Encs Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2003. (VI.24.) önkormányzati rendelete

A önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról

Hatályos: 2013. 10. 23- 2015. 07. 03

Encs Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2003. (VI.24.) önkormányzati rendelete

A önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletére vonatkozó szabályokról

2013-10-23-tól 2015-07-03-ig

Encs város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-a. valamint a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban Ltv.) kapott felhatalmazás alapján az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletére vonatkozó helyi szabályokat az alábbiakban állapítja meg:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cím

A rendelet célja

1. §^[1] A rendelet célja, hogy elősegítse a lakásokkal való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtését, a keresleti és kínálati viszonyok érvényre juttatását.

2. Cím

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya - a használat módjától és keletkezésének időpontjától függetlenül - kiterjed minden Encs város önkormányzatának tulajdonában lévő lakásra, és helyiségre, valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre.

3. Cím

A bérbeadói feladatokat teljesítő szervek

3. § (1)^[2] A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a tulajdonosi jogokat a képviselő-testület gyakorolja. Ennek keretében dönt:

a.) a lakás bérlőjének kijelöléséről

b.) a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszűnése esetén a bérlő részére másik lakás kijelöléséről

c.) a határozatlan időre szóló bérleti szerződés felmondása esetén a bérlő részére cserelakás biztosításáról

d.) a lakáscseréhez való hozzájárulásról

e.) a helyiség bérlőjének a kijelöléséről

f.) a helyiség bérleti jogának elcseréléséhez, átruházásához és albérletbe adásához való hozzájárulásról

g.) a jogcím nélküli lakás, illetve helyiséghasználat megállapításáról a bérbeadó jelzése alapján.

(2)^[3] A bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a rendeletben foglalt kivételekkel az Encs Városgazda Közhasznú Nonprofit Kft. gyakorolja.

(3) A lakásbérleti szerződések jelen rendeletben nem szabályozott tartalmának meghatározására az önkormányzati érdekek szem előtt tartásával a bérbeadói joggyakorló joga és kötelessége.

4. Cím

A lakások hasznosításának módja

4. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedett vagy újonnan épült lakásokat:

a.) közérdekű lakásigények kielégítésére

b.) a szociális helyzetük miatt rászorulók részére és

c.) nem szociális bérlakást igénylők részére kell fordítani.

(2) Közérdekűnek minősül - a Képviselő-testület egyedi határozata alapján:

a.) Az önkormányzat Polgármesteri Hivatala, valamint az általa fenntartott intézmények megfelelő szakember ellátása érdekében a szakemberek elhelyezésére, a településen jelentos szerepet betöltő személy részére, a munkaviszony fennállásának időtartamára biztosított önkormányzati lakás.

b.) A Ltv. hatályba lépése előtt kötött megállapodás alapján a bérlő-kiválasztási joggal rendelkezők lakásigénye.

(3) A komfortos és ennél alacsonyabb komfortfokozatú lakásokat

a.) elsősorban szociális alapon történő bérbeadásra kell hasznosítani

b.) e lakásalapból kell biztosítani az önkormányzat részére előírt elhelyezési és bérbeadói kötelezettségek teljesítését a c.) pontban foglalt megszorítással

c.) A Ltv. 23. § (4) bekezdése, valamint 31. § (3) bekezdésében foglalt elhelyezési kötelezettség teljesítésére maximum 1 szobás komfort nélküli lakás, illetve szükséglakás használható fel.

(4) A Képviselő-testület egyidejűleg dönt arról, hogy a lakásokat:

a.) elidegeníti vagy

b.) az (1) bekezdésében foglaltak szerint hasznosítja

(5)^[4] A bérleti szerződés

a.) határozatlan időre

b.) határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig köthető.

(6) Önkormányzati lakás az alábbi feltételekkel adható nem lakás céljára bérbe:

a.) A Képviselő-testület által megjelölt közérdekű okból természetes, valamint jogi személy részére teljes egészében.

b.) A bentlakó bérlő részére a legalább másfél szobás lakás egyik szobája, ha:

1.) a folytatni kívánt tevékenység teljes egészében kizárja a szomszédos lakások lakóinak zavarását (a szomszédok véleményét írásban ki kell kérni) és

2.) a használat nem követel meg építési engedélyhez kötött műszaki átalakítást (építési nyilatkozat szükséges)

3.) a használat nem jár családvédelmi érdek sérelmével

4.) a lakás nem hasznosítható kereskedelmi, vendéglátó célokra, szerencsejáték űzése, pénznyerő automata céljából.

II. FEJEZET

SZOCIÁLIS CÉLÚ LAKÁSBÉRBEADÁS

1. Cím

Szociális bérlakásra jogosultság feltételei

5. §^[5] (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, jogszerűen és életvitelszerűen Magyarországon tartózkodó uniós állampolgárok, bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi személyek, menekültként elismert személyek jogosultak:

a) egyedülálló személy, vagy az a személy, akinek családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelme az igényjogosultság elbírálását megelőző egy év időszakában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg, illetve

b) gyermekét egyedül nevelő személy, akinek családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelme az igényjogosultság elbírálását megelőző egy év időszakában az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

(2) A szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényeket (továbbiakban: szociális lakás igénylés) meghatározott formanyomtatványon (1. sz. melléklet) a jegyzőnél kell benyújtani, melyhez csatolni kell:

a.) az igénylést megelőző egy évre vonatkozó jövedelem igazolásokat,

b.) a vagyoni helyzetről szóló büntetőjogi felelősségük tudatában tett nyilatkozatokat,

c.) tartós egészségkárosodás esetén a kezelőorvos erről szóló igazolását,

d.) az igényelt lakás komfortfokozatát és szobák számát.

