Ináncs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendeletének indokolása
a mezei őrszolgálatról
Hatályos: 2022. 12. 01Ináncs Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2022. (XI. 24.) önkormányzati rendeletének indokolása
2022.12.01.
a mezei őrszolgálatról
Részletes indokolás
Az 1–5. §-hoz
Előterjesztés a mezei őrszolgálatra vonatkozó rendelethez
Jelenleg 2 fő mezőőr alkalmazásával látjuk el a mezei őrszolgálatot, rendelet nem volt róla.
A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (továbbiakban: Mőrtv.) 19. § (1) bekezdése kimondja, hogy
19. § (1) Az önkormányzati mezei őrszolgálat megalakítási, fenntartási és működési költségeit a földhasználó, ha ez ismeretlen, a tulajdonos által kifizetett mezőőri járulékból és a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból kell fedezni. A mezőőri járulék mértékét, megfizetésének módját, valamint a kedvezményekre és mentességekre vonatkozó előírásokat a települési, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzat, a mezei őrszolgálat létesítéséről és működéséről szóló helyi önkormányzati rendeletében szabályozza.
3) Az önkormányzati mezei őrszolgálat esetében, a mezőőri járulék adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Az eljárásra az ingatlan fekvése szerinti
4) A mezőőri járulék összegének rendeltetési céltól eltérő felhasználása - a járulék teljes összege vagy annak teljesítményarányos része vonatkozásában - jogosulatlanul igénybe vett járuléknak minősül, és azt vissza kell fizetni. A mezőőri járulék felhasználásának törvényességi ellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatal végzi. A megállapítás alapbizonylatai csak a költségként kimutatott és pénzügyileg rendezett kiadások lehetnek, amelyeket igazoló pénzügyi bizonylatokat az önkormányzatnak a pénzügyi bizonylat kiállítását követő ötödik év végéig meg kell őrizni. települési önkormányzat jegyzője jogosult.
A mezőőri járulékot a föld használója, ha a használó ismeretlen, akkor a földtulajdonos köteles megfizetni. Az önkormányzat nem rendelkezik erre vonatkozó nyilvántartással, ezért a használó vagy tulajdonos nyilatkozata alapján lehet a mezőőri járulékot jogszerűen kivetni. Közös tulajdonban lévő termőföld esetén a tulajdonostárs tulajdoni hányadra jutó területmértékét lehet figyelembe venni.
Áttekintve a mezőőri szolgálat szabályozására vonatkozó önkormányzati jogalkotást megállapítható hogy a települési önkormányzatok egy része a központi költségvetés által biztosított hozzájárulásból (ennek folytán saját költségvetéséből) működteti a mezei őrszolgálatot, azaz nem szed járulékot a földhasználóktól. Azok a helyi önkormányzatok, amelyek a szolgálat fenntartását a föld használói (tulajdonosai) által befizetett járulékokból finanszírozzák, annak mértékét vagy a terület nagysága (hektár) alapján, vagy a földterület termőképességét is figyelembe vevő (aranykorona) értéke alapján állapítják meg. (Utóbbi körbe tartozik például Dunavecse 5/2020. (III. 26.) számú, Árpádhalom 11/2018. (X. 29.) számú, Dabas 18/2012. (III. 1.) számú, Túrkeve 2/2018. (II. 1.) számú, Piliscsaba 6/2014. (III. 12.) és Püspökszilágy 2/2017. (III. 1.) számú önkormányzati rendelete.)
Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai: A rendeletalkotás társadalmi hatása az, hogy a külterületen elszaporodó jogsértő cselekmények száma csökkeni fog. A rendelet megalkotása az önkormányzat költségvetésére hatással van, mivel a kivetett mezőőri járulék növeli az önkormányzat bevételét, valamint a mezei őrszolgálat fenntartására és működésére részben fedezetet nyújt.
Környezeti és egészségi következményei: környezeti és egészségi következménye nincs a rendelet megalkotásának.
Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: befolyásolja, mivel nem önkormányzati kötelező feladat így a hivatal terhei megemelkedtek, erre vonatkozóan többletköltség keletkezett.
A jogszabály megalkotásának szükségessége: a földtulajdonosok, földhasználók, illetve az önkormányzat miatt szükséges a rendelet megalkotása, saját tulajdonuk védelme érdekében.
A jogalkotás elmaradásának várható következményei: nem előzhetők meg hatékonyan a külterületen történő jogsértő cselekmények.
Alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: 2 fő mezőőr alkalmazásának jelenleg is fennálló költségei