Mucsony Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének

 2/2011. (III.28.) önkormányzati rendelete

a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról

( Egységes szerkezetben az 5/2012.(II.29.), 3/2013. (I.28.) ,8/2013. (II.14.),14/2013.(V.31.),23/2013.(X.28.), 20/2014.(XII.10.), 9/2015.(V.08.), 12/2015.(VI.29.), 3/2016.(II.15.), 12/2016.(VII.31.) rendelettel)

Mucsony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42.§ 1) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Mucsony Nagyközség Önkormányzata / továbbiakban: Önkormányzat/.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:3744 Mucsony, Fő út 2.

Az önkormányzat telephelye: Konyha, 3744 Mucsony, Bányász út 7.

                                           ^[1]Varroda, 3744 Mucsony, Ady Endre út 4.

                                           Tésztaüzem, 3744 Mucsony, Kossuth Lajos út 92.

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:

Mucsony Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(4) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szerve: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a képviselő testület hivatala látják el.

(5) Az önkormányzat működési területére vonatkozó adatokat az 1. függelék tartalmazza.

2. §

(1)Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét. .

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(2)A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

a./ Mucsony Nagyközség Önkormányzata Ppolgármester

b./ Mucsony Nagyközség Önkormányzata Jjegyző.^[2]

(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünne

peket méltó módon megünnepelhesse.

      A település ünnepei:

• - március        15.                 :         Nemzeti Ünnep
• - május             1.                 :         Majális
• - augusztus       6.                 :         A település leégésének és újjáépítésének évfordulója
• - augusztus     20.                 :         Államalapítás Üünnepe
• - szeptember első vasárnapja:       Bányásznap
• - október         23                 :         Nemzeti Ünnep

(4)Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. A díszpolgári cím adományozására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. §

Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

4. §

Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

5. §

(1) Az önkormányzat negyedévente megjelenő hivatalos lapja: Helyi Hírmondó.

(2) Az önkormányzat kiadványát a lakosság térítésmentesen kapja.

(3) Az önkormányzat kiadványa tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.

(4) Az önkormányzat kiadványát évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítva a település történetét feldolgozó munkához.

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. § ^[3]

(1)Az önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 116. §-ban foglalt gazdasági programját maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(2) Mucsony Nagyközség Önkormányzata vállalkozási tevékenységet végezhet, a vállalkozási tevékenység felső határát a módosított kiadási előirányzatok 10 %-ában határozza meg.^[4]

7. § ^[5]

8. §

A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

9. § ^[6]

A képviselő-testület a feladatait az Mötv. 41. § (2)–(5) bekezdése szerint látja el, és egyes hatásköreit önkormányzati rendelettel ruházza át.

10. §^[7]

Az Mötv. 42. §-ban felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik

1. a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az

 illetmény meghatározása,

b) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

c) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

1.A képviselő-testület üléseinek száma

11. §

(1) A Képviselő- testületi tagok száma: 7 fő. A képviselő- testület tagjainak névsorát a 2. függelék tartalmazza.

(2) A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

12. §

(1) Évente legalább hat alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

• a testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei, a napirendi pontok előadói,
• az előkészítésben résztvevők felsorolása,
• a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése,
• azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyet valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
• az előterjesztések elkészítésének határidői,
• a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolása,
• egyéb szervezési feladatok rögzítése, pl: falugyűlések, fórumok rendezése, munkaértekezletek, fogadóórák tartása.
• 
  

13. §

(1) Rendkívüli ülést kell összehívni legkésőbb 15 napon belül

     a) a Mötv. 44. § -ban meghatározott esetben,^[8]

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról

    dönt,

c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2.A képviselő-testületi ülések összehívása

14. §

(1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a korelnök hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

15. §

A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

16. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

(2) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.

17. §

(1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása elektronikus úton történő írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A képviselő- testületi tagok részére a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt

 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

d) a nem állandó meghívottaknak,

da) az előterjesztőknek és

db) akiket az ülés összehívója megjelöl.

18. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

19. §

(1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a bizottság nem képviselő tagját,

c) a településen működő nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) az illetékes országgyűlési képviselőt,

e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

c)  a Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját

d) a Mucsony és Társult Települései Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Vezetőjét.^[9],^[10]

20. §

(1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

    b) a település honlapján.

3.A képviselő-testület ülésének vezetése

21. §

(1) A polgármester a képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatai:

a) megállapítja, hogy a testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

 b) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása és folyamatos

     figyelemmel kísérése,megnyitja az ülést és berekeszti az ülést,

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyilvános/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,

e) napirendenként

 ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a napirendtől, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót,

  eb) a vita összefoglalása,

  ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

 ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

 ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének

    kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) félévente tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

22. §

(1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

23. §

(1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

23/A. §^[11]

 (1) A képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) A polgármester gondoskodik a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(3) A rend fenntartása érdekében a polgármester:

a) a Képviselő általi rendzavarás esetén:

aa)   figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, a már elhangzottakat indokolatlanul ismétli.

ab) rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a Képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést vagy másokat sértő megfogalmazást használ,

ac)   figyelmezteti, majd ismétlődő esetben rendreutasítja azt a Képviselőt, aki olyan magatartást tanúsít, mellyel zavarja a Képviselő-testület munkáját,

b) Egyéb rendzavarás esetén:

ba) amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, a polgármester felhívja e magatartás megszűntetésére.

bb) amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezheti.

bc) a tanácskozás folytatását lehetetlenné tévő rendzavarás esetén a polgármester 15 perc ülésezési szünet rendel el.

bd) a bc) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően a polgármester  javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.

4.Az előterjesztés

24. §

(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új, napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásban vagy szóban kerül benyújtásra az előterjesztés. Az írásos előterjesztést lehetőség szerint a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.

(3) Polgármester engedélyezheti kivételes esetben a szóbeli előterjesztést is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni.

25. §

(1) Az előterjesztések lehetséges tartalmi és alaki elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi

    döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

1. a téma ismertetése,amely tömör az érdekeltek számára világos megfogalmazású,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére

     gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.

(3) A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai

a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beter-

     jeszteni,

b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé,

    ha a pénzügyi és jogi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képvi

    selő testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.

26. §

(1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag elektronikus úton történő postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.

5.Sürgősségi indítvány

27.§

(1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített szótöbbséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.

(2) A sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

a.) a sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: az alpolgármester, a bizottságok elnöke, a képviselők, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A sürgősségi indítvány akkor kerülhet a testületi ülésre, ha a tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester is összehívná a képviselő- testület ülését..^[12]

b.) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését a napirend lezárása után vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.

c.) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25–26. §-ában előírt követelményeknek.^[13]

6.Vita, szavazás

28.§

(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a.) A polgármester vagy bármelyik képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, a javasolt napirendi pontok törlésére. Erről a képviselő testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

b.) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

c.) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc és a vitában mindenki csak egyszer kaphat szót. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak. A hozzászólás időtartama 2 perc. Ismételt hozzászólás engedélyezéséről a polgármester dönt.

(5) Az önkormányzati bizottság, valamint a képviselő- testület tagjai bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő- testülethez.

(6) Az előterjesztő- figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület –az elhangzás sorrendében. A nyílt szavazás kézfeltartással történik. ^[14]

(9) A vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(10) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.

(11) „ Személyes megjegyzés „ bejelentésével kérhet szót a polgármestertől a döntéshozatal után az, aki a vitában ellene szól, sérelmesnek vélt megjegyzést kíván elhárítani, vagy hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

(12) A testület- a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:

- a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,

- informális bejelentések tudomásul vételéről,

- interpellációra adott válasz elfogadásáról.

(13) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő, illetve a polgármester kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.^[15]

29.§

(1) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha:

     a.) azt a törvény írja elő,

b.) ha a jelenlévő képviselők többsége kezdeményezi,^[16]

c.) azt a polgármester és a bizottsági elnökök kérik.

Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(2) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző olvassa a testületi-tagok nevét és a jelenlévő igen/nem, illetve tartózkodom, bemondásával szavaz.

(3) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt valamelyik képviselő méltányolható okból kéri, és azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja, akkor az elnök a szavazást köteles megismételni.

(4) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal kell ellátni a következők szerint:

Mucsony Nagyközség Önkormányzata Képviselő- testületének ...../..... (..... .....) határozata a ………..      -ról.

 ^{[17] [18][19]}

 (5) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes- és határidő-nyilvántartást vezet.

(6) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester köteles félévente beszámolni és a végre nem hajtott határozatok tekintetében javaslatot tenni a határozat hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, illetve a végrehajtási határidő módosítására.

(8) A határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell:

- a végrehajtás eredményét,

- a végzett gazdasági és községpolitikai kihatást,

- az esetlegesen akadályozó tényezőket és azok hatását,

- szükség szerint a módosításra vagy további intézkedésre vonatkozó javaslatot,

- a határozat végre nem hajtásának okát,

- a mulasztásért felelős személy megjelölését, a felelősségre vonásra tett intézkedést vagy az erre vonatkozó javaslatot.

7.Titkos szavazás

30.§

(1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) A titkos szavazás írásban történik, amelynek lebonyolításáról a Pénzügyi és Jogi Bizottság gondoskodik.

(3) Titkos szavazás során a szavazatokat a borítékban helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével adhatják le a képviselő- testületi tagok.

(4) A titkos szavazás eredményéről a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő- testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.

(6)A szavazatok összeszámlálásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, a szavazást meg kell ismételni.

(7) Az alpolgármestert a képviselő- testület titkos szavazással választja.

31. §

Az e rendelet 25–33. §-ában foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak.

8.Kérdés

32.§

(1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.

(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles válaszolni a megkérdezett vagy azt követő 15 napon belül írásban válaszolni. Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni. A válaszadás maximális időtartama: 3 perc.

9.Interpelláció

33. §

(1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott interpellációs joggal írásban élni.^[20]

(2) Interpellációnak az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 15 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először az interpellációt kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását és a válaszadásra kötelezett annak eredményéről a képviselő testületet soron következő ülésén tájékoztatni.

10.Jegyzőkönyv

34.§

(1) A képviselő-testület üléséről 2 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az Mötv. 52.§ (1) bekezdésben foglaltakat:

- az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás)

- az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját

- az ülésről távolmaradó képviselők,

- a képviselő- testületi tag által a jegyzőkönyvben rögzíteni kért hozzászólását, véleményét

- a polgármester esetleges intézkedéseit ( a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket)

- az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat

- aláírásokat, dátumot, pecsétet.^[21]

 (2) Jegyzőkönyv eredeti példányát a jegyző kezeli. A jegyző a jegyzőkönyvet és a mellékleteket (meghívó; írásos előterjesztések; rendelet, valamint a határozattervezetek egy-egy példánya; jelenléti ív; a képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólás) évente lefűzi és elhelyezi a Polgármesteri Hivatal irattárában.

(3) A jegyző a zárt ülésről készült jegyzőkönyveket külön kezeli.

(4) A Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni a Polgármesteri Hivatalban a hivatalos órák alatt. A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról a betekintést kérő– térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek. ^[22]

(5) A határozatok és rendeletek tárgy szerinti nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

(6) A képviselő- testület üléséről hangfelvétel készül, amely a 78/2012. (XII.28.) BM rendelet alapján nem selejtezhető.^[23]

11.Önkormányzati rendeletalkotás

35.§

(1) Rendelet alkotását a vonatkozó törvényben meghatározott esetekben  az alpolgármester, a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság elnökeik útján, a jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a civil szervezet vezetője írásban kezdeményezi a polgármesternél. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.^[24]

(2) A képviselő- testület meghatározza a rendelet előkészítésének menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét. Az előkészítéssel megbízza valamely bizottságát, vagy külön bizottságot hoz létre.

(3) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét 15 napra hirdetmény útján nyilvánosságra hozza. Ezután a tervezetet a testület elé kell terjeszteni.^[25]

(4) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(5) A rendelet- tervezetet véleményezés céljából be kell terjeszteni az önkormányzat illetékes bizottságához.

(6) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módja:

az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezése.^[26]

 (7) A költségvetési rendelet elfogadásának részletes szabályai

a) a költségvetési rendelet-tervezetet át kell adni az érintett bizottságok részé-

     re,

b) a rendelet-tervezetet a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,

c) a költségvetési rendelet-tervezetet akkor kell beterjeszteni a képviselő-

    testület elé, ha a Pénzügyi és Jogi  Bizottság írásbeli véleményével a terve-

    zetet a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.

36. §

(1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Mucsony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

...../..... (.........) önkormányzati rendelete

a ...........................................-ról.^[27]

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formái

1. rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek

 hatályosságát. A hatályos rendeletek jegyzékét a 3 függelék tartalmazza.

(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egysé-

 ges szerkezetbe történő foglalásáról.

IV. FEJEZET

Lakossági Fórumok

37.§

(1)   A lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonás céljából évente falugyűlést (polgári gyűlést) lehet összehívni.

A falugyűlés időpontját a munkatervben egyéb szervezési feladatok címszó alatt kell meghatározni.

(2)   A falugyűlésről feljegyzés készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

A feljegyzést a polgármester és a jegyző írja alá.

(3)   A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

a)  a közmeghallgatást a polgármester vezeti,

b) a közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

(4) A lakossági fórumok helyéről és idejéről a lakosságot legalább 5 nappal korábban

értesíteni kell (hirdetmények kifüggesztése útján).

(5) Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.^[28]

(6) A közmeghallgatás a falugyűléssel is összekapcsolható.

(7) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(8) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(9)A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgároknak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.

(10)A polgármester akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(11) – (13)^[29]

V. Fejezet

A települési képviselő

38. §

A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.

39. §

A települési képviselő – az Ötv. 32. §-ban  meghatározottakon túl – köteles^[30]

1. tevékenyen részt venni a képviselő- testület munkájában,
2. felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
3. bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti,^[31]

d)   kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

e)   írásban vagy szóban előre bejelenteni, ha a képviselő-testületi vagy bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,

f)    képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

g)   a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

40. §

A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

41. §

A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.

42. §

A képviselő-testület bizottságai

a) Pénzügyi és Jogi Bizottság;  tagjainak száma:3 fő

b) Szociális és Oktatási Bizottság;tagjainak száma:3 fő.

43. §

A képviselő- testület állandó bizottságai által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.

   44.§

A képviselő- testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő- testület által történő elfogadásáig tart.

45. §

A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

46. §

(1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.^[32]

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

47. §

(1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá, az elnök távolléte estén két jelenlévő bizottsági tag. ^[33]

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A bizottság ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

12.A polgármester

48.§

A polgármester megbízatását főállásban látja el.^[34]

49. §

(1) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt – korelnök – képviselőnek juttatja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személynek.

50. §

(1)^[35] A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) képviseli az önkormányzatot,

c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

d) fogadóórát tart,

e) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester fogadóórája:

                      Kedd: 10.00 – 16.00 óráig.

(3) ^[36]A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pályázatok benyújtásáról, melynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte és a kidolgozott projekt költségvetéséhez saját forrást, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, továbbá a pályázat a biztosított forrást nem haladja meg.

(4)^[37] Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42.§-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.

13.Az alpolgármester

51. §

(1)Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) ^[38]

(3) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája:

Minden hónap második keddjén: 9.00-12.00 óráig.

14.Polgármester, alpolgármester helyettesítése

52.§

1. A polgármester tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére az alpolgármester jogosult.
2. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.^[39]
3. Tartós akadályoztatásnak minősül:

a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

b) tisztségből való felfüggesztés,

c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság

15.A jegyző

53.§^{[40] [41]}

(1) A jegyző jogállására és feladataira az Önkormányzati Törvény előírásai az irányadóak.

(2) A polgármester legfeljebb egy aljegyzőt nevezhet ki.

(3) ^[42]A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű, tartós akadályoztatása esetén a jegyzői feladatok ellátását az a köztisztviselő végzi, akinek azt a munkaköri leírása tartalmazza.

(4) A jegyző köteles felhívni a képviselő-testület figyelmét a jogszabálysértő döntésekre, illetve a képviselő-testület működésének szabálytalanságaira. A jegyző ezt a kötelezettségét a testületi ülésen szóban, egyéb esetekben írásban nyújtja be a polgármesternek, aki erről a képviselő-testületet a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatja.

VII. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

54. §

(1)^[43]A képviselő- testület önálló, egységes hivatalt hoz létre- Mucsonyi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel.

(2)A képviselő-testület egységes polgármesteri hivatalának szervezeti tagolását a 2. melléklet, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) Az (2) bekezdés szerinti szervezeti tagolást a képviselő-testület a jegyző és a polgármester javaslatának figyelembevételével határozza meg.

(4) A jegyző felelős a polgármesteri hivatal költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozási kötelezettség teljesítéséért. Az elkészített dokumentumok közül a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a képviselő-testület határozattal fogadja el.

(5)A hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni a hivatal ügyfélfogadási rendjét.

(6) ^{[44] [45]}

IX. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

55.§

(1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

X. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

56.§

(1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Pénzügyi és Jogi bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

XI. Fejezet

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

57.§ ^[46][47]

57/A.§ (1) A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében. A képviselő-testület Mucsony Nagyközség fejlesztése, a Nagyközség funkcióinak magasabb szintű ellátása, a lakosság véleményének megismerése, tovább közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik az önszerveződő közösségekkel.

          (2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit és módszereit, a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeivel kötött együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.

          (3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezet működését, tevékenységét érintő napirend esetében azoknak az önszerveződő közösségeknek a képviselőit, akikkel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött.

          (4) Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzati tisztségviselői részt vesznek az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein, a nagyközségben működő civil szervezetek vezetőit a polgármester meghívja az önkormányzat fontosabb rendezvényeire, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szerveznek.

          (5) A képviselő-testület a költségvetésnek függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelynek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.

XII.Fejezet

Az önkormányzat által fenntartott egyéb intézmények

58.§^[48]

(1) Az önkormányzat az óvodai nevelést, a helyi közművelődési feladatokat a Mucsonyi Általános Művelődési Központ elnevezésű önkormányzati intézmény  fenntartásával gondoskodik.

Az intézmény székhelye: 3744 Múcsony, Élmunkás út 6-8.

1. (2)Az önkormányzat a szociális és gyermekjóléti alapellátásról a Mucsony és Társult Települései Család- és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Mucsony és Társult Települései Család- és Gyermekjóléti Szolgálat elnevezésű intézmény útján gondoskodik. E feladatok ellátásának részletes szabályait társulási megállapodásban rögzíti.^[49] 

Az intézmény székhelye: 3744 Mucsony, Bányász út 3.

(3) Az önkormányzat az intézményi étkezés feladatát Önkormányzati szakfeladat útján látja el. A feladat ellátásának helye: 3744 Mucsony, Bányász út 7.

(4) ^[50]

XIII.fejezet

Az önkormányzat vagyona

59.§

1.  A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 1.000.000,-Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.
2. A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges.
3. ^[51]
4. A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat a lakossági fórumon.
5. A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét
6.  Mucsony Nagyközégi Önkormányzat szakfeladatait e rendelet 5 függeléke tartalma.^[52]

XIV.fejezet

4. Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

60.§

1. A Pénzügyi és Jogi Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:

a./ véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,

b./ figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás /vagyonnövekedés-, csökkenés/ alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,

c./ vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.

2. A Pénzügyi és Jogi  Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel  haladéktalanul közli.Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.

A helyi nemzetiségi önkormányzatok ^[53]

60/A.§

(1)   A nemzetiségi önkormányzatokra a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint az SZMSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)   A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület ülésein, arra előterjesztést készíthet.

(3)   A Polgármesteri Hivatal a nemzetiségi önkormányzat munkájának segítése érdekében:

a)  helyiséget biztosít a nemzetiségi önkormányzat megbízatásának idejére, ingyenes használattal,

b)  biztosítja a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotot,

c)  viseli a használat folyamán felmerülő karbantartási, javítási kiadások megtérítését,

d) fizeti a helyiség használatával kapcsolatos közüzemi díjakat (villamos-energia, víz, csatorna, fűtés, szemétszállítás),

e)  térítésmentesen gondoskodik a vagyonvédelemről, a napi takarításról, negyedévi nagytakarításról.

f)  biztosítja a postázási, kézbesítési, gépelési sokszorosítási feladatok ellátását.

(4)   Minderről együttműködési megállapodást kell készíteni, amit a Képviselő-testület hagy jóvá.

XV.fejezet

Záró rendelkezések

61.§

1. E rendelet 2011.április 01.napján lép hatályba.

2. Az SZMSZ hatálybalépésével hatályát veszti az SZMSZ megalkotásával, módosításával összefüggő 24/2006./XII.18./sz., valamint a 12/2007/VI.01./ rendelet.

Viszlai Viktor                                            Urrné Gál Emese

                                            polgármester                                                      jegyző

Záradék:

A rendelet kihirdetésének napja: 2011. március 28.

                                                                                                          Urrné Gál Emese

                                                                                                                 jegyző