Ináncs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 10. 24- 2019. 10. 24Ináncs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról
Ináncs Község Önkormányzata képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
2. Az önkormányzat jelképei
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.
(2) Az önkormányzati jelképek részletes leírását és a használatukra vonatkozó szabályokat Ináncs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ináncs község jelképeiről és azok használatának rendjéről szóló 11/2000. (VIII. 4.) önkormányzati rendelete tartalmazza.
3. Az önkormányzat feladat-és hatásköre
3. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában meghatározottak.
(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét a Mötv. 13. §-a rögzíti.
(3) Az önkormányzat kötelezően ellátja a Mötv. 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat.
(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni.
(5) A Képviselő-testület által átruházott hatásköröket Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.
(6) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását az 1. függelék tartalmazza.
4. Képviselő-testület működése
4. § (1) A képviselő-testületnek tagja a polgármester és hat önkormányzati képviselő« névsorukat az 2. függelék tartalmazza.
(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze a képviselő-testületet és vezeti annak ülését.
(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
a) az önkormányzati képviselőket
b) jegyzőt, aljegyzőt
c) bizottságok nem képviselő tagjait (amennyiben a testület által tárgyalt napirend a szakterületüket érinti)
d) az önkormányzati intézmények vezetőit (amennyiben a testület által tárgyalt napirend az intézményt érinti)
e) nemzetiségi önkormányzat elnökét (jogszabályi előírásoknak megfelelően)
f) a tevékenységi körüket érintő napirendek tárgyalásához a nyilvántartásba vett önszerveződő közösségek, helyi civil szervezetek képviselőjét.
(5) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és tervezett időpontját (nap és óra megjelöléssel), az ülésre javasolt napirendeket és előterjesztőiket, meghívó készítésének időpontját és a polgármester aláírását.
(6) A Képviselő-testületi ülés meghívóját, illetve az egyes napirendi pontokhoz kapcsolódó előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni. hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(7) A (6) bekezdésben foglaltaktól eltérően-halasztást nem tűrő esetben- az írott anyag kiküldésétől el lehet tekinteni. Az ülés összehívása történhet telefonon, e-mailben, vagy hivatalsegéd közreműködésével, de a sürgősség okát a testületi ülésen közölni kell.
(8) A munkaterv szerinti képviselő-testületi ülések időpontjáról a lakosságot az ülés előtt legalább 5 nappal – rendkívüli ülés időpontjáról és napirendjéről az összehíváskor azonnal tájékoztatni kell a helyben szokásos módon, azaz a hirdetőtáblákon elhelyezett hirdetménnyel, a kábel TV-n közzétett hirdetménnyel, valamint a település honlapján a meghívó közzétételével.
(9) A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi munkáját, melynek előkészítése a polgármester feladata.
(10) A munkaterv tartalmazza a
a) képviselő-testület üléseinek tervezett időpontját (hónap megjelöléssel)
b) a napirendek tárgyát és előterjesztőinek nevét
(11) A következő év munkatervének tervezetét a polgármester a képviselő-testület éves utolsó tervezett ülésén terjeszti elő.
(12) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni a képviselőktől, bizottságok elnökeitől, az önkormányzati intézmények vezetőitől.
(13) A képviselő-testület munkatervét annak elfogadását követő 15 napon belül meg kell küldeni a képviselőknek, bizottságok tagjainak, végrehajtásában érintetteknek.
(14) Az önkormányzati képviselő köteles előzetesen írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy bizottság ülésén megjelenésében akadályoztatva van.
(15) A Képviselő-testület üléséről, a bizottság üléséről igazoltan csak legkésőbb az ülés napján 08.00 óráig szóban vagy írásban a polgármesternek történő bejelentés alapján alapos indokkal lehet távol maradni.
(16) Igazolatlan távollétnek számít, ha a képviselő, a bizottsági tag az ülés közben indokolás nélkül véglegesen távozik.
(17) Ha a képviselő, bizottsági tag igazolatlanul vagy előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt a képviselő-testület, bizottság ülésén, akkor 1 havi tiszteletdíjra nem jogosult.
5. Nyilvánosság
5. § (1) A képviselő-testület és a bizottságok ülései nyilvánosak.
(2) Az ülések, közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell a 4. § (8) bekezdésében meghatározottak szerinti
(3) A képviselő-testület évente 1 alkalommal közmeghallgatást tart melynek időpontját, helyét, tárgyát legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a 4. § (8) bekezdésben meghatározott módon nyilvánosságra kell hozni.
(4) A képviselő-testület, valamint a bizottságok üléseire a közmeghallgatásra, a nyilvántartásba vett helyi önszerveződő közösségek, helyi civil szervezetek képviselőjét a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásához esetileg, tanácskozási joggal meg kell hívni. Az önszerveződő közösségekről, helyi civil szervezetekről a Hivatal – bemutatott okiratuk és működési célkitűzésük alapján – nyilvántartást vezet, melyet a lakosság tájékoztatása érdekében a 4. § (8) bekezdésében meghatározott módon közzé kell tenni.
6. A képviselő-testület ülésének menete
6. § (1) A Képviselő-testület üléseiről jelenléti ívet kell vezetni, melyet minden jelenlévőnek alá kell írnia.
