Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 18. § (1) bekezdésében, a 40.§ tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16.§ (2) bekezdésében, az 55.§ (2) bekezdés tekintetében a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3.§ (4) bekezdésében, az 1. melléklet 2.21 pontja tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A.§ (3) bekezdésében, az 1. melléklet 2.22 pontja tekintetében a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési szabályzatáról szóló 8/2007. (V. 07.) önkormányzati 8. mellékletében meghatározott feladatkörében eljáró Városfejlesztési, Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság véleményének kikérésével -, az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Gönc Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

Székhelye: 3895 Gönc, Kossuth Lajos utca 71.

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének megnevezése:

Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).

(3) A képviselő-testület hivatalának elnevezése:

Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[1] (a továbbiakban: hivatal).

Székhelye: 3895 Gönc, Kossuth Lajos utca 71.

(4) A képviselő-testület bizottságainak elnevezése:

a) Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testületének Városfejlesztési, Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottsága (a továbbiakban: Városfejlesztési, Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság);

b) Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testületének Szociális és Kulturális Bizottsága (a továbbiakban: Szociális és Kulturális Bizottság);

(5) Az önkormányzat működési területe: Gönc város közigazgatási területe.

(6) Az önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben az önkormányzat elnevezését, székhelyét, és sorszámát.

(7) A Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[2] körbélyegzője középen tartalmazza a Magyar Köztársaság címerét, körben a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[3] elnevezését, székhelyét, és sorszámát.

(8)[4] Az önkormányzat azonosító adatai:

a) törzsszám: 725680

b) adószám: 15725682-2-05

c) KSH statisztikai számjel: 15725682-8411-321-02.§

Az önkormányzat testvértelepülése Kézdiszentlélek (Románia).

II. Fejezet

A Képviselő-testület

1. Az önkormányzat feladatai és hatásköre

3.§

(1) Az önkormányzat ellátja azokat a kötelező feladatokat, melyeket számára törvény állapít meg.

(1a)[5] Az önkormányzat alaptevékenységének szakfeladatszám szerinti besorolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

(2) Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a) sajátos nevelési igényű gyermekek oktatása, nevelése,

b) művelődési és közművelődési feladatok (városi könyvtár, múzeum),

c) idegenforgalmi tevékenység,

d) sportlétesítmény működtetése (uszoda),

e) önszerveződő közösségek, szervezetek működésének támogatása és

f) társulásban való részvétel.

4.§

(1) Az önkormányzat egyes átruházott hatásköreit a 2. melléklet és a 3. melléklet tartalmazza.

 (2) Az átruházott hatáskör gyakorlója a munkatervben foglaltak szerint beszámol a képviselő- testületnek az általa hozott döntésekről.

2. A képviselő-testület működése

5.§

A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

6.§

A képviselő-testület

a) alakuló,

b) rendes,

c) rendkívüli

ülést tart.

7.§

Az alakuló ülés napirendje:

a) Helyi Választási Bizottság Elnökének tájékoztatója a választás eredményéről,

b) az önkormányzati képviselők és a polgármester eskütétele, valamint a megbízólevelek átadása,

c) polgármesteri ciklus-program ismertetése,

d) polgármester illetményének megállapítása,

e) szervezeti és működési szabályzat felülvizsgálata, módosítása,

f) bizottságok megválasztása, és bizottsági tagok eskütétele,

g) alpolgármesterek választása,

h) alpolgármesterek tiszteletdíjának megállapítása,

i) egyebek.

8.§

(1) A képviselő-testület rendes ülését évente legalább hat alkalommal, az éves munkaterve szerint tartja.

(2) A képviselő-testület alakuló és rendes üléseinek helye a munkatervben kerül meghatározásra.

9.§

(1) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül (a továbbiakban: rendkívüli ülés), melyet a polgármester a rendes üléstől eltérő időpontban hívhat össze.

(2) A képviselő-testület rendkívüli ülésének helyét a polgármester jelöli ki.

(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a helyi önkormányzatoktól szóló törvényben foglaltakon túl össze kell hívni népi kezdeményezésre, ha annak a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló önkormányzati rendeletben foglalt feltételei fennállnak.

(4) A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt írásban a polgármesternél kell előterjeszteni – szöveges indokolással és döntési javaslattal - az ülés napirendjének, helyének és idejének megjelölésével. A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül lehetőleg a kezdeményező által megjelölt időpontra - köteles az ülést összehívni.

