Szendrő város képviselő testületének 15/2013 (VI.26..) önkormányzati rendelete
Szendrő Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól
Hatályos: 2014. 08. 01Szendrő város képviselő testületének 15/2013 (VI.26..) önkormányzati rendelete
Szendrő Város Önkormányzata tulajdonában álló vagyonnal való rendelkezés szabályairól
Szendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1), 18. § (1) bekezdésében, és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szendrő Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyonának teljes körére, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011.évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyon.
(2) E rendelet szabályait akkor kell alkalmazni, ha
a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megszerzésére és elidegenítésére, valamint a pénzeszközökkel való gazdálkodásra, továbbá az Önkormányzatot illető követelések elengedésére és mérséklésére az Önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendelete,
b) közterületek hasznosítása esetén a közterület rendjéről és használatáról szóló önkormányzati rendelet, eltérően nem rendelkezik.
(3) A bankszámlán lévő pénzre, csekkre és bankbetétekre, valamint a koncessziós és közbeszerzési eljárásra külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(4) Külön helyi önkormányzati rendeletben kell szabályozni
a) az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletét valamint elidegenítését,
b) a helyi nemzetiségi önkormányzatok vagyonjuttatását és
c) a közterületek használatát.
2. Az Önkormányzat vagyona
2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló vagyon forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból és a törzsvagyon körébe nem tartozó, forgalomképesnek minősülő üzleti vagyonból áll azzal, hogy mind a törzsvagyon, mind az üzleti vagyon az Nvt. 1. § (2) bekezdése alapján nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemekből tevődik össze.
(2) A törzsvagyon körébe az Nvt. 5. § (2)-(4) bekezdése által meghatározott vagyonelemek tartoznak.
(3) Vagyonelemek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná minősítéséről külön rendeletben lehet rendelkezni.
(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba az alábbi vagyonelemek tartoznak:
a) kulturális örökségek,
b) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,
c) köztéri műalkotások és az önkormányzat tulajdonában lévő művészeti alkotások,
d) közművek,
e) önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
f) azok az épületek (épületrészek), amelyekben Szendrő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) és szervei valamint a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatal működik,
g) a nem többségi önkormányzati tulajdonban lévő közüzemi tevékenységet ellátó gazdasági társaságban lévő önkormányzati részesedések,
h) sportpályák és sportcélú létesítmények,
i) a szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlanok,
j) nyugdíjasházak,
k) mindaz a vagyon, amelyet törvény vagy a Képviselő-testület e rendeletével korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősít.
mindaz a vagyon, amelyet törvény vagy a Képviselő-testület e rendeletével korlátozottan forgalomképes törzsvagyonnak minősít.
(5) Az üzleti vagyon az Önkormányzat vagyonának azon része, amely nem tartozik a törzsvagyonba.
(6) Az önkormányzati vagyonelemek forgalomképesség szerinti besorolását – amennyiben azt jogszabály, különösen az Nvt. nem zárja ki – a Képviselő-testület rendeletével megváltoztathatja.
3. Vagyonkimutatás, vagyonnyilvántartás
3. § (1) Az Nvt 10. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátása érdekében, az államháztartásról szóló törvény és az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló kormányrendelet alapján a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes törzsvagyonról valamint az üzleti vagyonról vagyonnyilvántartást kell vezetni.
(2) A vagyon tételes felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról vagyonkimutatást kell készíteni. A vagyonkimutatás az Önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon kimutatása, melynek célja a vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.
(4) A vagyonkimutatásban az önkormányzati törzsvagyont a többi vagyontól elkülönítve kell nyilvántartani, ezen belül a forgalomképtelen törzsvagyont (kizárólagos önkormányzati tulajdon és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elkülönítés fenntartásával) a korlátozottan forgalomképes törzsvagyont külön bontásban kell szerepeltetni. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell a vagyont terhelő kötelezettségeket is.