(2) A polgármester a képviselő-testületi ülés vezetése során
a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést
b) megállapítja a határozatképességet és az ülés időtartama alatt folyamatosan figyelemmel kíséri
c) előterjeszti az ülés napirendjét
d) napirendi pontonként vezeti a vitát
e) szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, rendelet tervezetet
f) megadja, illetve megvonja a szót
g) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától vagy ismétlésbe bocsátkozik
h) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását
i) biztosítja az ülés zavartalan rendjét
(3) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik.
(4) A képviselő-testületi ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében
a) figyelmeztetheti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ
b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a tanácskozás rendjét megzavarja.
(5) Ha a nyilvános ülésen megjelent érdeklődők a tanácskozás rendjét megzavarják, rendre utasíthatók, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezhetők. Szükség esetén, legfeljebb 1 óra időtartamra szünet rendelhető el.
(6) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:
a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt legfeljebb 5 perc időtartamban, szóban kiegészítést tehet, ha az új információkat tartalmaz
b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előterjesztő köteles választ adni legfeljebb 5 perc időtartamban.
(7) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor legfeljebb 5 perc időtartamban. Ha ugyanaz a személy ugyanazon napirenddel kapcsolatban ismételten hozzászólásra jelentkezik a polgármester a második és a további hozzászólásokat 1 percre korlátozhatja. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(8) A képviselő-testület tagjai, valamint a bizottságok, a vita lezárásáig bármely előterjesztéshez módosító indítványt nyújthatnak be a képviselő-testülethez.
(9) Az előterjesztő – figyelemmel a vitában elhangzottakra – az előterjesztésben szereplő javaslatot, illetve a módosító javaslatot benyújtó javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, vagy visszavonhatja.
(10) A vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(11) Bármely képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
(12) A polgármester a határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület- az elhangzás sorrendjében- majd az eredeti határozati javaslatról.
7. Szavazás
7. § (1) Szavazni csak személyesen lehet. Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.
(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik
(3) A képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentésének elmulasztása esetén amennyiben a képviselő-testület egy szavazat-többséggel döntött az előterjesztésről, úgy az érintett képviselő részvételével hozott döntés érvényben tartásáról vagy visszavonásáról és újratárgyalásáról külön határozattal dönt a képviselő-testület. A mulasztó képviselőt a polgármester figyelmeztetésben részesíti.
(4) Név szerinti szavazás tartását bármelyik képviselő indítványozhatja, a szavazás megkezdése előtt, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) Név szerinti szavazásánál a jegyző betűrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak névsorát, a jelenlévő önkormányzati képviselők nevük felolvasásakor „igen”, „nem”, „tartózkodom” kijelentéssel szavaznak. A leadott szavazatok a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben név szerint rögzítésre kerülnek.
(6) Titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezhet, a kezdeményezésről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(7) A titkos szavazást az Ügyrendi Bizottság jelenlévő tagjai bonyolítják le.
(8) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon történik, urna igénybevételével.
(9) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet készít az Ügyrendi Bizottság elnöke, távolléte esetén elnökhelyettese, mely tartalmazza a szavazás helyét, napját kezdő és befejező időpontját* a bizottság tagjainak a nevét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét.
(10) Az Ügyrendi Bizottság elnöke, távolléte esetén elnökhelyettese a szavazás eredményét ismerteti a képviselő-testülettel.
(11) A titkos szavazásról szóló jegyzőkönyv a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv mellékletét képezi.
(12) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt.
a) a napirend elfogadásáról
b) az ügyrendi kérdésekről
c) a napirend tárgyalásának lezárásáról,
d) kérdés, interpellációra adott válasz elfogadásáról.
8. Kérdés és interpelláció
8. § (1) A képviselő-testület tagja a képviselő-testület ülésén az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési. döntési, előkészítési jellegű felvetésként vagy tudakozódásként kérdést tehet fel. Kérdés intézhető a polgármester, alpolgármester, bizottság elnöke, a jegyző. aljegyző felé.
(2) A kérdésre a megkérdezettnek lehetőleg a képviselő-testület ülésén kell választ adni. A kérdést legfeljebb 3 perces időkeretben lehet feltenni és a válasznak lényegre törőnek kell lennie. A válaszadás időtartama nem haladhatja meg a 3 percet. Amennyiben összetett probléma felvetésről van szó a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján 30 napon belül, írásban kell választ adni.
(3) A képviselő-testület tagjai a testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz, aljegyzőhöz önkormányzati ügyekben, szóban vagy írásban interpellációt terjeszthetnek elő. Interpellációt valamely döntés végrehajtása tárgyában vagy intézkedés elmulasztása esetén lehet előterjeszteni.
(4) Az interpellációt a polgármesternél az ülést megelőző 3 nappal vagy az ülésen, a napirend megtárgyalásának megkezdése előtt, írásban kell benyújtani. A polgármester az interpellációt haladéktalanul továbbítja a címzettnek.
(5) Amennyiben az interpellációt a képviselő-testület ülését megelőző 3 napon belül nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül írásban kell választ adni, és ennek tartalmáról a soron következő testületi ülésen tájékoztatást adni.
