Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek községrendezési, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági és tulajdonosi szempontok figyelembevételével meghatározzák a közterületek rendeltetésszerű használatát és a rendeltetéstől eltérő használat feltételeit. 

A rendelet hatálya

1. §

Békésszentandrás Nagyközség közigazgatási területén a rendelet hatálya kiterjed:

(1) A közhasználatra szolgáló, minden olyan állami, vagy Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat tulajdonában álló területre, melyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat (pl.: járda, tér, közpark, játszótér, zöldterület, kapualj, lépcső stb.).

(2) Építmények közterületről látható homlokzatára, továbbá az építmény közhasználatra megnyitott részére (pl. belső udvar, kapualj stb.).

(3) Mindazon természetes és jogi személyekre, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik a közterületet igénybe veszik.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki a közút nem közlekedési célú igénybevételére. Ennek fel-tételeit, eljárási szabályait, a hozzájárulás nélküli vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérő igénybevétel következményeit, a pótdíjfizetési és helyreállítási kötelezettséget a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 36-38. §-ai, a végrehajtásáról rendelkező 30/1988.(IV.21.) MT. rendelet, valamint a közutak igazgatásáról szóló 19/1994.(V.31.) KHVM rendelet szabályozza.

A rendeletet alkalmazási köre

2. §

E rendelet szabályait kell alkalmazni az Önkormányzat közigazgatási területén a közterület használat engedélyezésére, díjának kiszabására, a fizetések alóli mentesség megállapítására.

Értelmező rendelkezések

3. §

E rendelet alkalmazásában:

a) közterület: a település területén található minden olyan közhasználatra szolgáló terület, melyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás közterületként tartja nyilván.

b) közút: a járművek és gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt terület. A közút területe a közút határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet, melyet az ingatlan-nyilvántartás közútként tart nyilván.

c) mozgóbolt: gépjárművön üzemeltetett vagy gépjárművel vontatott kereskedelmi árusító hely.

d) mozgóárusítás: amely során a kereskedelmi tevékenységet olyan eszköz segítségével (pl. kosár, kerékpár, tricikli, fagylaltos kocsi) folytatják, mely nem minősül mozgóboltnak.

e) hirdető berendezés: közterületbe 15 cm-en túl benyúló épület homlokzatán, tetőzetén, kerítésén vagy támfalán elhelyezett kirakatszekrény, fényreklám, felirat, cégér.

f) önálló hirdető berendezés: közterületen elhelyezett mozgatható vagy lealapozott reklámhordozó (hirdetőtábla, hirdetőoszlop).

g) üzemképtelen gépjármű tárolása: hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező, közúti közlekedésre alkalmatlan gépjármű 15 napon túli közterületen tárolása.

h) idényjellegű árusítás: 90 napot meg nem haladó árusítás.

i) tartós árusítás: az idényjellegű árusítást meghaladó, de 1 évet el nem érő, ugyanazon a közterületen megvalósuló árusítás.

j) kereskedelmi és szolgáltató tevékenység: ugyanazon a közterületen megvalósuló 1 évet meghaladó árusítás

k) használati díj: a közterület valamint a közút használatáért – e rendelet mellékletében – meghatározott díj.

Közterület használata

4. §

(1) Közterület-használati engedélyt köteles kérni az, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni. Az engedély kiadása iránti kérelmet e rendelet 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.

(2) Közterület rendeltetéstől eltérő használatának minősül:

a) kereskedelmi és szolgáltató tevékenység,

b) tartós közterületi árusítás,

c) mutatványos és cirkuszi tevékenység végzése,

d) rendezvények és kiállítások tartása,

e) mezőgazdasági termékek, zöldség- és gyümölcs idényjellegű árusítása,

f) reklám- és hirdetőtevékenység,

g) üzemképtelen járművek tárolása,

h) építőanyag tárolása és építési munkaterületek kialakítása,

i) közterület bontása,

j) közművezetékek és berendezéseik elhelyezése,

k) önkormányzati közút területének nem közlekedési célú igénybevétele,

l) vendéglátó-ipari létesítmény előtti előkert létesítése.

(3)  A rendeltetéstől eltérő használat abban az esetben engedélyezhető, ha az a biztonságos gyalogos – és gépjárműforgalmat nem zavarja, és a közérdeket nem sérti. 

