Izsófalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2002. (X. 17.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzat megalkotásáról

Hatályos: 2002. 11. 01

Izsófalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2002. (X. 17.) önkormányzati rendelete

Helyi Építési Szabályzat megalkotásáról

2002.11.01.

Izsófalva Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1997.évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, illetve annak módosításáról szóló 1999.évi CXV. törvény értelmében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § [A rendelet hatálya]

Jelen rendelet hatálya Izsófalva nagyközség teljes közigazgatási területére kiterjed.

2. § (1) Az 1. §-ban meghatározott területen belül területet felhasználni, továbbá telket alakítani, rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni az általános hatósági előírások és jelen rendelet, valamint a Településszerkezeti Terv Leírása és Településszerkezeti Terv együttes alkalmazásával szabad.

(2) A település területfelhasználásának szabályozását és az egyes területfelhasználási egységek funkcionális meghatározását a Településszerkezeti Terv és a Településszerkezeti Terv Leírása tartalmazza.

3. § Az egyes területfelhasználási egységek övezeti szabályozását a Szabályozási Terv és jelen Helyi Építési Szabályzat határozza meg.

4. § Az igazgatási és belterületi határokról a Településszerkezeti Terv és Településszerkezeti Terv Leírása határoz.

5. § (1) A rendelet hatálya alá eső területen minden építési telekre a közterületről vagy magánútról a gépjárművel közvetlenül történő megközelítést biztosítani kell.

(2) A területfelhasználási egységhez, az azon lévő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges rendeletben meghatározott mértékű járműtároló szinteket, nem tárolás célját szolgáló várakozó helyeket és a rendszeres teherszállításhoz szükséges rakodóhelyeket biztosítani kell.

(3) Ha az előírt számú várakozóhely saját építési telken belül nem alakítható ki, úgy az építési hatóság a területfelhasználást és beépítést akkor is engedélyezheti, ha az építtető a tervezett területfelhasználástól, beépítéstől – legfeljebb 500 méteres távolságon belül – a szükséges várakozóhely számot a közterületek közlekedésre szánt területének parkolási célra kijelölt területén, illetve a közforgalom céljára átadott magánutak területe egy részének felhasználásával, az út kezelőjének hozzájárulásával biztosítja.

6. § [A telkek beépítésének feltételei]

(1) Az egyes építési övezetekben előírt közműellátottság megléte az építés feltétele.

(2) Az egyes építési övezetekben építési engedélyt kiadni – a zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés kivételével – csak a teljes közműhálózat kiépítése, vagy az azokat pótló berendezések megléte esetén lehet.

(3) Szennyvízelvezetés szolgáltatásának igénybevétele a használatbavételi engedély kiadásának időpontjától kötelező. Amennyiben a szennyvízkezelés zárt rendszerű egyedi szennyvíztározóban történik, ennek üzembe helyezését szintén a használatbavétel feltételeként kell kezelni.

(4) Valamennyi övezetben elhelyezhetők:

- a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik, a külön jogszabályok keretei között,
- a köztárgyak,
- a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építmények,
- a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak,
- a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.
(5) A tervezett földmunkák előtt szükséges a terv által érintett (még beépítetlen) nagyobb összefüggő területek régészeti lelőhelyeinek topográfiai meghatározása, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárása, azok anyagának megfelelő elhelyezése.

7. § [Építéshatósági eljárások]

(1) A jelen rendelet hatálya alá eső területen az engedélyköteles építési munkák körét az egyes építményekkel, építési munkákkal, tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-a tartalmazza.

(2) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

- Az építmények közterületről és közterületként használt területekről látszó homlokzati felületein az 2 m2-nél nagyobb reklámfelület csak építési engedéllyel létesíthető. Az építési engedélyezési tervnek tartalmaznia kell a reklámhordozó műszaki terveit, ill. a homlokzati tervrajzot.
- Ha a helyi értékvédelemre javasolt épületek és a településképi jelentőségű épületek engedélyköteles építési munkával érintettek, a tervdokumentációhoz utcaképi tervet kell készíteni, melyet fotódokumentáció egészítsen ki. Az utcaképi terv legalább a szomszédos 3-3 telket foglalja magába akkor is, ha esetleg közterület választja el az érintett épülettől.
- Az építési engedélyhez kötött építési munkák esetében a helyi értékvédelem alá vont épületek esetében felmérési tervdokumentációt kell készíteni.
(3) Kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.
(4) Az építési engedélyezési eljárás során csak a meglévő környezethez igazodó, alkalmazkodó épületek engedélyezhetőek.