(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik. Ha az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt az elfogadásáról vagy a kérdés további napirenden tartásáról. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elutasítja, elrendeli az interpelláció tárgyának részletes kivizsgálását, melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
9. Előterjesztés
9. § (1) Előterjesztésnek minősül:
a) rendelet tervezet,
b) határozati javaslat,
c) beszámoló,
d) tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) polgármester, alpolgármester,
b) bizottságok elnökei,
c) bármely képviselő,
d) jegyző,
e) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés benyújtására kötelez.
(3) Az előterjesztést a (5) bekezdés kivételével írásban kell benyújtani. Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a képviselő-testület ülését megelőző 8 nappal kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki gondoskodik azok eljuttatásáról a képviselőknek, illetve a bizottságok tagjainak. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek az ülésen történő kiosztását.
(4) A kiküldött írásbeli előterjesztésekkel kapcsolatban bármelyik képviselő. illetve bizottsági elnök, módosító indítványt nyújthat be.
(5) Szóbeli előterjesztést kivételesen, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel hozott döntése alapján lehet felvenni napirendek közé.
(6) Az előterjesztés tartalmi és formai követelményei:
a) az előterjesztés első része tartalmazza
aa) a címet vagy tárgyat, az előzmények ismertetését, különös tekintettel a tárgykört érintő korábbi képviselő-testületi döntéseket
ab) a tárgykört érintő jogszabályokat, mindazon adatokat, körülményeket. amelyek a döntés meghozatalát segítik
b) az előterjesztés második része tartalmazza:
ba) az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot vagy rendelet tervezetet
bb) a végrehajtásért felelősök megnevezését és a végrehajtás határidejét
(7) A bizottságok feladat és hatáskörébe tartozó esetekben az előterjesztések csak az érintett bizottság véleményének és a jegyző jogszerűségi jelzése ismeretében tűzhetők napirendre.
10. Jegyzőkönyv
10. § (1) A testületi ülésről, bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a jegyző évente beköttet és elhelyez az irattárban.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:
a) a távolmaradt képviselők nevét,
b) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,
c) az ülés bezárásának időpontját.
(3) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót. az előterjesztéseket, jelenléti ívet, a titkos szavazásról szóló jegyzőkönyvet, a polgármester és a jegyző aláírásával ellátott rendeletet.
11. A képviselő-testület döntései
11. § (1) Az önkormányzati rendelet tervezet elkészítése a jegyző feladata, aki gondoskodik a rendelet kihirdetéséről, nyilvántartásáról, szükség esetén kezdeményezi a rendelet módosítását, vagy a hatályon kívül helyezését.
(2) A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.
(3) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.
(4) A Képviselő-testület normatív határozatának megjelölése magában foglalja a határozat megnevezését, a határozat számát arab „/” jellel elválasztva a határozathozatal évét, zárójelben közzétételének hónapját római számmal, napját arab számmal, továbbá a „önkormányzati határozata” kifejezést és a határozat címét a következők szerint:
(5) A határozatnak a megjelölésén kívül tartalmazni kell:
a) Képviselő-testület döntését
b) a szükséges intézkedéseket
c) a végrehajtásért felelős megnevezését
d) a végrehajtás határidejét
(6) A testületi határozatokról a jegyző betűrendes és határidős nyilvántartást vezettet. A határozatokat elfogadásukat követő 3 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelősnek.
(7) A testületi határozatokat naptári évenként arab egyessel kezdődően, folyamatosan kell számozni.
12. Az önkormányzat, Képviselő-testület szervei
12. § (1) A képviselő-testület szervei: a polgármester, az Ügyrendi Bizottság, a Művelődésügyi, Ifjúsági, Sport és Településfejlesztési Bizottság, a Hivatal, a Jegyző, Ináncs-Forró-Fancsal Mikrotérség Szociális Alapszolgáltató Intézményfenntartó Társulása, Ináncs, Csobád Községek Köznevelési Intézményfenntartó Társulás, Encsi Többcélú Kistérségi Társulás, Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás.
(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.
(3) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatai ellátása során:
a) képviseli az önkormányzatot,
b) segíti a képviselők munkáját,
c) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról,
d) gondoskodik helyi fórumok szervezéséről,
e) kapcsolatot tart az országgyűlési képviselőkkel, más település polgármestereivel, pártok, társadalmi szervezetek, civil szervezetek vezetőivel. egyházak vezetőivel.
(4) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében szabályozott esetben szociális ügyekben döntést hoz.
(5) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése esetén a két ülés közötti időszakban felmerülő önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtásáról döntést hoz.
(6) A polgármester, a Hivatalban hétfői napokon 800-1000 óra között tart fogadónapot.
(7) A polgármester illetményét a képviselő-testület állapítja meg,
(8) A polgármester a tisztségéről történő lemondása esetén lemondását az alpolgármesternek, ennek hiányában a korelnöknek adja át, részére juttatja el.
(9) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ha az alpolgármesteri tisztség betöltetlen, akkor a korelnöknek adja át.
13. Az alpolgármester
13. § (1) Az alpolgármesterek száma 1 fő.
(2) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(3) Az alpolgármester a polgármester helyettesítéséhez és a rábízott feladatok ellátásához szükséges időt a Hivatalban tölti.
