Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2004.(IV.27.) önkormányzati rendelete
Békésszentandrás Nagyközség helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2004. 04. 27- 2005. 01. 31Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2004.(IV.27.) önkormányzati rendelete
Békésszentandrás Nagyközség helyi építési szabályzatáról
2004.04.27.
Békésszentandrás nagyközség önkormányzata az 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a 253/1997 (XII.20) Korm. rendelet alapján a településrendezési terv megvalósítása érdekben a következőket rendeli el, az 1990. évi LXV. törvény felhatalmazása alapján.
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § (1) E rendelet hatálya Békésszentandrás nagyközség közigazgatási területére, valamint a közigazgatási területen végzett 1. §. (3) bekezdésében részletezett tevékenységre terjed ki.
(2) Jelen rendeletet a településre 2003. évben az OPTIMUNKA Bt. által készített M=1:2.000 méretarányú szabályozási tervvel együtt alkalmazható a település belterületén, az iparterületen és Furugy területén, a külterületen az M=1:10.000 méretarányú szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(3) A település közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, beépíteni, utat és egyéb közlekedési létesítményt, közműhálózatot és bármely más épületet, létesítményt, bővíteni, lebontani valamint ezekre hatósági engedélyt illetve szakhatósági hozzájárulást adni csak a mindenkor érvényes országos szabályozásoknak (törvények, kormányrendeletek, miniszteri rendeletek) a területre készített szabályozási tervnek és jelen önkormányzati rendeletnek megfelelően szabad.
2. § A szabályozási terven jelölt szabályozási elemek kötelezőek, azokat csak az 1997. évi LXXVIII. törvényben rögzített egyeztetési eljárásának lefolytatása mellett lehet megváltoztatni.
II. Fejezet
A TELEPÜLÉS TERÜLETÉNEK FELHASZNÁLÁSA
3. § (1 )Építési használat szerint a település belterülete:
a. beépítésre szánt területet és
b. beépítésre nem szánt területet foglal magába
(2) A beépítésre szánt területek lehetnek:
- településközpont vegyes terület
- falusias lakóterület
- kereskedelmi, szolgáltató terület
- ipari terület
- különleges terület
- üdülőházas terület
- hétvégiházas üdülő terület
(3) A beépítésre nem szánt területek lehetnek:
- közlekedési és közműterület
- zöldterület
- vízgazdálkodási terület
- általános mezőgazdasági terület
- kertes mezőgazdasági terület
- erdőterület
Településközpont vegyes terület
4. § (1) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
a. lakóépület
b. igazgatási
c. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
d. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
e. sportlétesítmény
(2) Jelen rendelet 4. §. (1) c) pontja alá tartozó létesítmény csak abban az esetben helyezhető el, ha egyetlen környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket.
(3) A területen az épületeket magastetővel kell ellátni. A tető hajlásszöge 30-45 fok között lehet. A fő funkciót tartalmazó épület gerincvonalának az utcára merőlegesnek kell lennie, kivéve ha a két szomszédos épület gerincvonala az utcával párhuzamos kialakítás nyeregtető, vagy sátortető.
(4) A területet teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(5) A területen a telekhatárokat módosítani nem lehet, kivéve a telkek közötti telekhatár korrekciót.
(6) A területen terepszint alatt önállóan csak közművek helyezhetők el. Az épületekben pinceszint kialakítható.
(7) A területen telkenként maximum két lakás helyezhető el, kivéve lakást tartalmazó intézményeket.
(8) A meglévő oktatási, egészségügyi, szociális és művelődési létesítmények, valamint nem előre csomagolt élelmiszert árusító üzlet épületétől 50 m-es távolságon belül új építési engedélyhez kötött állattartó épület nem létesíthető.
5. §
TK-1 jelű építési övezet
(1) Az épületek az utcafrontra — kivéve, ha mindkét szomszédos épület ettől eltérően helyezkedik el, ekkor a szomszédos épületek valamelyikéhez kell igazodni, - és az oldalhatárra történő beépítéssel kerülnek elhelyezésre.
(2) A telek beépítettsége maximum 50% lehet.
(3) A telek zöldfelülete minimum 30% lehet.
(4) Az épületek építménymagassága maximum 5,0 méter lehet.
(5) Állattartó épület a területen nem létesíthető.
