Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2004 (VIII.30.) önkormányzati rendelete
Gönc Város Helyi Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2004. 09. 01- 2008. 11. 11Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2004 (VIII.30.) önkormányzati rendelete
Gönc Város Helyi Építési Szabályzatáról
2004.09.01.
GÖNC VÁROS Önkormányzatának képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (3) bekezdése értelmében kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.
A rendelet hatálya
1. § 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed GÖNC VÁROS teljes közigazgatási területére.
2.) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad.
3.) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).
2. § A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
Kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok módosítása csak a szabályozási terv felülvizsgálatával és módosításával történhet.
Kötelező szabályozási elemek:
-a közterület és egyéb terület felhasználási egységek határvonala
-építési határvonal
-az eltérő terület felhasználási egységek határvonalai
-a terület felhasználási kategóriák, a terület felhasználási besorolás, övezeti besorolás
-a legnagyobb beépítettség mértéke
-a megengedett építmény magasság
-a minimális telekméret
-a kötelező beépítési vonal
-a környezetvédelmi előírások
-korlátozások
3. § 1.) A beépítésre szánt területre (belterületre) vonatkozó tervlapon jelölt
Kötelező szabályozási elemek megváltoztatása csak a szabályozási terv módosításával történhet.
2.) A beépítésre nem szánt területen (vonatkozó tervlapon jelölt)
a.)A külterületi szabályozás terven kötelező szabályozási elemnek kell
tekinteni:
-a szabályozási vonalakat,
-a terület felhasználási egységek határát,
-a terület felhasználási egységeken belüli övezetek határát,
-a terület felhasználási egység, illetve övezet jelét,
-a terület felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető legkisebb földrészlet nagyságát,
-a terület felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb földrészlet területét,
-a belterület bővítés határát.
b.)Az (a) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a szabályozási terv
módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.
3.) A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁRÓL ÉS VÉDELMÉRŐL szóló 1997. évi LXXVIII. sz. törvény és annak módosításáról szóló 1999. évi CXV. tv. rendelkezik.
I. Fejezet
Építési engedélyezés általános szabályai
4. § 1.) Engedélyhez kötött építési munkák
A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti az alábbiak szerint.
- 1m2-nél nagyobb reklámhordozó
- védett épületek átfestése, illetve színezése
- klímaberendezések épület homlokzatra szerelése esetén
5. § 1.)Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII. 29.) KTM rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően egyéb mellékleteket a következők:
- védett épület esetén a részletes színezési terv
- reklámhordozó, illetve a klímaberendezés vonatkozó terveit
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
6. § 1.) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
2.) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
3.) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42 §-ban meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.
4.) A rendeletben számított gépjármű elhelyezési kötelezettségtől - a járműtároló épületeket kivéve - a település sajátosságaira figyelemmel, közlekedési vizsgálat alapján helyi önkormányzati parkolási rendelet - legfeljebb 50 %-os eltéréssel - eltérő értékeket is megállapíthat. A helyi parkolási rendeletben nyílik lehetőség arra, hogy parkolás céljára a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetőleg a közforgalom céljára átadott magánút területe egy részének felhasználásával útkezelői hozzájárulással megengedje. Ilyen esetekben a helyi adottságokon túl a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 42. § 11. pontjában meghatározottakat is figyelembe kell venni.
7. §
A közigazgatási terület felhasználási egységeinek tagozódása
1.) A település közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területből áll.
2.) A beépítésre szánt területek általában a település központi és egyéb belterületéhez, a beépítésre nem szánt területek pedig általában a település külterületéhez tartoznak.
3.) A beépítésre szánt terület az alábbi terület
felhasználási egységekre (övezetek) tagozódik:
a.) falusias lakóterületek
b.) kisvárosi lakóterület (településközpont vegyes területen belül)
c.) kertvárosias lakóterület
d.) településközpont vegyes terület (kisvárosi karakterrel)
e) kereskedelmi, ipari gazdasági terület
f.) különleges terület
g.) üdülő terület
4.) A beépítésre nem szánt terület a következő terület felhasználási egységekre tagozódik:
a.) közlekedési és közműterület,
b.) zöldterület
c.) erdőterület
e.) mezőgazdasági rendeltetésű terület
f.) egyéb rendeltetésű terület
A belterületi határ módosítása
8. § 1.) A belterületi határ módosításáról és kitűzéséről a belterületi szabályozási terv alapján kell gondoskodni, az érvényben lévő és vonatkozó rendeletekben utasításokban foglaltak figyelembe vételével.
2.) A belterületbe kerülő területek rendeltetését, övezeti besorolását a belterületi szabályozási terv tartalmazza, határozza meg. A belterületbe vonandó területek bevonása a konkrét építési igények szerint, szakaszosan is végrehajtható.
A belterületbe vonásról az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia.
3.) Belterületbe vonandó területek (a külterületi településszerkezeti terv szerinti lehatárolással) az új elkerülő út melletti meglévő és tartalék gazdasági területek.
II. Fejezet
A környezet védelmére vonatkozó előírások
9. § Ezen előírások alapján a környezetvédelem részletes előírásait az Önkormányzat környezetvédelmi rendeletében kell szabályozni.
a.) Levegőtisztaság védelem:
Levegőtisztaság védelmi szempontból a 21/2001.(II. 14.) Korm rendelet, továbbá e jogszabály utasításainak (10/2001.(IV.19.) KöM rendelet és a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet , valamint a 17/2001. (VIII. 31) KöM rendelet előírásainak megfelelően a levegőminőségi határértékek biztosítandók. E szerint levegőminőségi övezeteket kell kialakítani. A település belterülete az általános levegőminőségi övezetbe fog tartozni, a ZEMPLÉNI TÁJVÉDELMI KÖRZET területe pedig az ökológialag érzékeny területi kategóriába kerül besorolásra.
A légszennyezettségi egészségügyi határértékeket a 14/2001 (V.).) KöM-EüM-FVM együttes rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A területen kizárólag olyan tevékenység folytatható, és olyan építmények helyezhetők el, amelyek légszennyezési anyagkibocsátása a – légszennyezettségre gyakorolt hatása kielégíti - az adott terület besorolási kategóriájára vonatkozó követelményeket teljesíti, környezetveszélyeztetést nem okoz.
Lakó és intézményterületen csak olyan szolgáltató ipari és kereskedelmi kisvállalkozás kaphat működési engedélyt, amely szükség szerint az érintett hatóságok véleményével is alá van támasztva.
- Valamennyi országos rendeletben szabályozott tevékenységi kör megvalósítása előtt környezeti hatástanulmány készítendő a 152/1995. (XII. 12.) Korm. sz. rendelet alapján.
- A környezeti hatástanulmányok alapján további részletes hatásvizsgálatok készítése rendelhető el, amennyiben a környezetállapot veszélyeztetettsége és a megelőzés vagy kárelhárítás lehetséges módozatai nem kellően tisztázottak.
A környezet védelméről szóló 1995 évi LIII. tv. és az azt módosító 2000. évi CXXIX törény valamint a 120/2001. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 11. § és 23. § (3) és (4) pontjainak előírásai alapján, illetve a 2000 évi CXXIX törvény 1. § b.) pontja alapján az avar és kerti hulladék égetését külön önkormányzat által szabályozott módon lehet elvégezni.
Szagos, bűzös tevékenység a település beépített területétől 1000 m távolságban folytatható. Ettől eltérni technológiai korszerűsítés és egyedi hatósági elbírálás által lehetséges.
