Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésben, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésben, a 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet tárgyi hatálya Csárdaszállás Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

a) ingatlan és ingó vagyonra,

b) immateriális javakra,

c) az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra,

d) értékpapírokra,

e) követelésekre,

f) gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre,ezek hasznosítására, elidegenítésére, megterhelésére, vagyonkezelésbe adására, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba történő apportálására terjed ki.

2. § A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati lakások és helyiségek bérletét és elidegenítését szabályozó önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére.

2. Az Önkormányzati vagyon elemei

3. § (1) Az Önkormányzat vagyona:

a) az 1. mellékletben meghatározott forgalomképtelennek minősített vagyon,

b) a 2. mellékletben meghatározott közfeladat ellátását szolgáló korlátozottan forgalomképes vagyon,

c) a 3. mellékletben meghatározott forgalomképes üzleti vagyon,

(2) Csárdaszállás Községi Önkormányzata kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősíti az üzemeltetésre átadott vízi-közmű vagyont, amelynek részletezése a Békés Megyei vízművek Zrt. és Csárdaszállás Községi Önkormányzata által megkötött vagyonkezelési és üzemeltetési szerződésben, valamint az ahhoz tartozó mellékletekben található.

3. Vagyongazdálkodási terv

4. § (1) Az Önkormányzat közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terve tartalmazza a vagyon kezelésére, hasznosítására, fejlesztésre, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat, ezek végrehajtásának eszközeit, módjait, időbeli ütemezését.

(2) A vagyongazdálkodási tervet 2 évenként felül kell vizsgálni.

4. Tulajdonosi jogok gyakorlása

5. § A Polgármester átruházott hatáskörben dönt

a) az önkormányzati vagyontárgy 1 évet meg nem haladó időtartamú hasznosításáról nettó 500.000 Ft/év bérleti díj értékhatárig.

b) Az önkormányzati követelések behajtása során részlefizetés engedélyezéséről legfeljebb 1 év időtartamig, 1 millió Ft értékhatárig.

c) Mezőgazdasági termények, termékek és szaporulatok értékesítéséről, szerződésenként nettó 2 millió forint értékhatárig.

d) Előállított termékek használatba adásáról kötelező feladatot ellátó költségvetési szervek és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok részére, 500 ezer Ft egyedi értékhatárig.

e) Az önkormányzati vagyont érintő közműszolgáltatók fejlesztéseinél a tulajdonosi nyilatkozat megtételéről.

f) Jogosult az önkormányzati ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára szolgalmi jogot, vezeték jogot és használati jogot alapítani 1 millió forint értékhatárig.

g) Tulajdonosi hozzájárulást adni az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanokat érintő átalakításhoz, beruházáshoz, fejlesztéshez, amennyiben az elvégezni kívánt munkálatok nem építési engedély-kötelesek.

h) Ingatlanra bejegyzett jelzálog, vagy elidegenítési és terhelési tilalom Önkormányzatot megillető jogainak a gyakorlása.

i) Az önkormányzati követeléseket engedményezéssel, vagy tartozásátvállalással kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele 500.000,- Ft értékhatárig.

j) Az Önkormányzat tényleges vagy várományos vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötése, 1 millió Ft értékhatárig.

k) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján hitelezői jognyilatkozatok megtétele 1 millió Ft értékhatárig.

l) Az önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásban - amennyiben a rendelet szerint az ingatlan hasznosításáról a Képviselő-testület hoz döntést, ezen testület határozatában foglalt felhatalmazás alapján - tulajdonost megillető jogok gyakorolásáról.

m) Ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételéről.

5. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. § (1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon elidegenítésére, hasznosítására, vagyonkezelésére, haszonbérletbe adására, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét meg kell határozni.

(2) A vagyontárgy értéke megállapításának módjai

a) ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy jellemző tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára,

b) ingatlanok értékesítése, vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján.

(3) Ingatlanok értékesítése, megterhelése esetében forgalmi értékbecslésben meghatározott értéknél alacsonyabb nem lehet a vételár.

7. § A vagyontárgy feletti rendelkezési jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

8. § Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

6. A vagyontárgy forgalomképességének változása átminősítésse

9. § Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a törzsvagyoni minősítés fenntartása az adott vagyontárgy esetében a továbbiakban nem indokolt, a Képviselő-testület a vagyontárgy törzsvagyoni minősítését megváltoztathatja.

7. Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása

10. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével versenyeztetési eljárás útján a legmagasabb összegű ajánlat értékelési szempontja alapján történik, vagy összességében a legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja alapján történik.

(2) Mellőzhető a versenyeztetés amennyiben

a) az ingatlanvagyon egyedi forgalmi értéke nem éri el a nettó 2 millió Ft-ot,

b) ingó vagyon egyedi forgalmi értéke nem éri el a nettó 1 millió Ft-ot,

c) mezőgazdasági termények, termékek szaporulat együttes forgalmi értéke nem éri el a nettó 2 millió Ft-ot,

d) a telek-kiegészítésként történő ingatlanértékesítés esetén, amennyiben a telekrészlet kizárólag egy önálló ingatlanhoz csatolható, a telekrész egyedi forgalmi értéke nem éri el a nettó 1 millió Ft-ot, és annak nagysága nem haladja meg az egész ingatlan területének 20%-át.

