1. § A rendelet hatálya kiterjed minden Méra Község Önkormányzat tulajdonában álló lakásra /továbbiakban: lakás/, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, amely a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 91/A. §-a alapján lakásnak, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségnek minősül.

2. § (1) A Mérai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a lakásgazdálkodási feladatok ellátása, az egyes kérelmek elbírálása céljából személyes adatokat kezel.

(2) Személyes adatot kezelni csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 4. §-ában foglalt követelményeknek megfelelően lehet.

(3) Az érintett önkéntes hozzájárulása alapján az alábbi személyes adatok kezelhetők:

3. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a bérbeadói jogokat a rendeletben meghatározott feltételekkel Méra Község Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület), az egyéb, nem lakáscélú helyiségek vonatkozásában a polgármester gyakorolja.

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

(3) A tulajdonosi döntések előkészítésével és végrehajtásával a Képviselő-testület a Hivatalt bízza meg.

4. § E rendelet alkalmazása során:

5. § Önkormányzati bérlakásra – e rendeletben foglalt kivételekkel- azok a nagykorú személyek jogosultak, akik Magyarország területén lakóhellyel, vagy lakóhely hiányában tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárok, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállamok állampolgárai, amennyiben rendelkeznek a magyar idegenrendészeti hatóság által Méra Község közigazgatási területére kiadott EGT tartózkodási engedéllyel, feltéve ha megfelelnek az e rendeletben foglalt feltételeknek.

6. § Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat

7. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt önkormányzati lakásra vonatkozóan a bérbeadó és a bérlő - írásban foglalt - bérleti szerződése hozza létre.

(2) Bérleti szerződés

(3) A (2) bekezdés a) pontja értelmében a bérleti szerződés tartama: minimum 1 hónap, maximum 1 év lehet, melyet a szerződő felek - amennyiben bérlő a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tesz - újabb határozott időre meghosszabbíthatnak.

(4) Bérbeadó jogosult a lakás rendeltetésszerű használatát, a lakás berendezéseit, tartozékait a lakás átadásakor felvett leltár alapján, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését ellenőrizni évente egy alkalommal, valamint rendkívüli egyedi ellenőrzést szükség szerinti gyakorisággal végezni. A bérlő arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles.

8. § A bérlő az általa bérelt bérlakást albérletbe nem adhatja.

9. § (1) Az önkormányzati tulajdonú lakás költségalapon meghatározott lakás bérbevételére az 5. §-ban foglaltakon túl az a személy jogosult, akinek illetve a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, lakás résztulajdona nincs, illetve a lakásbérleti és bérlőtársi jogviszonnyal nem rendelkezik.

(2) A bérbevétel iránti igényt a Hivatalnál kell benyújtani, amelyet megvizsgál és megállapítja, hogy jogosult-e a bérlakásra.

(3) Ha az igénylő a bérlakásra nem jogosult, az igénylést el kell utasítani.

(4) Házastársak és élettársak igénylésüket csak együttesen nyújthatják be és csak egy bérlakásra köthetnek szerződést.

10. § (1) A költségalapon meghatározott lakbérű lakásra maximum 1 év időtartamú, határozott idejű bérleti szerződés köthető.

(2) A lakás a bérlő kérelmére újabb 1 éves időtartamra bérbeadható az alábbi feltételek fennállása esetén:

11. § (1) Szociális helyzete alapján önkormányzati tulajdonú lakás bérbevételére mérai lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel rendelkező személy jogosult, akinek illetve a vele együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, lakás résztulajdona nincs, illetve a lakásbérleti és bérlőtársi jogviszonnyal nem rendelkezik és a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem – az együttköltöző családtagok jövedelmét is figyelembe véve – az igénylés benyújtását megelőző 6 hónap átlagjövedelme alapján nem haladja meg a szociális vetítési alap 600 %-át.

(2) Szociális helyzet alapján történő bérbevétel iránti igényt a Hivatalba kell benyújtani, amelyhez csatolni kell a szükséges jövedelemigazolásokat.

(3) Ha az igénylő szociális helyzete alapján szociális bérlakásra nem jogosult, az igénylést el kell utasítani.

