Múcsony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 02Múcsony Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2024. (X. 31.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Múcsony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Múcsony Nagyközség Önkormányzat / továbbiakban: Önkormányzat/.
(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe:3744 Múcsony, Fő út 2.
(3) Az önkormányzat telephelye:
a) Varroda, 3744 Múcsony, Bányász út 3.,
b) Tésztaüzem, 3744 Múcsony, Kossuth Lajos út 92.,
c) Savanyítóüzem 3744 Múcsony, Bányász út 7.
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Múcsony Nagyközség Önkormányzatának képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(5) A képviselő-testület hivatalának hivatalos elnevezése és székhelye: Múcsonyi Közös Önkormányzati Hivatal, 3744 Múcsony, Fő út 2.
(6) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szerve: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a jegyző, a társulás és a képviselő testület hivatala látják el.
(7) Az önkormányzat működési területére vonatkozó adatokat a 4.melléklet tartalmazza.
(8) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.mucsony.hu,e-mail címe: hivatal@mucsony.hu.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: a./ Múcsony Nagyközség Önkormányzat Polgármester, b./ Múcsony Nagyközség Önkormányzat Jegyző.
(3) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepei:
a) március 15. : Nemzeti Ünnep
b) augusztus 6. : A település leégésének és újjáépítésének évfordulója
c) augusztus 20. : Államalapítás Ünnepe
d) szeptember első vasárnapja: Bányásznap
e) október 23 : Nemzeti Ünnep
f) december második vasárnapja: Falukarácsony.
(4) Az önkormányzat képviselő-testülete díszpolgári címeket, egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. Az önkormányzati kitüntetések alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat önkormányzati rendelet tartalmazza.
3. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület önálló rendeletben állapítja meg.
4. § (1) Az önkormányzat évente három alkalommal megjelenő hivatalos lapja: Helyi Hírmondó.
(2) Az önkormányzat kiadványát a lakosság térítésmentesen kapja.
(3) Az önkormányzat kiadványa tartalmazza a képviselő-testület főbb döntéseit, melyek a lakosság széles körét érintik.
(4) Az önkormányzat kiadványát évfolyamonként le kell fűzni és 5 évenként be kell köttetni, ezzel is lehetőséget biztosítva a település történetét feldolgozó munkához.
5. § Az önkormányzat testvértelepülése: Swiatniki Górne (Lengyelország).
Az önkormányzat feladata, hatásköre
6. § (1) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 116. §-ban foglalt gazdasági programját maga határozza meg, hogy mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.
(2) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet végezhet, a vállalkozási tevékenység felső határát a módosított kiadási előirányzatok 10 %-ában határozza meg.
(3) Az Önkormányzat a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33. § (1) bekezdésben foglalt feladatát a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás útján látja el. A Társulás feladata a hulladékgazdálkodási feladat ellátásához kapcsolódó létesítmény, eszköz vagy vagyonelem közszolgáltató részére történő biztosítása mindaddig, amíg az érintett létesítmény, eszköz vagy vagyonelem az állami hulladékgazdálkodási közfeladat ellátásához igénybevételre kerül.
(4) A Jegyző az Mötv. 119. § (3)-(4) bekezdésében foglalt belső kontrollrendszer működtetésére vonatkozó feladatát a Kazincbarcika és Vonzáskörzete Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás útján látja el.
7. § A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.
8. § A képviselő-testület a feladatait a Mötv. 41. § (2)–(5) bekezdése szerint látja el és egyes hatásköreit önkormányzati rendelettel ruházza át. Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület üléseinek száma
9. § (1) A Képviselő- testületi tagok száma: 7 fő. A megválasztott Polgármester Képviselő-testület tagja. A képviselő- testület tagjainak névsorát az 5.melléklet tartalmazza.
(2) A képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
10. § (1) Évente legalább hat alkalommal kell rendes ülést tartani.
(2) Az alakuló ülés részletes szabályait a Mötv. 43. §-a tartalmazza.
(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott féléves munkaterv tartalmazza. A féléves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.
