Gönc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról
Hatályos: 2004. 08. 01Gönc Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2004. (VII. 20.) önkormányzati rendelete
a közterület használatáról
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. §(1) bekezdésében foglaltakra, Gönc Város Önkormányzatának képviselő-testülete a következő rendeletet alkotja:
1. § (1) A rendelet célja, hogy
2. § (1) E rendelet hatálya kiterjed a Gönc város közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér) nyilvántartott belterületi földrész, továbbá a belterületi földrészletek közhasználatára átadott részére (a továbbiakban együtt közterület).
(2) Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak és tevékenykednek.
1. § (1) A közterület rendeltetésének megfelelő célra – a jogszabályok kereti között – bárki szabadon használhatja.
(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja
(3) Gépjármű közterületen való parkolása a közterület olyan használatának minősül, amelynek egyes kérdéseiről külön jogszabály rendelkezik.
(4) Rendeltetéstől eltérő célú a közterület használata, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben megfogalmazott módon akadályozza.
1. § (1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (továbbiakban közterület-használat) – ide nem értve a 3. § (3) bekezdésében írt esetet – a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájurást is tartalmazó szerződés megkötése (továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges.
(2) Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:
a) Közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védőtető, ernyőszerkezet, átfeszítő kötél, cég- és címtábla elhelyezéséhez, fennmaradásához,
b) hirdető-berendezés és reklámhordozó elhelyezéséhez, fennmaradásához, ideértve a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezését is, továbbá a közterületre jogszerűen – hozzájárulás alapján – kihelyezett bármilyen építményre vagy tárgyra, különösen pavilonra, nyílt szerkezetű elárusítópultra vagy építési, illetve egyéb célt szolgáló állványzatra felszerelt reklám elhelyezéséhez,
c) árusító és árusítással kapcsolatos, valamint szolgáltató fülke, pavilon, épület, üzlet létesítéséhez, fennmaradásához, illetve a már meglévő árúsítóhelyek, pavilonok, épületek, üzletek működéséhez, mozgó árúsítóhely létesítéséhez, fennmaradásához, továbbá mozgó árusításhoz,
d) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, fülke és várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás és iparvágány létesítéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai,
e) a köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezéséhez, fennmaradásához, amennyiben azok nem a közút tartozékai;
f) a közút területén kívül gépjármű-várakozóhelyek létesítéséhez, fennmaradásához;
g) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélőkészülékek, levélszekrény, totó-lottó, valamint egyéb engedélyezett szerencsejáték célját szolgáló láda elhelyezéséhez, fennmaradásához, továbbá az utcai árusító automaták (pl. pénzváltó, ital, telefonkártya stb.) felállításához, fennmaradásához,
h) építési munkával kapcsolatos létesítmények (különösen: építési állványzat, munkaterület körülhatárolása, konténer és tartozékai) valamint építmények és törmelékek elhelyezéséhez, fennmaradásához, tárolásához,
i) alkalmi és mozgó árusítás, valamint szolgáltató tevékenység végzéséhez, valamint a portrérajzoláshoz, vagy ünnepekhez kapcsolódó árusításhoz;
j) film-, fénykép-, videó- és hangfelvétel készítéséhez akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 30 percnél hosszabb ideig akadályozza,
k) kiállítás, vásár, sport- és kulturális vagy közérdekű rendezvények, valamint mutatványos tevékenység folytatásához, valamint ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, fenntartásához,
l) a közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 5. §-ának (1) bekezdés) illetve a közlekedésben részt nem vevő, reklámhordozó céllal elhelyezett járművek tárolásához,
m) a közterület egyéb turisztikai, kereskedelmi, vendéglátó-ipari hasznosításához (pl. vendéglátó-ipari terasz, előkert);
n) távközlési mikrobázis- állomás és bázisállomás, valamint az ezekhez kapcsolódó antennák elhelyezéséhez.
(3) Nem kell közterület-használati engedély:
a) a közút, a járda és a zöldterület építésével, javításával és fenntartásával kapcsolatos 72 órai időtartamot meg nem haladó közterület – igénybevételéhez,
b) az úttartozékok és a közúti közlekedés szervezésének és irányításának céljait szolgáló berendezések elhelyezéséhez,
c) a külön célú, saját célú és zárt célú távközlő hálózatok, valamint közműves berendezések, illetve létesítmények hibaelhárítás érdekében a 72 órai időtartamot meg nem haladó munkák elvégzéséhez,
d) a kizárólag kézi hordozású eszközökkel végzett, vagy a 30 percet meg nem haladó időtartamú film-, fénykép-, videó- és hangfelvételek készítéséhez;
e) üzlethomlokzat, kirakatszekrényárnyékoló berendezés, üzletportál, vitrin elhelyezéséhez, ha az a közterületbe az épület azon falának síkjától, amelyre rögzítették, 10 cm-en túl nem nyúlik be, és annak közterülettel érintkező felülete a 2 négyzetmétert nem haladja meg;
f) az élet- és balesetveszély elhárításához szükséges időtartamot meg nem haladó munkálatok elvégzéséhez;
(4) A (2) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott esetekben a közterület használóját bejelentési kötelezettség terheli a Polgármesteri Hivatal felé.
