Izsófalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2019. 12. 29Izsófalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Izsófalva Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (1) – (10) bekezdéseiben biztosított véleményezési jogkörben az állami főépítészi hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, az elektronikus hírközlési szolgáltatók és szolgáltatások szakmai hatáskörében eljáró Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a természet- és tájvédelem szakmai hatáskörében eljáró Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, az örökségvédelmi hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A RENDELET CÉLJA, HATÁLYA ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
1. § [A rendelet célja]
(1) A település sajátos településképének védelme és alakítása a
a) helyi építészeti örökség egyedi védelem meghatározásával,
b) településképi szempontból meghatározó területek megállapításával,
c) településképi követelmények meghatározásával,
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,
f) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településrendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség; településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmény) rögzítésével.
(2) Jelen rendelet mellékletei:
a) 1. melléklet: Helyi védett egyedi értékek jegyzéke
b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó terület térképi lehatárolása
c) 3. melléklet: A helyi értékvédelmi terület meghatározása
2. § [A helyi védelem célja]
A védett helyi építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a külső értékek jellegzetes karakterének megóvása a jövő számára.
3. § [A településképi szempontból meghatározó területek kijelölésének célja]
4. § [Értelmező rendelkezések]
A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
a) Eredeti állapot: Az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendezésekor védendő értékként határozott meg.
b) Helyi védett egyedi érték: az önkormányzat által helyi védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épület, építmény, amely a hagyományos településkép és jellemző karakter megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, művészeti, vagy a használati mód szempontjából jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze, ideértve a kiegészítő, díszítő elemeket is.
c) Helyi értékvédelmi területek: A helyi értékvédelmi terület olyan területi védelem, amely az épített környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak, és melyeket a Rendelet védetté nyilvánított. A helyi értékvédelmi területi védelem magába foglalja a településszerkezet, a településkép elemeit, formáit, a jellegzetes építési anyagokat, a terület meghatározó színvilágát, valamint kiterjed a városképi jelentőségű közterületek felületeire is. Magába foglalja továbbá az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, a jellegzetes építési vonal védelmét is.
d) Településképi szempontból meghatározó terület: jellegzetes, értékes, települési hagyományt őrző, településkaraktert meghatározó, lehatárolható településrész
e) Településkarakter: az épített és természeti környezet településképi jellemzőinek összessége, így a természetes környezet, a település megjelenése a tájban, a településszerkezet, a jellegzetes épülettípus, a tömegformálás, a homlokzati kialakítás, az anyaghasználat és növényzet.
f) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezést megalapozó, szakember által készített történeti, esztétikai, műszaki vizsgálati munkarész.
g) Reklám: A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. tv. (továbbiakban: Tktv)11/7. § szerint.
h) Utcabútor: az utasváró, a kioszk, a közművelődési célú hirdetőoszlop és az információs vagy más célú berendezés
i) Sajátos építmény: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, sajátos technológiájú építmények, amelyek létesítésekor - az építményekre, építési tevékenységekre vonatkozó általános érvényű településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van szükség.
j) Magánterület: magántulajdonban álló ingatlan és a köztulajdonban álló ingatlan.
k) Közterület: közhasználatra szolgáló minden állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván, ill. a Magyar Állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
5. § [A helyi védelem feladata]
(1) A védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása;
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
c) megőrzése, megőriztetése;
d) a lakossággal történő megismertetése.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése:
a) El kell kerülni minden olyan eseményt, beavatkozást, amely a védett érték pusztulását, megsemmisülését, vagy karakterének megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését okozná.
b) A tulajdonos köteles a védett értéket megóvni, karbantartani.
6. § [A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai]
(1) Kezdeményezés: A helyi védelem alá helyezést vagy megszüntetést bármely természetes személy, szervezet a polgármesternél írásban kezdeményezheti.
(2) Szakmai előkészítés: A javaslatnak tartalmaznia kell a védendő érték megnevezését, helyét (utca, szám, helyrajzi szám), tulajdonosát, rövid leírását, tervrajzait, fotóit és a kezdeményezés indokolását. A védéshez a hivatal elkészítteti az értékvizsgálatot. Az értékvizsgálat elkészítéséhez megfelelő jogosultsággal rendelkező szakember által készített dokumentáció tartalma:
a) a védendő érték megnevezése és rendeltetése, szükség esetén térképi lehatárolás,
b) a védendő érték pontos helye, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, ill. telekrész pontos megjelölésével,
c) a védendő érték leírása, dokumentálása – fotók, felmérési terv,
d) a védetté nyilvánítás indoklása.
