Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014.(III.28.) önkormányzati rendelete

Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2016. 01. 01- 2016. 06. 26

Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


A Magyarország, mint jogállam, biztosítja a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát: az autonómiához való jogot, a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint az önkormányzati jogok bírósági védelmének a jogát.

A helyi önkormányzatok széles feladat- és hatáskörükben eljárva, kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.

Mindezeket szem előtt tartva, Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. 

A település története


Békésszentandrás települést legelőször egy 1297-ből származó oklevél említi, egy határbejárás alkalmával. Az 1320-as évek végén az Uzvásáry család nyerte el királyi adományként e területet, melyet 1330. április 18-án iktattak tulajdonába, mint önálló falubirtokot.

A középkori oklevelek szerint az akkor Zenthandreas néven ismert birtokot Zsigmond király adományozta uralkodásának utolsó éveiben Hunyadi Jánosnak. Mátyás király a korona tartozékának tartotta és mezővárosi címet adományozott a településnek. 1596-ban a tatár segélycsapatok megsemmisítették, 1719-ben történt meg az újratelepítés. 

Békésszentandrás település alapvetően mezőgazdasági jellegű, a szőnyegszövés az 1920-as évek elején kezdődött.

A település hazai és nemzetközi kapcsolatai: Az Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Magyarországon: Hernádszentandrás önkormányzatával, Jászszentandrás önkormányzatával, Nemesszentandrás önkormányzatával, Rábaszentandrás önkormányzatával, Tornaszentandrás önkormányzatával. Külföldön: Szerbiában Kishegyes településsel, Romániában Simonyifalva településsel, Menyháza településsel, Temesszentandrás településsel, Olaszországban Santa Sophia településsel.


Az Önkormányzat jelképei


Az Önkormányzat jelképei, mint a település történelmi múltjára utaló díszítő szimbólumok: a címer, a zászló és a pecsét.

Az Önkormányzat címerének leírása: A címer egy jobb oldalra dőlő pajzs, mely négy részre oszlik, két zöld és két kék udvarra. A kék udvarban egy-egy jobbra forduló -hátsó lábain álló, első lábon felemelt karddal-, oroszlán látható ezüst színben.  A két zöld udvarban 3-3 ezüst csík a Hármas-Köröst jelzi, a felső mezőben az András - kereszt községünk nevét jelképezi, az alsó mezőben a csúcsával jobbra mutató ezüst nyílhegy a Duzzasztó térképjelzésére utal. A középső ezüst mezőben, egy csőrében aranygyűrűt tartó, balra forduló fekete holló látható. A címer színei kék, zöld és ezüst. A külső dísz arany.

Az Önkormányzat zászlajának leírása: A zászlólap arányában a zászlórúd felől nézve 1:2 arányú téglalap. A zászló színei a címer színeit ismétlik. A zászló négy kék és négy ezüst mezőre oszlik, rajta az első harmad vonalában, mint tengelyen foglal helyet az Önkormányzat címere, amelyet a község nevét feltüntető felirat boltoz az ezüst mezőben arany hímzéssel. A zászlólap vége arannyal rojtozott. Az Önkormányzat zászlaja esetében az arányt meghatározó téglalap rövidebb oldala 1 méter.

A zászlórúd kékkel, ezüsttel csigavonalban festett, a zászlócsúcs aranyozott fémből készült. Az Önkormányzat zászlaja a Polgármesteri Hivatal nagytermében kerül elhelyezésre.

Az Önkormányzat pecsétjének leírása: kör alakú, benne körfelirat: „Békésszentandrás” helyezkedik el, középen Békésszentandrás Nagyközség címere.

Az Önkormányzat jelképeit a Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza.

A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

A település ünnepe: Szent András Napja november 30.

A települési díszpolgári- és kitüntető díj adományozásáról külön rendelet rendelkezik.


I. Fejezet


Általános rendelkezések

1. §


(1) Az Önkormányzat megnevezése: Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata  (továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat címe: 5561 Békésszentandrás, Hősök tere 1. 

(3) Az Önkormányzat működési területe: Békésszentandrás Nagyközség közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat a dél-alföldi régióban, ezen belül Békés megyében helyezkedik el.

(5) A település lakónépessége: 2015. január 1-jén 3.723[1] fő állandó lakos.

(6) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzőlenyomatának leírása: Kör alakú, felül Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata, közepén az ország címerét tartalmazó lenyomatú bélyegző.

(7) A Képviselő-testület szervei a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 41. § (2) bekezdésével összhangban:

         a) Polgármester

         b) Képviselő-testület bizottságai

         c) Polgármesteri hivatal

         d) Jegyző.

(8)   A Képviselő-testület névsorát e rendelet 1. függeléke[2] tartalmazza.