Az állattartást az Önkormányzat állattartási rendeletében kell részletesen szabályozni.
b.) Zajvédelem:
A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében bármely zajt kibocsátó létesítmény csak abban az esetben üzemeltethető, illetve bármely tevékenység csak abban az esetben folytatható, ha az általa kibocsátott zaj mértéke környezetében a vonatkozó rendelet szerinti határértéket nem haladja meg.
A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a 8/ 2002 (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet szabályozza.
Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken
Lakóterület : lakóterület (kertvárosi)
nappal ( 6-22 óra)50 dB éjjel(22-6 óra ) 40 dB
Gazdasági és különleges terület
nappal ( 6-22 óra)60 dB éjjel(22-6 óra ) 50 dB
Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken
Lakóterület esetén:
1 hónap v. kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több
nappal 65 dB, éjjel 50 dB nappal 60 dB éjjel 45 dB nappal 55 dB éjjel 40 dB
Gazdasági és különleges terület
1 hónap v. kevesebb 1 hónap felett 1 évig 1 évnél több
nappal 70 dB, éjjel 55 dB nappal 70 dB éjjel 55 dB nappal 65 dB éjjel 50 dB
Közlekedésből származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken
Kiszolgáló és átmenő út, vasúti mellékvonal mentén
Lakóterület esetén :
nappal ( 6-22 óra)55 dB éjjel(22-6 óra ) 45 dB
Gazdasági és különleges területesetén:
nappal ( 6-22 óra)65 dB éjjel(22-6 óra ) 55 dB
Elsőrendű főút mellett
Lakóterület esetén:
nappal ( 6-22 óra)65 dB éjjel(22-6 óra ) 55 dB
Gazdasági és különleges területesetén:
nappal ( 6-22 óra)65 dB éjjel(22-6 óra ) 55 dB
A rezgésvédelemre vonatkozóan szintén ezen rendelet határértékei a mérvadóak.
A hangosító berendezéseket zajvédelmi szempontból, illetve valamennyi szolgáltatói tevékenységgel összefüggő zajkibocsátó forrást a helyi önkormányzattal is engedélyeztetni kell.
c.) Vízvédelem:
- Vízvédelmi szempontból figyelembe kell venni a vízgazdálkodásról szóló mód. 1995. évi LVII. törvényben, valamint a vízhasználatok, csapadékvíz-elvezetés, szennyvízelhelyezés és kezelés rendjét szabályozó 201/2001. (X.25.), 203/2001. (X.26.), 204/2001. (X.26.) illetve 33/2000. (III.17.) korm. rendeletekben foglalt előírásokat.
- Az érintett terület a 33/2000. (III.17.) korm. rendelet szerint „B” érzékeny szennyeződés érzékenységi kategóriába tartozik. A környezeti elemek védelme érdekében a településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását, terület felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy annak során a környezeti elemek, azon belül is kiemelt fontossággal, a talaj a felszíni és a felszínalatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.
- A közüzemi szennyvízcsatornába előtisztítás nélkül csak kommunális szennyvizek vezethetők.
- A közüzemi szennyvízcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelni a 204/2001 (X.26.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt küszöbértékeknek.
- Szorgalmazni kell a település ingatlanainak közcsatorna-hálózatra való rácsatlakozását. A rácsatlakozásig az ingatlanok tulajdonosainak a zárt szennyvíztároló aknákat folyamatosan üríteni kell. Az összegyűjtött szennyvizek csak érvényes hatósági engedéllyel rendelkező folyékony kommunális hulladék leürítő helyen vagy szennyvíztisztító telepen helyezhetők el. A szállítását csak érvényes hatósági engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti. A szennyvizek elszállítását igazoló dokumentumokat a tulajdonosoknak meg kell őrizniük.
- A közüzemű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötéseket követően az ingatlanok meglévő szennyvíztároló medencéit a környezetvédelmi követelményeknek megfelelően fel kell számolni.
- A rendezés során gondoskodni kell a már kiépített közművek szükségszerű rekonstrukciójáról.
Tilos ásott, vagy fúrt kutakba szennyvizet, veszélyes, mérgező hulladékot juttatni, kutakat engedély nélkül betemetni.
Kút létesítése esetén, házi vízszükséglet kielégítése céljából, amennyiben nem haladja meg a vízkivétel az 500 m3 vízmennyiséget, a települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges. Az ÉVIZIG szakhatóság szerepét tölti be. Minden egyéb esetben az ÉVIZIG az engedélyező hatóság.
Tilos a meglévő ivóvíz ellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni.
Tilos a szennyvizeket kilocsolni.
A településrendezés során a településszerkezet minden nemű átalakítását terület felhasználását úgy kell megtervezni és végrehajtani , hogy annak során a talaj, a felszíni felszín alatti vizek elszennyeződése kizárható legyen.
d.) Földvédelem, tájvédelem:
Az 1994. évi LV. Törvényben foglaltakat be kell tartani. Termőföld művelési ágból történő kivonás esetén földvédelmi járulékot kell fizetni. Belterületen szántó művelési ágként nyilvántartott területeken 1 ha-nál nagyobb területek más célú hasznosítása szintén földvédelmi járulék köteles. Belterületen 1 ha-nál kisebb terület kivett területnek minősül.
A felhagyott bányaterületek és roncsolt felület rekultivációjáról gondoskodni kell az 1993. évi XLVIII. törvény alapján. A Természeti Területek védelmére a Kormányhatározat hatálybalépése után az ANP előírása érvényes.
A beépítésre szánt területeken, valamint a tereprendezéssel, vízrendezéssel érintett részeken a humuszos termőréteg megmentéséről gondoskodni kell.
A humuszos termőréteget az építési munkák megkezdésekor le kell szedni és külön depóniába kell helyezni. Az építés befejezése után a deponált humuszos termőréteget az építménnyel igénybe vett csatlakozó terület talajára el kell teríteni.
A csapadékvíz elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy a környező termőföldeken belvizet, pangóvizet ne okozhasson.
A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a káros környezeti hatások a csatlakozó termőföld minőségében kárt ne okozzanak.
e.) Hulladékelhelyezés:
Hulladékfelügyeleti szempontból a település területén végzett tevékenységek során keletkező képződő veszélyes hulladékokat – amelyek körét a 16/2001. (VII.18) KÖM rendelet 1. sz. melléklete határoz meg- elkülönítve, a környezet károsítását kizáró módon az e célra kijelölt gyűjtőhelyen kell összegyűjteni.
A (2) bekezdés szerinti rendeletalkotás során kezdeményezni kell a keletkezett veszélyes hulladékok az üzemi területen történő minimális ideig való tárolásait azzal, hogy azt az arra kijelölt, vagy átmeneti tárolóba kell szállítani.
A keletkezett veszélyes hulladékok kezeléséről (gyűjtés, előkezelés, szállítás, hasznosítás, ártalmatlanítás) a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzéséről szóló mód. 98/2001. (VI.15.) Kormány rendelet előírásai szerint kell gondoskodni.
A rendezési terv által érintett területen kiemelt figyelmet kell fordítani a lakosság, az intézmények és közterületek települési szilárd hulladékainak magas színvonalú gyűjtésére és rendszeres elszállítására, mint kötelezően ellátandó szolgáltatás végzésére.