(4) A munkatervet a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(5) A munkaterv tartalmazza
a) a testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei, a napirendi pontok előadói,
b) az előkészítésben résztvevők felsorolása,
c) a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölése,
d) azoknak a témaköröknek a tételes megjelölése, amelyet valamely bizottság nyújt be, illetőleg amelyhez bizottsági állásfoglalást kell beterjeszteni,
e) az előterjesztések elkészítésének határidői,
f) egyéb szervezési feladatok rögzítése, pl: falugyűlések, fórumok rendezése, munkaértekezletek, fogadóórák tartása.
11. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni legkésőbb 15 napon belül
a) a Mötv. 44. § -ban meghatározott esetben,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szerv kezdeményezi.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
(3) A Képviselő-testület ülését az Mötv. 135. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott esetben a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal is összehívhatja, mely esetben az ülés összehívása eltérhet a jelen rendeletben foglaltaktól.
A képviselő-testületi ülések összehívása
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti.
(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.
(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.
(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni,emlyhelyszín megtehelés nélkül elérhető kell,hogy legyen a választópolgárok számára.
13. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.
14. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy hívja össze.
(2) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.
15. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása elektronikus úton történő írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A képviselő- testületi tagok részére a meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.
(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 4 nappal ki kell küldeni.
(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a bizottságok nem képviselő tagjainak,
d) Múcsonyi Általános Művelődési Központ, Bölcsőde és Konyha vezetőjének,
e) a nem állandó meghívottaknak,
f) az előterjesztőknek és
g) akiket az ülés összehívója megjelöl.
16. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.
17. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan
a) a jegyzőt,
b) a bizottság nem képviselő tagját,
c) a településen működő nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit
e) az önkormányzat intézményének vezetőjét,
f) a Múcsony és Társult Települései Család- és Gyermekjóléti Szolgálat Vezetőjét.
(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül
a) az egyház képviselőjét,
b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.
18. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell, a Képviselő-testületi ülés időpontja előtt 4 nappal, rendkívüli ülés kezdő időpontját megelőző legalább huszonnégy órával. Ettől eltérni csak a polgármester engedélyével lehet. A tájékoztatás formái:
a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,
b) a település honlapján(www.mucsony.hu).
Az ülések rendje
19. § (1) A Képviselő-testület ülései főszabályként nyilvánosak.
(2) A zárt ülésen hozott döntésről a Polgármester – a személyiségi jogok tiszteletben tartása mellett – a nyilvánosságot tájékoztatja.
(3) A zárt ülésen elhangzottakról – különösen a vitáról, a szavazás eredményéről – a jelenlévők kívülállóknak semminemű felvilágosítást nem adhatnak.
(4) Zárt ülés esetén a Képviselő-testület tanácskozás céljára kijelölt helyiségében az ülés tartama alatt a meghívottak, illetve a Múcsonyi Közös Önkormányzati Hivatal kijelölt dolgozói tartózkodhatnak.
(5) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, a Polgármester a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.
A képviselő-testület ülésének vezetése
20. § A polgármester a képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatai:
a) megállapítja, hogy a testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
b) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása és folyamatos figyelemmel kísérése,megnyitja az ülést és berekeszti az ülést,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyilvános/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása, figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a napirendtől, ennek eredménytelensége esetén megvonja a szót,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) félévente tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
21. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.
22. § (1) A polgármester előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen, a javasolt napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
23. § (1) A képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) A polgármester gondoskodik a Képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.
(3) A rend fenntartása érdekében a polgármester:
a) a Képviselő általi rendzavarás esetén:
aa) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a képviselőtől, aki a tárgytól eltér, a már elhangzottakat indokolatlanul ismétli.
ab) rendre utasítja, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a Képviselőtől, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést vagy másokat sértő megfogalmazást használ,
ac) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben rendreutasítja azt a Képviselőt, aki olyan magatartást tanúsít, mellyel zavarja a Képviselő-testület munkáját,
b) Egyéb rendzavarás esetén:
ba) amennyiben az ülésen résztvevő, tanácskozási joggal nem rendelkező személy az ülés rendjét hozzászólásával megzavarja, a polgármester felhívja e magatartás megszűntetésére.
