Méra Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 37/A.§ (3) bekezdésében,  43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 44.§ (1) bekezdés c) pontjában, 45.§ (1)-(2) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 50.§ (3) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92.§ (1)-(2) bekezdésében, 132.§ (4) bekezdés c)-d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Eljárási szabályok

 1. Az eljárás megindítása

1.§  A szociális ellátások igénybe vételére kérelemre, kivéve az átmeneti segélyt, melyre 

       vonatkozóan – a rendkívüli élethelyzetről, létfenntartási gondról tudomással bíró szerv, illetve

       személy jelzésére – hivatalból is, az arra hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján kerülhet

       sor.

2.§  A képviselő-testület hatáskörébe tartozó pénzbeli szociális ellátások, valamint az

       étkeztetés szociális alapszolgáltatás iránti kérelmet a Mérai Közös Önkormányzati

       Hivatal mérai székhely hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.

2. A jövedelemnyilatkozat tartalma és a

jövedelemigazolás módja

3.§  Az átmeneti segély, a temetési segély és a méltányossági ápolási díj esetében a  kérelmező

       köteles jövedelemnyilatkozatot tenni a saját és családtagjai havi rendszeres és nem rendszeres

        jövedelmeire vonatkozóan.

4.§ (1) A havi rendszeres és nem rendszeres jövedelmeket a szociális igazgatásról és szociális

            ellátásokról szóló törvény szerint kell igazolni, az alábbiak szerint:

            a) a keresőtevékenységből származó jövedelmet munkáltatói igazolással,

            b) a rendszeres pénzellátást – kivéve a nyugdíjakat és nyugdíjszerű járadékokat – 

                 ba) a folyósító szerv igazolásával,

                 bb) pénzintézeti számlakivonattal, vagy

                 bc) postai kézbesítési szelvénnyel,

             c) a nyugdíjakat és nyugdíjszerű járadékokat

                 ca) a folyósító szerv igazolásával,

                 cb) az ellátás tárgyévbeni havi összegéről tájékoztató folyósító szervi értesítővel és

                        pénzintézeti számlakivonattal, vagy

                  cc) az ellátás tárgyévbeni havi összegéről tájékoztató folyósító szervi értesítővel és postai

                        kézbesítési szelvénnyel,

             d) a gyermektartásdíjat

                  da)  bírósági határozattal és pénzintézeti számlakivonattal, vagy

                  db) bírósági határozattal és postai kézbesítési szelvénnyel,

              e) a családi pótlékot

                   ea) a folyósító szerv igazolásával,

                   eb) postai kézbesítési szelvénnyel, vagy

                    ec) pénzintézeti számlakivonattal,

               f) az ösztöndíjat a folyósító szerv igazolásával

               g) a nem havi rendszerességgel szerzett, a vállalkozásból és az őstermelői tevékenységből

                   származó jövedelmet az adóbevallással lezárt időszak vonatkozásában adóbevallással, az

                   adóbevallással le nem zárt időszak vonatkozásában nyilatkozattal.

          (2) Nincs szükség  igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek

                a) a Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetők, vagy

                b) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.évi   

                     CXL.törvény 36.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint beszerezhetők.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások

3. Átmeneti segély

5.§  Az átmeneti segély iránti kérelemből egyértelműen ki kell tűnnie a támogatás igényelt

        gyakoriságának és a támogatási igényt megalapozó konkrét körülményeknek.

        Amennyiben a kérelemből a támogatás igényelt gyakoriságának megjelölése hiányzik, azt

        egyszeri átmeneti segély iránti kérelemként kell elbírálni.

6.§ (1) Nem jogosult kérelemre átmeneti segélyre, akinek családjában az egy főre számított havi

             jövedelem, egyedül élő esetén saját havi jövedelmének összege meghaladja az öregségi

             nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét.

        (2) Az 1.§-ban foglalt, kezdeményezésre történő átmeneti segélyezésnél és a 9.§-ban

              szabályozott kamatmentes kölcsön esetében jövedelem vizsgálatra nem kerül sor.

7.§ Az átmeneti segély iránti kérelmekről a Humánpolitikai Bizottság dönt, figyelemmel a  8.§-ban

       foglaltakra.

8.§ Amennyiben valamennyi méltányolható támogatási igény kielégítésére nincs mód, úgy  az

       önkormányzattól egyéb támogatásban nem részesülő kérelmezőket előnyben kell részesíteni.

9.§ (1) Átmeneti segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható előre nem látható, önhibán

             kívül bekövetkezett jelentős többletkiadások viseléséhez.