(3) Érdekeltek: Ingatlantulajdonos, haszonélvező, kezelő, használó, kezdeményező.
(4) Nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás: Hirdetményben közzététel 30 napra, írásbeli észrevételezés céljából.
(5) Hatósági eljárásokkal kapcsolatos összefüggések: folyamatban lévő hatósági eljárás figyelembevétele szükséges.
(6) Védelem megszűnésének feltételei: Helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben:
a) műszakilag indokolható
b) életveszély elhárítása miatt
c) a helyileg védett egyedi értéket magasabb - országos védelmi kategóriába emelték.
(7) Nyilvántartás: A helyi védett értékről készült dokumentációt adataival együtt hivatali nyilvántartásba kell venni, melyet a település honlapján szükséges közzétenni.
7. § [Testületi döntéssel összefüggő feladatok]
(1) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.
(2) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a helyi védelmi javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell.
(3) Előterjesztés: Polgármester terjeszti elő indokolással a képviselő-testület részére, ismertetve a közzétételre érkezett észrevételeket. A védendő értékről készült dokumentáció (leírás, rajz, fotók) és az értékvizsgálat az előterjesztés melléklete. Az előterjesztés tartalma:
a) a védendő érték megnevezése és rendeltetése, szükség esetén térképi lehatárolása
b) a védendő érték pontos helye, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, ill. telekrész pontos megjelölésével
c) a védendő érték leírása, dokumentálása – fotók, felmérési terv
d) a védetté nyilvánítás indoklása.
(4) Döntés: A javasolt érték helyi védelméről, illetve annak megszüntetéséről a képviselő-testület rendeletben dönt.
(5) A helyi védelem elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell a tulajdonost, általa: a haszonélvezőt, a használót, továbbá a kezdeményezőt, az illetékes: állami főépítészt, földhivatalt és építésügyi hatóságot, valamint a közműszolgáltatókat.
(6) Védelem jelölése: A védetté nyilvánított területet, épületet, építményt, alkotást kis táblával meg kell jelölni, melyről az Önkormányzat gondoskodik.
(7) A helyi védettségre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték. A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.
3. A helyi védett egyedi érték meghatározása
8. § (1) Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökség elemet az önkormányzat helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.
(2) A helyi védett egyedi értékek jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
4. A helyi védett egyedi érték megőrzéséhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott helyi egyedi védett értéken végzett építési tevékenység, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) Tulajdonosi kötelezettség:
a) A tulajdonos köteles jókarbantartást végezni, a helyi védett egyedi érték eredeti állapotát megóvni. A kötelezettség kiterjed a helyi védett egyedi érték minden alkotóelemére és részletére.
b) A helyi védett egyedi érték fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.
c) A védelem és az építési tevékenység összefüggései: A korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással nem lehet a helyi védett egyedi érték jellemzőit, karakterét megváltoztatni.
d) A helyi védett egyedi értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak az önkormányzati főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
10. § (1) A sajátos településszerkezet, a településkarakter, a tájképi elemek és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat a településképi szempontból meghatározó területeket állapít meg.
(2) Izsófalva Nagyközség teljes közigazgatási területére és belterületére vonatkozóan, a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(3) Izsófalva település belterületén az épített környezet településképi szempontból meghatározó területe helyi értékvédelmi területet képviselő utcakép, az Izsó Miklós u. 103-117. által behatárolt szakaszon.
(4) A helyi értékvédelmi terület meghatározását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(5) A településképi szempontból meghatározó természetvédelmi terület lehatárolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
(6) Az örökségvédelemmel érintett ingatlanok jegyzékét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. Általános építészeti követelmények, az illeszkedésre vonatkozó rendelkezések
11. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden, a rendeletben nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben
a) a környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, és
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
(3) A település közigazgatási területén, a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti
a) a településkép védelmében,
b) a közbiztonság védelmében,
c) az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok elhárításának érdekében,
d) az épület szomszédjainak védelme érdekében, vagy
e) az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.