(5) Az egyes vagyoncsoportokon belül az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen, az ingó vagyontárgyakat mennyiségben – mérleg szerinti értékben –, a részesedéseket, értékpapírokat (portfolió vagyont) – ha jogszabály másként nem rendelkezik – tételesen és mérleg szerinti értéken kell számba venni.
4. § Az Önkormányzat költségvetési szerveinek – az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet 37. § (7) bekezdése alapján – a Kormányrendelet 37. § (1) bekezdése szerinti leltározást 2005. évtől számítva kétévente kell elvégezni.
5. § (1) Az Nvt. 9. § (1) bekezdésében meghatározott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv elkészítéséről a Polgármester gondoskodik, és a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(2) A középtávú vagyongazdálkodási terv legalább 4, a hosszú távú vagyongazdálkodási terv legalább 8 évre készül.
(3) A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet kétévente felül kell vizsgálni.
6. § (1) A forgalomképes üzleti ingatlanok esetében az Önkormányzat nem él az értékhelyesbítés módszerével.
(2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, vagy egyéb módon történő hasznosítására és megterhelésére, valamint bármely idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően a vagyontárgy értékét:
a) ingatlanvagyon esetén az Önkormányzat által megbízott ingatlanforgalmi értékbecslő által készített 3 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés,
b) ingó vagyon esetén a piaci érték,
c) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén ha az
ca) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdei árfolyamon,
cb) a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír-kereskedők által a sajtóban közzétett vételi árfolyam,
cc) egyéb társasági részesedés, úgy 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés,
d) befektetési jegyek esetén a tőkepiaci jogszabályok által meghatározott előírások figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A vagyontárgy feletti rendelkezési jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy – ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.
(4) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját – ideértve az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó jogosultságot is – az adott vagyontárgy értékétől függően, vagy - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyon részértéke alapján kell megállapítani. A vagyontárgy részletekben történő elidegenítési szándéka esetén – ha szerződés erről nem rendelkezik – az értékesítést végző szerv köteles a tulajdonosi jogok gyakorlójának hozzájáruló nyilatkozatát külön megkérni.
(5) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra, és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.
(6) Üzleti vagyon esetén a vagyontárgyak együttes értékesítésének vagy hasznosításának az tekintendő, ha a vagyontömeg elidegenítése vagy hasznosítása csak egyetlen természetes vagy jogi személy vagy ezek konzorciuma részére történik.
(7) A döntési jogosultságokra vonatkozó értékhatár megállapításakor az értékcsökkentő teherként értékelt vagyoni értékű jogokat figyelmen kívül kell hagyni.
(8) A nem versenytárgyalás útján bonyolított, vagy a nem ingyenesen történő vagyonátengedés esetén az elidegenítéskor vagy egyéb módon történő hasznosításkor a mindenkori forgalmi értéket kell alapul venni, de az ellenérték nem lehet alacsonyabb, mint a vagyonnyilvántartásban szereplő érték.
4. A tulajdonosi jogok gyakorlása
7. § (1) Az Önkormányzatot – eltérő törvényi rendelkezések hiányában – megilletik mindazok a jogok, és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, vagy terhelik.
(2) A tulajdonosi jogokat az e rendeletben foglaltak szerint a Képviselő-testület és átruházott hatáskörben a polgármester, valamint az intézmények vezetői gyakorolják.
(3) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon kezelésével vagyonkezelési szerződéssel – e rendelet keretei között – vagyonkezelő szervet bízhat meg az Nvt. 11. §-ában megállapítottak figyelembevételével
5. A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
8. § (1) A forgalomképtelen vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításáról a Képviselő-testület dönt.
(2) A Polgármester hatáskörében eljárva gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről, valamint a tulajdonosi pozícióból eredő jognyilatkozatok kiadásáról.
(3) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, egyéb ingatlanokon, vagy azok alatt vagy felett közcélú és nem közcélú távközlési eszközök létesítéséhez, elhelyezéséhez, bővítéséhez kötődő, a tulajdonosi jogok gyakorlásával, a tulajdonjog korlátozásával összefüggő kérdésekben a Képviselő-testület dönt.