(3) A jegyző a benyújtott igényléseket megvizsgálja és a jogszabályok, valamint a környezettanulmány (2. sz. melléklet) alapján megállapítja, hogy az ajánlatot tevő szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakás bérbevételére jogosult-e vagy sem. Ennek megfelelően az igénylés nyilvántartásba vételére vagy az igénylés elutasítására tesz javaslatot a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak. A környezettanulmányt a Szociális és Egészségügyi Bizottság egy tagja és az Igazgatási Iroda egy ügyintézője közösen készíti.

(4) Nem jogosult szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra, akinek a bérbeadás, illetve a névjegyzék-készítés időpontjában:

a.) saját jogcímen önálló bérlakása volt, vagy van,

b.) aki bérlakásról pénzbeni térítés ellenében, vagy családtagja javára mondott le,

c.) aki és a vele együtt költöző családtagja személyi tulajdonú lakását elidegenítette,

(5) Nem jogosult továbbá szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az sem,

a.) aki és a vele együtt költöző családtagok az ország területén lakással, vagy üdülővel, illetve beépíthető építési telekkel vagy üdülőtelekkel rendelkeznek, kivéve ha az ingatlant használati vagy haszonélvezeti jog terheli,

b.)^[6] olyan ingóvagyonnal, továbbá vagyoni értékű joggal rendelkezik, amelynek együttes értéke meghaladja a mindenkori legkisebb mértékű öregségi nyugdíj összegének ötvenszeresét, a gépjárműtulajdon kivételével,

c.) aki szociális, jövedelmi, vagyoni viszonyára vonatkozóan olyan valótlan adatokat közöl, amelyek számára jogosulatlan előnyt jelentenek.

(7) A házastársak (élettársak) igénylésüket csak együttesen nyújthatják be.

(8) Ha a nyilvántartásba vett igénylés adataiban változás állott be, azt az igénylő 30 napon belül köteles bejelenteni. E kötelezettség elmulasztásából származó hátrányokért kizárólag az igénylő felelős.

(9) Amennyiben az igénylő életkörülményeiben olyan változás áll be, amely alapján szociális juttatási formára nem jogosult, részére szociális bérlakás nem adható, a jegyző a nyilvántartásból való törlésre tesz javaslatot a Szociális és Egészségügyi Bizottságnak.

2. Cím

A lakásbérbeadási névjegyzék

6. §^[7] (1) A Szociális és Egészségügyi Bizottság a bérbevételi ajánlat (lakásigénylés) és környezettanulmány figyelembevételével szükség szerint bérbeadási névjegyzéket készít külön-külön a félkomfortos - komfortos illetve összkomfortos szociális bérlakások vonatkozásában, melynek során mérlegeli, hogy az igénylő a lakás bérleti és használati költségeinek viselésére képes-e.

(2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság névjegyzék-tervezetét a Polgármesteri Hivatalban 15 napra közszemlére kell tenni. A tervezetre fenti időszakban bárki írásos észrevételt tehet.

(3) A határidő lejártát követően felülvizsgált névjegyzéket a Szociális és Egészségügyi Bizottság véglegesíti.

(4) A névjegyzék két évente a beérkezett újabb kérelmekkel egyidejűleg felülvizsgálatra kerül. A felülvizsgálathoz szükséges igazolások, nyilatkozatok beszerzéséről, a környezettanulmányok elkészítéséről a jegyző szükség szerint, de legkésőbb a felülvizsgálat évének augusztus 31 napjáig gondoskodik.

(6) A névjegyzékben szereplő kielégítetlen igények teljesítésére a megüresedett vagy újonnan épült lakások kiutalásával kerül sor, amennyiben az igénylő az 5. §-ban foglalt feltételeknek megfelel. A feltételek fennállását a Szociális és Egészségügyi Bizottság vizsgálja meg.

(7) A jóváhagyott névjegyzékben szereplő igénylőt a bizottság a névjegyzékből törli, ha:

a) szociális helyzete alapján önkormányzati bérlakásra az 5. § alapján nem jogosult,

b) valótlan adatokat közölt, a valós adatokat a helyszíni szemle alkalmával sem tárta fel és ennek következtében került névjegyzékre,

c) amennyiben az igénylő a jogos lakásigénye legalább alsó határát elérő és az általa igényeltnél egy fokkal alacsonyabb komfortfokozatú, részére felajánlott lakást nem fogad el,

d) aki bérbevétel iránti igényéről lemondott.

e) ha az igénylő nem képes a lakás bérleti és használati költségeinek viselésére.

3. cím^[8]

Bérleti szerződés

6/A. § (1)^[9] A Szociális és Egészségügyi Bizottság által jóváhagyott névjegyzéken lévő, szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérbevételére jogosult igénylővel a bérbeadó a bérleti szerződést maximum 5 évre megállapított határozott időre szólóan kötheti meg.

(2) A bérbeadónak a határozott idő lejártát megelőző 30 napon belül meg kell állapítania, hogy a bérlő jövedelmi, vagyoni helyzete alapján változatlanul rászoruló személynek minősül-e.

(3) Rászorultság esetén a bérlő kérésére a lakásbérleti szerződést a lejárat napján, de legkésőbb az azt követő 15 napon belül újabb maximum 5 évi időtartamra meg kell hosszabbítani.