Ennek érdekében megfelelő számú és színvonalú gyűjtő edényzetet kell rendszeresíteni, az edényzet ürítését és a hulladék elszállítását kellő gyakorisággal kell végezni.
A köz és park területek tisztántartását, takarítását, hulladékmentesítését kellő gyakorisággal kell végezni.
Az üzemelő hulladéklerakók teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálat nélkül nem tarthatók fenn.
A veszélyes hulladékszállítást és kezeléséről a 98/2001 (VI.15). Korm. számú rendelkezik, az elhullott állati tetemek ártalmatlanításánál pedig figyelembe kell venni a 41/1997. (V. 28.) FM rendelettel közzétett Állategészségügyi Szabályzást.
A kommunális eredetű hulladékok szelektív gyűjtéséről a 2000. LXIII. tv. alapján gondoskodni kell.
f.) Környezetbiztonság
A műszaki biztonság betartatásának érdekében az alábbi rendelkezések betartandók:
29/1960. (VI. 7.) Korm. rendelet, ill. 2/1971. (IV. 28.) NIM rendelet alá tartozó nyomásfokozó berendezés
1994. évi XLVIII. tv ill.34/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet és az 1/1967. (IV. 28) NIM rendelet alá tartozó villamosvezeték.
11/1994. (III. 25.) IKM rendelet hatálya alá tartozó tartály és cseppfolyós üzemanyag töltőállomás
1994. évi XLI. tv ill.1/1977. (IV. 6.) NIM rendelet hatálya alá tartozó gáz-, vagy olaj berendezés
6/1993.(V. 12.) IKM rendelet hatálya alá tartozó gázüzemű jármű üzemanyagellátó berendezés.
A 33/2000 (III.17.) Korm. rendelet „2. számú melléklete szerint a város a „B” (érzékeny) kategóriába sorolható, intézkedési szennyezettségi határérték Ci=C2.
III. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
Az egyes terület felhasználási egységekre
vonatkozó előírások
Lakóterületek általános előírásai
10. § 1.) A területen fő funkcióként elsősorban lakóépületek helyezhetők el, valamint
- termelő kertgazdasági építmény,
- a terület ellátását szolgáló üzleti, kereskedelmi, vendéglátó épület, 500 m2
- beépített szintterületig
- kézműipari építmény, 500 m2 beépített szintterületig
- igazgatási, egyházi, művelődési és nevelési-oktatási, egészségügyi, szociális épület, 500 m2 beépített szintterületig
- szolgáltató és szállás épületek 500 m2 beépített szintterületig
- sportlétesítmény
- üzemanyagtöltő kivételesen sem helyezhető el
- nem zavaró hatású egyéb üzleti építmény
2.) Kiegészítő mellékfunkcióknál az alábbi előírásokat kell figyelembe venni:
- Ha a főfunkcióval egybeépülve egy tömeget képez, a homlokzat és tetőgerinc magasságra vonatkozó előírásokat kell betartani, de a főfunkció homlokzatmagasságát nem lépheti túl.
- Különálló kiegészítő mellékfunkció építmény-magassága 3,5 m lehet.
3.) Az (építmények elhelyezése) építési hely feleljen meg:
- a lakóterületre vonatkozó jelen előírásoknak,
- a lakóterületre vonatkozó zaj és rezgésvédelmi előírásoknak,
- a levegőminőségi előírásoknak,
- működésük a közízlést, közrendet nem sértheti,
- az ellátó rendszerek igénybevételével azok működésében zavart nem okozhat.
4.) A beépítési mód általában oldalhatáron álló, de amennyiben a telekméret indokolttá, illetve szükségessé teszi, szabadonálló beépítési mód is engedélyezhető lakótömbönként, főként a sarkok beépítésével, vagy szórványosan.
5.) Ha a már kialakult telkek valamelyike a táblázatban feltüntetett telekméreteket, telekterületeket sem éri el, egyedi elbírálással kell vizsgálni a beépíthetőséget, melynek főbb szempontjai: benapozás, tűzvédelme, környezet és egészségvédelem. Állattartó épület ez esetben csak akkor helyezhető el, ha az övezeti előírás nem zárja ki az előírt védőtávolság betartását.
6.) Egy lakótelken több főfunkció építménye (főépület) nem építhető.
7.) Különálló kiszolgáló melléképítmény elhelyezésének szabályai:
- Az építési telek beépítését az építési helyen lehet megvalósítani , ezen előírás a melléképítményekre is vonatkozik. A hátsókert minimális méretén belül építményt elhelyezni nem lehet.
8.) Az előkertben kiszolgáló mellékfunkciójú építmény nem helyezhető el.
9.) Állattartó építmény utcafrontra, előkertbe nem épülhet. Állattartó kiegészítő funkciójú melléklétesítmények esetén az alábbi védőtávolságokat is be kell tartani.
- Kis haszonállat ólja és ketrece lakóépülettől legalább 6,0 m
- Haszonállat ólja lakóépülettől 10,0 m, kifutója 12,0 m
- Trágya és trágyalétároló legalább 12,0 m-re legyen.
10.) Kisüzemi állattartás létesítményei csak környezetvédelmi és közegészségügyi előírások alapján a falusias lakóövezet telkein lehetséges.
11.) Nagyüzemi állattartás létesítményei belterületen nem helyezhetők el.
12.) A helyi értékvédelemre kijelölt területen a lakóépület tetőfedése pikkelyszerű, vagy kerámia anyagú cserép kerüljön. A harsány színű (zöld, kék) tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
13.) Az övezetekre vonatkozó általános követelményeket az egyes övezetekhez csatolt táblázatok tartalmazzák.
14.) Az egyes övezetekben a táblázatokban feltüntetetteknél kisebb méretű telkek beépíthetőségét egyedileg kell elbírálni.
Kialakult állapot
11. § 1.) A telekalakítás szempontjából kialakult állapot esetén új telket alakítani:
a) kialakult tömbben: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri az övezetben előírt legkisebb telekméretet / vagy a telektömbben kialakult és beépítet telkek területének átlagos méretét.
b) tömbbelső feltárás esetén: akkor szabad, ha az újabb telkek területe eléri a telek előírt legkisebb területét. Ebben az esetben a visszamaradó (illetve beépített) telek területe el kell, hogy érje az övezeti előírásoknak megfelelően beépíthető legkisebb telekterületet.
c) kialakult telekméret alatt a ténylegesen meglévő telekméret értendő. A telek megosztására csak a tömbben kialakult átlagos telekterületnek megfelelően kerülhet sor. A háromnál több telket tartalmazó tömb esetében az átlagos telekterület számítása során a legkisebb és a legnagyobb telekterületet figyelmen kívül kell hagyni.
2.) A kialakult telektömbben az épületek elhelyezésének módját az épület építési helyén belüli elhelyezésének módját a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.
a) az előkert mérete a kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen a tömb épített utcaszakaszán, de legalább az övezet területén.
b) az oldalkert mérete el kell hogy érje a min. 4 m-t,(de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet.)
c) a hátsókert mérete el kell, hogy érje a min. 4 m-t, (de ez esetben a max. építmény magasság 4,0 m lehet)
d) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az építési hely mélysége nem haladhatja meg a 40 m-t.
- sem az övezetre előírt telekmélységet,
-sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értéke.
e) Az övezetben előírt, vagy az övezetben kialakult legkisebb telekmélységet kétszeresen meghaladó mélységű telek esetében az épület mélysége sem haladhatja meg
- sem az övezetre előírt telekmélységnek a megengedett építmény-magasság értékével csökkentett értékét
- sem az övezetben kialakult telekmélységnek a megengedett építmény-magasság mértékével csökkentett értékét.