6. A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon feletti tulajdonosi jogok
gyakorlása
9. § A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogát nem érintő hasznosítások, megterhelések, biztosítékul adások tekintetében
a) az egy éven belüli, az intézmények alapfeladatához tartozó ügyletek tekintetében, a bérlővel eltérő időben közösen használt helyiség esetén az intézményvezető önállóan,
b) az egy éven belüli, az intézmény alapfeladatához nem tartozó, valamint a bérlő által kizárólagosan használt helyiségek esetében az intézményvezető javaslata alapján a polgármester,
c) az egy évet meghaladó ügyletek esetében a polgármester javaslata alapján Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat.
7. Üzleti vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
10. § (1) Az üzleti vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület gyakorolja.
(2) A 6. § (5) bekezdés szerinti vagyon értékesítése esetén a tulajdonosi jogokat a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület gyakorolja.
(3) Az üzleti vagyon részét képező vagyontárgy megszerzéséről, elidegenítéséről, továbbá megterheléséről – kivéve a zálogjoggal való megterhelést - a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(4) Az üzleti vagyon zálogjoggal való megterhelésének hatáskörét a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület gyakorolja.
(5) Az Önkormányzat közigazgatási területén más tulajdonát képező ingatlanok esetében elővásárlási jog érvényesítéséről a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(6) Az Önkormányzat a gazdasági társaságokról szóló törvény és az Nvt. rendelkezései szerint, a Képviselő-testület döntése alapján gazdasági társaságot alapíthat vagy gazdasági társaság tagjává válhat, más jogszabályok alapján társadalmi szervezetekben vehet részt.
(7) Az Önkormányzat többszemélyes gazdasági társaságában és többszemélyes nonprofit gazdasági társaságában meglévő részesedésének vonatkozásában a társaság tagjait megillető jogokat a polgármester gyakorolja, kivéve a portfólió vagyonnal kapcsolatos jogokat. Az ügyvezető, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztása során a társaság tagjait megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja.
(8) Az Önkormányzat egyszemélyes gazdasági társaságában és nonprofit gazdasági társaságában a társaság tagját megillető jogokat a Képviselő-testület gyakorolja. Az ügyvezető, az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait a Képviselő-testület választja. A munkaszerződéssel vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkező ügyvezető tekintetében az egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója a polgármester.
(9) A gazdasági társaságokban képviseleti jogot ellátó tisztségviselők tevékenységükről írásban folyamatosan, évente egyszer személyesen számolnak be az illetékes szakmai bizottságoknak. A bizottságok a Képviselő-testület kérésére a beszámolók tapasztalatairól jelentést adnak.
8. Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes átengedése és
megszerzése
11. § (1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát jogszabály eltérő rendelkezése hiányában
a) közalapítvány javára, társadalmi szervezetek részére, más önkormányzat részére kedvezményesen átruházni,
b) közalapítványnak, társadalmi szervezetnek, más önkormányzatnak ajándékozni,
c) közérdekű kötelezettségvállalás céljára megterhelni, felhasználni,
d) közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás jogcímén átadni,
e) társadalmi szervezetek részére használatba adni,
f) az egyházak tulajdonjogi igényének rendezésére, társadalmi szervezetek tevékenységének támogatására, más önkormányzat részére feladat- és hatáskör átvállalása céljából átadni,
g) tulajdonos által közterület kialakítására térítésmentesen átadott területet térítésmentesen visszaadni, amennyiben közterületként az Önkormányzat azt nem kívánja felhasználni, csak a tulajdonosi jogokat gyakorló döntése alapján az Nvt. 13. §-ának, valamint az Önkormányzat, továbbá a lakosság érdekeinek figyelembe vételével lehet.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt jogosítványok gyakorlására az Önkormányzat csak és kizárólag abban az esetben jogosult, amennyiben az (1) bekezdésben felsoroltaknak – bizonyítottan – feladataik ellátásához van szükségük az átadandó vagyonra.
(3) Az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében a Képviselő-testület dönt.
