A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel az Ötv. 79–80. §‑aiban, továbbá az államháztartásról szóló, módosított 1992. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Ahtv.) 108–109. §‑aiban foglaltakra – Csárdaszállás község Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól az alábbi rendeletet alkotja.

I. Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed:

a) a községi önkormányzatra, annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények);

b) mindazokra a dolgokra, melyek községi önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

Az önkormányzati vagyon

2. § (1) Az önkormányzati vagyon rendeltetése szerint törzsvagyonból és törzsvagyon körébe nem tartozó egyéb vagyonból áll. A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon teljes körűen forgalomképes. Az önkormányzat vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó vagyon forgalomképes vállalkozói vagyon. A forgalomképes törzsvagyont e rendelet 1.számú melléklete tartalmazza.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak körét a törvény rendelkezéseinek figyelembevételével e rendelet állapítja meg.

       A korlátozottan forgalomképes törzsvagyont e rendelet 2.számú melléklete, a forgalomképtelen törzsvagyont e rendelet 3.számú melléklete tartalmazza.

(3) A törvényben foglaltakon túlmenően forgalomképtelenek a regionális hulladéklerakó  Csárdaszállást megillető tulajdoni hányada, köztéri műalkotások, veszélyes hulladékok tárolására kijelölt helyek.

(4) A törvényben foglaltakon túlmenően korlátozottan forgalomképesek az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások és közüzemi szolgáltatást végző vállalatok, gazdasági társaságok használatába adott önkormányzati vagyon, amely magában foglalja az ingó és ingatlan vagyontárgyakat is.

(5) A törzsvagyonba tartozó korlátozottan forgalomképes vagyon működtetésére:

a) saját többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre, vagy költségvetési, illetőleg önkormányzati intézményt alapíthat, vagy

b) a működtetés időleges jogát koncessziós szerződésben a pályázat nyertesének engedheti át,

c) az önkormányzati törzsvagyonban lévő közcélú vízilétesítmény létesítését végző gazdálkodó szervezetnek a létesítmény közművagyonát a képviselő-testület használatba adja.

(6) A közművagyon működtetését az önkormányzat nevében a képviselő-testület szerződéssel adja használatba. Az önkormányzat képviselő-testület a szerződés elfogadásáról határozattal dönt.

E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az alapító okirat, társasági szerződés, alapszabály módosítására is.

(7) Forgalomképes vállalkozói vagyon mindaz a vagyon, amely nem tartozik a (3)–(4) bekezdés hatálya alá, illetve amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

Vagyonnyilvántartás és leltár

3. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megfelelő nyilvántartásokat kell vezetni.

(2) Az önkormányzati vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadáshoz) összesített adatokkal az önkormányzatnak be kell mutatni, melyben a törzsvagyont elkülönítetten kell szerepeltetni, továbbá ki kell mutatni az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket.

(3)   Az (1) – (2) bekezdésekben foglaltak végrehajtásáért, valamint a hatályos számviteli törvényben foglaltak szerinti  vagyontárgyak minősítéséről a Polgármesteri Hivatal által kijelölt ügyintéző felel.

II. Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásának közös szabályai

A tulajdonosi jogok gyakorlása

4. § (1) A tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja, azonban az egyes tulajdonosi jogok gyakorlását e rendelet 10. §-a szerint saját szerveire ruházza át.

(2)^[1] Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet akkor kezelhet, ha a képviselő-testület a meghatározott vagyontárgyaira vonatkozó vagyonkezelői szerződéssel megbízza. Ez esetben a vagyonkezelő – a szerződésben meghatározott körben – a tulajdonos önkormányzat nevében és megbízásából gyakorolja a tulajdonosi jogokat.

(3)^[2]

(4) A vagyonkezelő szerv a kezelésében, használatában lévő önkormányzati vagyonnal – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – a törvények, és e rendelet keretei között gazdálkodik.

(5) Az önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyontárgyak létesítésére gazdasági társaságot alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban hasznosíthatja.