- sem a 20,0 m-es telekmélységet.
3.) Az illeszkedés általános szabályai
a) A szabályozási terven a "településszerkezeti védelem" jelű területen a tömbökben általában oldal és szabadon álló beépítések alakultak ki. Az övezeti előírások keretei között új épület elhelyezése esetén - a kialakult utcakép védelme érdekében a jellegzetes beépítési mód védendő.
b) Az építmény magasság és az oldalkert mérete összefüggő, oldalhatáron álló beépítés esetén a telepítési távolság határozza meg a szomszédos épületek építmény magasságát.
4.) Az építési vonal a kialakult telektömb
a. foghíj és saroktelek esetében illeszkedjék a csatlakozó szomszédos telek beépítésének utcai (közterület) beépítési vonalaihoz, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő előírást ír elő.
b. ha a közbenső telek egyik csatlakozó szomszédos telke beépítetlen, illeszkedjék legalább két szomszédos beépített telek, illetve az érintett utcaszakasz beépítésének utcai (közterületi) építési vonalaihoz - kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést ír elő.
5.) A kialakult telektömbben a legnagyobb építmény, illetve építménymagasság
foghíj esetében nem haladhatja meg
- sem a csatlakozó szomszédos épület magasságát
- sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembevételével számított –utcaképi átlagos építmény magasságot.
saroktelek esetében (vagy ha a közbenső telek egyik szomszédos telke beépítetlen) nem haladhatja meg
- sem a csatlakozó szomszédos épületek legnagyobb magasságát,
- sem az érintett utcaszakasz átlagos homlokzatmagasságát,
6.) Új magastető létesítése, magastető átalakítása esetén a tetőzet magassága - általában - ne nyúljon az utcavonalon, vagy az épület közvetlen környezetében álló épületek gerincvonala fölé.
a) szabadonálló beépítés esetén az új magastető hajlásszöge - megközelítőleg - legyen azonos az épület közvetlen környezetében álló épület(ek) tetősíkjának lejtőszögével. Ahol a szomszédos épület(ek) tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb, mint 45 fok, ott a meglévő épület(ek)hez kell alkalmazkodni.
b) félig (hézagosan) zártsorú beépítés esetén a magastető tömege csökkentse a csatlakozó épületek takaratlan tűzfalait és a tetősík(ok) hajlásszöge - megközelítőleg legyen azonos, a takarandó tűzfal(ak) oromvonalának hajlásszögével. Ott, ahol a csatlakozó szomszédos épületek oromvonalának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok, vagy nagyobb mint 45 fok, a csatlakozás módját esetileg kell meghatározni a szomszédos épületekhez illeszkedve.
A lakóterület övezetei
Lf-IV építési övezet
12. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az I. táblázatban előírtaknak.
a.) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb egy rendeltetési egység helyezhető el
b.) az övezetben zártsorú beépítés megengedhető
c.) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d.) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 500 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
I. TÁBLÁZAT Lf-IV
Az építési telek |
||||||
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legna- |
Építmény |
m2 |
M |
m |
% |
M |
||
Oldalhatá-ron álló |
Lf-IV |
900 |
16 |
50 |
30 |
4,5 |
Szabadon álló |
Lf-IV |
900 |
18 |
50 |
30 |
4,5 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 40 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet védett i
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Lf-II építési övezet
13. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az II. táblázatban előírtaknak.
a.) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b.) az övezetben hézagosan zártsorú, zártsorú beépítés a központ közelsége miatt megengedhető
c.) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
amennyiben a kialakult telekméret nem éri el az 550 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
II. TÁBLÁZAT Lf-II
Az építési telek |
||||||
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legna- |
Építmény |
M2 |
M |
M |
% |
M |
||
Oldalhatá-ron álló |
Lf-II |
800 |
16 |
40 |
30 |
4,0 |
Szabadon álló |
Lf-II |
800 |
16 |
40 |
30 |
4,0 |
Zártsorú |
Lf-II |
800 |
14 |
40 |
30 |
4,0 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 40 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet, védett I
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Lf-I építési övezet
14. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az III. táblázatban előírtaknak.
a.) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b.) az övezetben félig zártsorú beépítés megengedhető
c.) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
d.) amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 400 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy melléképítmények építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolság4ok nem tarthatók be).
III. TÁBLÁZAT Lf-I
Az építési telek |
||||||
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legna- |
Építmény |
M2 |
M |
M |
% |
M |
||
Oldalhatá-ron álló |
Lf-I |
400 |
16 |
25 |
30 |
4.,0 |
Szabadon álló |
Lf-I |
400 |
16 |
25 |
30 |
4,0 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 40 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé-tároló építmény
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaságvédelmi övezet, védett I
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Lke-III építési övezet
15. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az IV. táblázatban előírtaknak.
a.) a lakóépület legfeljebb kétlakásos lehet, de legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el
b.) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető meg
c.) a főfunkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építménynél
amennyiben a kialakult telekméret nem éri el a 700 m2-t, akkor a rendeltetési egységek számát csökkenteni, vagy mellékfunkció építését korlátozni kell (amennyiben a szükséges védőtávolságok nem tarthatók be).
IV. TÁBLÁZAT Lke-III
Az építési telek |
||||||
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legna- |
Építmény |
M2 |
M |
M |
% |
M |
||
Oldalhatá-ron álló |
Lke-III |
700 |
16 |
35 |
30 |
4,5-kialakult6,5 |
Szabadon álló |
Lke-III |
700 |
16 |
35 |
30 |
4,5 |
|
Lke-IIIv |
1000 |
25 |
35 |
30 |
6,5 |
Ikresen csatlakozó |
Lke-III |
700 |
14 |
35 |
30 |
6,5 |
Szabadonálló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 40 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló vagy, trágyalé tároló építmény
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet, védett I.
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Lk-T építési övezet
Kisvárosi telepszerű lakóterület
16. § 1.) Az övezetbe azok a lakótömbök tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az V. táblázatban előírtaknak.
a.) az övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló 12,5 m építménymagasságú épületek elhelyezésére szolgál.
b.) a mellékfunkció építményei a főépülettel egységben , vagy csoportosan helyezhető el
c.) a fő funkció építményei nem lehetnek alacsonyabbak a mellékfunkció építményeinél
d.) az övezet kialakult , úgynevezett úszótelkes kialakítású , ahol az épületek szabadon állóan helyezhetők el
e.) az övezetben zártsorú beépítés nem engedhető meg.
d.) az övezet egy területegységet alkot , melyre a továbbtervezés részleteit kidolgozó részletes beépítési terv készítendő. A csatlakozó épületekhez illeszkedő építészeti kialakítással lehet a kiegészítő funkciójú építményeket elhelyezni. Magas tetős kialakítással a meglévő épületekkel egységes utcaképet eredményező építészeti kialakítás szükséges. Ez esetben a tetőtér beépítés megengedhető
V. TÁBLÁZAT Lk-T
Az építési telek |
||||||
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legna- |
Építmény |
m2 |
M |
m |
% |
M |
||
Szabadon álló |
Lk-T |
1000 |
25 |
25 |
30 |
9,0 |
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 40 %
- terepszint alatti létesítmény nem építhető
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások ,
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet, védett I.