(4) Ha a bérlő a jövedelemi, vagyoni helyzete alapján nem minősül rászorulónak, akkor a bérbeadással hasznosítható lakásra vonatkozó feltételeket kell alkalmazni.

(5) A bérbeadó jogosult évente adatszolgáltatást kérni a bérlőtől, illetve ellenőrizni az abban foglaltak valódiságát.

(6)^[10] A lakásbérleti szerződésnek a (3) bekezdés szerinti időtartam lejártát követően további évenkénti meghosszabbítására van lehetőség abban az esetben, ha a bérlő rászorultsága továbbra is fennáll és a fizetési kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.

III. FEJEZET

NEM SZOCIÁLIS CÉLÚ LAKÁSBÉRBEADÁS

7. § (1)^[11] Üresen álló vagy megüresedett bérlakás – a szociális, valamint a közérdekű elhelyezést szolgáló lakások kivételével - csak pályázat útján adható bérbe.

(2) A pályázatot a bérbeadó írja ki a lakás beköltözhetővé válását megelőzően, úgy, hogy a pályázatok benyújtására legalább 30 nap álljon rendelkezésre.

(3) A pályázati feltételeknek tartalmazniuk kell:

a.) a meghirdetett lakás jellemzőit (szobaszám, alapterület, komfortfokozat, cím),

b.) a lakbér összegét,

c.) a bérbeadói hozzájárulás összegét,

d.) a pályázat benyújtásának határidejét.

e.)^[12] a szerződés várható időtartamát

f.) a licitlépcsőt.

A pályázatok elbírálására a névjegyzék összeállítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Nem szociális bérlakás iránti pályázatot nyújthat be, aki az egyszeri bérbeadói hozzájárulás megfizetést vállalja.

(5)^[13] Az egyszeri bérbeadói hozzájárulás mértéke:

- összkomfortos lakás esetén: 3.000.-Ft/m2

- komfortos lakás esetén: 2.000.-Ft/m2

- komfort nélküli lakás esetén: 600.-Ft/m2

(6)^[14] A bérbeadó a pályázati hirdetményt a lakás megüresedésétől számított – bérbeadás céljára épített lakások esetén- a használatba vételi engedély kiadásától számított 30 napon belül köteles kifüggeszteni, a pályáztatás napját megelőző legalább 8 nappal.

(7) Pályázni 50.000.- FT bánatpénz megfizetése mellett lehet.

(8)^[15] A pályázatok elbírálása versenyeztetés útján, nyilvánosan történik. A licitálás alapja a e rendeletben megállapított lakbér összege. A licitlépcső 500.- Ft.

(9) A pályázat nyertese az aki, a legmagasabb összegű havi lakbérre tesz ajánlatot. Több azonos ajánlat esetén az, aki az előzetes egyösszegű megfizetést hosszabb időtartamra vállalja. Ha a pályázók azonos időtartamra vállalják az előzetes megfizetést- a pályázatot elnyert személyt a Képviselő-testület választja ki legközelebbi ülésén.

(10) A bérbeadó a pályázatot elnyert személlyel köti meg a lakásbérleti szerződést.

(11) Amennyiben a pályázat nyertese visszalép az általa letétbe helyezett bánatpénz elveszti s a bérbeadó jogosult a soron következő ajánlattevővel szerződést kötni. Visszalépésre a pályázat napjától számított 8 napon belül van lehetőség.

(12) Amennyiben visszalépés esetén a soron következő ajánlat összege több mint 20 %-kal kevesebb, mint a nyertes pályázóé, a bérbeadó jogosult a pályázatot eredménytelennek nyilvánítani és új pályázatot kiírni.

(13) A nyertes pályázó által letétbe helyezett bánatpénz összege a lakbérbe beszámításra kerül, míg a nem nyertes pályázóknak 1 banki napon belül vissza kell fizetni.

(14) A pályázatok elbírálásáról jegyzőkönyvet kell készíteni. A pályázatok eredményéről valamennyi pályázót és szokásos módon a lakosságot is tájékoztatni kell.

(15) A bérbeadói hozzájárulás az önkormányzat bevétele, csak a tulajdonában álló lakások felújítására, karbantartására, illetve új lakások építésére használható fel.

(16) A lakásbérleti szerződés csak határozott időre, legalább 6 hónapra, legfeljebb 6 évre szólhat. A bérbeadó a versenyeztetés során felajánlott lakbért évente jogosult megemelni a lakbéremelés arányában. A meghatározott idő lejárta után az újbóli versenyeztetésnél a volt bérlőt előbérleti jog illeti meg azonos tartalmú ajánlat esetén.

(17)^[16] A lakás bérlőjével a szerződés erre irányuló és írásban benyújtott igénye esetén pályáztatás nélkül maximálisan a (16) bekezdés szerinti időtartam kimerítéséig legfeljebb 3 évvel meghosszabbítható.

(18) Az (5) bekezdés szerinti önkormányzatot megillető, visszafizetésre nem kerülő egyszeri bérbeadói hozzájárulás fizetési kötelezettsége a bérlőt a (16) bekezdésben meghatározott maximális bérleti időtartam alatt egyszer terheli, annak összegét a volt bérlőnek a lakásbérleti jogviszony folytonossága esetén a (19) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve nem kell újra megfizetnie.

(19) A (16) bekezdésben megállapított maximális időtartam leteltét követően az egyszeri bérbeadói hozzájárulás összegét ciklikusan (6 évente) újra meg kell fizetnie a jogfolytonos bérlőnek is.