(6) Amennyiben az önkormányzat olyan gazdasági társaságot alapít, vagy abba tagként, részvényesként belép, amelynek tevékenysége az önkormányzat ellátási felelősségi körébe tartozik, az önkormányzat, illetve több önkormányzat esetén az önkormányzatok együttes tulajdonosi, vagy szavazati aránya 51%-nál kevesebb nem lehet.

(7) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságokban a tulajdonosi jogosítványokat a képviselő-testület nevében a polgármester gyakorolja. Attól eltérni csak a képviselő-testület nyilatkozatával lehet.

(8) Az önkormányzat kültagként saját nevének betéti társaság, cég nevében történő feltüntetéséhez nem járul hozzá.

(9) Az önkormányzati törzsvagyon állagának megőrzéséről, üzemeltetéséről a képviselő-testület, a polgármesteri hivatal, a gazdasági ellátó szervezet, az önkormányzat intézményei, illetőleg e vagyontárgyakat üzemeltető gazdasági társaságok útján gondoskodik.

(10) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak hasznosítására irányuló jogügyletek megkötése esetén a jognyilatkozat megtételére jogosult személy köteles a szerződésben foglaltak teljesítését folyamatosan figyelemmel kísérni.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

5. § (1) Az önkormányzati vagyont 1 000 000 Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. A versenytárgyalás részletes szabályait e rendelet 4.számú melléklete tartalmazza.

(2)^[3]

(3) A szerződés megkötésére a polgármester jogosult.

(4) Az önkormányzat képviselő-testülete ellenőrzi a nyilvános értékesítést, hasznosítást.

(5) Az 5 000 000 Ft értékhatár feletti vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra vonatkozó szerződéseket az Áht. 15/B. § (1) szerinti tartalommal kötelező közzétenni a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. A közzétételről a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján. Az értékbecslést az önkormányzat által felkért független külső értékbecslő végzi.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

7. § Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát a polgármester gyakorolja. Az önkormányzat jogi képviseletének biztosításáról a polgármester gondoskodik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes, vagy kedvezményes átruházása, követelés elengedése

8. § (1)^[4]

(2) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

A felajánlott vagyon elfogadása

9. § (1) Ha a vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, ezt a lemondásban megnevezett vagyonkezelő elfogadhatja, feltéve, hogy képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

(2) Az önkormányzat részére egymillió forint értékhatár felett ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásához szükség van a képviselő-testület jóváhagyására.

Rendelkezés az önkormányzati vagyonnal

10. § A képviselő-testület hatáskörébe tartoznak az alábbi, vagyonhasznosításra vonatkozó döntések, értékhatártól függetlenül:

a) az önkormányzat tulajdonát képező vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása,

b) ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történő kijelölése,

c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történő kijelölése, valamint pénzbeli és apport befektetése társaságokba,

d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása,

e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása,

f) kezesség vállalása, egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása,

g) gazdasági és közhasznú társaság alapítása,

h) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok támogatása.

11. § (1) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó egyéb döntések értékhatártól függően az önkormányzat és szervei, valamint a vagyonkezelők hatáskörébe tartoznak.

(2) A képviselő-testület hatáskörébe tartozik

a) 1 000 000 Ft feletti vagyontárgy vásárlása,

b) 1 000 000 Ft értékhatár felett a vagyontárgy értékesítése, a vagyon használatának, illetve a hasznosítás jogának átengedése, cseréje, biztosítékul adása és egyéb módon való megterhelése,

c) behajthatatlan követelések törlése, 300 000 Ft. értékhatár felett.

(3) A polgármester hatáskörébe tartozik

a) az önkormányzati vagyon nyilvános értékesítésének, hasznosításának ellenőrzése,

b) a biztosítási szerződések megkötésének véleményezése,

c) a képviselő-testület által értékesítésre kijelölt, 1 000 000 Ft. értékhatár alatti ingatlan elidegenítése, használatának, illetve hasznosítási jogának átengedése, biztosítékul adása, egyéb módon történő megterhelése,

d) 100 000 Ft-tól 1 000 000 Ft értékhatárig ingó vagyontárgy adásvételének engedélyezése, gépkocsik adásvétele, valamint az éves költségvetésben jóváhagyott beszerzések engedélyezése,

e) 1 000 000 Ft. értékhatár alatt, ellenérték nélkül felajánlott vagyon elfogadásának jóváhagyása,

f) behajthatatlan követelések törlése 30 000 Ft és 300 000 Ft között.

g) a hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján a vagyonhasznosítási jogügyletek megkötésére,

h) megkötni a nem intézményi használatban lévő bérleti szerződéseket,

i) megkötni – a gazdasági és vagyonbizottság véleményének figyelembevételével – a biztosítási szerződéseket.

