Encs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. tv. 21. § (2) bekezdésének és 26. § (4) bekezdésének felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

A rendelet célja

​

1. § A rendelet célja, hogy a környezet védelme és természet megóvása érdekében segítse elő a leghatékonyabb megoldások alkalmazását, valamint ösztönözze a környezethasználókat a környezet terhelésének mérséklésére.

A rendelet hatálya

​

2. § (1) A rendelet hatálya Encs város közigazgatási területén kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, mint környezethasználókra, akik (amelyek) az engedélyhez kötött környezet-használatuk során a talaj terhelésével járó anyagot bocsátanak ki (a továbbiakban: kibocsátó).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a területileg illetékes vízügyi hatóság által kibocsátott vízjogi engedély alapján végzett szennyvíz-elhelyezéshez kapcsolódó talaj-terhelésekre.

Talajterhelési díj

​

3. § A kibocsátó a talajba juttatott környezetterhelő anyagok után talajterhelési díjat köteles fizetni.

4. § A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és közműpótló berendezésben (szennyvíztározó aknában) történő szennyvízelhelyezést alkalmaz.​

5. § (1) A talajterhelési díj mértéke a talajterhelési díj alap, az egységdíj, valamint a területérzékenységi és veszélyeztetési szorzó alapján kerül meghatározásra.

(2) A talajterhelési díj alapja (A) helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvíz-elhelyezés esetében a naptári évben szolgáltatott víz mennyisége (m3) csökkentve

a) az ivóvízvezeték meghibásodása következtében elszivárgott, illetve

b) külön jogszabály szerint locsolási célú felhasználásra figyelembe vett vízmennyiséggel.

A talajterhelési díj egységdíjának (E) mértéke: 1.200 Ft/m3

A területérzékenységi szorzó (T): 1,5 (érzékeny területen)

(3) A talajterhelési díj kiszámítása a rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak szerint történik.

Díjkedvezmény, mentesség

​

6. § (1) Díjkedvezményt vehet igénybe, illetve nem terheli díjfizetési kötelezettség azt a lakossági kibocsátót, akit a települési önkormányzat rendelete rászorultsági alapon díjkedvezményben részesít, illetve mentesít a díjfizetési kötelezettség alól.

(2) Kedvezményre, vagy mentességre jogosultak azok a szociálisan rászorult kérelmezők, akik a szennyvízhálózatra rá nem csatlakoztatott ingatlannak az ingatlannyilvántartásba bejegyzett tulajdonosai, társtulajdonosai, bérlői, valamint önálló használói és ott laknak.

(3) Mentesség vagy kedvezmény igénybevételének jogosultságát a (2) bekezdés szerinti kibocsátónak a jövedelmet igazoló dokumentumok becsatolásával írásban benyújtott kérelemben kell kezdeményeznie.

7. § (1) Díjkedvezmény igénybevételének feltételei:

a) 50 %-os díjkedvezményre jogosult az a lakossági kibocsátó, aki egyedül él és rendszeres, havi jövedelme a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 250 %-át nem haladja meg.

b) 50 %-os díjkedvezményre jogosult az a lakossági kibocsátó is, aki több személlyel él együtt közös háztartásban és az egy főre jutó rendszeres jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át nem haladja meg.

(2) Díjmentességre jogosult

a) az az egyedül élő lakossági kibocsátó, akinek a havi rendszeres jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át

b) az a lakossági kibocsátó, aki több személlyel él közös háztartásban, és az egy főre jutó rendszeres jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.

(3) A díjkedvezményre és díjmentességre vonatkozó jogosultság évente felülvizsgálatra kerül.

(4) Gazdasági tevékenységet folytató társaságok, vállalkozások kedvezményre nem jogosultak.

(5) Tekintet nélkül a kibocsátó szociális helyzetére, a talajterhelési díjfizetési kötelezettség 50 %-a áll fenn arra az évre, melyet megelőző évben a kibocsátó a szennyvízvezetékre a rákötést elvégeztette. A rákötés tényét és idejét a Borsodvíz Zrt. igazolásával kell alátámasztani.

