] [3]

Az adó bevallása

6. §

            /1/        Az adóalany kommunális adóbevallást köteles adni az Önkormányzat adóhatóságához.

/2/        Ha az adó alapját képező tulajdonjogban, vagy vagyoni értékű jogban, illetve bérleti jogviszonyban változás történik, akkor az adókötelezettség keletkezését, illetve megszűnését az adózó a változást követő 15 napon belül köteles az Önkormányzat adóhatóságához bevallani.

/3/        Nem kell újabb bevallást adni mindaddig, amíg kommunális adókötelezettséget érintő változás nem következik be.

Az adó megfizetése

7. §

/1/        A magánszemélyek kommunális adóját évenként két egyenlő részletben, március 15. napjáig, illetőleg szeptember 15. napjáig fizetheti meg késedelmi pótlék mentesen.

/2/        Az Önkormányzat adóhatósága által határozattal megállapított adót a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül kell megfizetni.

/3/        Az adó késedelmes megfizetése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

Záró rendelkezések

8. §

/1/        E rendelet a 4. §-ában leírt adómentességeken és kedvezményeken túlmenően az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. tv. 81. és 82. §-ában foglaltakat figyelembe véve egyéni kérelem alapján a jegyző méltányosságot gyakorolhat.

/2/        Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. tv., valamint az adózás rendjéről szóló többször módosított 1990. évi XCI. tv. előírásait kell alkalmazni.

/3/        Jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2000. január 1-től kell alkalmazni.

            Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 17/1998.(XII.07.) számú rendelet hatályát veszti.

/4/        A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik a helyben szokásos módon.

Értelmező rendelkezések

9. §

/1/        Az Önkormányzat illetékességi területe: az Önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magába foglaló térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed.

/2/        Vagyoni értékű jog: kezelői jog, tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is, a földhasználat és lakásbérlet.

/3/        Lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. tv. 2. számú mellékletének 1./6./ pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan nyilvántartásban lakóház, vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a rendeltetésszerű használathoz szükséges helyben szokásos, vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt.

/4/        A lakás megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta.

/5/        Kommunális beruházás: a közmű, a településekre, vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási, ideértve a belvíz, a csapadék- és szennyvíz elvezetési, tisztítási, villamos energia, hő és távbeszélési igényeit elégíti ki, valamint az út, és járdaépítés.

/6/        Komfort nélküli: az a lakás, amely a félkomfortos lakás követelményeinek sem felel meg, de legalább 12 m²-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, továbbá a lakáson kívül WC használatával és egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízvételi lehetősége biztosított.