(4) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők. A telepítésre nem javasolt növényfajták felsorolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
7. Építmények anyaghasználatra vonatkozó általános építészeti követelmények
12. § (1) Közterület határán épülő kerítések esetében:
a) a teljesen zárt, tömör fémlemez kerítés, színtől függetlenül, a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható,
b) teljesen zárt, típus betonkerítés a gazdasági területek kivételével a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható.
(2) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, trapézlemez valamint a bitumenes zsindely alkalmazása.
13. § (1) Az egyéb területek - lakó (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó terület) karakterű - építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések: Anyag, homlokzat, szín: Az építményeken tilos a hagyományos anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás, és az élénk, erős homlokzati színezés (telített piros, narancs, kék, lila, zöld színek)
(2) Az egyéb területek – mezőgazdasági jellegű ipari területek – (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek) építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések: Homlokzat, szín: Az építményeken tilos az élénk, erős homlokzati színezés, (telített piros, narancs, kék, lila, zöld színek) kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
14. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt – hagyományos falusias beépítésű, fokozatosan átépülő karakterű – településképi szempontból meghatározó területeken:
a) Beépítési mód: A helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal. Új építésű intézmény esetén adottságtól függő - a szomszédos beépítés és a funkciók által meghatározott - beépítési mód alkalmazására kerülhet sor.
aa) A nagyközség egyes telkeinek történeti beépítési módja a településkarakter egyik meghatározó eleme. Azokon a telkeken, ahol a telek szélessége lehetővé tette mindkét oldalon épület elhelyezését –1 db főépület és melléképület (nyárikonyha) – és ez a beépítés máig fennmaradt, ott új épület építésénél igény esetén mód van ennek a beépítési módnak a fenntartására.
ab) Melléképület a kialakult állapot szerint, az illeszkedés szabályaira figyelemmel, a szabályozott beépítési módtól eltérő, más beépítési mód is alkalmazható.
b) A magastető
ba) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,
bb) építése esetén önálló álló tetőablak nem építhető, kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető
bc) építése esetén Mansard tető nem engedélyezhető,
bd) építése esetén a tetőszerkezetnek 35-45° között kell lenniük,
be) lapostető nem létesíthető lakóépületek főépülete esetében.
c) Kerti építmények, műtárgyak: a hátsókertben kell elhelyezni.
d) Kerítés-kialakítás: Az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt, kő vagy tégla felülettel, a kerítésmezők fém vagy fa-anyagú áttört kivitelben készüljenek. Lábazati magasságban, ill. teljes magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, a teljes magasság max. 2,0 m lehet. Utcai kerítésen 1 db max. 4,0 m-es gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 db max. 1,50 m-es személyi kiskapu nyitható.
e) Cégérek: Utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen.
(2) Tiltó területi építészeti követelmények a kijelölt – hagyományos falusias beépítésű, fokozatosan átépülő karakterű – településképi szempontból meghatározó területeken:
a) Anyag-, színhasználat: Építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő élénk, harsány színek alkalmazása.
b) Tömegformálás: A közterület felöli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épületekhez való igazodást figyelembe kell venni.
c) Homlokzatképzés: A meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos.
d) Zöldfelületek: Utcai telekhatár előtt és a telekhatártól mért 3,0 m-en belül tilos tájidegen fás szárú növények, allergén és invazív fajok telepítése.
(3) Kötelező területi építészeti követelmények a kijelölt, természetvédelmi szempontból településképet meghatározó területeken:
a) A mezőgazdasági területek esetében, amennyiben az övezeti előírások lehetővé teszik épület elhelyezését, a tájképvédelem érdekében az épület takarásáról gondoskodni kell.
aa) Lejtős terület esetén az épületet a domb aljára kell telepíteni
ab) A rálátás irányából takaró-árnyékoló fásításáról kell gondoskodni.
b) Az épületek körül a természeti tájhoz illeszkedő zöldterületet kell kialakítani
c) A kiszolgáló és technológiai utakat, parkolókat racionálisan, a legkevesebb területfelhasználással kell megoldani. A parkolók fásítását biztosítani kell.