8. § A talajterhelési díjfizetési kötelezettség nem terjed ki:

- a beépítetlen építési telkekre, ha azok egyébként a víziközmű szolgáltató nyilvántartása szerint önálló vízfogyasztási helynek minősülnek.

- azon kibocsátókra, akik külön jogszabályban meghatározott egyedi szennyvíz elhelyezési kislétesítményt, illetve egyedi szennyvíztisztító kisberendezést alkalmaznak.

- akiknél a közcsatorna kiépítésre került, de műszakilag nem áll számukra rendelkezésre.

- gazdasági tevékenységet folytató vállalkozások azon technológiai vízmennyiségére, amely nem terheli szennyvízelvezető hálózatot és a kommunális vízfelhasználástól elkülönített vízhasználatot hitelesített és a közműszolgáltató által regisztrált almérő felszerelésével biztosítják.

- a közterületi közkutakon és közkifolyókon vételezett vízmennyiség után.​

9. § A talajterhelési díj alapja csökkenthető azzal a számlákkal igazolt mennyiségekkel, amelyet a kibocsátó a szennyvíztározójából arra feljogosított szervezettel szállíttat el, amely folyékony hulladék jogszabályi előírások szerinti elhelyezését igazolja.​

A díjfizetési kötelezettség bevallása, adatszolgáltatás

​

10. § (1) A kibocsátó által teljesítendő díjfizetési kötelezettség megállapításához a víziközműszolgáltató évente, a tárgyévet követő év február 28-ig szolgáltat adatokat az önkormányzati adóhatóság számára, amely tartalmazza a kibocsátó, illetve vízfogyasztó nevét, címét és a tárgyévben fogyasztott és fogyasztó aláírásával igazolt vízmennyiséget.

(2) A talajterhelési díj megfizetésére, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekre, a megállapításhoz és a beszedéshez való jog elévülésére, valamint a végrehajtásra az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

A díj befizetése

​

11. § (1) A kibocsátó a negyedévi díjelőleget a negyedév zárónapján történő esedékességgel fizeti meg a tárgyévet megelőző év tényleges kibocsátásai alapján fizetendő teljes díj negyedének megfelelő összegben, az önkormányzati adóhatóság által kibocsátott fizetési meghagyás alapján, postai utalványon, vagy átutalással.

(2) A tárgyévet követő év március 31-éig a tárgyévi tényleges kibocsátás alapján számított díj és az (1) bekezdés alapján befizetett díjelőleg különbözetét, illetve a túlfizetés összegét az adóhatóság a tárgyévet követő év első negyedévi díjelőlegének megfizetésekor beszámítja.

12. §  A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelhelyezéshez kapcsolódó talajterhelési díj a települési önkormányzat környezetvédelmi alapjának bevételét képezi.​

Átmeneti és záró rendelkezések

​

13. § (1) A talajterhelési díj fizetésére kötelezett kibocsátó a

2004. évben az e rendelet alapján megállapított talajterhelési díj 20%-át,

2005. évben 40%-át,

2006. évben 50%-át,

2007. évben 75%-át,

2008. évben 90%-át,

2009. évtől 100%-át köteles megfizetni.

(2) A 2004. évben a IV. negyedéves díjelőleg a 2003. évi tényleges kibocsátási adatok alapján egy naptári évre számított díj negyedének megfelelő összeg (képzett díjelőleg).

(3) A kibocsátó által 2004. évben teljesítendő díjfizetési kötelezettség megállapításához a víziközműszolgáltató a 2003. évi fogyasztásról 2004. október 30-ig szolgáltat adatokat az önkormányzati adóhatóság számára.

14. § Ez a rendelet 2004. október 1-jén lép hatályba.​

1. sz. melléklet

A talajterhelési díj mértéke

A talajterhelési díj mértéke: TTD=E x A x T x V

ahol

TTD:              a fizetendő éves talajterhelési díj

E:                   az egységdíj (Ft/m³), 1200,-Ft/m³

A:                   a díjfizetési alap (m³)

T:                   a területérzékenységi szorzó, az 1. számú táblázatban meghatározva: 1,5

V:                  a veszélyeztetési szorzó, az 1. számú táblázatban meghatározva: 1,0

A területérzékenységi szorzó és a veszélyeztetési szorzó alkalmazandó értékei