(4) A közterület-használati engedély nem mentesíti a kérelmezőt az egyéb jogszabályokon alapuló szakhatósági engedély(ek)ben foglaltak betartásától.

Megbontott közterület helyreállítása

5. §

(1) A közterület kezelője az előre tervezett, illetve meghibásodás miatt szükségessé vált közterület-bontások után a helyreállítás módját, minőségét határidejét, a munkaterület környezetének biztonságosságát és a szükséges forgalmi rend módosítását meghatározza.

(2) A közmű meghibásodást követő burkolatbontás utáni helyreállítást, a technológiailag indokolt legrövidebb időn belül el kell végezni.

(3) Az eltérő használat során megbontott közterület (burkolat, füves, virágos, stb. terület) helyreállítását a kérelmezőnek kell elvégeznie.

(4) A helyreállítást a kérelmezőnek az alábbiak szerint kell elvégeznie:

          a) Útpálya (járművek által használt terület) esetén:

aa) Forgalmi sávban csak egy munkahézag – élvágás lehet. A meglévő kopóréteget a kiemelt szegélyig, ennek hiányában az útpálya széléig fel kell szedni és a munkahézagig egységes kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.

ab) Amennyiben a munkaárok szélessége meghaladja a forgalmi sáv 50%-át, akkor a teljes forgalmi sávot új kopóréteggel kell ellátni.

ac) Az úttest keresztirányú bontása esetén a helyreállítást a kiemelt szegélyre, illetve az út szélére merőleges munkahézagokkal kell elvégezni.

ad) A földutaknál teljes szélességű úthelyreállítás, gyaluzás, murvázás, kőszórás szükséges.

        b) Járda, gyalogút (gyalogosok által használt terület) esetén a kopóréteget teljes szélességében fel kell szedni és új kopóréteget kell teríteni, függetlenül a munkaárok szélességétől.

        c) Zöldterület esetén:

ca) Kiemelten gondozott területeken lévő bontás esetén gyeptégla felhasználásával kell helyreállítani, a nyomvonallal és az építéssel érintett teljes roncsolt felületet.

cb) Egyéb területeken lévő bontás esetén 15 cm humuszterítést és füvesítést kell végezni a helyreállításnál, a nyomvonallal és az építéssel érintett teljes roncsolt felületen.

          d) Fák és parki növényzet esetén:

da) A fás növényzetet a végsőkig védeni szükséges, fát kivágni külön engedély birtokában lehet.

db) Talajtakaró növényzet sérülése, illetve eltávolítása esetén az új telepítést háromszoros darabszámban kell elvégezni, a kezelői hozzájárulásban való pontosításokkal.

(5) Közmű meghibásodás esetén a közterület helyreállításáért a közmű üzemeltetője a felelős.

(6) Ha a közterület helyreállítását nem, vagy nem szakszerűen végezték el, a kezelő kérelmére a közlekedési hatóság 3 éven belül az igénybevevőt kötelezheti a helyreállítás elvégzésére, a hiba kijavítására.

(7) A közműépítési javítási munkák befejezése után a munkálatokat végző köteles a területet átadni a közterület kezelőjének. A műszaki átadás-átvételi eljárásra a terület egyéni önkormányzati képviselőjét is meg kell hívni.

(8) A közterület kezelője a közterületek helyreállításával kapcsolatos garanciális és szavatossági jogokat köteles érvényesíteni (1 éves garanciális felülvizsgálat elvégzése, hiánypótlások megkövetelése).

(9) Téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni, a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

(10) Közterület-bontási és helyreállítási munkákat csak szakmailag felkészült szerv vagy vállalkozó végezhet.

(11) A felbontott közterület és környezetének rendjéért, biztonságáért az eltérő használattal rendelkező teljes körű felelősséggel tartozik mindaddig, amíg a helyreállított közterületet a kezelő szerv át nem veszi.

Közterület-használat, bontás díja

6. §

(1) A közterület használatáért, hasznosításáért a 3. mellékletben meghatározott mértékű díjat kell fizetni.

(2) A közterület bontásért a 4. mellékletben meghatározott mértékű díjat kell fizetni.

(3) A naptári éven átnyúló közterüket használatra a megállapodás megkötésekor érvényes díjtételt kell alkalmazni. Amennyiben a megállapodásban meghatározott idő 1 éven túlnyúlik úgy az évfordulót követően a díjtétel felülvizsgálatára kerülhet sor.