(4) Idegen vagyon tulajdonjogának, használatának bármely okból történő ingyenes vagy kedvezményes megszerzésénél a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályok az irányadók.
11/A. § [1] (1) vagyonkezelői jogot létesíteni kizárólag az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. és 19. pontjában felsorolt vagyonkezelők részére önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva lehet akkor, ha az biztosítja a feladatellátás feltételeinek hatékony biztosítását, a vagyon állagának és értékének megőrzését, védelmét, illetve a vagyon értékét növeli.
(2) A vagyonkezelői jog létrejöhet vagyonkezelési szerződéssel vagy kijelöléssel. Vagyonkezelési szerződés értékhatárra tekintet nélkül versenyeztetés nélkül köthető. Az Önkormányzat a vagyonkezelési szerződés megkötésekor, az ott részletezett feltételek meghatározásával dönt arról, hogy a vagyonkezelőnek elengedi vagy nem engedi el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (6) bekezdése szerinti kötelezettségét.
(3) vagyonkezelői jogot ingyenesen átengedni a következő vagyonkezelőknek lehet:
a) költségvetési szervnek vagy önkormányzati intézménynek,
b) önkormányzati társulásnak.
(4) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának körébe sorolt vagyon vagyonkezelési jogát a forgalomképesség korlátozásának tartalmát meghatározó feltételek figyelembe-vételével lehet átengedni.
11/B. § [2] (1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során az Nvt. 11. § (8) bekezdésében foglaltakon túlmenően betartani a következőket:
9. Az üzleti portfolió vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása
12. § Az önkormányzati portfolió vagyon tekintetében a tulajdonosi jogokat a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület gyakorolja.
10. Az Önkormányzat költségvetési szerveinek vállalkozási tevékenysége
13. § Az Önkormányzat költségvetési szerveinek vállalkozási tevékenységeinek körét, gazdasági tartalmát és működési körét az intézmény alapító okirata rögzíti.
11. Az önkormányzati vagyon hasznosítása
14. § (1) A vagyon elidegenítését vagy hasznosítását a Képviselő-testület hatáskörrel rendelkező bizottsága, a képviselő, a Polgármester és a Jegyző, illetőleg az Aljegyző kezdeményezheti.
(2) A 15 millió forint forgalmi értéket meghaladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés útján – a kiírt pályázat feltételeinek megfelelően – a legjobb ajánlattevő részére történhet.
(3) A nyilvános versenyeztetési kötelezettség nem vonatkozik
a) a bérbeadásra, használatba adásra, amennyiben az az államháztartási körbe tartozó szervezet vagy jogszabályban előírt állami, önkormányzati feladatot ellátó gazdálkodó szervezet javára történik,
b) ingatlancserére, amennyiben külön jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – a szolgáltatott ingatlan feletti rendelkezési jogot védetté nyilvánítással vagy más módon korlátozza, és az ellenszolgáltatás is ingatlan,
c) vagyonkezelésbe adásra az Nvt. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltak szerint,
d) lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvényben foglalt feltételek szerint az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakások céljára szolgáló helyiségek értékesítésére.
(4) A központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása pályáztatás útján – a kiírt pályázat feltételeinek megfelelően – a legjobb ajánlatot tevő részére történhet.
(5) Az Önkormányzat a pályázaton részt vevőkről szükség szerint információkat és referenciákat szerez be.
(6) A bírálati eredményről az ajánlattevőket az elbírálást követő 15 munkanapon belül kell írásban értesíteni.
(7) A pályáztatástól az Önkormányzat érdekében a tulajdonosi jogok gyakorlója eltekinthet a központi költségvetésről szóló mindenkor hatályos törvényben meghatározott forgalmi értéket meg nem haladó önkormányzati vagyon elidegenítése, használatba- vagy bérbeadása, más módon történő hasznosítása esetében.
(8) Az értékesítendő vagyonra vonatkozó pályázatot az Önkormányzat hirdetőtábláján, a www.szendro.hu honlapon is közzé kell tenni.