bb) amennyiben a rendzavarás folytatódik, vagy újra megismétlődik, a rendbontókat az ülésterem elhagyására kötelezi.
bc) a tanácskozás folytatását lehetetlenné tévő rendzavarás esetén a polgármester 15 perc ülésezési szünet rendel el.
bd) a bc) bekezdés szerinti szünetet egy testületi ülés alkalmával maximum 2 alkalommal lehet elrendelni. A harmadik rendzavarást követően a polgármester javasolja a képviselő-testületnek, hogy a képviselő-testület az ülésen eddig tárgyalt napirendekre módosítsa az ülés napirendjét. Ha a testület a napirendi pontokra tett javaslatát elfogadta, az ülést az általános szabályok betartása szerint bezárja.
Az előterjesztés
24. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett és új, napirenden kívüli anyagok, a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(2) Előterjesztést polgármester,alpolgármester, bizottsági elnök, önkormányzati képviselő és a Jegyző terjeszthetnek elő.
(3) A képviselő-testület ülésére írásban vagy szóban kerül benyújtásra az előterjesztés. Az írásos előterjesztést lehetőség szerint a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek.
(4) Polgármester engedélyezheti kivételes esetben a szóbeli előterjesztést is. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.
(5) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni.
25. § (1) Az előterjesztések lehetséges tartalmi és alaki elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk, a téma ismertetése,amely tömör az érdekeltek számára világos megfogalmazású,
c) a jogszabályi háttér bemutatása,
d) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
e) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,
f) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,
g) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt
h) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
i) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.
26. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.
(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag elektronikus úton történő postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.
Sürgősségi indítvány
27. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára minősített szótöbbséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:
a) a sürgősségi indítvány a sürgősség tényének rövid indoklásával legkésőbb az ülést megelőző nap 10 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: az alpolgármester, a bizottság elnöke, a képviselők, a jegyző, a nemzetiségi önkormányzat elnöke. A sürgősségi indítvány akkor kerülhet a testületi ülésre, ha a tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester is összehívná a képviselő- testület ülését.
b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését a napirend lezárása után vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására.
c) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.
(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 25–26. §-ában előírt követelményeknek.
28. § Amennyiben a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX.törvény 32. §-ában megfogalmazott kötelezettségeinek nem tesz eleget, részére a megállapított tiszteletdíjat egy hónapra 25%-al csökkentetten kell folyósítani.
Vita, szavazás
29. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) A polgármester vagy bármelyik képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére. Erről a képviselő testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
b) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.
c) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc és a vitában mindenki csak egyszer kaphat szót. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.
(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak. A hozzászólás időtartama 2 perc. Ismételt hozzászólás engedélyezéséről a polgármester dönt.
(5) Az önkormányzati bizottság, valamint a képviselő- testület tagjai bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő- testülethez.
(6) Az előterjesztő- figyelemmel a vitában elhangzottakra – a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület –az elhangzás sorrendében. A nyílt szavazás kézfeltartással történik.
(9) A vita bármely szakaszában, illetve annak lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(10) Szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.
(11) „ Személyes megjegyzés „ bejelentésével kérhet szót a polgármestertől a döntéshozatal után az, aki a vitában ellene szól, sérelmesnek vélt megjegyzést kíván elhárítani, vagy hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.
(12) A testület- a szavazati arányok rögzítésével – alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a feladat meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) informális bejelentések tudomásul vételéről,
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.
(13) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő, illetve a polgármester kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.
30. § (1) Névszerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a) azt a törvény írja elő,
b) bha a jelenlévő képviselők többsége kezdeményezi,
c) azt a polgármester és a bizottsági elnök kérik.
Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.
(2) A névszerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző olvassa a testületi-tagok nevét és a jelenlévő igen/nem bemondásával szavaz.
(3) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, és azt valamelyik képviselő méltányolható okból kéri, és azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja, akkor az elnök a szavazást köteles megismételni.
(4) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal kell ellátni a következők szerint: Múcsony Nagyközség Önkormányzat Képviselő- testületének ...../..... (..... .....) határozata a ……….. -ról.