(4) Tiltó területi építészeti követelmények a kijelölt, természetvédelmi szempontból településképet meghatározó területeken:
a) Tilos az elaprózott tömegképzés, az összetett bonyolult tetőforma alkalmazása
b) Tilos az élénk színű homlokzati és tetőfedő anyagok használata
c) Tilos a tömör, élénk színű fémlemez kerítés építése
9. A helyi egyedi értékre vonatkozó építészeti követelmények
15. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek telkén, ill. közvetlen környezetében a változtatásokat, beavatkozásokat, a helyileg védett épület településképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(2) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.
(3) A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Kötelező követelmények:
aa) A történelmileg kialakult tömegforma, az értéket képviselő homlokzatképzés, az építés korának megfelelő színezés megtartása
ab) A védett épület bővítése esetén az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat és a tervezett bővítés a meglevő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
ac) A meglévő tetőforma és a héjazat anyaghasználatának megtartása
ad) A hiteles nyílászáró-osztás és díszítés megtartása
ae) Az eredeti utcai kerítés megtartása, helyreállítása, új esetén az épülethez igazodó stílusú és anyaghasználatú kerítés építése
b) Megengedő követelmények:
ba) Helyi védelem alatt álló építményt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
bb) A helyi védelem alatt álló építmény részlegesen bontható, ha a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz és a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül történhet meg.
c) Tiltó követelmények:
ca) Tilos a védett épületek eredeti telkének megosztása vagy a szomszédos telekkel összevonása, telekalakítása.
cb) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár.
cc) Az épület előtt a közterületen, valamint a telken belül, az épület mélységében tájidegen örökzöld növény telepítése
cd) A magastetőn nem építhető kiugró tömegű tetőfelépítmény, tetőablak
ce) Utcáról látható felületeken (homloksíkon, tetőfelületen) gépészeti, elektromos, hírközlési, riasztó műszaki berendezés elhelyezése tilos.
10. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
16. § (1) Elsősorban alkalmas területek a hírközlési sajátos építmények elhelyezésére: A hírközlés műtárgya (adótorony) a nem védett külterületen helyezhető el.
(2) Elsősorban alkalmas területek a villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére:
a) A hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges.
b) A településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére.
c) Utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldását meg kell oldani.
(3) Elsősorban nem alkalmas területek az (1) és (2) bekezdésben ismertetett sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:
a) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
b) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken fenti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
(4) A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést egy korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.
11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés) – meghatározásuk a 104/2017.(IV.28.) Kormányrendelet szerint - helyezhető el max. 2,0 m2 felületen.
(2) A település településképi szempontból meghatározó területén lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám a vonatkozó törvény rendelkezései szerint nem helyezhető el.
(3) A településképi szempontból meghatározó terület közterületein és magáningatlanokon reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
(4) Egyéb (nem védett, nem meghatározó) terület közterületein reklám kizárólag az utcabútorzaton (utas-várón, hirdetőoszlopon) helyezhető el max. 2,0 m2 felületen.
(5) Jelzésekre (utca-mutatóra, irány-jelző táblára) reklámot tenni tilos.
(6) Reklámhordozók, reklámok elhelyezésére, a vonatkozó jogszabálytól való eltérési szabályok:
a) Jelentős esemény (falunap, települési évforduló) hirdetése
b) Tájékoztatás (konferencia, falugyűlés) esetén: Reklám elhelyezhető méret-kikötés nélkül évi tizenkét naptári hét időszaka alatt.
c) Építési reklámháló esetén: Reklám elhelyezhető az építési tevékenység időtartama alatt, feltétele az építési napló-bejegyzés.
(7) A település területén, a közterületen és a magánterületen elhelyezhető gazdasági célú reklámok elhelyezésének szabályait a „településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló” 104/2017.(IV.28.) Kormányrendelet határozza meg, az önkormányzatok településszerkezeti tervének irányadó területi besorolása szerint.
12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Az épület utcai homlokzatán és tetőfelületén klímaberendezés kültéri egységét elhelyezni tilos.
(2) Műholdas parabola-antenna az utcai fronton nem helyezhető el.
(3) Épület utcai homloksíkján síkból kiálló közmű-berendezés nem helyezhető el.
