Encs Város Önkormányzat Képviselő-testülete annak érdekében, hogy illetékességi területén a szociális biztonságot megteremtse a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv) kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

I. cím

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya a kiterjed az Sztv. 3. § (1)-(3) bekezdése szerinti személyekre, akik Encs Város Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel rendelkeznek, valamint az Sztv. 6.-7. §-ban meghatározott személyekre.

II. cím

Eljárási rendelkezések

2. § (l) A szociális ellátások iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Irodájához az e célra rendszeresített igénylő lapon (továbbiakban kérelem) lehet benyújtani.

(2) a) A kérelmező – kivéve az alanyi jogú közgyógyellátást - köteles minden ellátási formához – kérelemhez – jövedelemigazolást csatolni.

b) Jövedelemigazolásnak minősül a nyugdíjszelvény és nyugdíjas igazolvány bemutatása, munkáltatói igazolás, munkaszerződés, vállalkozás esetén havi átlagjövedelemről szóló nyilatkozat az előző évi adóigazolással, tartásdíj megállapításáról szóló bírósági végzés, tartásdíj fizetését igazoló szelvény, ösztöndíj éves összegéről igazolás, jövedelemmel nem rendelkezők esetében munkaügyi központ igazolása a regisztrálásról.

(3) A jövedelemigazolások mellett az igénylő köteles benyújtani:

a) átmeneti segélyhez betegség esetén orvosi igazolás a betegségről, a gyógyszerköltségről, fekvő beteg  intézmény igazolását, speciális betegség (pl. cukorbetegség) esetén oktató táborozás költségeiről igazolás, haláleset esetén eredeti halotti anyakönyvi kivonatot, elemi kár esetén szakhatósági véleményt, lopás esetén a feljelentésről igazolást,

b) temetési segélyhez – biztosító társaság által történő temettetés esetén is – eredeti temetési számlát és eredeti halotti  anyakönyvi kivonatot;

c) köztemetéshez az eltemettetésre köteles személy anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát, hogy nem tud gondoskodni az eltemetésről a rendelet 4. számú melléklete szerint;

d) gazdálkodást segítő támogatáshoz a rendelet 5. számú melléklete szerinti megállapodást, ami a felek jogait ,kötelezettségeit és a kötelezettség megszegésének következményeit tartalmazza;

e) közgyógyellátáshoz a havi rendszeres gyógyító ellátásokról az Sztv. 10. számú melléklete alapján kiállított házi orvosi igazolást zárt borítékban és a 3. melléklet szerinti vagyonnyiltkozatot.

(4) A hivatalból induló, vissza nem térítendő és polgármesteri hatáskörbe tartozó átmeneti segély elbírálásánál a kérelem benyújtásától el kell tekinteni.

(5) Az e rendeletben szabályozott támogatásokat igénylők szociális, vagyoni körülményeinek, valamint egészségi állapotának megismerése érdekében szükség szerint környezettanulmányt kell készíteni, továbbá háziorvosi, szakorvosi, védőnői, pedagógiai vélemény, javaslat kérhető.

3. § Az újabb kérelem elbírálásánál a család bármely tagja részére egy éven belül nyújtott valamennyi önkormányzati támogatást figyelembe véve kell eljárni.

4. § (l) Az e rendeletben megállapított ellátások pénzben – lakcímre vagy folyószámlára utalással, kivételes esetben készpénzben –, vagy közüzemi vállalatokhoz, intézményekhez történő utalással, vagy élelmiszerutalvány, valamint egyéb utalványi formákban adhatók.

(2) Amennyiben kétségesnek látszik, hogy a megállapított segély, vagy támogatási összeg a célnak megfelelően kerülne felhasználásra, az elsőfokú jogkör gyakorlója a jogosult helyett a teljes összeget más személy részére is utalhatja, elszámolási kötelezettség  előírása mellett. Ezen esetben be kell szerezni a segély felvételére kijelölt személy nyilatkozatát, miszerint vállalja és biztosítja a kiutalt segély jogosultra történő rendeltetésszerű felhasználását.