(5) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes- és határidő-nyilvántartást vezet.
(6) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(7) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester köteles félévente beszámolni és a végre nem hajtott határozatok tekintetében javaslatot tenni a határozat hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, illetve a végrehajtási határidő módosítására.
(8) A határozatok végrehajtásáról szóló tájékoztatásnak tartalmaznia kell:
a) a végrehajtás eredményét,
b) az esetlegesen akadályozó tényezőket és azok hatását,
c) szükség szerint a módosításra vagy további intézkedésre vonatkozó javaslatot,
d) a határozat végre nem hajtásának okát,
e) a mulasztásért felelős személy megjelölését, a felelősségre vonásra tett intézkedést vagy az erre vonatkozó javaslatot.
Titkos szavazás
31. § (1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2) A titkos szavazás írásban történik, amelynek lebonyolításáról a Pénzügyi és Jogi Bizottság gondoskodik.
(3) Titkos szavazás során a szavazatokat a borítékban helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével adhatják le a képviselő- testületi tagok.
(4) A titkos szavazás eredményéről a Pénzügyi és Jogi Bizottság elnöke külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
(5) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő- testület következő ülésén lehet megismételni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
(6) A szavazatok összeszámlálásáról a bizottság elnöke gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, a szavazást meg kell ismételni.
(7) Az alpolgármestert a képviselő- testület titkos szavazással választja.
32. § Az e rendelet 23–31. §-ában foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak.
Kérdés
33. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozás.
(2) A kérdésre a képviselő-testület ülésén köteles válaszolni a megkérdezett vagy azt követő 15 napon belül írásban válaszolni. Az írásos választ a képviselő-testület valamennyi tagjának meg kell küldeni. A válaszadás maximális időtartama: 3 perc.
Interpelláció
34. § (1) A képviselőnek joga van az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott interpellációs joggal írásban élni.
(2) Interpellációnak az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) Az interpellációt a polgármesternél az ülés előtt 15 nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben az interpellációt a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először az interpellációt kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását és a válaszadásra kötelezett annak eredményéről a képviselő testületet soron következő ülésén tájékoztatni.
Jegyzőkönyv
35. § (1) A képviselő-testület üléséről 1 példányos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a Polgármester és a Jegyző írja alá.
(2) A jegyzőkönyvet a Mötv.-ről szóló törvényben foglaltak szerinti tartalommal kell elkészíteni:
a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás)
b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját
c) az ülésről távolmaradó képviselők,
d) a Képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő tartalmú írásos jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a tanácskozásnak a lényegét, a hozott rendeleteket, határozatokat szó szerint tartalmazza,
e) a képviselő- testületi tag által a jegyzőkönyvben rögzíteni kért hozzászólását, véleményét
f) a polgármester esetleges intézkedéseit ( a testületi ülésen történt fontosabb eseményeket)
g) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat
h) aláírásokat, dátumot, pecsétet.
(3) Jegyzőkönyv egy eredeti példányban készül, melyet a jegyző kezel. A jegyző a jegyzőkönyvet és a mellékleteket (meghívó; írásos előterjesztések; rendelet, valamint a határozattervezetek egy-egy példánya; jelenléti ív; a képviselő kérelmére az írásban benyújtott hozzászólás) évente lefűzi és elhelyezi a Közös Önkormányzati Hivatal irattárában.
(4) A jegyző a zárt ülésről készült jegyzőkönyvet titkos iratként kell kezelni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az tekinthet be, aki az ülésen részt vesz vagy részt vehet és a Jegyző. A zárt ülés jegyzőkönyvébe a rá vonatkozó rész tekintetében betekinthet továbbá az, akire vonatkozóan az ülésen döntés született, továbbá az arra feljogosított hatóságok.
(5) A Mötv. 52. § (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni a Közös Önkormányzati Hivatalban a hivatalos órák alatt. A jegyzőkönyvről, illetőleg annak részeiről, valamint más önkormányzati dokumentumokról a betekintést kérő– térítési díj ellenében – másolatot kérhetnek.
(6) A határozatok és rendeletek tárgy szerinti nyilvántartásáért a jegyző a felelős.
