1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye: Ináncs Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat), 3851 Ináncs, Rákóczi út 2.

(2) A Képviselő-testület hivatalos megnevezése, székhelye: Ináncs Község Önkormányzata Képviselő-testülete (továbbiakban: Képviselő-testület), 3851 Ináncs, Rákóczi út 2.

(3) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése, székhelye: Ináncsi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal), 3851 Ináncs, Rákóczi út 2.

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló.

(2) Az önkormányzati jelképek részletes leírását és a használatukra vonatkozó szabályokat Ináncs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Ináncs község jelképeiről és azok használatának rendjéről szóló 11/2000.(VIII.4.) önkormányzati rendelete tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe tartoznak Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-ában meghatározottak.

(2) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok körét a Mötv. 13. §-a rögzíti.

(3) Az önkormányzat kötelezően ellátja a Mötv. 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat.

(4) Az önként vállalt feladatok tekintetében az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben a fedezet biztosításával egyidejűleg kell állást foglalni.

(5) Az önkormányzati feladatok kormányzati funkciók szerinti felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

4. § A Képviselő-testületi ülések típusai:

5. § Az alakuló ülés napirendi pontjai különösen:

6. § (1) A Képviselő-testület külön munkatervében meghatározottak szerint, havonta egy alkalommal ülésezik.

(2) A nyári szabadságolásokra tekintettel a munkatervben két nyári hónapban a rendes ülés tervezése mellőzhető.

(3) A munkatervet a Képviselő-testület legkésőbb a tárgyévet megelőző év decemberében fogadja el.

(4) A munkaterv tervezetét a jegyző a jogszabály szerint kötelezően tárgyalandó témakörök figyelembevételével állítja össze, amelynek során javaslatot kér:

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell:

7. § (1) A polgármester halaszthatatlan ügyben, indokolt esetben a munkatervben foglaltakon kívüli, testületi döntést igénylő témában a munkatervtől eltérő időpontra is összehívhatja a képviselő-testület ülését.

(2) A rendkívüli ülésen kizárólag azok a napirendi pontok tárgyalhatók, melyeket az összehívásra vonatkozó indítvány és az annak alapján elkészített meghívó tartalmaz.

8. § (1) A Képivelő-testület a község életében jelentős események alkalmából ünnepi ülést tarthat, munkatervben előre tervezetten vagy azon kívüli alkalomból is.

(2) Az ünnepi ülés vezetése, lefolytatása eltér a rendes ülésre vonatkozó szabályoktól, napirendjén ünnepi megemlékezésen kívüli előterjesztésnek, az előterjesztéshez történő hozzászólásnak, vitának helye nincs, azon a Képviselő-testület — a jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztása és napirend elfogadása kivételével - döntést nem hoz.

9. § (1) A képviselő-testület ülését az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a napirendi pontok címét és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni. A meghívóban jelezni kell a napirendi pont zárt ülés keretében történő tárgyalására vonatkozó jogszabályi kötelezettséget vagy előterjesztői, összehívói javaslatot. A tárgyalandó napirendi pontok előterjesztései a meghívó mellékletét képezik.

(2) A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, valamint tartós akadályoztatásuk esetén a testületi ülést a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(3) A képviselő-testületi ülésre szóló meghívót és előterjesztéseket elektronikusan kell kézbesíteni úgy, hogy azt a meghívottak legalább 3, rendkívüli ülés esetén lehetőleg 1 nappal az ülés napja előtt megkapják.

(4) Rendkívüli testületi ülést halaszthatatlanul sürgős esetben rövid úton (telefonon, illetve testületi ülésen szóban) — akár aznapra — is össze lehet hívni.

(5) A Hivatal a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztést (a képviselő-testületi tagoknak történő megküldést) követően haladéktalanul gondoskodik arról, hogy a Képviselő-testület nyilvános ülésének meghívója és előterjesztései a személyes adatok védelmének biztosítása mellett — az önkormányzat hivatalos honlapján (www.inancs.hu) közzétételre kerüljenek.

(6) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(7) A polgármester a Képviselő-testület ülésére az ináncsi székhelyű társadalmi szervezetek vezetőit — az őket érintő kérdésben — tanácskozási joggal meghívja.

10. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések főszabály szerint írásban készülnek. Szóbeli előterjesztésre legkésőbb az ülés előtt egy órával a polgármesternek jelezve annak szándékát, indokolt esetben kerülhet sor.