8. § [A Szabályozási Terv elemei]

(1) A Szabályozási Terv kötelező és irányadó elemeket tartalmaz.

(2) Kötelező szabályozási elemek:

- a közterületek és egyéb területfelhasználási egységek határvonalai,
- az eltérő területfelhasználási egységek határvonalai,
- a Településszerkezeti Tervben meghatározott területfelhasználási kategória, területfelhasználási besorolás, valamint övezeti besorolás,
- a legnagyobb beépítettség mértéke,
- a megengedett építménymagasság felső határa,
- a minimális telekméret,
- kötelező beépítési mód,
- kötelező beépítési vonalak,
- a Településszerkezeti Tervben és a Településszerkezeti Terv Leírásában meghatározott környezetvédelmi előírások,
- a Településszerkezeti Tervben és a Településszerkezeti Terv Leírásában meghatározott tilalmak,
- a Településszerkezeti Tervben és a Településszerkezeti Terv Leírásában meghatározott kötelező elemek.
(3) Irányadó szabályozási elemek:
- Az azonos övezeten belüli telekosztás és telekhatárok.
(4) A szabályozás elemei az alábbiak szerint módosíthatók:
- A kötelező szabályozási elemek módosításához a Településszerkezeti Terv és Szabályozási Terv valamint a Településszerkezeti Terv Leírása és a Helyi Építési Szabályzat egyidejű módosítása szükséges.
- Az irányadó szabályozási elemek módosítása – az előbbi pontban meghatározottak módosítása nélkül – akkor lehetséges, ha az egyéb előírásokban meghatározott valamennyi feltétel teljesítésre kerül.
- A meglévő telekhatárok megváltoztatásához (összevonás, telekalakítás, melyet kötelező szabályozási vonal és telekterület korlátozás nem tilt) településrendezési tervet nem kell módosítani, de az övezeti szabályozás kötelező elemeit be kell tartani.
(5) A Szabályozási Tervben meghatározott kötelező szabályozási elemeket telekösszevonások esetén is be kell tartani.
II. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA ,BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

9. § [A területre vonatkozó általános előírások]

(1) A terv területén építési telket alakítani a terv vonatkozó kötelező erejű szabályozási elemeinek betartásával lehet. Az építési telken minden épületet csak a telekhatártól számított 40 m-es sávban lehet elhelyezni, az építési határvonalon túl melléképület sem helyezhető el.

(2) Az építési telken a telek beépített területébe be nem számíthatóan az alábbi melléképítmények helyezhetők el:

elő- és oldalkertben:
- közműbecsatlakozási műtárgy,
- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel).
oldal- és hátsókertben:
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz),
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakó hely, lugas,
- kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső és lejtő,
- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.
(3) Az építési telken a telek beépített területében beszámított módon az alábbi melléképületek helyezhetőek el az övezeti szabályoknak megfelelően: jármű- (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.) tároló,nyári konyha, mosókonyha, szárító, tárolóépítmények - tüzelőanyag- és más tároló, szerszámkamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta stb.

LAKÓTERÜLETEK - L

10. § [Falusias lakóterület – Lf]

(1) A falusias lakóterületen legfeljebb 6,0 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények helyezhetők el.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

- legfeljebb 2 lakásos lakóépület,
- mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület 1000 m2 beépített szintterületig,
- szálláshely szolgáltató épület,
- kézműipari építmény,
- helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, kulturális, szociális épület, amennyiben beépített szintterületük nem haladja meg az 500 m2-t,
- sportlétesítmény és közmű terület, amennyiben területe nem haladja meg az 1000 m2-t.
(3) A falusias lakóterületen belül nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és szállító járműveik számára.
(4) Az övezetet legalább részleges közművesítéssel kell ellátni. Szennyvízcsatorna hiányában a szennyvizet zárt rendszerű szennyvíztárolóban kell tárolni, és időszakosan elszállíttatni.
(5) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(6) A zöldfelületi fedettség mértéke min. 40 %.
(7) Terepszint alatti létesítmények amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők, a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
(8) Az övezetben a kerítések kialakítása során a következő előírásokat kell figyelembe venni:
- Az oldalhatáron álló kerítések esetében a tömör kialakítás nem megengedett.
- Az utcai kerítések lábazata ill. tömören épített része az 1,0 m-t nem haladhatja meg.
(9) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet funkcionális besorolása: falusias lakóterület – Lf