(7) A képviselő- testület üléséről hangfelvétel készül, amely a 78/2012. (XII.28.) BM rendelet alapján nem selejtezhető.
(8) A Jegyző a jegyzőkönyv eredeti példányát a TFIK informatikai rendszeren keresztül elektronikus úton küldi meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatalnak az ülést követő 15 napon belül.
(9) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet titkos iratként kell kezelni. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe az tekinthet be, aki az ülésen részt vesz vagy részt vehet és a Jegyző. A zárt ülés jegyzőkönyvébe a rá vonatkozó rész tekintetében betekinthet továbbá az, akire vonatkozóan az ülésen döntés született, továbbá az arra feljogosított hatóságok.
Önkormányzati rendeletalkotás
36. § (1) Rendelet alkotását a vonatkozó törvényben meghatározott esetekben az alpolgármester, a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság elnökeik útján, a jegyző, a települési nemzetiségi önkormányzat elnöke, a civil szervezet vezetője írásban kezdeményezi a polgármesternél. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.
(2) A képviselő- testület meghatározza a rendelet előkészítésének menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét. Az előkészítéssel megbízza valamely bizottságát, vagy külön bizottságot hoz létre.
(3) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendeletek tervezetét 15 napra hirdetmény útján nyilvánosságra hozza. Ezután a tervezetet a testület elé kell terjeszteni.
(4) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(5) A rendelet- tervezetet véleményezés céljából be kell terjeszteni az önkormányzat illetékes bizottságához.
(6) A rendeletet a Polgármester és a Jegyző írja alá.
(7) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módja:
a) az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezése,
b) a kihirdetett rendeleteket az önkormányzat hivatalos honlapján meg kell jeleníteni.
(8) A jegyző gondoskodik a kihirdetett önkormányzati rendelet Nemzeti Jogszabálytárban, illetve az Önkormányzat honlapján való közzétételről, valamint az ülést követő 3 napon belül felterjeszti a Borsod-Abaúj- Zemplén Vármegyei Kormányhivatalnak a Törvényességi Felügyelet Írásbeli Kapcsolattartás Modulján keresztül.
(9) A rendeletek kihirdetéséről, naprakész nyilvántartásáról a Jegyző gondoskodik.
(10) A költségvetési rendelet elfogadásának részletes szabályai
a) a költségvetési rendelet-tervezetet át kell adni az érintett bizottságok részére,
b) a rendelet-tervezetet a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,
c) a költségvetési rendelet-tervezetet akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a Pénzügyi és Jogi Bizottság írásbeli véleményével a tervezetet a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette.
37. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni.A rendeletek jelölése a következő formában történik: Múcsony Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének ..../..... (.........) önkormányzati rendelete a ...........................................-ról.
(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról. A rendelet-nyilvántartás formái:
a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,
b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,
c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.
(3) A képviselő-testület évenként felülvizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát. A hatályos rendeletek jegyzékét a 6. melléklet tartalmazza.
(4) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról és annak kihirdetéséről.
A települési képviselő
38. § A települési képviselő eskü letételének megszervezése a jegyző feladata.
39. § A települési képviselő – az Mötv. 32. §-ban meghatározottakon túl – köteles
a) tevékenyen részt venni a képviselő- testület munkájában,
b) bfelkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban,
c) bejelenteni személyes érintettségét a döntéshozatalnál, a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti,
d) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,
e) írásban vagy szóban előre bejelenteni, ha a képviselő-testületi vagy bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van,
f) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,
g) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.
40. § Az önkormányzati képviselő járandóságait önkormányzati rendelet szabályozza.
A képviselő-testület bizottságai
41. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.
42. § A képviselő-testület bizottságai
a) Pénzügyi és Jogi Bizottság; tagjainak száma:3 fő
b) Szociális és Oktatási Bizottság;tagjainak száma:3 fő.
43. § A képviselő- testület állandó bizottságai által ellátandó feladatok részletes jegyzékét a 1. melléklet tartalmazza.
44. § A képviselő- testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő- testület által történő elfogadásáig tart.
45. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.
46. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.