        (2) Az önkormányzattól pénzbeli ellátásban részesülő részére kamatmentes kölcsön csak akkor

              nyújtható, ha hozzájárul ahhoz, hogy nem, vagy nem rendszeres visszafizetés esetén az az

              ellátásából közvetlenül levonásra kerüljön.

        (3) Az (1) bekezdésben leírtak kizárólag elemi kárra, tűzesetre, balesetre, halálesetre terjednek

              ki.

        (4) A kamatmentes kölcsön nagyságát és visszafizetésének kezdő időpontját, valamint 

              időtartamát úgy kell megállapítani, hogy igazodjon a többletkiadás mértékéhez és a

              támogatott anyagi, szociális helyzetéhez, figyelembe véve az alábbiakat:

              a)  a kölcsön összege a 150000 forintot nem haladhatja meg,

              b)  a visszafizetés megkezdésére legfeljebb 3 hónap türelmi időt lehet biztosítani, és

              c)  a visszafizetésre legfeljebb 6 hónap alatt kerüljön sor.

       (5) A kölcsönkérelmek elbírálására és a megtérítésre való eljárásra a polgármester jogosult.

4. Méltányossági ápolási díj

10.§ (1)   A képviselő-testület ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét

               betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi. Az ellátás megállapításának

               feltétele, hogy az ápoló családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj

               legkisebb összegét, egyedülálló esetén 150 %-át nem haladja meg.

         (2)  Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott

               alapösszeg 80 %-a.

11.§  Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő

         napon – ide nem értve a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról szóló Korm.

         rendeletben meghatározott, az ápolt személy házi segítségnyújtás keretében való átmeneti

         elláthatóságának eseteit - nem gondoskodik

          a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről

              aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri - meleg étel biztosításáról, vagy

              ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról;

          b) az ápolt és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményeinek biztosításáról

              ba) a fürdetésről, mosdatásról, vagy

              bb) a lakás takarításáról és tisztán tartásáról.

12.§   Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a jegyző negyedévente

         legalább egy alkalommal ellenőrzi. 

5. Aktív korúak ellátása

13.§ (1)   A rendszeres szociális segélyre jogosult személy – kivéve azt, aki az ellátásra való jogosultság

               kezdő napján egészségkárosodott személynek minősül – a rendszeres szociális segély

               folyósításának feltételeként köteles együttműködni a családsegítővel.

               Ennek keretében köteles

a)nyilvántartásba vételét kérelmezni a megállapító határozat jogerőre emelkedésétől

számított 15 napon belül,

b)a beilleszkedését segítő programban való részvételről megállapodni,

c)teljesíteni a beilleszkedését segítő programban foglaltakat, és

d)folyamatosan kapcsolatot tartani.

       (2) A beilleszkedést segítő programok típusai:

 a)   egyéni képességeket fejlesztő foglalkozás, tanácsadás,

2.              b)   az életmódot formáló foglalkozás, tanácsadás,
3.              c)   munkavégzésre történő felkészülést segítő és integráló program,
4.              d)   a felajánlott és az iskolai végzettségnek megfelelő oktatásban, képzésben történő
   
4.                    részvétel, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés
   
4.                    megszerzése.

14.§ (1)    A családsegítővel való kapcsolattartás a jelentkezési (megjelenési) kötelezettséget jelenti,

               melyet háromhavi rendszerességgel kell teljesíteni. Ehhez a családsegítő kiskönyvet

                rendszeresít, melybe első alkalommal a nyilvántartásba vétetési kötelezettség teljesítése

                alkalmával jegyzi be a megjelenési kötelezettség esedékes időpontját. A soron következőt

                pedig mindíg az aktuális megjelenési kötelezettség teljesítésekor, folyamatosan.

                A bejegyzett, ütemezetten kívüli megjelenési kötelezésre is sor kerülhet a családsegítő írásos

                 – az átvétel igazolására alkalmas módon történő kézbesítéssel megvalósuló – felhívására.

        (2)   Az együttműködésre köteles a megállapodásban vagy ahhoz kapcsolódóan előírtak,

              akadályoztatása miatti nem teljesítése esetén, az elmulasztott határidőtől, határnaptól

              számított 8 napon belül  - a megfelelő iratok csatolásával - jogosult igazolni azt, hogy

              a mulasztás neki fel nem róható okból történt.

               Kimentés hiánya, vagy el nem fogadhatósága esetén a családsegítő – a mulasztás

               igazolására biztosított 8 napos határidő elteltétől számított – 3 napon belül az

               együttműködésre kötelest felszólítja az együttműködési kötelezettség folyamatos

               teljesítésére. Ebben figyelmezteti arra, hogy az együttműködési kötelezettség

               felróható, két éven belüli ismételt megszegése a rendszeres szociális segély

               megszüntetésével jár.