(2) Rendeletalkotásról, intézményalapításról, megszüntetéséről, átszervezéséről, továbbá személyi ügyben csak írásbeli előterjesztés alapján hozható döntés. Az ilyen tárgyú előterjesztésekhez módosító javaslat is kizárólag írásban nyújtható be, legkésőbb a testületi ülés tervezett időpontja előtt egy nappal.

(3) Az írásbeli előterjesztések (a tájékoztatók kivételével) két részből állnak. Az első rész tartalmazza az adott témával kapcsolatos legfontosabb információkat, a helyzetfeltárást, probléma vázolását, a megoldásra vonatkozó konkrét döntési javaslatot vagy döntési lehetőségeket, azok várható hatásának leírását, továbbá indokolását. A második rész tartalmazza a konkrét döntés-tervezetet, szükség szerint az intézkedésre javasoltak, illetve a végrehajtásra kötelezettek pontos megjelölésével, és a végrehajtás határidejével.

(4) A Képviselő-testület elé előterjesztést a polgármester, a képviselők, a jegyző, a képviselő-testületi bizottságai és azok elnökei, a nemzetiségi önkormányzatok, az önkormányzati intézmények továbbá az ináncsi székhelyű társadalmi szervezetek nyújthatnak be.

(5) A bizottság az általa előzetesen tárgyalt előterjesztéshez írásban mellékelheti véleményét, ennek hiányában azt a képviselő-testületi ülésen az elnök, vagy az általa kijelölt bizottsági tag szóban ismerteti.

(6) A képviselő-testületi ülés napirendjére kerülő előterjesztéseket a Képviselő-testületen és a Hivatalon kívülről érkező tájékoztatók kivételével előzetesen be kell mutatni a jegyzőnek, törvényességi ellenőrzés céljából. A jegyző az előterjesztésen aláírásával jelzi az előzetes törvényességi ellenőrzés elvégzését, továbbá az ülésen a tárgyalás során bármikor jelezheti a Képviselő-testületnek, ha a döntéshozatal során, vagy a meghozott döntésben jogszabálysértés észlel. Észrevételét a testületi ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

11. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és napirendjéről a nyilvánosságot a község hivatalos honlapján történő közzététellel kell értesíteni.

(2) A hallgatóság a nyilvános ülésen a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság résztvevője az ülést zavarja, az ülés vezetője felszólítást követő rendbontó magatartás miatt a rendzavarókat az ülésről kiutasíthatja, szükség esetén gondoskodhat eltávolításukról.

(3) A hallgatóság körében megjelent, témában érintett személynek, szervezet képviselőjének indokolt esetben a polgármester szót adhat, meghatározza a felszólalás időtartamát, továbbá megvonhatja a szót.

(4) A rendelet kihirdetése a helyben szokásos módon, a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

(5) A kihirdetés időpontja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.

12. § (1) A polgármester az ülés megnyitásakor megvizsgálja a Képviselő-testület határozatképességét, és kihirdeti az arra vonatkozó megállapításait.

(2) Ha a Képviselő-testület határozatképtelen, vagy a tárgyalás során bármikor azzá válik, a polgármester szünetet rendelhet el, melynek során kísérletet tesz a határozatképesség biztosítására, helyreállítására.

(3) Ha a testületi ülés a helyreállítási kísérlet ellenére is határozatképtelen marad, a polgármester az ülést berekeszti. Az ülés berekesztése esetén a képviselő-testületi ülés rövid úton, a testületi ülésen szóban is összehívható, a testületi tagok többségének megfelelő, 5 napon belüli új időpontra, az eredeti meghívóban szereplő napirendi pontokkal. Amennyiben az ülés megtartására csak a munkaterv szerint soron következő ülésnapon, vagy egyébként is megtartásra kerülő rendkívüli ülésen kerül sor, azon előbb a határozatképesség hiánya miatt elmaradt napirendi pontokat kell megtárgyalni.

13. § (1) A határozatképesség megállapítását és testületi ülés megnyitását követően a polgármester javaslatot tesz a jegyzőkönyv hitelesítőjének személyére, a képviselők névsor szerinti rendjében. Amennyiben a névsorban következő képviselő az adott ülésen nincs jelen, vagy jelzi, hogy az ülésről távoznia kell, továbbá, ha valamely témában érintettsége merül fel, a sorban következőre kell javaslatot tenni. A Képviselő-testület a jegyzőkönyv hitelesítőjéről egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Ezt követően a polgármester ismerteti a napirend tervezetét, melynek során ő maga, vagy a képviselő-testületi tagok kezdeményezhetik valamely napirendi pont elhagyását, elnapolását, felvételét, vagy a meghívóban közölt sorrend megváltoztatását. Ilyen módosító indítvány esetén először a módosított napirendről kell szavazni. A napirendről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(3) Az ülésen kiosztott anyag tárgyalására csak halasztást nem tűrő esetben kerülhet sor a polgármester, vagy előterjesztő indokolt javaslata alapján, a jegyző törvényességi véleményével, amennyiben a Képviselő-testület a napirendre vételt megszavazza.