(9)   A Képviselő-testület bizottságainak névsorát e rendelet 2.  függeléke[3] tartalmazza.

(10) Az Önkormányzat adatai:

         Törzsszáma: 725547

         Adószáma: 15725541-2-04

         KSH statisztikai számjele: 15725541-8411-321-04

         Pénzforgalmi számlaszáma: 11733058-15346755-00000000

         Állami támogatás finanszírozási számla: 11733058-15346755-05120000

Az önkormányzat jogállása, feladatkörök, hatáskörök

2. §


(1)  Az Önkormányzat jogi személy.

(2)  Az önkormányzati feladat- és hatásköröket az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése, valamint az Mötv. 13. § (1) bekezdése tartalmazza. 

(3)  Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket az Mötv. 42. §-a tartalmazza. Az itt felsoroltakon kívüli hatásköröket a Képviselő-testület a polgármesterre vagy bizottságaira átruházhatja.

(4)  [4]A Képviselő-testület az Mötv. 41. § (4) bekezdése értelmében a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulás hatáskörébe utalja:

          a) a felnőtt és gyermek háziorvosi sürgősségi betegellátás keretében működtetett ügyeleti szolgálatot,

          b) védőnői szolgálat,

          c) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

          d) támogatói szolgálat,

          e) a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési feladatok ellátását.


II. fejezet


A Képviselő-testület működése

3. §


(1)     A Képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

         Ebből a határozatképességhez szükséges létszám: 4 fő.

(2)     A Képviselő-testület alakuló, rendes és soron kívüli ülést tart.

A Képviselő-testület jogállása, kérdés, interpelláció

4. § [5]



5. §


(1)     A képviselők az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás céljából kérdést intézhetnek az ülésre tanácskozási joggal meghívottakhoz. 

(2) A Képviselő-testület ülésén a képviselő a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől, a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat). 

(3) A kérdést, az interpellációt a napirendek lezárását követően lehet előterjeszteni. 

(4)  Az interpellációra adott válaszról a Képviselő-testület vita nélkül akkor határoz, ha a választ a kérdező nem fogadta el.

(5) Az interpellációra a címzett az ülésen akkor ad választ, ha felkészülés nélkül képes érdemi válaszadásra. Akkor köteles az ülésen választ adni, ha az interpelláció a címzetthez az ülés előtt legalább 2 munkanappal már megérkezett. Ezekről a polgármester az ülés kezdete előtt tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(6) A Képviselő-testület az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendel el abban az esetben, ha a címzett által adott választ a Képviselő-testület nem fogadja el. A Testület a vizsgálatot a tárgy szerint érintett bizottságra vagy a polgármesterre bízza. Az interpelláció érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. 

(7) A Képviselő-testület hozzájárulhat ahhoz is, hogy az interpellációra írásban 15 napon belül adjanak választ. A válasz másolatát egyidejűleg minden képviselőnek szükséges megküldeni és annak elfogadása tárgyában a következő ülés dönt. 

6. §


(1) A képviselő, valamint a bizottság nem képviselő tagja köteles az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott titkokat megtartani megbízatása fennállta alatt és azt követően is.

7. §


(1) A települési képviselő kötelességei:

            a) tevékeny részvétel a Képviselő-testület munkájában,

            b) olyan magatartás tanúsítása, mely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára,

c) köteles írásban vagy szóban bejelenteni, amennyiben a Képviselő-testület vagy a bizottság ülésén való részvételben vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

d) döntéshozatalnál személyes érintettségét köteles bejelenteni.

(2) Ha az önkormányzati képviselő vagy a nem képviselő bizottsági tag két egymást követő alkalommal önhibájából nem vesz részt a Képviselő-testület, illetve a bizottság ülésén, akkor a tiszteletdíja legfeljebb 25%-kal maximum 12 havi időtartamra csökkenthető. A tiszteletdíj csökkentésére bármely önkormányzati képviselő javaslatot tehet. A tiszteletdíj csökkentésére vonatkozó javaslatot a Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság megtárgyalja és döntésre a Képviselő-testület elé terjeszti.

A Képviselő-testület üléseinek száma, nyilvánossága, zárt ülések köre

8. §


(1) A Képviselő-testület évente általában 10 rendes ülést tart. Az adott évben megtartandó üléseinek számát és időpontját az éves munkatervében rögzíti. 

(2) A Képviselő-testület a nyári szabadságolások miatt minden évben július 1-től augusztus 31-ig ülésszünetet tart. 

(3) [6]A Képviselő-testület rendes üléseit a hónap utolsó hétfői napján, 16 órai kezdéssel tartja a Polgármesteri Hivatal (5561 Békésszentandrás, Hősök tere 1.) nagytermében. 

(4) A Képviselő-testület ülései nyilvánosak. 

