1. § (1) A rendelet hatálya Hejőbába Községi Önkormányzat a Hejőbába belterület 423 helyrajzi számon nyilvántartott köztemető fenntartásával és a temetkezéssel kapcsolatos tevékenységre és azok folytatóira terjed ki.

(2) A temető fenntartója: Hejőbába Községi Önkormányzat (3593 Hejőbába, Fő utca 39.).

(3) Temető létesítéséről, bővítéséről, temető vagy temetőrész lezárásáról, (újrahasznosításáról) a Képviselő-testület határoz a Helyi Építési Szabályzat és a szakhatóság véleményének figyelembevételével.

(4) A temetés módja lehet világi és egyházi.

2. § (1) A feladat ellátásához szükséges pénzügyi fedezetet a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja.

(2) A temető üzemeltetője Hejőbába Községi Önkormányzat ellátja a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 16. §-ában meghatározott feladatokat, így különösen:

(3) Az üzemeltető köteles együttműködni a temetkezésben érintett szolgáltatókkal, illetve hatóságokkal.

(4) A temető fenntartására irányuló tevékenységet csak az üzemeltető végezhet.

3. § (1) A köztemető üzemeltetője a temető rendjére vonatkozó szabályok kialakítása során az alábbiak betartásával köteles eljárni:

(2) A köztemetőt áttört kerítéssel kell bekeríteni.

4. § (1) A köztemető belső kialakításának rendjét, az egyes parcellák felhasználási módját, idejét „temetőrendezési tervben” kell meghatározni. A terv térképet (vázrajzot) is tartalmaz, amelyen a köztemető egyes területei beazonosíthatóak. A temetőrendezési tervet a Képviselő-testület hagyja jóvá. A temető térképét a köztemető bejárata mellett ki kell függeszteni, a változásokat azon legalább évente át kell vezetni.

(2) A köztemetőt sírhelytáblákra kell felosztani. A sírhelytábla a temető rendezési tervben megjelölt olyan temetőrész, amely a nyugvási időt követően kiüríthető és temető céljára ismételten igénybe vehető. A sírhelytáblákat sorszámozni kell és azokról külön-külön táblakönyvet kell felfektetni. A sírhelytáblákat elő kell készíteni a folyamatos temetésre.

(3) A sírhelytáblákat számozott sorokba, azon belül sorszámozott sírhelyekre kell felosztani. A sírhelyekről sírhelykönyvet kell vezetni.

5. § (1) Temetni csak temetkezés céljára kijelölt területen szabad.

(2) Temetkezésre használt temetési helyek:

6. § (1) A sírhelyek (sírgödrök) méretei:

(2) A sírok egymástól való legkisebb távolsága 0,6 m. A meglévő régi sírok esetében a feltételeket adottnak kell tekinteni. A sírgödröt kifalazni tilos. Az üzemeltető hozzájárulásával természetes – a talajban lebomló – anyaggal burkolni lehet.

(3) Koporsós rátemetés esetén a sírgödröt úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 1,6 méter mélyre kerüljön.

(4) Urna földbe temetése esetén az urnasírhely mérete általában 80 x 60 cm, mélysége legalább 1 m. Urna koporsós temetési helyre rátemethető.

7. § (1) Síremléket csak a nyilvántartási könyvbe bejegyzett eltemettető, vagy az általa felhatalmazott személy állíthat vagy távolíthat el.

(2) Síremléket szilárd alapra kell helyezni. A síremlék nem foglalhat el a sírhelynél nagyobb területet. A felállítandó síremlék, valamint az emlékoszlop tervét (vázrajzát) a köztemető üzemeltetőjének az elhelyezés előtt be kell mutatni. Kegyeletet vagy a közízlést sértő síremléket felállítani tilos. Az urnafülke (kolumbárium) és a sírbolt a hatályos építésügyi jogszabályok alapján építhető.

(3) A köztemetőben felállított síremléket lebontani, áthelyezi, azzal rendelkezni csak az üzemeltetőnek történő előzetes bejelentés után, annak rendelkezései szerint szabad.

(4) A temetési helyek megjelölésekor a törvény erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

8. § (1) A temetés hely felett rendelkezési jogosultságot annak megváltásával lehet szerezni.

(2) A sírhelyek, urnasírhelyek használata a megváltástól számítva 25 évre szól. (Rátemetés esetén az utolsó koporsós rátemetés napjától, a kettes sírhely esetén az utolsó koporsós temetés napjától számított 25 év.)

(3) A sírbolt (kripta) hely használata a kriptába történt utolsó temetés után 60 év elteltével jár le, ezt követően a köztemető tulajdonosa rendelkezik a kriptával.

(4) A temetési hely feletti rendelkezési jog a 9. § (2)–(4) bekezdésben foglalt időtartamra újraváltható kivéve, ha a köztemető tulajdonosa bizonyítja, hogy a területet átalakítja vagy más célra kívánja felhasználni.

(5) A részben vagy teljesen lezárt köztemetőben a használati idő rátemetés esetén sem hosszabbítható meg.

9. § (1) A temetési helyek használatáért megváltási díjat kell fizetni.