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Legkisebb területe
m2

Legnagyobb beépítettsége
%

Építménymag. legnagyobb értéke
m

Lf/1

Oldalhatáron álló

700

30

4,50

Lf/1.1

Oldalhatáron álló

700

30

4,50(K)

Lf/2

Oldalhatáron álló

900 (K)

30

4,50(K)

Lf/3

Oldalhatáron álló
(szabadon álló)

900 (K)

30

6,0(K)

Lf/4

Oldalhatáron álló
(szabadon álló)

900

30

6,0

Lf/5

Szabadon álló

550(K)

30

4,50

Lf/6

Szabadon álló

700

30

4,50

Lf/7

Szabadon álló

K

30

6,0(K)

Lf/8

Szabadon álló

K

K

K

Lf/9

Ikres

550(K)

30

4,50(K)

Lf/10

ikres

700

30

4,50
Ahol
Lf/1 - tervezett oldalhatáron álló, 4,50 m építménymagasságú lakóépületek övezete
Lf/1.1 - meglevő hagyományos lakókultúrájú telkek övezete
Lf/2 - meglevő oldalhatáron álló, 4,50 m építménymagasságú lakóépületek övezete
Lf/3 - meglevő oldalhatáron álló (szabadon álló) 6,0 m építménymagasságú lakóházak övezete
Lf/4 - tervezett oldalhatáron álló (szabadon álló) 6,0 m építménymagasságú lakóházak övezete
Lf/5 - meglevő szabadonálló 4,50 m építménymagasságú lakóépületek övezete
Lf/6 - tervezett szabadonálló 4,50 m építménymagasságú lakóépületek övezete
Lf/7 - falusias lakóterületen belül található intézmények területe
Lf/8 - meglevő szabadonálló 9,0 m építménymagasságú lakóépületek övezete, új ilyen övezetbe sorolható lakóépületek a településen nem építhetők
Lf/9 - meglevő ikres beépítésű 4,50 m építménymagasságú lakóépületek övezete
Lf/10 - tervezett ikres beépítésű 4,50 m építménymagasságú lakóépületek övezete
K- kialakult állapot
(10) A táblázatban megadott legkisebb telekméreteket minden újonnan kezdeményezett telekalakításnál figyelembe kell venni. Telekalakítással a táblázatban legkisebb megadott értéknél kisebb telek nem alakítható ki.
(11) Az előkertek megállapításánál az egyes tömbökben és utcákban kialakult helyzet szerint kell dönteni.

VEGYES TERÜLETEK - V

11. § [Településközpont vegyes terület – Vt]

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

- lakóépület,
- igazgatási épület,
- kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
- egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
- sportépítmény,
- parkolóház, üzemanyagtöltő.
(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen sem helyezhető el nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény.
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.
(6) Az övezetben haszonállat tartása nem engedélyezhető.
(7) Zöldterületi fedettség mértéke legalább 20 %.
(8) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével.
(9) Amennyiben a szintalatti építmény zöldtetővel készül, azt a zöldterületi fedettségbe be kell számolni, de a zöldterületi fedettségi érték legalább 50 %- át faültetés számára szabadon kell hagyni.
(10) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét – a beépítési mód függvényében – a következő táblázat szerint kell meghatározni.

Az építési övezet funkcionális besorolása: településközpont vegyes terület - Vt

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Legkisebb területe m2

Legnagyobb beépítettsége
%

Építménymagasság legnagyobb értéke
m

Vt/1

Oldalhatáron álló (szabadon álló)

300 (K)

40

4,50

Vt/2

Szabadon álló
(oldalhatáron álló)

300

30

4,50

Vt/3

Szabadon álló
(oldalhatáron álló)

K

60

6,0 (K)
Ahol
VT/1 – településközponti területen belüli lakóterületek övezete
VT/2 – a település főútja és a vasút közötti keskeny, intézmény építésre fenntartott terület, az övezetben lakóépület építése tilos.
VT/3 – a település központjában elhelyezkedő jelentősebb intézmények övezete
K- kialakult állapot

GAZDASÁGI TERÜLETEK – G

12. § [Ipari gazdasági terület – Gip]

(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2) Az ipari területek besorolása a településen: környezetbarát iparterület.

(3) A környezetbarát iparterület nem zavaró hatású, elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, jelentős zöldterületi környezetbe helyezve.

(4) Az ipari gazdasági területen az OTEK 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető: a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó - és a személyzet számára szolgáló lakások, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(5) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni, és az egyes iparterületeken belül a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani. A lakóterületek felé kötelezően védőfásítást kell elrendelni.