(6) Hátsókert minimális mérete 5,0 méter. Az oldalkert minimális mérete 6,0 méter.
6. §
TK-2 jelű építési övezet
(1) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni:
előkert mérete minimum 3 méter,
oldalkert mérete minimum 3 méter,
hátsókert mérete minimum 6 méter.
(2) A telek beépítettsége maximum 40% lehet.
(3) A telek zöldfelülete minimum 40% lehet.
(4) Az épületek építménymagassága 6,5 méter lehet.
(5) A telken csak egy épület építhető.
(6) Állattartó épület a területen nem létesíthető.
7. §
TK-3 jelű építési övezet
(1) Az épületek az utcafrontra — kivéve, ha mindkét szomszédos épület ettől eltérően helyezkedik el, ekkor a szomszédos épületek valamelyikéhez kell igazodni, - és az oldalhatárra történő beépítéssel kerülnek elhelyezésre.
(2) A telkek beépíthetősége maximum 40% lehet.
(3) A telek zöldfelülete minimum 40% lehet.
(4) Az épületek építménymagassága maximum 4,5 méter lehet.
(5) Állattartó épület maximum bruttó 10 m2 lehet. Az állattartó épület lakóépülettől legalább 10 m-es távolságra lehet.
(6) A hátsókert mérete minimum 6,0 méter lehet.
(7) Az oldalkert mérete minimum 6,0 méter lehet.
8. §
TK-4 jelű építési övezet
(1) Az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni:
előkert mérete minimum 3 méter,
oldalkert mérete minimum 3 méter,
hátsókert mérete minimum 6 méter.
(2) A telek beépíthetősége maximum 40% lehet.
(3) A telek zöldfelülete minimum 40% lehet.
(4) Az épületek építménymagassága 4,5 méter lehet.
(5) Állattartó épület a területen nem létesíthető.
Falusias lakóterület
9. § Az FL-1, FL-2, FL-3 övezetekre az alábbi közös előírások vonatkoznak:
(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető
a. lakóépület
b. mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
c. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
d. szálláshely szolgáltató épület
e. kézműipari építmény
f. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
g. sportlétesítmény
(2) Az elhelyezhető épületek maximum 4,5 m-es építménymagasságúak lehetnek, kivéve a sportlétesítményt és a közintézményeket.
(3) Új telkeknek közterületről megközelíthetőnek kell lennie.
(4) A telkek legkisebb utcafronti szélessége 16 m lehet új telkek kialakításánál
(5) Jelen rendelet 8. §. (1) b) c) d) e) f) és g) pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket.
(6) A területen elhelyezett épületeket magastetővel kell ellátni. A fő funkciót tartalmazó épületek gerincvonalának iránya utcára merőlegesnek kell hogy legyen, kivéve ha a két szomszédos épület gerincvonala az utcával párhuzamos kialakítású, nyeregtető, ekkor párhuzamos gerincű tetőt ajánlott alkalmazni, ill. ha a két szomszédos épület utcával párhuzamos gerincű vagy sátortető ekkor sátortetős épület is építhető. Nyeregtetős épület tetőjének hajlásszöge 33-45 fok lehet, sátortetős épület tetőjének hajlásszöge 25-38 fok közötti lehet.
(7) A telek beépítettsége maximum 30 % lehet.
(8) A telek zöldfelülete minimum 40 % kell hogy legyen.
(9) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(10) A meglévő oktatási, egészségügyi szociális és művelődési létesítmények valamint nem előre csomagolt élelmiszert árusító üzlet épülettől 50 m-es távolságon belül új építési engedélyhez kötött állattartó épület nem létesíthető.
(11) Állattartó épület tartós emberi tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 15 m-re kell hogy legyen. Egy telken maximum 50 m2nyi állattartó épület létesíthető.
(12) Lakóépület a telek utcafronttól mért 20 m-es távolságán belül helyezhető csak el.
10. §
FL-1 jelű építési övezet
(1) Az épületek az utcafrontra és az oldalhatárra történő beépítéssel kerülnek elhelyezésre.
(2) A megengedhető legkisebb új telekmérete 800 m2.
(4) Az oldalkert megengedett legkisebb mérete 6 méter. A hátsókert megengedett legkisebb mérete 6 méter.