10.§

(1) A munkaterv tervezetének elkészítéséről a polgármester iránymutatása alapján a jegyző gondoskodik, és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A munkaterv készítéséhez:

a) javaslatot lehet kérni:

aa) a képviselőktől,

ab) a bizottságoktól.

b) javaslatot tehetnek:

ba) a helyben működő pártok és a hivatalhoz bejelentett civil szervezetek vezetői,

bb) a helyi közszolgáltatást nyújtó szervek,

bc) az önkormányzati intézmények vezetői.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) az ülések tervezett időpontját,

b) az ülés napirendjét és előadóit,

c) azokat a témákat, amelyeket valamely bizottság nyújt be vagy amelyhez bizottsági állásfoglalás szükséges,

d) az előterjesztések elkészítésének felelőseit,

e) a napirend megtárgyalásához külön meghívottak megnevezését,

f) a közmeghallgatás időpontját,

g) az előterjesztések leadásának határidejét.

(4) A munkatervet meg kell küldeni:

a) a települési képviselőknek,

b) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

c) a munkatervben érintett előadóknak.

3. Ciklus-program, gazdasági program

11.§

A polgármester ciklus-programját az alakuló ülésen ismerteti a képviselő-testülettel.

12.§

(1) A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltak alapján határozza meg az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgáló Gazdasági Programját.

(2) A Gazdasági Program végrehajtásáról – az elfogadás, és felülvizsgálat évének kivételével – a polgármester minden év szeptemberében tájékoztatja a képviselő-testületet.

4. A képviselő-testület ülésének összehívása, az ülés nyilvánossága

13.§

A képviselő-testület ülését

a) a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, vagy

b) együttes akadályoztatásuk, és a tisztségek egyidejű betöltetlensége esetén a Városfejlesztési, Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság elnöke, vagy

c) valamennyiük együttes akadályoztatása esetén a korelnök

hívja össze és vezeti.

14.§

(1) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(2) A rendkívüli ülés indokolt esetben telefonon is összehívható. A telefonon történő összehívás esetén a meghívó és az írásos előterjesztés az ülésen kerül kiosztásra.

(3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően lehetőleg 5 nappal, a rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőleg huszonnégy órával előbb ki kell kézbesíteni.

(4) A kézbesítés papíralapon - a meghívó, az előterjesztések, rendelettervezetek - történik.

(6) A papíralapon történő kézbesítés tényét a képviselő, bizottsági tag, vagy az általa megbízott személy a kézbesítőív aláírásával igazolja. Az átvétellel megbízott személy nevét a képviselőnek, bizottsági tagnak írásban kell bejelenteni a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[6] jegyzői titkárságán a képviselő-testület alakuló ülését követő 30 napon belül.

15.§

A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a jegyzőt,

b) az aljegyzőt,

c) a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[7] belső szervezeti egységeinek vezetőit,

d) a könyvvizsgálót az őt érintő napirendek tekintetében,

e) akinek meghívását a munkaterv tartalmazza,

f) akit a polgármester a napirendi pontra való tekintettel indokoltnak tart.

16.§

(1) A meghívóval együtt a képviselők részére az írásos előterjesztéseket is kézbesíteni kell.

(2) A tanácskozási joggal meghívottak közül valamennyi előterjesztést meg kell küldeni:

a) jegyző,

b) aljegyző,

c) a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[8] belső szervezeti egységeinek vezetői részére.

(3) A könyvvizsgálónak a nyílt ülés anyagát kell megküldeni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szabályozott esetben a tanácskozási joggal meghívottak csak az őket érintő napirendeket kapják meg írásban.

(5) Az illetékes bizottság tagjainak a tárgykörébe tartozó előterjesztést kell megküldeni.

(6) A képviselő-testület ülésének idejéről, helyéről, napirendjéről a város lakosságát tájékoztatni kell a meghívó Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[9] hirdetőtábláján történő kifüggesztésével.

 

17.§

(1) A képviselő-testület zárt ülést tart, illetve zárt ülést rendelhet el a helyi önkormányzatokról szóló törvényben meghatározott esetekben.

(2) A zárt ülés tartásának szükségességét az előterjesztő köteles előzetesen jelezni.

(3) Zárt ülés megtartását:

a) a polgármester,

b) bármely képviselő,

c) a jegyző, és

d) az érintett személy vagy szerv indítványozhatja.

(4) A Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[10] belső szervezeti egységeinek vezetői, és az illetékes ügyintézők szakértőként vesznek részt a zárt ülésen.

18.§

(1) A képviselő-testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet 15 napon belül újból össze kell hívni. A napirendi javaslathoz készült előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

(2) A képviselő-testület ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni, és az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.