(4) A vagyonkezelő szervezet vezetőjének hatáskörébe tartozik a polgármester véleményezésével

a) a közszolgáltatáshoz nélkülözhető vagyon – két évet meg nem haladó – határozott időtartamú bérbeadás útján történő hasznosítása,

b) a használatában, kezelésében lévő, 100 000 Ft értéket meg nem haladó ingó vagyontárgyak, vagyonértékű jog stb. értékesítése,

c) 30 000 Ft – a számviteli szabályok szerint számított – egyedi értéket meghaladó elavult ingóságok értékesítése.

(5) A vagyonkezeléssel kapcsolatos beszámolót az éves és a féléves beszámolóval egyidejűleg kell a Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjének megtenni a Képviselő-testület felé.

Az önkormányzati vagyonkezelők jogállása^[5]

11/A. § (1)  Az önkormányzati vagyonkezelőt illető használat joga a (2) bekezdésben foglaltak kivételével ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti, de az önkormányzati vagyonkezelő köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint a tulajdonost a vagyontárgy után terhelő pénzügyi kötelezettségeket.

(2) Gazdasági társaság, közhasznú társaság vagyonkezelésébe adott közmű után díjat kell fizetni.

(3) Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak:

a) A kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznának szedésére, a birtokvédelemre.
b) A közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak meghatározott időre történő bérbeadására, egyéb hasznosítására.
c) A kezelésükben lévő ingó vagyontárgyak e rendeletben szabályozott módon történő elidegenítésére.
d) A vagyontárgyak megterheléséhez a képviselő- testület engedélye kell.
e) A vagyonkezelő szervezetek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemelésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat normatív bevételeikből, a hasznosításból és a felmerülő támogatásokból származó bevételek terhére ellátni.

f) A vagyonkezelő szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

g) A polgármester a vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetőit e feladatuk ellátásáról rendszeresen, külön is beszámoltathatja.

(4)    A vagyonkezelői jog ellenértékét a Képviselő-testület határozza meg.

(5)  A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározása során figyelembe kell venni az adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetés költségeit, a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó, valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás alapján előírt önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

Vagyonkezelési jog megszerzésének és gyakorlásának feltételei^[6]

11/B. § A vagyonkezelési jog akkor adható át, ha a vagyonkezelői jog jogosultja vállalja:

a) a vagyonelem közfeladat ellátására vagy a közfeladat ellátásához kapcsolódó tevékenységhez történő használatát,
b) a vagyonelem értékcsökkenésével arányos mértékű állagmegóvási, karbantartási munkák elvégzését,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyonelemhez kapcsolódó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését,

d) a szerződés teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

e) a vagyonkezelői jog megszerzéséhez kapcsolódó költségek viselését,

f) a vagyonelemhez kapcsolódó terhek és kötelezettségek viselését.

Vagyonkezelői jog ellenőrzése^[7]

11/C. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság (a továbbiakban: pénzügyi bizottság) ellenőrzi.

(2) A pénzügyi bizottság jogosult:

a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó közérdekből nyilvános adat megismerésére és okiratba betekintésre,

(3) A vagyonkezelő jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(4) A vagyonkezelő köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére, a rendelkezésre bocsátott dokumentum teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(5) A pénzügyi bizottság az ellenőrzés megállapításairól készített összefoglaló jelentést köteles a soron következő Képviselő - testületi ülésre beterjeszteni.

