Méra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014.(XI.21.) önkormányzati rendelete

Méra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

Hatályos: 2014. 12. 01

Méra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2014.(XI.21.) önkormányzati rendelete

Méra Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról

2014.12.01.

Méra Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Méra településen a helyi önkormányzati jogok a település választópolgárainak közösségét illetik meg, melyeket az önkormányzat képviselő-testületébe közvetlenül választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvételükkel gyakorolnak.

(2) A települési önkormányzat jogi személy, melynek hivatalos megnevezése: Méra Község Önkormányzata.

(3) Az önkormányzat székhelye: 3871 Méra, Fő út 1.

(4) A képviselő-testület a polgármesterből és 6 fő települési önkormányzati képviselőből áll.

(5) A Képviselő-testület hivatalának elnevezése, székhelye: Mérai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: közös önkormányzati hivatal), 3871 Méra, Fő út 1. Telephelye elnevezése, címe: Mérai Közös Önkormányzati Hivatal Fulókércsi Kirendeltsége, 3864 Fulókércs, Fő utca 92. A. épület. ¹

(6) Az önkormányzat hivatalos hirdetőtáblája a közös önkormányzati hivatal hirdetőtáblája, melynek helye a közös önkormányzati hivatal épületének előtere.²

2. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják.

(2) A képviselő-testület szervei:

a) a polgármester

b) a képviselő-testület bizottságai

c) a közös önkormányzati hivatal

d) a jegyző

e) a társulás.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

3. § Az önkormányzat

a) jelképeiről és azok használatáról, valamint

b) helyi kitüntetéseiről és elismerő címeiről önkormányzati rendelet ³rendelkezik.

2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre

4. § (1) Az önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik meg.

(2)⁴ Az ellátandó alapvető önkormányzati közfeladatokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdése tartalmazza. Törvény a Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakon túl más ellátandó önkormányzati közfeladatot is megállapíthat. Az önkormányzat alaptevékenysége szakágazat és kormányzati funkciórend szerinti besorolását az 1. függelék tartalmazza.

5. § (1) A képviselő-testület a Mötv. rendelkezéseinek megfelelően önként feladatokat vállalhat.

(2) Új önként vállalt feladat elvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, melyben szükséges tisztázni a feladat ellátásának anyagi, személyi és tárgyi feltételeit. Az eljárást

a képviselő-testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester vagy az erre létrehozott eseti bizottság.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztésnek tartalmaznia kell a feladat elvállalásával elérendő célt és a feladat ellátásának a (2) bekezdésben említett részletes feltételeit.

6. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 41. § (4) bekezdésében foglaltak szerint hatásköreit átruházhatja.

(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskört gyakorló szervet vagy személyt beszámoltathatja.

(3) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatásköröket az melléklet a) pontjában, a Humánpolitikai Bizottságra átruházott határköröket az 1. melléklet b) pontjában foglalt táblázat tartalmazza. A képviselő-testületnek az mellékletben felsoroltakon kívüli más átruházott hatásköre nincs.

7. § [/A. § ]

Önkormányzati döntést a Mötv. 41. § (3) bekezdésében meghatározottak hozhatnak.

3. A települési képviselő

8. § (1) A képviselőt a Mötv-ben és a szervezeti és működési szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, terhelik.⁵

(2) A képviselők a közösség érdekében végzett munkájukért a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben⁶ megállapított tiszteletdíjra jogosultak.

9. § (1) A képviselő a képviselő-testületi döntéshozatal előtt köteles bejelenteni személyes érintettségét.

(2) Amennyiben a képviselő az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, tiszteletdíját a képviselő-testület a képviselő személyes érintettsége tudomására jutása havát követő hónappal kezdődően három havi időtartamra megvonja.

9/A. §

(1)A képviselő az ülésről való távolmaradását az ülést megelőző nap 16:00 óráig köteles bejelenteni a polgármesternek. A távolmaradás bejelenthető írásban, személyesen vagy elektronikus úton a postmaster@phmera.t-online.hu email címre.

(2) Annak a képviselőnek, aki három egymást követő testületi vagy bizottsági ülésen igazolatlanul nem vesz részt tiszteletdíját a (4) bekezdésben foglalt mértékben csökkenteni kell.