III. Fejezet

A képviselő-testület elnöke, az elnök jogköre

5. Az ülés, és a vita vezetése

19.§

A polgármesternek – mint a képviselő-testület elnökének - ülésvezetési feladatai, és jogköre:

a) megnyitja az ülést, megállapítja a jelenléti ív alapján számszerűen a határozatképességet és folyamatosan figyelemmel kíséri azt,

b) előterjeszti a meghívó alapján a napirendi javaslatot és szavazásra bocsátja,

c) napirendenként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát, a bizottsági vélemények elhangzása után a jelentkezés sorrendjében megadja a szót a hozzászólásokra,

d) a vita és az előterjesztés során elhangzott határozati javaslatokat és módosító indítványokat egyenként - az elhangzás sorrendjében - szavazásra bocsátja,

e) megállapítja a szavazás eredményét, és kihirdeti a képviselő-testület határozatát,

f) biztosítja az ülés zavartalan rendjét,

g) berekeszti az ülést,

h) a szó megadása vagy annak megtagadása,

i) a napirendi pont tárgyalásának elnapolására való javaslattétel,

j) tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására való javaslattétel.

20.§

(1) A képviselő-testület minden előterjesztés, önálló indítvány és azzal kapcsolatos határozati javaslat felett külön-külön vitát nyit, amelynek során:

a) az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt röviden szóban indokolhatja, kiegészítheti,

b) az előadóhoz a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell,

c) a válaszadással kapcsolatosan a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak további egy alkalommal kérdéseket tehetnek fel,

d) a válaszadás után a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak észrevételeiket, javaslataikat ismertethetik.

(2) A hozzászóló az adott témában legfeljebb kétszer szólalhat fel. Az első hozzászólás időtartama témánként és hozzászólónként legfeljebb 5 perc, a második hozzászólás időtartama legfeljebb 3 perc. Harmadik hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

(3) A képviselő-testület esetenként - vita nélkül - dönt arról, hogy a tanácskozási joggal nem rendelkezők részére felszólalási jogot biztosít-e.

(4) A napirend előadója válaszol a kérdésekre, hozzászólásokra, ezt követően a polgármester lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja. A vita lezárása után, a szavazás előtt az előterjesztő viszontválaszra jogosult, amelynek időtartama legfeljebb 3 perc.

(5) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben ő bármely kérdésben törvényességi észrevételt kíván tenni.

(6) A polgármester vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását, erről a képviselő-testület vita nélkül határoz és megjelöli a napirend tárgyalásának legközelebbi időpontját.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésein a napirendhez kapcsolódóan - a képviselő-testület külön döntése nélkül - szót kaphatnak az országos hatáskörű szervek képviselői, valamint meghívás esetén a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal képviselője.

6. A polgármester egyéb feladatai, a tanácskozás rendjének fenntartása

21.§

A napirendi pont tárgyalása során a polgármester egy alkalommal tanácskozási szünetet rendelhet el, amelynek időtartama legfeljebb tíz perc lehet. Ezt bármelyik képviselő kezdeményezheti. Vita esetén a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a tanácskozási szünet elrendeléséről.

22.§

Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, a polgármester felszólítja a tárgyszerűségre, tárgyratérésre. A felszólítás eredménytelensége esetén a polgármester a szót megvonhatja.

23.§

A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek során:

a) figyelmezteti azt a felszólalót, aki a tanácskozáshoz nem méltó magatartást tanúsít, másokra sértő kifejezéseket használ,

b) akinek magatartása az a) pont szerinti figyelmeztetés ellenére ismételten kifogás alá esik, azt rendre utasítja, ha a rendreutasítás eredménytelen, a polgármester kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg, melyről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

c) ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely az ülés folytatását lehetetlenné teszi, a polgármester az ülést határozott időre felfüggeszti,

d) ismétlődő rendzavarás esetén a képviselő-testület - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott – döntése alapján a rendbontót - a képviselő kivételével - az ülés helyszínének elhagyására szólítja fel.

IV. Fejezet

A képviselő-testület ülése

7. A napirend megállapítása, elnapolása és a napirendek fajtái

24.§

(1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján a polgármester tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület állapítja meg.

(2) Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.

(3) Napirendi javaslaton kívüli téma sürgősségi indítvány esetén, valamint a polgármester külön indítványára tárgyalható.

(4) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a bizottságok elnökei – bizottsági állásfoglalás alapján – vagy képviselő írásban vagy szóban terjeszthet elő.

(5) Az indítvány a sürgősség tényének és rövid indoklásának ismertetése mellett terjeszthető be, melyet testületi ülésen ismertetni kell.

(6) A sürgősségről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többségű szavazással dönt.

(7) Ha valamely képviselő ellenzi a sürgősségi megtárgyalást, akkor a polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak - legfeljebb 2 percben – a sürgősség tényének rövid indoklására.

(8) A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványozott kérdést a képviselő-testület napirendként tárgyalja.

(9) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, vagy elismeri, de a téma az előkészítés hiánya miatt megtárgyalásra nem alkalmas, úgy azt a soron következő ülésre kell napirendi pontként felvenni.

25.§

(1) A képviselő-testület rendkívüli ülésén az a napirend tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott, valamint a polgármester külön indítványa alapján napirendre vett téma.