11. §
FL-2 jelű építési övezet
(1) Az épületek oldalhatárra történő beépítéssel kerülnek elhelyezésre.
(2) Épületet a két szomszédos épület előkert nagyságával megegyezően kell elhelyezni. Eltérő szomszédos előkert nagyságok esetén bármelyikhez lehet igazodni.
(3) A megengedhető legkisebb új telekméret 1000 m2.
(5) (4) Az oldalkert megengedett legkisebb mérete 6 méter. A hátsókert megengedett legkisebb mérete 6 méter, kivéve a szabályozási terven jelölt helyeken, ahol a jelölt méret.
12. §
FL-3 jelű építési övezet
(1) Az elhelyezhető épületek maximum 6,5 m-es építménymagasságúak lehetnek.
(2) Telkenként csak egy épület helyezhető el.
(3) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert 3 méter
- az oldalkert 3 méter
- a hátsókert 10 méter
(4) A megengedett legkisebb telekméret 1800 m2.
13. §
FL-4 jelű építési övezet
(1) A lakóterületen elhelyezhető:
a. lakóépület
b. mezőgazdasági üzemi építmény
c. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
d. szálláshely szolgáltató épület
e. kézműipari építmény
f. szociális épület
(2) Az elhelyezhető épületek maximum 3,5 m-es építménymagasságúak lehetnek.
(3) Újonnan kialakításra kerülő telek legkisebb szélessége 18 méter lehet.
(4) Jelen rendelet 13. §. (1) b) c) d) e) és f) pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket.
(5) A területen elhelyezett épületeket magastetővel kell ellátni. A tetők hajlásszöge 33-45 fok lehet. A fő funkciót tartalmazó épületek gerincvonalának iránya utcára merőlegesnek kell legyen, az épületek szabadonállóan helyezhetők el.
(6) A teleknek a szabályozási terven jelölt lakózónájának beépítettsége maximum 25 % lehet, zöldfelülete minimum 50 % kell hogy legyen. A gazdasági zónában a beépítettség maximum 10% lehet.
(7) A területet legalább hiányos közművesítettséggel kell ellátni.
(8) A lakózónában csak 50 m összterületű állattartó épület építhető, a gazdasági zónában a lakózónától 10 méteren belül 50 m2-es, 50 méteren belül 100 m -es, 50 méteren túl korlátlan méret építhető.
(9) Az előkert megengedett legkisebb mérete 5 méter,
Az oldalkert megengedett legkisebb mérete 3 méter,
Az hátsókert megengedett legkisebb mérete 10 méter.
(10) Lakóépület csak a lakózónában helyezhető el.
(11) A területen terepszint alatti építmények közül csak közműpótló és pince helyezhető el.
14. §
FL-5 jelű építési övezet
(1) A lakóterületen elhelyezhető:
a. lakóépület,
b. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
c. szálláshely szolgáltató épület,
d. nem állattartó gazdasági épület.
(2) Az elhelyezhető épületek maximum 4,5 m-es építménymagasságúak lehetnek.
(3) Jelen rendelet 14. §. (1) b) c) d) pontjaiban felsorolt létesítmények csak abban az esetben helyezhetők el, ha egyetlen környezetterhelési kibocsátási paraméterük sem haladja meg a lakóterületre előírt határértékeket.
(4) A területen elhelyezett épületeket magastetővel kell ellátni. Az épületet a kialakult elhelyezési rendnek megfelelően kell elhelyezni, tetővonalával valamelyik szomszédos épület tetővonalához kell igazodni.
(5) A telek beépítettsége maximum 30 % lehet, zöldfelülete minimum 50 % kell hogy legyen.
(6) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(7) A területen terepszint alatti építmények közül csak épület alatti pince helyezhető el.
Kereskedelmi, szolgáltató terület
15. §
KSZ-1 jelű építési övezet
(1) A területen elhelyezhető:
- mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- igazgatási és egyéb irodaépület.
(2) A területen kivételesen elhelyezhető:
- egyéb közösségi szórakoztató épület.
(3) Az épületet szabadonállóan kell elhelyezni.
A kialakítható legkisebb telekterület 1500 m
A beépítettség legnagyobb mértéke 50 %
A zöldterület legkisebb mértéke 20 %
A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 méter
A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(4) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek a lakóterületre előírt értékűnek kell lennie.