(3) Nem minősül igazolatlan távollétnek:

a) a képviselő-testület megbízásából végzett vagy egyéb közérdekű tevékenység,

b) állampolgári kötelezettség teljesítése,

c) a képviselő munkáltatója által elrendelt, vagy saját kereső tevékenységével kapcsolatban elrendelt bel-vagy külföldi kiküldetés,

d) keresőképtelenséggel járó betegség,

e) egyéb méltányolható személyes ok.

(4) A tiszteletdíj mérséklésének időtartama három hónap, mértéke a tiszteletdíj összegének 20%-a.

(5) A (2) bekezdés szerinti kötelezettségszegés ismételt előfordulása esetén a tiszteletdíj csökkentésének mértéke 50%, időtartama hat hónap.

(6) E § alkalmazásában mind rendes illetve rendkívüli testületi és bizottsági ülésről való igazolatlan távolmaradást érteni kell.

(7) E § alkalmazásában képviselő alatt a polgármester kivételével valamennyi önkormányzati képviselő értendő.

(8) A távollét igazolásául szolgáló okiratokat legkésőbb a képviselő-testületi, bizottsági ülést követő 5. munkanapig, míg a (3) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az ok megszűnésétől számított 5 munkanapon belül kell a polgármesterhez benyújtani. A képviselő-testület megbízásából végzett tevékenységet a polgármester igazolja.

(9) A (3) bekezdés e) pontjában meghatározott ok felmerülése esetén a távollétet a képviselő-testület, bizottság ülését megelőzően legkésőbb egy órával, telefonon kell jelezni a polgármesternek, illetve a bizottság elnökének. (10) A jegyző gondoskodik azon képviselők nevének leadásáról a közös önkormányzati hivatal gazdálkodási előadója részére, akik a (2) bekezdés szerinti kötelezettségszegést megvalósították. A csökkentett összegű tiszteletdíjat a képviselő nevének leadását követő hónaptól kell folyósítani.

4. A Képviselő-testület működése

10. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét, mint testületi szerv, ülésein gyakorolja.

11. § (1) A képviselő-testület működésének alapja az éves időtartamra elkészített munkaterv.

(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé. A munkaterv tervezetét a tárgyévet megelőző december

hónapban kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:

a) a testületi ülések tervezett időpontjait,

b) ülésenként, a tárgyalni kívánt napirendi pontokat,

c) ⁷

d) az előterjesztések elkészítéséért felelősök nevét,

e) ⁸

(4) A képviselő-testület munkatervéhez javaslatot tehetnek:

a) az alpolgármester,

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) az önkormányzati képviselők,

d) a jegyző,

e) az önkormányzati intézmények vezetői,

f) a nemzetiségi önkormányzat.

(5) Az elfogadott munkatervet a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel közzé kell tenni.

12. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) Az alakuló ülés időpontjára, tárgyalandó napirendjére, vezetésére a Mötv. és a szervezeti és működési szabályzat rendelkezései irányadóak.

(3) A képviselő-testület éves munkatervében ütemezett ülések a rendes ülések. A képviselő-testület évente 6 rendes ülést tart.

(4) Rendkívüli ülést

a) kell összehívni a Mötv. 44. §-ában meghatározott esetekben és szerint,

b) lehet összehívni az éves munkatervben nem ütemezett és a Mötv. 44. §-ába nem tartozó esetekben, ha azt az önkormányzat jogszerű működése, jogainak gyakorlása,

kötelezettségeinek teljesítése, feladat- és hatásköre vagy gazdasági érdeke indokolja.

(5) A képviselő-testület üléseit a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása, illetve a polgármesteri és alpolgármesteri tisztség

egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb települési képviselő, mint korelnök hívja össze és vezeti.

(6) Az ülést az ülés helyének, napjának, kezdési időpontjának, a napirendi javaslatnak és az egyes napirendi pontok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni. A meghívónak mellékletként tartalmaznia kell az előterjesztéseket, a határozati javaslatokat. Amennyiben a napirendet helyben kiosztott vagy szóban előadott előterjesztéssel tárgyalja a testület, ennek tényét a meghívóban rögzíteni kell. A meghívót úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselő-testület tagjai és a meghívottak a rendes ülés napját megelőzően legalább 5 nappal, a rendkívüli ülésre szólót pedig legalább 1 nappal korábban megkapják.