BÉRLŐTÁRSAK,TÁRSBÉRLET^[17]

7/A. § (1) Önkormányzati tulajdonú lakásra bérlőtársi szerződés a bérbeadást megelőzően, vagy a bérleti jogviszony fennállása alatt is köthető.

(2) Bérlőtársi jogviszony létesíthető a bérbeadó, a bérlő és a leendő bérlőtárs egyező akaratnyilvánításával, írásba foglalt megállapodással.

(3) A bérlőkijelölésre jogosult eltérő rendelkezése hiányában a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(4) Bérbeadó bérlőtársi szerződést köthet a felek akaratával egyezően legalább közeli hozzátartozói kapcsolatban álló személyekkel, amennyiben legalább 2 éves életvitelszerű az együttlakás.

(5) versenyeztetés útján szerzett bérleti jogra bérlőtársi jogviszony csak akkor létesíthető, ha az új bérlőtárs vállalja a bérbeadó felé az eredeti kötelezettség teljesítését.

(6) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják, kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

7/B. § (1) ha a szerződés alapján a bérlők a lakás meghatározott lakószobáját és egyes helyiségeit kizárólagosan, más helyiséget pedig közösen használják, társbérlők. A társbérlet önálló bérlet.

(2) Önkormányzati tulajdonú lakásban megüresedett társbérleti lakrészt ismételten, önálló bérletként bérbe adni nem lehet.

(3) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére , kérelmére ki kell utalni.

IV. FEJEZET

A BÉRLETI JOGVISZONY TARTALMA

1. Cím

A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei

8. § (1) A bérbeadó a bérlő részére a lakást leltár szerint rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A bérlő az átvételt a leltár aláírásával köteles elismerni.

(2)^[18] Bérlő és a vele együttlakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.

(3) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és foglalkozásának zavarása nélkül a lakásban évente kétszer, munkanapokon előzetes értesítés alapján 8-20 óra közötti időben ellenőrizheti, melyet a bérlő tűrni köteles.

2. Cím

A karbantartási, felújítási és cserekötelezettség

9. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni:

a.) az épület állagának a karbantartásáról;

b.) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról;

c.) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá a helyiségek berendezésében keletkezett hibák megszüntetéséről;

d.) az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek szükség szerinti megvilágításáról;

e.) a háztartási szemét elszállításáról, a bérlő költségére;

f.) a közös használatra szolgáló helyiségek üzemeltetési költségeinek a megfizetéséről.

(2) A felek megállapodhatnak abban, hogy az 1.) bekezdés d.) pontjában megjelölt kötelezettségeket a bérlők teljesítik. A megállapodás tartalmát a bérbeadó állapítja meg.

(3) A bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, valamint a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztán tartásáról.

3. Cím

A lakás átalakítása, korszerűsítése

10. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

a.) konkrét megjelölését

b.) befejezés határidejét

c.) költségeit és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni. A megállapodás tartalmát a műszaki csoport ellenőrzi.

(3) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás, vagy hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására.

(4) A lakás átalakítását, korszerűsítését követően a lakásbérleti szerződést a lakbér összegére is kiterjedően módosítani kell, ha a lakás komfortfokozata megváltozott és a munkák költségeit a bérbeadó viseli.

(5) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakítása, korszerűsítése költségeinek 25 %-át a bérbeadó a lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki.

4. Cím

A bérleti jogviszony szünetelése

11. § (1) Ha az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetésével végezhetők el, a szüneteltetést és annak időtartamát a bérlő és a bérbeadó állapítja meg.

(2) A szünetelés időtartamára a jegyző jelöl ki a bérlő részére az Ltv. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő lakást.

5. Cím

A lakás bérleti díja és a lakáshasználati díj

12. § (1)^[19] A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta a lakásbérleti jog ellenértékeként lakbért fizetni, melynek összege az épület fenntartási és karbantartási költségeire tekintettel kerül megállapításra, és a szociális bérlakások esetében a közös használatú helyiségek használati díját is magába foglalja.

(2) A lakbért a bérlő előre, a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.

(3)^[20] A lakbér mértéke 2009. január 1-től havonta:

a.) szociális bérlakás esetében:
- összkomfortos lakás esetén:	öt éven belüli beköltöző 290 Ft/m2			öt éven túli beköltőző 320 Ft/ m2
- komfortos lakás esetén:	225 Ft/m2
- félkomfortos lakás esetén:	130 Ft/m2
- komfort nélküli lakás esetén:	75 Ft/m2
- szükséglakás esetén:	55 Ft/m2
b.) egyéb bérlakás esetében:	70 m2-ig		70-100m2		100m2 felett
- összkomfortos lakás esetén:	325 Ft/m2		270 Ft/m2		240 Ft/m2
- komfortos lakás esetén:	240 Ft/m2		195 Ft/m2		160 Ft/m2
- félkomfortos lakás esetén:	140 Ft/m2		110 Ft/m2		95 Ft/m2
- komfort nélküli lakás esetén:	85 Ft/m2
- szükséglakás esetén:	65 Ft/m2
c.) társasházi tulajdonban álló, vagy többlakásos épületben lévő nem szociális önkormányzati bérlakás esetén:
- összkomfortos lakás esetén:		430 Ft/m2
- komfortos lakás esetén:		390 Ft/m2

12/A. §^[21] A szociális helyzet alapján bérelt lakás esetében a bérlő a szociális törvény végrehajtására készített helyi rendeletben meghatározottak szerint jogosult lakbértámogatásra.