(2) Sürgősségi indítványt a tisztségviselők, a bizottságok elnökei – bizottsági állásfoglalás alapján – vagy képviselő szóban terjeszthet elő.

26.§

Az előterjesztés visszavonható, illetve a napirendi pont tárgyalása elnapolható. A napirend elnapolására vonatkozó javaslatot indokolni kell, s arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, szükség esetén meghatározza a további előkészítés rendjét.

27.§

A képviselő-testület a rendeletben meghatározott módon ülésének napirendjére felveszi

a) a polgármesteri beszámolót, ezen belül:

aa) két képviselő-testületi ülés közötti időszak fontosabb eseményeit.

b) a munkatervben szereplő előterjesztéseket, ezen belül:

ba) a rendelet-tervezeteket,

bb) a beszámolókat, jelentéseket és az ahhoz kapcsolódó határozati javaslatokat,

bc) a tájékoztatókat, és egyéb bejelentések.

c) az önálló indítványokat.

8. Az előterjesztések, önálló és nem önálló indítványok

29.§

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet-tervezet,

b) a beszámoló,

c) a határozati javaslat,

d) a tájékoztató,

e) az indítvány.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) bizottságok elnökei,

d) képviselők,

e) jegyző,

f) aljegyző,

g) Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[11] belső szervezeti egységeinek vezetői,

h) akiket a képviselő-testület felkér, illetve kötelez.

(3) Rendelet-tervezetet tisztségviselők, bizottságok elnökei, települési képviselők, a jegyző, és az aljegyző terjeszthetnek elő.

(4) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést írásban és szóban egyaránt meg lehet tenni.

(5) A szóbeli előterjesztést közvetlenül a képviselő-testület előtt kell megtenni, az írásbeli előterjesztést pedig legkésőbb az ülés napját megelőző 7. napig a polgármesterhez kell benyújtani.

(6) Az írásbeli előterjesztésnek célszerű tartalmaznia:

a) az előterjesztés címét és előadóját,

b) a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,

c) a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,

d) a döntési javaslatot és indokait,

e) a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,

f) a határidő, a végrehajtásért és ellenőrzésért felelős megjelölését.

30.§

(1) A napirendek tárgyalásának sorrendjét lehetőleg az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) polgármesteri beszámoló,

b) rendelet-tervezet,

c) beszámoló (jelentés) és határozati javaslat,

d) sürgősséggel tárgyalandó javaslat,

e) tájékoztató,

f) napirend utáni felszólalás (nyílt ülés utolsó napirendi pontja után).

(2) A napirendek tárgyalásának sorrendjénél a képviselő-testület az egy témakörbe tartozó előterjesztéseket egymás után, együtt tárgyalja meg, függetlenül a megállapított sorrendtől.

31.§

(1) A munkatervben nem szereplő képviselői önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább 7 nappal írásban kell a polgármesterhez beterjeszteni.

(2) A beterjesztéssel szemben támasztott követelményekre a 29.§ (6) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(3) Önálló indítvány alapján napirendi pontként a 29.§ előírásainak megfelelő rendelettervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.

32.§

(1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan a következő, nem önálló indítványok nyújthatók be:

a) sürgősségi javaslat,

b) módosító javaslat,

c) bizottsági vélemény.

 (2) Módosító javaslatot bármely képviselő és a jegyző is előterjeszthet. A módosító javaslatokat az ülés előtt írásban vagy az ülésen szóban lehet előterjeszteni. A módosító javaslatokat indokolni kell.

(3) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.

33.§

Az illetékes bizottság a rendelet-tervezethez, határozati javaslathoz – a benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – véleményt nyilváníthat. A véleménynek az esetleges kisebbségi álláspontot is tartalmaznia kell.

9. Tanácskozási jog, felszólalás

34.§

(1) A felszólalások lehetnek:

a) napirend utáni felszólalás,

b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,

c) ügyrendi felszólalás.

(2) A meghívottak a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesznek részt. Azok, akiket valamelyik napirend tárgyalásához hívtak meg, a meghívásuk szerinti napirend vitájában vehetnek részt.

35.§

(1) A napirendhez kapcsolódó képviselői felszólalások sorrendjét a jelentkezés sorrendjében a polgármester határozza meg.

(2) A képviselő-testület ülésén a nem tanácskozási joggal jelenlévők közül eseti jelleggel az szólalhat fel, akinek a polgármester a képviselő-testület egyszerű többséggel hozott döntése alapján szót ad.

36.§

(1) A napirend tárgyalását érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő két percre szót kérhet és javaslatot tehet. A képviselő-testület a javaslat felett vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.

(2) Napirend utáni – legfeljebb 5 perces időtartamú – felszólalásra a polgármestertől bármely képviselő – a tárgy megjelölésével – kérhet lehetőséget.

(3) A megkérdezettnek az ülésen, de legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni.