5. § (1) Nem adható közterület-használati hozzájárulás:
a) tömegközlekedési járművek megállóiba, kivéve, ha a közterület igénybevétele az utasforgalom céljait, vagy az utasok ellátását, tájékoztatását szolgálja,
b) olyan járdaszakaszra, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést, vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozná,
c) közutak, hidak, felüljárók területén gazdasági reklámtevékenységre,
d) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt rongálásának pusztításának, csonkításának, károsításának elkerülését, megelőzését nem biztosítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez nélkülözhetetlen munkálatokat, károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat;
e) a közút és a járd felületén reklám – ideértve politikai reklámot is – céljára történő használatára,
f) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,
g) olyan tevékenység gyakorlására, amely a környezetre káros hatással lenne, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztetné,
h) olyan létesítmények és berendezések létesítésére, amely működtetéséhez a szükséges energia- és vízellátás, csatorna vagy a szabványnak megfelelő zárt rendszerű szennyvízelvezetés és hulladéktárolás nem biztosítható, vagy a felhasználás mértéke nem állapítható meg,
i) jármű iparszerű javítására.
(2) A tulajdonos önkormányzat – eseti jelleggel – az (1) bekezdés a) – i) pontjaiban felsorolt tilalmakat feloldhatja különösen:
1. § (1) Közterület-használati hozzájárulás csak ideiglenes jelleggel – meghatározott időtartamra vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig – adható.
(2) Az építési munka végzésével kapcsolatos tevékenységre – állvány, építőanyag, törmelék elhelyezésére – közterület-használati hozzájárulás csak az építési munka végzésének tartamára adható.
(3) Az egyes ünnepekhez kapcsolódó alkalmi árusítás céljára közterület-használati hozzájárulás az ünnep kezdetét megelőző 20. naptól kezdődő időszakra adható ki.
(4) A közterület-használati hozzájárulás nem pótolja a jogszabályban előírt egyéb- hatósági, illetve szakhatósági – engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei) beszerzését.
(5) A közterület-használati hozzájárulást annak kell kérnie. aki a közterületet használni kívánja. Építési engedélyhez nem kötött építmény esetében az építtetőnek, az építési munkálatokkal összefüggő ideiglenes közterület-használat esetében pedig az építtetőnek vagy a kivitelezőnek kell a közterülete-használati hozzájárulást beszereznie.
(6) A közterület-használati hozzájárulás iránti kérelemnek tartalmaznia kell különösen:
a) a kérelmező nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének és telephelyének címét,
b) a közterület-használat célját, időtartamát,
c) a közterület-használat helyének helyrajzi szám szerinti, pontos területnagyságának módjának meghatározását és helyszínrajzon történő megjelölését.
d) a közterületen folytatni kívánt tevékenységre jogosító okirat egyszerű másolat és
e) a kérelmező által folytatni kívánt tevékenységben részt vevő tagok, bejelentett családtagok, továbbá a 4. § (2) bekezdés c), h), i), J) és l) pontjában foglalt közterület-használatok esetén alkalmazottai, vagy más megbízottai nevét és lakcímét.
(7) Települési szilárd hulladék képződésével járó közterület-használathoz közterület-használati hozzájárulás akkor adható, ha a kérelmező igazolja, hogy a települési szilárd-hulladékkal kapcsolatos közszolgálttást - ennek teljesítésére jogosult szolgáltató útján - igénybe veszi.
1. § (1) A közterület-használati hozzájárulást – e rendelet keretei között – a tulajdonos önkormányzat, vagy a tulajdonos önkormányazt nevében a polgármester, vagy az illetékes bizottság adja meg.
(2) A közterület-használati hozzájárulás megtagadása esetén a kérelmet benyújtót tájékoztatni kell a jogorvoslat lehetőségéről és annak módjáról.
