Encs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Tv.) 54. § és 58. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A rendelet hatálya kiterjed Encs város közigazgatási területén a városi önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiség) egyaránt.

2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások illetve helyiségek elidegenítésére a polgármester tesz javaslatot.

(2) A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos ügyekben - a Városfejlesztési Bizottság és a Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve -  a Képviselő-testület dönt.

(3) A Képviselő-testület az elidegenítéssel kapcsolatos feladatok előkészítésével illetve lebonyolításával a jegyzőt bízza meg. 

3. § E rendelet alkalmazásában:

a.) Különös méltánylást érdemlő eset: az adás-vételi szerződés megkötésének időpontját követően a vevő személyi és anyagi körülményeiben olyan, önhibáján kívüli – a  maga és családja megélhetését veszélyeztető – ok következik be, melynek során a szerződésben foglalt kötelezettségeit a szerződésben meghatározott időpontig képtelen teljesíteni.

b.) Visszavásárlási jog: az Önkormányzat egyoldalú nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a tulajdonában lévő lakás vagy helyiség elidegenítését követően az adott ingatlant – az eredeti vételárral megegyező áron – visszavásárolja.

c.) Vételi jog (opció): (a Tv-ben alapított vételi jog kivételével) az Önkormányzat és a bérlő között megkötött olyan megállapodás, mely alapján a jogosult (bérlő) az ingatlant egyoldalú nyilatkozattal – a megállapodás megkötését követő maximum 6 hónapon belül – megvásárolhatja.

d.) Elővásárlási jog: az Önkormányzat által a lakásra vagy helyiségre engedélyezett olyan jog, mely alapján a dolog elidegenítése előtt a bérlő - meghatározott időn belül - nyilatkozhat elsőként a vásárlási szándékáról.

II. A LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI

AZ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG

4. § (1) A más személyt megelőző elővásárlási jog az alábbi személyeket illeti meg:

a.) a bérlőt,

b.) a bérlőtársakat egyenlő arányban,

c.) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,

d.) az a.-c. pontban felsoroltak hozzájárulásával azok egyenesági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét (továbbiakban :bérlő)

(2) A bérlő elővásárlási jogát a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 373. §-ában foglaltak szerint, a tulajdonos önkormányzat ajánlatának kézhezvételétől számított 15 napon belül gyakorolhatja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti személyek elővásárlási jogukat  az alábbi korlátozásokkal gyakorolhatják:

a.) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által közérdekű feladatok megoldására szolgáló lakássá nyilvánított akóingatlanra;

b.) Azon önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokra, melyeket a bérlő munkaviszonya, illetve közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselői) jogviszonya fennállása idejére kapott bérbe;

c.) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásokra, kivéve ha e jog gyakorlója ehhez hozzájárult;

d.) Azokra a lakásokra, amelyekben használója birtokháborítás útján jogcím nélkül (önkényes beköltöző) került a lakásba, vagy maradt vissza.

(4) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas, illetve nyugdíjszerű rendszeres szocuális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

A LAKÁS VÉTELÁRA

5. § (1) A lakás forgalmi értékét a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodája által felkért, értékbecsléssel foglalkozó, független szakértő (szerv vagy személy) állapítja meg.

(2) A lakóingatlan eladási árát az (1) bekezdésben foglalt értékbecslés alapján – a Városfejlesztési Bizottság és a Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve – a Képviselő-testület állapítja meg.

(3) Vételár megállapításakor a forgalmi értékéből el kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

6. § (1) Ha a lakást a 4. §-ban felsorolt személyek valamelyike vásárolja meg, a lakás vételárának az adásvételi szerződés megkötésekor történő egyösszegű megfizetését vállalva , a vételár a Tv. 53. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel – 20 % vételárengedmény figyelembe vételével - a forgalmi érték 80 %-a.

(2) A vételár megfizetésének szabályai:

a.) Az adás-vételi szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egyösszegben kell megfizetni.

b.) Amennyiben a bérlő kéri, részére - előtörlesztés nélkül - teljes részletfizetéssel értékesíthető a lakás.

c.) A vételárhátrálékot - a b.) pont szerinti esetben a teljes vételárat - a vevőnek 15 év alatt kell kiegyenlíteni, havonta fizetendő egyenlő részletekben.

d.) Részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevőnek a fennmaradó vételárhátrálékot a Ptk-ban meghatároztt mértékű mindenkori törvényes kamattal növelten kell fizetnie.

e.) A vételárhátráléknak az adás-vételi szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes összegű kiegyenlítése esetén a vevőt a teljes összegű kiegyenlítéskor fennállt tartozás után a szerződés megkötésétől számított:

- 1 éven belül 25 %

- 2 éven belül 20 %

- 3 éven belül 10 %

engedmény illeti meg.

g.) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-ának egyösszegű megfizetésével a fennmaradó vételár legalább 5 év alatti havi egyenlő részletekben történő megfizetését vállalja, a részletfizetés - annak teljes időtartama alatt - kamatmentes.