(4) Nem kerülhet az ülésen kiosztásra, sem szóbeli előterjesztésre:

14. § (1) A polgármester a napirendi pontok szerinti sorrendben megadja a szót az előterjesztőnek, aki az írásos előterjesztést legfeljebb 5 perc időtartamban összefoglalja, szükség esetén szóbeli kiegészítést tesz. Ezután a bizottság elnöke (vagy távollétében az általa megbízott bizottsági tag) legfeljebb 5 percben ismerteti a bizottság álláspontját. Ezt követően a képviselő-testületi tagok jelentkezésük sorrendjében kérdéseket tehetnek fel, kifejthetik véleményüket, észrevételt tehetnek, módosító indítvánnyal élhetnek, személyenként legfeljebb 5 perc időtartamban. A kérdésekre, észrevételekre az előterjesztő, szükség esetén a polgármester vagy a jegyző - a napirendi pont lezárása előtt — válaszol.

(2) Az előterjesztő — a polgármester engedélyével a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, az előterjesztésben érintett vagy annak készítésében közreműködő személyek, szakértők segítségét is.

(3) Az ülésen megjelent meghívottaknak a polgármester, a tárgyhoz tartozó kérdésben hozzászólási jogot biztosíthat. A hozzászólás ebben az esetben sem lehet 5 percnél hosszabb.

(4) Amennyiben a választ a kérdező nem találja elfogadhatónak, vagy az elhangzottak alapján ismételten véleményt kíván nyilvánítani, 3 perc áll rendelkezésére. A polgármester szükség esetén ismételten megadja a szót az előterjesztőnek.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamok túllépését indokolt esetben a polgármester engedélyezheti. Az időkeret engedély nélküli túllépésekor, a vita elfajulásakor, vagy sértő, személyeskedő hangnem esetében a polgármester megvonhatja a szót.

15. § (1) Ha az előterjesztéshez módosító indítványt nyújtottak be, először annak elfogadásáról kell dönteni.

(2) A módosító és kiegészítő javaslatokat szövegszerűen kell megfogalmazni. Új változatot vagy módosító indítványt csak a vita lezárásáig lehet előterjeszteni.

(3) Nagyobb terjedelmű módosító indítványt a polgármester kérésére írásban kell benyújtani. Ha ezen indítvány a vita során hangzik el, az indítvány írásbeli elkészítése érdekében a polgármester a napirend tárgyalását felfüggesztheti, szünetet rendelhet el.

(4) A rendelet alkotásról, rendelet módosításról szóló előterjesztéshez érdemi képviselői módosító indítvány csak szövegszerűen, írásban legkésőbb a módosítást napirendjére tűző ülést megelőző napon 16.00 óráig terjeszthető be, amelyet a jegyző törvényességi véleményével lát el.

(5) Ha a módosító indítvánnyal az előterjesztő, a polgármester egyetért, és a jegyzőnek sincs törvényességi aggálya, vagy a módosító javaslatot maga az előterjesztő teszi, az indítványt úgy kell tekinteni, mintha az az előterjesztésnek eredetileg is részét képezte volna, ezért külön szavazni róla nem kell.

(6) Az ülésről távollévő képviselő az előterjesztéshez kérdést, véleményt, módosító javaslatot csak írásban tehet, melyet a polgármesterhez nyújthat be legkésőbb az adott ülést megelőzően egy órával. A benyújtott javaslatot, véleményt, kérdést az ülésen ismertetni kell.

16. § (1) A vita során bármikor, illetve a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a napirendhez kapcsolódóan törvényességi észrevételt kíván tenni. Véleményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A vita lezárását megelőzően a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra, és legkésőbb ekkor nyilatkozik az elhangzott kiegészítések és módosító javaslatok elfogadásáról.

(3) A válasz után a polgármester az elhangzott módosító javaslatokat összefoglalja és szövegszerűen ismerteti.

