Emőd város Önkormányzata a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi CXIII. tv., és az 1994. évi XVII. tv-el módosított 1993. évi LXXVIII. tv. 54. és 58. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §
   

(1) A rendelet hatálya kiterjed Emőd város közigazgatási területén az önkormányzat tulajdonában lévő minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (továbbiakban: helyiség).

(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyv a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló, többször módosított 1993. évi LXXXVIII. tv. (továbbiakban: tv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A lakás elidegenítés szabályai

2. §

(1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra – amennyiben a Képviselő-testület azt elidegenítésre kijelöli – más személyt megelőző elővásárlási jog illeti meg a határozatlan időre szóló bérleti szerződéssel rendelkező

a) bérlőt,

b) a bérlőtársakat egyenlő arányban,

c) a társbérlőt az általa kizárólagosan használt, a tv. 45. § (2) bekezdésének figyelembevételével meghatározott lakóterület arányában,

d) az a.)- c.) pontokban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét.

(2) Az (1) bekezdés a.) – c.) pontjában felsoroltak (hozzájárulással a d.) pontban említettek is) határozott idejű bérleti jogviszony esetén akkor jogosultak az általuk bérelt ingatlan megvásárlására, ha a határozott idő eltelte után továbbra is jogosultak lennének bérlakásra.

(3) Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugellátásban részesül és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

(4) Nyilvánosan meghirdetett árverés útján lehet megvásárolni a (3) bekezdés szerint eladhatóvá váló (lakott), továbbá a beköltözhető állapotban lévő (üres) önkormányzati lakásokat.

(5) Elővásárlási jog gyakorlása esetén az eladó ajánlati kötöttségének ideje, az ajánlatnak a jogosult általi kézhezvételtől számított 180 nap.

Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

- a lakás ingatlan-nyilvántartási adatait,

- a lakás műszaki állapotára vonatkozó adatokat, tájékoztatást,

- a vételár összegét és megfizetésének feltételeit.

A lakások vételára

3. §

(1) A Képviselő-testület az önkormányzati lakások vételárát – a tv. 52. § (1) bekezdésében rögzített értékbecslési szempontok figyelembevételével az elővásárlási joggal rendelkező személyek tekintetében:

a) a forgalmi érték 70 %-ában,

b) a Katalin u. 21. szám alatti lakások esetében a forgalmi érték 10 %-ában

       határozza meg.

(2) A 2. § (4) bekezdése szerint eladható lakások vételárának alapja

a) üres állapotban lévő lakóingatlanok esetén a forgalmi érték 100 %-a,

b) lakott ingatlan esetén a forgalmi érték legalább 50 %-a.

A vételár megfizetése

4. §

(1) Ha az önkormányzati lakást az elővásárlási jog jogosultja (ideértve a 2. § (1) bek.d.) pontjában felsoroltakat is) vásárolja meg, a vételárat egy összegben kell megfizetnie, vagy kérelmére legfeljebb 25 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani.

(2) A 3. § (2) bekezdésében megjelölt árverési vevő a lakás vételárát egy összegben köteles megfizetni.

Vételár kedvezmények

5. §

(1) Amennyiben az 4. § (1) bekezdésében foglalt vevő az egyösszegű teljesítést és a teljes vételár megfizetését a szerződéskötéssel egyidejűleg vállalja, úgy a 3. § (1) bekezdésében megállapított vételárból 40 %-os mértékű vételár kedvezmény jár.

(2) Ha az elővásárlási jog jogosultja a vételárat részletfizetéssel kívánja megfizetni, kérelmére a 3. § (1) bekezdésében megállapított vételár 10 %-át kell egy összegben megfizetnie.

Az első vételár-részlet befizetése után fennmaradó hátralékra a fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani.

(3) Részletfizetés esetén a vételár-hátralék tekintetében kamatot kell fizetni, melynek mértéke a szerződéskötéskor érvényben lévő Ptk. 232. § (2) bekezdés szerinti alapkamat.