12/B. §^[22] A bérbeadó által a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatás díját a bérbeadó a mindenkor helyben kialakult használati díjak figyelembe vételével állapítja meg és közli a bérlővel. A használati díj nem lehet több, mint a bérleti díj 20 %-a.

13. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen lakáshasználat kezdetétől számított 6 hónap elteltét követő naptól a lakásból való kiköltözésig - emelt használati díjat akkor köteles fizetni, ha a bérbeadónak e rendelet alapján tett nyilatkozata, illetőleg a törvény 67, 75, 91 és 94. §-ai értelmében elhelyezésre nem tarthat igényt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak alapján az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított - 7-12. hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének kétszeres összege - 13-18 hónap közötti időtartamra a lakás lakbérének háromszoros összege, a 19. hónaptól kezdődően a lakás lakbérének ötszöröse.

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználónak - a vele együtt lakókra tekintettel meghatározott - egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, valamint forgalomképes ingatlan vagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni kell. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének (3) bekezdés szerinti kétszeres összegénél.

(5) A bérbeadó a (2) bekezdésben említett személyek esetében a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított 8 napon belül köteles a lakás kiürítése iránti peres eljárást megindítani.

6. Cím

A lakásba befogadás feltételei

14. § (1) A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő írásbeli hozzájárulása nélkül fogadhatja be a lakásba:

- házastársát

- a gyermekét (örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermekét)

- a befogadott gyermekétől - az együttlakás ideje alatt vagy azt megelőzően - született unokáját, valamint

- a szülőjét (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjét)

(2)^[23] A bérlő, továbbá a bérlőtárs és a társbérlő kizárólag a bérbeadó, továbbá a másik bérlőtárs és a társbérlő előzetes írásbeli hozzájárulása alapján fogadhatja be a lakásba:

-az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó unokáját,

- az élettársát, valamint

- a testvérét

- gyermeke élettársát, házastársát.

(3) A bérbeadó a befogadáshoz azzal a feltétellel járulhat hozzá, ha a befogadott írásos nyilatkozatban vállalja, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor a lakásból mindennemű térítési és elhelyezési igény nélkül el kell költöznie.

15. § (1) Ha a házassági bontóperben meghozott jogerős bírói döntés alapján a volt házastárs - saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül - az önkormányzati lakás elhagyására köteles, részére a bérbeadónak másik lakást kell felajánlania.

(2) Az (1) bekezdésben említett másik lakás csak akkor adható bérbe, ha az elhelyezésre jogosult volt házastárs vállalja a lakásra megállapított lakbér megfizetését.

(3) A volt házastársat megillető lakás nagysága 1 fő részére egy szoba, míg több személy költözése esetén legfeljebb két és fél szobaszámig terjedhet.

(4) Ha a volt házastárs legalább egy kiskorú gyermekkel együtt költözik, kérésére a lehetőségekhez mérten legalább félkomfortos lakást kell biztosítani.

7. Cím

Hozzájárulás a tartási szerződéshez

16. § (1) A bérlő a bérbeadott lakás esetén - a lakásbérleti jog folytatása ellenében - a bérbeadó írásbeli hozzájárulásának megadását követően tartási szerződést köthet.

(2) A bérbeadó a tartási szerződéshez való hozzájárulást köteles megtagadni, ha:

a.) az eltartó 14. életévét még nem töltötte be

b.) az eltartó 14. életévét betöltötte, de önálló jövedelemmel nem rendelkezik és nincs olyan hozzátartozója, aki a tartási szerződésből reá háruló anyagi teher viselését vállalja

c.) az eltartó, vagy házastársa az önkormányzat területén másik, beköltözhető lakással rendelkezik

d.) az eltartó az egészségügyi körülmények alapján a tartás teljesítésére nem képes (leszázalékolt, rokkant nyugdíjas)

e.) a bérlő az életkora, illetve az egészségügyi körülményei alapján tartásra nem szorul (erre vonatkozóan a háziorvos nyilatkozata az irányadó)

f.) a bérlő tartásáról jogerős bírói döntés, illetőleg érvényes tartási szerződés alapján más személy gondoskodik

g.) a bérlővel a lakásban jogszerűen együttlakó más személy a bérlőt eltartja.

(3) A bérbeadó a hozzájárulását megelőzően a (2) bekezdésben meghatározott körülményeket az egyedi esetekben köteles tisztázni.

8. Cím

A szerződés megszűnése, megszüntetése^[24]

16/A. § A határozott időre szóló, illetőleg feltétel fennállásáig, illetve bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel fennállásának megszűnésekor, illetve a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg.

17. § (1) A bérlő a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezheti, amennyiben lakbértartozása és közüzemi tartozása nincs és a 18/A. § szerinti költségek megfizetését vállalja.

(2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését kezdeményezheti úgy is, hogy a bérlő részére

a.) másik lakást ad bérbe, vagy

b.) másik lakás bérbeadása mellett pénzbeli térítést fizet, vagy

c.) pénzbeli térítést fizet.

(3) A (2) bekezdés a.) pontjában foglaltak alapján a bérlő:

- a kevesebb szobaszámú, vagy kisebb alapterületű, vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérbeadását is köteles elfogadni, ha az reá és a vele együtt költöző személyekre nézve nem jár jelentős érdeksérelemmel,

- azonos szobaszámú, alapterületű, komfortfokozatú, de a településen vagy az épületen belül eltérő fekvésű, illetve

- az általa lakott lakás és a felajánlott lakás lakbérkülönbözetének felével emelt lakbérfizetési kötelezettség mellett a nagyobb szobaszámú, vagy alapterületű, vagy magasabb komfortfokozatú lakás bérbeadását is köteles elfogadni.