(9) A vagyontárgyak elidegenítése és hasznosítása során fizetőeszközként a tulajdonosi jogok gyakorlója csak banki átutalást vagy a Képviselő-testület jóváhagyásával csereingatlant, kivételesen indokolt esetekben készpénzt fogadhat el.
(10) A vagyontárgy értékesítése és hasznosítása esetén a tulajdonosi jogok gyakorlójának jóváhagyása a hasznosításra való kijelöléshez vagy a végső döntés meghozatalához szükséges.
(11) Nincs szükség versenyeztetésre
a) egy évet meg nem haladó bérbeadás esetén, továbbá amennyiben ezen rendelet hatálya alá tartozó bérleti szerződés kerül meghosszabbításra,
b) egy évet meg nem haladó haszonbérlet esetén,
c) vagyontárgynak az Önkormányzat által alapított vállalkozásba vitele esetén,
d) állami feladatot ellátó állami szervek elhelyezése esetén,
e) a Képviselő-testület által biztosított opció esetén,
f) a versenytárgyalás kétszeri eredménytelensége esetén,
g) az Önkormányzat számára különösen előnyös értékesítés esetén,
h) ha az ajánlattevő ajánlatának elfogadása az ingatlan tulajdoni, használati viszonyainak rendezését szolgálja (pl. közös tulajdon megszüntetése),
i) ha az ajánlattevőt a dologgal kapcsolatos egyéb jogosultság illeti meg (elővásárlási jog, vételi jog, használat joga stb.),
j) amennyiben a szabályozási terv közterületből telket alakít ki és az más tulajdonos ingatlanához kerül hozzájegyzésre.
(12) A versenyeztetésre vonatkozó részletes szabályokat a melléklet tartalmazza.
12. A vagyongazdálkodás ellenőrzése
15. § A Képviselő-testület a vagyon változását (növekedés, csökkenés), alakulását a féléves és éves beszámoló keretében értékeli, a változást előidéző okokat vizsgálja és szükség szerint javaslatokat ad Képviselő-testületi döntésre.
13. Eljárás a tulajdonos képviseletében
16. § (1) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy, vagy megbízottja a tulajdonosi jogok gyakorlása körében önállóan gyakorolja a vagyontárgyat érintő hatósági eljárásban a tulajdonost illető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél (peres fél) jogát.
(2) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy megbízottja gyakorolja az osztatlan közös tulajdon esetében a tulajdonostársat, társasház és lakásszövetkezet esetében a külön tulajdoni illetőség tulajdonosát illető jogokat, teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.
(3) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy személy a vagyontárgy használatával bérletével összefüggésben gyakorolja a használatba adó vagy a használatba vevő jogait és kötelezettségeit.
14. Telekalakítás
17. § (1) E rendeletbe foglalt önkormányzati tulajdonú, vagy tulajdonba bekerülő ingatlanra vonatkozó telekrendezési eljárás végrehajtása során – a (2) és (3) bekezdésbe foglalt kivételekkel – a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó általános szabályok figyelembevételével kell eljárni.
(2) A tulajdonosi jogok gyakorlója dönt
a) az illetékes ingatlanügyi hatóság által záradékolt és jogerős határozattal engedélyezett, a földmérési alaptérkép tartalmában is változást okozó térrajzi munkarészek elfogadásáról, aláírásáról, valamint az ingatlannyilvántartási bejegyzés érdekében az érintett tulajdonostársakkal való megállapodás megkötéséről;
b) az érintett ingatlan(ok) forgalomképességének telekrendezési eljárás során történő esetleges megváltoztatásáról.