5. § (l) Nem állapíthatók meg az e rendeletben szabályozott támogatások és nem adható ki az Sztv. 54. §-a alapján a társadalombiztosítás egészségügyi szolgáltatásainak igénybevételére jogosító hatósági bizonyítvány, ha

a) a hatóság hivatalos tudomása vagy a hatóság által ismert köztudomás szerint az igénylő vagy családja jó szociális helyzete, életvitele, vagy életmódja ezt nem indokolja vagy

b) az Sztv. 4. § (1) bek. b.) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik vagy

c) hasznosításra alkalmas, nem lakáscélú  helyiség tulajdonosa, vagy bérlője vagy

d) tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján eltartásra jogosult, kivéve, ha a szerződés felbontás alatt áll, illetve a kötelezett igazoltan nem tesz eleget a szerződésben foglaltaknak vagy

e) az eljárás során a hatáskör gyakorlója által megjelölt intézményekkel nem működik együtt.

(2) Nem állapítható meg az e rendeletben szabályozott átmeneti segély, ha az illetékes munkaügyi központ vagy az önkormányzat közreműködésével felajánlott munkahelyet, vagy az önkormányzat által felkínált közfoglalkoztatást nem fogadja el.

8. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete az Sztv. 37/A.§ (1) bekezdése szerinti együttműködésre a B-A-Z Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltségét (továbbiakban: munkaügyi központ) és az Encsi Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatotl (továbbiakban: családsegítő szolgálat) jelöli ki. Az együttműködési kötelezettségről a segélyt megállapító határozatban rendelkezni és a határozat megküldésével a kiadásától számított 5 munkanapon belül az együttműködő szervet értesíteni kell.

(2) A segélyezett köteles az ellátás megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 5 munkanapon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet, azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött határozat jogosultja határidőn belül nyilvántartásba vetette-e magát. Ha a határidő eredménytelenül telet el, akkor az együttműködésre kijelölt szerv felszólítja a teljesítésre és megvizsgálja a mulasztás okát.

(4) Ha a segélyezett a (2) bekezdésben maghatározott kötelezettségének a (3) bekezdés szerinti felszólítás kézhezvételét követő 3 munkanapon belül sem tesz eleget, akkor az együttműködésre kijelölt szervezet tájékoztatja a hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

(5) Az együttműködés keretében a nem foglalkoztatott személy köteles az önkormányzathoz az adatait, illetve adatainak megváltozást bejelenteni, a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködni, az önkormányzat által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadni.

9. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult  aktív korú személy köteles a családsegítő szolgálat által megjelölt időpontokban és helyen meg jelenni és az általa előírt programokon részt venni.

(2) A családsegítő szolgálat személyre szólóan dönti el, hogy a rendszeres szociális segélyezett az alábbiakban felsorolt tervezett és működő programok közül melyikben működjön együtt:

- munkavégzésre felkészítő program,

- életmódot formáló csoportos foglalkozás,

- képességek fejlesztése,

- szociális program.

(3) A rendszeres szociális segélyt megállapító jogerős határozat egy példányát a Polgármesteri Hivatal megküldi a családsegítő szolgálat részére, amely a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi, majd kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot és arról írásbeli megállapodást, köt a segélyben részesülő személlyel.

(4) A megállapodás tartalmazza különösen

a) az együttműködési program személyre meghatározott tartalmát,

b) a programon való részvétel gyakoriságát,

c) azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

(5) A családsegítő szolgálat, írásban értesíti a Polgármesteri Hivatalt az együttműködés megvalósulásáról, a résztvevőkről és a távolmaradókról, valamint a távolmaradás indokáról, igazolásáról.

(6) A beilleszkedést segítő programokról való távolmaradás igazolására csak háziorvosi, szakorvosi, vagy valamely hatóság által kiállított hiteles igazolás fogadható el.

10. § Rendszeres szociális segély természetbeni szociális ellátás formájában: étkezési utalványban, illetve az étkeztetést nyújtó oktatási intézmény felé történő utalással is nyújtható az Sztv. 47. § (2) bekezdésében maghatározott esetben és mértékig.