(4) Ügyrendi javaslattal a tárgyalás során, a vita lezárásáig bármikor lehet élni. Ügyrendi javaslatnak minősül minden, a tárgyalt napirendi pont érdemét nem érintő olyan javaslat, amely a tárgyalás folytatásának általános rendjétől, formájától való eltérésre, a szavazás általánostól eltérő formájára, technikájára, vagy a vita lezárására, továbbá a napirendi pont levételére, elhalasztására vonatkozik. Az ügyrendi javaslat elfogadásáról a Képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel, külön alakszerű határozat meghozatala nélkül szavaz.

17. § (1) A polgármester lezárja a vitát, ha megállapította, hogy hozzászólásra több hozzászóló nem jelentkezik, vagy a hozzászólási lehetőségét minden képviselő kimerítette, és az észrevételek, felvetések mindegyike megválaszolásra került.

(2) A vita lezárását követően, a szavazás elrendelésétől annak befejezéséig sem érdemi, sem ügyrendi hozzászólásnak helye nincs, a személyes érintettség bejelentését kivéve.

(3) Több módosító indítvány esetén azokról a polgármester által meghatározott sorrendben kell szavazni. A módosító indítványok elfogadásához olyan elfogadási mód, és olyan szavazati arány szükséges, amilyen az előterjesztés szerinti döntés elfogadásához

18. § A polgármester a tanácskozás rendjének fenntartása érdekében:

19. § (1) A munkatervben szereplő napirendi pontokon kívül a meghívó lehetőséget adhat más témák, közügyek megtárgyalására — Egyebek, továbbá Különfélék címszó alatt.

(2) Az Egyebek napirendi pont alatt döntést igénylő további előterjesztések, felvetések, javaslatok terjeszthetők a Képviselő-testület elé.

(3) Az előterjesztett napirendhez nem kapcsolódó felszólalásokra így különösen a közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásokra, közérdekű felvetésekre a Különfélék körében van lehetőség. A Különfélék között elhangzó, beterjesztett javaslatokról a Képviselő-testület döntéshozatal nélkül tárgyalhat.

20. § (1) A tárgyalás elhúzódására tekintettel, illetve az előterjesztő vagy bármely testületi tag kérésére, továbbá, ha technikai okokból szükséges, a polgármester szünetet rendelhet el, melynek meghatározza időtartamát. Azt követően a Képviselő-testület az eredetileg elfogadott napirendje szerint folytatja az ülést.

(2) Amennyiben a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás történik, az ülést a Képviselő-testület a polgármester javaslatára határozott időre félbeszakíthatja. Az ily módon félbeszakított ülés csak a polgármester összehívására folytatódhat.

21. § (1) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén a Polgári törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójára is kiterjedően bejelenteni személyes érintettségét.

(2) A személyesen érintett képviselő -érintettségének jelzése mellett - bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban tartózkodik.

22. § (1) A polgármester. illetve a polgármester érintettsége esetén a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke, az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Humán és Ügyrendi Bizottságának adja át kivizsgálásra.

(2) A Bizottság a vizsgálat eredményét döntés céljából a Képivelő-testület terjeszti.

23. § (1) A Képviselő-testület döntéseit a testületi működésnek helyt adó, Hivatalban található tanácsteremben kézfelemeléssel történő szavazással hozza.

(2) A döntési javaslatról “igen" “nem” “tartózkodom” nyilatkozattal lehet szavazni.

(3) Szavazni csak személyes jelenlét útján lehet. A szavazat indoklására nincs lehetőség.

24. § (1) A döntési javaslatot a polgármester bocsátja szavazásra. Egy előterjesztésről csak egy döntés hozható. A javaslat szövegét szavazásra egyértelműen és úgy kell feltenni. hogy az igennel vagy nemmel megválaszolható legyen.

(2) A javaslatot szövegszerűen nem kell ismertetni — elegendő csupán arra utalni, ha az mindenben megegyezik az eredetileg írásban előterjesztett javaslattal, továbbá akkor sem. ha az előterjesztő a vitában elhangzott módosító javaslatokat elfogadta, és ezen javaslatok a vita során félreérthetetlen szövegszerűséggel megfogalmazást nyertek.

(3) Az ügyrendi javaslatokat a polgármester soron kívül, az elhangzást követően azonnal szavazásra bocsátja.

(4) Ha bármely képviselő a szavazást követően azonnal jelzi, hogy tévesen szavazott, a jegyzőkönyvben a helyesbített szavazatot kell rögzíteni, vagy a polgármester megismételtetheti a szavazást.