III. Záró rendelkezések

12. § (1) E rendelet 2004. év november hó 1. napján hatályba. Hatálybalépésének időpontjával a 7/1995. (III. 29.) rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről az SZMSZ előírásai szerinti helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

^[8]1.  melléklet az 5/2004. (IX. 17.) önkormánmyzati rendelethez

Forgalomképes törzsvagyon

2.  melléklet az 5/2004. (IX. 17.) önkormánmyzati rendelethez

Forgalomképtelen törzsvagyon

3.  melléklet az 5/2004. (IX. 17.) önkormánmyzati rendelethez

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

4.  melléklet az 5/2004. (IX. 17.) önkormánmyzati rendelethez

A vagyonhasznosításról

A rendelet e mellékletének célja, hogy megállapítsa a versenytárgyalás szabályait és ezzel biztosítsa a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a verseny tisztaságának védelmét.

A hatálya a szerződés megkötésére irányuló versenytárgyalásra terjed ki.

Versenytárgyalás az, amikor a kiíró a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban közli, hogy több ajánlattevőtől kér ajánlatot és megjelöli az ajánlatok benyújtásának határidejét, valamint elbírálásának időpontját is.

E rendelet alkalmazásában

a) kiíró:az önkormányzat és intézményei;

b) ajánlattevő: a gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személy és magánszemély, ideértve ezek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságait is.

A versenytárgyalás típusai

A versenytárgyalás nyilvános vagy zártkörű.

-  Zártkörű versenytárgyalást kell tartani, ha a nyilvánosság nyomós közérdeket sértene.

-  Zártkörű versenytárgyalást lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők alkalmasak.

A versenytárgyalás meghirdetése

A nyilvános versenytárgyalást megyei napilapban meg kell hirdetni.

A zártkörű versenytárgyalásról az érdekelt ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül kell tájékoztatni.

A versenytárgyalást meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel és a szerződés teljesítését biztosító anyagi fedezettel rendelkezik.

A versenytárgyalást a szolgáltatás egészére vagy részére lehet meghirdetni.

A versenytárgyalást két fordulóban is meg lehet hirdetni. A második fordulóban a kiválasztott ajánlattevők az első fordulóban vállalt feltételek alapul vételével vesznek részt.

A kiíró az első fordulóban olyan adatokat tartalmazó ajánlatokat is kérhet, amelyekből meg tudja állapítani, hogy az ajánlattevő teljesítőképessége, eddigi tevékenysége, szakismerete, valamint megbízhatósága és pénzügyi helyzete alapján alkalmas-e a felhívásban megjelölt szolgáltatás teljesítésére.

A versenytárgyalási felhívás

A kiíró a versenytárgyalási felhívásban valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani, és a felhívás tartalmát úgy meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatokat tehessenek.

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

-  a szolgáltatás pontos meghatározását, ideértve annak műszaki, kereskedelmi, jogi feltételeit is;

-  a teljesítés helyét és legkésőbbi határidejét;

-  az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket;

-  az ajánlatok benyújtására, felbontási helyére és idejére, valamint az elbírálásra vonatkozó időpontokat és szempontokat.

Ha a kiíró az ajánlatok elkészítéséhez részletes dokumentációt bocsát rendelkezésre, úgy a versenytárgyalási felhívásban meg kell jelölni a dokumentáció beszerzésének helyét és feltételeit is. A kiíró biztosítani köteles, hogy a versenytárgyalás meghirdetésének időpontjában a dokumentáció rendelkezésre álljon.

Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot a versenytárgyalási felhívásban úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontok között legalább harminc nap  különbség legyen.

A versenytárgyalási biztosíték

A versenytárgyaláson való részvétel versenytárgyalási biztosíték (a továbbiakban: biztosíték) adásához köthető, amelyet az ajánlat megküldésével kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

Az ajánlattevő az ajánlati kötöttségének ideje alatt az ajánlatát visszavonhatja, de ebben az esetben a biztosítékot elveszti és az a kiírót illeti meg. Egyébként a biztosítékot a versenytárgyalási felhívás visszavonása, illetőleg az ajánlatok érvénytelenségének megállapítása, valamint elbírálása után vissza kell adni, kivéve ha a versenytárgyalási felhívás szerint az a megkötött szerződést biztosító mellékkötelezettséggé válik.