(5) Zárt ülést a polgármester, az alpolgármester, a képviselők és a jegyző kezdeményezhet az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott tárgykörökben. A zárt ülés döntéseiről a polgármester, a képviselők, és a jegyző adhat felvilágosítást. 

A Képviselő-testület üléseinek tervezése, előkésztése

9. §


(1) A Képviselő-testület éves munkaterv alapján működik. A tervezetet a polgármester készíti el és a Képviselő-testület hagyja jóvá. 

(2) A testületi munkaterv összeállításához a polgármester javaslatot kér az alpolgármestertől és a bizottságok elnökeitől, a helyben működő pártoktól és civil szervezetektől, valamint az önkormányzati intézmények vezetőitől. 

(3)     A munkaterv tartalmazza:

a)     a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjeit,

b)     megnevezi a napirendek előadóit,

c)      munkaterv elfogadásakor meghatározhatók azok a témák, amelyeket valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyekhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,

d)     az előterjesztések benyújtásának határidejét,

e)     az esetenként meghívandók körét.

(4)     A Képviselő-testület éves munkatervét e rendelet 3. függeléke[7] tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület ülését a jegyző készíti elő.

(6)     Az ülésre meg kell hívni:

         a)      a Képviselő-testület tagjait,

         b)      tanácskozási joggal:

ba) az országgyűlési képviselőt,

bb) a jegyzőt,

bc) [8]

bd) az önkormányzati intézmények vezetőit,

be) a polgármesteri hivatal érintett ügyintézőit,

bf) a községben működő pártok képviselőit,

bg) a településen működő önszerveződő közösségek hivatalos képviselői közül azt, akit a polgármester megjelöl,

bh) a református és a római katolikus egyház helyi képviselőit,

bi) a bizottságok nem képviselő tagjait,

bj) esetenként, akinek jelenléte a napirend alapos megtárgyalásához szükséges és a munkatervben a meghívása rögzítésre került.

Előterjesztések

10. §


(1) [9]    Előterjesztésnek minősül az éves munkatervbe felvett, valamint a polgármester, a képviselő, a Képviselő-testület bizottsága, a jegyző és az önkormányzati intézmény vezetője által előzetesen javasolt rendelettervezet, határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2)     Írásban kell előterjeszteni:

a)      az önkormányzati rendelet tervezeteket,

b)      intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése napirendeket,

c)      helyi népszavazás kiírása napirendjét,

d)      a munkatervet,

e)      az éves munkatervben nevesített napirendeket.

(3)     Az előterjesztések formai és tartalmi követelményei, a határozati javaslat:

a)      A helyzetfeltárás:

aa) a tárgy pontos meghatározása,

ab) az előkészítésben résztvevők megnevezése,

ac) annak megjelölése, hogy a Képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

ad) az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai,

ae) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést.

b)      Az előterjesztés megállapításain alapuló, feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslat, melynek:

ba) szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz,

bb) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,

bc) az Önkormányzat pénzügyi kötelezettségvállalása esetén meg kell jelölni a pénzügyi fedezetet,

bd) alternatívákat is tartalmaznia kell, ha a döntésnek, vagy a végrehajtásnak több módja is reálisan lehetséges,

be) rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát,

bf) meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst (felelősöket), több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt,

bg) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt, a határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt kell alkalmazni.

Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos, vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal” megjelölés alkalmazandó. 

(4) A napirendek előterjesztésére fő szabály az írásbeliség, de a (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon kívül a Képviselő-testület nem zárja ki a szóbeli előterjesztés lehetőségét sem. 

(5) A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat (javaslatok) összeállítására. Az előterjesztést – törvényességi szempontból – ilyenkor is a jegyző észrevételezi. 

Sürgősségi indítvány

11. §


(1)     Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan előterjesztés, mely a munkatervben, illetve az ülés meghívójában nem szerepel és az ülést megelőző 3. nap 14 órája után nyújtották be a polgármesternek. A Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés azonnali napirendre tűzése tárgyában. Ha a testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg. 

(2)     Sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:

a)[10]     A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indoklásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, és az önkormányzati intézmények vezetői.

b)      Sürgősségi indítvány akkor kerülhet a Képviselő-testület ülésére, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a Képviselő-testület ülését.

c)       Az indítványnak tárgyalásra és határozathozatalra alkalmasnak kell lennie. A nem szabályszerűen benyújtott indítványt a polgármester visszautasíthatja.

d)     Ha a Képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget és elutasítja az indítvány azonnali tárgyalását, úgy az előterjesztést egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és a munkatervi napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra és hányadik napirendként tűzi ki a testület. 