(4) A felajánlott lakás akkor is megfelelő, ha a lakások közötti eltérést a felajánlott lakás más előnye kiegyenlíti.

(5) A bérlő pénzbeli térítésre tarthat igényt, ha másik önkormányzati lakást nem kér, illetve nem kap és a lakást kiürítve, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére átadja és a bérbeadó, illetve a közüzemek felé tartozása nem áll fenn.

17/A. §^[25] A bérbeadó a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést felmondással a 17. § (2)-(5) bekezdéseinek alkalmazásával is megszüntetheti, amennyiben cserelakás felajánlási kötelezettsége áll fenn.

17/B. §^[26] A bérbeadónak nem áll fenn cserelakás biztosítási kötelezettsége, ha a felmondásra a Ltv. 24. §-ában meghatározott okból kerül sor.

18. § (1) A pénzbeli térítés mértéke megegyezik az 7. § (5) bekezdésében írt bérbeadói hozzájárulás összegével.

(2) Ha a lakásbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése során a bérbeadó a másik lakás mellett pénzbeli térítést is fizet, ennek összege a két lakásra megállapított bérbeadói hozzájárulás különbözetével azonos.

(3)^[27] A pénzbeli térítést attól a naptól számított 15 napon belül kell egy összegben a volt bérlő részére megfizetni, amikor a lakást visszaadta és tartozását rendezte.

(4)^[28]

18/A. §^[29] A szerződés megszűnésekor, megszüntetésekor – a 17. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel – a lakást és a lakásberendezéseket rendeltetésszerű használatra alkalmassá a bérbeadó teszi. Az ezzel kapcsolatosan felmerült költségeket – számla ellenében - a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

9. Cím

Bérbeadás bérlő-kiválasztási jog alapján

19. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő megüresedő, vagy újonnan épült bérlakásra a Képviselő-testület bérlő-kiválasztási jogot biztosíthat a város közéletében fontos szerepet betöltő szervek, gazdasági egységek javára.

(2) A bérlő-kiválasztási jog legfeljebb három esetre szólhat.

(3) A bérlakás forgalmi - új lakás esetén bekerülési - értéke

- legalább 30 %-ának megtérítése ellenében egyszeri

- legalább 50 %-ának megtérítése ellenében kétszeri

- legalább 70 %-ának megtérítése ellenében háromszori bérlő-kiválasztási jog biztosítható.

(4) A bérlő-kiválasztási jog ellenértékének megfizetése nem mentesíti a bérlőt az 7. § (5) bekezdésében meghatározott egyszeri bérbeadói hozzájárulás megfizetése alól.

10. Cím

Bérbeadás közérdekű feladatok megoldása érdekében

20. § (1) Közérdekű feladatok megoldására önkormányzati bérlakás biztosítható

a.) polgármester (alpolgármester), jegyző;

b.) a Polgármesteri Hivatallal, illetve az önkormányzat intézményeivel, köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkaviszonyban álló személyek;

c.) a településen jelentős szerepet betöltő személyek részére

(2) A bérleti szerződés csak a munkaviszony fennállásának időtartamára, vagy encsi lakás tulajdonjogának megszerzéséig köthető.

(3) A lakás bérlőjét a polgármester, a polgármester esetében pedig a Képviselő-testület jelöli ki.

(4) A közérdekű feladatok megoldására szolgáló lakások címjegyzékét a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(5) A bérleti szerződés megszűnését követően a bérlő saját maga köteles elhelyezéséről gondoskodni, minden külön térítési és elhelyezési igény nélkül.

11. Cím

Bérbeadás, lakáscsere szerződés alapján

21. § (1) A bérbeadó a lakáscsere szerződéshez kizárólag akkor adhatja meg a hozzájárulását, ha az önkormányzati lakás bérlője a lakást másik lakás bérletére, vagy tulajdonjogára cseréli. Egy lakás több lakásra is elcserélhető.

(2) A bérbeadó a lakáscseréhez kért hozzájárulást köteles megtagadni, ha

- az elcserélni kívánt önkormányzati lakás bérleti szerződése határozott időre, vagy feltétel bekövetkezéséig szól és az új bérlő határozatlan időtartamú szerződést kíván kötni;

- a felek szándéka ténylegesen nem a cserére, hanem az önkormányzati lakás bérleti jogának jogellenes átruházására irányul;

- a bérlőkijelölésre vagy ismételten gyakorolható bérlőkiválasztásra jogosult, illetőleg az eltartó a cseréhez nem járult hozzá.

(3) Ha a cserélő felek a csereszerződésben másként nem állapodtak meg, a bérlővel együtt lakó valamennyi személy köteles a lakást a bérlővel együtt elhagyni.

(4) A bérbeadó a hozzájárulást írásban köteles megadni.

Ennek keretében tájékoztatni kell a cserepartnert a lakással összefüggő - e rendelet szabályai szerinti - bérlői kötelezettségekről, valamint a lakbér összegéről.

(5) A (4) bekezdésben foglaltakról eltérő tartalmú lakásbérleti szerződés csak a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárulásával köthető.

12. Cím

Hozzájárulás az albérleti szerződéshez

22. § (1)^[30] A bérlő a bérbe adott lakás legfeljebb 50 %-át a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, kivételesen indokolt esetben lakás céljára albérletbe adhatja, ha a bérleményben az egy főre jutó alapterület a 6 m2-t meghaladja.

