Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő -testületének 9/2013(V.28.)önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól

Hatályos: 2014. 09. 01- 2019. 01. 29

Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő -testületének 9/2013(V.28.)önkormányzati rendelete

Az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól

2014.09.01.

Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-a szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Mezőcsát Város Önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra,

b) pénzügyi eszközökre,

c) vagyoni értékű jogokra,

d) értékpapírokra,

e) az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre.

2. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon:

a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, amelynek elemeit az 1. melléklet tartalmazza.

b) az Önkormányzat tulajdonában lévő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a Képviselő-testület nem jelöl meg.

(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, amelynek elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Üzleti vagyon, amelynek elemeit a 3. melléklet rögzíti.

A rendelkezési jog gyakorlása

3. § (1) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról – ideértve a vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását is – a Képviselő-testület rendelkezik. A döntésekhez minősített többség szükséges.

(2) A Településfejlesztési Bizottságot, valamint a Pénzügyi Bizottságot előzetes véleményezési és javaslattételi jog illeti meg a tulajdonosi döntések meghozatalánál.

4. § (1) A Képviselő-testület a vagyon hasznosítása érdekében az Önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre vagy költségvetési szervet alapíthat, továbbá a hasznosítás jogát időlegesen, szerződéssel másnak átengedheti.

5. § (1) Ingatlanok értékesítése esetén – jogszabályokban meghatározott egyéb feltételek mellett – hivatalos értékbecslést kell készíttetni. Az értékbecslés díjával a vételárat meg kell emelni.

(2) 10.000.000.- Ft értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(3) 10.000.000.- Ft értékhatár feletti vagyont hasznosítani – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

6. § (1) Önkormányzati vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása esetén átutalástól eltérő fizetési mód csak a Képviselő-testület ilyen tartalmú döntése esetén lehetséges.

A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjogot az Önkormányzat fenntartja magának.
(2) Részletfizetést vagy fizetési halasztást a Képviselő-testület – rendkívül indokolt esetben, különösen kötelező önkormányzati feladat ellátása érdekében értékesített, hasznosított vagyon esetén – engedélyezhet.

7. § (1) Önkormányzati követelésről egészben vagy részben lemondani csak az alábbi esetekben lehet:

a) csőd- vagy felszámolási eljárás esetén,

b) bíróság által jóváhagyott egyezség keretében,

c) ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg és a követelés további érvényesítésére – igazoltan – nincs lehetőség,

d) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

e) ha a követelés kötelezettje nem lelhető fel, e ez okirattal hitelt érdemlően bizonyítható,

f) önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet részére.

8. §

Vagyonkezelői jog létesítése és átengedése

(1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Mötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1)-(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § (19). pont b) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelők) részére – a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jog létesítése:
a) az Nvtv. 11. § (1) bekezdése alapján kizárólag az ott meghatározott személyekkel – versenyeztetés nélkül – szerződéssel, vagy
b) kivételesen törvényben történő kijelöléssel lehetséges.
(3) Amennyiben nem az Mvt. (13) bekezdése szerinti ingyenes vagyonkezelésbe adás történik, úgy a vagyonkezelési jog értékének meghatározására piaci értéken kerül sor. A vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelői jog ellenértékeként
a) pénzösszeget, vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást kell előírni.

9. § (1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és vagyon hasznait szedni.

b) a vagyont rendeltetésszerűen használni

c) a vagyont fenyegető veszélyekről a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot

d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni.

(2) Vagyonkezelői jogot ingyenes átadni a következő vagyonkezelőnek lehet:

a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek

b) önkormányzati társulásnak

c) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak

d) önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaságnak

(3) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen törvényben meghatározott közfeladatok ellátására adhatja kezelésbe, így különösen köznevelési, szociális, közüzemi feladatok ellátására.

Az Önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő vagyon

10. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei részére a Képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2) Az Önkormányzat költségvetési szervei jogosultak és kötelesek a használatukba adott vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

(3) A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.

(4) Az Önkormányzat költségvetési szervei a használatukban lévő, átmenetileg vagy tartósan kihasználtan ingó és ingatlan vagyontárgyakat az alapfeladataik ellátásának veszélyeztetése nélkül a – Képviselő-testület hozzájárulásával – biztosíthatják.

11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeket érintő közterület – használati engedélyekről, továbbá a közterületeket érintő más hatósági engedélyekhez szükséges tulajdonosi hozzájárulások megadásáról – különösen szolgalmi és vezetékjogok, más közterület-foglalások esetében – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt, mely döntésről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, ingók engedély nélküli, illetve jogtalan birtoklása, használata esetén a tulajdonos nevében és érdekében – a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben – a polgármester jár el, illetve dönt (különösen felszólítások kiküldése, eljárás megindítása a bíróságnál, illetve más szerveknél).

