1. § A rendelet hatálya a képviselő-testületre, annak bizottságaira, a közös önkormányzati hivatalra és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési intézményekre, továbbá az Önkormányzat által támogatott magánszemélyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre az önkormányzat által alapított, vagy önkormányzati támogatással működő gazdasági társaságok költségvetési kapcsolataira terjed ki.

2. § (1)¹ A Képviselő-testület az Önkormányzat 2022. évi költségvetését 3 222 716 351 Ft Költségvetési bevétellel,3 222 716 351 Ft Költségvetési kiadással, 0 Ft Költségvetési egyenleggel, 0 Ft - ebből működési (hiány,többlet), 0 Ft - felhalmozási (hiány,többlet) állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek, költségvetési kiadások címrendjét a rendelet 1. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.

(3) Az (1) bekezdésben megállapított költségvetési bevételek forrásonkénti, a költségvetési kiadások jogcímenkénti megoszlását önkormányzati szinten, továbbá a finanszírozási bevételeket és kiadásokat a rendelet 2. melléklete alapján határozza meg a Képviselő-testület.

(4) A bevételek és kiadások előirányzat-csoportok, kiemelt előirányzatok és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban az 3. melléklet 4. melléklet 5. mellékletek szerint állapítja meg.

(5) A működési és felhalmozási bevételek és kiadások előirányzatai mérlegszerű bemutatását önkormányzati szinten a 6. és a 7. melléklet részletezi.

(6) A működési hiány belső finanszírozásának érdekében a Képviselő-testület az előző év(ek) költségvetési maradványának igénybevételét rendeli el.

(7) A felhalmozási hiány finanszírozása érdekében a 10 millió forintot meghaladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet megkötésére a Kormány hozzájárulása szükséges. A 10 millió forintot meg nem haladó fejlesztési célú adósságot keletkeztető ügylet esetében a hiány külső finanszírozása fejlesztési hitelből vagy az előző év(ek) költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételével történik.

(8) Nincs szükség a Kormány hozzájárulására az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügylete megkötéséhez, amely a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban stabilitási törvény) 10/C. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatásban szerepel és a központi költségvetésből nyújtott európai uniós vagy más nemzetközi szervezettől az önkormányzat által elnyert, fejlesztési célú támogatás előfinanszírozásának biztosítására szolgál.

3. § (1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit a 8. melléklet részletezi.

(2) Az Önkormányzat saját bevételeinek részletezését az adósságot keletkeztető ügyletből származó tárgyévi fizetési kötelezettség megállapításához a 9. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat 2022. évi adósságot keletkeztető fejlesztési céljait az 10. melléklet részletezi.

(4) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő beruházások kiadásainak beruházásonkénti részletezését a 11. melléklet szerint határozza meg.

(5) Az Önkormányzat költségvetésében szereplő felújítások kiadásait felújításonként a 12. melléklet szerint részletezi.

(6) Az EU-s támogatással megvalósuló programokat és projekteket, valamint az Önkormányzaton kívül megvalósuló projektekhez való hozzájárulást a 13. melléklet szerint hagyja jóvá.

(7) A 2. § (1) bekezdésében megállapított bevételek és kiadások önkormányzati, valamint költségvetési szervenkénti megoszlását, és az éves (tervezett) létszám előirányzatot és a közfoglalkoztatottak létszámát költségvetési szervenként, feladatonként és azon belül kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, államigazgatási feladatok szerinti bontásban a 15–30. mellékletek szerint határozza meg.

(8) Az Önkormányzat a kiadások között ……. Ft céltartalékot állapít meg. A céltartalékot a Képviselő-testület engedélyével lehet felhasználni, átcsoportosítani.

4. § (1) Az önkormányzati szintű költségvetés végrehajtásáért a polgármester, a könyvvezetéssel kapcsolatos feladatok ellátásáért a jegyző a felelős.

(2) Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(3) A költségvetési hiány csökkentése érdekében évközben folyamatosan figyelemmel kell kísérni a kiadások csökkentésének és a bevételek növelésének lehetőségeit.

(4) Az önkormányzati feladatellátás minden területén érvényesíteni kell a szigorú, takarékos gazdálkodás követelményét. A költségvetési szervek vezetői kötelesek a takarékos, ésszerű gazdálkodás követelményeinek megfelelni és javaslataikkal, döntéseikkel segíteni a kiadások csökkentését.

(5) Amennyiben év közben a gazdálkodás feltételeiben olyan kedvezőtlen változások következnek be, amelyek a költségvetés végrehajtását alapvetően veszélyeztetik, a Polgármester – a képviselő-testület utólagos jóváhagyása mellett – a teljes önkormányzati körben a kötelezettségvállalási ( pénzfelhasználási ) jogköröket felfüggesztheti vagy korlátozhatja, az elfogadott költségvetés keretein belül az esetlegesen szükséges átmeneti, pénzügyi folyamatokat szigorító intézkedéseket megteheti a város költségvetési gazdálkodásának stabilizálása, a likviditás megőrzése érdekében.