(2)-(3)-(4) bekezdésekkel egészül ki és a jelenlegi (2)-(3) bekezdések számozása (5)-(6)-ra módosul:

(2)^[31] Az albérletbe adás akkor indokolt, ha a bérlőnek indokolt okból átmenetileg nincs szüksége az érintett lakrészre. A távollét akkor indokolt, ha a bérlő azért van távol, mert

- hosszú tartamú – 2 hónapot meghaladó – gyógykezelés alatt áll,

- lakóhelyén kívül dolgozik, tanul és ott nincs állandó lakása,

- szabadságvesztés büntetését tölti,

- családi körülményei indokolják.

(3) Az albérletbe adás időtartama maximum 2 év. Ezen időtartam alatt a bérlő a lakbér másfélszeresét köteles megfizetni.

(4) A bérbeadói hozzájárulás nélkül történő albérletbe adás a bérleti jogviszony felmondásának alapjául szolgál.

(5) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnése után a lakásban jogcím nélkül visszamaradó volt albérlő elhelyezésére kötelezettséget nem vállalhat.

(6) A lakás fizetővendéglátás céljára történő hasznosítására e rendeletnek az albérletre vonatkozó előírásai megfelelően irányadóak.

13. cím^[32]

Szociális intézményből elbocsátás esetén való bérbeadás

22/A. § (1) Ha a szociális intézményből elbocsátott személy az intézménybe utaláskor lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le, részére legfeljebb egy lakószobás, komfortos lakás bérbeadása ajánlható fel abban az esetben, ha az általa kapott pénzbeli térítést egy összegben visszafizeti a visszafizetés évében érvényes pénzintézeti kamattal növelt összegben.

(2) A pénzbeli térítés visszafizetése alól a képviselő-testület indokolt esetben felmentést adhat.

14. cím^[33]

A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása

22/B. § A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása vonatkozásában az önkormányzat vagyonáról, a vagyonhasznosítás rendjéről és a vagyontárgyak feletti jogok gyakorlásának szabályairól szóló 6/1999. (VI. 4.) Kt. sz rendelet rendelkezései irányadóak.

V. FEJEZET

HELYISÉGBÉRLET

1. Cím

Általános szabályok

23. § A helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelességeire, valamint a bérlet megszűnésére e rendeletnek a lakás bérletre vonatkozó szabályait e rendelet jelen fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

24. § (1)^[34] A helyiségeket a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak pályázat útján lehet bérbe adni.

(2) A Képviselő-testület közérdekű célból engedélyezheti a helyiség pályázati eljáráson kívül történő bérbeadását, elidegenítését, vagy más módon való hasznosítását.

(3)^[35] A képviselő-testület az önkormányzati költségvetési intézményeknek felhatalmazást ad arra, hogy a feladatai ellátásához biztosított önkormányzati helyiségeket intézményvezetői döntés alapján - oktatási intézmények tantermei és foglalkoztató helyiségei esetében polgármesteri, polgármester által szükségesnek ítélt esetben képviselő-testületi jóváhagyást követően – bérbe adják.

(4) Az (1) bekezdés szerinti pályázat kiírásáról a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája köteles gondoskodni.

(5)^[36] Az önkormányzat tulajdonában álló helyiségekkel kapcsolatos bérbeadói jogokat és kötelezettségeket a Polgármesteri Hivatal gyakorolja.

2. Cím

Igénybevételi díj

25. § (1) A megüresedett vagy újonnan létesített üres helyiségek bérleti jogának megszerzése érdekében a leendő bérlő egyszeri igénybevételi díjat köteles fizetni.

(2) Mentesül az igénybevételi díj megfizetése alól, ha a 24. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a bérletet közérdekű tevékenység folytatására kívánja megszerezni.

(3) Az igénybevételi díj összege: 2.000.-Ft/m2/év+ÁFA.

(4) Helyiség esetén az igénybevételi díj megfizetésére részletfizetési kedvezmény nem adható. Bérleti szerződés, bérlőtársi szerződés és befogadás.

26. § (1) A bérleti szerződés megkötésére e rendeletben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) Helyiségre bérlőtársi szerződést csak a helyiségben egyéni vállalkozóként kiskereskedelmi, vagy javító szolgáltató tevékenységet folytató bérlő házastársával lehet kötni.

(3) A bérlőnek a helyiségben más személy befogadásához akkor adható hozzájárulás, ha:

a.) a bérlő által végzett és a befogadni kívánt személy által folytatni kívánt tevékenység gyakorlását jogszabály nem tiltja és

b.) a befogadott személy vállalja, hogy a bérlő szerződésének a megszűnése esetén cserehelyiségre és pénzbeli térítésre nem tart igényt.

(4) A bérlőtársi szerződés megkötésének, továbbá a befogadáshoz való hozzájárulás további feltétele, hogy a bérlők, illetve a bérlő és a befogadni kívánt személy a bérleti díj, valamint a bérbeadónak teljesítendő közüzemi díj megfizetésére egyetemleges felelősséget vállaljanak.

3. Cím

A helyiség átadása

27. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázathoz megjelölt használatnak (tevékenységnek) megfelelő állapotban kialakítsa, felszerelje, illetve berendezze.

(3) A bérbeadó karbantartási, felújítási kötelezettsége megegyezik a rendelet 8. §-ában leírtakkal.

4. Cím

A helyiség bérleti díja és a helyiséghasználati díj

28. §. (1) A helyiségek bérleti díját a kereseti és kínálati viszonyok figyelembevételével, elsősorban nyilvánosan lefolytatott licit alapján kell meghatározni.