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
- Közművesítés: teljes körű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Vegyes terület
17. § A vegyes terület lakó, kereskedelmi, szolgáltató és a települési infrastruktúra alapfokú ellátást biztosító intézményrendszerének elhelyezésére szolgál.
A vegyes terület lehet
a.) településközpont vegyes terület
Településközpont vegyes terület
Általános előírásai
18 §.
1.) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sport létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
2.) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:
-lakóépület
-igazgatási épület
-kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
-egyéb közösségi szórakoztató épület
-egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
-sportépítmény
-parkolóház, üzemanyagtöltő; max. 3 kútállásig
3.)A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. § (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető.
a.) Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
b.)Termelő kertészeti építmény
4.) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
***- A településmag környezetében a helyi értékvédelmi területen belül külön előírások:
Lábazat képzésnél:
Kő, műkő, vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel.
Falfelület képzésnél:
Vakolt, fehér, vagy pasztell színek, rikító erős színek nem alkalmazhatók
Falburkolat kialakításánál:
Kő, műkő, mészhomok, tégla, tagolt, plasztikus homlokzatképzés a helyi hagyományos díszítő motívumok felhasználásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.
Homlokzat arány rendszer kialakításánál:
A hagyományos lakókörnyezeti kultúra hagyományai szerinti nyílás és falfelület arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra.
Oromfal falazottan, s megjeleníthető.
Tetőszerkezet kialakításánál:
Lapos tető nem építhető. A tető hajlásszöge 35-42 fok
Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez nem alkalmazható.
A tető felületen álló tetőablak nem építhető, legfeljebb fekvő tető ablak egyedileg, vagy sorolva helyezhető el.
Műanyag előtető nem építhető
A településközpont vegyes terület, dominánsan
lakóépületek elhelyezésére szolgáló kis telkes alövezet
Vt1
19 .§
1.) A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Az övezetben sportlétesítmény legfeljebb 1ha terület nagyságig helyezhető el.
VI. TÁBLÁZAT
Övezeti jel |
Min. kial. Telekterület |
Min. kial. Telekszélesség |
Max. beép. Arány |
Max. építm. Magasság |
TV1KL A- |
K (800) |
(K) |
30 |
(K)4,0 |
TV1 kl F |
K (800) |
(K) |
30 |
(K)4,5 |
O oldalhatáron álló
SZ szabadon álló beépítési mód
z zártsorú beépítési mód*
K a kialakult telekméretek
A (alsó sor) (A Kossuth Lajos utca)
F (felső sor) (Károlyi Gáspár utca, illetve a Kinizsi és a Bocskay utca
*A zártsorú , oldalhatáron álló beépítési mód esetében a teljes zártsorúsítás nem kötelező , helyette az ún. hajlított ház típust a hézagosan zártsorú beépítést is lehet alkalmazni.
A telek megközelítését teljes zártsorúsítás esetén. kapu áthajtóval szükséges biztosítani. Ez esetben a tetőidom utcával párhuzamos, összetett jellegű. A tető hajlásszög 35-42 fokos.
2.) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Hézagosan zártsorú beépítés megengedhető.
3.) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
4.) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
5.) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb homlokzatmagassága 6,0 m lehet.
6.) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)
7.) Szabadon álló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
8.) Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 20 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet, védett I.
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
A településközpont vegyes terület, dominánsan
alapfokú intézményi épület elhelyezésére szolgáló nagytelkes alövezet
Vt-2
20. § 1.)A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Az övezetben sportlétesítmény max. 2 ha területnagyságig helyezhető el
VII. TÁBLÁZAT
Övezeti jel |
Min. kial. Telekterület |
Min. kial. Telekszélesség |
Max. beép. Arány |
Max. építm. Magasság |
TV2 |
K* |
16 |
40 |
6,5 |
O oldalhatáron álló
SZ szabadonálló beépítési mód
Z zártsorú*
K a kialakult telekméretek
*A zártsorú , oldalhatáron álló beépítési mód esetében a teljes zártsorúsítás nem kötelező , helyette az ún. hajlított ház típust a hézagosan zártsorú beépítést is lehet alkalmazni.
A telek megközelítését teljes zártsorúsítás esetén. kapu áthajtóval szükséges biztosítani. Ez esetben a tetőidom utcával párhuzamos , összetett jellegű. A tető hajlásszög 35-42 fokos.
1.) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Félig zártsorú beépítés megengedhető.
2.) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
3.) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
4.) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb homlokzatmagassága 6,0 m lehet.
5.) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
6.) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)
7.) Szabadon álló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
8.) Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 20 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet, védett I.
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
A településközpont vegyes terület, dominánsan
különleges védettséget igénylő intézményi alövezet
Vt3
21. § A terület építési övezeteinek legfontosabb előírásai:
Az övezetben különleges védettséget igénylő, nagy zöldfelülettel rendelkező intézmények helyezhetők el
VIII. TÁBLÁZAT
Övezeti jel |
Min. kial. Telekterület |
Min. kial. Telekszélesség |
Max. beép. Arány |
Max. építm. Magasság |
TV3 |
K* |
K |
K |
K |
O oldalhatáron álló
SZ szabadonálló beépítési mód
Z zártsorú
K a kialakult telekméretek
1.) A kialakult beépítésű területeken az új és az átépülő házak esetében az utcaképbe illesztést az engedélyezési terv készítésekor a szomszédos 3-3 épületet feltüntető, legalább 1:200 m.a. utcakép készítésével kell bemutatni. Félig zártsorú beépítés (hézagosan zártsorú beépítés) megengedhető.
2.) Közterület felőli telekhatáron maximum 1,4 m magas, áttört kerítés létesítése engedélyezhető.
3.) Az intézményekhez az OTÉK szerinti, előírt gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell biztosítani.
4.) Meglévő, kialakult, 10-14 m közötti szélességű lakótelkek beépítése, illetve azokon lévő épületek átépítése engedélyezhető. A kialakult beépítésre való tekintettel az oldalkert minimális mérete a 14 m-nél kisebb szélességű telkek esetében 4 m-re csökkenthető. Az övezetben az elhelyezhető építmények legnagyobb homlokzatmagassága 6,0 m lehet.
5.) Nyúlványos (nyeles) telek kialakítása nem engedélyezhető.
6.) A minimális teleknagyságot intézmények elhelyezésénél az ágazati szabványok és a technológiai tervek szabják meg. (ld. oktatási intézmények minimális telke)
7.) Szabadon álló beépítés elsősorban saroktelken alakítható ki.
8.) Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 20 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet, védett I.
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás kisvárosi terület
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
Gazdasági területek
22. § A belterület (beépítésre szánt terület) a következő terület felhasználási kategóriákat foglalja magába:
Gazdasági terület, ezen belül
- kereskedelmi, szolgáltató terület
Gksz jelű terület
- egyéb ipari terület
Gip jelű terület
A Gazdasági terület általános előírásai
23. § 1.) A kereskedelmi, szolgáltató területen [Gksz] elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
2.) Az övezetbe elhelyezhető gazdasági építmények (fő funkciók):
- átrakó építmény, mérlegház
- üzletház
- raktár
- szociális helység építménye
- üzemi jellegű kutató és szolgáltató építmény
- szolgálati lakó és szállásépületek
- terület ellátó alapfokú intézmény
- termék vezeték
- üzemanyagtöltő
3.) Mellékfunkciók (melléképítmények)
- garázs
- kirakat szekrény
- tüzelőanyag tároló
- kazánház
4.) Terepszint alatti építmények
- süllyesztett rakodó
- mérlegház
- pincehelyiség (talajmechanikai szakvélemény alapján)
5.) Az egyéb ipari területen a (2), (3) pontban felsorolt építményeken túlmenően elhelyezhetők olyan ipari jellegű létesítmények, melyek a lakóterülettől kb. 100 m védőtávolság betartását igénylik, de a szomszédos üzem funkcióját nem zavarják. (ipari, építőipari, tárolás, raktározás, településgazdálkodás, energiaipari létesítmények)
6.) A teljes közművesítettség a technológiához tartozó ellátó és biztonsági rendszerek kialakítása kötelező.