A Képviselő-testület ülésének összehívása, vezetése

12. § [11]


(1)     A Képviselő-testület alakuló ülését a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülését a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) hívja össze és vezeti. A képviselők az ülés előtt legalább 5 nappal kapják meg az ülés meghívóját. A meghívót a polgármester írja alá. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendeket és azok előadóit. Az ülés meghívója kifüggesztendő a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján.

(3)[12] A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén, a testületi ülést a Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze. 

(4)[13] A meghívóhoz a tanácskozási joggal részt vevők számára mellékelni kell a tevékenységi körüket érintő előterjesztéseket. A képviselők, az országgyűlési képviselő és a jegyző minden írásos előterjesztést megkap. 

(5)     A polgármester a Képviselő-testület soronkívüli ülését hívja össze

a) ha azt az Önkormányzat halaszthatatlan érdekei megkívánják,

b)     ha azt legalább 3 képviselő írásban kezdeményezi, sajátkezű aláírásával alátámasztva a polgármesternél,

c) ha azt a Képviselő-testület bármely bizottsága indítványozza a polgármesternél.

(6) A soronkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban, majd ezt követően a meghívóban meg kell jelölni a soronkívüli ülés napirendjét, helyét, idejét és indokát. A soronkívüli ülés összehívására a 9. § (6) bekezdés szabályait nem kell alkalmazni.

(7) Soronkívüli képviselő-testületi ülés az ülés előtt 4 órával megelőzően is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(8) Határozatképtelenség esetén a polgármester a Képviselő-testület ülését felfüggesztheti, illetőleg 8 napon belülre ismét összehívhatja.

13. §


(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a polgármester számszerűen megállapítja a határozatképességet, majd azt az ülés teljes ideje alatt ellenőrzi. 

(3) Ezt követően a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjére és az egy fő jegyzőkönyv hitelesítő személyére. A napirendről, a jegyzőkönyv hitelesítő személyéről, illetve ezt megelőzően a sürgősségi indítványról a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz. 

(4)   A polgármester a napirendek tárgyalása előtt a lejártát követő soros testületi ülésen beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, tájékoztatást ad az előző ülést követően történt fontosabb önkormányzati eseményekről, a tett lényegesebb intézkedésekről.

14. §


(1) Napirend előtt felszólalásra a polgármestertől bármelyik képviselő kérhet engedélyt. 

(2) A polgármester minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát. Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz a vita megkezdése előtt a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, melyre szintén a vita előtt választ kell adni. 

(3) A vita során a napirendet előzetesen véleményező bizottság elnökének elsőbbséggel kell szót adni. 

(4)[14] A tanácskozási joggal részt vevők – a képviselők, a jegyző, és a napirend előadója kivételével – a napirend vitájához egy alkalommal szólhatnak hozzá. 

(5) A vita során módosító indítványt tehetnek a képviselők és a jegyző.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a Képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet. A javaslatról a testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra. 

(8) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő és a jegyző a módosító indítványt a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. 

(9) [15]A jegyző jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

(10)  A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra, úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő indítványokról – elhangzásuk sorrendjében – majd az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokról dönt a Képviselő-testület. 

(11) Az ülés nyilvánossága a választópolgároknak a részvétel lehetőségét jelenti. Az ülésen megjelent választópolgárok a napirendhez kapcsolódva egy alkalommal kérdést tehetnek fel.

      A polgármester esetenként dönt a kérdések sorrendjéről.

A tanácskozás rendjének fenntartása

15. §


 (1) A polgármester feladata a tanácskozás rendjének biztosítása. Ennek érdekében a Képviselő-testület a polgármestert feljogosítja az alábbiakra:

a)     figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a hozzászólása,

b)     felhívja a hozzászólót mondandója befejezésére, ha az hosszúra nyúlik,

c)      rendre utasítja azt, aki a Képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

d)     ismétlődő rendzavarás esetén – figyelmeztetés után – a testületi tagok és a jegyző kivételével a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.

(2) Amennyiben a képviselő a Képviselő-testület illetve a bizottság üléséről bejelentés nélkül távol marad, illetve képviselői mivoltából fakadó kötelezettségeit megszegi, úgy megállapított tiszteletdíja legfeljebb 12 hónap időtartamra, maximum 25%-kal csökkenthető.

(3) A képviselővel szemben képviselői jogállásából fakadó kötelezettségeinek teljesítését korlátozó intézkedést alkalmazni nem lehet.

A döntéshozatali eljárás

16. §


(1) A Képviselő-testület tagjainak az egyes döntések meghozatalához határozatképes számban  jelen kell lenniük.

A határozatképességhez szükséges létszámot e rendelet 3. § (1) bekezdése határozza meg.

(2) A Képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének igen szavazata szükséges. 

(3) [16]Az Mötv. 50. § rendelkezésein túlmenően a Képviselő-testület az alábbi döntésekben rendel el minősített többséget:

a)     díszpolgári cím adományozása,

b)     önkormányzati ingatlanvagyon eladása kérdésében.