(2) Amennyiben nyilvános licitre csak egy személy jelentkezik, ellenérdekű fél hiányában a helyiség bérleti díját egyezséggel kell megállapítani.

(3) Az a személy, aki a helyiséget jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetének napjától helyiséghasználati díjat köteles fizetni.

(4) A helyiséghasználati díj mértéke a jogcím nélküli használat esetén:

- 1-6. hónapban: a havi helyiségbér háromszorosa;

- 7. hónaptól: a havi helyiségbér ötszöröse.

5. Cím

Garázs bérleti díja

(29. §^[37])

6. Cím

A helyiség visszaadása

29. §^[38] Ha a felek között létrejött helyiségbérleti szerződés másként nem rendelkezik, a helyiséget az átadáskori eredeti állapotában kell leltár szerint, tisztán és rendeltetésszerűen, használatra alkalmas állapotban a bérlőnek a szerződés megszűnésekor visszaadni.

7. Cím

A bérleti jogviszony megszűnése

30. § (1) Helyiség bérleti joga csak egy másik - Encs városban lévő - helyiség bérleti jogára cserélhető el.

(2) A cseréhez az alábbi feltételek együttes megléte esetén adható hozzájárulás:

a.) a cserélő fél írásban nyilatkozik a szerződést megelőzően, hogy a bérleti szerződésben foglaltakat feltétel és változtatás nélkül elfogadja.

b.) a cserélő fél személye és a helyiségben általa folytatni kívánt tevékenység a helyiség korábbi használatával kapcsolatos összes feltételeknek megfelel.

31. § A jegyző a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére akkor adhat megbízást a műszaki irodának, ha a bérlő csereelhelyezést, vagy pénzbeli térítést nem kér.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. § (1) A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és e rendelet hatálya alá tartozó bérbeadás útján hasznosított lakásokról.

(2) A lakásnyilvántartás tartalmazza:

- a lakás alapterületét, szoba és egyéb helyiség számát, komfortfokozatát, társasház tulajdon esetén a közös tulajdoni hányadot,

- a bérlő és befogadni engedett személyek nevét,

- a bérleti jogviszony tartalmát,

- a lakásbérbeadás módját,

- esetlegesen tartási szerződés esetén annak megjelölését.

33. § (1) A jegyző folyamatos nyilvántartást vezet a lakásbérbeadási igénylésekről.

(2) E nyilvántartás vezetéséhez az állampolgár az alábbi személyes adatszolgáltatásra köteles:

a.) - név, születési hely, idő

- anyja neve

- családi állapota

b.) - lakóhely

- tartózkodási hely

c.) jövedelmi, vagyoni viszonyokra vonatkozó igazolás, nyilatkozat,

d.) tartós egészségkárosodás esetén az egészségügyi állapotra vonatkozó orvosi igazolás.

Ezen adatszolgáltatási kötelezettség az igénylővel közös háztartásban élő valamennyi személyre is vonatkozik.

(3) A fenti adatok közül nem hozhatók nyilvánosságra az állampolgár vagyoni, jövedelmi viszonyait érintő, valamint az egészségügyi állapotára vonatkozó adatok.

(4) E rendelet alkalmazásánál havi átlagjövedelemnek az előző 12 teljes naptári hónapban elért összes jövedelemnek 1/12 részét kell tekinteni.

34. § A bérbeadó folyamatos nyilvántartást vezet a helyiségekről, amely tartalmazza a pályázati kiírás adatait értelemszerűen, valamint a bérlőre és a bérleti díjra vonatkozó adatokat.

Hatálybalépés

35. § (1)^[39] A szociális bérlakások igénylésével összefüggő kérelmeket első ízben 2003. augusztus 31. napjáig, ezt követően tárgyév augusztus 31. napjáig lehet a Polgámresteri Hivatal Igazgatási Irodájához benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

Amennyiben a névjegyzéken várakozó nem marad, úgy a Szociális és Egészségügyi Bizottság – szükség szerint – augusztus 31-ét megelőzően is kitűzhet korábbi időpontot szociális bérlakás igénylésére. A szociális bérlakás kérelmek benyújtási idejéről a helyben szokásos módon ad tájékoztatást.

(2) A Képviselő-testület a névjegyzéki sorrend kialakítása, valamint a bérlakások kiutalásának elősegítése érdekében megbízza a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, hogy a szempontrendszert legkésőbb 2003. július 31. napjáig dolgozza ki és tegye közzé. A szempontrendszert kidolgozó bizottsági ülésen lehetőség szerint a bizottsági elnökök is vegyenek részt.

36. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti a 8/1994. számú Önkormányzati rendelet.

1. sz. melléklet

A D A T L A P

szociális bérlakás igényléséhez

1.) Lakásigénylő neve:.....................................................................................

Családi állapota:.............................................................................................

Születési helye, ideje:.......................................................................................

Anyja neve:..................................................................................................

Állandó lakcíme:.............................................................................................

Bejelentés időpontja:.......................................................................................

Ténylegesen használt lakás címe:........................................................................

Munkahelye:..................................................................................................

Munkaviszony kezdete:....................................................................................

2.) Házastárs / élettárs neve:...........................................................................

Születési helye, ideje:.......................................................................................

Anyja neve:...................................................................................................

Munkahelye:..................................................................................................

Munkaviszony kezdete:............................................................................

3.) Együtt költöző kereső családtagok adatai:

a.) Név:...................................................................................................