A versenyeztetésre vonatkozó szabályok

12. § (1) E rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben – a vagyon hasznosítása érdekében – versenyeztetés lebonyolítására kerül sor az alábbiak szerint:

Az Önkormányzat
a) a versenyeztetési felhívást a honlapján legalább tizenöt napra közzétesz,
b) a versenyeztetés lebonyolításának rendjét, a részvétel feltételeit és az ott alkalmazott ügymenetet az Önkormányzat a versenyeztetési felhívásban rögzíti.
(2) A versenyeztetési felhívás a vagyonhasznosítás módjától függően különösen a következőket tartalmazza:
- a versenyeztetés helyét, idejét,
- a kikiáltási árat, az induló bérleti vagy használati díjat
- a versenyeztetésen alkalmazott licitösszeg emelésének mértékét,
- a vagyonhasznosítására meghirdetett vagyontárgy adatait,
- a hasznosítás idejét,
- a szerződéskötés helyét,
- a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.
(3) A versenyeztetés szabályai:
a) A versenyeztetést a polgármester – akadályoztatása estén az alpolgármester – (továbbiakban: levezető elnök) vezeti, aki felelős a tárgyalási szabályok megtartásáért.
b) A levezető elnök a tárgyalás megkezdésekor megismétli a megbízás tartalmát, az induló licitet, ellenőrzi, hogy a tárgyaláson az ajánlattevők vagy meghatalmazottaik vannak e jelen. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja a meghatalmazott.
c) A b) pontban foglaltak elvégzése után a levezető elnök közli az ajánlatokat. A licitálást addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a levezető elnök a megajánlott legmagasabb összeget (vételárat, bérleti díjat, használati díjat) háromszor bejelenti és közli, hogy licitet a legmagasabb ajánlatot tevő nyerte el.
d) Ha az induló licitre nem érkezik ajánlat a levezető elnök a versenyeztetést érvénytelennek nyilvánítja.
e) Érvénytelen versenyeztetés után 15 napon belül a versenyeztetési felhívást újból közzé kell tenni, s az eljárást meg kell ismételni az a) – d) pontokban meghatározottak szerint.
f) Ismételten eredménytelen versenyeztetés esetén – jogszabály által kötelezően előírt versenyeztetés kivételével – a vagyon újabb versenyeztetés tartása nélkül hasznosítható, ezt esetben az ellenérték nem lehet kevesebb a kikiáltási árnál, az induló bérleti vagy használati díjnál. Amennyiben jogszabály versenyeztetés tartását teszi kötelezővé, úgy a versenyeztetési felhívást ismételten ki kell írni.
g) A versenyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
- a versenyeztetés helyét, idejét,
- a megjelentek nevét, a megjelenés jogcímét,
- a versenyeztetésre bocsátott vagyontárgy helyét (ingatlan esetén helyrajzi számát),
- az induló licit mértékét,
- a megtett ajánlatokat név és összeg megjelölésével,
- a legmagasabb ajánlatot tevő nevét és a végleges ajánlatot,
- a megjelentek aláírását,
- a jelenléti ívet.
h) Ha a nyertes ajánlattevő a szerződést saját hibájából az eredményhirdetést követő tizenötödik napig nem írja alá, a versenyeztetési felhívás eredménytelenné válik, s ebben az esetben az e) és f) pontok szerint kell eljárni.

A pályázatra vonatkozó szabályok

13. § (1) E rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben – a vagyon hasznosítása érdekében – pályázat lebonyolítására kerül sor.

A pályázati felhívást az Önkormányzat honlapján legalább tizenöt napra közzé kell tenni.
(2) A pályázati felhívásra a 12. § (2), (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen
- a pályázatok bontásának helyét, idejét,
- a kikiáltási árat, induló bérleti vagy használati díjat jelezve, hogy az ez alatti ajánlatok érvénytelenek,
- a hasznosításra meghirdetett vagyontárgy adatait, műszaki állapotát, beépíthetőség esetén a beépítés feltételeit,
- óvadék kikötése esetén annak összegét, valamint az óvadék be- és visszafizetésének, illetve beszámításának rendjét,
- a szerződéskötéssel kapcsolatos határidőt,
- a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.
b) A pályázatok bontását a polgármester (akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy) vezeti, aki felelős a pályázat szabályainak megtartásáért. A bontáson a pályázók vagy meghatalmazottjuk jelen lehetnek. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.
c) A polgármester a pályázatok elbírálása érdekében ellenőrzi, hogy
- a pályázatok beérkezése határidőben történt-e,
- a beérkezett pályázatok a pályázati felhívásnak megfelelnek-e,
- a kikötött óvadék befizetése határidőre megtörtént-e.
d) Az a pályázó jogosult a pályázat elnyerésére, aki a pályázati felhívás feltételeinek megfelelt és a kikötött induló árhoz vagy díjhoz képest a legmagasabb ajánlatot tette. Amennyiben több azonos legmagasabb ajánlat érkezett, akkor az ezen ajánlatot tevő érintetteket tíz napon belüli időpontra meg kell hívni és az elbírálásra a versenyeztetés szabályait kell alkalmazni.
e) Ha a pályázat érvénytelen, a hasznosítás módjáról a Képviselő-testület dönt.

Felajánlott vagyon elfogadása

14. § Ha vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, az a Képviselő-testület elfogadhatja, feltéve, hogy az Önkormányzat képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a Rendelet 2013. június 1. napján lép hatályba.