(4) Településképi szempontból meghatározó területen magas tetős épület esetén, táblás napelem vagy napkollektor a településképi jelentőségű út felé néző homlokzaton nem helyezhető el.
(5) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható, kivéve védett épületen.
(6) A településen törekedni kell a fényszennyezés csökkentésére. A fényszennyezés elkerülését szolgáló javaslatot a rendelet 4. függeléke tartalmazza.
TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
13. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
19. § (1) Kötelező a szakmai konzultáció minden egyszerűsített bejelentés alapján végezhető építési tevékenység, valamint a településképi értelemben meghatározó és kiemelt jelentőségű területeken végzett építési tevékenység megkezdése előtt, legyen az építési engedély köteles, egyszerű bejelentés-köteles, vagy építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység.
(2) Igény esetén a főépítész bármely építési ügyben tájékoztatást és szakmai konzultációt biztosít a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül. A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(3) A szakmai konzultációt és tájékoztatást az önkormányzati főépítész akadályoztatása esetén a polgármester látja el.
(4) A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges mélységgel kidolgozott vázlatterv szintű tervdokumentációt, pontos anyag- és színhasználat megjelölésével.
(5) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzíteni kell a javaslatokat, és a főépítész vagy a polgármester nyilatkozatát.
(6) A településképi konzultáció, szakmai tájékoztatás díj- és illetékmentes.
14. A településképi véleményezési eljárás
20. § (1) Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységet megelőzően a polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező ezenkívül:
a) a helyi védett egyedi értéket érintő, és annak szomszédságában történő – építési engedély nélkül végezhető vagy egyszerű bejelentési eljáráshoz kötött építési tevékenység esetén is - minden olyan építési, átalakítási, felújítási, színezési munkákkal kapcsolatban, melyek a településképet befolyásolják
b) rendeltetéstől függetlenül, a 300 m2 beépített területet meghaladó új épület, építmény esetén.
c) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, emlékfal építése esetén, ha a talpazattal együtt magassága meghaladja a 3,0 m-t.
d) 10,0 méternél nagyobb teljes magasságú, önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy építése esetén.
(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a rendelet 5. függeléke tartalmazza.
15. A településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
21. § (1) A kérelmező kérelmét papír alapon adja be, és a véleményezendő dokumentációt elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre (ÉTDR), melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető/ kérelmező nevét, címét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.
(3) A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt.
(4) A településképi véleményezés során vizsgálni kell a településképi követelményeknek való megfelelést, tömeg-, héjazat-, anyag-, színhasználatot, homlokzatképzést, a telepítés környezetbe, településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényesülését, a közterületet befolyásoló burkolat, műtárgy, növényzet, utcabútorzat, reklámhordozó, reklám, egyéb műszaki berendezések kialakítását.
(5) A polgármester a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét az építtetőnek/ kérelmezőnek, és elektronikus formában feltölti az elektronikus tárhelyre.
(6) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.
(7) Ha a polgármester az (5) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
(8) A településképi véleményezési eljárás díj- és illetékmentes.
16. A településképi bejelentési eljárás
22. § (1) Építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységekhez (a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet) reklámhordozók elhelyezéséhez és rendeltetésváltozáshoz a polgármester bejelentési eljárást folytat le.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása kötelező
a) a helyi védett egyedi értéket érintően és annak szomszédsága esetén,
b) a településképi szempontból meghatározó területen történő tevékenység esetén,
c) egyéb területeken a településképet befolyásoló tevékenység esetén
(3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a rendelet 6. függeléke tartalmazza.
17. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
23. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő nevét, címét, a tervezett építési tevékenység reklámhordozó elhelyezés vagy rendeltetésváltozás helyét, a telek helyrajzi számát.
(2) A bejelentéshez csatolni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló tervet és/vagy dokumentumokat.
(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tevékenység illeszkedik-e a településképbe, megfelel-e a településképi követelményeknek.
(4) A polgármester az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja alapján a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül meghozza a tudomásulvételről, vagy az megtiltásról szóló döntését, és írásban közli azt a bejelentőnek.
(5) A polgármester önkormányzati hatósági döntésével szemben az érintett a települési önkormányzat képviselő-testületéhez fellebbezhet.