15.§ Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül:

1.        a) a nyilvántartásba vétetésre vonatkozó kötelezettség elmulasztása,
2.        b) a beilleszkedést segítő programban való részvétel megtagadása, a megállapodás meg nem kötése,
3.        c) a kapcsolattartási szabályok be nem tartása,
4.        d) a felajánlott, egyéni képességeket fejlesztő, vagy életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson
   
5.            való részvétel visszautasítása,
6.        e) a munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel visszautasítása,
7.        f)  a felajánlott megfelelő oktatásban, képzésben történő részvétel visszautasítása, vagy
8.        g) a d)- f) pontok esetén az is, ha azokban neki felróható okból nem vesz részt, nem megfelelő
   
9.            állapotban jelenik meg, vagy otthagyja.

6. Temetési segély

16.§   (1) Temetési segély nyújtható annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, de

               a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

         (2)  A temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti annak,

               akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem, illetve egyedül élő esetén saját

               jövedelmének havi összege, nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

               összegének 300 %-át.

        (3) A temetési segély iránti kérelemről a polgármester dönt.

        (4) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége 130000 forint.

        (5) A temetési segély összege 15000 forint.

7. Közgyógyellátás

17.§ Méltányosságból közgyógyellátásra jogosult az a személy,

          a)  akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori

               legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg,

          b) a havi rendszeres gyógyító ellátásainak költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb 

               összegének 25 %-át eléri, és

          c)   inkontinens beteg.

III. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

8.Alapszolgáltatások és azok biztosítása

18.§  Az önkormányzat által biztosított szociális alapszolgáltatások:

        a)  étkeztetés,

        b)  családsegítés.

19.§   A szociális alapszolgáltatások közül az önkormányzat maga biztosítja az

         étkeztetést. A családsegítésről az Encs Város Önkormányzata által működtetett

         Gondozási Központ, Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által gondoskodik az

         Encs Város Önkormányzatával kötött szerződés alapján.

9.Étkeztetés

20.§ (1)   Külön eljárás lefolytatása nélkül kell gondoskodni a rendkívüli élethelyzetbe jutott,

               létfenntartásában súlyosan veszélybe került személy étkeztetéséről, feltéve, hogy az eljárás

               lefolytatása, a késedelem a rászorult egészségét, testi épségét súlyosan veszélyeztetné, vagy

               emiatt akárcsak időszakosan is, emberhez méltatlan körülmények közé kerülne.

          (2) Külön eljárás keretében kell az ellátást biztosítani a külön eljárás nélküliséget indokoló körbe

               nem tartozó esetekben.

21.§  (1)   Az étkeztetés igénybevételére az jogosult, aki a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

               szóló 1993. évi III. törvény 62.§ (1) bekezdés a) – e) pontjában foglalt, és a háziorvos által – e

               rendelet 1. melléklete szerinti igazoláson – leigazolt okból önmaga, illetve eltartottjai részére  

               a napi egyszeri meleg étkezést tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képes biztosítani.

        (2) Az étkeztetés iránti kérelemről a polgármester dönt.

22.§ A szolgáltatás igénybevétele az étel

        a) igénybevevő általi személyes elvitelével, vagy

        b) igénybe vevő lakására történő kiszállításával

        valósul meg.

23.§ Az ellátást meg kell szüntetni, ha az igénybe vevő

        a) részéről a jogosultság jogszabályi feltételei nem állnak fenn,

        b) az ellátási területről elköltözik,

        c) a szolgáltatást végzők egészségét és testi épségét veszélyezteti,

        d) olyan más szociális ellátásba kerül, ahol étkeztetésben részesül, vagy

        e) indokolás nélkül, folyamatosan 30 étkeztetési napon túl a szolgáltatást nem veszi

            igénybe.

24.§ (1) Az önkormányzat fenntartásában biztosított ellátásért – a tárgyhónapot követő hónap

             15. napjáig - térítési díjat kell fizetni.

        (2) Az önkormányzat által biztosított ellátás térítési díját a 2. melléklet tartalmazza.

25.§

IV. Fejezet

                                                              Záró rendelkezések

10. Hatályba léptető rendelkezés

26.§ Ez a rendelet  2013. május 1-jén lép hatályba.

11. Hatályon kívül helyező rendelkezések

27.§ Hatályát veszti

        a) a szociális ellátásokról és szociális szolgáltatásokról szóló 16/2011.(VIII.30.) önkormányzati

            rendelet (a továbbiakban: R.), és

        b) az R-t módosító

            ba) 1/2012.(I.26.) önkormányzati rendelet, és a

            bb) 16/2012.(VIII.27.) önkormányzati rendelet.