Lakásfenntartási támogatás

 (Sztv. 38-39. §)

11. § (1)^[1] Helyi lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki nem jogosult normatív lakásfenntartási támogatásra és háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, feltéve, hogy a lakásfenntartás havi költsége a háztartás havi összjövedelmének legalább 30 %-a.

(2) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy m2-re jutó elismert költség szorzata.

(3) Az 1 m2-re jutó elismert havi költség azonos a normatív lakásfenntartási támogatásnál alkalmazott összeggel .

(4) A helyi lakásfenntartási támogatás esetében az elismert lakásnagyság azonos a normatív lakásfenntartási támogatásnál meghatározott elismert lakásnagysággal.

 (5) A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege az 1993. évi III. törvény 38. § (7) bekezdése alapján kerül megállapításra.

12. § A lakásfenntartási támogatás iránti kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani és egy évre kell megállapítani. 

13. § A lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról és a támogatás mértékéről a Szociális és Egészségügyi Bizottság dönt. A támogatás egy hónapra jutó összege nem lehet kevesebb 2500.-Ft-nál. Megállapítására természetbeni juttatásként kerül sor, a folyósítás a szolgáltató részére történik.

Átmeneti segély

 (Sztv. 45. §)

14. § (1)  A vissza nem térítendő átmeneti segély iránti kérelem és a közeli hozzátartozó temetési költségéhez biztosított visszatérítendő kamatmentes kölcsön iránti kérelem elbírálására a polgármester jogosult.

(2)  A visszatérítendő támogatás iránti kérelmek egyebekben a Szociális és Egészségügyi Bizottság hatáskörébe tartoznak.

15. § (1) Évi max. 75 000.- Ft átmeneti segélyben részesíthető elsősorban a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személy - ha családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,egyedülálló esetén annak 300 %-át .

(2)  Az (1) bekezdésben meghatározott összeg

a) kamatmentes kölcsön, vagy

b) vissza nem térítendő segély formájában nyújtható.

(3) Kamatmentes kölcsön nyújtható:

- nyugdíjba vonulást követő időszakra, az ellátás megállapításáig, vagy

- munkaviszony megszűnése esetén a felmondási időre eső összeg,  illetve a végkielégítés vagy vagyoni jegy megváltási összege kézhezvételének napjáig, vagy

- előre nem látható, önhibán kívül bekövetkezett jelentős többletkiadás miatt (elemi kár, tűzeset, beázás, baleset, haláleset).

(4) A kamatmentes kölcsön igénybe vételének további feltétele, hogy a kérelmező hozzájárul ahhoz, hogy nemfizetés esetén a kölcsön összege – egy összegben vagy részletekben – közvetlenül levonható munkabéréből vagy egyéb járandóságából, vagy a nyilatkozata alapján a követelés zálogjoggal biztosítható.

(5) A kamatmentes kölcsön nagyságát, visszafizetésének kezdő időpontját és tartalmát úgy kell megállapítani, hogy igazodjon a támogatott anyagi, szociális helyzetéhez.

(6) Ha az élethelyzet romlása, vagy változása következtében a kölcsön teljes összegének visszafizetése nem valósítható meg, úgy annak egy része – a Szociális és Egészségügyi Bizottság javaslatára, a polgármester döntése  alapján – átváltoztatható vissza nem térítendő átmeneti segélyre.

(7) Ugyanaz a személy vagy család a kamatmentes kölcsön igénybevételére - bármely jogcímen - mindaddig nem jogosult, amíg nem teljesített visszafizetési kötelezettsége áll fenn az önkormányzattal szemben.

(8) Vissza nem térítendő segély nyújtható elsősorban:

- tartós (legalább egy hónapot meghaladó időtartamú ) betegség, illetve egyéb ok miatti jövedelem-kiesés,

- előre nem láthatóan bekövetkezett, önhibán kívül jelentkező többletkiadás,

- elemi kár bekövetkezése esetén.

16. § (1) Az átmeneti segély - élethelyzettől függően - pénzben és természetben is nyújtható.

