Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) d) pontja felhatalmazást ad a helyi önkormányzat képviselő-testülete részére, hogy rendeletben határozza meg az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit.

A helyi közösségi érdekek érvényre juttatása érdekében élve a törvényi felhatalmazással célszerű és szükséges a helyi jogalkotás, amelynek alapvető célja az állampolgárok nyugalmát, a közterület rendjét, rendeltetésszerű használatát elősegítő, biztosító szabályok betartása és betartatása a lakosság, mint helyi közösség érdekébe. A közösségi együttélés szabályai magukban foglalnak olyan magatartási szabályokat, amelyek az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás formáinak meghatározását jelentik. A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartások közigazgatási bírsággal való szankcionálása alkalmas eszköz az ilyen magatartások visszaszorítására.

A hatályos szabálysértési törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény viszonylag szűk körben szabályozza a lakossági együttélést zavaró, sértő magatartásformákat, a közterületek rendjét.

A közigazgatási szabályszegések szankcióinak szabályairól szóló 2017. évi CXXV. törvény 3. § (2) bekezdése szerint a helyi önkormányzat képviselőtestületének rendelete alapján megállapítható közigazgatási bírság felső határa - a jogsértő személyétől függően - természetes személyek esetén kétszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet. A közigazgatási bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.

5. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem indítható a jogsértés megállapítására és bírság kiszabására eljárás, ha a jogsértő magatartásnak a bírság kiszabására jogosult hatóság tudomására jutásától számított hat hónap, vagy az elkövetéstől számított öt év eltelt. Az ötéves határidő kezdő napja

a) az a nap, amikor a jogsértő magatartás megvalósul,

b) jogellenes állapot fenntartása esetén az a nap, amikor ez az állapot megszűnik.

A rendelet tervezet szabályozza azon alapvető magatartási szabályokat, amelyet a helyi lakosság nyugalmát zavarják.

Az önkormányzat képviselő-testülete a közösségi együttélés alapvető szabályiról önkormányzati rendeletet, azaz jogszabályt alkot, ezért az önkormányzati rendelet alkotásakor be kell tartani a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezéseit, így többek között:

• a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű;

• a jogszabályban nem ismételhető meg az Alaptörvény vagy olyan jogszabály rendelkezése, amellyel a jogszabály az Alaptörvény alapján nem lehet ellentétes.

Az Alaptörvény kimondja, hogy az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.

Mindezen rendelkezések alapján a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló önkormányzati rendelet kizárólag olyan magatartásokat tartalmazhat, amelyek nem tartoznak más, magasabb rendű jogszabály hatálya alá, ezért a rendelet megalkotásakor – tekintettel arra, hogy a közösségi együttélés szabályai igen sokrétűek, és sok szakterületet érintenek, vagy érinthetnek – rendkívül körültekintően kell eljárni.