13. § A képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester a meghívó kiküldésével egyidejűleg, a meghívónak a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján való közzétételével értesíti a lakosságot. ⁹

14. § (1) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni a képviselő-testület tagjait.

(2) Tanácskozási joggal kell meghívni:

a) a jegyzőt,

b) a közös önkormányzati hivatal előterjesztéssel érintett ügyintézőjét,

c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) azokat a személyeket, akiknek jelenléte az előterjesztés tárgyalásához az előterjesztő, vagy a polgármester megítélése szerint szükséges.

e) mindazokat a személyeket, akiknek meghívását egyéb jogszabályok kötelezővé teszik.

(4) A képviselő-testület ülésen meghívóval részt vevő önszerveződő közösség képviselőjét az önszerveződő közösség tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg. ¹⁰

15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azon bármely állampolgár részt vehet, és ha felszólalási jogot kapott, felszólalhat.

(2) A képviselő-testület határozatképes a Mötv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén.

(3) A határozatképtelen testületi ülést változatlan napirendi pontokkal 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

(4) A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyet foglalhatja el, és véleménynyilvánításával a testület munkáját nem zavarhatja.

(5)¹¹

16. § (1) A képviselő-testület zárt ülést tart a Mötv. 46. § (2) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetekben.

(2) A képviselő-testület zárt ülést rendelhet el a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti esetekben.

17. § A zárt ülésen való részvételre a Mötv. 46. § (3) bekezdésében foglaltak az irányadók.

18. § Az ülést levezető feladatai és jogosítványai:

a) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a határozatképességet,

b) megnyitja és berekeszti az ülést,

c) előterjeszti, szavazásra bocsátja a napirendi javaslatot,

d) napirendi pontonként vezeti a vitát, szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat,

e) kiegészítést kérhet, illetve ennek lehetőségét megadhatja az előterjesztőnek,

f) hozzászóláskor megadja, illetve megvonja a szót,

g) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását, vagy a vita lezárását,

h) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli a korábban már elmondottakat; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben nem szólalhat fel,

i) napirendi pontonként – az elhangzás sorrendjében - egyenként szavazásra bocsátja a módosító és kiegészítő indítványokat, majd a határozati javaslatot,

j) megállapítja a szavazás eredményét,

k) kihirdeti a határozatot,

l) biztosítja a képviselők kérdezési jogának gyakorlását,

m) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor, az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja vagy berekesztheti,

n) biztosítja az ülés zavartalan rendjét.

18/A. § (1) A képviselő-testületi ülésen résztvevő önkormányzati képviselők és minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(2) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülést levezető rendreutasítja azt az önkormányzati képviselőt, aki a képviselő-testületi ülés tekintélyét sértő kifejezést használ. (3) A képviselő-testületi ülésen megjelent meghívottakat, érdeklődőket a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülést levezető rendreutasíthatja. Az érdeklődők részéről megismétlődő rendzavarás esetén az ülést levezető az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

19. § (1) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülése napirendi pontjaihoz tartozó:

a) beszámoló és jelentés, az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslattal,

b) tájékoztató,

c) megállapodás-tervezet,

d) rendelet- és határozat-tervezet.

(2) A képviselő-testület elé előterjesztést terjeszthet

a) a polgármester, az alpolgármester,

b) a jegyző,

c) a jegyző megbízásából a közös önkormányzati hivatal ügyintézője,

d) a képviselő-testület bizottsága,

e) a települési képviselő,

f) a nemzetiségi önkormányzat elnöke az általa képviselt nemzetiséget érintő ügyben.

20. § (1) A képviselő-testület minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit, az alábbiak szerint:

a) az írásbeli előterjesztést az előterjesztő a vita előtt szóban indokolhatja, illetve kiegészítheti;

b) az érintett állandó bizottság elnöke a bizottság véleményét ismerteti;

c) az előterjesztőhöz a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak kérdéseket intézhetnek, amelyekre a vita előtt válaszolni kell;

d) válaszadás után a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak ismertethetik észrevételeiket, javaslataikat, melyet követően a hallgatóság felszólalási jogot kapott tagjai mondhatják el véleményüket.