14. Ügyrendi Bizottság
14. § (1) A Képviselő-testület 3 fő képviselő-testületi taggal Ügyrendi Bizottságot. 4 fő képviselő-testületi taggal és 3 fő nem képviselő bizottsági taggal Művelődésügyi, Ifjúsági, Sport és Településfejlesztési Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) hoz létre.
(2) A tagok névsorát az SZMSZ. 3. függeléke tartalmazza.
(3) A Bizottságot annak elnöke képviseli.
(4) A Bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.
(5) A Bizottsági ülésre állandó meghívott a polgármester, alpolgármester, jegyző.
(6) Az Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre:
a) ellátja a képviselők, nem képviselő bizottsági tagok és a polgármester összeférhetetlenségével, valamint a vagyonnyilatkozataikkal kapcsolatos vizsgálati, nyilvántartási. kezelési és ellenőrzési feladatokat,
b) ellátja a képviselő-testület titkos szavazásának lebonyolításával kapcsolatos teendőket,
c) figyelemmel kíséri az önkormányzat szerveinek szabályszerű működését.
(7) Művelődésügyi, Ifjúsági, Sport és Településfejlesztési Bizottság feladat és hatásköre:
a) figyelemmel kíséri a község kulturális, sport életét, javaslatot tesz és megszervezi kulturális, idegenforgalmi rendezvényeket (pl. falunap).
(8) A bizottságok nem képviselő tagjai az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. § (3) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételre kötelezettek.
15. Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal
15. § Az Mötv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkört Hernádszentandrás Község Önkormányzatával és Csobád Község Önkormányzatával kötött megállapodás alapján a Hivatal látja el.
16. Jegyző, Aljegyző
16. § (1) A jegyzőre, aljegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a Hivatal SZMSZ-e tartalmazza.
(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal dolgozói közül a jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettségű köztisztviselőt bíz meg.
(3) A jegyző jelzi a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő.
17. Az önkormányzat társulásai
17. § (1) Az önkormányzat részvételével működő társulások és feladataik:
a) Ináncs-Forró-Fancsal Mikrotérség Szociális Alapszolgáltató Intézményfenntartó Társulása:
aa) Szociális alapszolgáltatás:
a) családsegítés,
b) szociális étkeztetés,
c) házi segítségnyújtás,
d) idősek nappali ellátása.
ab) Gyermekjóléti alapellátások:
a) gyermekjóléti szolgáltatás.
b) Ináncs, Csobád Községek Köznevelési Intézményfenntartó Társulása:
ba) óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai,
bb) sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai,
bc) nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai,
bd) óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai,
be) gyermekétkeztetés köznevelési intézményben.
c) Encsi Többcélú Kistérségi Társulás:
ca) oktatás és nevelés,
cb) óvodai igazgatási feladatok,
cc) sürgősségi orvosi ügyeleti ellátás,
cd) fogorvosi ügyeleti ellátás,
ce) belső ellenőrzés,
cf) nem kiemelt építésügyi feladatok,
cg) közterület-felügyelet (kiemelten a térfigyelő kamerák működtetése),
ch) Biztos Kezdet Gyerekházak működtetése,
ci) felnőttoktatás, szolgáltatásszervezési feladatok,
cj) közös társulási, kistérségi ágazati pályázatok készítése, megvalósítása,
ck) gyerekesély pályázatok készítése, megvalósítása,
cl) környezet-és természetvédelem,
cm) hulladékkezelés,
cn) esélyegyenlőségi program megvalósítása,
co) közfoglalkoztatás,
cp) vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, bel- és csapadékvíz elvezetés,
cq) közszolgáltatások szervezésének elősegítése,
cr) településfejlesztési, településrendezési feladatok segítése,
cs) máshová nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység.
d) Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás:
da) a társult önkormányzatok közigazgatási területén összehangolt fejlesztés, közös programok kialakítása abból a célból, hogy a Hernád-völgyén és térségén korszerű, EU komform térségi hulladékgazdálkodási rendszert alakítson ki és elősegítse a korszerűtlen és illegális hulladék lerakók felszámolását, a megvalósítás érdekében környezetvédelmi projektet dolgozzon ki és a nemzetközi pénzügyi alap támogatásának elnyerésére pályázatot készítsen és nyújtson be az önkormányzatok és a szakmai befektetők közreműködésével,
db) A társult önkormányzatok és a szakmai befektetők közös érdeke az átfogó, térségi hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, mely magába foglalja a szilárd települési hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását, a maradványanyagok EU szabályozásnak megfelelő, korszerű lerakón való elhelyezését, a kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítását, az eszközök beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális hulladéklerakók felszámolását és a felhagyott hulladék lerakók rekultivációs munkáit,
dc) hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatási szerződés megkötése.
18. Nemzetiségi Önkormányzatok
18. § Az önkormányzat és az Ináncsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestülete által a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §-ban foglaltak biztosítására kötött együttműködési megállapodást az SZMSZ 3. melléklete tartalmazza.
19. Önkormányzat gazdálkodása
19. § (1) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A Képviselő-testület az önkormányzat költségvetését egy fordulóban tárgyalja.
(3) A költségvetési rendelet és a zárszámadásról szóló rendelet tervezetét szakmailag a jegyző készíti elő, és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé.