(5) Az épületeket magastetősre kell tervezni, a tető hajlásszöge 25-45 fok közötti kell legyen.
(6) A telkeken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 3 méter
- az oldalkert mérete 6 méter,
- a hátsókert mérete 6 méter.
(7) A területen terepszint alatti építmény — kivéve a tűz- és robbanásveszélyest — elhelyezhető.
16. §
KSZ-2 jelű építési övezet
(1) A területen elhelyezhető:
- mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
- a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,
- igazgatási és egyéb irodaépület,
- üzemanyagtöltő,
kivételesen elhelyezhető:
- egyéb közösségi szórakoztató épület.
(2) Az épületet szabadonállóan kell elhelyezni.
A kialakítható legkisebb telekméret 3000 m
A beépítettség legnagyobb mértéke 40 %
A zöldterület legkisebb mértéke 30 %
A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 méter, az alól kivétel, ha a technológia ennél feltétlen nagyobb magasságot igényel.
(3) A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(4) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető hajlásszöge 12-38 fok között kell legyen.
(5) A telkeken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 5 méter
- az oldalkert mérete 6 méter,
- a hátsókert mérete 6 méter.
(6) A megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékek a gazdasági és különleges területekre előírtak szerint.
(7) Minden telken belül a mezőgazdasági terület felőli határán építési engedély kiadásakor hármas fasor telepítését kell előírni.
Ipari terület
17. §
I-1 jelű építési övezet
(1) A terület bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Továbbá elhelyezhető:
- a területen dolgozók ellátását biztosító szociális épületek,
- a gazdasági tevékenységhez szükséges irodák,
- a terület ellátását szolgáló infrastruktúra létesítményei.
(3) A telkekre és az épületekre vonatkozó előírások:
- telek csak úgy alakítható ki, hogy közterületről vagy közös használatú magánútról megközelíthető legyen,
- a kialakítható legkisebb telekméret 3000 m2,
- az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni,
- a beépítettség legnagyobb mértéke 40%,
- a zöldterület legkisebb mértéke 30%,
- a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 méter, ez alól kivétel, ha a technológia ennél feltétlen nagyobb magasságot igényel,
- az épületeket magastetővel kell tervezni, a tető hajlásszöge 12-38 fok közötti legyen.
(4) A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(5) Minden telken belül a mezőgazdasági terület felőli határán építési engedély kiadásakor hármas fasor telepítését kell előírni.
(6) A telkeken belül az építési hely lehatárolása a következő: az előkert mérete 5 méter az oldalkert mérete 6 méter, a hátsókert mérete 10 méter.
(7) A területen terepszint alatti létesítmények is építhetők.
18. §
I-2 jelű építési övezet
(1) A területet elsősorban a nagyszámú állattartás létesítményeinek, a mezőgazdasági műveléshez szükséges géptelepek, valamint műtrágya és vegyszertárolók elhelyezésére szolgál.
(2) Az övezeten belül elhelyezhető még olyan nem vegyipari tevékenység épülete is, mely nincs zavaró hatással az állattartásra, és a tevékenységnek nincs védőtávolság igénye az állattartással szemben.
Továbbá elhelyezhető:
- a területen dolgozók ellátását biztosító szociális épületek,
- a gazdasági tevékenységhez szükséges irodák,
- a tevékenységhez feltétlenül szükséges lakóépület,
- a terület ellátását szolgáló infrastruktúra létesítményei.
(3) A telkekre és az épületekre vonatkozó előírások:
- a kialakítható legkisebb telekméret 3000 m2,
- az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni,
- a beépítettség legnagyobb mértéke 40%,
- a zöldterület legkisebb mértéke 30%,
- a megengedett legnagyobb építménymagasság 6 méter, ez alól kivétel, ha a technológia ennél feltétlen nagyobb magasságot igényel,
- az épületeket magastetővel kell tervezni, a tető hajlásszöge 12-38 fok közötti legyen.
(4) A területet részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(5) Minden telken belül a mezőgazdasági terület felőli határán építési engedély kiadásakor hármas fasor telepítését kell előírni.
(6) A telkeken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 5 méter
- az oldalkert mérete 6 méter,
- a hátsókert mérete 10 méter.
Különleges terület
19. §
K-1 jelű építési övezet
(1) Ide tartoznak a temetők területe.