(6) Az övezetben haszonállat tartását külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(7) A zöldterületi fedettség értéke - környezetbarát iparterület - övezetben min. 40 %.

(8) Az iparterületeken az egyes részterületek várható zaj és rezgéshelyzetének minősítése csak részletes elemzés során tehető meg, ezért minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az illetékes hatóságtól.

(9) Terepszint alatti létesítmények, amennyiben a terepszinttől mért magasságuk nem haladja meg a + 1,00 métert, korlátozás nélkül építhetők a zöldterületi fedettség figyelembevételével.

(10) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet funkcionális besorolása: ipari terület - Gip

Az építési telek

Övezeti jele

Beépítési módja

Legkisebb területe
m2

Legnagyobb beépítettsége
%

Építménymagasság
legnagyobb értéke
m

Gip

szabadonálló

K

30

6,0

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK - K

13. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.

(2) A különleges területek területfelhasználási mód szerinti tagozódása:

- A települési infrastruktúra középfokú és regionális szintű oktatási, művelődési, igazgatási, közbiztonsági, egészségügyi, szociális intézményei, valamint tartalék területei – egészségügyi terület (kórház terület)
- A városi zöldterületi rendszer településszerkezeti elemei, valamint a települési infrastruktúra egyes zöldterületet igénylő intézmény területei, valamint zöldterületet igénylő tartalék területei – temető, sportterület és szabadidő park
- Bánya terület
- A települési infrastruktúra különleges területei - szennyvízátemelő
- A településüzemeltetés különleges területei - hulladéklerakó
- Mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó épületek, amelyek egységes kialakítása, beépítési módja védelmet igényel – pincesor.
(3) A temető területén a lakóterületek felé kötelező védőfásítást kell előírni.
(4) A bányászattal érintett területekre a Bányatörvény előírásai érvényesek.
(5) Az alábányászottsággal érintett területeken építési engedélyt kiadni csak geomechanikai és alábányászottsági szakvélemény elkészülte után szabad, valamint az illetékes Bányakapitányság szakvéleményét be kell szerezni.
(6) Zöldterületi fedettség értéke min. 40 %.
(7) Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét az alábbi táblázat tartalmazza:

Az építési övezet funkcionális besorolása: különleges terület - K

Az építési telek

Övezeti jele

Funkcionális besorolása

Beépítési mód

Legkisebb
terület
m2

Legnagyobb beépítettség
%

Építménymag.
legnagyobb értéke
m

Kte

Működő temető

Szabadonálló,
csak kiszolg. épület építhető

K

10

4,50

Ksp

Sportpálya

Szabadonálló
csak kiszolg. épület építhető

K

10

4,50

Kszp

Szabadidő park
területe

Szabadonálló
csak kiszolg. épület építhető, a terület kialakítása csak tanulmányterv alapján történhet.

K

15

4,50

Keü

Egészségügyi terület (kórház)

Szabadonálló

K

30

K

Kpi

Pincesor területe

Zártsorú
(szabadonálló)
Új pincék építése cask részletes felmérésen alapuló egységes beépítési terv szerint történhet

K

K

K
Zártsorú beépítés esetén csak max. 4,0 m széles támfal építhető bejárati nyílászáróval)

Kbá

Bányaterület

Szabadonálló
Új épület elhelyezése a bányával kapcsolatos szakági tervek szerint lehetséges.

K

K

K

Khu

Hulladéklerakó területe

Rekultivációs terv készítendő,
a területen épület nem helyezhető el.

K

-

-

Kszt

Szennyvízátemelő területe

Rekultivációs terv készítendő,
a területen épület nem helyezhető el.

K

-

-
Ahol K – kialakult állapot, illetve a Szabályozási Terven jelölt határok
III. Fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA , BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

14. § [Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata]

(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a Szabályozási Terv határozza meg.

(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(4) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.

(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

- hirdető (reklám) berendezés elhelyezése,
- közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények
- köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
- szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése
- távbeszélő fülke elhelyezése,
- építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
- zöldfelületek, fasorok
- közművek felépítményei
- egyéb, az önkormányzat által közterület rendeletben engedélyezett funkciók.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza. Az építési telkek közművesítését közterületről kell megoldani.

15. § [Közlekedési területek – KÖ]

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület.