7.) A technológiai tervnek igazolnia kell az övezetre vonatkozó környezetvédelmi előírások betarthatóságát.
IX. TÁBLÁZAT
Gksz Kereskedelmi gazdasági terület
Az építési telkek |
||||||
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legnagyobb beépített- |
Építmény |
m2 |
M |
M |
% |
|||
Szabadon álló (SZ) |
Gksz |
1000 |
25 |
25 |
50 |
6,5 |
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 25 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet, védett I.
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás gazdasági terület
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
A káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket a közcsatornába, ill. a zárt szennyvízgyűjtőbe vezetés előtt a telken belül előtisztítani, illetve előkezelni kell.
* Normatív szabályozás
Terület |
beépíthető szintterület |
1250 m2 |
500 m2 |
1500 m2 |
600 m2és a fennmaradó terület 40 %-a |
3000 m2 |
1000 m2 és a fennmaradó terület 30 %-a |
A beépítettség maximum 40 % lehet.
X. TÁBLÁZAT
Gip Ipari gazdasági terület
Az építési telkek |
||||||
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legnagyobb beépített- |
Építmény |
M2 |
M |
m |
% |
M |
||
Szabadon álló (SZ) |
Gip |
1000* |
25 |
50 |
40 |
6,5 |
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 25 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet, védett I.
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás gazdasági terület
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
* Normatív szabályozás
Terület |
Beépíthető szintterület |
1000 m2 |
500 m2 |
1500 m2 |
600 m2és a fennmaradó terület 40 %-a |
3000 m2 |
1000 m2 és a fennmaradó terület 30 %-a |
A beépítettség maximum 50 % lehet.
Az ipari gazdasági területre betelepülésre engedélyezhető tevékenységi köröket a TEÁOR szerint kell meghatározni, csak eseti elbírálás alapján települhetnek be az alábbi tevékenységi körök, melyek a következők:
- akkumulátorgyártás
- ércdúsító
- bányaüzem
- lőporgyártás
- lakk és festékgyártás
- műtrágyagyártás
- atomenergiai létesítmény
- izotóp labor
- veszélyes hulladékégető és feldolgozó üzem
- fehérje-feldolgozó üzem
- zsírfeldolgozó üzem
- azbesztgyártás
- cellulózgyártás
- kőolaj és földgáz feldolgozó
- grafitgyártás
- foszgéngyártás
- gyógyszergyártás
- növényvédő szer gyár
- klórgyártás
- kokszoló mű
Nem kerülhet az ipari területre jelen esetben:
- vörös iszap tároló
- zagytér
- veszélyes hulladéklerakó
Eseti döntés alapján kerülhet az ipari területre jelen esetben
- téglagyár
- műanyag feldolgozó
- nyomtatott áramkör előállító üzem
- üveggyártó
- nehéz gépjárműjavító
A tiszta technológiák fogadását kell előtérbe helyezni!
M építési övezet
(Mezőgazdasági birtoktest központ)
24. § 1.) Az övezetbe a meglévő és újonnan létesülő mezőgazdasági üzemek (majorok) tartoznak, ahol a mezőgazdasági termékek feldolgozása, tárolása, a mezőgazdasági gépek és szállítóeszközök javítása folyik, nagyüzemi állattartás vagy mezőgazdasági illetve mezőgazdasági termeléshez szorosan kapcsolódó ipari tevékenység, szőlő és gyümölcs feldolgozás befogadására alkalmas.
2.) A belterülethez közeli mezőgazdasági területeken (a szabályozási terven majorlétesítési tilalmi határon belüli területeken, majorok számára új terület nem alakítható ki.)
3.) A ZEMPLÉNI TK védőzónája (puffer zónája) területén lévő meglévő M-jelű gazdasági területeken jelen előírások nem alkalmazhatók, arra a Bükki Nemzeti Park tervei kötelező erejűek.
4.) A korlátozás alá nem eső mezőgazdasági területeken, elvi engedélyezési eljárás keretében jelen előírásokat betartva, mezőgazdasági ipari gazdasági terület alakítható.
5.) A meglévő területek fejlesztése, átalakítása, korszerűsítése, a teljes létesítményre kiterjedő terv alapján engedélyezhető.
6.) A palackozó üzem területén állattartás nem engedélyezhető.
Az egyéb élelmiszer feldolgozó üzemek területén állattartás csak a közegészségügyi és környezetvédelmi előírások betartása mellett lehetséges.
XI. TÁBLÁZAT M
Mezőgazdasági major, birtoktest központ
Az építési telkek |
||||||
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legnagyobb beépített- |
Építmény |
M2 |
M |
m |
% |
|||
Szabadon álló |
M |
1000* |
25 |
25 |
40 |
4,5 |
Egyéb előírások:
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 25 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló, vagy trágyalé tároló
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet, védett I.
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás gazdasági terület
- Közművesítés: részleges
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg
Üdülőterület
(Üü)
25. § 1.) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál
2.) Az üdülőterület hétvégi házas besorolású, legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
3.) Az üdülőházas területen belül a terület ellátását biztosító kereskedelmi épület 500 m2 beépített szintterületig helyezhető
4.) Az üdülőházas házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára szolgáló parkolók és garázsok helyezhetők el.
XII. TÁBLÁZAT
Üü üdülő házas terület
Az építési telkek |
||||||
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb területe |
Legkisebb szélesség |
Legkisebb mélysége |
Legnagyobb beépített- |
Építmény |
m2 |
M |
m |
% |
|||
Oldalhatá-ron álló (O)SZ |
Üü-VI |
700 |
18 |
35 |
15 |
4,5 |
Egyéb előírások:
- legkisebb zöldfelület 30 %
- terepszint alatti létesítmény: zárt rendszerű szigetelt szennyvíztároló
- süllyesztett garázs építése nem ajánlott, indokolt esetben talajmechanikai szakvélemény alapján terv készítendő az építés alatti víztelenítésre, valamint az épület víz ellen védelmére vonatkozóan
- környezetvédelmi besorolások
levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet, védett I.
zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás falusias lakóterület
- Közművesítés: teljes körű
A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése után a hálózatra való rákötés kötelező.
26. §
Különleges területek
1.) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek), a települési infrastruktúra jelentős intézményei.