(2) A vitában résztvevők ugyanazon napirendi pont tárgyalása során legfeljebb két alkalommal nyilváníthatnak véleményt. A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend esetében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

(3) Az ülés levezetője vagy bármelyik képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Ha az elnapolással az előterjesztő egyetért, arról a képviselő-testület vita nélkül határoz, és meghatározza a tárgyalás újbóli időpontját.

(4) Valamely napirendi pont tárgyalása során, az ülés levezetője - saját döntése alapján, illetve az előterjesztő, vagy a feladatkörében érintett bizottság elnöke kérésére – tárgyalási szünetet rendelhet el.

(5) A napirendi pont előadója válaszol a hozzászólásokra, s ezt követően az ülés levezetője lezárja a vitát, összefoglalja a vita lényegét és a javaslatokat szavazásra bocsátja.

21. § (1) Tartalma szerint a szavazat "igen", "nem", "tartózkodom" lehet.

(2) A képviselő-testület a határozatait rendszerint nyílt szavazással, általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

(3) A képviselő-testület döntését – a Mötv. 50. §-ában foglaltakon túl – a Mötv. 47. § (2) bekezdésében meghatározottak szerinti minősített többséggel hozza

a) hitelfelvétel kérdésében,

b) a képviselő-testület hatáskörének átruházásáról, és

c) a ciklusprogram elfogadásáról.

(4)¹²

22. § (1) A nyílt szavazásra kézfelemeléssel kerül sor. Az igen szavazatok kérése után, a polgármester ellenpróbaként megállapítja a nemmel szavazók számát, majd a tartózkodók számát.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha

a) azt törvény írja elő,

b) a képviselő-testület bizottsága írásban benyújtott javaslatában indítványozza, vagy

c) a polgármester indítványozza.

(3)¹³

(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlévő tagok pedig nevük felolvasásakor fennhangon jelentik ki szavazatukat.

(5) A név szerinti szavazás minden esetben külön hitelesített, a képviselők neveit alfabetikus sorrendben tartalmazó névsor szerint történik.

23. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(2) Titkos szavazás esetén, annak lebonyolítására a képviselő-testület a tagjai sorából elnökből és két tagból álló szavazatszámláló bizottságot választ.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, a szavazás titkosságának biztosításával és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét, a meghozott döntést.

(4) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

24. § (1) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat nélkül dönt:

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a módosító és kiegészítő javaslatokról, és

d) a bejelentésekről.

(2) A képviselő-testület az (1) bekezdésen kívüli esetekben

a) rendeletet alkot, vagy

b) határozatot hoz.

25. § Önkormányzati rendelet alkotását, annak indokát és a tervezet összeállításához szabályozási elveket, szempontokat adva kezdeményezheti:

a) a települési képviselő,

b) a képviselő-testület bizottságai,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

f) a nemzetiségi önkormányzat, az adott nemzetiséget érintő ügyben.

26. § (1) A rendelettervezet elkészítése a jegyző feladata.

(2) Az önkormányzati rendeletek előkészítésében való társadalmi részvétel szabályait a képviselő-testület önkormányzati rendeletben¹⁴ szabályozza.

27. § Az önkormányzati rendelet kihirdetése a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik.

28. §¹⁵

29. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) Az önkormányzat rendeleteinek érvényesülését a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság szükség szerint, de választási ciklusonként legalább egy alkalommal megvizsgálja, a

vizsgálat eredményéről beszámol a testületnek és amennyiben szükségesnek tartja, kezdeményezi a rendelet felülvizsgálatát.

30. § (1) A képviselő-testület által

a) alkotott rendeletekről, és

b) hozott határozatokról nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás vezetése a jegyző feladata.

31. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely a Mötv. 52. § (1) bekezdés a)-m) pontja szerinti tartalmon túl az alábbiakat tartalmazza:

a) a távolmaradásukat előzetesen bejelentett, illetve be nem jelentett képviselők nevét,

b) a napirendek előterjesztőinek nevét,

c) a szavazás során az ellenszavazó nevét, ha ezt ő kéri,

d)¹⁶

e)¹⁷

(2) A képviselő kérésére a jegyzőkönyv a hozzászólását szó szerint tartalmazza.