 

10. A képviselő-testület döntései

37.§

(1) A képviselő-testület a napirendi pont vitájának lezárása után rendeletet alkot, vagy határozatot hoz a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben.

(2) A szavazás során előbb a módosító és kiegészítő, azt követően az előterjesztésben szereplő javaslatokról dönt a képviselő-testület.

(3) A polgármester az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.

(4) A könyvvizsgálói véleményezés körébe tartozó előterjesztésről a könyvvizsgáló írásos véleménye nélkül érvényes döntés nem hozható.

11. Rendeletalkotás

38.§

(1) Az önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a képviselők,

c) a képviselő-testület bizottságai,

d) a jegyző.

(2) A kezdeményezőnek a rendelet-tervezetet a polgármesterhez kell benyújtania. A polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület következő ülésén állást foglal a rendelet szükségességéről és meghatározza az előkészítés menetét.

(3) Az önkormányzati rendeleteket a képviselő-testület ciklusonként felülvizsgálja. A felülvizsgálatra a képviselő-testület külön bizottságot alakíthat. Amennyiben külön bizottságot nem hoz létre a képviselő-testület, a felülvizsgálatot a rendelet tárgya szerinti illetékes bizottság végzi el.

(4) A képviselő-testület által alkotott rendelet jelölése:

 

„Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testületének

sorszám/évszám (…hó … nap) önkormányzati rendelete”

A zárójelben feltüntetett dátum az önkormányzati rendelet kihirdetésének az időpontja.

A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni.

(5) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

39.§

(1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a jogalkotásról szóló törvény által előírt tartalmi elemeket.

(2) Rendelet-tervezet akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha azt előzetesen az illetékes Bizottság megtárgyalta.

 

39/A. §[12]

(1) A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetésre kell bocsátani a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel, melynek keretében a természetes személyek, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak, az önkormányzat honlapján a rendelet-tervezet véleményezésére megadott elektronikus levélcímen.

(2) A helyi építési szabályzat elfogadása és annak módosítása során az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

(3) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani

a) a rendelet-tervezetet, ha az

aa) a költségvetésről, annak módosításáról,

ab) helyi adóról, annak módosításáról vagy

ac) a költségvetés végrehajtásáról

ad) a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályairól,

ae) a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzésével és juttatásairól,

szól ;

b) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha az csak magasabb szintű jogszabály módosítása miatt szükséges rendelkezéseket tartalmaz, valamint

c) a törvényességi ellenőrzésért felelős szerv felhívására törvénysértés megszüntetése érdekében előkészített rendelet-tervezetet,

d) a tervezetet, ha az egyeztetés Gönc Város Önkormányzatának különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné;

e) a tervezetet, ha a társadalmi egyeztetés lefolytatásának időigényéből eredő későbbi elfogadása miatt az önkormányzatot vagy a rendelet tervezet szerinti személyi hatálya alá tartozókat anyagi hátrány érné.

(4) A rendelet-tervezetet úgy kell az önkormányzat honlapján (www.gonc.hu) közzétenni, hogy annak céljához és hatálybalépéséhez igazodóan a véleményezésre jogosultaknak elegendő idő, de legalább három nap álljon rendelkezésére a tervezettel kapcsolatos véleményeik kifejtésére.

(5) Nem vehető figyelembe az a vélemény, amely

a) sérti a közerkölcsöt,

b) nem kapcsolódik a rendelet-tervezet tárgyához,

c) név nélkül érkezett.

(6) A névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.

(7) A beérkezett véleményeknek, a véleményezők nevének, és e-mail címének kezelése a véleményezett rendelet hatálybalépésétől számított egy évig történik. Amennyiben a véleményezett rendelet nem lép hatályba a véleményeket, a véleményezők nevét, és email címét legkésőbb a vélemény beérkezését követő három hónapon belül törölni kell.

Az adatkezelés magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, közzétételét, felhasználását és törlését is, melyre a véleményezők figyelmét fel kell hívni.

 

(8) A rendelet-tervezet előterjesztője mérlegeli a beérkezett véleményeket, és dönt azok elfogadásáról vagy elutasításáról.

(9) A közzétett rendelet-tervezethez beérkezett véleményeket a rendelet-tervezetet tárgyaló bizottság kérésére a bizottság részére hozzáférhetővé kell tenni.

(10) Az egyeztetésre bocsátott rendelet-tervezeteket a közzétételtől számított egy évig nem lehet a honlapról eltávolítani.

40.§

(1) A rendeletek kihirdetésének helyében szokásos módja a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[13] hirdetőtábláján történő kifüggesztés.

(2) Kihirdetni csak a polgármester és a jegyző által aláírt rendeletet lehet. A kihirdetés napja azonos a kifüggesztés napjával.