(6) A településképi bejelentési eljárás díj- és illetékmentes.
18. A településképi kötelezési eljárás
24. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és e tevékenységek eredményeként létrejött építmények, továbbá építmények rendeltetésének módosítása esetében a településképi szempontok érvényesítése érdekében:
aa) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén,
ab) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén,
ac) az építmény vagy környezete nem felel meg a Helyi Építési Szabályzat és a településkép-védelmi rendelet előírásainak,
ad) az építmény vagy környezete műszakilag, esztétikailag nem megfelelő, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ae) az építmény vagy környezetének megjelentése a településképet kirívó módon rontja,
af) az építményt vagy környezetét nem a szabályoknak megfelelően, vagy a településképet kirívóan rontó módon használják.
b) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó esetekben;
c) a településképi bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztása esetén;
d) a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
e) a kötelező településkép-védelmi konzultáció elmulasztása esetén;
f) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése, átalakítása érdekében;
g) a településkép védelme érdekében az e rendeletben meghatározott településképi követelmények megszegése esetén.
(2) A polgármester a településképi követelmények teljesülése érdekében kötelezi az érintett ingatlan tulajdonosát az érintett építmény, építményrész, reklámhordozó vagy ezek környezetének felújítására, karbantartására, átalakítására, elbontására vagy eltávolítására, a településképet kirívó módon történő használat felfüggesztésére.
(3) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintett ingatlan tulajdonosának.
(4) A kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre, bejelentésre indul, és a polgármester az eljárás lefolytatása után, szükség esetén településképi kötelezést ad ki a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(5) A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Izsófalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.
19. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei, mértéke, megfizetésének módja
25. § (1) Amennyiben a kötelezett a kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki, mely bírság adók módjára behajtható.
(2) A településkép-védelmi bírságot a polgármester határozatban állapítja meg.
(3) Az érintettet a településkép-védelmi bírságról hozott határozatról tértivevényes levél útján értesíteni kell.
(4) A településkép-védelmi bírság
a) felső határa 1.000.000.-Ft,
b) alsó határa 10.000.-Ft.
(5) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(6) A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Izsófalva Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A képviselő-testület döntését legkésőbb a fellebbezés benyújtását követő soron következő rendes ülésén hozza meg.
(7) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel,
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül és adók módjára kell behajtani.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
19. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
26. § Az önkormányzati képviselő-testülete az évenként elfogadásra kerülő költségvetési rendeletében kialakíthatja a településképi követelmények érvényesítését segítő, támogató és ösztönző rendszerét.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
20. Hatálybaléptetés
27. § A rendelet a kihirdetést követő tizenhatodik napon lép hatályba.
21. Átmeneti rendelkezések
28. § E rendelet előírásait a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
22. Hatályon kívül helyezendő rendelkezések
29. § (1) Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 14/2017. (XII. 28.) önkormányzati rendelet.
(2) Hatályát veszti a településkép védelméről szóló 14/2017. (XII. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2018. (VI. 22.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 12/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
Sorszám |
Hrsz. |
Cím |
Megnevezés |
|---|---|---|---|
1. |
1124 |
Izsó Miklós út 60. |
Református templom |
2. |
1127 |
Izsó Miklós út 66. |
Izsó Miklós Emlékház |
3. |
1128 |
Izsó Miklós út |
Szoborpark |
5. |
1143/1 |
Izsó Miklós út 94. |
Izsó Miklós szülőházának telke |
6. |
1095 |
Tó út 5. |
Népi lakóház |
7. |
629 |
Izsó Miklós út 255. |
Római katolikus kápolna |
3. melléklet a 12/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
Sorszám |
Hrsz. |
Cím |
Megnevezés |
|---|---|---|---|
1. |
956; 950; 951; 949; 945; 946, 944; 943; |
Izsó Miklós út |
Védett utcakép |
2. függelék a 12/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
Helyrajzi szám |