(4) Minősített többséghez a megválasztott települési képviselők több mint a felének a szavazata szükséges.

17. §


(1) A szavazás kézfelemeléssel történik. 

(2) [17]

(3)[18] A titkos szavazás lebonyolítása a Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság feladata, mely borítékba helyezett szavazólappal, külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról a Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet készít. A titkos szavazás eredményét a testületi jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni. 

(4) A titkos szavazás elrendelése kérdésében a Testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt. 

(5) [19]

(6) [20]

Rendeletalkotás

18. §


 (1) A Képviselő-testület az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott estekben a törvény felhatalmazása alapján rendeletet alkothat.

(2)     Önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

         a) polgármester

         b) képviselő

         c) Képviselő-testület bizottsága

         d) jegyző

         e) [21]

(3)     A rendelet kezdeményezését a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a Hivatal, valamint a bizottságok bevonásával annak tervezetét elkészíti és a Képviselő-testület elé terjeszti.

(4)  [22]   

(5)     A rendelet kihirdetése:

         a) a Polgármesteri Hivatal faliújságán

         b) Békésszentandrás Nagyközség honlapján

         c) a Körös Művelődési Ház és Könyvtárban való elhelyezéssel

         d) a Szentandrási Híradóban való közzététel útján

     történik.

(6) A rendeleteket külön-külön, naptári évenként újra kezdődően folyamatos sorszámozással kell ellátni.

(7) [23]

(8)  A hatályban lévő helyi rendeletekről külön nyilvántartás készül, melyet a jegyző vezet. 

Önkormányzati határozatok

19. §


(1) [24]

(2) [25]

(3) A határozatokat naptári évenként külön-külön folyamatos sorszámozással látja el.

     Megjelölése tartalmazza a sorszámot, az elfogadás évét, hónapját, napját.

(4) A határozatok nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

A Képviselő-testület jegyzőkönyve

20. §


(1) A Képviselő-testület üléséről 3 példányban jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv mindhárom példányához a jegyző mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(3) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet az Mötv. 52. §-ában meghatározottak szerint kell elkészíteni.

A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) [26]

(5) [27]

 (6) A jegyző a jegyzőkönyveket, a mellékletekkel együtt évente bekötteti. A jegyzőkönyv és mellékletei a jegyző irodájában az érdeklődők részéről megtekinthető. Ez alól kivétel a zárt ülések jegyzőkönyve.

(7) A Képviselő-testületi ülés és a bizottsági ülések jegyzőkönyveit a képviselők, illetve a bizottsági tagok közül választott 1 fő jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesíti. 

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

21. § [28]



Közmeghallgatás

22. §


(1) A Képviselő-testület évente legalább egyszer közmeghallgatást tart, előre meghirdetett időpontban, ahol az állampolgárok és a helyben érdekelt szervek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatást a Polgármesteri Hivatal szervezi meg és teszi közzé.

(3) Ennek módszerei:

a)      önkormányzati intézmények kiértesítése,

b)      közzététel a helyi sajtóban.

(4) A település lakossága kérdéseit, javaslatait legkésőbb a közmeghallgatás előtt 5 nappal írásban is eljuttathatja levélben vagy elektronikus úton a Polgármesteri Hivatal címére.

(5) [29]

22/A. §


(1) A Képviselő-testület tagjai az általuk választott rendszerességgel és időpontokban fogadóórát tarthatnak. A fogadóóra időpontjáról a képviselő közleményt jelentet meg az Önkormányzat "Szentandrási Híradó" című havi lapjában, egyben bejelenti a Polgármesteri Hivatalnak, amely biztosítja a szükséges helyiséget.

(2) A települési képviselő köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

III. fejezet


Polgármester, alpolgármester

23. §


(1) Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatánál a polgármester megbízatását főállásban tölti be.

A polgármester megválasztása után a Képviselő-testület előtt esküt tesz.

(2) A Képviselő-testület által a polgármesterre ruházott hatáskörök jegyzékét e szabályzat 1. melléklete[30] tartalmazza.

(3) A polgármester:

a)     A Képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a Képviselő-testület hivatalát.

b)     A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Hivatal feladatait az Önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

c)      Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére.

d)     A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a Képviselő-testületnek a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

e)     A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

f)       Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, a közalkalmazottak és a közfoglalkoztatottak tekintetében.

g)     Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester, az önkormányzati intézményvezetők tekintetében.

h)    Az általa meghatározott körben egyetértési jogot gyakorol a jegyző hatáskörébe tartozó (Mötv. 81. § (4) bek. b. pont) kinevezés, vezetői megbízás esetén.

i)       Biztosítja az Önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát.

j)       Feladata a településfejlesztés, a közszolgáltatások szervezése.

k)     Segíti a települési képviselők, bizottságok munkáját.

l)       Együttműködik a társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel. 