1. § (1) A közterület-használati hozzájárulásnak tartalmaznia kell különösen:
a) a jogosult nevét, és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,
b) a közterület-használat célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,
c) a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,
d) utalást arra, hogy a hozzájárulás csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,
e) a hozzájárulás érvényének megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot – kártalanítási igény nélküli – helyreállításának kötelezettségét,
f) közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját,
g) a jogosult a közterületet érintő tevékenységben részt vevő tagjainak, bejelentett családtagjainak, továbbá a 4. § (2) bekezdés c), h), i) j) és l) pontjában foglalt közterület-használatok esetén az alkalmazottai vagy megbízottai nevét és lakcímét,
h) a közterület-használat jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást,
i) a közterület-használattal járó járulékos költségek (energiadíj, vízdíj stb.) viselésének és megfizetésének módját,
j) a közterület-használat időtartama alatt a szükséges állagmegóvási, karbantartási és tisztántartási kötelezettség előírását,
k) az esetleges szerzői jogdíj megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítésére szóló felhívást.
(2) A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni:
a) a kérelmezőnek,
b) az eljárásban érintett hatóságoknak, szakhatóságoknak,
c) a közterület-használati díj beszedésével megbízott szervnek,
(3) a közterület-használati hozzájárulás megtagadását közölni kell a kérelmezővel.
1. § (1) A közterület-használati hozzájárulás eredeti példányát, illetve annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult személyek felhívására felmutatni.
(2) A közterület-használati hozzájárulás alapján a közterület a jogosult, valamint a 6. § (6) bek. e) pontjában felsoroltak használhatják.
1. § (1) A közterület-használati hozzájárulás érvénye megszűnik:
a) a hozzájárulásban meghatározott idő elteltével,
b) a hozzájárulásban meghatározott feltétel bekövetkeztével,
c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatti visszavonással, és
d) a hozzájárulásban vagy a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályban foglaltak megsértése miatti rendkívüli visszavonással.
(2) Megszűnik a közterület-használati hozzájárulás érvénye akkor is, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik vagy a jogosult a tevékenység folytatására való jogosultságát egyébként elveszti.
(3) Megszűnik a közterület-használati hozzájárulás érvénye a jogosult halálával vagy – jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társaság esetén – jogutód nélküli megszűnésével.
(4) Megszűnik a közterület-használati hozzájárulás érvénye akkor is, ha a jogosult bejelenti a tulajdonos önkormányzatnak, hogy a közterület használatával – érdekkörében felmerült méltányolható okból – felhagy.
1. § (1) Ha a közterület-használati hozzájárulás érvényét veszti, a jogosult kártalanítási igény nélkül köteles a közterület eredeti állapotát – különösen annak tisztaságát – haladéktalanul helyreállítani.
(2) Ez a kötelezettség a jogosultat építési engedély alapján végzett munka esetében csak akkor terheli, ha az eredeti állapot helyre állítását a hozzájárulás megadásának feltételeként előírták.
(3) A közterület tulajdonosa az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére a közterület-használat jellegétől függő, de legfeljebb 15 napos halasztást adhat a jogosult kérelmére.
(4) A közterület-használattal járó kötelezettséged – így különösen a közterület-használati díj megfizetése- szempontjából az időt is be kell számítani a közterület-használatba, ameddig a jogosult az eredeti állapotot hiánytalanul helyre nem állította.
A közterület-használati díj
1. § (1) A közterület használatáért közterület-használati díjat kell fizetni. A díjat a jogosult a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen elhelyezett létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
(2) A közterület-használati díjat a tulajdonos állapítja meg.
(3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet (ponyva, tető stb.) területének vetültét együttesen kell figyelembe venni.
(4) Hirdetőtábla és hirdetőberendezés esetén annak hirdetőfelületét kell számításba venni.
(5) A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egész négyzetméternek számít.
(6) A kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 1 négyzetméternek tekintendő.
(7) A közterület-használati díjak évi, havi, napi vagy idénydíjak.
(8) Az eredetiállapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítésének meghosszabbítása idejére (11. § (4) bek.) az egyébként irányadó közterület-használati díj kétszerese állapítható meg.
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
15. § (1) Aki e rendelet 3. § (2), (4) és 4. § (1), (2) bekezdéseit megszegi, szabálysértést követ el és harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) A szabálysértési eljárás kezdeményezése nem mentesít a közterület-használati díjfizetési, illetve a közterületi eredeti állapotába történő helyreállítására vonatkozó kötelezettség alól.
16. § (1) A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult szervek, illetve a tulajdonos által megbízott egyéb személyek, valamint a polgármesteri hivatal megbízott ügyintézői a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.
17. § (1) E rendelet alkalmazásában:
18. § (1) E rendelet 2004. augusztus 1-jén lép hatályba.
(2) E rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) A vásárok és piacok tartását, az ezekre vonatkozó díjtételeket a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
1. sz. melléklet
A közterület-használat díja