20. Záró rendelkezések
20. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Ináncs Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 3/2018. (IV. 13.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet a 11/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelethez
a) közterület rendeltetéstől eltérő használatával kapcsolatos eljárás,
b) közútkezelői hozzájárulás megadása. elutasítása,
c) a község jelképeinek engedélyezése,
d) települési támogatás megállapítása.
2. Ináncs-Forró-Fancsal Mikrotérség Szociális Alapszolgáltató Intézményfenntartó Társulásra átruházott hatáskörök:
a) Szociális alapszolgáltatás:
b) Gyermekjóléti alapellátások:
3. Ináncs, Csobád Községek Köznevelési Intézményfenntartó Társulásra átruházott hatáskörök:
a) óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai,
b) sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének. ellátásának szakmai feladatai,
c) nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai,
d) óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai,
e) gyermekétkeztetés köznevelési intézményben.
4. Encsi Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott hatáskörök:
a) belső ellenőrzés,
b) sürgősségi orvosi ügyeleti ellátás.
c) fogorvosi ügyeleti ellátás.
5. Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulásra átruházott hatáskörök: a) hulladékgazdálkodási közszolgáltató kiválasztása, a közszolgáltatási szerződés megkötése.
2. melléklet a 11/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelethez
EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
Ináncs Község Önkormányzata, valamint az Ináncsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat között
I. Általános szempontok
1. Ináncs Község Önkormányzata Képviselő-testülete, valamint az Ináncsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (1)–(4) bekezdéseiben kapott felhatalmazás alapján, együttműködési megállapodást (továbbiakban: megállapodás) kötnek.
2. Az Ináncsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat (továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat) gazdálkodásának végrehajtó szerve – megállapodás alapján – az Ináncs Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) költségvetési szerveként működő Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal).
3. A megállapodás részletesen tartalmazza azokat a feladatokat és együttműködési lehetőségeket, amelyek eredményesen segítik a jogszabályokból adódó kötelezettségek teljesítését és a közösen megfogalmazott célok megvalósítását.
II. Az együttműködési lehetőségek területei és formái
1. A Hivatal a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ellátja a település, a kulturális szolgáltatással, nyilvános könyvtári ellátással, muzeális intézmények fenntartásával, közművelődéssel, tájékoztatással, a nemzetiség szellemi, épített és tárgyi örökségével, írott és elektronikus sajtójával, a szociális alapellátással, a helyi közfoglalkoztatással kapcsolatos települési önkormányzati feladatokat.
2. Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása, különösen az anyanyelv ápolása, őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának a nemzetiségi önkormányzatok által történő megvalósítása és megőrzése érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.
3. Az Önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy e feladattal megbízza valamely bizottságát. A nemzetiségi ügyekkel foglalkozó bizottságban a települési nemzetiségi önkormányzat képviselteti magát.
4. A nemzetiségi önkormányzat pénzügyi, ügyviteli, ügyintézési és egyéb alapvető feladatai egységes szabályok szerinti elvégzése, átláthatósága érdekében kapcsolódik az Önkormányzat Hivatala által működtetetett – az állami informatikai rendszerrel összekapcsolható – informatikai rendszerhez, amely a folyamatos pénzügyi állami ellenőrzés eszközeként is szolgál.
5. Az Önkormányzat Hivatala a nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról a jegyző az Önkormányzat Hivatala útján gondoskodik.
6. Az Önkormányzat Hivatalának jegyzője – akadályoztatása vagy távolléte esetére – a Hivatal SZMSZ-ében foglaltak szerint, a nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra az aljegyzőt jelöli ki.
7. A Hivatal megbízásából és képviseletében a jegyző vagy az aljegyző vesz részt a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.
8. A helyi nemzetiségi önkormányzatok a polgármesternek küldhetik meg javaslataikat és kezdeményezéseiket, melyeket a polgármester terjeszt elő a Képviselő-testület elé.
9. A nemzetiségi önkormányzatokat a nemzetiségi közügyeket érintő előterjesztések esetén véleményezési jog illeti meg azzal, hogy véleményüket legkésőbb a képviselő-testületi ülés előtt három nappal a polgármester részére megküldik.
10. Amennyiben jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a közneveléssel kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, úgy e nyilatkozat megtételére a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Njtv.) 27. §‑ban foglaltak alapján kell eljárni.
11. Amennyiben jogszabály a nemzetiségi önkormányzat részére valamely döntés meghozatalánál a nemzetiségi kulturális önigazgatással kapcsolatos ügyben véleményezési vagy egyetértési jogot biztosít, úgy e nyilatkozat megtételére a Njtv. 35. §‑ban foglaltak alapján kell eljárni.
12. A nemzetiségi önkormányzat egyetértési és véleményezési jogának gyakorlásával kapcsolatban a Njtv. 83. § (4) bekezdése alapján kell eljárni.
13. A nemzetiségi önkormányzat javaslataival, kezdeményezéseivel, véleményezési és egyetértési jogának gyakorlásával kapcsolatos képviselő-testületi döntésekről a jegyző tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit a képviselő-testület döntéséről szóló jegyzőkönyvi kivonat megküldésével.