2.) A különleges területek terület felhasználási mód szerinti tagozódása:
Különleges területnek minősülnek az alábbi létesítmények elhelyezésére kijelölt területek:
temető (K-T)
sporttelep (K-SP)
strand (K-ST)
camping (sátorozó hely) (KC)
pince terület (K-PI)
XIII.TÁBLÁZAT
Az építési övezet funkcionális besorolása |
|||||
Az építési telek |
|||||
Övezeti jele |
Funkcionális besorolás |
Beépítési mód |
Legkisebb terület m2 |
Legnagyobb beépítettség % |
Építménymagasság legkisebb-legnagyobb értéke m |
K-T |
Működő temető |
Csak kiszolgáló épület (SZ) |
K* |
10 |
4,5 |
K SP |
Sportpálya |
Csak kiszolgáló ép. Stadion |
K* |
10 |
6,5 |
K-ST |
Strand |
SZ |
3000 |
20 |
6,5 |
K-C |
Sátorozó hely |
SZ |
1000 |
20 |
4,5 |
K –PI |
Pince terület |
SZ(O) |
K* |
40 |
3,5 |
1. K* kialakult telekállapot, illetve Szabályozási terven jelölt területi határok
2. A kialakult telekméretektől kisebb telek nem alakítható ki, kivéve ha a szabályozási terv ezt lehetővé teszi.
IV. Fejezet
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
A közlekedési területek általános előírásai
27. § 1.) Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál. A közutak elhelyezése céljából a településszerkezeti terven ábrázoltaknak megfelelően útkategóriáktól függően, legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani:
Autópálya esetén 60 m
Országos főút esetén 30 m
Országos mellékutak esetén 22 m
Helyi gyűjtő utak esetén 16-22 m
Külterületi fő dűlőutak esetén 12 m
Kiszolgáló utak esetén 10 m
Kerékpárút esetén 3 m
2.) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedés kiszolgálói:
-Közlekedési létesítmények
-Közművek és hírközlési létesítmények
3.)Az országos közutakat érintő új csomópontok vagy útcsatlakozások tervezésekor figyelembe kell venni az UT-2-1. 115-1994. számú útcsatlakozások ideiglenes műszaki előírásaiban foglaltakat.
4.)Figyelembe kell venni továbbá az 1988. I. törvény, illetve ennek végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV.21.) MT rendeletet
-az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzésekről szóló 20/1984. (XII.01.) KM sz. rendeletet
-a közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V. 21.) KHVM rendeletet.
Közműlétesítmények, közműellátás
28. § 1.) A közműhálózatok és közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.
2.) A közműlétesítmények ágazati előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedhető meg.
3.) Új közművezeték létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény, épület-, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezési ágazati előírások szerint kell kivitelezni.
4.) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásokat, vagy szabványos keresztezés kiépítésekor azoknak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell.
5.) Épületek építésére engedély csak az övezeti előírásoknak megfelelő közművesítés biztosítása esetén adható.
6.) A közlekedésfejlesztést, a területfejlesztést a közmű ágazati fejlesztési tervekkel egyeztetni kell a célszerű kivitelezés érdekében.
7.) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.
8.) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
9.) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek, vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.
10.) Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
11.) Szennyvízkezelés, csapadékvíz elvezetés
a.) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása még átmenetileg sem engedélyezhető.
b.) A csatornázatlan területeken a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig átmeneti közműpótló berendezésként – szigorúan ellenőrzötten kivitelezett – zárt szennyvíztározó medencék létesítése engedélyezhető. A zárt szennyvíztározó medencékből az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt szennyvízleürítő helyre kell szállítani.
c.) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni.
d.) A gazdasági területen keletkező ipari szennyvizeket a telken belül kell előtisztítani (olaj-, zsír-, hordalékfogó, stb.). A szennyvizet csak a hatóságok által előírt mértékű előtisztítás után szabad a közcsatornákba bevezetni.
e.) A VIZIG kezelésében lévő vízfolyások, vízfelületek part éleitől 6-6 m, a társulati kezelésű vízfolyások part éleitől 6-6, az önkormányzati kezelésben lévő vízfolyások, vízfelületek part éleitől 2-2 m, a nyílt árkok mentén legalább az egyik oldalán min. 2 m, a másik oldalán min. 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó.
f.) A magasabban fekvő területekről lefolyó csapadékvizek ellen a beépített területeket övárkok létesítésével kell megvédeni. Az övárkok belterületi nyílt árkokba csatlakozása előtt hordalékfogók telepítése szükséges.
12.) Villamos energia ellátás
a.) A középfeszültségű 20 kV-os oszlopra fektetve épített villamoshálózatok előírások, az MSZ 151. sz. szabvány szerinti rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. A 20 kV-os vezeték védőtávolsága külterületen 5-5 m, belterületen 2,5-2,5 m a szélső szálaktól. A szélső szálak távolsága 3 m.
b.) A villamos energia elosztó hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre területgazdálkodási szempontból fennmarad, az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Hosszabb távon a villamos energia közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
13.) Gázellátás
a.) Az érvényes előírások szerint a földgázvezeték biztonsági övezete a földgázvezeték falsíkjától nagyközép nyomású vezeték esetén 9-9 m. A középnyomású vezeték biztonsági övezete az átmérőtől függően jobbra-balra 3-5 m közötti, a kisnyomású vezetéké 3-3 m.
b.) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjeiben, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.
14.) Távközlés
a.) A távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor szükséges földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve építeni.
b.) A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utcabútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
c.) Az antennatorony külterületen történő elhelyezése esetén a területileg illetékes nemzeti park és a műemléki hatóság egyetértő véleménye szükséges.
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
29. § 1.) A település igazgatási területén közterületként a szabályozási terveken ekként jelölt és az ingatlan-nyilvántartásban így bejegyzett területeket kell számon tartani.
2.) A közterületeket rendeltetésének megfelelően bárki szabadon használhatja, de a használat mások hasonló jogait nem korlátozhatja.
3.) A közterület rendeltetésétől eltérő használathoz a tulajdonos, az Önkormányzat hozzájárulása szükséges. Amennyiben az eltérő használat építési tevékeny-séggel is jár, a tulajdonosi hozzájárulásokon túl, az építési hatóság engedélye is szükséges.
4.) A település közterületein az alábbi használatok engedélyezhetők:
Hirdető, reklám berendezés elhelyezése,
Közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (pl. tömegközlekedési váróhely, parkoló, információs tábla) elhelyezése
Köztisztasággal kapcsolatos építmények, tárgyak elhelyezése
Utcai bútorok, műtárgyak (szobor, kút, óra, stb.) elhelyezése
Távbeszélőfülke elhelyezése
Építési munkával kapcsolatos létesítmények, építőanyagok időleges elhelyezése
5.) Töltőállomást csak a szabályozási terv szerint lehet elhelyezni.
6.) Tömegközlekedési várakozóhelyeket az utcaképbe illeszkedő módon lehet építeni.
7.) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatát, annak időtartamát, a használat egyéb feltételeit, pl. a használati díjat, és egyéb elvárásokat, valamint az engedély nélküli szankciókat külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Zöldterületek (Z)
Általános előírások
Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.
Közparkok területe
31. § 1.) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.
2.) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
3.) Az övezetbe elhelyezhető:
A pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.)
Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely
A terület fenntartásához szükséges épület
Erdőterületek E
Általános előírások
32. § 1.) A legmagasabb szintű jogszabály „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló törvény 1996. évi XIV. tv.
2.) A település igazgatási területén az OTÉK 6. § (3) és 28. § alapján az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján
E vk védelmi célú erdő
E g gazdasági célú erdő
E vt természetvédelmi célú erdő
övezetek kerültek megkülönböztetésre.
E-vk övezet
Védelmi rendeltetésű erdők
33. § 1.) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.
2.) Területükön építmények nem helyezhetők el.
E-g övezet
Gazdasági erdők
34. § 1.) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.
2.) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.