(2) A temetési helyek és az újraváltás díját, továbbá a temetőben vállalkozásszerűen munkát végzők temető-fenntartási hozzájárulási díját, továbbá a temetői létesítmények, illetve az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybevételéért a temetkezési szolgáltatók által fizetendő díjat a tulajdonos állapítja meg. A köztemetőben fizetendő díjtételeket a Képviselő-testület az 1. melléklet szerint állapítja meg. A díjmértékeket évente felül kell vizsgálni.

(3) A megváltási díjat az első megváltás alkalmával a temettető vagy az általa megbízott, az újra váltáskor a sír felett rendelkező hozzátartozó köteles megfizetni az üzemeltetőnek. A díjakat minden esetben a temetést, kihantolást, rátemetést megelőzően kell megfizetni.

(4) Ha kettős sírnál az első temetés napjától számított 25 éven belül újabb temetés nem történik a használati jog megszűnik, kivéve, ha az arra jogosult a használati jogot ismételten megváltja.

(5) Ha a sírhely nem váltható meg újra, de a hozzátartozó – a használati idő lejárta előtt – a holttestmaradványokat (hamvakat) a kiürítéskor ugyanabban a temetőben levő új sírban helyezi el, az új sírhely megváltási díja az eredeti sírhely megváltási árának időarányos összegével csökken.

(6) A rokoni háttér nélküli, elhagyott, 25 éve gondozatlan sírok esetében a sírhelyeket újra lehet értékesíteni, ha az üzemeltető 6 hónap időtartamon belül legalább kétszer országos és helyi lapban, valamint a köztemetőben jól látható helyen ezzel kapcsolatos hirdetményt tesz közzé és a sírokat nem váltja meg újra senki.

10. § (1) A temetési helyek magánforgalomban adás-vétel tárgyát nem képezhetik.

(2) Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét – visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével – vissza kell téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak a köztemető üzemeltetőjénél – írásban – tett nyilatkozattal lehet lemondani.

11. § (1) Ha a köztemető megtelik és nem bővíthető, vagy egyéb fontos körülmény indokolja, a Képviselő-testület dönthet a köztemető lezárásáról.

(2) Ha a köztemetőn belül temetőrész, sírhelytábla telik meg, annak lezárását az üzemeltető határozhatja el a tulajdonos önkormányzat egyidejű értesítése mellett.

(3) A lezárásról hirdetményt kell közzétenni a temetői tájékoztató táblán, a ravatalozón és az érintett temetőrészen.

12. § (1) Ha a köztemető (temetőrész, sírhelytábla, sor) lezárásától a jelen rendelet szerinti sírhelyhasználati idő eltelt, az újabb temetések lehetővé tétele céljából a Képviselő-testület dönthet a temető, temetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetéséről.

(2) A köztemető, köztemetőrész, sírhelytábla, temetési hely megszüntetését megelőzően hirdetményben, továbbá legalább három alkalommal az országos és helyi sajtóban, és helyben szokásos módon közzé kell tenni úgy, hogy az első közzététel a megszüntetést megelőzően 6 hónappal a továbbiakban pedig 2 havonként történjenek. A hirdetményt az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján, a köztemető kapuján, a ravatalozón és az érintett temetőrészen is ki kell függeszteni.

13. § (1) Ha a köztemető vagy köztemetőrész más célú felhasználásáról dönt a Képviselő-testület, úgy gondoskodni kell a temetési helyek kiürítéséről.

(2) A lejárt használati idejű temetési helyek kiürítéséről az üzemeltető gondoskodik. A kiürítés folytán így megüresedett sírhelyek térítés nélkül kerülnek vissza a köztemető tulajdonosának (üzemeltetőjének) a birtokába.

(3) A még le nem járt használati idejű temetési hely felett rendelkezni jogosulttal az üzemeltető állapodik meg.

(4) A köztemető (temetőrész) kiürítésekor a sírjellel, síremlékkel – a köztemető fenntartójának előzetes bejelentése után – annak létesítője, halála esetén örököse jogosult rendelkezni. A létesítőt kártalanítani kell, ha a sírbolt vagy át nem helyezhető síremlék megszüntetésre kerül sor. Ha a sírjel, síremlék létesítője vagy annak örököse a köztemető kiürítésére megjelölt időpontig azzal nem rendelkezik, a síremléket a temető fenntartója értékesítheti, a síremlékért kapott összeg kizárólag a köztemető fenntartására fordítható.

14. § (1) A sír felnyitását az elhalt közeli hozzátartozója vagy az kérheti, aki az eltemettetésről gondoskodott. Ezt indokolt esetben az illetékes közegészségügyi hatóság engedélyezheti. Nem kell hozzájárulás a nyomozó hatóság részéről kezdeményezett sírnyitáshoz, de az eljárásról a temetési hely felett rendelkezni jogosultat értesíteni kell.

(2) Köztemető (temetőrész) kiürítésével összefüggésben szükséges áttemetés esetén a sírnyitási engedély az eltemettető vagy bármely hozzátartozó részére megadható.