(2) A temető területén csak a ravatalazó és kripta épülete helyezhető el.
(3) A temetőt áttört kerítéssel kell körbevenni, az alól csak ott lehet kivételt tenni, ahol a kerítés egyben urnafal is.
(4) A sírparcellák közötti utak fásításáról fokozatosan gondoskodni kell.
20. §
K-2 jelű építési övezet
(1) A területen elhelyezhető:
- sportlétesítmény,
- strand funkciójához tartozó létesítmény,
- strand és sportterületet kiszolgáló vendéglátó létesítmény,
- kemping létesítményei.
(2) A Holt-Körös felőli telekhatártól 15 m-es sáv szabadon hagyandó, kivéve ezen előírás alól a csónakház épülete.
(3) Az épületeket magastetősre kell tervezni.
A megengedett legnagyobb építménymagasság 8 méter.
(4) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(5) A beépítettség legnagyobb mértéke 20%,
A zöldterület legkisebb mértéke 70%.
(6) A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2
(7) A telkeken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 6 méter
- az oldalkert mérete 6 méter,
- a hátsókert mérete 6 méter.
(8) Terepszint alatti építmények közül csak közműpótló és úszómedence helyezhető el.
21. §
K-3 jelű építési övezet
A területen az arborétum csemetekertjében elhelyezhető a pihenést és a testedzést szolgáló építmény, valamint a terület fenntartásához szükséges épület.
22. §
K-4 jelű építési övezet
A szennyvíztisztító területén csak a szennyvíztisztítási funkcióval kapcsolatos építmény helyezhető el.
Üdülőházas terület
23. § (1) A területen csak kemping helyezhető el, a kempingen belül kiszolgáló, kereskedelmi, vendéglátó, szálláshely épületek, valamint sportlétesítmények is elhelyezhetők.
(2) A beépítettség legnagyobb mértéke 15%.
A zöldterület legkisebb mértéke 60%.
(3) A megengedett)egnagyobb építménymagasság 6 méter, Az építményeket magastet6vel kell ellátni.
(4) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(5) Épületet a Holt-Körös felőli telekhatártól 15 m-en belül elhelyezni nem szabad.
Épület csak szabadonállóan helyezhető el.
(6) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert mérete 6 méter,
- az oldalkert mérete 6 méter,
- a hátsókert mérete 6 méter.
(7) A kialakítható legkisebb telekméret 5000 m2.
Hétvégi házas üdülőterület
24. § (1) A területen építményeket csak magastetővel lehet létesíteni.
(2) A beépítettség legnagyobb mértéke 20%.
A zöldterület legkisebb mértéke 60%.
(3) Épületet a Holt-Körös partfelőli telekhatártól 15 m-en belül nem lehet elhelyezni. Kivéve a HH-2 jelű építési övezetet, ahol ez az érték 6 méter. Melléképítmények közül a Holt-Körös felőli telekhatártól 6 m-en túl elhelyezhető:
- kerti építmény,
- kerti víz és fürdőmedence,
- kerti lugas,
- lábon álló kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel.
(4) A közüzemi, szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a szennyvizet csak zárt szennyvízgyűjtőbe lehet elhelyezni, a szennyvíz kihordása csak a szennyvíztisztító telepre történhet.
(5) A területen a főfunkció épületen belül a terület alapfokú kereskedelmét ellátó (kivéve italbolt) helyiség kialakítható.
25. §
HH-1 jelű építési övezet
(1) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(2) Az épületek magastetői 33-45 fok közöttiek lehetnek csak.
(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4 méter.
A telken csak egy épület építhető. Az épületet szabadonállóan kell elhelyezni.
(4) Az oldalkert mérete minimum 3 méter,
Az előkert mérete minimum 10 méter.
26. §
HH-2 jelű építési övezet
(1) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(2) Az épületeket utcára merőleges magastetővel kell ellátni, a magastető hajlásszöge 33-45 fok közötti.
(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4 méter.
A telken csak egy épület építhető, az épületet oldalhatáron, az utcafrontra kell elhelyezni.
(4) Az oldalkert mérete minimum 3 méter,
27. §
HH-3 jelű építési övezet
(1) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni, kivéve a Füzesi üdülőterületet, amit teljes közművesítettséggel kell ellátni.