(6) A költségvetési szerveknél a jutalmazásra fordítható és kifizethető összeg nem haladhatja meg a rendszeres személyi juttatások előirányzatának 10%-át. Ennek fedezetére a személyi juttatások évközi megtakarítása és a személyi juttatások előirányzatának növelésére fordítható forrás szolgálhat.

(7) Az önkormányzat és az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés az Ávr. és a belső szabályzat szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett

(8) Amennyiben a költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a húszmillió millió forintot, az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost jelöl ki.

(9) A költségvetési szerv vezetője e rendelet 14. mellékletében foglalt adatlapon köteles a tartozásállományról adatot szolgáltatni. A költségvetési szerv az általa lejárt esedékességű elismert tartozásállomány tekintetében – nemleges adat esetén is – havonta a tárgyhó 25-i állapotnak megfelelően a tárgyhónapot követő hó 5-ig az önkormányzat jegyzője részére köteles adatszolgáltatást teljesíteni.

(10) Kiegészítő támogatás igényléséről a működőképességet veszélyeztető helyzet esetében a polgármester gondoskodik, külön képviselő-testületi döntés alapján.

(11) A finanszírozási bevételekkel és kiadásokkal kapcsolatos hatásköröket a Képviselő-testület gyakorolja.

(12) A rendeletben jóváhagyott költségkeret terhére nyújtandó támogatások csak támogatási szerződés alapján folyósíthatóak, az előző évi támogatással történő elszámolást követően. A támogatási szerződésben a támogatott kötelezettséget kell, hogy vállaljon a támogatás elszámolására (a tárgyévet követő március 31-ig) és a jogosulatlanul felhasznált ill. fel nem használt támogatás visszafizetésére.

5. § (1) Az Önkormányzat bevételeinek és kiadásainak módosításáról, a kiadási előirányzatok közötti átcsoportosításról a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselő-testület dönt.

(2) Az átcsoportosításról, kötelezettség vállalásokról a polgármester negyedévente köteles beszámolni, a költségvetés módosítására egyidejűleg javaslatot tenni. Az átruházott hatáskörű előirányzat-módosítási jogkör 2022. december 31-ig gyakorolható.

(3) A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatain belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(4) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

(5) Amennyiben az Önkormányzat év közben a költségvetési rendelet készítésekor nem ismert többletbevételhez jut, vagy bevételei a tervezettől elmaradnak, arról a polgármester a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(6) A Képviselő-testület által jóváhagyott kiemelt előirányzatokat a költségvetési szerv köteles betartani. Az előirányzat túllépés fegyelmi felelősséget von maga után.

(7) A pályázatokhoz kapcsolódóan megkötött támogatási szerződésekben foglaltak végrehajtása érdekében a Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a meghatározott létszámkereten kívüli munkaszerződések megkötésére a pályázati források erejéig.

6. § (1) A költségvetési szerv rendeletben meghatározott bevételi és kiadási előirányzatai felett az intézmény vezetője előirányzat-felhasználási jogkörrel rendelkeznek.

(2) A költségvetési szerv az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodás(ok)ban foglaltaknak megfelelően rendelkezik.

(3) A költségvetési szerv vezetője köteles belső szabályzatban rögzíteni a működéshez, gazdálkodáshoz kapcsolódóan a gazdálkodás vitelét meghatározó szabályokat, a mindenkor érvényes központi szabályozás figyelembe vételével, illetve a szükséges módosításokat végrehajtani. A szabályozásbeli hiányosságért, a felelősség a mindenkori intézményvezetőt terheli.

(4) A közös hivatal, valamint a költségvetési szervek az évközi előirányzat-módosításokról a jegyző által elrendelt formában kötelesek naprakész nyilvántartást vezetni.

(5) A költségvetési szervek pénzellátásáról a Közös Hivatal gondoskodik.

(6) Az intézmények részéről önkormányzati támogatás biztosítására irányuló pótigény csak a költségvetés tervezésekor még nem látható, az intézmény működését veszélyeztető, intézkedést igénylő feladatok megoldására nyújtható be.

(7) A feladat elmaradásából származó megtakarítások felhasználására csak a képviselő-testület engedélyével kerülhet sor.

(8) A maradvány elszámolást a Képviselő-testület a zárszámadási rendeletével egyidejűleg hagyja jóvá. A feladat elmaradásából vagy hibás tervezésből adódó maradványokat a Képviselő-testület elvonhatja. Gazdasági szükséghelyzetben a költségvetési szervet megillető maradvány felhasználását a Képviselő-testület korlátozhatja.

(9) Tartalékok felhasználásáról a Képviselő-testület dönt.

7. § (1) Az önkormányzati költségvetési szervek ellenőrzése a belső kontrollrendszer keretében valósul meg, melynek létrehozásáért, működtetésért és továbbfejlesztéséért az önkormányzat esetében a jegyző, az intézmény esetében az intézményvezető felelős.

(2) Az Önkormányzat a belső ellenőrzés kialakításáról a külső vállalkozó útján gondoskodik. A megfelelő működtetésről és a függetlenség biztosításáról a jegyző köteles gondoskodni.

8. § Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2022. január 1-től kell alkalmazni.

9. § Ez a rendelet 2022. március 11-én lép hatályba.