Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019.(III.28.) önkormányzati rendelete
A szociális szolgáltatásokról
Hatályos: 2022. 07. 01- 2022. 08. 31Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2019.(III.28.) önkormányzati rendelete
A szociális szolgáltatásokról
Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92. § (1)-(2) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szociális szolgáltatásokról a következőket rendeli el:
A rendelet célja
1. § E rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodási formákat, azok igénybevételét, valamint a fizetendő térítési díjakat.
A rendelet hatálya
3. § Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket
a) a Képviselő-testület
b) az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában szociális feladatok ellátásával megbízott önkormányzati bizottság (a továbbiakban: önkormányzati bizottság),
c) a polgármester,
d) a jegyző,
e) az intézmény vezetője (a továbbiakban: intézményvezető)
gyakorolja.
Szociális szolgáltatások
4. § (1) Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata a személyes gondoskodás körében a Békésszentandrási Gondozási Központ (a továbbiakban: Intézmény) keretein belül az alábbi szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat biztosítja:
Nappali ellátás
5. § Az Intézmény a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek, valamint a demencia kórképet megállapító szakvéleménnyel rendelkező személyek részére nyújt szolgáltatást.
(2) [2]
Étkeztetés
6. § (1) Étkeztetés szempontjából elsősorban azokat a személyeket kell szociálisan rászorultnak tekinteni és ellátásban részesíteni, akik:
a) 65 év felettiek,
b) átmeneti vagy tartós betegség miatt – a háziorvos által igazoltan – önellátási képességük korlátozott,
c) házi segítségnyújtás vagy jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatásra már jogosultságot szereztek,
d) állapotára tekintettel ápolási díjat folyósítanak,
e) fogyatékossággal élők, pszichiátriai, vagy szenvedélybetegek,
f) gondnokság alatt állnak,
g) munkaképesség csökkenésük meghaladja a 67%-ot, illetve legalább 50%-os mértékű az egészségkárosodásuk,
h) hajléktalanok.
Az ellátási igény kielégítése tekintetében elsőbbséget élveznek azok, akiknél több rászorultsági feltétel együttesen fennáll feltéve, hogy a családban az egy főre eső jövedelem az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át.
(2) Az étkeztetés iránti kérelem szóban vagy írásban terjeszthető elő. A kérelmet az intézményvezetőhöz kell címezni, aki dönt a kérelem teljesítéséről. A szociális rászorultság alapjául szolgáló körülményeket, és az azok változásairól szóló bejelentéseket a szolgáltatás igénybevétele során az idősek klubja telephely vezetője részére kell teljesíteni.
Házi segítségnyújtás
7. § (1) A házi segítségnyújtás célja, hogy az ellátást igénybevevő fizikai, mentális, szociális szükségleteinek kielégítése saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően, képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével biztosított legyen.
(2) A házi segítségnyújtás iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell címezni, aki gondoskodik az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatáról. Az igénylő gondozási szükségletének vizsgálata keretében megállapításra kerül a napi gondozási szükséglet mértéke és az, hogy az igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt.
Tanyagondnoki szolgáltatás
8. § (1) Békésszentandrás Nagyközség közigazgatási területén egy tanyagondnoki körzet működik.
(2) A tanyagondnok feladatkörébe tartozó szolgáltatási feladatok:
a) közreműködés az étkeztetés biztosításában, oly módon, hogy gondoskodik az étel házhozszállításáról,
b) házi segítségnyújtás,
c) egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása: gyógyszerkiváltás, orvosi rendelésre szállítás, ha másképp nem megoldható,
d) a helyi szociális szükségletek, egyéb szolgáltatási igények, információ közvetítése az Önkormányzat és a lakosság között.
(3) A tanyagondnokok feladatkörébe tartozó egyéb szolgáltatási feladatok:
a) az Önkormányzat és intézményei társadalmi eseményeinek, kulturális, sport- és szabadidős rendezvényeinek propagálása,
b) lakossági szolgáltatások: bevásárlás, háztartási gépek javításának intézése, táp- terménybeszerzés, különféle ügyintézések,
c) közreműködés az önkormányzati feladatok megoldásában: árubeszerzés önkormányzati szociális intézmények részére, tájékoztatás, információ-közvetítés,
d) az egyéni és az önkormányzati hivatalos ügyek intézésének segítése.
(4) A tanyagondnoknak az általa nyújtott szolgáltatásról szóló bejegyzést a tevékenységnaplóban alá kell íratnia a szolgáltatás igénybe vevőjével.
Időskorúak gondozóháza, idősek otthona
9. § (1) Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel, azonban rendelkeznek a vonatkozó jogszabály által előírt gondozási szükséglet mértékével, vagy a jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapulóan a gondozási szükségletük fennáll.
(2) Az idősek otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége vagy fogyatékossága miatt nem tud önmagáról gondoskodni, rendelkezik a feltételekkel és számára megfelelő más ápolást- gondozást nyújtó intézményi elhelyezés nem biztosítható.
A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény fenntartójának feladat- és jogköre
10. § (1) Az Önkormányzat:
a) konkrét összegben meghatározza az intézményi térítési díjat,
b) ellenőrzi az intézmény működésének törvényességét,
c) jóváhagyja az intézmény
ca) szervezeti és működési szabályzatát,
cb) szakmai programjait,
cc) a házirendet,
d) ellenőrzi és évente egy alkalommal értékeli a szakmai munka eredményességét,
e) gondoskodik a szakemberek képzéséről, továbbképzéséről,
f) az intézmény vezetője tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat,
g) gondoskodik az érdekképviseleti fórum megalakításáról,
h) kikéri az ellátottak országos érdekképviseleti szervezete területileg illetékes szervének véleményét az intézmény működését érintő lényeges döntés meghozatala előtt. Lényeges döntéshozatalnak minősül különösen az intézmény megszüntetése, az intézményi típus, forma megváltoztatása,
i) szolgáltatástervezési koncepciót készít az általa működtetett szociális szolgáltatások és intézmények vonatkozásában, amelynek tartalmát az önkormányzat két évente felülvizsgálja és aktualizálja,
j) idősek otthonai esetén meghatározza azokat a férőhelyeket, amelyek belépési hozzájárulás megfizetése esetén tölthetők be, és konkrét összegben megállapítja a belépési hozzájárulást.
