Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007.(IV.02.) számú rendelete

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásának helyi szabályozásáról

Hatályos: 2013. 09. 16- 2013. 11. 03

A rendeletet hatályon kívül helyezte a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 13/2013.(XI.04.) önkormányzati rendelet 9. §-a.

Hatálytalan: 2013. november 5-től.

Gönc Város Önkormányzatának

 5/2007. (IV.02.) számú rendelete

 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

1997. évi XXXI tv. végrehajtásának helyi szabályozásáról


Gönc Város Képviselő-testülete az 1991. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése, valamint az 1997. évi XXXI. törvény /továbbiakban Gytv 18-21. § és 131. §-ban foglalt felhatalmazás alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról a következő rendeletet alkotja:


I. Fejezet

Általános rendelkezések

Rendelet célja


1. §


(1) A rendelet célja, hogy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény végrehajtásaként a helyi sajátosságoknak megfelelően meghatározza az önkormányzat által biztosított rendkívüli gyermekvédelmi támogatást, az igénybevevők körét, a folyósítás módját, feltételeit és érvényesítés garanciát, az erre vonatkozó elbírálási és eljárási szabályokat.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megítélése során alkalmazni kell az egyéni felelősség elvét.


A rendelet hatálya


2. §


(1) A rendelet Gönc közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező szülői felügyeletet gyakorló szülők, gyámok és gondozásukban élő gyermekek körére terjed ki.

(2) Ha a szülői felügyelet együttesen gyakorló szülők bejelentett lakóhelye különböző illetékességi területen található, a támogatások megállapítására akkor van lehetőség, ha a gyermek gönci bejelentett lakóhelye egyik szülőjének lakcímével sem azonos a támogatások megállapítására akkor van lehetőség, ha az anya gönci bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(3) Amennyiben a késedelem a gyermek életét, testi épségét veszélyeztetné, a városban tartózkodó, de gönci lakóhellyel nem rendelkező gyermek érdekében is intézkedni kell.

(4) Az e rendeletben meghatározott hatáskörök gyakorlását az Önkormányzat Képviselőtestülete a Polgármesterre ruházza át a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás vonatkozásában.


Eljárási rendelkezések

3. §


(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás iránti igényt a Polgármesteri Hivatalhoz lehet benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványon.

(2) A jogosultságra és a folyósításra való elbíráláshoz a kérelmező köteles a maga és a hozzátartozói személyi adatairól, családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és az erre vonatkozó igazolásokat becsatolni. A kérelmező hozzájárul ahhoz, hogy személyi és jövedelmi körülményeiről –jogainak sérelme nélkül- a hatóság tájékozódjon.

(3) A jogosultsági feltételek fennállását –a közös háztartásban együtt élést a saját háztartáson belül eltartást, jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy /20 éves korig/ esetében a rokkantságot, fogyatékosságot, munkanélküliséget- köz- vagy hitelt érdemlő magánokirattal, illetve a polgármesteri hivatalnál és az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

(4) Amennyiben az e rendeletben szabályozott ellátásokat igénylő személy és nagykorú – oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat nem folytató- családtagja munkanélküli, kérelemhez csatolni kell az illetékes munkaügyi központ igazolását, miszerint regisztrált munkanélküli, munkanélküli ellátásban nem részesül és számára megfelelő munkát nem tudnak felajánlani.


Jövedelem számításának és megállapításának módja


4. §


(1) A jövedelem megállapításánál a kérelem a Gyvt 131. § (2) bekezdésben meghatározott havi jövedelem átlagot kell figyelembe venni. Ettől eltérni csak akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(2) Az igazolás módja:

a.) Munkabér esetén- bérlap terhére kifizetett mindennemű juttatással növelt, a kiállítást megelőző Gyvt. 131. § (2) meghatározott hónap jövedelem átlagáról szóló munkáltatói igazolást.

b.) Munkanélküli járadékban részesülőnél az ezt megállapító határozat másolatát és egy teljes havi kifizetést igazoló csekket.

c.) Nyugdíjak, egyéb járadékok esetében a tárgyhavi, vagy előző havi szelvényt, illetve átutalási folyószámlára utalás esetén a pénzintézeti számlakivonatot, vagy a folyósító szerv igazolása a havi teljes összegről, a nyugdíja igazolvány egyidejű felmutatásával.

