Edelény Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2016.(V.26.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről
Hatályos: 2016. 06. 01- 2018. 07. 19Edelény Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2016.(V.26.) önkormányzati rendelete
Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről
2016-06-01-tól 2018-07-19-ig
Edelény Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) és (3) bekezdésében, az 58. § (2) bekezdésében, valamint a 2. melléklet o) és p) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § () bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
Edelény Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014.(XII.17.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 1.1.11. pontjában biztosított véleményezési jogkörben eljáró Humánpolitikai Bizottság, és
Edelény Város Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014.(XII.17.) önkormányzati rendelet 1. melléklet 2.18 és 2.20 pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pénzügyi és Ügyrendi bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed az Edelény Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló valamennyi lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.
(2) A lakások, illetve a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről a képviselő-testület dönt.
II. fejezet
A lakások elidegenítésének szabályai
1. Általános rendelkezések
2. §
(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat
a) a bérlő részére elővásárlási jog alapján,
b) üres állapotban versenytárgyalás útján
lehet elidegeníteni.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a képviselő-testület dönt a lakás értékesítésének a feltételeiről.
(3) A lakás vételára – a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 52. §-a figyelembevételével – független értékbecslő által elkészített, három hónapnál nem régebbi szakvéleményben foglaltak alapján a képviselő-testület által megállapított, vagy annál magasabb összegben meghatározott forgalmi érték, kivéve a 6. § (3) bekezdését.
2. Elővásárlási jog alapján történő értékesítés
3. §
(1) A képviselő-testület az Ltv. 49. §-ában biztosított elővásárlási jog jogosultja részére kérelem alapján, vagy a bérbeadó kezdeményezésére a rendeletben foglaltak szerint értékesíti a lakást, amennyiben az adott lakásra érvényes bérleti jog áll fenn.
(2) Az önkormányzat az elővásárlási jog jogosultja által benyújtott vételi nyilatkozat beérkezésétől számított 60 napon belül megküldi a jogosultnak az adásvételre vonatkozó szerződéses nyilatkozatot.
(3) A szerződéses nyilatkozatnak tartalmaznia kell:
a) a lakás legfontosabb ingatlan-nyilvántartásban is fellelhető és más jellemző adatait,
b) a lakás műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást,
c) a lakás forgalmi értékét, vételárát, az azok kialakítása során figyelembe vett tényezőket, valamint a fizetési feltételeket.
(4) Ha az elővásárlási jog jogosultja az önkormányzat szerződéses nyilatkozatát elfogadja, az adásvételi szerződést a (3) bekezdés szerinti nyilatkozattétel átvételétől számított 60 napon belül vele meg kell kötni. A bérbeadó a szerződéses nyilatkozathoz 60 napig van kötve. A bérbeadó az érdekelt kérelmére – indokolt esetben – a nyilatkozattételre és a szerződés megkötésére előírt határidőt egy alkalommal legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.
4. §
(1) Az elővásárlási joggal érintett lakások értékesítése esetében a lakás vételárának meghatározására a rendelet 2. § (3) bekezdése az irányadó.
(2) Az értékbecslő által megállapított forgalmi értéket csökkenteni kell a bérlőnek az öt évre visszamenőlegesen a lakásra fordított, igazolható, az önkormányzattal előzetesen egyeztetett és az önkormányzat által jóváhagyott, az önkormányzat által meg nem térített értéknövelő beruházásainak értékével. A beruházások értékelése során figyelemmel kell lenni az értékcsökkenési leírásnak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1-2. mellékleteiben rögzített szabályaira és a leírási kulcsok mértékére.
(3) A lakások elidegenítése során a vételár megfizetése történhet egy összegben, vagy részletfizetés is engedélyezhető. A részletfizetési kedvezmény időtartama legfeljebb 15 év lehet.
(4) Ha a vevő az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg vállalja a teljes vételár megfizetését, részére a vételárból 5% kedvezményt kell biztosítani.
(5) Részletfizetés esetén a vételár 20%-át a szerződés megkötésekor, a fennmaradó vételárrészt pedig legfeljebb 15 év alatt, havonta egyenlő részletekben kell megfizetni, minden hónap utolsó napjáig.
(6) A részletfizetés annak teljes időtartama alatt kamatmentes.
(7) Amennyiben a vevő részletfizetés esetén a szerződésben vállalt futamidő lejárata előtt kiegyenlíti a fennmaradó teljes vételárrészt, abból 10% kedvezmény illeti meg.
(8) Amennyiben a lakás elidegenítése részletfizetési kedvezmény biztosításával történt, és a vevő elmulasztja legalább három havi törlesztőrészlet kiegyenlítését, elveszíti a részletfizetés lehetőségét, és a teljes fennmaradó vételárrész megfizetése egy összegben válik esedékessé.
5. §
(1) Amennyiben a lakás értékesítése részletfizetés lehetőségének biztosítása mellett történik, az ingatlan-nyilvántartásba
a) 200.000,-Ft-ot meg nem haladó vételárú ingatlan esetében a vevő részére a tulajdonjogot, az önkormányzat javára jelzálogjogot, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat,
b) 200.000,-Ft-ot meghaladó vételárú ingatlan esetében tulajdonjog-fenntartással történő értékesítés tényét
kell bejegyeztetni.
(2) Az ingatlan harmadik fél általi további megterhelése csak a képviselő-testület hozzájárulásával lehetséges.