14. Az oktatás területén kiemelt figyelemmel kísérik a roma nemzetiségű gyerekek továbbtanulásának lehetőségeit, annak segítése érdekében a tehetséges tanulók az Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat döntése alapján támogatásban részesülhetnek.
15. Az Önkormányzat Hivatalának feladatai az együttműködés keretében:
a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak saját székhelyén havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése
b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;
c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;
d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;
e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátása;
f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és
g) az a)–f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével.
16. A Hivatal Szeszták Istvánné ügyintézőn keresztül biztosítja a postai levelezési, kézbesítési, gépelési, sokszorosítási feladatok ellátását, jegyzőkönyvek elkészítését és az ezzel járó költségek viselését.
17. A Hivatal segíti a nemzetiségi önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit.
18. Az Önkormányzat támogatja a településen működő hagyományőrző együttesek, klubok, civil szervezetek működését.
19. Az önkormányzat gazdálkodásával összefüggő sajátos feladatokat a számviteli politika keretében elkészített – eszközök és források leltárkészítési és leltározási szabályzata, az eszközök és források értékelési szabályzata, a pénzkezelési szabályzat – továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata és a számlarend tartalmazza. A szabályzatok hatálya a nemzetiségi önkormányzatra is kiterjednek.
III. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
III/1. A települési önkormányzat költségvetési rendeletének és a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának elkészítése
1. A nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a költségvetési határozat tervezetét, amelyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a nemzetiségi önkormányzat testülete elé.
2. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítése során a jegyző a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséhez szükséges adatokat – a költségvetési törvényből adódó részletes információk rendelkezésre állást követően – közli a nemzetiségi önkormányzat elnökével.
3. A Önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után, az Önkormányzat költségvetési rendelettervezetének előkészítése során az Önkormányzat által megbízott személy folytatja az egyeztetést a nemzetiségi önkormányzat elnökével, ennek keretében haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének megtervezéséhez szükséges adatokat.
4. Az Önkormányzat költségvetési rendelettervezetének a nemzetiségi önkormányzatot érintő részét a megbízott egyezteti az elnökkel és a vitás kérdéseket tisztázzák.
5. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére az Áht. 23–25. § rendelkezéseit az Áht. 26. § (1) bekezdése szerinti eltérésekkel, továbbá az Ávr. 24. §‑t, a 27. §‑t és a 28. §‑t kell alkalmazni az Ávr. 29. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel.
6. Az Önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségi önkormányzat részére meghatározott támogatás mértékéről legkésőbb január 31.-ig tájékoztatja a nemzetiségi önkormányzatot.
7. A jegyző által előkészített költségvetési határozat-tervezetet az elnök február 15.-ig nyújtja be a képviselő-testületnek.
8. A nemzetiségi önkormányzat a képviselő-testület által jóváhagyott éves költségvetésről, az államháztartás pénzügyi információs rendszere keretében adatszolgáltatást teljesít.
9. A Hivatal a nemzetiségi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről a határozat-tervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság).
10. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának előkészítéséért, az elfogadást követő adatszolgáltatások határidőben történő teljesítéséért Szacsuri Istvánné gazdálkodási főmunkatárs a felelős.
11. Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan döntési jogosultsággal nem rendelkezik.
12. Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata törvényességéért, bevételi és kiadási előirányzatainak megállapításáért és teljesítéséért, továbbá egymás kötelezettségvállalásaiért és tartozásaiért nem felelős.
IV. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
1. A nemzetiségi önkormányzat előirányzatai kizárólag a nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozata alapján módosíthatók.
2. Amennyiben a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatai felett többletbevételt ér el, bevétel kiesése keletkezik, vagy kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, abban az esetben módosítania kell költségvetési határozatát, melyről a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönthet.
3. A nemzetiségi önkormányzat által végrehajtott előirányzat változásának határozat-tervezetét a jegyző készíti elő. Az év közben engedélyezett központi támogatások felhasználásáról, a saját hatáskörben végrehajtott, valamint a nemzetiségi önkormányzat költségvetési szervei által javasolt előirányzat-átcsoportosítások miatt a költségvetési határozat módosításáról a jegyző által történő előkészítése után, az elnök előterjesztése alapján a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete dönt.
4. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési szerve bevételi és kiadási előirányzatai saját hatáskörben módosíthatók, a kiadási előirányzatok egymás között átcsoportosíthatók. Az elnök a költségvetési szerv saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításairól, átcsoportosításairól a képviselő-testületet harminc napon belül tájékoztatja.
5. A nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete félévenként, a II. félévre vonatkozóan legkésőbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig (február 28-ig), december 31-ei hatállyal módosítja a költségvetési határozatát. Ha év közben az Országgyűlés – a nemzetiségi önkormányzatot érintő módon –meghatározott hozzájárulások, támogatások előirányzatait zárolja, azokat csökkenti, törli, az intézkedés kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési határozat módosítását.
6. A nemzetiségi önkormányzat előirányzat módosításainak képviselő-testületi előterjesztésének előkészítéséért a jegyző a felelős.
7. A nemzetiségi önkormányzat előirányzatairól és az abban bekövetkezett változásairól az önkormányzati hivatal részéről Szacsuri Istvánné gazd. főm. naprakész nyilvántartást vezet.