d.) A rendszeres szociális segély folyósítását – a kérelmező nyilatkozata alapján- a helyi nyilvántartásból ellenőrzi a gyámügyi ügyintéző

e.) Vállalkozók esetében az APEH igazolása az előző évi személyi jövedelemadó alapjáról és személyes nyilatkozatot az előző 3 havi nettó jövedelem átlagáról,

f.) Egyéb –alkalmi munkából származó- jövedelmek esetén személyes nyilatkozatot a havi átlagos jövedelemről,

g.) Tartásdíj esetében – az utolsó 3 hónap ténylegesen kifizetett tartásdíj összegének átlaga- a szülők egyezség jóváhagyásáról, illetve tartásdíj megállapításáról szóló jogerős ítélet,                                

vagy teljes bizonyító erejű magánokirat bemutatása mellett a ténylegesen kifizetett tartásdíj utolsó 3 havi átvételi elismervénye, vagy postai feladóvevénye,

h.) A jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni a gyermek részére folyósított családi pótlék összegét, melyet megfelelő módon igazolnia kell,


A hozzátartozók köre:


5. §


(1) Az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál –kérelem benyújtása időpontjában- közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként kell figyelembe venni.

a.) A szülőt, a szülőházastársát, vagy élettársát,

b.) A 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, örökbe fogadott, nevelt és családba fogadott gyermeket,

c.) 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató gyermeket,

d.) korhatárra való tekintet nélkül, tartósan beteg, illetőleg testi, érzékszervi, értelmi és beszéd-, vagy más fogyatékos, /továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos/ gyermeket

e.) Az a)-d) pontba nem tartozó, a családjogi törvény alapján szülő vagy házastársa által bírósági határozat alapján eltartott hozzátartozó,

f.) Azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a háztatáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, korházban, hetes otthonban, valamint, aki 30 napot meg nem haladó átmeneti gondozásban részesült.


7. §


  1. Nem állapítható meg rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, ha az igénylő vagy családja jó szociális helyzete, életvitele, vagy életmódja ezt nem indokolja.


II. Fejezet



III. Fejezet


Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás


9. §


  1. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban kell részesíteni azokat a gyermekeket, akiknek gondozó családja átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, illetve akinek eltartásáról családja más módon nem tud gondoskodni.


  1. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető az a gyermeket gondozó család, mely – időszakos létfenntartási gondokkal küzd (szülő munkanélkülivé, kereső képtelenné válik, nyugdíjba vonul, kórházi ápolás, tartós orvosi kezelés alatt áll, a gyermek vagy szülő ellátatlan, stb.) vagy
  • létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és más módon nem tud gondoskodni a gyermek ellátásáról, illetve
  • alkalmanként jelentkező többletkiadások (kapcsolattartás elősegítése, útiköltség, csomagküldés, telefonköltség, iskoláztatási költségei, stb.) miatt anyagi segítségre szorul.
  1. Nem jogosult rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra az a család ahol,
  • az egy főre jutó havi nettó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150%-t meghaladja
  • életvitelszerűen lakott lakás kivételével ingatlanvagyonnak, jelentős mértékű ingó vagyonnal rendelkezik
  1. Kivételes méltánylást érdemlő rendkívüli esetben akkor is részesülhet rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban a gyermeket gondozó család, ha az egy főre jutó havi nettó jövedelem meghaladja a (3) bekezdésben foglalt jövedelem határt.
  2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban a tárgyév folyamán legfeljebb kettő alkalommal részesíthető a gyermeket gondozó család, melynek együttes összege nem haladhatja meg az évi 10.000,-Ft-ot.
  3. A támogatás –élethelyzettől függően elsősorban természetben, de pénzben is nyújtható. A természetben nyújtott ellátási forma elsősorban tankönyv és tanszerellátás támogatása, gyermekintézmények étkezési díjkedvezménye, kollégiumi térítési díj, tandíj, egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj, elletve egyéb ellátás (gyógykezelés, utógondozás, speciális iskolai ellátás, ezzel járó utazási költségek, TB áltan nem támogatott gyógyászati segédeszközök, gyógyszerek, tápszerek, vizsgadíjak, tovább tanulással kapcsolatban felmerült költség, tanulmány utak, stb.) kifizetésének átvállalása.


IV. Fejezet


Személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díjai


10. §


  1. [1]A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját évente kétszer állapítja meg.
  1. 1 számú melléklet szerint állapítja meg az intézményi térítési díjat a napközi otthonos óvodában.
  2. 2 számú melléklet szerint állapítja meg a intézményi térítési díjat az általános iskolai napközi otthonban és a menzán.
  1. [2]


V. Fejezet


Vegyes és záró rendelkezések


11. §


(1) Ez a rendelet 2007. április 4. napjával lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.


(2) A rendelet kihirdetésével hatályát veszti Gönc Nagyközség Önkormányzatának többször módosított 20/1997./XII.29/ számú rendelete.
































[1] Módosította 20/2007. (XII.19.) sz. Kt. rendelet 1.§-a

[2] Hatályon kívül helyezte a 11/2010. (VII.31.) önkormányzati rendelet 1.§ -a