25. § (1) A Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást rendelhet el. Név szerinti szavazás esetén a jegyző abc rendben felolvassa a képviselők nevét, akik “igen”,” nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(2) Név szerint szavaz a Képviselő-testület:

26. § A titkos szavazás lebonyolítása, szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendőket a Humán és Ügyrendi Bizottság a jegyző közreműködésével látja el.

27. § Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározottakon túl:

28. § (1) Több ugyanazon döntéshez kapcsolódó módosító javaslat közül, ha egynél több is megkapta az elfogadásához szükséges “igen” szavazatot azt kell elfogadottnak tekinteni, amelyre a legtöbb „igen" szavazatot adták le.

(2) Amennyiben több változatra is azonos számú igen szavazatot adtak le, ezekre vonatkozóan a szavazást egy esetben meg kell ismételni.

29. § (1) A szavazatok összeszámlálása után a polgármester ismerteti a javaslat mellett, az ellene szavazók, a tartózkodók. és a szavazásban részt nem vett, de jelenlévő képviselők számát, megállapítja a szavazás eredményét és amennyiben a szavazás eredménye alapján elfogadásra került, kihirdeti a döntést.

(2) Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a szavazást bármely képviselő indokolt kérésére meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak közvetlenül a döntés kihirdetése után. újabb napirendi pont tárgyalása előtt kerülhet sor.

30. § (1) Tájékoztató jellegű napirendi pont esetén a polgármester a hozzászólásokat, az előterjesztő a válaszát és az elhangzottak szükség szerinti összefoglalását, a vita lezárását követően - az előterjesztésben foglaltak tudomásulvételét kéri, döntéshozatalra nem kerül sor.

(2) Jogszabály által előírt beszámoló, tájékoztató esetén a Képviselő-testület az általános szabályok szerint szavaz, és az elfogadásról alakszerű döntést (határozatot) hoz.

31. § (1) A Képviselő-testület üléséről, valamint a bizottsági ülésekről a tanácskozás lényegét tartalmazó írott jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyvet a polgármesteren és jegyzőn kívül a Képviselő-testület által ülésenként feladatra a testület tagjai közül megválasztott jegyzőkönyv-hitelesítő írja alá.

(3) A jegyzőkönyvnek az Mötv. 52. (l) bekezdésében foglaltakon túl tartalmaznia kell:

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

(5) A jegyzőkönyv elkészítéséről, őrzéséről, továbbá a nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvének a település hivatalos honlapján történő közzétételéről, az aláírást követő 15 napon belül, a jegyző gondoskodik.

32. § A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni - a jegyzőkönyvre vonatkozó előírások megtartásával, melyet elkülönítetten kell kezelni. Betekintésre csak a zárt ülésen részvételi joggal rendelkező személyek jogosultak.

33. § (1) Az önkormányzat a lakosság és a társadalmi szervezetek tájékoztatását, a fontosabb döntésekbe való bevonását lakossági fórum és a közmeghallgatás intézményével biztosítja.

(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi önszerveződések közvetlen tájékoztatása céljából - lakossági fórumot hívhat össze. A résztvevők közvetlenül a döntéshozók előtt fejthetik ki álláspontjukat az előterjesztésről. Összehívására, a meghívandók körére vonatkozó szabályokat az közmeghallgatással azonos módon kell alkalmazni, azzal, hogy a lakossági fórum nem testületi ülés, arról elegendő a résztvevő önkormányzati tisztviselők nevét, a tárgyalt témakört, a felszólalók nevét és az elhangzó felszólalások lényegét tartalmazó feljegyzést készíteni, melyet a polgármester, a jegyző és a feljegyzés készítője ír alá.

(3) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart.

(4) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez és a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatot tehetnek.

(5) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről annak időpontja előtt legalább 10 nappal a helyben szokásos módon tájékoztatást kell adni.

(6) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melynek során gondoskodik az ülés rendjének fenntartásáról. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül. Tartalmára, készítésére a képviselőtestületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadóak.

34. § (1) Az önkormányzati képviselő, amennyiben megbízás alapján az önkormányzat képviseletében jár el, csak a képviselő-testület döntésének megfelelő, vagy a polgármesterrel egyeztetett álláspontot képviselhet az önkormányzat nevében.

(2) A képviselőt önkormányzati ügyben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a munkaidőben kötelesek fogadni, és a képviselői munkája ellátásához szükséges segítséget, tájékoztatást megadni.