7. § Az adás-vételi szerződés az adott lakásra csak abban az esetben köthető meg, ha azt semmiféle köztartozás, üzemelési költséghátralék (lakbér, vízdíj, stb.) nem terheli.

8. § (1) Az ingatlanra a vételárhátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyezni Encs Város Önkormányzata javára.

(2) A lakásingatlant a tartozás fennállásának idejére elidegenítési és terhelési tilalom terheli.

(3) A jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat az adásvételi szerződésnek kell tartalmaznia.

(4) Az adásvételi szerződést a részletfizetés engedélyezése esetén tulajdonjog fenntartással kell megkötni azzal, hogy a vételár teljes kiegyenlítését követően annak törlése felől a Földhivatalnál intézkedni kell.

ÜRES LAKÁS ELIDEGENÍTÉSE

9. § (1) Megüresedő lakás esetében a Képviselő-testület egyedileg dönt, hogy a lakást elidegeníti, vagy bérbeadás útján hasznosítja.

(2) Üresen álló lakás versenytárgyalás útján értékesíthető, melyet a lakás forgalmi értéknek megfelelő összeggel kell indítani. A vételár nem lehet kevesebb, mint a forgalmi érték.

(3) Az adásvételi szerződést azzal kell megkötni. aki a versenytárgyalás során a legmagasabb összegű vételárat ajánlotta fel.

(4) A vételárat egyösszegben kell megfizetni az adásvételi szerződés megkötését követő 15 napon belül.

(5) Amennyiben vevő a (4) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem fizeti meg a vételárat, a szerződés érványét veszti és a soron következő, további két legmagasabb készpénzajánlatot tevő kaphat vételi lehetőséget.

(6) Az értékesítés szabályai:

a.) A lakást a megüresedéstől számított 30 napon belül a helyben szokásos módon kell értékesítésre meghirdetni. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

- az ingatlanra vonatkozó fontos adatokat,

- a forgalmi értéknek megfelelő kikiáltási árat,

- a pályázat (licit) helyét és időpontját,

- a pályázaton való részvétel lehetőségét, valamint feltételeit,

- az ingatlan megtekintésének feltételeit,

- a foglalóra vonatkozó előírásokat.

b.) A pályázaton természetes személynek, jogi személynek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervek - előzetes bejelentés nélkül - egyaránt részt vehetnek. A pályázaton résztvevő a licitálást megelőzően köteles a forgalmi érték 10 %-ának megfelelő összegű foglalót letétbe helyezni az elidegenítéssel megbízott szervnél. A foglaló a szerződés teljesítésekor a nyertes félnél vételárrészként beszámításra kerül.

c.) A kikiáltási ár a forgalmi érték.

d.) Az ingatlan vételi jogát az nyeri el, aki a legmagasabb összegű – a forgalmi értéket elérő, vagy megaladó - készpénz ajánlatot teszi. Amennyiben a legmagasabb összegű készpénz ajánlat nem éri el a forgalmi értéket a licit eredménytelen, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni.

e.) A pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli, azonban a felek a szerződés megkötésétől az ok megjelölése nélkül elállhatnak.

f.) Amennyiben a pályázat nyertese nem él vételi jogával (nem fizeti be határidőre a pályázat szerinti vételárat, vételárhányadot) a soron következő további két legmagasabb készpénzajánlatot tevő kaphat vételi lehetőséget.

Amennyiben a pályázó közül egyikkel sem jön létre az adás-vételi szerződés, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni, és a pályázati eljárást meg kell ismételni.

g.) A pályázati tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a tárgyalás levezetője, a pályázat nyertese és a jegyzőkönyvvezető köteles aláírni.

III. A HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

10. § Encs Város Önkormányzata tulajdonában lévő helyiségek elidegenítésére jelen rendelet szabályait e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

11. § A helyiség bérlője az 5. §-ban foglalt elővásárlási jogát a tulajdonos önkormányzat ajánlatának kézhezvételét követő 8 napon belül gyakorolhatja.

12. § A 6. § (2) bekezdésében foglalt részletfizetési kedvezményre vonatkozó szabályt a helyiségek elidegenítésére nem kell alkalmazni.

IV. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint a Ptk. rendelkezései az irányadók.

14. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Hatályba lépésével az 1/2003.(I.21.) Kt. sz. önkormányzati rendelet hatályát veszti.