(2) Természetben nyújtott ellátási formák elsősorban:

a) Családsegítő Szolgálat útján:

- tartós élelmiszer, ruhanemű, tüzelő és egyéb fogyasztási cikkek vásárlása,

- étkeztetés biztosítása.

b) Átutalással az érintett intézmény számlájára:

- tankönyv, füzetcsomag, iskolai felszerelés biztosítása,

- kötelező iskolai rendezvényen való részvétel költségeinek viselése,

- gyermekintézmények térítési díjának átvállalása, illetve ahhoz történő hozzájárulás (óvoda, iskolai napközi, diákotthoni, kollégiumi díjak)

- közüzemi díjak befizetése.

c) Élelmiszer-utalvány biztosítása.

Temetési segély

 (Sztv. 46. §)

17. § A temetési segély iránti kérelem elbírálását a Képviselő-testület a polgármesterre átruházza.

18. § (1) A temetési segély az eltemettetőnek adható juttatás.

A temetési segély összege 15.000.-Ft, ha a család egy főre számított havi átlagjövedelme az öregségi   nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, vagy egyedülálló esetén a 400 %-át nem haladja meg.

 (2) A kifizetett segély összegét és tényét a számlán túlmenően a halotti anyakönyvi kivonatra is fel kell vezetni.

II. Cím

Természetben nyújtott szociális ellátások

Gazdálkodást segítő támogatás

 (Sztv. 47. §)

19. § A gazdálkodást segítő támogatás iránti kérelmek elbírálásával a Képviselő-testület a Szociális és Egészségügyi Bizottságot bízza meg.

20. § (1) A családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatást – ahol a családban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100%-át, egyedülálló vagy gyermekét egyedül nevelő személy esetén l50%-át nem haladja meg – az önkormányzat az alábbiak szerint biztosítja:

- kedvezményes földhasználat és talaj-előkészítés a rászorultság mértékének megfelelően, egyedi elbírálás alapján;

- kedvezményes áron szaporítóanyag, valamint állati takarmány beszerzése;

- állattartás támogatása;

- az állatok értékesítésével összefüggő piackutatás ;

- szaktanácsadás szervezése.

(2) A Szociális és Egészségügyi Bizottság kivételes méltányosságból a jövedelemhatárt meghaladó esetben is támogatásban részesítheti azokat a személyeket, akiknek a családjában fogyatékos vagy tartósan beteg személy él.

21. § (l) A gazdálkodást segítő támogatás a szociális földprogram keretében, közalapítványi formában működik.

(2) A Képviselő-testület a Szociális Földprogramot az éves költségvetésben meghatározott mértékben, a szociális előirányzat terhére támogatja, mely összeg felhasználását az önkormányzat a Polgármesteri Hivatal Belső Ellenőre útján ellenőrzi.

(3) A képviselő-testület felhatalmazza a Szociális és Egészségügyi Bizottságot, hogy a Közalapítvány Kuratóriumával szorosan együttműködve évente állapítsa meg a földhasználathoz és a szaporítóanyag beszerzéséhez kapcsolódóan a művelési ágat és a támogatottat terhelő térítési díj összegét.

(4) A kérelem benyújtásának, valamint a térítési díj befizetésének határideje minden évben meghirdetésre kerül. A meghirdetett határidők elmulasztása jogvesztő.

Közgyógyellátás

 (Sztv. 50. § (3)*)

22. § Közgyógyellátásra való jogosultságot a jegyző megállapítja annak a személynek is, akinek

a) a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri,

b) egyedül élő esetén a  havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  200 %-át, továbbá a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 %-át eléri

és a vagyona, vagyoni értékű joga értéke nem éri el az Sztv. 4. § (1) b) pontja szerinti értékhatárt.

III. Fejezet

Szociális szolgáltatások

I.cím

Az ellátások formái

23. § (1) A személyes gondoskodás keretében az önkormányzat az alábbi ellátási formákat biztosítja:

a) alapellátási formák:

- étkeztetés,

- házi segítségnyújtás,

- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

- családsegítés,

- támogató szolgáltatás,

- nappali ellátást nyújtó intézmény( idősek klubja),

- gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatás.

b.) szakosított ellátások:

- ápolást, gondozást nyújtó intézeti ellátás (szociális otthon).