(3) A jegyzőkönyvet

a) a nyílt ülésről 2 példányban kell elkészíteni, melyből

aa) az első példány az irattári, egyben a naptári év végével való bekötési,

ab) a második példány a betekinteni kívánók számára hozzáférhetővé tett példány,

b) a zárt ülésről egy példányban – mely az irattári, egyben a naptári év végével való bekötési példány - kell elkészíteni.

(4) A zárt ülésen hozott döntések megtekinthetőségét a döntések ülésenkénti külön-külön való dossziézásával kell biztosítani.

(5) A jegyzőkönyv ülést követő 15 napon belüli elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(6)¹⁸

(7)¹⁹

(8) A jegyzőkönyvek megváltoztathatatlanságát, azok oldalainak zsinórral való átfűzésével és a zsinórnak a jegyzőkönyv hátoldalán zárócédulával való rögzítésével kell

biztosítani, az önkormányzat bélyegzőlenyomatának a zárócédulán való, oly módon történő elhelyezésével, hogy az a zárócéduláról a jegyzőkönyv hátoldalára érjen.

32. § A képviselő-testület jegyzőkönyvét egy alapszámra történő iktatás mellett folyamatos alszámmal kell ellátni, törve a jegyzőkönyv évszámával.

33. § (1) A képviselő-testület lejárt határidejű határozatainak végrehajtásáról a polgármester a képviselő-testület munkatervében ütemezett üléseken köteles írásban beszámolni.

(2) A lejárt határidejű, végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester köteles javaslatot tenni a határozat hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, illetve a

végrehajtási határidő módosítására, vagy a felelősségre vonásra.

(3) A folyamatos határidejű határozatok végrehajtásáról félévente be kell számolni a testületnek.

5. Közmeghallgatás²⁰

34. §²¹

35. §²²

36. § (1) A képviselő-testület évente 1 alkalommal előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról az éves munkaterv elfogadásakor dönt, azonban egyszerű szótöbbséggel elrendelheti a munkatervtől eltérő közmeghallgatás tartását is.

6. A bizottságok

37. § (1) A képviselő-testület dönt bizottságainak létrehozásáról, azok tagjai számáról, szervezetéről, valamint feladat- és hatásköréről.

(2) A bizottságok belső működési szabályaikat saját maguk határozzák meg.

38. § A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Humánpolitikai Bizottság 3 fővel, és

b) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság 3 fővel.

39. § (1) A bizottságok elnökből és tagokból állnak.

(2) A bizottság elnökét és tagjait a képviselő-testület a települési képviselők közül

választja meg.

(3) A bizottság elnökét távollétében a bizottság által a bizottság tagjai sorából választott alelnök teljes jogkörrel helyettesíti.

(4) Alelnökét a bizottság minősített többséggel választja meg.

40. § (1) A bizottság ülését - az ülés előtt legalább 3 munkanappal - a bizottság elnöke szóban vagy írásban hívja össze és ő vezeti.

(2) A bizottság elnökének további feladata:

a) a bizottság munkájának szervezése, a feladatok összehangolása, és

b) a bizottság képviselete.

41. § Bizottságai feladatkörét a képviselő-testület a 2. melléklet szerint határozza meg.

42. § A közös önkormányzati hivatal a bizottságok munkáját személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti. Ennek keretében biztosítja

a) a bizottság munkájához kért szükséges információt, felvilágosítást,

b) a bizottság ülésein szakember részvételét, és

c) a bizottság ügyviteli, adminisztratív teendőihez a szükséges technikai, tárgyi feltételeket.

43. § A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül a képviselő-testületi jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.

44. § (1) A képviselő-testület jelentősebb időszakos vagy egyedi feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság létrehozására és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(3) Az ideiglenes bizottság feladatainak elvégzése és az arról tett jelentés elfogadása után megszűnik.