12. Határozathozatal

41.§

(1) A képviselő-testület a rendeletalkotás körébe nem tartozó érdemi döntést igénylő kérdésben határozatot hoz.

(2) A képviselő-testület által hozott határozat jelölése:

 

„Gönc Város Önkormányzat Képviselő-testületének

sorszám/évszám (…hó … nap) KT határozata”

A zárójelben feltüntetett dátum a határozat meghozatalának időpontja. A sorszámot naptári évenként 1-gyel kezdődő arab számmal folyamatosan kell jelölni.

(3) A határozatok naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

42.§

A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról a polgármester félévenként tájékoztatja a képviselő-testületet.

 

13. Szavazás

43.§

(1) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(2) A szavazás általában nyíltan kézfelemeléssel történik.

(3) Szavazni először a napirendet érintő módosító javaslatokról kell. A polgármester a módosító javaslatokat elhangzás sorrendjében teszi fel szavazásra.

(4) A képviselő-testület - indítvány alapján - esetenként egyszerű szótöbbséggel dönt a titkos szavazásról.

(5) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület tagjai közül háromtagú ad hoc bizottságot hoz létre.

(6) A titkos szavazást borítékba helyezett szavazólappal, lezárt urnába történő helyezéssel, külön helyiségben bonyolítják le.

44.§

(1) Név szerinti szavazást bármelyik képviselő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt, annak rövid indokolásával. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) A napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem indítványozható.

(3) Nyílt szavazás névszerinti is lehet, azt bármely képviselő indítványozhatja. A képviselő- testület vita nélkül dönt. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges (egyszerű szótöbbség).

(4) Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen”, „nem” és „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A névsort csatolni kell a jegyzőkönyvhöz.

45.§

A szavazás eredményét ülésvezetési jogosítványai keretében a polgármester állapítja meg és ismerteti az önkormányzat döntését.

14. Jegyzőkönyv

46.§

(1) A képviselő-testület üléséről hangfelvétel készülhet. A testületi ülésről, a tanácskozás lényegét tartalmazó, szerkesztett jegyzőkönyvet 14 nap alatt kell elkészíteni.

(2) A jegyzőkönyv a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl tartalmazza:

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) az ülésről távolmaradt képviselő nevét, a távollét okát (illetve, hogy azt jelezte-e),

d) a meghívottak nevét,

e) napirendi pontonként a napirend tárgyát, az előadók és felszólalók nevét, a kérdések,

szóbeli előterjesztések, és hozzászólások lényegét,

f) a határozathozatal módját,

g) a polgármester intézkedéseit,

h) az ülésen történt fontosabb eseményeket,

i) az elhangzott bejelentéseket, az azokkal kapcsolatos válaszokat,

j) az aláírásokat és

k) a pecsétet.

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezi:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések,

c) a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,

d) a nem önálló indítványok,

e) a jegyző törvényességi észrevétele,

f) a jelenléti ív,

g) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,

h) a név szerinti szavazásról készült névsor.

(4) A képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyveket – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével - a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[14] jegyzői titkárságán bárki megtekintheti.

(5) A jegyzőkönyvről, annak részeiről – a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek kivételével – a állampolgárok térítési díj ellenében írásban másolatot kérhetnek, mely a polgármester engedélye alapján adható ki. Nem szükséges írásbeli kérelem benyújtása és a polgármester engedélye, amennyiben a kérelmező a képviselő-testület tagja, vagy a Gönci Közös Önkormányzati Hivatalnak[15] hivatalos felhasználásra szükséges a kivonat, illetve a másolat.

A kivonat, illetve a másolat a képviselő-testület tagjának költségtérítés mentesen adható.

(6) A jegyzőkönyvből készített kivonat, másolat, az önkormányzati rendelet, hozott határozat szövegének hitelesítésére a jegyző, távolléte esetén a helyettese jogosult.

(7)[16] A zárt ülés jegyzőkönyveiről másolat az ügyészségi, és bírósági eljárásban történő felhasználás céljára adható ki. Zárt ülésen tilos egyéni hangfelvétel készítése.

(8)[17] A zárt ülésről készített jegyzőkönyvbe csak a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, a polgármester, a jegyző, aljegyző, valamint a zárt ülésen részt vett szakértők tekinthetnek be.

(9) A jegyzőkönyv felterjesztése előtt – a polgármester az ülés határozatképességének megállapítása után az általa javasolt és a képviselő-testület által elfogadott - két testületi tag hitelesíti. Két egymást követő ülésen ugyanazon testületi tag a hitelesítés feladatát nem láthatja el.

 

V. Fejezet

Bizottságok

47. §

(1)[18] A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre:

a) Városfejlesztési, Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság,

b) Szociális Bizottság

c) Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság.

