Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő -testületének 11/2014(VIII.26.)önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 9/2013. (V. 28.) rendelet módosítása
Hatályos: 2019. 01. 30- 2022. 02. 16
Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő -testületének 11/2014(VIII.26.)önkormányzati rendelete
Az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól szóló 9/2013. (V. 28.) rendelet módosítása
2019.01.30.
1. § A rendelet hatálya kiterjed Mezőcsát Város Önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő
a) ingatlan és ingó vagyonra,
c) vagyoni értékű jogokra,
e) az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre.
2. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon:
a) kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő vagyon, amelynek elemeit az 1. melléklet tartalmazza.
b) az Önkormányzat tulajdonában lévő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyont a Képviselő-testület nem jelöl meg.
(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, amelynek elemeit a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Üzleti vagyon, amelynek elemeit a 3. melléklet rögzíti.
A rendelkezési jog gyakorlása
3. § (1) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról – ideértve a vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását is – a Képviselő-testület rendelkezik. A döntésekhez minősített többség szükséges.
(2) A Településfejlesztési Bizottságot, valamint a Pénzügyi Bizottságot előzetes véleményezési és javaslattételi jog illeti meg a tulajdonosi döntések meghozatalánál.
4. § (1) A Képviselő-testület a vagyon hasznosítása érdekében az Önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre vagy költségvetési szervet alapíthat, továbbá a hasznosítás jogát időlegesen, szerződéssel másnak átengedheti.
5. § (1) Ingatlanok értékesítése esetén – jogszabályokban meghatározott egyéb feltételek mellett – hivatalos értékbecslést kell készíttetni. Az értékbecslés díjával a vételárat meg kell emelni.
(2) 10.000.000.- Ft értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(3) 10.000.000.- Ft értékhatár feletti vagyont hasznosítani – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
6. § (1) Önkormányzati vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása esetén átutalástól eltérő fizetési mód csak a Képviselő-testület ilyen tartalmú döntése esetén lehetséges.
A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjogot az Önkormányzat fenntartja magának.
(2) Részletfizetést vagy fizetési halasztást a Képviselő-testület – rendkívül indokolt esetben, különösen kötelező önkormányzati feladat ellátása érdekében értékesített, hasznosított vagyon esetén – engedélyezhet.
7. § (1) Önkormányzati követelésről egészben vagy részben lemondani csak az alábbi esetekben lehet:
a) csőd- vagy felszámolási eljárás esetén,
b) bíróság által jóváhagyott egyezség keretében,
c) ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg és a követelés további érvényesítésére – igazoltan – nincs lehetőség,
d) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
e) ha a követelés kötelezettje nem lelhető fel, e ez okirattal hitelt érdemlően bizonyítható,
f) önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet részére.
Vagyonkezelői jog létesítése és átengedése
(1) Az önkormányzati közfeladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonra az Mötv. 109. §-ában és az Nvtv. 11. § (1)-(9) bekezdésében meghatározott szabályok szerint, az Nvtv. 3. § (19). pont b) alpontjában meghatározott szervezetek (vagyonkezelők) részére – a közfeladat egyidejű átadása mellett – vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői jog létesítése:
a.) az Nvtv. 11. § (1) bekezdése alapján kizárólag az ott meghatározott személyekkel – versenyeztetés nélkül – szerződéssel, vagy
b.) kivételesen törvényben történő kijelöléssel lehetséges.
(3) Amennyiben nem az Mvt. (13) bekezdése szerinti ingyenes vagyonkezelésbe adás történik, úgy a vagyonkezelési jog értékének meghatározására piaci értéken kerül sor. A vagyonkezelési szerződésben a vagyonkezelői jog ellenértékeként
a) pénzösszeget, vagy
b) pénzben kifejezett értékű tevékenységet vagy más ellenszolgáltatást kell előírni.