A versenytárgyalási felhívás visszavonása

A kiíró a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt időpontig visszavonhatja. A felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

A versenytárgyalási felhívás visszavonása esetén - ha a részletes dokumentáció rendelkezésre bocsátása ellenérték fejében történt - a kiíró az ellenszolgáltatás visszafizetésére, az ajánlattevők pedig a dokumentáció visszaadására kötelesek.

A versenytárgyalási ajánlat

A versenytárgyalásra beküldött ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes nyilatkozatát különösen:

-  a versenytárgyalási felhívás feltételeire;

-  a szolgáltatás megvalósítására;

-  az igényelt ellenszolgáltatás összegére.

A biztosíték kikötésekor az ajánlattevőnek igazolnia kell, hogy a biztosítékot a kiíró rendelkezésére bocsátotta.

Az ajánlattevő az ajánlatban közölt egyes adatok nyilvánosságra hozatalát megtilthatja. Az ajánlattevő a nevének, az általa igényelt ellenszolgáltatásnak és a teljesítési határidőnek a nyilvánosságra hozatalát nem tilthatja meg.

Az ajánlatot zártan kell benyújtani és fel kell tüntetni az adott versenytárgyalásra utaló jelzést.

A versenytárgyalás során az ajánlattevő az ajánlatához a kiíró által - a versenytárgyalásra vonatkozó felhívásban - közölt elbírálási időpontot követő harminc napig kötve marad, kivéve, ha a kiíró az elbírálási időpontban valamelyik ajánlattevővel szerződést kötött vagy közölte, hogy egyik ajánlattevővel sem kíván szerződést kötni.

A versenytárgyalási ajánlatok ismertetése

Az ajánlatok felbontására meg kell hívni az ajánlattevőket és ismertetni kell nevüket, székhelyüket, valamint az ajánlatok lényeges tartalmát, azon adatok kivételével, amelyeknek nyilvánosságra hozatalát az ajánlattevő megtiltotta.

Az ajánlatok felbontásánál csak a kiíró és az ajánlattevők, továbbá a kiíró által meghívottak lehetnek jelen.

A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.

Érvénytelen az ajánlat, ha:

-  olyan ajánlattevő nyújtotta be, amelyik nem jogosult részt venni a versenytárgyaláson;

-  azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be;

-  a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta a kiíró rendelkezésére;

-  az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.

Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.

A versenytárgyalási ajánlatok elbírálása

Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet.

A benyújtott ajánlatok a kiíró hozzájárulásával sem módosíthatók.

A kiírónak az ajánlatok elbírálására vonatkozó döntés kihirdetésére az ajánlattevőket meg kell hívni. A kihirdetésen jelen nem levő ajánlattevőket a döntésről haladéktalanul írásban értesíteni kell.

Ha a kiíró valamelyik ajánlattevő ajánlatát elfogadja, a szerződés létrejöttének időpontja

-  a jelenlevő ajánlattevő esetében az írásba foglalt döntés kihirdetése és egyidejű átadása;

-  jelen nem levő ajánlattevő esetében a döntés hozzá történő megérkezésének a napja.

Ha a kiíró egyik ajánlattevő ajánlatát sem fogadja el és a részletes dokumentációt ellenérték fejében bocsátotta rendelkezésre, úgy e vonatkozásban a versenytárgyalási felhívás visszavonására meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

A kiíró az ajánlatokat kizárólag az elbírálásra használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodnia.

Az ajánlattevő a kiírótól az ajánlat kidolgozásáért térítést nem igényelhet.

5.  melléklet az 5/2004. (IX. 17.) önkormánmyzati rendelethez^[11]

Csárdaszállás Község Önkormányzata kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősíti az üzemeltetésre átadott vízi - közmű vagyont, amelynek részletezése a Békés Megyei vízművek Zrt. és Csárdaszállás Község Önkormányzata által megkötött vagyonkezelési és üzemeltetési szerződésben, valamint az ahhoz tartozó mellékletekben található.