15. Az önkormányzati követelések törlése, elengedése és mérséklése, valamint
részletfizetési kedvezmény biztosítása
18. § (1) Az önkormányzati követelések törlésére kerülhet sor, amennyiben
a) a tulajdonosi jogok gyakorlója a követelés behajtására valamennyi jogi eszközt eredménytelenül kimerített,
b) az adós természetes személy elhunyt, és nincs a tartozás behajtása céljára megterhelhető vagy értékesíthető hagyatéka,
c) a követelés a hatályos jogszabályok alapján elévült,
d) a követelést bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
e) a kötelezett bizonyítottan nem lelhető fel, és a felkutatására tett intézkedések igazoltan nem jártak eredménnyel,
f) a követelést bizonyítottan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költséggel lehet érvényesíteni,
g) ha az adós ellen vezetett végrehajtás során talált fedezet a követelést sem részben, sem egészben nem elégítené ki,
h) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által adott nyilatkozat alapján a követelés bizonyítottan sem részben, sem egészben nem térül meg.
(2) A követelés elengedhető vagy mérsékelhető az (1) bekezdésben foglaltakon kívül
a) csődegyezség(i), felszámolási eljárásban történő hitelezői egyezség, beleértve a kényszeregyezséget is vagy az eljáró bíróság által jóváhagyott perbeli egyezség,
b) kamatkövetelés
esetén.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt döntéseket
a) 1 millió forint egyedi értékhatárig a polgármester,
b) 1 millió forint feletti egyedi értékhatár felett a polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület hozza meg.
(4) A Képviselő-testület 1 millió forint feletti fizetési kötelezettség esetében,
16. Az önkormányzati vagyon értékesítési szerződéseinek kezelése,
nyilvántartása
19. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, hasznosításáról, kezeléséről, továbbá ezek módosításáról kötött szerződésekről a Szendrői Közös Önkormányzati Hivatalnál egységes nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás felfektetéséről és folyamatos vezetéséről az Aljegyző gondoskodik. A nyilvántartás mellett el kell helyezni a szerződés aláírt szövegét is.
(2) A nyilvántartás részére meg kell küldeni az önkormányzati vagyon elidegenítéséről, megterheléséről, és hasznosításáról kötött szerződéseket megszüntető megállapodásokat és bírósági ítéleteket is.
(3) A nyilvántartásba fel kell venni és el kell helyezni azokat a szerződéseket, amelyeket a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőivel, vagy ezen ingatlanok elidegenítéséről jöttek létre, továbbá a társasházi alapító okiratokat, az Önkormányzat érdekeltségét is érintő gazdasági társaságok alapító okiratát (társasági szerződését), az Önkormányzat által létrehozott alapítványok létesítő okiratát, az Önkormányzat költségvetési szerveinek alapító okiratát, ideértve ezek módosítását és kiegészítését is.
(4) A nyilvántartásba az (1)-(3) bekezdés értelemszerű alkalmazásával e rendelet hatályba lépését megelőzően kötött szerződéseket is el kell helyezni abban az esetben, ha a szerződés alapján az Önkormányzatnak vagy a vele szerződő félnek még teljesítési kötelezettsége áll fenn.
(5) Az Önkormányzat képviseletében aláíró személy a dokumentumot az aláírást követő 5 napon belül köteles eredeti példányban, valamint általa hitelesített másolatban megküldeni a nyilvántartás részére. A dokumentumokhoz csatolni kell a Képviselő-testület vagy az illetékes bizottság által hozott határozatokat is.
(6) Ha a szerződés létrejötte vagy hatályba lépése harmadik személy hozzájárulásától, vagy hatóság engedélyétől függ, a hozzájárulást és engedélyt annak kézhezvételétől számított 5 napon belül meg kell küldeni a nyilvántartás részére.
(7) A nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak közérdekű adatoknak minősülnek, amelyek tartalmáról az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően szolgáltatható ki adat, figyelembe véve a Polgármesteri Hivatal erre vonatkozó belső utasításait is.
(8) A zárszámadás előterjesztésekor tájékoztató jelleggel összefoglaló táblázatot kell készíteni az előző év ingatlanforgalmáról, tételesen felsorolva a vásárolt vagy eladott vagyontárgyakat, a vételi vagy eladási ár megjelölésével.
17. Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő negyedik napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti az Önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlásáról, a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 9/2008.(VI.24.) önkormányzati rendelet.