(4) A polgármester fogadóórát minden hét keddi napján 8-12 óráig tart.

24. §


(1) Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata egy alpolgármestert választ, aki e tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be. 

(2) Az alpolgármester - tartós akadályoztatása miatti távollétében - teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert. Az alpolgármester önkormányzati döntést csak helyettesítő jogkörében hozhat.

(3) A Képviselő-testület az Mötv. 41. § (4) bekezdése értelmében az alpolgármester részére feladatokat nem határozhat meg, reá feladat- és hatáskört nem ruházhat át. 

(4) Az alpolgármester részt vesz a Képviselő-testület és a polgármester döntéseinek előkészítésében, segíti és koordinálja a bizottságok és a képviselők munkáját. E feladatait a polgármester irányításával látja el. 

(5) Az alpolgármester meghívást kap minden bizottsági ülésre és a bizottsági elnökök eseti koordinációs tanácskozására. 

(6) Amennyiben az alpolgármester a polgármester akadályoztatása miatt őt teljes jogkörrel helyettesíti, akkor a munkarendje megegyezik a polgármesteri munkarenddel.

Jegyző[31]

25. §


(1)  A települési önkormányzat polgármestere az Mötv. 82. § (1) bekezdésében meghatározott követelmények alapján jegyzőt nevez ki.

A jegyző kinevezése határozatlan időre szól.

(2) A jegyző:

a)     Gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

b)     Vezeti a Polgármesteri Hivatalt, megszervezi annak munkáját.

c)      Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

d)     Tanácskozási joggal részt vesz a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságainak ülésén.

e)     Jelzi a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.

f)       Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, illetőleg szabályozza a kiadmányozás rendjét.

g)     Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át.

h)    Dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben.

i)       A polgármester irányításával előkészíti a Képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket.

j)       Évente beszámol a Képviselő-testületnek a Hivatal munkájáról és az ügyintézésről.

k)     Gondoskodik a köztisztviselők rendszeres továbbképzéséről.

l)  [32]     Gyakorolja a munkáltatói jogokat a Polgármesteri Hivatal köztisztviselői tekintetében.

m)  A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(3) [33]A jegyző általános helyettesítését akadályoztatása esetén a megfelelő végzettséggel rendelkező szociális ügyintéző látja el. 

26. §[34]


IV. fejezet


A Polgármesteri Hivatal

27. §


(1)     A Polgármesteri Hivatal jogi személy. 

(2) A Polgármesteri Hivatal előirányzat feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az Önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyben önkormányzati és államigazgatási szervezet.

(3) [35]Ezen szabályzat 4. melléklete[36] tartalmazza a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát.

(4) A szabályzat részleteiben rögzíti a Hivatal belső szervezeti felépítését, az érdemi és ügyviteli munkafolyamatok szabályait, az ügyfélfogadás rendjét, a belső szervezeti egységek közötti feladatmegosztást és a Hivatal köztisztviselőivel kapcsolatos egyéb szabályozásokat. 

(5) A Polgármesteri Hivatal a lakosság ügyeinek közvetlen intézése céljából Ügyfélszolgálati Irodát hoz létre. 

(6) Az Ügyfélszolgálati Iroda működésére vonatkozó szabályokat e rendelet 4. melléklete[37], a Polgármesteri Hivatal Szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(7) A Polgármesteri Hivatal egyes dolgozóinak az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben meghatározottak alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van.

Bizottságok

28. §


(1)  A Képviselő-testület bizottságai – feladatkörükben – előkészítik a Képviselő-testület döntéseit, ellenőrzik a döntések végrehajtását.

 

(2)[38] A Képviselő-testület az Mötv-ben meghatározott alábbi bizottságokat hozza létre.

a) Pénzügyi és Turisztikai Bizottság                                                                             5 fő

b) Településfejlesztési, Településüzemeltetési és Mezőgazdasági Bizottság                    5 fő

c) Művelődési, Sport és Környezetvédelmi Bizottság                                                      5 fő

d) Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság                                                                        5 fő

e) Települési Értéktár Bizottság                                                                                    5 fő.

(3)[39] Pénzügyi és Turisztikai Bizottság

            a) Elnök:                                             1 fő

            b) Képviselő-testületi tagok közül választott bizottsági tag:                   2 fő

            c) Nem a Képviselő-testület tagjaiból választott bizottsági tag:              2 fő.

(4) [40]Településfejlesztési, Településüzemeltetési és Mezőgazdasági Bizottság

            a) Elnök:                                             1 fő

            b) Képviselő-testületi tagok közül választott bizottsági tag:                               2 fő

            c) Nem a Képviselő-testület tagjaiból választott bizottsági tag:                          2 fő.