(3) A képviselői munkáját a Hivatal segíti. Ennek keretében jogosult a Hivatal helyiségeit, eszközeit térítésmentesen igénybe venni.

(4) A képviselő-testület tagjainak névsorát a 2. melléklet tartalmazza.

35. § (1) A képviselő döntéseit kizárólag saját meggyőződése alapján hozza. Szavazatát megindokolni nem köteles, emiatt semmiféle hátrány nem érheti.

(2) A képviselői tiszteletdíj havi alapdíja (a továbbiakban: alapdíj) bruttó 30.000 forint.

(3) A Képviselő-testület az éves költségvetésében minden képviselő részére havi 30.000 forint összegű keretet különít el „Képviselői Alap” címszó alatt, melyet a képviselő által javasolt, és képviselő-testület által elfogadott közérdekű, jótékony célra, így különösen valamely nem politikai tevékenységet folytató városi szervezet, testület, egyesület, alapítvány, vagy rendezvény céljára lehet fordítani. A felajánlás történhet havonta, vagy több hónapra összevontan is, azzal, hogy legkésőbb a tárgyév utolsó hónapjában valamennyi részletről dönteni kell, az a következő évre nem vihető át.

(4) Az Mötv.-ben foglalt szabályoknak megfelelő képviselői költségek megtérítését - a jogi és pénzügyi ellenőrzés megtörténtét követően - a polgármester engedélyezi.

36. § (1) A képviselő írásban vagy szóban, az ülést megelőzően köteles bejelenteni az ülés összehívójának, ha a Képviselő-testület vagy a Bizottság ülésén nem tud részt venni, illetve a polgármesternek jelezni, ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályozva van.

(2) Amennyiben a képviselő 12 hónap átlagában a Képviselő-testület vagy a Bizottság üléseinek legalább felén nem jelenik meg — ide nem értve a rendkívüli üléseket —, a Képviselő-testület a tiszteletdíját a döntést követő hónaptól számítva 6 havi időtartamra 20%-kal csökkentheti.

(3) A tiszteletdíj csökkentésére a Képviselő-testület tagjait és a Bizottság elnökét érintően a polgármester, a bizottság tagok vonatkozásában a Bizottság elnöke tesz javaslatot a Képviselő-testület felé.

(4) A hiányzás igazolására a képviselő, a Bizottság elnöke és a Bizottság tagja a hiányzást követő 8 napon belül igazolási kérelmet nyújthat be. Az igazolás elfogadásáról a képviselő és a Bizottság elnöke tekintetében a polgármester, a Bizottság tagja tekintetében a Bizottság elnöke dönt.

37. § A képviselő-testület szervei: a polgármester, a Humán és Ügyrendi Bizottság, a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság, a Hivatal, a Jegyző, Ináncs-Forró-Fancsal Mikrotérség Szociális Alapszolgáltató Intézményfenntartó Társulása, Ináncs, Csobád Községek Köznevelési Intézményfenntartó Társulás, Encsi Többcélú Kistérségi Társulás, Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás.

38. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester illetményére, juttatásaira a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke tesz javaslatot.

(3) A polgármester a Hivatalban keddi napokon 9⁰⁰ - 12⁰⁰ óra között tart fogadónapot.

(4) A polgármester a tisztségéről történő lemondása esetén lemondását az alpolgármesternek, ennek hiányában a korelnöknek adja át, részére juttatja el.

(5) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, ha az alpolgármesteri tisztség betöltetlen, akkor a korelnöknek adja át.

(6) A polgármester az Mötv. 68. § (2) bekezdésében szabályozott esetben szociális ügyekben döntést hoz.

(7) A polgármester az Mötv. 68. § (3) bekezdése esetén a két ülés közötti időszakban felmerülő önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtásáról döntést hoz.

39. § (1) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározottakon túl felelős:

(2) A polgármester a testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséért, felelős a javaslatok megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a végrehajtásról a testület tájékoztatásáért.

40. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköröket:

(2) A polgármester elrendelheti az Önkormányzat, a Hivatal, az önkormányzati intézmények és költségvetési szervek, gazdasági társaságok átvilágítását, működésének ellenőrzését, továbbá az önkormányzat által benyújtott pályázatok felülvizsgálatát, ellenőrzését, a Képviselő-testület tájékoztatása mellett. Itt felsorolt és egyéb, általa ellátandó feladatok szakszerű elvégzése érdekében - külön megállapodás alapján — tanácsadókat, szakértőket kérhet fel évi bruttó 5 millió forintos összeghatárig. Ennek fedezetét a Képviselő-testület az éves költségvetésben biztosítja.