(4) A használati díj számításánál minden megkezdett nap egész napnak, minden megkezdett hónap egész hónapnak számít.

(5) A használati díjat minden esetben a szerződés megkötésekor, egy összegben – csekken vagy átutalással – az önkormányzat költségvetési számlájára kell befizetni.

(6) Az engedélyes a díjat a közterület tényleges használatától függetlenül köteles az engedély érvényességének időtartama alatt megfizetni. 

A használati díj fizetése alóli mentesség

7. §

(1) Nem kell közterület használati díjat fizetni:

a) a közút (járda) építésével, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásáért,

b) az úttartozékok és közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezésekor,

c) közterületen, illetve az alatt vagy felett elhelyezett közmű és egyéb vezetékek elhelyezése, javítási- és fenntartási munkálatai elvégzése során,

d) ha a közterület használat önkormányzati érdeket szolgál,

e) ha a közterület használója önkormányzati intézmény,

f) ha a közterületet közvetlen életveszély elhárítása céljára veszik igénybe,

g) építési engedélyhez és bejelentéshez kötött munkálat elvégzésekor építési anyag közterületen tárolása esetén, amennyiben az a 30 napot nem haladja meg. 

Közterület-használat engedélyezése

8. §

(1) Közterület-használati engedély kizárólag írásban, a rendelet mellékletét képező nyomtatványon kérhető. 

(2) Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenység más hatósági engedélyhez kötött, úgy a kérelemhez csatolni kell a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl: működési engedély, építései engedély, stb.) másolatát.

(3) Ha a közterület-használata építési engedélyhez kötött munkálatok elvégzése céljából szükséges, a kérelemhez mellékelni kell a jogerős építési engedélyt. 

(4) A közterület-használatra vonatkozó kérelmet a terület igénybevétele előtt legalább 5 nappal kell benyújtani.

(5) Mezőgazdasági termékek idényjellegű árusítása esetén, az árusító az árusítás megkezdésével kinyilvánítja közterület használati szándékát így kérelem benyújtása nem szükséges. 

(6) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét)

b) a közterület-használat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,

c) az engedélyezéssel kapcsolatosan közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

d) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

e) az engedély lejárta, vagy visszavonása esetén az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségeket,

f) a fizetendő díj mértékét és fizetésének módját,

g) díjfizetés alóli mentesség esetén a mentesség okát. 

(7) A közterület-használat iránti engedélyt a polgármester adja ki.

(8) A közterület-használati engedély másra nem ruházható át.

9. §

(1) Meg kell tagadni az engedély kiadását:

a) ha a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása van,

b) a kérelemben foglaltak nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak,

c) a tervezett létesítmény a településképpel össze nem egyeztethető.  

(2) A közterület-használati engedély közérdekből, így különösen rendezvény szervezése, közút építése és karbantartása, közterület felújítása, karbantartása, járdák és csapadékvíz-elvezető árok építése, karbantartása esetén kártalanítási kötelezettség nélkül visszavonható.

10. §

(1) A közterület-használati engedély:

a) meghatározott idő elteltéig

b) megállapított feltétel bekövetkezéséig

c) visszavonásig érvényes.

(2) Ha az engedélyes a közterület-használatot az engedély lejárta előtt meg kívánja szüntetni, köteles azt előzetesen írásban bejelenteni. Az előre megfizetett díj időarányos részét a megszűnés időpontját követő naptól illetve a következő hónap első napjától visszafizeti.

(3) Az engedélyes a közterület-használati engedély lejárta után köteles a területet rendezett, tiszta állapotban és helyreállítva átadni.

11. §

(1) A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni:

a) ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja

b) az engedélyes a közterületet rongálja,

c) ha az engedélyes a díjfizetési kötelezettségének egyszeri felszólításra, az abban megadott határidőn belül nem tesz eleget.

Közterület engedély nélküli használata

12.§

(1) Aki közterületet engedély nélkül használ, vagy az engedélyben foglaltakat nem tartja be, felhívásra köteles a közterület-használatot megszüntetni, és a területet saját költségén eredeti állapotába helyreállítani. 

(2) Engedély nélküli vagy attól eltérő közterület-használat esetén a használó köteles a használat idejére egyébként fizetendő díjat megfizetni. 

Záró rendelkezések

13.§

(1) Ezen rendelet 2016. február 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatának a közterületek használatáról és közterület használati díjakról szóló 16/2012. (VI.29.)  számú rendelete.