(2) Az épületeket oldalhatárra kell elhelyezni magastetővel kell ellátni, gerincvonalával a két szomszédos épület egyikének gerincvonalához kell igazodni. A magastető hajlásszöge 33-45 fok közötti lehet csak. A telken csak egy épület építhető.
(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4 méter.
(4) Az oldalkert mérete minimum 4 méter,
Az előkert mérete minimum 10 méter.
28. §
HH-4 jelű építési övezet
(1) A területet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(2) Az épületek csak csoportos formában helyezhetők el.
(3) Az épületeket magastetővel kell ellátni, hajlásszöge 33-45 fok között lehet.
(4) A megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5 méter.
(5) A telken belül az építési hely lehatárolása a következő:
- az előkert 3 méter,
- az hátsókert 3 méter, kivéve a Holt-Körös mentén, ahol 15 méter, valamint a laguna mentén ahol 6 méter.
(6) A területen sportlétesítmény és vendéglátó szálláshely építmény és lakóépület is elhelyezhető.
29. §
HH-5 jelű építési övezet
(1) A területet legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni.
(2) Az épületeket ikresítve kell elhelyezni, magastetővel kell ellátni. A magastető hajlásszöge 33-45 fok között lehet. A telken csak egy épület építhető.
(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság 4 méter.
(4) Az oldalkert mérete minimum 3 méter,
Az előkert mérete minimum 10 méter.
Közlekedési és közmű terület
30. §
KK-1 jelű övezet
(1) A területen az országos és helyi közutak, kerékpárutak, gépjármű várakozóhelyek, járdák és ezek csomópontjai vízelvezetési rendszere, továbbá közművek és hírközlési építmények helyezhetők el.
(2) A területen elhelyezhetők:
- közlekedési építmények,
- maximum 1 m2 felületű reklámhordozók a közúti szakhatóságok hozzájárulásával,
- tömegközlekedési váró helyiségek,
- a közúti közlekedést nem zavaró helyen emlékmű, szobor, telefonfülke, díszkút, rögzített pad, korlát.
(3) A belterületen a már kialakult szélességű építési területeket kell biztosítani.
(4) Az utcákon legalább kétoldali fasor létesítendő, kivéve a 14 méternél keskenyebb szakaszokat.
31. § A külterületeken a meglévő szélességű területeket kell biztosítani, kivéve a 2004-ben jóváhagyott szerkezeti terven jelölt gyűjtőutakat, ahol 12 m-es szélességet kell, a furugyi mellékútnál 15 m szélességet kell az út burkolásával egyidejűleg biztosítani.
Zöldterület
32. §
Z-1 jelű övezet
(1) A területen elhelyezhető a pihenést szolgáló építmény, emlékmű, szobor.
(2) A területen építmény nem helyezhető el.
33. §
Z-2 jelű övezet
(1) A területen elhelyezhető a pihenést, a gyermekek testedzését szolgáló építmény, szobor.
(2) A területen építmény nem helyezhető el.
34. §
Z-3 jelű övezet
(1) A területen elhelyezhető a pihenést, a testedzést szolgáló építmény, a terület fenntartásához szükséges épület, emlékmű, szobor.
(2) A zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhető el.
Vízgazdálkodási terület
35. §
V-1-es övezet
(1) Ide tartozik a Holt-Körös belterületi szakasza.
(2) A területen építményt elhelyezni csak külön jogszabályban foglaltak szerint lehet, szakhatóságként meg kell keresni a KörösMaros Nemzeti Park Igazgatóságot is.
36. §
V-2-es övezet
A csapadékvíztározó területe.
A területen csak vízépítési műtárgy helyezhető el.
37. §
V-3-as övezet
(1) Ide tartozik a Hármas-Körös mederterülete.
(2) A területen a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Békés Megyei Közlekedési Felügyelet engedélyével külön jogszabályban foglaltak szerint lehet elhelyezni vízi közlekedéssel kapcsolatos létesítményt.
38. §
V-4-es övezet
(1) Ide tartozik a Holt-Körös külterületi szakasza.
(2) A területen építményt elhelyezni a Körös Vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével a külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.
39. §
V-5-ös övezet
A halastavak területén csak a funkcióval kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.