(3) Öröklés, tartási, életjáradéki szerződés, valamint volt házastársak, illetve testvérek közös tulajdonának megszüntetése esetén, amennyiben a jogügylet folytán a fizetési kötelezettséget vállaló személyében változás következik be, a tartozás összege a meglévő szerződés szerinti feltételekkel és a képviselő-testület hozzájárulásával átvállalható.
3. Elővásárlási joggal nem érintett, üresen álló lakások értékesítése
6. §
(1) Az üresen álló lakások elidegenítése érdekében az ingatlant nyilvános versenytárgyalás útján történő értékesítésre kell meghirdetni.
(2) A versenytárgyalás lebonyolítása során az Edelény Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól szóló 29/2012.(IX.12.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Vagyonrendelet) 1. mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat ötödik részében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A lakás vételárának a nyilvános versenytárgyalás során tett legmagasabb összegű ajánlatot kell tekinteni.
(4) A versenytárgyalás során a vételárnak csak egy összegű megfizetése lehetséges, részletfizetési kedvezmény nem engedélyezhető.
(5) Amennyiben a versenytárgyalás eredménytelenül zárul, 3 hónapon belül meg kell ismételni. Ha a második versenytárgyalás is eredménytelen, további 3 hónapon belül, de legfeljebb az első tárgyalástól számított 6 hónapon belül új tárgyalást kell tartani. Abban az esetben, ha mindhárom versenytárgyalás eredménytelenül zárul, a lakás értékesítésére nyilvános pályázatot kell kiírni.
7. §
(1) A pályázat kiírása és elbírálása során a Vagyonrendelet 1. mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat második, harmadik és negyedik részében foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A pályázat útján értékesített lakóingatlan vételárának kiegyenlítésére legfeljebb 5 éves időtartamra kamatmentes részletfizetési kedvezmény biztosítható.
(3) A pályázatok elbírálása során a tulajdonosi jog gyakorlója a következő szempontok alapján egyedi döntést hoz:
a) legmagasabb összegű árajánlat,
b) legmagasabb összegű saját erő,
c) legrövidebb futamidő,
d) igazolt jövedelmi viszonyok.
(4) A Vagyonrendelet 10. § alapján
a) 500 ezer forintig terjedő vagyonügyletben a polgármester is,
b) 500 ezer forintot meghaladó vagyonügyletben a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján csak a képviselő-testület
hozhat döntést.
III. fejezet
A nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályai
1. Általános rendelkezések
8. §
(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket
a) a bérlő részére elővásárlási jog alapján,
b) üres állapotban versenytárgyalás útján
lehet elidegeníteni.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó, nem lakás céljára szolgáló helyiségek vonatkozásában a képviselő-testület dönt az ingatlanok értékesítésének a feltételeiről.
2. Elővásárlási jog alapján történő értékesítés
9. §
A képviselő-testület az Ltv. 58. § (1) bekezdésében biztosított elővásárlási jog alapján a bérlő részére kérelem alapján, vagy a bérbeadó kezdeményezésére a rendeletben foglaltak szerint értékesíti a helyiséget, amennyiben arra érvényes bérleti jog áll fenn.
10. §
(1) A helyiségek vételára – az Ltv. 58. §-ának figyelembevételével – a független értékbecslő által elkészített, három hónapnál nem régebbi szakvéleményben foglalt forgalmi értékkel egyezik meg, vagy attól magasabb összeg lehet. A vételárból kedvezmény nem biztosítható.
(2) A helyiségek elidegenítése során a vételár megfizetése történhet egy összegben, vagy részletfizetés is engedélyezhető. A részletfizetési kedvezmény időtartama legfeljebb 1 év lehet.
(3) Amennyiben a helyiség elidegenítése részletfizetési kedvezmény biztosításával történik, a vevő köteles az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg megfizetni a teljes vételár legalább 50%-át, a fennmaradó vételárrész kiegyenlítésére legfeljebb 1 éven belül, havi egyenlő részletekben van lehetőség.
(4) A részletfizetés annak teljes időtartama alatt kamatmentes.
(5) Amennyiben a helyiség elidegenítése részletfizetési kedvezmény biztosításával történt, és a vevő elmulasztja legalább három havi törlesztőrészlet kiegyenlítését, elveszíti a részletfizetés lehetőségét, és a teljes fennmaradó vételárrész megfizetése egy összegben válik esedékessé.
11. §
Részletfizetés esetén az értékesítés a tulajdonjog fenntartásával történik, amit az ingatlan-nyilvántartásban is rögzíteni kell. Az ingatlan tulajdonjogának átruházása csak a teljes vételár kiegyenlítését követően történhet meg.
3. Elővásárlási joggal nem érintett, üresen álló helyiségek értékesítése
12. §
(1) Üresen álló helyiségek elidegenítése csak nyilvános versenytárgyalás útján, a legmagasabb összegű ajánlatot tevő részére történhet.
(2) A versenytárgyalás lebonyolítása során a Vagyonrendelet 1. mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat ötödik részében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A helyiségek értékesítése során a vételár megfizetése csak egy összegben történhet, részletfizetési kedvezmény nem biztosítható.
IV. fejezet
Záró rendelkezések
(1) Ez a rendelet 2016. június 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló 7/1994.(IV.26.) önkormányzati rendelet.
Vártás József Molnár Oszkár
jegyző polgármester
Kihirdetési záradék:
Kihirdetve Edelény Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014.(XII.17.) önkormányzati rendelet 43. § (1) bekezdése szerint az Edelényi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2016. május 26. napján.
Vártás József
Jegyző