(4) Ha a vevő a szerződésben foglalt fizetési feltételektől eltérően előbb teljesít, készpénzfizetés esetén kedvezmény illeti meg. A kedvezmény összege egyenlő a többletfizetés 5 %-ával.

(5) A 3. § (2) bekezdésében megjelölt ingatlanok vevőit vételárkedvezmény, illetőleg részletfizetési kedvezmény nem illeti meg.

Elidegenítési és terhelési tilalom

6. §

(1) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, úgy a részletfizetés időtartamára a hátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

(2) Ha a vevő az esedékes vételár részletét három egymást követő hónapban nem fizeti meg, a kedvezményeket elveszti, és vételár hátraléka egy összegben esedékessé válik.

A helyiség elidegenítésének szabályai

7. §

(1) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre – amennyiben a Képviselő-testület elidegenítésre kijelöli – a bérleti szerződéssel rendelkező bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg.

(2) Az elidegenítésre kijelölt, elővásárlási joggal nem érintett helyiséget nyilvános pályázat (árverésé) útján kell értékesíteni.

A helyiségek vételára

8. §

(1) A Képviselő-testület az önkormányzati helyiségek vételárát az elővásárlási joggal rendelkező bérlő esetében forgalmi értékbecslés alapján a forgalmi érték 100 %-ában állapítja meg.

(2) Elővásárlási jog gyakorlása esetén az eladó ajánlati kötöttségének ideje, az ajánlatnak a jogosult általi kézhezvételtől számított 90 nap.

Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

- a helyiség ingatlan-nyilvántartási adatait,

- a helyiség műszaki állapotára vonatkozó adatokat, tájékoztatást,

- a vételár összegét és megfizetésének feltételeit.

(3) Az elővásárlási joggal nem érintett helyiség induló (kikiáltási) ára a forgalmi értékbecslés alapján megállapított forgalmi érték 100 /-a.

A vételár megfizetése

9. §

A 8. § (1) és (3) bekezdésében foglalt vételárat a vevők egy összegben kötelesek megfizetni.

Eljárási szabályok

10. §

(1) Az értékesíteni kívánt ingatlanokat a Képviselő-testület jelöli ki értékesítésre.

(2) Az értékesítés lebonyolítása és az adás-vételi szerződés megkötése a polgármester hatásköre.

11. §

Csak akkor köthető meg az adás-vételi szerződés, ha a lakásra, helyiségre semminemű köztartozás, üzemeltetési költséghátralék nem áll fenn. Helyiség esetében be kell kérni a társadalombiztosítási igazgatóság, és az adóhatóságok igazolását is.

Az elidegenítésből származó bevételek elszámolása és felhasználása

12. §

(1) Az értékesítésből befolyó vételárat a Polgármesteri Hivatal elkülönített számlán köteles kezelni.

(2) A befolyt vételárral és kamatokkal szemben elszámolhatóak:

a) az épület elidegenítésre való előkészítésével,

b) a földrészlet megosztásával,

c) a társasházzá való átalakítással,

d) a forgalmi érték megállapításával,

e) az elidegenítés lebonyolításával

kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségek.

(3) A befolyt vételárat és kamatokat a Képviselő-testület az alább felsorolt célokra rendeli fordítani:

a) településrendezési tervek szerinti lakóövezetbe sorolt területek közművesítése,

b) építési telkek kialakítása,

c) önkormányzati tulajdonú lakóépületek, helyiségek felújítása.

(4) A bevételek felhasználására a 12. § (3) bekezdésben meghatározott célokon belül a polgármester tesz javaslatot a Képviselő-testületnek.

Záró rendelkezések

13. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetésével egyidőben hatályát veszti a 7/1993. (III. 25.) rendelet.

Tóthné Bodnár Irén sk.                                                                     Lehóczki István sk.

       jegyző                                                                                            polgármester

E rendelet kihirdetve

2005. szeptember 30-án

                                               Tóthné Bodnár Irén sk.

                                                           jegyző