3.) A megengedett maximális építménymagasság 3,5 m. Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.
E-vt övezet
Természeti Területek erdői
35. § 1.) A természetvédelmi területek erdeire az illetékes természetvédelmi államigazgatási szervek előírásai vonatkoznak.
Mezőgazdasági területek
Általános előírások
36. § 1.) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.
2.) A mezőgazdasági területeken az OTÉK 6. § (3) alapján és a 29. § előírásainak megfelelően a következő övezetek kerültek kijelölésre:
Má-E (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület
Mk kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények
3.) A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.
Má-E
(döntően) Gyep, legelő vagy kisparcellás szántó művelésű terület
37. § 1.) Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.
XVI.TÁBLA
Az építési telkek |
||||
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb terület |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény max. magassága |
m2 |
% |
m |
||
SZ |
Má-E |
6000+ 10 ha |
3 |
4,5 |
2.) Tanya és farmgazdaság 6000 m2 építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.
Kertgazdálkodásra szolgáló terület,
Gyümölcsös terület
M-k
38. § 1.) Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.
2.) A legkisebb beépíthető telek területe szőlő, gyümölcsös, vagy kertművelési ág esetén 720 m2, szántó vagy gyep művelés esetén 1500 m2. Az övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melynek alapterülete 30 m2.
3.) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele
a.) Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.
b.) Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.
c.) Földbevájt pince létesíthető.
XV.TÁBLA
Az építési telkek |
||||
|---|---|---|---|---|
Beépítési mód |
Övezeti jele |
Legkisebb terület |
Legnagyobb beépítettsége |
Építmény -max. magassága |
m2 |
% |
M |
||
SZ |
M k1 |
1500 |
3 |
3,5 |
SZ |
M k2 |
3000+ 5 ha |
3 |
3,5 |
4.) Lakó vagy pihenőtér elhelyezésének feltétele 3000 m2 telekterület és legalább 5 ha ültetvény tulajdonlása szükséges.
Egyéb területek
VT-1, VT-2 övezetek
Vízgazdálkodási terület
39. § 1.) VT-1 jelű övezetbe tartozik, a Gönci-patak, a tervezett víztározó és partja és közvetlen környezete. Területükön a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények helyezhetők el, illetve alakíthatók ki, az érintett szakhatóságok hozzájárulásával, elvi engedélyezési eljárással megalapozottan megkért építési engedély alapján.
2.) Az övezetben lévő, fenti előírásoknak megfelelő építmények építésének, átalakításának, bővítésének részletes feltételeit külön szabályozási tervben kell kimunkálni. Az érintett területekre, a szükséges terv jóváhagyásáig, változási tilalom lép életbe.
3.) VT-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók
4.) . Területükön építmények nem helyezhetők el.
Tartalék területek
T-1 és T-2 területek
40. § 1.) A település távlati területi fejlesztései számára a várhatóan csak a terv távlatán túl felhasználásra kerülő területként jelöli a következők szerint:
2.)
T-Lf Tartalék lakóterület
3.) A tartalék területeken olyan építményt elhelyezni nem lehet, mely a távlati terület felhasználást korlátozná.
Védelmi célú területek
ZEMPLÉNI TK Természetvédelmi terület és a
41. § A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Tájvédelmi Körzet TK területén területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad.
A ZEMPLÉNI TK területére a nemzetközi előírások szerinti zónabeosztási terv készítendő, melyet az illetékes természetvédelmi államigazgatási szerv készítettet az alábbi nemzetközileg előírt lehatárolások irányelvei szerint
„A” Természetes állapotú zóna
„B1” Természet közeli állapotú zóna (Kezelt természet közeli állapotú zóna, extenzív hagyományos területhasználattal, javarészt szikes gyepek.)
„B2” Halastavak és erdőtelepítések elsősorban természetvédelmi, védett faj megőrzési célzattal.
„B3” Védett terület intenzív agrárterület.
„C” Védett területi szántók és a turizmus kiemelt területei kevesebb korlátozással
„D” Pufferzóna a védett területek körül.
A ZEMPLÉNI TK területén a művelési ágak az alábbi zónába sorolhatók:
A gyepes - B1
A szántó területek - C
A halastavak és erdőtelepítések - B2
övezetként kerültek besorolásra. A „D” jelű védőterület (puffer zóna).
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények
42. § 1.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).
2.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
-a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
-közérdeket nem sért,
-az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
43. § Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területeket, területegységeket a szabályozás terv tartalmazza. A település igazgatási területét érintő tilalmak, korlátozások:
1.) Változtatási tilalom, három év eltelte után megszűnik, szükség esetén további egy évvel meghosszabbítható. A változtatási tilalommal terhelt területen telket alakítani, új építményt létesíteni, a meglévő építményt átalakítani, bővíteni, elbontani, ill. más értéknövelő változtatást - életveszély elhárításán kívül - végrehajtani nem szabad.
44. § Elővásárlási jog illeti meg a települési önkormányzatot az alábbi ingatlanok esetében:
Helyrajzi szám |
Ingatlan felhasználásának célja |
|---|---|
1304. hrsz. |
Közterület bővítése |
Elővásárlási jog gyakorlására a költségvetés elkülönített fejezet tartalmaz, melynek felhasználásáról a képviselőtestület esetenként (60 napon belül) határoz.
45. §
Telekalakítás szabályai
1.) Az OTÉK III. fejezetében foglaltak és a 85/2000. (XI. 08.) FMV rendelet szerint kell eljárni.
2.) Telket csak úgy szabad alakítani, hogy a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, beépítettsége a szabályozási tervnek és a vonatkozó jogszabályoknak megfeleljen.
3.) A szabályozási terv szerinti telekcsoport rendezésénél a telkeket egyesíteni kell, az egyesített földrészletből ki kell venni a közterületeket, majd a fennmaradt területet a területre vonatkozó előírásoknak megfelelő telkekre kell felosztani.
46. § 1.) Útépítési és közműépítési hozzájárulás megfizetésére kell kötelezni azokat az ingatlantulajdonosokat, akiknek ingatlanaikat érintően a települési önkormányzat helyi közutat, közművet létesít.
2.) Az útépítési és közművesítési hozzájárulás mértékét, arányát, az érintett ingatlantulajdonosok körét, a fizetés módját és időpontját a települési önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
47. § Az elrendelt településrendezési kötelezettségeket az ingatlan nyílván tartásba be kell jegyezni.
48. § 1.)Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét az 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.
2.)A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét célszerű napirenden tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.
49. §
Záró rendelkezések
Ez a rendelet 2004. szeptember 1-jén lép hatályba.
A hatálybelépésével egyidejűleg hatályát veszti az
5/1997. (V. 12.) számú határozattal módosított 226-4/1988. (VIII. 23.) 17. számú határozat.
A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Építési bírsággal sújtható az az építtető, aki (amely)
építési vagy bontási engedélyhez kötött munkát engedély nélkül végez.
építési, vagy bontási engedélyhez kötött építési munkát az engedélytől eltérő módon végeztet, illetőleg végez. (az építési bírság szabályait, eljárási rendjét a 43/1997. (XII. 29.) KTM rendelet szabályozza.)
Gönc belterület szerkezeti terve
Gönc szerkezeti terve
Gönc SZ.T: K.
Gönc SZ.T: NY.
Gönc SZ.T. kült.
Jelmagyarázat 1.
Jelmagyarázat 2.
Jelmagyarázat 3.