(2) A bizottságok feladatkörét az 1. melléklet tartalmazza, míg a bizottságok személyi összetételét a képviselő-testület határozatban állapítja meg. (2. függelék)

(3) A bizottságokra átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(4) Egy képviselő legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja, vagy egy bizottságnak elnöke és egynek tagja.

(5) A bizottsági tag tisztségéből visszahívható, melyre a bizottsági tag megválasztására vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

48.§

(1) A bizottság rendkívüli ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság rendkívüli ülését össze kell hívni a bizottsági tagok egynegyedének kezdeményezésére.

(2) A bizottság elnökét - távolléte esetén - az általa kijelölt bizottsági tag teljes jogkörrel helyettesíti.

(3) A bizottság elnökének feladatai:

a) a bizottság munkájának szervezése, összehangolása,

b) a bizottsági döntések végrehajtásának szervezése,

c) a bizottság képviselete.

(4) A bizottságok ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek a polgármester, alpolgármesterek,

jegyző, aljegyző vagy az általa megbízott osztályvezetők, szakelőadók, illetve a képviselők.

(5) A bizottság tagjai távollétüket és annak okát kötelesek a bizottság elnökének bejelenteni.

49.§

(1) A bizottság üléseiről, és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről jegyzőkönyv készül.

(2) A bizottságok döntéseiket határozatok formájában egyszerű szótöbbséggel hozzák meg.

50.§

A bizottságok tevékenységükről a képviselő-testületnek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A beszámolás rendjéről a képviselő-testület munkatervének elfogadása során dönt.

51.§

(1) A bizottságok egyes kiemelt, folyamatos feladataik eredményes ellátása érdekében albizottságokat hozhatnak létre.

(2) Az albizottság tagjait a bizottság választja saját tagjai és más szakemberek közül. Az albizottság vezetője csak képviselő lehet.

(3) Az albizottság feladatait a bizottság határozza meg. Az albizottság működéséről beszámol a bizottságnak.

52.§

(1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes (ad-hoc) bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság megválasztására és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen irányadóak.

(3) Az ideiglenes bizottság a feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

VI. Fejezet

A képviselők jogai és kötelességei

53.§

(1) A képviselő kötelessége az általa tartott fogadóórán kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.

(2) Köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára.

(3) A képviselő köteles tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.

(4) Köteles tevékenysége során tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.

Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.

(5) A képviselő köteles jelezni a polgármesternek vagy a jegyzőnek, ha az ülésen nem tud megjelenni, vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.

(6) A polgármester a képviselő testületi ülésen való részvételét kérésére írásban igazolja.

(7) A képviselőt a polgármester, a jegyző, aljegyző a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[19] dolgozói, az önkormányzat irányítása, illetve felügyelete alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott ügyben - amennyiben az azonnal lehetséges - érdemi választ adni.

54.§

A képviselőt, a bizottságok elnökét és tagjait az önálló önkormányzati rendeletben szabályozott tiszteletdíj és egyéb juttatás illeti meg.

VII. Fejezet

A képviselő-testület tisztségviselői

15. A polgármester

55.§

(1) A polgármester megbízatását főállásban tölti be.

(2) A polgármester illetmény emelésére, jutalmazására a Városfejlesztési, Pénzügyi és Gazdálkodási Bizottság tesz írásban javaslatot.

(3) A polgármester feladatai a rendeletben és a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl – különösen, hogy:

a) segíti a képviselők, bizottságok munkáját,

b) biztosítja az önkormányzat demokratikus működését, széles körű nyilvánosságát,

c) együttműködik az egyházakkal, társadalmi szervezetekkel, különösen a lakosság önszerveződő közösségeivel.

(4) A polgármester feladata az önkormányzat képviselete során a médiával való kapcsolattartás.

(5) A polgármester szabadságát igény szerint veszi ki azzal, hogy a szabadság kivételét megelőzően a polgármesteri feladatok folyamatos ellátása - a távollét ideje alatti helyettesítés biztosítása - érdekében a szabadság időtartamát az alpolgármesterrel egyezteti.

(6) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza.

(7) A polgármester ügyfélfogadást tart minden héten szerdán 9.00 órától 12.00 óráig.

16. Az alpolgármester

56.§

(1) A képviselő-testület egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2)[20] Az alpolgármester tevékenységét a polgármester irányítja.

(3) Az alpolgármester ügyfélfogadást tart minden hónap első hétfőjén 9.00 órától 12.00 óráig.

VIII. Fejezet

A jegyző és az aljegyző

17. A jegyző

57.§

(1) A jegyző feladata a helyi önkormányzatokról szóló törvényben foglaltakon túl az önkormányzati munkával összefüggésben a következők:

a) közreműködik a képviselő-testület munkatervi javaslatának elkészítésében,

b) gondoskodik arról, hogy az előterjesztések és a döntéstervezetek a törvényességi követelményeknek megfeleljenek,

c) biztosítja a testületi ülésekről a jegyzőkönyvek elkészítését, határidőn belüli megküldését a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv részére,

d) ellátja továbbá mindazon feladatokat, amellyel a képviselő-testület és a polgármester megbízza.