40. §
V-6-os övezet
Ide tartozik az ártéri erdők területe, melyen semmilyen építmény nem helyezhető el a vadetetők kivételével.
41. §
V-7-es övezet
Ide tartozik hullámtéri mezőgazdasági terület az I. rendű árvízvédelmi töltés és a szivárgó vizek által veszélyeztetett 20 m széles sáv, valamint a lokalizációs töltés területe, melyen semmilyen építmény nem helyezhető el.
A lokalizációs töltés területén kerékpárút csak a vízügyi igazgatóság hozzájárulásával épülhet.
Általános mezőgazdasági terület
42. §
Má-1-es övezet
(1) A 720-1500 m2 nagyságú telken elhelyezhető földszintes épület építménymagassága 3,5 m lehet.
(2) Az 1500 m2-t meghaladó nagyságú telken elhelyezhető épület építménymagassága 4 m lehet.
Az épületet 30-45 fokos lejtésű nyeregtetővel kell ellátni, a tetőtér beépíthető, fedésre cserép vagy nád használható.
(3) 6000 m2-nél nagyobb telekterület esetén építhető lakóépület építménymagassága 4,5 m lehet.
(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés szerint építhető épületek köré legalább két sorú fasor telepítendő az építéssel egy időben.
(5) A (3) bekezdésben szereplő lakóépület építésének feltétele, hogy:
- a telek legalább magánútról megközelíthető,
- a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia és ivóvíz biztosított,
- a keletkező szennyvíz és csapadékvíz elvezetése vagy ártalommentes elhelyezése biztosított,
- a használat során keletkező hulladék elszállításának, illetőleg házilagos komposztálásának lehetősége biztosított legyen.
(6) Az épületeket a telken szabadonállóan kell elhelyezni, minimum 3 méter elő-, oldal. és hátsókertet szabadon kell hagyni.
(7) A közutak tengelyétől az épületek építésénél minimum az alábbi távolságot kell betartani:
- földút mellett 10 méter,
- burkolt út mellett 25 méter,
- 44-es sz. főközlekedési útnál 50 méter.
(8) A szabályozási terven jelölt belvízveszélyes területeken épületet építeni csak a tervezett épületek körüli 5 m széles sávban a telep előzetes, 30 cm-es feltöltése mellett lehet.
(9) Energia termelési célú szélerőművek építésénél (nem saját célra):
- lakóépületektől, lakóingatlanoktól, üdülőtelepektől 1000 m-es távolságot,
- beépítésre szánt lakóterületek határától 1000 m-es távolságot,
- állami közutak külterületi szakaszától, valamint a tervezett M 44-es gyorsforgalmi úttól az építmény rotorlapátokkal növelt magasságának 110%-ának megfelelő távolságot kell betartani.
43. §
Má-2-es övezet
Szabályozása megegyezik az Má-1-es övezettel kivéve, hogy lakást magában foglaló épület a területen nem helyezhető el.
44. §
Má-3-as övezet
A lineáröntözőberendezések területe, valamint a tervezett M 44-es út védőterülete, rajta semmilyen épület nem helyezhető el.
45. §
Birtokközpontra vonatkozó előírások
Birtokközpont kialakĺtását az OTÉK 29. §. (5),(6),(7) és (8) bekezdése szerint kell elvégezni.
(1) A birtokközpont határán a belső oldalon minimum hármas fasort kell kialakítani a használatbavételi engedély kiadását megelőzően.
(2) A épületek szabadonállóan helyezhetők el. A beépítettség legnagyobb mértéke 45%. A megengedett legnagyobb építmény magasság 6,00 méter ez alól kivételt képez, ahol a technológia ennél nagyobb magasságot igényel. A területet részleges közművesítéssel kell ellátni azzal a lehetőséggel, hogy közüzemi ivóvíz szolgáltatás helyett saját vízmű is létesíthető. Az épületeket magastetősre 30-45 fokos nyeregtetővel kell megépíteni, fedésre csak cserép vagy nád alkalmazható ez alól kivétel csak a 12 m szélességet meghaladó épületek, ahol alacsonyabb hajlásszög és más fedőanyag is használható.
Kertes mezőgazdasági terület
46. §
MK övezet
Az építési előírások egyezőek a 42. §-ban foglaltakkal, kivéve annak (3) bekezdését, mely helyett az alábbiakat kell betartani, szőlő, gyümölcsös, kert művelés esetén:
- A 3000 m2-nél nagyobb telek terület esetén építhető lakóépület építménymagassága 4 m.