45. § A bizottságok - a képviselő-testület munkatervében foglaltak szerint - a tevékenységükről szóló beszámolót és a feladatkörükbe tartozóan, általuk végzett vizsgálatokról szóló

vizsgálati jelentéseket maguk nyújtják be a képviselő-testületnek, míg a feladatkörüket érintő, más általi előterjesztések képviselő-testület részére való benyújtására csak az

érintett bizottság állásfoglalásával, előzetes véleményezésével kerülhet sor.

7. A polgármester

46. § A polgármester megbízatását főállásban látja el.

47. § (1) A polgármester felelős:

a) az önkormányzat demokratikus működésének, széles körű nyilvánosságának biztosításáért,

b) a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezéséért,

c) a társadalmi szervekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel való együttműködésért,

d) a nem önkormányzati tevékenységet végző szervekkel, vállalatokkal, intézményekkel való kapcsolattartásért.

(2) A polgármester a képviselő-testület működésével kapcsolatban gondoskodik a testületi ülések színvonalas, jól összehangolt előkészítéséről, felelős a javaslatok

megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a végrehajtásról a testület tájékoztatásáért.

48. § (1) A polgármester döntést hozhat valamennyi, a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyben, melyek vonatkozásában a képviselő-testület határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt két egymást követő alkalommal nem hozott döntést.

(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület két ülése közötti időszakban felmerülő valamennyi halaszthatatlan ügyben, amely nem tartozik a képviselő-testület kizárólagos

hatáskörébe.

(3) A polgármester, amennyiben az (1)-(2) bekezdésben meghatározott hatáskörével él, a képviselő-testületet döntéseiről a következő ülésen tájékoztatni köteles.

8. Az alpolgármester

49. § A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő, társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

50. § Az alpolgármester feladatait a polgármester határozza meg.

9. A jegyző, aljegyző

51. § (1)²³

(2)²⁴

(3) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatalt létrehozó önkormányzatok polgármesterei által lakosságszám-arányos, többségi döntéssel megbízott közös önkormányzati hivatali köztisztviselő látja el.

52. § A jegyző feladatait a Mötv. 81. § (1) és (3) bekezdése tartalmazza. Ennek keretében a jegyző a képviselő-testület és szervei működése és a döntések meghozatala során ügyel a törvényességre, melynek keretében köteles az általa észlelt jogszabálysértések jelzésére.

53. § Az aljegyző feladataira a Mötv. 81. § (2) bekezdése az irányadó.

10. A közös önkormányzati hivatal

54. § A közös önkormányzati hivatal a Fulókércs Község Önkormányzatának Képviselő- testületével létrehozott költségvetési szerv, melyre vonatkozó szabályokat szervezeti és

működési szabályzata tartalmazza.

55. § A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Mérai Közös Önkormányzati Hivatal.

11. Társulások

56. § A Mötv. 87. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület – egyes feladatok hatékonyabb és célszerűbb ellátására – az alábbi, jogi személyiségű társulásokat hozta létre:

a) 35 települési önkormányzattal az Encsi Többcélú Kistérségi Társulást, a kistérség települései fejlesztésének előmozdítására, az oktatásigazgatási, belső ellenőrzési és

orvosi ügyelet megszervezési feladatok ellátására,

b) Hernád völgyének 57 települési önkormányzatával a Hernád Völgye és Térsége Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulást, mely 4 kistérséget érintő területen koordinálja és segíti a helyi önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladatainak ellátását.

c) 81 települési önkormányzattal a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Térségi Ivóvíz-kezelési Önkormányzati Társulást a települések ivóvízminőségének javítására. ²⁵

12. Belső ellenőrzés

57. § Az önkormányzat és költségvetési szervei gazdálkodásának pénzügyi ellenőrzését a hatékonyabb feladatellátás érdekében a képviselő-testület az Encsi Többcélú Kistérségi

Társulás által foglalkoztatott belső ellenőr, mint belső ellenőrzési vezető útján biztosítja a társulási megállapodásban foglalt keretek között. A feladatellátás forrását a képviselő-

testület mindenkori költségvetésében biztosítja.