V. Beszámolási kötelezettség
1. A nemzetiségi önkormányzat kérésére a jegyző készíti elő a zárszámadási határozat tervezetét, amelyet a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszt a nemzetiségi önkormányzat testülete elé. A nemzetiségi önkormányzat zárszámadási határozatát az elnök az Önkormányzat zárszámadási rendelettervezetének elkészítéséhez továbbítja a polgármester részére.
2. A nemzetiségi önkormányzat az éves gazdálkodásáról szóló zárszámadását – a költségvetéshez hasonlóan – határozatban köteles elfogadni.
VI. A költségvetési gazdálkodás szabályai
1. A nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásának bonyolító szerve a Hivatal pénzügyi csoportja, amely a költségvetési szervekre vonatkozó gazdálkodási szabályok betartása mellett végzi feladatait.
2. A nemzetiségi önkormányzat operatív gazdálkodásával összefüggő döntési hatáskörök és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendjét, felelőseinek és a helyettesítés rendjének a meghatározását a Hivatal kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés, teljesítés igazolás rendjének szabályzata (továbbiakban: szabályzat) tartalmazza.
VII. Kötelezettségvállalás
1. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatában szereplő előirányzatai terhére kizárólag a nemzetiségi önkormányzat elnöke, vagy elnök-helyettese vállalhat kötelezettséget.
2. A nemzetiségi önkormányzat nevében kötelezettséget vállalni az Ávr.-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a szabad előirányzat rendelkezésre áll, a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
3. A nemzetiségi önkormányzat esetében nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely:
a) értéke a százezer forintot nem éri el,
b) fizetési számlákról a számlavezető által leemelt díj, juttatás, vagy
c) az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.
4. Az a)–c) pontokban rögzített kifizetésekre a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a Hivatal Gazdálkodási Szabályzata rögzíti, ami kiterjed a nemzetiségi önkormányzatra is.
5. A nemzetiségi önkormányzat kötelezettségvállalásainak nyilvántartásáról Hivatal pénzügyi csoportja gondoskodik.
VII/1. Kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése
1. A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség pénzügyi ellenjegyzésére a Hivatal gazdasági vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, Hivatal állományába tartozó Szacsuri Istvánné vagy Gál Zoltán köztisztviselő jogosult
2. A nemzetiségi önkormányzatnál felhatalmazott pénzügyi ellenjegyzőnek a pénzügyi ellenjegyzést megelőzően meg kell győződnie arról, hogy a tervezett kifizetési időpontokban a pénzügyi fedezet biztosított, és a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
3. Amennyiben a kötelezettségvállalás nem felel meg az előző bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.
4. A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
VII/2.Teljesítés igazolás
1. A teljesítés igazolására a nemzetiségi önkormányzat nevében a kötelezettségvállaló Lakatos Joel Endre elnök, vagy akadályoztatása esetén Budai Roland elnök-helyettes jogosult.
2. A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
VII/3. Érvényesítés
1. A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség érvényesítésére a Hivatal állományába tartozó Szacsuri Istvánné vagy Gál Zoltán köztisztviselő jogosult.
2. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést, a megállapított összeget, az érvényesítés dátumát és az érvényesítő aláírását.
3. Az érvényesítőnek a nemzetiségi önkormányzat gazdasági eseményeinek vonatkozásában ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.
VII/4. Utalványozás
1. Utalványozásra a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy akadályoztatása esetén az elnök-helyettese jogosult.
2. Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Utalványozásra a teljesítésigazolást követően kerülhet sor.
3. Nem kell utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdésében nevesített esetekben.
VII/5. Összeférhetetlenségi követelmények
1. A nemzetiségi önkormányzat tekintetében a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel. A kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el. Az önkormányzati hivatal a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában Gazdálkodási Szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.
VIII. Pénzellátás
1. A nemzetiségi önkormányzat a Korona Takarék Takarékszövetkezetnél (Forró) 546–00119–10036035 számú számlán vezeti pénzforgalmi számláit. A számla feletti rendelkezési jogosultakat a pénzkezelési szabályzat melléklete tartalmazza.
2. A nemzetiségi önkormányzat pénzforgalmi számlát – a meghatározott kivételekkel –, egy belföldi hitelintézetnél vagy a Kincstárban nyithat, és csak egy pénzforgalmi számlával rendelkezhet. Költségvetési gazdálkodásával és a pénzellátással kapcsolatos minden pénzforgalmát e számlán – ideértve az elszámolási számla alcímű számláit is – köteles lebonyolítani.
3. A nemzetiségi önkormányzatot a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntést követően azonnal tájékoztatni kell. A nemzetiségi önkormányzat döntése alapján és forrásai terhére:
a) fizetési számlájához kapcsolódóan alcímű számlákat (a központi költségvetésből folyósított hozzájárulások, támogatások jogszabályban meghatározott esetben; rövid lejáratú betétei elkülönítésére szolgáló alszámla; egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámla és programonként az európai uniós forrásból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló alszámla.)
b) letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát,
c) devizabetét számlát vezethet.
4. A nemzetiségi önkormányzat önálló pénztárat működtet. A házipénztárából a készpénzben történő kiadások teljesítésére a pénztári órák figyelembevételével kerülhet sor.