(1) A vagyonkezelő, mint a vagyonkezelési jog jogosultja köteles a vagyonkezelési jog gyakorlása során betartani a következőket:
a) a vagyonkezelésbe vett vagyont a rendes gazdálkodás szabályainak megfelelően, elvárható gondossággal birtokolni, használni és vagyon hasznait szedni.
b) a vagyont rendeltetésszerűen használni
c) a vagyont fenyegető veszélyekről a bekövetkezett kárról értesíteni az Önkormányzatot
d) a vagyonkezelési szerződésben meghatározottakat és e rendeletben előírt kötelezettségeket teljesíteni.
(2) Vagyonkezelői jogot ingyenes átadni a következő vagyonkezelőnek lehet:
a) költségvetési szerv vagy önkormányzati intézménynek
b) önkormányzati társulásnak
c) önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságnak
d) önkormányzati tulajdonosi részesedéssel működő gazdasági társaságnak
(3) Az Önkormányzat az
(1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelők részére a vagyont ingyenesen törvényben meghatározott közfeladatok ellátására adhatja kezelésbe, így különösen köznevelési, szociális, közüzemi feladatok ellátására.
Az Önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő vagyon
10. § (1) Az Önkormányzat költségvetési szervei részére a Képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.
(2) Az Önkormányzat költségvetési szervei jogosultak és kötelesek a használatukba adott vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.
(3) A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.
(4) Az Önkormányzat költségvetési szervei a használatukban lévő, átmenetileg vagy tartósan kihasználtan ingó és ingatlan vagyontárgyakat az alapfeladataik ellátásának veszélyeztetése nélkül a – Képviselő-testület hozzájárulásával – biztosíthatják.
11. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeket érintő közterület – használati engedélyekről, továbbá a közterületeket érintő más hatósági engedélyekhez szükséges tulajdonosi hozzájárulások megadásáról – különösen szolgalmi és vezetékjogok, más közterület-foglalások esetében – a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt, mely döntésről a Képviselő-testületet soron következő ülésén tájékoztatja.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, ingók engedély nélküli, illetve jogtalan birtoklása, használata esetén a tulajdonos nevében és érdekében – a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben – a polgármester jár el, illetve dönt (különösen felszólítások kiküldése, eljárás megindítása a bíróságnál, illetve más szerveknél).
A versenyeztetésre vonatkozó szabályok
12. § (1) E rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben – a vagyon hasznosítása érdekében – versenyeztetés lebonyolítására kerül sor az alábbiak szerint:
a) a versenyeztetési felhívást a honlapján legalább tizenöt napra közzétesz,
b) a versenyeztetés lebonyolításának rendjét, a részvétel feltételeit és az ott alkalmazott ügymenetet az Önkormányzat a versenyeztetési felhívásban rögzíti.
(2) A versenyeztetési felhívás a vagyonhasznosítás módjától függően különösen a következőket tartalmazza:
- a versenyeztetés helyét, idejét,
- a kikiáltási árat, az induló bérleti vagy használati díjat
- a versenyeztetésen alkalmazott licitösszeg emelésének mértékét,
- a vagyonhasznosítására meghirdetett vagyontárgy adatait,
- a szerződéskötés helyét,
- a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.
(3) A versenyeztetés szabályai:
a) A versenyeztetést a polgármester – akadályoztatása estén az alpolgármester – (továbbiakban: levezető elnök) vezeti, aki felelős a tárgyalási szabályok megtartásáért.
b) A levezető elnök a tárgyalás megkezdésekor megismétli a megbízás tartalmát, az induló licitet, ellenőrzi, hogy a tárgyaláson az ajánlattevők vagy meghatalmazottaik vannak e jelen. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja a meghatalmazott.
c) A
b) pontban foglaltak elvégzése után a levezető elnök közli az ajánlatokat. A licitálást addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a levezető elnök a megajánlott legmagasabb összeget (vételárat, bérleti díjat, használati díjat) háromszor bejelenti és közli, hogy licitet a legmagasabb ajánlatot tevő nyerte el.