58. § (1) A belső ellenőrzés célja, hogy független, tárgyilagos ellenőrző és tanácsadó tevékenység útján az ellenőrzött szervezet működésének fejlesztéséhez, a tevékenysége

eredményességéhez hozzájáruljon. Ennek érdekében az ellenőrzött szervezetet módszeresen értékeli, illetve fejleszti a irányítási és belső kontrollrendszer hatékonyságát.

(2) A belső ellenőrzési feladatok ellátására és a feladatok körére a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31) Korm.

rendelet rendelkezései az irányadóak.

13. Nemzetiségi kapcsolatok

59. § (1) Az önkormányzat a településen működő nemzetiségi önkormányzat részére, annak feladatellátásához, a közös önkormányzati hivatal Méra, Fő út 1. szám alatti

épületében, a szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt egy külön helyiség térítésmentes használatát biztosítja és viseli a helyiség és berendezései használatával

kapcsolatos rezsiköltségeket és fenntartási költségeket. Az ingyenes helyiséghasználat havi időtartama 32 óra.²⁶

(2) A településen működő nemzetiségi önkormányzat kötelező feladatai ellátását szolgáló, nagyobb férőhelyigénnyel járó rendezvényei megtartása céljából az önkormányzat a

nemzetiségi önkormányzat rendelkezésére bocsátja – a polgármester felé való előzetes, legalább 15 nappal korábbi jelzés alapján – a Művelődési Ház nagytermét.

60. § (1) A közös önkormányzati hivatal a jegyző irányításával – és - a településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületének tisztségviselői és nem tisztségviselő

tagja telefonhasználata költségei kivételével – a települési önkormányzat általi költségviseléssel – ellátja a településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő- testületi ülései előkészítő és utáni feladatokat, a képviselő-testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítését, a képviselő-testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatokat, a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.

(2) A településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő-testületi ülésein a települési önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző vesz részt.

60/A. §²⁷ (1) A települési nemzetiségi önkormányzat elnöke az Méra Község Önkormányzata Képviselő-testülete hatáskörébe és illetékességébe tartozó ügyekben a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezheti a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhet, a képviselő-testület részére javaslatot tehet.

(2) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal iránt, a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

(3) Azokban az előterjesztésekben, amelyekben az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.

(4) A (3) bekezdés szerinti egyetértési, véleményezési jog gyakorlására az egyetértési, véleményezési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésre. (5) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntését, a kialakított és írásba foglalt véleményét a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármester részére küldi meg. Az egyetértésre, véleményezésre jogosult nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja

14. Záró rendelkezések

61. § Ez a rendelet 2014. december 1-jén lép hatályba.

62. § Hatályát veszti

a) az önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 9/2004.(IV.6.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.), és

b) az R-t módosító

ba) 29/2005.(XII.18.) önkormányzati rendelet,

bb) 26/2006.(XI.14.) önkormányzati rendelet,

bc) 9/2010.(X.14.) önkormányzati rendelet,

bd) 8/2011.(III.22.) önkormányzati rendelet és

be) 12/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet.

1. melléklet a 8/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelethez ²⁸

2. melléklet a 8/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelethez ²⁹

3. melléklet a 8/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelethez ³⁰

Kiegészítette a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

Módosította a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. március 20-tól.

⁴

Módosította az 1/2016. (I. 28.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2016. január 30-tól.

⁵

Módosította a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

⁶

Módosította a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. március 20-tól.

⁷

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. Március 20-tól.

⁸

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

⁹

Módosította a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 20-tól.

¹⁰

Kiegészítette a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2023. március 20-tól.

¹¹

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

¹²

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

¹³

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

¹⁴

Módosította a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. március 20-tól.

¹⁵

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

¹⁶

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

¹⁷

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

¹⁸

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

¹⁹

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

²⁰

Módosította a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. március 20-tól.

²¹

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

²²

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

²³

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

²⁴

Hatályon kívül helyezte a 4/2018. (III. 18.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

²⁵

Kiegészítette a 4/2018. (III. 19.) önkormányzat rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

²⁶

Módosította a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. március 20-tól.

²⁷

Kiegészítette a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2018. március 20-tól.

²⁸

Módosította a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. március 20-tól.

²⁹

Módosította a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. március 20-tól.

³⁰

Módosította a 4/2018. (III. 19.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2019. március 20-tól.