(3) A közlekedési területek övezeti besorolása a tervben:

- Közúti terület
- KÖu/1 – országos mellékút területe
- KÖu/2 – kiszolgáló utak területe – gyűjtő és lakóutak területe
- KÖu/3 – jelentős külterületi út területe – jelentősebb külterületi földutak területe
- KÖu/4 – parkoló terület – nagyobb parkolók területe pl. kórháznál, vasútállomásnál
- Kötöttpályás közlekedési terület
- KÖk/1 – vasúti pálya területe
- KÖk/2 – vasútállomás területe
- KÖk/3 – vasúti területen fekvő szolgálati lakótelek területe
- Kök/4 – vasúti átjáró területe
(4) A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a Szabályozási Terv ábrázolja.
(5) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjai mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad.
(6) A közlekedési területen levő épületeken végezhető mindennemű építési tevékenység – csak a területsáv kialakulásának várható idejét, az épületnek a területsávba elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével – engedélyezhető.
(7) A 8/2002.(III.22) KöM-EüM együttes rendelet alapján a közlekedésből származó zaj terhelési határértékek zajtól védendő területeken:
(8) Önkormányzati magánút: Um/1, szabályozási szélessége 8 m.

Sor-
szám

Zajtól védendő terület

üdülő-, lakóépületek és
közintézmények közötti
forgalomtól elzárt
területeken; pihenésre
kijelölt közterületeken

kiszolgáló út;
átmenő forgalom
nélküli út mentén

gyűjtőút;
összekötőút;
bekötőút;
egyéb közút;
vasúti mellékvonal
és pályaudvara;
repülőtér, illetve
helikopterállomás,
-leszállóhely mentén

autópálya; autóút;
I. rendű főút;
II. rendű főút;
autóbusz-pályaudvar;
vasúti fővonal és
pályaudvara;
repülőtér, illetve
helikopterállomás,
-leszállóhely mentén

nappal
6-22 óra

éjjel
22-6 óra

nappal
6-22 óra

éjjel
22-6 óra

nappal
6-22 óra

éjjel
22-6 óra

nappal
6-22 óra

éjjel
22-6 óra

1.

Üdülőterület, gyógyhely, egészségügyi
terület, védett természeti
terület kijelölt része

45

35

50

40

55

45

60

50

2.

Lakóterület (kisvárosias, kertvárosias,
falusias, telepszerű beépítésű)

50

40

55

45

60

50

65

55

3.

Lakóterület (nagyvárosias beépítésű),
vegyes terület

55

45

60

50

65

55

65

55

4.

Gazdasági terület és
különleges terület

60

50

65

55

65

55

65

55

16. § [Belterületi zöldterületek – Z]

(1) A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek.

(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.

(4) A zöldterületen elhelyezhető a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.

(5) A belterületi zöldterületek funkcionális besorolása a tervben: Közpark (Z/1), egyéb zöldterület – gyepterület (Z/2).

(6) A zöldterületen épületek nem helyezhetők el.

17. § [Erdőterületek – E]

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint Ev - védelmi célú – védő, Ee – turisztikai erdő lehet.

(3) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdőgazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejüleg kell tekintettel lenni.

(4) Az erdők elsődleges rendeltetését az erdészeti hatóság állapítja meg, az erdő elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi.

(5) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütemtervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.

(6) Erdő természetbeni megosztásához, művelési ágváltoztatáshoz, tulajdoni kezelői jog változáshoz, belterületbe csatoláshoz, fakivágáshoz, erdőtelepítéshez, felújításhoz, erdőterület igénybevételéhez az erdészeti hatóság előzetes engedélye szükséges.

(7) Az 1996. évi LIV. „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló tv., illetve annak 15–22. §-aiban foglaltakat mindenkor figyelembe kell venni.

(8) A védelmi célú közhasználatra nem szánt erdők elsődleges rendeltetése a lakott területek védelme. A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.

(9) A turisztikai, azaz közhasználatra szánt erdő területén a rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény elhelyezhető. Csak a 10 ha-t meghaladó területnagyságú telken lehet épületet elhelyezni 5 %-os beépítettséggel.

(10) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:

- a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű várakozóhelyek,
- közművek és közműpótlók (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
- nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
- vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás) létesítményei,
- geodéziai, turisztikai jelek,
- köztárgyak,
- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
- fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei.
- biztonsági okból szükséges őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei,
- vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
- termékvezeték és műtárgyai.

18. § [Mezőgazdasági rendeltetésű területek – M]

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A mezőgazdasági rendeletetésű területet más célokra felhasználni nem lehet, azaz rendeltetésének megfelelő hasznosítást kell folytatni.