12. § A lakást szociális helyzet alapján bérlők jogosultságát az Ltv-ben foglaltak alapján bérbeadó évente köteles felülvizsgálni. Bérlő kötelezettsége, hogy évenként, minden év december 1. napjáig nyilatkozzon személyi adatairól, vagyoni és jövedelmi viszonyairól, valamint nyújtsa be a nyilatkozatot alátámasztó igazolásokat (éves felülvizsgálat).

13. § (1) Szociális bérlakásra határozott idejű bérleti szerződés köthető, melynek időtartama 1 év, kivéve, ha a bérlő ennél rövidebb időtartamú bérbeadást kér.

(2) A lakás a bérlő kérelmére újabb 1 éves időtartamra bérbeadható az alábbi feltételek fennállása esetén:

14. § (1) Az azonnali megoldást igénylő, szükséghelyzetben lévő személy vagy család lakhatásának megoldása érdekében az önkormányzat átmeneti elhelyezést biztosíthat, a tulajdonában lévő bármely rendelkezésre álló üres lakásban.

(2) Szükséghelyzetnek minősül, ha a család elemi kár, vagy bűncselekmény áldozata lett.

(3) A polgármester – a képviselő-testület döntése nélkül is - a szükséghelyzetben lévő kérelmezővel a bérlakásra haladéktalanul bérleti szerződést köt és gondoskodik a bajba jutott személy vagy család elhelyezéséről.

(4) A szükséghelyzetre való tekintettel kötött bérleti szerződés időtartama maximum 6 hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal további 90 nappal meghosszabbítható, amennyiben a kérelem benyújtása időpontjában a bérlő lakbérhátralékkal nem rendelkezik, valamint csatolja a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy lakhatását önerőből nem képes megoldani, továbbá a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat arra vonatkozóan, hogy a kérelem benyújtásakor közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.

(5) A szükséghelyzetre való tekintettel kiadott lakás bérlője lakbérként a szociális bérlakásoknál meghatározott bérleti díjat fizeti meg.

15. § (1) A bérlő a bérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A két hónapot meghaladó távollétet és annak időtartamát köteles bejelenteni bérbeadó felé.

(2) A lakásbérleti szerződés megkötésének feltétele, hogy a leendő bérlő szerződésben vállalja, hogy

(3) Ha a bérleti szerződés a bérlő általi bérfizetés elmulasztása miatt – bérbeadó az Ltv-ben foglaltaknak megfelelő eljárásának lefolytatása után – szűnik meg, de a bérlő a lakbért, a közüzemi díjat, illetőleg a használati díj tartozását – a bérbeadóval kötött külön megállapodásban foglalt határidőre még a lakásból való kiköltöztetés előtt – rendezte, a lakásra az eredeti lakásbérleti szerződésben foglalt feltételekkel, határozott idejű, maximum 1 éves időtartamra, újabb bérleti szerződés köthető.

16. § (1) A bérbeadható lakások, valamint a nem lakáscélú helyiségek jegyzékét és azok bérleti díjának mértékét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A bérlő a bérbeadó részére köteles havonta, egy összegben minden hó 15. napjáig a lakásbérleti jog ellenértékeként a lakbért, illetve esetlegesen a lakást terhelő közköltségeket megfizetni.

17. § (1) A bérleti jogviszony megszűnésekor - ha azt jogszabály vagy szerződés előírja - a bérlő külön felszólítás, elhelyezési és térítési igény nélkül, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a lakást a bérbeadónak visszaadni.

(2) A lakásbérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül a lakásban jogcím nélkül visszamaradó valamennyi ott lakó személy a lakásból köteles kiköltözni és elhelyezésre nem tarthatnak igényt.

(3) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, és a megállapításokat, illetőleg az esetleges hibákat, hiányosságokat jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyben nyilatkoztatnia kell a bérlőt az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, illetőleg az ellenérték megtérítésének a módjáról és határidejéről.

(4) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, vagy az ellenérték megtérítésére vonatkozóan nem nyilatkozik, illetőleg a bérbeadó a bérlő nyilatkozatát nem fogadja el, továbbá, ha a bérlő a (1) bekezdésben vállalt kötelezettségét határidőre nem teljesíti a bérbeadó a bérleti szerződés megszűnésétől számított 30 napon belül a bíróságtól kérheti a bérlő felelősségének megállapítását.