5. A nemzetiségi önkormányzat törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal Szacsuri Istvánné gazdálkodási főmunkatárs látja el.
IX. Vagyongazdálkodás
1. A nemzetiségi önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről a Hivatal elkülönített nyilvántartást vezet, melyért Gál Zoltán pénzügyi ügyintéző a felelős.
2. A nemzetiségi önkormányzat vagyona, – az abban bekövetkezett növekedés vagy csökkenés – elkülönítetten a könyvviteli mérleg szerkezete szerinti tagolásban, a zárszámadási határozatban kerül bemutatásra.
3. A vagyon leltározása a Hivatal leltározási és leltárkészítési szabályzatában előírtak szerinti rendszerességgel és módon történik. A nemzetiségi önkormányzat vagyonának leltározásában az elnök, és az általa írásban kijelölt képviselő közreműködik.
4. A vagyontárgyak selejtezésével összefüggő szabályokat a Hivatal felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének a szabályzatában előírtak szerint kell elvégezni. A nemzetiségi önkormányzat a selejtezésre javasolt eszközeire az elnök – a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének véleményét kikérve – tesz javaslatot a jegyző felé.
X. A belső kontrollrendszer és a belső ellenőrzés
1. A Hivatal a nemzetiségi önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert. A nemzetiségi önkormányzatra vonatkozó belső kontrollrendszer kialakításáért Szacsuri Istvánné gazdálkodási főmunkatárs a felelős.
2. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat.
3. A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését az Encsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében megbízott belső ellenőr végzi. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor. A belső ellenőrzés lefolytatásának rendjét a belső ellenőrzési vezető által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.
4. A nemzetiségi önkormányzat részt vesz a belső ellenőrzés értékeléséről készülő éves beszámoló – rá vonatkozó részének – elkészítésében, amit a Hivatal készít el.
XI. Záró rendelkezések
1. A megállapodás 2019. 10.22. napjától lép hatályba és az ebben foglaltakat e naptól kezdve kell alkalmazni.
2. A 2018.március 1-től hatályban lévő megállapodás 2019. 10.21-től hatályát veszti.
3. A megállapodást minden év január 31. napjáig, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni.
........................................ |
.......................................... |
1. függelék a 11/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelethez
Kormányzati funkció száma |
|||
1 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
011130 |
|
2 |
Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége |
011140 |
|
3 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013320 |
|
4 |
Pályázat- és támogatáskezelés, ellenőrzés |
013330 |
|
5 |
Informatikai fejlesztések, szolgáltatások |
013370 |
|
6 |
Önkormányzatok elszámolásai a központi költségvetéssel |
018010 |
|
7 |
Támogatási célú finanszírozási műveletek |
018030 |
|
8 |
Közterület rend • ének fenntartása |
031030 |
|
9 |
Rövid időtartamú közfoglalkoztatás |
041231 |
|
10 |
Start-munka – Téli közfoglalkoztatás |
041232 |
|
11 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041233 |
|
12 |
Országos közfoglalkoztatási program |
041236 |
|
13 |
Út, autópálya építése |
045120 |
|
14 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
045160 |
|
15 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
047410 |
|
16 |
Nem veszélyes (települési) hulladék összetevőinek válogatása, elkülönített beeütése, szállítása, átrakása |
051020 |
|
17 |
Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása |
051030 |
|
18 |
Lakóépület építése |
061020 |
|
19 |
Vízellátással kapcsolatos közmű építése, fenntartása, üzemeltetése |
063080 |
|
20 |
Közvilágítás |
064010 |
|
21 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
066020 |
|
22 |
Háziorvosi alapellátás |
072111 |
|
23 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074031 |
|
24. |
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése |
081030 |
|
25. |
Könyvtári szolgáltatások |
082044 |
|
26. |
Közművelődés hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
082092 |
|
27. |
Civil szervezetek működési támogatása |
084031 |
|
28. |
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai |
091110 |
|
29. |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082091 |
|
30. |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
107080 |
|
31 |
Óvodai nevelés. ellátás működtetési feladatai |
091140 |
|
32 |
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben |
096015 |
|
33 |
Idősek nappali ellátása |
102031 |
|
34 |
Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása |
104031 |
|
35 |
Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében |
104035 |
|
36 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
104037 |
|
37 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
104042 |
|
38 |
Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások |
104051 |
|
39 |
Szociális étkeztetés szociális konyhán |
107051 |
|
40 |
Házi segítségnyújtás |
107052 |
|
41 |
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások |
107060 |
|
42 |
Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről |
900020 |
|
43 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
013350 |
|
44. |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
041237 |
|
45. |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082091 |
|
46. |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
106020 |
|
47. |
Vezetékes műsorelosztás, városi és kábeltelevíziós rendszerek |
046020 |
|
2. függelék a 11/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelethez
Ináncs Község Önkormányzat Képviselő-testületének tagjai (2019–2024)
3. függelék a 11/2019. (X. 23.) önkormányzati rendelethez
1. Ináncs Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi Bizottsága tagjai (2019–2024)
2. Ináncs Község Önkormányzat Képviselő-testületének Művelődésügyi, Ifjúsági, Sport és Településfejlesztési Bizottsága tagjai (2019–2024)