Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2018.(XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2023. 03. 22- 2023. 03. 22Encs Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2023. (III. 21.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2018.(XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról
Encs Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 54. §, 58. § (2)-(3) és a 62.§ (3) bekezdésébe foglalt felhatalmazás alapján, - a bérlők és a bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezetének véleményét kikérve - az önkormányzati tulajdonban lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2018.(XII.18.) önkormányzati rendelet módosításáról a következőket rendeli el:
1. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelet bevezető része helyébe a következő rendelkezés lép:
2. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelet 2. és 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő helyiségek elidegenítésére a polgármester tesz javaslatot.
(2) A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos ügyekben - a Városfejlesztési és Ügyrendi Bizottság véleményét figyelembe véve - a Képviselő-testület dönt.
(3) A Képviselő-testület az elidegenítéssel kapcsolatos feladatok előkészítésével, illetve lebonyolításával a Műszaki irodát bízza meg.
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Különös méltánylást érdemlő eset: az adás-vételi szerződés megkötésének időpontját követően a vevő személyi és anyagi körülményeiben olyan, önhibáján kívüli – a maga és családja megélhetését veszélyeztető – ok következik be, melynek során a szerződésben foglalt kötelezettségeit a szerződésben meghatározott időpontig képtelen teljesíteni.
b) Visszavásárlási jog: az Önkormányzat egyoldalú nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy a tulajdonában lévő lakás vagy helyiség elidegenítését követően az adott ingatlant – az eredeti vételárral megegyező áron – visszavásárolja.
c) Vételi jog (opció): (a tv-ben alapított vételi jog kivételével) az Önkormányzat és a bérlő között megkötött olyan megállapodás, mely alapján a jogosult (bérlő) az ingatlant egyoldalú nyilatkozattal – a megállapodás megkötését követő maximum 6 hónapon belül – megvásárolhatja.
d) Elővásárlási jog: az Önkormányzat által a lakásra vagy helyiségre engedélyezett olyan jog, mely alapján a dolog elidegenítése előtt a bérlő - meghatározott időn belül - nyilatkozhat elsőként a vásárlási szándékáról.”
3. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelet „II. A LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:
„II. A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSÉNEK RÉSZLETES SZABÁLYAI”
4. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelet 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban Ltv.) 49. §-ban meghatározott személyeket.”
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelet 4. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az (1) bekezdés szerinti személyeket elővásárlási jog az alábbi esetekben nem illeti meg:
a) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által közérdekű feladatok megoldására szolgáló lakássá nyilvánított lakóingatlanra;
b) Azon önkormányzati tulajdonú lakóingatlanokra, melyeket a bérlő munkaviszonya, illetve közszolgálati (közalkalmazotti, köztisztviselői) jogviszonya fennállása idejére kapott bérbe (szakemberlakás);
c) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásokra, kivéve ha e jog gyakorlója ehhez hozzájárult;
d) Azokra a lakásokra, amelyekben használója birtokháborítás útján jogcím nélkül került a lakásba, vagy maradt vissza (önkényes beköltöző).
(4) Amennyiben a nyugdíjas, illetve nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesülő bérlő az elővásárlási jogával nem él, lakását a bérleti szerződésének tartama alatt harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.”
5. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelet 5. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A lakóingatlan eladási árát az (1) bekezdésben foglalt értékbecslés alapján – a Pénzügyi Bizottság véleményét figyelembe véve – a Képviselő-testület állapítja meg.
(3) Vételár megállapításakor a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak értéke a forgalmi értéket csökkentő tényező.”
6. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelet 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vételár megfizetésének szabályai:
a) Az adás-vételi szerződés megkötésekor fizetendő a vételár 20 %-a.
b) Amennyiben a bérlő kéri, részére - előtörlesztés nélkül - teljes részletfizetéssel értékesíthető a lakás.
c) A vételárhátralékot - a b) pont szerinti esetben a teljes vételárat - a vevőnek 15 év alatt kell kiegyenlíteni, havonta fizetendő egyenlő részletekben.
d) Részletfizetéssel történő vásárlás esetén a vevőnek a fennmaradó vételárhátralékot a Ptk-ban meghatározott mértékű mindenkori törvényes kamattal növelten kell fizetnie.
e) A vételárhátraléknak az adás-vételi szerződésben vállalt határidő előtt történő teljes összegű kiegyenlítése esetén a vevőt a teljes összegű kiegyenlítéskor fennállt tartozás után a szerződés megkötésétől számított 1 éven belül 20%, 2 éven 15%, 3 éven 10% engedmény illeti meg.
f) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a megállapított vételár 20 %-ának egyösszegű megfizetésével a fennmaradó vételár legfeljebb 5 év alatti havi egyenlő részletekben történő megfizetését vállalja, a részletfizetés - annak teljes időtartama alatt - kamatmentes.”
7. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelet 9. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Az értékesítés szabályai:
a) A lakást a képviselő-testület elidegenítésre vonatkozó döntésétől számított 30 napon belül a helyben szokásos módon kell értékesítésre meghirdetni. A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: az ingatlanra vonatkozó fontos adatokat, a forgalmi értéknek megfelelő kikiáltási árat, a pályázat (licit) helyét és időpontját, a pályázaton való részvétel lehetőségét, valamint feltételeit, az ingatlan megtekintésének feltételeit, a foglalóra vonatkozó előírásokat.
b) A pályázaton természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervek - előzetes bejelentés nélkül - egyaránt részt vehetnek. A pályázaton résztvevő a licitálást megelőzően köteles a forgalmi érték 10 %-ának megfelelő összegű foglalót letétbe helyezni az elidegenítéssel megbízott szervnél. A foglaló a szerződés teljesítésekor a nyertes félnél vételárrészként beszámításra kerül.
c) A kikiáltási ár a forgalmi érték.
d) Az ingatlan vételi jogát az nyeri el, aki a legmagasabb összegű – a forgalmi értéket elérő, vagy meghaladó - ajánlatot teszi. Amennyiben a legmagasabb összegű ajánlat nem éri el a forgalmi értéket a licit eredménytelen, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni.
e) A pályázati tárgyalás napjától számított 15 napon belül a feleket szerződéskötési kötelezettség terheli, azonban a felek a szerződés megkötésétől az ok megjelölése nélkül elállhatnak.
f) Amennyiben a pályázat nyertese nem él vételi jogával (nem fizeti be határidőre a pályázat szerinti vételárat, vételárhányadot) a soron következő további két legmagasabb készpénzajánlatot tevő kaphat vételi lehetőséget. Amennyiben a pályázók közül egyikkel sem jön létre az adás-vételi szerződés, az ingatlan értékesítését újra meg kell hirdetni, és a pályázati eljárást meg kell ismételni.
g) A pályázati tárgyalásról minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a tárgyalás levezetője, a pályázat nyertese és a jegyzőkönyvvezető köteles aláírni.
(7) Nem kell versenyeztetési eljárást tartani a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott bruttó forgalmi értéket el nem érő önkormányzati lakás értékesítése esetén. A vételár megállapítására az 5. § (1)-(2) bekezdés megfelelően alkalmazandó. A képviselő-testületet eljárása során annyiban köti a vevő által tett vételi ajánlat szerinti összeg, hogy az alatti vételárat nem állapíthat meg és a vételár nem lehet kevesebb, mint a megállapított forgalmi érték.”
8. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről szóló 21/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelet „II. A HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE” címe helyébe a következő rendelkezés lép:
9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.