(3) A polgármester dönthet a Képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan ügyekben, amelyek nem tartoznak a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe. Ezen döntéseiről a soron következő testületi ülésen tájékoztatást adni köteles.

41. § (1) A Képviselő-testület a saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

(3) Az alpolgármester javadalmazására, juttatásaira a polgármester tesz javaslatot.

(4) Az alpolgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(5) Az alpolgármester a polgármester helyettesítéséhez és a rábízott feladatok ellátásához szükséges időt a Hivatalban tölti.

42. § (1) A Képviselő-testület kettő állandó bizottságot hoz létre, az alábbi elnevezéssel:

(2) A Humán és Ügyrendi Bizottság 7 tagból: 4 települési képviselőből és 3 nem képviselő bizottsági tagból áll. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság 5 tagból: 3 települési képviselőből és 2 nem képviselő bizottsági tagból áll.

(3) A bizottságok elnökének és tagjainak személyére a polgármester tesz javaslatot.

(4) A képviselő bizottsági tag tiszteletdíja az alapdíjon felül havi bruttó 30.000 forint, függetlenül attól hány bizottságnak tagja.

(5) A bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja havi bruttó 30.000 forint, függetlenül attól hány bizottságnak tagja

(6) A bizottság elnökének tiszteletdíja az alapdíjon felül havi bruttó 30.000 forint

(7) A bizottságok tagjainak névsorát a 3. melléklet tartalmazza.

43. § (1) A Humán és Ügyrendi Bizottság feladat- és a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva ellátja:

(2) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság pénzügyi feladat- és a Képivelő-testület által átruházott hatáskörében eljárva ellátja:

(3) A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság településfejlesztési feladat- és hatáskörében és a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva ellátja:

(4) A Humán és Ügyrendi Bizottság, valamint a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság előzetesen véleményezi:

44. § (1) A Képviselő-testület szükség esetén, meghatározott feladat ellátására, javaslat kidolgozására, egy adott ügy kivizsgálására bármely képviselő vagy a polgármester javaslatára, a polgármester személyi előterjesztése alapján eseti bizottságot hozhat létre.

(2) Az eseti bizottság feladatát, megbízatásának terjedelmét, elnevezését, tagjainak számát, elnökét a Képviselő-testület a Bizottság felállításakor határozza meg. Az eseti bizottság létrehozására, működésére egyebekben az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadók, azzal, hogy létszáma 5 fő alatti is lehet.

(3) A Bizottság tevékenységéről jelentést készít, amelynek tartalmaznia kell:

45. § (1) A Bizottság üléseit a Képviselő-testület munkatervéhez igazodva (rendes ülés), vagy az év közben felmerülő feladatok alapján tartja.

(2) A Bizottság ülését az elnöke, vagy az általa erre a feladatra kijelölt bizottsági tag hívja össze.

(3) A bizottsági ülés meghívóját és az annak mellékletét képező előterjesztéseket — a rendkívüli bizottsági vagy testületi ülések kivételével — lehetőleg 2 nappal a tervezett időpont előtt a bizottság tagjainak, a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, továbbá a napirendi pont előadójának, érintettjének el kell juttatni, a testületi ülések összehívására irányadó szabályok szerint.

(4) A polgármester által jelen rendelet felhatalmazása alapján igénybe vett tanácsadó, szakértő tárgykörbe tartozó előterjesztés tárgyalásához a Bizottság ülésére meghívható, szakvéleményéről részletesen meghallgatható.

(5) A Bizottság üléséről készülő jegyzőkönyvben feltüntetésre kerül a jegyzőkönyv készítőjének neve.

(6) A Bizottság működési szabályait a maga által elfogadott ügyrendben állapíthatja meg, melyet az elfogadást követő 15 napon belül a jegyzőnek meg kell küldeni.

(7) A Bizottság hatáskörébe tartozó ügyekben, vagy átruházott hatáskörben meghozott döntését határozati formában alkotja meg. A határozatok nyilvántartását a Hivatal vezeti.

(8) A Bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző a Hivatal útján biztosítja.

(9) A Képviselő-testület bizottságai több bizottság által is tárgyalandó témák esetén együttes ülést is tarthatnak. Az együttes ülésre a Bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy

46. § (1) A Bizottság elnöke:

(2) A Bizottság tagja:

(3) A Bizottság elnökének és tagjának megbízatása megszűnik:

(4) A bizottsági elnöki tisztség vagy bizottsági tagság megszűnése esetén a polgármester tesz javaslatot az tag megválasztására.