(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a pénzügyi bizottság elnöke hívja össze.
(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.
(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.
(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.
47. § (1) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá, az elnök távolléte estén két jelenlévő bizottsági tag.
(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el.
(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.
(4) A bizottság ciklusonként egy alkalommal beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző
A polgármester
48. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.
49. § (1) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt – pénzügyi bizottság elnöke – képviselőnek juttatja el.
(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személynek.
50. § (1) A polgármester Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai
a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,
b) képviseli az önkormányzatot,
c) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,
d) fogadóórát tart,
e) nyilatkozik a sajtónak.
(2) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.
(3) A polgármester fogadóórája: Kedd: 10.00 – 16.00 óráig.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó pályázatok benyújtásáról, melynek előkészítését a képviselő-testület előzetesen elrendelte és a kidolgozott projekt költségvetéséhez saját forrást, vagy annak előirányzatát a képviselő-testület előzetesen biztosította, továbbá a pályázat a biztosított forrást nem haladja meg.
(5) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – valamennyi ügyben döntést hozhat, melyről a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja.
Az alpolgármester
51. § (1) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(2) Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.
(3) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája: minden hónap második keddjén: 9.00-12.00 óráig.
Polgármester, alpolgármester helyettesítése
52. § (1) A polgármester tartós akadályoztatása esetén helyettesítésére az alpolgármester jogosult.
(2) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a pénzügyi bizottság elnöke gyakorolja.
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,
b) tisztségből való felfüggesztés,
c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
A jegyző, aljegyző
53. § (1) A jegyző jogállására és feladataira az Mötv. előírásai az irányadóak.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű, tartós akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátását az a köztisztviselő végzi, akinek azt a munkaköri leírása tartalmazza.
(3) A jegyző köteles felhívni a képviselő-testület figyelmét a jogszabálysértő döntésekre, illetve a képviselő-testület működésének szabálytalanságaira. A jegyző ezt a kötelezettségét a testületi ülésen szóban, egyéb esetekben írásban nyújtja be a polgármesternek, aki erről a képviselő-testületet a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatja.
(4) A jegyző ügyfélfogadást tart minden kedden 10.00- 16.00 óráig.
54. § A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.
A képviselő-testület hivatala
55. § (1) A képviselő- testület a saját, a képviselő-testület bizottságai, és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére Kurityán Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt hoz létre, melynek elnevezése „Múcsonyi Közös Önkormányzati Hivatal”. (továbbiakban: Hivatal).
(2) A jegyző felelős a hivatal költségvetési szervként való működéséből fakadó szabályozási kötelezettség teljesítéséért. Az elkészített dokumentumok közül a hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát a képviselő-testület határozattal fogadja el.
56. § A Múcsonyi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je, munkaszüneti nap.
A képviselő-testület gazdasági programja
57. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
Vagyonnyilatkozat
58. § (1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles. A nem képviselő bizottsági tag vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
(2) A vagyonnyilatkozatot az Pénzügyi és Jogi bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.
Lakossági fórumok, közmeghallgatás, helyi népszavazás, társadalmi szervezetek
59. § (1) A polgármester vagy a Képviselő-testület a legfontosabb helyi közigazgatás politikai kérdésekről, előre meghatározott közérdekű kérdésben, és a jelentősebb döntések előkészítésére az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hív össze évente egyszer.
(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a nagyközség egészét, vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.
(3) A lakossági fórum időpontját és tárgyát legalább 5 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
60. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 5 nappal korábban közzé kell tenni.
(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, valamennyi önkormányzati intézmény vezetője, és a polgármester által kijelölt gazdasági társaság vezetője.
(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.
(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.
(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.
(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.
(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt (személy) bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.
61. § A helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számát a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló önkormányzati rendelet állapítja meg.
62. § (1) A képviselő-testület kiemelt figyelmet fordít a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeinek véleményére, javaslataira és közreműködésére az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében. A képviselő-testület Múcsony Nagyközség fejlesztése, a Nagyközség funkcióinak magasabb szintű ellátása, a lakosság véleményének megismerése, tovább közéleti szerepének növelése érdekében együttműködik az önszerveződő közösségekkel.