(3) A mezőgazdasági rendeltetésű terület a következő övezetekre tagozódik:

Általános mezőgazdasági területek
- Szántó terület (Má/sz)
- Gyep terület (Má/gy)
Kertes mezőgazdasági területek
- Kert terület (Mk/k)
- Szőlő terület (Mk/sz)
(4) A mezőgazdasági rendeltetésű területen elhelyezhetők az alábbi építmények:
- a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-várakozóhelyek,
- a kutatás és ismeretterjesztés építményei,
- közművek és a közműpótlók (a szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
- nyomvonal jellegű vezetékek,
- távközlés,
- vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízkivétel, vízhasznosítás),
- geodéziai jelek,
- köztárgyak, a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építményei,
- nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
- mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos üzemi és ellátó létesítmények,
- biztonsági okokból szükséges őrház,
- termékvezeték és műtárgyai,
- komposztáló telep építményei.
(5) A mezőgazdasági rendeltetésű területen épületek csak az OTÉK (29. §.) vonatkozó előírásainak ill. jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően építhetők.

19. § [Vízgazdálkodási területek – VG]

(1) A vízgazdálkodási terület övezeti besorolása: VGá – állandó vízfelületek területe, Vgá/1 – patak területe, Vgá/2 – tó területe,- VGi – ideiglenes vízfelületek területe Vgi/1 – vízmosás területe, Vgi/2 – árok területe.

(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények helyezhetők el.

IV. Fejezet

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI

20. § [Általános előírások]

(1) Az előírások hatálya kiterjed a településrészekre, az egyedi építményekre, a műszaki létesítményekre és azok környezetére.

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére, vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület kialakításokat.

(4) Szorgalmazni kell a település szennyező forrásainak megszüntetését.

(5) Szorgalmazni kell az azonos, illetve hasonló rendeletetési egységek területi átcsoportosítását.

(6) A Településszerkezeti Terven meghatározott zöldterületek kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell.

21. § [Épített környezet értékvédelme]

(1) A településkép és a települési karakter védelme érdekében a község területén belül új építményeket, épületeket építeni csak a meglévő településképhez illeszkedő módon lehet.

(2) A meglévő épületek átalakításánál, bővítésénél a szabályozás betartása mellett az illeszkedés szabályait is be kell tartani. A környezettől idegen anyaghasználatot, építészeti elemeket meg kell szüntetni.

(3) A település nem rendelkezik országosan védett épülettel. Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. A település védett épületeit két csoportba osztottuk: Helyi építészeti értékvédelemre javasolt épületek – A hagyományos, településre jellemző épületállományból kiválasztott meghatározó épületek- Településképi jelentőségű épületek – A település hagyományos lakókörnyezeti kultúráját, hagyományait tükröző épületek

(4) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(5) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat dönt.

(6) A helyi művi, táji és természetvédelmi értékek védelmét az Önkormányzat külön helyi értékvédelmi rendelet keretében szabályozza.

(7) A helyi építészeti értékvédelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

- Az épülettel kapcsolatos bármilyen építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület nem bontható el (csak életveszély esetén).
- A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket és az eredeti épület kiegészítőket pl. belső nyílászárók, kapuk, stb. meg kell őrizni.
- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.
(8) A településképi jelentőségű épületek sajátos építési szabályai:
- Az ilyen épületek esetében az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni csak engedély alapján lehet.
- A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.
(9) A település teljes igazgatási területén az összefüggő információt hordozó 1m2 méretet meghaladó cégér, reklám és hirdetőtábla, valamint az önálló közterületi építmények (óra, zászlórúd, szobor stb.) elhelyezése csak hatósági engedélyek alapján lehetséges. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, az arra állandósított és engedélyezett hirdető berendezésen (mozi, múzeum, kultúrház, stb.), választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az arra vonatkozó külön rendelkezések szerint. A reklámhordozók csak 2,0 m-nél nem magasabb kialakítással helyezhetők el.
(10) A hatósági engedély iránti kérelméhez csatolni kell:
- a környezetet is bemutató helyszíni fotót,
- a tervezett objektum elhelyezését követő látványtervet
- a műszaki paramétereket tartalmazó leírást
- hivatalos helyszínrajzot
- tulajdonosi hozzájárulást.
V. Fejezet

22. § [Záró rendelkezések]

Ez a rendelet 2002. november 1-jén lép hatályba.

23. § (1) Kihirdetéséről a helyben szokásos módon Izsófalva nagyközség Jegyzője gondoskodik.

(2) E rendelet előírásait a hatálybalépése napjáig az I. fokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.