védettség jogi jellege |
Törzsszám |
védett örökségi érték neve |
|
|---|---|---|---|---|
0118 |
régészeti lelőhely |
38773 |
Gede-tető Ny-i szakasza |
|
0166 |
régészeti lelőhely |
42912 |
Gede |
|
0167 |
régészeti lelőhely |
42912 |
Gede |
|
0171/1 |
régészeti lelőhely |
38773 |
Gede-tető Ny-i szakasza |
|
0171/2 |
régészeti lelőhely |
38773 |
Gede-tető Ny-i szakasza |
|
42912 |
Gede |
|||
0171/3 |
régészeti lelőhely |
38773 |
Gede-tető Ny-i szakasza |
|
42912 |
Gede |
|||
0171/4 |
régészeti lelőhely |
38773 |
Gede-tető Ny-i szakasza |
|
0171/5 |
régészeti lelőhely |
38773 |
Gede-tető Ny-i szakasza |
|
0176/2 |
régészeti lelőhely |
38773 |
Gede-tető Ny-i szakasza |
|
42912 |
Gede |
|||
0177 |
régészeti lelőhely |
42912 |
Gede |
|
0178 |
régészeti lelőhely |
42912 |
Gede |
|
3333 |
régészeti lelőhely |
38773 |
Gede-tető Ny-i szakasza |
|
3. függelék a 12/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
Magyar név |
Tudományos név |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
Kaliforniai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
Vízijácint |
Eichhornia crassipes |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
Fodros átokhínár |
Lagarosiphon major |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
Sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
Tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Alternanthera philoxeroides |
|
Alternanthera philoxeroides |
1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
akác |
Robinia pseudo-acacia |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
fekete fenyő |
Pinus nigra |
erdei fenyő |
Pinus silvestris |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Prunus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
2. Lágyszárú inváziós növényfajok:
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
parlagfű |
Ambrosia artemisifolia |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
süntök |
Echinocystis lobata |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
zöld juhar |
Acer negundo |
bálványfa |
Ailanthus altissima |
parlagfű |
Ambrosia artemisiifolia |
gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
selyemkóró |
Asclepias syriaca |
lándzsáslevelű őszirózsa |
Aster lanceolatus |
kopasz őszirózsa |
Aster novi-belgii |
fűzlevelű őszirózsa |
Aster x salignus |
kerti seprűfű |
Bassia scoparia |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
süntök |
Echinocystis lobata |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia spp. |
amerikai kőris |
Fraxinus pennsylvanica |
csicsóka |
Helianthus tuberosus |
parlagi ligetszépe |
Oenothera biennis |
közönséges vadszőlő |
Parthenocissus inserta |
tapadó vadszőlő |
Parthenocissus quinquefolia |
alkörmös |
Phytolacca americana |
karmazsinbogyó |
Phytolacca esculenta |
kései meggy |
Prunus serotina |
akác |
Robinia pseudoacacia |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
4. függelék a 12/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
5. függelék a 12/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
Településképi vélemény iránti kérelem
a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,
b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),
c) reklámelhelyezés ábrázolása,
d) rendeltetés meghatározása, valamint
e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.
6. függelék a 12/2019. (XII. 13.) önkormányzati rendelethez
Településképi bejelentés iránti kérelem
1. Műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról (rendeltetésmódosítás esetén különös tekintettel ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő (terület)használat, és üzemeltetéstechnológia jellemzőit; a rendeltetés-módosítás következtében bekövetkező változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat. A leírás tartalmazza az épület és környezete kölcsönhatásának, valamint az új használatra való alkalmasság vizsgálatát) …...... pld.
2. Rendeltetésmódosítás esetén tervezői nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy az építmény megfelel az adott rendeltetésváltozást érintő településrendezési, építésügyi, környezetvédelmi, műemlékvédelmi és más jogszabályi előírásnak …...... pld.
3. Tervdokumentáció (helyszínrajzot, az ingatlanon belüli járműforgalom és parkolóhelyek feltüntetésével, szükség szerint alaprajzot, homlokzatot, a közterületről látható felületek változtatását bemutató tervet, látványtervet, színtervet, fotómontázst) …...... pld.
4. Szükség esetén közműszolgáltatói egyeztetések dokumentumai …...... pld.
5. Szükség esetén közútkezelői hozzájárulás …...... pld.
6. Szükség esetén szakhatósági vélemények, állásfoglalások …...... pld.
7. Az üggyel összefüggésben korábban keletkezett előzményes iratok másolatban …...... pld.