(2) A kapcsolattartás és az együttműködés konkrét formáit és módszereit, a társadalmi szervezetek, érdekképviseleti szervek, polgárok önszerveződő közösségeivel kötött együttműködési megállapodásokban kell meghatározni.
(3) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a szervezet működését, tevékenységét érintő napirend esetében azoknak az önszerveződő közösségeknek a képviselőit, akikkel a képviselő-testület együttműködési megállapodást kötött.
(4) Az együttműködés céljainak teljesülése érdekében az önkormányzati tisztségviselői részt vesznek az érdekvédelmi, szakmai szervezetek, a civil szervezetek fontosabb rendezvényein, a nagyközségben működő civil szervezetek vezetőit a polgármester meghívja az önkormányzat fontosabb rendezvényeire, két és többoldalú megbeszéléseket, közös rendezvényeket szerveznek.
(5) A képviselő-testület a költségvetésnek függvényében, a rendelkezésére álló szellemi és anyagi eszközökkel támogatja az önszerveződő közösségek működését, amelynek céljai és tevékenysége az önkormányzati célok és feladatok megvalósulását elősegíti.
Az önkormányzat által fenntartott egyéb intézmények
63. § (1) Az önkormányzat az óvodai nevelést, az intézményi étkezést, a mini bölcsődei ellátást a helyi közművelődési feladatokat a Múcsonyi Általános Művelődési Központ, Bölcsőde és Konyha elnevezésű önkormányzati intézmény fenntartásával biztosítja. Az intézmény székhelye: 3744 Múcsony, Élmunkás út 6-8.
(2) Az önkormányzat a szociális és gyermekjóléti alapellátásról a Múcsony és Társult Települései Család- és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Múcsony és Társult Települései Család- és Gyermekjóléti Szolgálat elnevezésű intézmény útján gondoskodik. E feladatok ellátásának részletes szabályait társulási megállapodásban rögzíti. Az intézmény székhelye: 3744 Múcsony, Bányász út 3.
Az önkormányzat vagyona
64. § (1) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben 1.000.000,-Ft értékhatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szerződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényesekké.
(2) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges.
(3) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat a lakossági fórumon.
(4) A helyi önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét
(5) Múcsony Nagyközég Önkormányzat kormányzati funkciók rendje szerinti alaptevékenységeinek felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza.
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
65. § (1) A Pénzügyi és Jogi Bizottság – egyebek között – az önkormányzatnál és intézményeinél:
1. véleményezi az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit,
2. figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás /vagyonnövekedés-, csökkenés/ alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát, ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését.
(2) A Pénzügyi és Jogi Bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek.
A helyi nemzetiségi önkormányzatok
66. § (1) A nemzetiségi önkormányzatokra a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény, valamint az SZMSZ rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A nemzetiségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vesz részt a Képviselő-testület ülésein, arra előterjesztést készíthet.
(3) A helyi nemzetiségi önkormányzatok a polgármesternek küldhetik meg javaslataikat és kezdeményezéseiket, melyeket a polgármester terjeszt elő a benyújtást követő munkaterv szerinti Képviselő-testületi ülésen. A döntést követő 15 napon belül írásban kell megküldeni a határozatot a helyi nemzetiségi önkormányzat részére.
(4) A helyi nemzetiségi önkormányzatokat a nemzetiségi közügyeket érintő előterjesztések esetén véleményezési jog illeti meg azzal, hogy véleményüket legkésőbb a képviselő- testületi ülés előtt öt nappal a polgármester részére megküldik.
(5) Amennyiben jogszabály a nemzetiségi kollektív nyelvhasználattal, oktatással, neveléssel, hagyományápolással és kultúrával, a helyi nemzetiségi sajtóval, az esélyegyenlőséggel, társadalmi felzárkóztatással és a szociális ellátás kérdéskörében a helyi nemzetiségi önkormányzatok részére véleményezési és egyetértési jogot biztosít, úgy e nyilatkozat megtételére a vonatkozó jogszabályokban foglalt határidők vonatkoznak.
Záró rendelkezések
67. §1
68. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A 67. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.