47. § (1) A jegyző — a polgármester irányításával — vezeti és működteti a Hivatalt, biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzati képviselő-testület, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselők és önkormányzati tisztségviselők munkájának tárgyi és személyi feltételeit.

(2) A jegyző feladata az Mötv.-ben, valamint egyéb jogszabályokban meghatározottakon túl:

(3) A jegyző Mötv. szerinti belső ellenőrzési feladatait a Encsi Többcélú Kistérségi Társuláson belül működtetett belső ellenőrzési szervezeti egység útján látja el.

(4) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra- a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Hivatal dolgozói közül a jogszabályi előírásoknak megfelelő végzettségű köztisztviselőt bíz meg.

48. § (1) A Képivelő-testület és Bizottságai, a polgármester, jegyző és önkormányzati tisztségviselők feladat- és hatásköreinek ellátását a Hivatal segíti.

(2) A Hivatal a jegyző vezetésével ellátja (l) bekezdésben felsoroltak feladatellátásához kapcsolódó igazgatási (előkészítési, tervezési, szervezési, végrehajtási, ellenőrzési) és ügyviteli feladatokat.

(3) A Hivatalt a jegyző képviseli.

(4) A Hivatal szervezeti felépítését és működésének részletes szabályait a Képviselő-testület a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában, létszámát az éves költségvetési rendeletében állapítja meg.

49. § (1) Ináncs-Forró-Fancsal Mikrotérség Szociális Alapszolgáltató Intézményfenntartó Társulása:

(2) Ináncs, Csobád Községek Köznevelési Intézményfennntartó Társulása:

(3) Encsi Többcélú Kistérségi Társulás:

(4) Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás:

50. § (1) Ináncs-Forró-Fancsal Mikrotérség Szociális Alapszolgáltató Intézményfenntartó Társulásra átruházott hatáskörök:

(2) Ináncs, Csobád Községek Köznevelési Intézményfenntartó Társulásra átruházott hatáskörök:

(3) Encsi Többcélú Kistérségi Társulásra átruházott hatáskör: belső ellenőrzés,

51. § (1) A Társulásban való együttműködés részletes szabályait a társulási megállapodás és a társulás szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(2) A Társulások alapítására, bármely Társulásba történő belépésre vagy onnét történő kiválásra a polgármester, alpolgármester, továbbá bármely képviselő vagy Bizottság elnöke, tagja, illetve maga a Bizottság javaslatot tehet. A képviselő-testületi döntést megelőzően ki kell kérni a hatáskörében érintett Bizottság véleményét.

(3) A társulási megállapodásokat a jegyző készíti elő, illetve törvényességi szempontból ellenőrzi.

(4) A Társulási Tanácsokban Ináncs Község Önkormányzatát a polgármester és akadályoztatása esetén az alpolgármester képviseli.

52. § (1) Ináncs községben Ináncsi Roma Nemzetiségi Önkormányzat működik:

(2) Az Önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek érvényesülése különösen az anyanyelv ápolása. őrzése és gyarapítása, továbbá a nemzetiségek kulturális autonómiájának megvalósítása és megőrzése - érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzatokkal.

(3) Az Önkormányzat a települési nemzetiségi önkormányzatok hatékony érdekérvényesítéséhez, törvényben meghatározott egyéni és közösségi jogainak gyakorlásához együttműködési megállapodás alapján, az abban rögzített feltételek szerint ingyenesen biztosítja a települési nemzetiségi önkormányzatok részére

53. § (1) A települési nemzetiségi önkormányzatok képviselőit a polgármester, az alpolgármester, a jegyző. és a Hivatal köztisztviselője köteles fogadni.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben a nemzetiségi önkormányzatok a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a Képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a Képviselőtestület részére javaslatot tehetnek.

(3) A polgármester a Képviselő-testület feladat- és hatáskörébe tartozó, (2) bekezdés szerinti kezdeményezéssel kapcsolatos képviselő-testületi előterjesztés napirendre vételére vonatkozó javaslatát olyan időpontban terjeszti a Képviselő-testület elé, hogy az a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben foglalt határidőn belül érdemben döntést tudjon hozni.

54. § (1) Ez a rendelet 2024. október 14-én 15 óra 25 perckor lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Ináncs Község Önkormányzata Képviselő-testületének Szervezeti és Működési