(2) A jegyző ügyfélfogadást tart minden hét hétfői napján 9.00 órától 12.00 óráig.

18. Az aljegyző

58.§

(1) A képviselő-testület a jegyző helyettesítésére a képesítési követelményeknek megfelelő aljegyzőt nevez ki pályázat útján.

(2) Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.

IX. Fejezet

A képviselő-testület hivatala

59.§

(1) A képviselő-testület a saját, a képviselő-testület bizottságai, és a tisztségviselők munkájának segítésére, a döntések szakmai előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére - külön alapító okirattal – egységes hivatalt hoz létre.

A hivatal elnevezése: „Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[21]”

(2)[22] Az egységes Gönci Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódása:

a) Titkárság

b) Igazgatási és Szociális Osztály

bb) Építéshatósági Csoport

c) Pénzügyi Osztály

             cc) Adó Csoport

(3) A Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[23] munkarendje:

hétfő, kedd,szerda,csütörtök: 7.30 - 16.00 óráig

péntek: 7.30 - 13.30 óráig

(4) A Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[24] ügyintézőinek ügyfélfogadási ideje:

hétfő: 8.00 - 12.00 óráig

szerda: 8.00 - 16.00 óráig

péntek: 8.00 – 12.00 óráig

X. Fejezet

Választópolgárok részvétele az önkormányzásban

19. Lakossági fórum

60.§

(1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórumok és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A képviselő-testület a lakossági fórumok szervezéséről esetenként dönt. A polgármester évente legalább egyszer fórum keretében ad tájékoztatást a lakosság részére a legfontosabb helyi közigazgatás-politikai kérdésekről, melynek helyéről, időpontjáról előzetesen tájékoztatást ad.

 

20. Közmeghallgatás

61.§

(1) A képviselő-testület évente egy alkalommal előre meghirdetett munkaterv szerinti időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás helyét és időpontját legalább 15 nappal korábban a lakosság tudomására kell hozni.

(2) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a tisztségviselők, a Gönci Közös Önkormányzati Hivatal[25] belső szervezeti egységeinek vezetői és a polgármester által kijelölt gazdasági társaságok vezetői.

(3) Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel. Egyedi hatósági ügyekben nem adható szó.

(4) Az állampolgárok és a (3) bekezdésben megjelölt szervezetek képviselői a képviselő- testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterekhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezettnek kell válaszolni.

(5) Az ülésen elhangzott közérdekű kérdéseket és javaslatokat a képviselő-testület megtárgyalja és értékeli. Amennyiben az azonnali válaszadásra, intézkedésre nincs lehetőség, kijelöli azt a szervet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.

(6) A közmeghallgatás alatt az ülésen a lakosság szóban felteheti kérdéseit és elmondhatja javaslatait.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott hozzászólások tartalmát a polgármester által kijelölt

(személy) bizottság megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket előkészíti. A polgármester azokra a kérdésekre, amelyekre azonnal nem tud választ adni, 15 napon belül értesíti az illetékest.

21. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés

62.§

A helyi népszavazás és népi kezdeményezéssel kapcsolatos szabályokról a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletet alkot.

XI. Fejezet

Az önkormányzat költségvetése és vagyona

63.§

(1) Az önkormányzat gazdálkodásával, költségvetésével és vagyonával kapcsolatos rendelkezéseit a képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletekben szabályozza.

(2) Az éves költségvetésben meghatározott reprezentációs költség a polgármester rendelkezése alapján használható fel.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

64.§

Ez a rendelet 2011. április 23.-án lép hatályba.

65.§

(1) Hatályát veszti:

a) az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007.(V.07.)

számú rendelet,

b) az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007.(V.07.)

számú rendelet módosításáról szóló 10/2007.(VIII.09.) számú rendelet,

c) az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007.(V.07.)

számú rendelet módosításáról szóló 11/2007.(IX.18.) számú rendelet,

d) az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007.(V.07.)

számú rendelet módosításáról szóló 13/2007.(XI.21.) számú rendelet,

e) az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007.(V.07.)

számú rendelet módosításáról szóló 9/2009.(X.05.) számú rendelet,

f) az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007.(V.07.)

számú rendelet módosításáról szóló 4/2010.(IV.01.) számú rendelet,

g) az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007.(V.07.)

számú rendelet módosításáról szóló 15/2010.(X.29.) önkormányzati rendelet,

h) az Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 8/2007.(V.07.)

számú rendelet módosításáról szóló 6/2011.(III.31.) önkormányzati rendelet.

(2) Az (1) bekezdés a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.