(2) A szociális otthon és az idősek klubjának szolgáltatásait az e célra biztosított önkormányzati intézményben, a házi segítségnyújtást és az étkeztetést a jogosult lakóhelyén (lakásán) kell biztosítani.

Szociális kerekasztal

24. § (l) Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, melynek feladata a szociálpolitikai, gyermekvédelmi koncepciók, döntések, rendelettervezetek véleményezése, a szolgáltatási típusok, formák, rendszerek értékelése, elemzése, a szolgáltatástervezési koncepció kialakításának elősegítése, az abban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kisérése.

(2) A szociális kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart, üléseinek időpontját, napirendjét, ügyrendjét maga alakítja ki. Tevékenységéről évenként beszámol az önkormányzatnak.

(3) Vezetője az önkormányzat tanácsnoka, helyettese a szociális bizottság elnöke. Tagjai az önkormányzat illetékességi területén működő szociális és gyermekvédelmi alap- és szakellátást végző intézmény vezetője, egyházak képviselői, a vöröskereszt helyi szervezetének vezetője, vezető védőnő, oktatási-nevelési intézmények gyermekvédelmi felelősei, polgármesteri hivatal gyermekvédelmi és szociális hatósági tevékenységet ellátó belső szervezeti egységének a vezetője.

II. cím

Alapellátások

25. § A személyes gondoskodás keretében biztosított ellátások feladatait a Polgármesteri Hivatal Gondozási Központja integrált intézményként látja el, mely ellátások az Sztv.-ben foglaltaknak megfelelően vehetők igénybe, az intézményvezetőhöz e célra rendszeresített igénylő lap - kérelem – benyújtásával.

Idősek klubja

26. § (1) Az idősek klubjának igénybevétele során:

a) A rászorultságnál további szempont az egyedüllét és a társas együttélésre való igény, ugyanakkor

b) kizárja az igényjogosultságot a közösségi életre alkalmatlan egészségi állapot (pl.: fertőző betegség), illetve az intézményi jogviszony keretében előirt együttélési szabályok (házirend) ismételt vagy súlyos megsértése.

(2) Az igényjogosultak között előnyben kell részesíteni - azonos feltételek esetén:

- az egyedüllét (pszichés állapot)

- a várakozási idő, illetve

- az életkor szempontjából kedvezőtlenebb helyzetben lévő személyt.

Térítési díj

 27. § (1) A 23. §-ban meghatározott ellátási formák esetében a jogosult által fizetett térítési díj alapja a 29/1993.(II.17.) Korm. sz. rendeletben meghatározott költségek.

(2) A térítési díjat, annak összegét a Képviselő-testület éves költségvetési rendeletének mellékletében állapítja meg.

(3) A személyi térítési díj összegét valamennyi térítésköteles ellátás esetén egyedi elbírálás alapján az intézmény vezetője méltányossági jogkörben - a személyi térítési díj legalacsonyabb mértékéig - mérsékelheti, ha a kötelezett  egyéni élethelyzete, jövedelmi, vagyoni viszonyai és egészségi állapota miatti rendkívüli kiadásai ezt indokolttá teszik.

(4) Az intézmény vezetője erről köteles a soron következő ülésen tájékoztatni a Szociális és Egészségügyi Bizottságot.

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. 

    29. § Hatályát veszti Encs Város Önkormányzat Képviselő-testületének szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 15/2003.(VI.24.) önkormányzati rendelete, valamint az azt módosító 25/2003.(XI.25.), 8/2004.(II.14.), 16/2004.(IV.20.), 21/2004.(VI.15), 24/2004.(IX.21.), 17/2005.(XI.22) , 5/2006.(II.14.), 14/2006.(IV.20.), 8/2007.(II.13), 15/2007.(VI.19.), 27/2007.(XI.21.), 7/2008.(IV.22.), 7/2009.(III.24.) önkormányzati rendeletek.