- Az épületet 30-45 fokos nyeregtetővel kell ellátni, fedésre cserép vagy nád használható.
Erdő terület
47. § (1) A meglévő erdők területén épületet elhelyezni nem lehet.
(2) A tervezet erdők területén a jelenlegi művelés a telepítésig folytatható, új épület építését nem lehet engedélyezni.
(3) A védőerdősávok területén épület nem helyezhető el, az átközlekedés a táblában elhelyezett épületekhez biztosítható.
III. Fejezet
MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME KÖRNYEZET ÉS TERMÉSZETVÉDELEM
48. §
Építészeti értékek védelme
A műemlék épületekkel közvetlen szomszédos telkeken történő építési engedélyezésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Regionális Irodáját mint szakhatóságot meg kell keresni. A műemléki védelem alatt álló épületek a 2. sz. mellékletben felsorolva.
49. §
Régészeti értékek védelme
Az 1. sz. mellékletben szereplő a régészeti lelőhelyek által érintett területeken az engedélyezés során szakhatóságnak kell tekinteni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Szegedi Regionális Irodáját.
50. §
Környezetvédelem
(1) A talaj védelme miatt be kell tartani jelen rendelet 42. § (4) és 45. § (2) bekezdésében előírt fasortelepítéseket. Hígtrágya elhelyezésnél az I. fokú talajvédelmi hatóság engedélyét kell beszerezni. A felszín alatti vizek és a földtani közeg minőségét érintő ügyekben a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet előírásainak, valamint a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EÜM-FVM-KHVM együttes rendelet határértékeinek betartásával kell eljárni.
(2) Levegőtisztasági szempontból a település teljes területe kén-dioxid, nitrogén-oxid, szénmonoxidok és benzol anyagok tekintetében „F” zónába, míg szilárd (PMIO) szennyezőanyag tekintetében „E” zónába tartozik.
(3) A település területén az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés nem haladhatja meg a 8/2002. (III. 22.) KöM-EÜM együttes rendelet szerinti határértékeket.
(4) A felszíni vizek védelménél a 203/2001. (X. 26.) Korm. rendelet és a 9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet előírásait kell betartani.
(5) A gazdasági létesítmények engedélyezésénél meg kell oldani minden keletkező hulladék hatályos megfelelő gyűjtését és hasznosításra történő átadását vagy egyéb ártalmatlanítását.
(6) A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig szennyvizet vagy zárt szennyvíztárolókba lehet elhelyezni, rendszeres kihordásukról történő gondoskodás mellett.
(7) Új állattartó épületek maximális alapterülete egy ingatlanon belül külterületen a következő lehet a belterületi határtól mért:
- 0-200 m között 50 m2,
- 200-500 m között 100 m2,
- 500-1000 m között 200 m2,
- 1000 m-en túl nincs korlátozva.
(8) Minden földút mentén legalább az egyik oldalon fasor telepítését kell fokozatosan megvalósítani.
(9) Új állattartó telep engedélyezésénél figyelemmel kell lenni a 21/2001. (II. 14.) Korm. Rendelet 6. §-ára.
(10) A teljes igazgatási terület a 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szerint érzékenységi besorolása „C” kevésbé érzékeny területekhez tartozik (intézkedési szennyezettségi határérték C3).
51. §
Természetvédelem
(1) A külterületi szabályozási terv tervlapján jelölt védett területeken, és természeti területeken, minden építési munka során, valamint esetleges művelési ág váltás esetén is szakhatóságnak kell tekinteni a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot, be kell tartani az 1996. évi LIII. tv. 21. §.-ának előírásait, valamint a 166/1999 (XI. 19. ) Korm. rendelet előírásait.
(2) Ex lege védett területek a halmok az 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdése alapján.
(3) A Hármas-Körös hullámterén, a Körös-Maros Nemzeti Park területén semmilyen épület nem építhető.
52. §
Általános biztonsági előírások
A rendelet 1. sz. függeléke szerint.
IV. Fejezet
Záró rendelkezések
53. § (1) Jelen rendeletben nem szabályozott esetekben az országos érvényű előírásokat kell alkalmazni.
(2) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba.