Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2017. 12. 15Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
2017-12-15-tól
Mucsony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,
a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A.§ (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Mucsony Nagyközség Önkormányzat Képviselő- testületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 6/2017. (V. 4.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével
a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Bevezető rendelkezések
A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1.§
(1) Mucsony Nagyközség településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Mucsony Nagyközség sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő megőrzése és alakítása. A Nagyközség településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, a helyi védelem alatt álló építészeti örökség, mint a nemzeti közös kulturális kincs része, fenntartásának, védelmével összhangban lévő használatának és bemutatásának biztosítása:
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények rögzítésével, valamint
e) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
(2) E Rendelet területi hatálya – a 21. § (2) bekezdésében foglalt eltérésekkel – Mucsony Nagyközség teljes közigazgatási területe.
(3) E Rendelet mellékletei:
1. melléklet Mucsony Nagyközség egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége
1.1. melléklet Védett egyedi értékeknek helyet adó ingatlanok lehatárolása
1.2. melléklet Védett egyedi értékek jegyzéke
2. melléklet Mucsony Nagyközség településkép védelme szempontjából kiemelt területei
2.1. melléklet A településkép védelme szempontjából kiemelt területek térképi lehatárolása
2.2. melléklet A településkép védelme szempontjából kiemelt területek jegyzéke
A./ Műemlék és műemléki környezet területe
B./ Régészeti lelőhely területe
C./ Védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok területe
D./ Natura 2000 terület
E./ Országos ökológiai hálózat – magterület
F./ Országos ökológiai hálózat – ökológiai folyosó
G./ Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület
H./ Helyi jelentőségű természetvédelmi emlék
3. melléklet Mucsony Nagyközség településképi szempontból meghatározó területei
3.1. melléklet Településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolása
3.2. melléklet Településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke
A./ A településkép védelme szempontjából kiemelt területek
B./ Történeti települési terület
C./ Áthaladás szempontjából meghatározó terület
4. melléklet Tájidegen, agresszív gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
4.1. melléklet Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014. EU rendelet alapján
4.2. melléklet A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet alapján
4.3. melléklet A növényvédelmi tevékenységről szóló 43/2010. (IV.23.) FVM rendelet alapján
(4) A Rendelet alkalmazásában:
1. Áthaladás szempontjából meghatározó terület: A településen áthaladó/településre érkező szemszögéből jelentkező látvány területe.
2. Áttört kerítés: A legalább 30 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.
3. Óriásplakát: 12 m2 (504 x 238 cm), vagy ezt meghaladó méretű reklámtábla.
4. Településkapu: a különböző közlekedési eszközzel érkezők települési szövetbe való belépési pontja.
5. Történeti települési terület: a Második Katonai Felmérés térképén települési térségként ábrázolt terület.
II. Fejezet
A helyi védelem
A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2.§
(1) A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése
(2) Helyi védelem alá helyezés általános szabályai:
a) Védelem alá helyezést Mucsony Nagyközség Önkormányzat Képviselő- testületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 6/2017. (V. 4.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: Partnerségi Egyeztetési Szabályzat) nevesített partner, valamint Mucsony Nagyközség Önkormányzata kezdeményezhet.
b) A kezdeményezés tartalma:
ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltüntetés)
bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi)
bc) a kezdeményezés rövid indoklása
bd) a kezdeményező adatai, elérhetősége, aláírása, valamint
be) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota).
c) A kezdeményező a védelem alá helyezést a polgármesternek címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.
d) A helyi védelem alá helyezéshez, okl. építészmérnök által készített értékvizsgálati lap tartalma:
da) cím,
db) helyrajzi szám,
dc) védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,
dd) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása,
de) védelem alá helyezés indoklása, tervezett védelmi kategória megnevezése,
df) a védelemre javasolt elemet bemutató legalább 3 db fénykép, valamint
dg) a védelemre javasolt elem elhelyezkedését jelölő alaptérképi kivágat.
(3) Helyi védelem megszüntetésének általános szabályai:
a) A védelem megszűntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, valamint Kővágóörs Község Önkormányzata kezdeményezheti.
b) A kezdeményezés minimális tartalma:
ba) a védett elem beazonosítására alkalmas adatok (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
bb) a helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) a megszűntetés kezdeményezésének rövid indoklása,
bd) a megszűntetést kezdeményező adatai, valamint
be) a védett elem tulajdoni jogát igazoló okirat.
c) A kezdeményező a védelem megszüntetését a polgármesternek címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.
d) Helyi védelem megszűntetésére:
a) műszaki indokok alapján,
b) életveszély-elhárítása miatt,
c) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése okán, vagy
d) jelentős települési érdekből
kerülhet sor.
e) Helyi védelem alatt álló épület, építmény, vagy annak védett része csak a védelem megszűntetését követően bontható el.
(4) A helyi védelem nyilvántartása e Rendelet mellékletében szerepel. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.
(5) A helyi védelem alatt álló érték megjelölésére vonatkozó követelmények:
a) A helyi védelem alatt álló értéket – a tulajdonossal egyeztetve – táblával lehet megjelölni, amely a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját tartalmazza („Mucsony Nagyközség Önkormányzata védetté nyilvánította – dátum”).
b) A tábla elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.
Az egyedi védelem különös szabályai
3.§
(1) Mucsony Nagyközség egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét e Rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) Egyedi védelem kiterjedhet:
a) építmény egészére,
b) építmény részletére,
c) alkalmazott anyaghasználatra,
d) tömegformálásra,
e) homlokzati kialakításra,
f) táj- és kertépítészeti alkotásra,
g) egyedi tájértékre,
h) növényzetre,
i) szoborra, képzőművészeti alkotásra, valamint
j) utcabútorra.
Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
4.§
(1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát terhelő kötelezettségek:
a) A védett elem, elemrészlet használatával nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását.
b) A védett elem, elemrészlet jókarban-tartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodnia kell. A kötelezettség kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.
c) A védett elemen, elemrészleten végzett építési munka során a védett elem, elemrészlet értékóvó átalakítása, karakterének megőrzése, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartása.
d) A helyi védelem alatt álló értéket megjelölő tábla megőrzése és karbantartása.
(2) A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.
III. Fejezet
A településképi szempontból meghatározó területek
A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
5.§
(1) Mucsony Nagyközség településképi szempontból meghatározó területét e Rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük:
a) a településkép védelme szempontjából kiemelt terület,
b) a történeti települési terület, valamint
c) az áthaladás szempontjából meghatározó terület
együttes halmazát.
(3) A településkép védelme szempontjából kiemelt területet e Rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(4) Az áthaladás szempontjából meghatározó terület:
a) az országos közutak, térségi jelentőségű kerékpárutak esetében az utat szegélyező 1-1- teleksor, valamint
b) a településkapuk.
(5) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részei:
a) a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken belül:
1. műemlék területe
2. műemléki környezet területe,
3. régészeti lelőhely területe,
4. védett egyedi értéknek helyet adó ingatlanok,
b) a történeti települési terület, valamint
c) az áthaladás szempontjából meghatározó terület.
(6) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részei a településkép védelme szempontjából kiemelt területen belül:
a) a NATURA 2000 terület,
b) az országos ökológiai hálózat magterülete
c) az országos ökológiai hálózat ökológiai folyosó területe,
d) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület, valamint
e) a helyi jelentőségű természetvédelmi emlék.
(7) Amennyiben egy elem művi és táji, természeti elemekkel egyaránt érintett, úgy a követelmények közül a művi elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni. Régészeti lelőhelyek esetén, amennyiben az érintett ingatlan további művi elemekkel nem érintett, úgy a követelmények közül a táji, természeti elemekre vonatkozókat kell vele szemben alkalmazni.
(8) A településképi szempontból meghatározó terület – (5) bekezdés szerinti – művi elemekkel érintett részén:
a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,
b) az épületek beépítési vonalának megtartását,
c) a történeti anyaghasználat megmaradását,
d) a kialakult állapotnak megfelelő színezést,
e) az előkertek rendezettségét,
f) a kerítések kialakításának összhangját,
g) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását
h) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot
el kell érni.
(10) A településképi szempontból meghatározó terület – (6) bekezdés szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részén:
a) a tájkarakter megőrzését,
b) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,
c) az építmények tájba-illeszkedését,
d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,
e) a minőségi és természetes anyaghasználatot,
f) a visszafogott színezést, valamint
g) az 4. melléklet szerinti, tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését
el kell érni.
IV. Fejezet
A településképi követelmények
Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános követelmények
6.§
(1) A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.
(2) A tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók:
a) hullámpala,
b) rozsdásodó bádog, valamint
c) műanyag.
(3) A nyílászáróknál nem alkalmazhatók:
a) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint
b) igénytelen formai kialakítású elemek.
(4) A világításnál nem alkalmazható:
a) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé irányított fény,
b) égbolt felé irányuló, talajszintbe épített fényvető,
c) egyenetlen, villogó, vibráló, magas intenzitású világítás,
d) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, különösen az éjfél utáni fényerő-csökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása.
A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
7.§
(1) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület-elhelyezést kell alkalmazni,
ab) oldalhatáron álló beépítési módnál a keresztutcák csatlakozási pontja közötti utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell alkalmazni.
ac) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni kivéve:
ba) közműbecsatlakozási műtárgy, mely elsősorban növényzettel takartan előkertben és oldalkertben is elhelyezhető,
bb) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli, mely előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
c) kerítéskialakítás tekintetében:
ca) közterület, vagy magánút menti telekhatáron áttört kerítést kell létesíteni, kivéve:
1. forgalmi terhelések mérséklésére,
2. történeti hagyományok megtartására,
3. utcaképi illeszkedés biztosítására, valamint
4. átlátás megakadályozására,
mely esetekben tömör kerítés is kialakítható.
cb) a kerítés fenntartására és létesítésére vonatkozó előírások:
1. az épülettel összhangot mutató anyagok és színek használata,
2. tartós, minőségi anyagok használata,
3. élénk színek kerülése,
4. elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,
5. növényzet alkotta kerítés lehetősége, valamint
6. balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű
anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos, valamint
bc) funkciójával összhangot mutató
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) tagozatokat visszafogottan használó,
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó,
ce) nyílásrendszerében rendezett, valamint
cf) természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében az alábbi szempontoknak eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) e Rendelet 4. mellékletében szereplő növényeket mind külterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó,
df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) a táji látványt előtérbe helyező, valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.
metódus alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:
fa) A meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni.
fb) Az előkertben, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni.
fc) Az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
8.§
(1) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító,
ab) a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló
épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:
ba) földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses,
bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó
épület alakítható ki.
c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ca) a táji látványt nem zavaró,
cb) a növényzettel harmonikus
cc) természetes anyagokból készülő,
cd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő,
ce) a gáznyomás szabályozókat az épületek utcai homlokzatára nem, a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára elhelyező
kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
d) kerítéskialakítás tekintetében:
da) áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni,
db) a kerítést az előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
1. az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,
2. időtálló, minőségi anyagok használata,
3. élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,
4. elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,
5. növényzet alkotta kerítés lehetősége,
6. balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése,
7. kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek – a Rendelet 2. melléklete szerinti – táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében a szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) természetes (különösen kő, tégla, fa),
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű, valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos, valamint
bc) funkciójával összhangot mutató
tömegformálás használható, továbbá markáns stílusjegyeket hordozó, ám funkciójában a környezetét szolgáló építmény (különösen magasles, kilátótorony) is engedélyezhető.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében a szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) tagozatokat visszafogottan használó,
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cd) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó,
ce) nyílásrendszerében rendezett, valamint
cf) elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében a szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) e Rendelet 4. mellékletében szereplő növényeket mind külterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó,
df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében a szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) a táji látványt előtérbe helyező, valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó építészeti követelmények
9.§
(1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti –területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében a szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) természetes (különösen kő, tégla, fa),
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű, valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos, valamint
bc) funkciójával összhangot mutató
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében a szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) a meglévő építészeti részletelemeket (különösen színezés, ablakforma, díszítés) megjelenítő,
cc) tagozatokat visszafogottan használó,
cd) díszítésében egyszerűségre törekvő,
ce) pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó,
cf) nyílásrendszerében rendezett, valamint
cg) természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében a szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) e Rendelet 4. mellékletében szereplő növényeket mind külterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó,
df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében a szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) az utcaszakaszonkénti megjelenést előtérbe helyező, valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével –előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
(2) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő védett épületek átépítésénél a követelményeknek kell együttesen eleget tenni:
a) karaktert megtartó,
b) arányrendszert megőrző,
c) új elemeiben a régihez illeszkedő,
d) esztétikát, minőséget hozó, valamint
e) építészeti értéket teremtő.
(3) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések esetén:
a) időtálló,
b) minőségi,
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
d) élénk színeket kerülő,
e) állagát hosszútávon megőrző,
f) a település karakterével összhangban lévő
anyagot kell használni.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó sajátos területi és egyedi építészeti követelmények
10.§
Mucsony Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének A Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2009. (IV. 27.) önkormányzati rendelete (továbbiakban: HÉSZ) szerinti közterület
(1) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
11.§
A HÉSZ szerinti kisvárosi telepszerű lakóterület LkI-II. építési övezetének területe
(1) A csatlakozó épületekhez illeszkedő építészeti kialakítással lehet a kiegészítő funkciójú építményeket elhelyezni. Magastetős kialakítással a meglévő épületekkel egységes utcaképet eredményező építészeti kialakítás szükséges.
12.§
A HÉSZ szerinti Lf-I, Lf-II, Lf-III építési övezetének területe
(1) A főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél.
13.§
A HÉSZ szerinti Vt-1, Vt-2 építési övezetének településmag területe
(1) Lábazat képzésnél: Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
(2) Falfelület képzésnél: Vakolt, fehér, vagy pasztell színek, rikító erős színek nem alkalmazhatók.
(3) Falburkolat kialakításánál: Kő, műkő mészhomok tégla tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
(4) Homlokzat arány rendszer kialakításánál: A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Oromfal falazottan, illetve deszkázottan is megjeleníthető.
(5) Tetőszerkezet kialakításánál:
a) Lapostető nem építhető.
b) Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
c) A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tetőablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
d) Műanyag előtető nem építhető.
14.§
A HÉSZ szerinti különleges pincés területek
(1) Felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető.
(2) A pincék „zártsorúan” összeépíthetők, vagy szabadonállóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelıen. Szabadonálló beépítés esetén min.1m távolság betartandó.
15.§
A HÉSZ szerinti mezőgazdasági övezetek területe
(1) A területen elhelyezhető építményeket az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
16.§
A HÉSZ szerinti kertes övezetek területe
(1) Építőanyagként természetes anyagok használhatók fel, műanyag alkalmazása tilos.
A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
17.§
(1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek,
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek,
c) közlekedési és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek)
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) b) pontba nem sorolható különleges területek
e) zöldterületek,
f) erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek
g) vízgazdálkodási területek
h) természetközeli területek,
i) az (1) d) pontba nem sorolható különleges beépítésre nem szánt területek
A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
18.§
(1) A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények:
a) Óriásplakát a település belterületén nem helyezhető el.
b) reklámhordozók anyaghasználatánál:
da) nem rozsdásodó,
db) állékony,
dc) könnyen karbantartható, valamint
dd) élénk színeket nem használó,
kialakítás alkalmazható.
(2) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől a következő estekben és időtartamra el lehet térni:
a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, a település teljes területén megengedett,
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, a település teljes területén megengedett.
(3) A nyilvánosság biztosítására – különösen a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített célok teljesítésére –, továbbá közérdeket is szolgáló önkormányzati információs vagy más célú berendezés időkorlát nélkül, a település teljes területén elhelyezhető.
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
19.§
(1) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények:
a) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:
aa) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
ab) arányos,
ac) a funkciót tükröző
ad) a településképet kedvezőtlenül nem érintő,
ae) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, különösen látványát növényzettel eltakaró
kialakítás alkalmazható.
b) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények:
ba) nem rozsdásodó,
bb) minőséget képviselő,
bc) könnyen karbantartható,
bd) élénk színeket nem használó, valamint
be) az épület, építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló
kialakítás alkalmazható.
V. Fejezet
Szakmai konzultáció
Rendelkezés a szakmai konzultációról
20.§
(1) Szakmai konzultációt lehet lefolytatni Mucsony közigazgatási területen tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.
(2) Szakmai konzultáció lehetőségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
(3) A szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – folyamatos foglalkoztatásának, illetve jelenlétének hiányában – a polgármester feladata.
b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi.
c) A kezdeményezés tartalma:
ca) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),
cb) tervezett tevékenység rövid leírása,
cc) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,
cd) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
d) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzítésre kerülnek:
da) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,
db) felvetett javaslatok,
dc) a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.
VI. Fejezet
Településképi bejelentési eljárás
A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
21.§
(1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység,
b) építmények rendeltetésének megváltoztatása, valamint
c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
(2) Településképi bejelentése eljárással érintett:
a) az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében a település – a Rendelet 3. melléklete szerinti – településképi szempontból meghatározó területe, valamint
b) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.
A bejelentési eljárás részletes szabályai
22.§
(1) A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul. A kérelmet Mucsony Nagyközség polgármesteréhez (továbbiakban: polgármester) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, vagy rendeltetésváltoztatás:
a) illeszkedik-e a településképbe,
b) megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint
c) megfelel-e a reklám-elhelyezési kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
VII. Fejezet
A településképi kötelezés, településképi bírság
A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei
23.§
A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés, valamint
b) településképi bírság.
A településképi kötelezési eljárás
24.§
(1) A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és az eseteket vizsgálja:
aa) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
ab) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
ac) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy
ad) e Rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
b) A településképi kötelezési eljárást a polgármester folytatja le, és – szükség esetén, hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
c) A kötelezés a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosát, az építmény/építményrész
ca) felújítására,
cb) átalakítására, vagy
cc) elbontására
kötelezheti.
A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
25.§
(1) A településképi bírság kiszabásának részletes szabályai:
a) Településképi bírság a következő esetekben szabható ki:
aa) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
ab) a bejelentésben, vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
ac) a településképi követelmények be nem tartása,
ad) döntés végre nem hajtása.
b) A településképi bírság:
ba) felső határa 1.000.000,- forint,
bb) alsó határa 10.000,- forint.
A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
26.§
(1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképi bírság megfizetésének módja:
a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.
b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.
IX. Fejezet
Záró rendelkezések
Hatálybalépés
27.§
(1) A Rendelet 2017. december 15.-én lép hatályba.
(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
Hatályon kívül helyező rendelkezések
28.§
(1) Hatályát veszti Mucsony Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének Az építészeti értékek helyi védelméről szóló 15/2011. (X. 28.) önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti Mucsony Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének A Helyi Építési Szabályzatról szóló 13/2009. (IV. 27.) önkormányzati rendeletének:
1. 8 § (1) bekezdés d) pont második mondata,
2. 9 § (1) bekezdés db) pontja,
3. 10 § (1) bekezdés db) pontja,
4. 11 § (1) bekezdés b) pontja,
5. 14 § (3) bekezdése,
6. 15 § (3) bekezdése,
7. 19 § (3) bekezdés b) pont „az engedélyezési tervnek környezet ábrázolást tartalmaznia kell. (fotó melléklet, térkép, utcakép melléklet)”-, „felépítmény közterületi pincékre nem építhető, a bejárati homlokzaton erkély, loggia nem létesíthető”-, valamint „a pincék »zártsorúan« összeépíthetők, vagy szabadonállóan is építhetők a kialakult állapotnak megfelelően. Szabadonálló beépítés esetén min. 1m távolság tartandó”-szövegrészei,
8. 19 § (3) bekezdés c) pont „Építőanyagként természetes anyagok használhatók fel, műanyag alkalmazása tilos”-szövegrésze,
9. 21 § (8) bekezdése,
10. 21 § (12) bekezdés b) pont „az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni”-szövegrésze,
11. 21 § (13) bekezdés b) pont utolsó mondata,
12. 21 § (14) bekezdés a), valamint c) pontjai,
13. 22 § (6) bekezdése,
14. 27 § (3) bekezdés „és az adott terület építési hagyományainak”-szövegrésze,
15. 27 § (4) bekezdés „mobil átjátszó torony építmény”-szövegrésze,
16. 32 § (4) bekezdés utolsó két mondata,
17. 34 § (1) bekezdés utolsó két mondata,
18. 1.számú melléklet a), d), valamint e) pontjai,
Viszlai Viktor Urrné Gál Emese
polgármester jegyző
A kihirdetés napja: 2017. december 14.
Urrné Gál Emese
jegyző