d) Ha az induló licitre nem érkezik ajánlat a levezető elnök a versenyeztetést érvénytelennek nyilvánítja.
e) Érvénytelen versenyeztetés után 15 napon belül a versenyeztetési felhívást újból közzé kell tenni, s az eljárást meg kell ismételni az a) –
d) pontokban meghatározottak szerint.
f) Ismételten eredménytelen versenyeztetés esetén – jogszabály által kötelezően előírt versenyeztetés kivételével – a vagyon újabb versenyeztetés tartása nélkül hasznosítható, ezt esetben az ellenérték nem lehet kevesebb a kikiáltási árnál, az induló bérleti vagy használati díjnál. Amennyiben jogszabály versenyeztetés tartását teszi kötelezővé, úgy a versenyeztetési felhívást ismételten ki kell írni.
g) A versenyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
- a versenyeztetés helyét, idejét,
- a megjelentek nevét, a megjelenés jogcímét,
- a versenyeztetésre bocsátott vagyontárgy helyét (ingatlan esetén helyrajzi számát),
- az induló licit mértékét,
- a megtett ajánlatokat név és összeg megjelölésével,
- a legmagasabb ajánlatot tevő nevét és a végleges ajánlatot,
- a megjelentek aláírását,
h) Ha a nyertes ajánlattevő a szerződést saját hibájából az eredményhirdetést követő tizenötödik napig nem írja alá, a versenyeztetési felhívás eredménytelenné válik, s ebben az esetben az
e) és
f) pontok szerint kell eljárni.
A pályázatra vonatkozó szabályok
13. § (1) E rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben – a vagyon hasznosítása érdekében – pályázat lebonyolítására kerül sor.
A pályázati felhívást az Önkormányzat honlapján legalább tizenöt napra közzé kell tenni.
(2) A pályázati felhívásra a
12. § (2), (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen
- a pályázatok bontásának helyét, idejét,
- a kikiáltási árat, induló bérleti vagy használati díjat jelezve, hogy az ez alatti ajánlatok érvénytelenek,
- a hasznosításra meghirdetett vagyontárgy adatait, műszaki állapotát, beépíthetőség esetén a beépítés feltételeit,
- óvadék kikötése esetén annak összegét, valamint az óvadék be- és visszafizetésének, illetve beszámításának rendjét,
- a szerződéskötéssel kapcsolatos határidőt,
- a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.
b) A pályázatok bontását a polgármester (akadályoztatása esetén az általa kijelölt személy) vezeti, aki felelős a pályázat szabályainak megtartásáért. A bontáson a pályázók vagy meghatalmazottjuk jelen lehetnek. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.
c) A polgármester a pályázatok elbírálása érdekében ellenőrzi, hogy
- a pályázatok beérkezése határidőben történt-e,
- a beérkezett pályázatok a pályázati felhívásnak megfelelnek-e,
- a kikötött óvadék befizetése határidőre megtörtént-e.
d) Az a pályázó jogosult a pályázat elnyerésére, aki a pályázati felhívás feltételeinek megfelelt és a kikötött induló árhoz vagy díjhoz képest a legmagasabb ajánlatot tette. Amennyiben több azonos legmagasabb ajánlat érkezett, akkor az ezen ajánlatot tevő érintetteket tíz napon belüli időpontra meg kell hívni és az elbírálásra a versenyeztetés szabályait kell alkalmazni.
e) Ha a pályázat érvénytelen, a hasznosítás módjáról a Képviselő-testület dönt.
Felajánlott vagyon elfogadása
14. § Ha vagyonról az Önkormányzat javára lemondtak, az a Képviselő-testület elfogadhatja, feltéve, hogy az Önkormányzat képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
15. § (1) Ez a Rendelet 2013. június 1. napján lép hatályba.