15. § (1) Koporsós temetés esetén a halottat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a halott vizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 96 órán belül el kell temetni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a halott-vizsgálatot végző orvos erre engedélyt adott vagy a holttest hűtése az eltemetésig biztosított, ez esetben a temetést 8 napon belül kell elvégezni.

(2) Hamvasztásos temetés esetén a halottat – hűtése mellett – a halottvizsgálati bizonyítvány kiállításától számított 15 napon belül kell elhamvasztani.

16. § (1) Ravatalozni a köztemetőben az arra kijelölt helyen szabad. Ettől eltérni az illetékes közegészségügyi engedélyével lehet.

(2) A halott a ravatalozóban a szertartás megkezdése előtt legfeljebb 3, de legalább 1 órával korábban helyezhető el. A ravatalozásig a halottat hűtőben kell tárolni.

(3) A ravatalozó helyiséget a temetés előtt legalább egy órával, de minden esetben a ravatalozás megtörténte után azonnal ki kell nyitni. A ravatalra helyezett koporsót a szertartás kezdetéig nyitva lehet hagyni. Nem lehet nyitva tartani a koporsót, ha a holttest már oszlásnak indult, vagy súlyosan roncsolódott állapotban van.

17. § Temetni hagyományos módon (koporsós temetés), vagy hamvasztásos módon (a hamvak urnába helyezésével vagy szétszórásával) lehet.

18. § (1) Az elhaltakat – az elhalálozás ideje szerinti sorrendben – a sorban következő, illetve előre megváltott sírokba kell temetni, kivéve a kettős sírhelyeket és a sírboltokat. Lezárt sírhelytáblában levő sírboltokba vagy családi (kettős) sírhelyekben a tábla lezárása után is lehet temetni.

(2) Nem minősül sírmegnyitásnak a koporsós temetésre használt temetési helynek urna elhelyezése céljából történő megnyitása. Ilyen esetben ügyelni kell arra, hogy az urna a talaj szintjétől legalább 1 méter mélységbe kerüljön. Az egy urnafülkébe vagy urnasírba elhelyezhető, valamint a rátemethető urna számát a köztemető üzemeltetője határozza meg.

19. § (1) Temetkezési tevékenységet az végezhet, aki megfelel a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 29-34. § és a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet 47-53. § előírásaiban meghatározott feltételeknek.

(2) Temetkezési szolgáltatási tevékenység:

(3) A temetési szolgáltatási tevékenységek teljes körűen vagy önállóan is végezhetők.

(4) Az üzemeltető temetkezési szolgáltatást nem végez.

20. § (1) A köztemetőben végzendő minden munkát – kivéve a hozzátartozók részéről történő sírgondozást, a temetési hely növénnyel történő beültetését és díszítését – az üzemeltetőnek be kell jelenteni.

(2) Munka úgy végezhető, hogy az ne sértse a hozzátartozók és a látogató kegyeleti érzéseit, ne akadályozza az elhunyt elbúcsúztatását. A munkavégzés során a szomszédos temetési hely nem sérülhet, gondoskodni kell arról, hogy eredeti állapota ne változzon. A munka ideje alatt a temetési helyek látogatását nem lehet akadályozni.

(3) Sírok kiásását, betemetését és az ezzel járó egyéb munkákat csak a temetéssel megbízott temetkezési vállalkozó végezhet, egyeztetve a köztemető üzemeltetőjével.

(4) A köztemetőben szakipari munkát végző vállalkozók kötelesek a köztemető üzemeletetőjének a munkák során felmerült költségeket megtéríteni.

21. § (1) A köztemető üzemeltetője a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 18. §-ában és a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendelet 41. § (1) és 45. § (3) bekezdéseinek megfelelően – a kegyeleti jogok gyakorlása céljából – a temetési helyekről nyilvántartásokat vezet. A sírboltokról szóló nyilvántartás vezetésére a sírbolt könyv, az egyéb temetési helyek nyilvántartására a nyilvántartó könyv szolgál.

(2) A nyilvántartó könyv a következő adatokat tartalmazza: folyószám, a temetés (urnaelhelyezés, vagy a hamvak szétszórásának) napja, az elhalt családi neve és utóneve, születési családi és utóneve, születési ideje, anyja neve, legutolsó lakhelyének címe, az elhalálozás időpontja, a sírhelytábla, sírhelysor, temetési hely száma, valamint az eltemettető, illetve a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy neve, lakcíme és a síremlékre vonatkozó bejegyzések.

(3) A köztemetői nyilvántartásokba a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvényben és a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben meghatározott személyek betekinthet(nek), részükre a köztemető üzemeltetője ingyenesen adatszolgáltatást köteles nyújtani és felvilágosítást adni.

(4) A köztemetői nyilvántartásokat a köztemető fennállásáig meg kell őrizni. Azt követően azokat át kell adni a területileg illetékes levéltárnak.

(5) A köztemető üzemeltetője köteles gondoskodni a nyilvántartó könyvbe, illetve a sírbolt könyvbe bejegyzett személyes adatok biztonságáról.

22. § Hatályát veszti a temetőről és a temetkezésről szóló 5/2005. (II.16.) önkormányzati rendelet.

23. § Ez a rendelet 2023. március 10-én lép hatályba.