(5) [41]Művelődési, Sport és Környezetvédelmi Bizottság

            a) Elnök:                                             1 fő

            b) Képviselő-testületi tagok közül választott bizottsági tag:                               2 fő

            c) Nem a Képviselő-testület tagjaiból választott bizottsági tag:                          2 fő.

(6)[42] Szociális, Jogi és Ügyrendi Bizottság

            a) Elnök:                                             1 fő

            b) Képviselő-testületi tagok közül választott bizottsági tag:                               2 fő

            c) Nem a Képviselő-testület tagjaiból választott bizottsági tag:                          2 fő.

(7)[43] Települési Értéktár Bizottság

            a) Elnök:                                             1 fő

            b) Képviselő-testületi tagok közül választott bizottsági tag:                               4 fő.

(8) A bizottságok tagjainak névsorát e rendelet 2. függeléke[44] tartalmazza.

(9) A bizottságok feladat- és hatásköreit e rendelet 2. melléklete[45] tartalmazza.

29. §


(1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság megbízott tagja a Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik.

(2) Amennyiben a bizottság által tárgyalt ügy más bizottság feladatkörét is érinti, úgy a bizottság elnöke összevont tárgyalást kezdeményezhet.

(3) A bizottság ülése nyilvános, a zárt ülésre a Képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 

(4) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, és a jegyzőt.[46]

(5) [47]

(6) A bizottságra ruházott képviselő-testületi hatáskörök jegyzékét a szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. 

(7) A bizottság ülésén az Mötv-ben biztosított jogon túl, tanácskozási jog illeti meg az önkormányzati intézmények vezetőit. 

30. §


(1) A Képviselő-testület feladatai eredményesebb ellátása érdekében, továbbá interpelláció kivizsgálására ideiglenes bizottságot (bizottságokat) hozhat létre. 

(2) Szervezetükre és működésükre az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 

(3) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(4) Amennyiben célszerűségi ok indokolja, hogy önkormányzati tisztségviselő, vagy köztisztviselő részt vegyen a feladat ellátásában, akkor a Képviselő-testület ideiglenes bizottság helyett „munkacsoport” létrehozása mellett dönthet, ahol a bizottság megalakításának és működésének az Mötv. által megfogalmazott korlátai nem érvényesülnek.

Az Önkormányzat társulásai


31. §


(1) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés k) pontja értelmében az önkormányzatok feladatuk hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb ellátása érdekében társulásokat hozhatnak létre.

(2) Az (1) bekezdés értelmében Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata az önkormányzati közösségi szolgáltatások térségi szinten történő kiegyenlített, magas színvonalú és minőségű ellátása érdekében a Körös-szögi Kistérség Többcélú Társuláshoz csatlakozott.

(3) A társulási megállapodást e rendelet 4. függeléke tartalmazza[48].

V. fejezet


Az önkormányzat költségvetése, vagyona

32. §


(1) Az Önkormányzat az ide vonatkozó törvényi szabályozás szerint az éves költségvetéséről és zárszámadásáról rendeletet alkot. 

(2) Az Önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes (vállalkozói) vagyonának tételes felsorolását a helyi vagyonrendelet melléklete tartalmazza. 

(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról és a vagyon hasznosításáról évente önálló napirendként tájékoztatja a Képviselő-testületet. 

(4) Az Önkormányzat gazdálkodásának - ezen belül az önkormányzati intézmények és a Polgármesteri Hivatal - belső ellenőrzéséről társulás útján gondoskodik. A belső ellenőrzés kiterjed a Polgármesteri Hivatal és az önkormányzati intézmények pénzügyi, vagyoni ellenőrzésére.

[49](5) Az önkormányzati feladatokat ellátó önkormányzati intézmények felsorolását a 6. melléklet tartalmazza.

VI. fejezet

Átmeneti- és záró rendelkezések


33. §


(1)[50] A jegyző általános helyettesítését akadályoztatása esetén a megfelelő végzettséggel rendelkező szociális ügyintéző látja el.

Az általános helyettesítési jog kiterjed:

a)  a Hivatal vezetésére

b)  a Képviselő-testület ülésein való részvételre;

c)  a bizottságok ülésein való részvételre;

d)  a jegyző hatáskörébe utalt ügyek eldöntésére.