(5) A bérlő köteles a lakás bérét illetőleg használati díját és egyéb, a lakással összefüggően a bérlőt terhelő üzemeltetési és fenntartási költségeit mindaddig megfizetni, amíg azt tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadónak jegyzőkönyvben át nem adta, vagy a bérbeadó azt birtokba nem vette.

(6) Amennyiben a bérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő a lakásból kiköltözött, de a (1) bekezdés szerinti kötelezettségét nem teljesíti és a lakást a bérbeadónak nem adja vissza, a bérbeadó jogosult a lakást birtokba venni.

(7) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak kötelezni kell a bérlőt az eredeti állapot visszaállítására, vagy az azzal járó költségek megtérítésére, illetőleg a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

18. § A bérbeadó és a bérlő bérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntethetik, ha a bérlőnek a lakásra bérleti díj, illetve közüzemi díjtartozása nincs, vagy azt előzetesen rendezi.

19. § Nem köthető bérleti szerződés, illetve nem hosszabbítható meg azzal a személlyel, aki:

20. § (1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy, a bérbeadó a lakásban ténylegesen lakó személyt, ennek hiányában a várható örököst:

(2) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokat a bérbeadó – az örökös költségére és veszélyére – telephelyére, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezi el. Ennek során a hagyatéki tárgyakról – az erre vonatkozó szabályok szerint – leltárt kell felvenni, s azokat gondosan kell kezelni.

(3) Amíg az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, az üresen tartott lakással kapcsolatos lakáshasználati díj, továbbá az olyan üzemeltetési és fenntartási költségek, amelyek egyébként a bérlőt terhelnék, az örököst terhelik.

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbér vagy a lakás használatával összefüggően a bérbeadónál keletkezett egyéb díjhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

21. § (1) A bérleti szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - az Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosultak kivételével - másik lakásra nem tarthat igényt.

(2) A bérleti jogviszony megszüntetésére vonatkozó felmondási okok tekintetében a törvényben foglaltak és a felek erre irányuló megállapodása az irányadó.

22. § Önkormányzati tulajdonban álló nem lakáscélú helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire a bérlet megszűnésére, a lakásbérlet szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel.

23. § (1) Önkormányzati tulajdonban álló nem lakáscélú helyiségek bérletére a 5. §-ban meghatározott körön túl bármely bejegyzett és nyilvántartásba vett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság, egyéni vállalkozó, illetve magánszemély jogosult.

(2) A nem lakás céljára szolgáló egyéb helyiségek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzati tulajdonú helyiséget eredeti rendeltetésének (használati céljának) megfelelő célra lehet bérbe adni.

(4) A helyiségek bérléséhez kapcsolódóan a bérlővel helyiségbérleti szerződés kötése szükséges.

(5) Az önkormányzati, nem lakás célú helyiség bérlője a helyiségbért minden hónap 5-ig köteles megfizetni az e célra rendszeresített pénzügyi bizonylaton (csekken), helyben pénztárban történő befizetéssel vagy átutalással.

(6) A helyiség bérleti szerződés megszűnésekor, a bérlő a helyiséget rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni a bérbeadónak.

(7) A nem lakáscélú helyiségek eseti jellegű igénybevétele esetén a mérai lakcímmel rendelkező lakosok számára díjmentes.

24. § (1) A lakás és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről a képviselő-testület dönt. Az adás-vételi szerződés aláírására a polgármester jogosult.

(2) Az elidegenítésre történő kijelölést követően az elidegenítés előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a Hivatal végzi.

(3) Az elidegenítésre kerülő lakások megvásárlására a bentlakók a következő sorrendben jogosultak

(4) A képviselő-testület (1) bekezdés alapján meghozott döntését tartalmazó határozatban rendelkezni kell az alábbiakról:

(5) Az elidegenítésre kijelölt lakást vételre az elővásárlási jog jogosultjai részére kell felajánlani. Az ajánlatnak tartalmazni kell:

(6) A lakások és helyiségek forgalmi értékét ingatlan értékbecsléssel foglalkozó személlyel vagy szervezettel kell felértékeltetni.

25. § Ez a rendelet 2025. november 21-én lép hatályba.