11. § (1) Az önkormányzati vagyon hasznosítása a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével versenyeztetési eljárás útján a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy összességében a legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja alapján történik.

(2) Mellőzhető a versenyeztetés, amennyiben

a) a vagyonelemek hasznosítása szerződésenként nettó 1 millió Ft/év bérleti díj értékhatárig, és a hasznosítás időtartama nem haladja meg az 1 évet,

b) termőföldek haszonbérletbe adása esetén, a haszonbérleti jogviszony azonos feltételek melletti meghosszabbításánál, ha a módosítás időtartama nem haladja meg az 5 évet.

c) kizárólagos vagy többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság részre ingatlan vagy ingó vagyon hasznosítása.

8. Az önkormányzati vagyonkezelők jogállása

12. § (1) Az önkormányzati vagyonkezelő a használatában lévő önkormányzati vagyonnal közfeladatai ellátásának sérelme nélkül a törvények és e rendelet korlátai között önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzati vagyonkezelőt illető használat joga a (3) bekezdésben foglaltak kivételével ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti, de az önkormányzati vagyonkezelő köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint a tulajdonost a vagyontárgy után terhelő pénzügyi kötelezettségeket.

(3) Gazdasági Társaság, közhasznú társaság vagyonkezelésében lévő közmű utáni használati jogért díjat kell fizetni.

(4) Önkormányzati vagyonkezelő a Képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget, teljesíthet alapítványi hozzájárulást.

13. § Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak:

a) A kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznának szedésére, a birtokvédelemre.

b) A közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak meghatározott időre történő bérbeadására, egyéb hasznosítására.

c) A kezelésükben lévő ingó vagyontárgyak e rendeletben szabályozott módon történő elidegenítésére.

d) A vagyontárgyak megterheléséhez a képviselő-testület engedélye kell.

e) A vagyonkezelő szervezetek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemelésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat normatív bevételeikből, hasznosításból és a felmerülő támogatásokból származó bevételek terhére ellátni.

f) A vagyonkezelő szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

g) A polgármester és az Ügyrendi és Pénzügyi Bizottság (a továbbiakban: pénzügyi bizottság) a vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetőit e feladatuk ellátásáról rendszeresen, külön is beszámoltathatják.

14. § Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot visszterhes vagyonkezelői szerződéssel adja át a vagyon kezelőjének.

15. § A vagyonkezelői jog ellenértékét a Képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.

16. § A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározása során figyelembe kell venni a vagyonkezelésbe adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetés költségeit, a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó, valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás alapján előírt, önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

9. Vagyonkezelési jog megszerzésének és gyakorlásának feltételei

17. § A vagyonkezelési jog akkor adható át, ha a vagyonkezelői jog jogosultja vállalja, hogy:

a) a vagyonelemet közfeladat ellátására vagy a közfeladat ellátásához kapcsolódó tevékenységhez használja,

b) a vagyonelem értékcsökkenésével arányos mértékű állagmegóvási, karbantartási munkák elvégzését,

c) a vagyonkezelésbe vett vagyonelemhez kapcsolódó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését,

d) a szerződés teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,

e) a vagyonkezelői jog megszerzéséhez kapcsolódó költségek viselését,

f) viseli a vagyonelemhez kapcsolódó terheket és kötelezettségeket

10. Vagyonkezelői jog ellenőrzésére vonatkozó szabályok

18. § A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését a pénzügyi bizottság ellenőrzi.

19. § (1) A pénzügyi bizottság jogosult:

a) a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó közérdekből nyilvános adat megismerésére és okiratba betekintésre,

(2) A vagyonkezelő jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

(3) A vagyonkezelő köteles:

a) az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,

b) az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,

c) az ellenőrzést végző kérésére, a rendelkezésre bocsátott dokumentum teljességéről nyilatkozni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,

e) az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

(4) A pénzügyi bizottság az ellenőrzés megállapításairól készített összefoglaló jelentést köteles a soron következő Képviselő-testületi ülésre beterjeszteni.

11. Önkormányzati vagyon ingyenes átengedése

20. § Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat a Képviselő-testület döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján adhatja ingyenes használatba.

21. § (1) Az ingyenes használatra vonatkozóan használati szerződést kell kötni.

(2) Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő tényleges költségek, a használt területtel arányos részét meg kell térítenie.

(3) A használót az ingatlan rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan az alábbi főköltségek terhelik:

a) az általa használt helyiségek rendeltetésszerű használata, állagának megóvása, belső felújítása és karbantartása;

b) a közös használatú helyiségek közüzemi díjainak megfizetése a használó és a használatba adó között létrejött - megállapodás alapján;

c) A Képviselő-testület az ingyenes használatba adásról hozott döntésében az előző pontokban meghatározottakon felül további költségek viselését is előírhatja a használó részére.

12. A versenyeztetési eljárás

22. § A versenyeztetési eljárást az Önkormányzat versenyeztetési szabályzatban leírtak szerint kell lefolytatni.

13. Záró rendelkezések

23. § (1) Ez a rendelet 2018. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Csárdaszállás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2004. (IX. 17.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 12/2018. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez

Csárdaszállás Községi Önkormányzat forgalomképtelen vagyoni elemei

2. melléklet a 12/2018. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez

Csárdaszállás Községi Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyoni elemei

3. melléklet a 12/2018. (VIII. 29.) önkormányzati rendelethez

Csárdaszállás Községi Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyoni elemei