34. §


(1) [51]A szabályzat mellékletei:[52] [53]

     1. melléklet: Átruházott hatáskörök jegyzéke

     2. melléklet: A Képviselő-testület bizottságainak feladatköre

     3. melléklet: A polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat - kezelési szabályzata

     4. melléklet: A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata

     5. melléklet: Települési Értéktár Bizottság Szervezeti és Működési Szabályzata

     6. melléklet: Az Önkormányzat által alapított költségvetési szervek felsorolása

(2) [54]A szabályzat függelékei:[55]

     1. függelék: A Képviselő-testület tagjainak névsora

     2. függelék: A bizottságok összetétele

     3. függelék: A Képviselő-testület munkaterve

     4. függelék: Körös-szögi Kistérség Többcélú Társulási Megállapodás

     5. függelék: Az Önkormányzat alapfeladatai

(3) A szabályzat mellékleteit és függelékeit tudomásulvétel illetve elfogadás céljából a Képviselő-testület elé kell terjeszteni.

35. §


(1) E rendelet 2014. április 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti az 5/2011.(II.25.) önkormányzati rendelet Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról, valamint az annak módosításáról szóló 28/2011.(XII.30.), a 11/2012.(V.25.), a 15/2012.(VI.15.), a 17/2012.(VIII.10.), a 20/2012.(X.11.), a 34/2012.(XII.21.), és a 10/2013.(VI.11.) önkormányzati rendeletek.

(3) A szabályzat bármely választópolgár részéről megtekinthető Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatának jegyzőjénél.

[1]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[2]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[3]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[4]

A rendelet szövegét a 22/2015.(XII.18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2016. január 1-től.

[5]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 1. §-a. Hatálytalan: 2014. június 21-től.

[6]

A rendelet szövegét a 25/2014.(XII.16.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2014. december 17-től.

[7]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[8]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatálytalan: 2015. április 1-től

[9]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[10]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2015.április 1-től

[11]

A rendelet szövegét a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2014. június 21-től.

[12]

A rendelet szövegét a 25/2014.(XII.16.) önkormányzati rendelet 2 §-a módosította. Hatályos: 2014.december 17-től.

[13]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 6. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[14]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 7. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[15]

A rendelet szövegét a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2014. június 21-től.

[16]

A rendelet szövegét a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2014. június 21-től.

[17]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatálytalan: 2014. június 21-től.

[18]

A rendelet szövegét a 25/2014.(XII.17.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2014. december 17-től.

[19]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatálytalan: 2014. június 21-től.

[20]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 5. §-a. Hatálytalan: 2014. június 21-től.

[21]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2015. április 1-től

[22]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálytalan: 2014. június 21-től.

[23]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 6. §-a. Hatálytalan: 2014. június 21-től.

[24]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatálytalan: 2014.június 21-től.

[25]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 7. §-a. Hatálytalan: 2014. június 21-től.

[26]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2014. június 21-től.

[27]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 8. §-a. Hatálytalan: 2014.június 21-től.

[28]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 9. §-a. Hatálytalan: 2014. június 21-től.

[29]

Hatályon kívül helyezte a 22/2014.(XI.07.) önkormányzati rendelet 2. §-a. Hatálytalan: 2014. november 8-tól.

[30]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 9. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[31]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[32]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[33]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 11. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[34]

Hatályon kívül helyezte az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 12. §-a. Hatálytalan: 2015. április 1-től

[35]

A rendelet szövegét a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 10. §-a módosította. Hatályos: 2014. június 21-től.

[36]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[37]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 13. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[38]

A rendelet szövegét a 25/2014.(XII.16.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2014. december 17-től.

[39]

A rendelet szövegét a 25/2014.(XII.16.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2014. december 17-től.

[40]

A rendelet szövegét a 25/2014.(XII.16.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2014. december 17-től.

[41]

A rendelet szövegét a 25/2014.(XII.16.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2014. december 17-től.

[42]

A rendelet szövegét a 25/2014.(XII.16.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2014. december 17-től.

[43]

A rendelet szövegét a 25/2014.(XII.16.) önkormányzati rendelet 5. §-a módosította. Hatályos: 2014. december 17-től.

[44]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[45]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 14. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[46]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 15. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[47]

Hatályon kívül helyezte a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 11. §-a. Hatálytalan: 2014. június 21-től.

[48]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 16. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[49]

Az (5) bekezdést a 22/2015.(XII.18.) önk. r. 2. §-a iktatta be. Hatályos: 2016. január 1-től.

[50]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 17. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től

[51]

A rendelet szövegét a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította. Hatályos: 2014.június 21-től.

[52]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította. Hatályos: 2015.április 1-től

[53]

A rendelet 6. mellékletét a 22/2015.(XII.18.) önkormányzati rendelet 2. §-a iktatta be. Hatályos: 2016. január 1-től.

[54]

A rendelet szövegét a 15/2014.(VI.20.) önkormányzati rendelet 12. §-a módosította. Hatályos: 2014. június 21-től.

[55]

A rendelet szövegét az 5/2015.(III.31.) önkormányzati rendelet 18. §-a módosította. Hatályos: 2015. április 1-től