(2) A Képviselő-testület hatáskörét az (1) bekezdés cb); cc); e); g), h) pontjainak tekintetében a polgármesterre ruházza át. Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt ellenőrzések végrehajtásában a jegyző, illetve az általa kijelölt szervezeti egység közreműködik.
(3) A Képviselő-testület ülésén évente egyszer, az első félévben az intézményvezető beszámol az intézmény előző évi munkájáról, továbbá a Képviselő-testület tájékoztatást kap az (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt ellenőrzések megállapításairól.
Az intézményi jogviszony
11. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell eljuttatni szóban vagy írásban. Az intézményi jogviszony keletkezését az intézményvezető intézkedése alapozza meg. A kérelem tárgyában hozott döntésről értesíteni kell a kérelmezőt, elutasítás esetében mindig írásban.
(2) Ha az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az intézmény vezetőjének a (1) bekezdés szerinti döntését vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ilyen esetben a polgármester 15 napon belül határozattal dönt az ellátás iránti kérelemről. A polgármester döntésének felülvizsgálata bíróságtól kérhető.
12. § (1) A teljesítésre váró, nyilvántartott szociális ellátás iránti kérelmek jogosságát és kielégíthetőségét évente vizsgálni kell. A vizsgálatot az intézményvezető végzi el. Ha az intézmény szolgáltatása az igénybevevő szükségleteinek, állapotának nem felel meg, az intézményvezető más ellátási forma igénybevételére tesz javaslatot.
(2) A nyilvántartásból törölni kell a teljesítésre váró kérelmet, ha az ellátásra vonatkozó igény teljesül, ha az igénylő jogosulatlan, ha az ellátásra vonatkozó igény megszűnik, illetve ha a jegyző tájékoztatása szerint a jogosult az intézményi ellátást felróható okból határidőben nem kezdte meg.
Az intézményi jogviszony megszüntetése
13. § Ha az intézményvezető az ellátás igénybevételére vonatkozó megállapodást a házirend súlyos megsértése miatt felmondja és a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vitatja, a felmondásról szóló értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül panasszal fordulhat a polgármesterhez. Ilyen esetben a polgármester 15 napon belül határozattal dönt a megállapodás felmondásának ügyében. A polgármesteri döntés jogellenességének megállapítása a bíróságtól kérhető.
Térítési díj
14. § (1) Az ellátott által fizetendő személyi térítési díj konkrét összegét a Sztv. 115. § (2) bekezdése szerint az intézmény vezetője állapítja meg, és erről írásban értesíti az ellátottat. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az igénybe vevő rendszeres havi jövedelmének a Sztv. 116. § (3) bekezdésében foglaltak szerint maximálisan megállapítható mértékét.
(2) A Sztv. 117/B. §-a szerint az igénylő vagy más személy írásban vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, illetve a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapított személyi térítési díj különbözete egy részének megfizetését.
(3) Méltányosság gyakorlására okot adó körülmények, különösen: az ellátott havi jövedelme nem lépi túl az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, rendszeres és szükséges havi igazolt kiadásai – a szociális étkeztetés térítési díja nélkül - meghaladják havi jövedelmének 80%-át, egészségi állapotát, önellátási képességét vagy közlekedési képességét figyelembe véve nem tud munkát végezni, vagyonnal nem rendelkezik,70. életévét betöltötte,
a) háztartásában legalább egy kiskorú gyermek neveléséről gondoskodik.
b) Több méltányolható körülmény együttes előfordulása megalapozhatja a személyi térítési díj elengedését.
(4) A (3) bekezdés szerinti körülmények fennállásának bizonyítására az ellátottnak csatolnia kell igazolásokat, nyilatkozatokat, egyéb iratokat, mint pl.: jövedelemigazolás, vagyonnyilatkozat, havi átlagos lakásrezsiről szóló nyilatkozat, orvosszakértői, szakorvosi vagy háziorvosi igazolások, közös háztartásban élő személyekről szóló nyilatkozat, gyámhivatali határozat gyermekelhelyezésről, stb.,
Az ellátás megszüntetésének esetei és módjai
15. § (1) Az intézményi jogviszony megszűnik:
a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével
b) a megállapodás felmondásával:
c) ellátott mondja fel
d) intézményvezető mondja fel
e) a jogosult halálával.
(2) Az intézményvezető az intézményi jogviszonyt megszüntetheti:
a) ha a jogosult a házirendet súlyosan megsérti
b) más intézménybe történő elhelyezés esetén
c) intézményi elhelyezése nem indokolt
d) az ellátott, illetve a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személyi térítési díj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.
(3) Jogorvoslati rend:
Az intézményi jogviszony megszüntetése
16. § Ha az intézményvezető az ellátás igénybevételére vonatkozó megállapodást a házirend súlyos megsértése miatt felmondja és a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vitatja, a felmondásról szóló értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül panasszal fordulhat a polgármesterhez. Ilyen esetben a polgármester 15 napon belül határozattal dönt a megállapodás felmondásának ügyében. A polgármesteri döntés jogellenességének megállapítása a bíróságtól kérhető.
17. § E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.