Mezőcsát Város Önkormányzat                                      

Képviselő-testületének

16/2014. (XI.25.) önkormányzati Rendelete

Mezőcsát Város Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Mezőcsát város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján szervezetére és működésének szabályairól az alábbi rendeletet (továbbiakban: R.) alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§ (1) Az Önkormányzat hivatalos elnevezése: Mezőcsát Város Önkormányzata (a továbbiakban Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3450 Mezőcsát, Hősök-tere 1.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: megegyezik a település közigazgatási területével.

2. § Mezőcsát Város  Önkormányzata önállóan szabályozza, egyedi ügyekben szabadon igazgatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket, melynek során demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.

3. § Mezőcsát Város Önkormányzata jelképeit külön rendelet szabályozza.

4. § A helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozásának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

5. § Mezőcsát Város Önkormányzat tevékenységéhez kapcsolódó feladatainak felsorolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐTESTÜLET

6. §  (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 9 fő a következők szerint:

• 8 fő választott képviselő
• polgármester

(2) A képviselők névsorát és lakcímét az SzMSz 3. sz. függeléke tartalmazza.

A képviselőtestület feladata és hatásköre

7. § (1)  Az Önkormányzat hatásköreinek átruházásához a Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

(2)  A Képviselő-testülettől a bizottságokra és a polgármesterre átruházott hatáskört a R. 1.sz. melléklete tartalmazza.

(3) A hatáskör gyakorlója a Képviselő-testületnek félévente beszámol.

   (4) A lejárt határidejű határozatok végrehajtásáért felelős a határidő lejártát követő rendes ülésen beszámol a határozat végrehajtásáról.

A képviselő-testület munkaterve

8. § (1) A Képviselő-testület ülései időpontját munkatervében szabályozza, melyet minden év december 31-ig a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti elfogadásra

 (2) A munkaterv elkészítéshez javaslatot kell kérni:

a) a képviselőktől

b) a bizottságoktól

c) a jegyzőtől

d) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől

e) az önkormányzat által alapított intézmény, társaság vezetőitől

(3) A munkaterv tartalmazza:

1. a tervezett testületi ülések időpontjai és napirendjét,
2. a napirendi pontok előadóit,
3. a tanácskozási joggal meghívottakat az egyes napirendekre vonatkozóan,
4. a napirendet véleményező bizottságot,
5. a közmeghallgatás időpontját.

 (4) A képviselő-testület munkatervét közzé kell tenni a Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján és az önkormányzat hivatalos lapjában.

Képviselő-testület ülései

9. § A Képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi ülést és közmeghallgatást tart.

10. § (1)  A Képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 9, munkatervben meghatározott ülést tart. Az ülést a hónap utolsó hetének hétfői munkanapjára 13 órai kezdettel kell összehívni.

 (2) Indokolt esetben a polgármester az (1) bekezdésben foglalt időponton kívüli időpontra is összehívhatja az ülést.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester hívja össze, a települési képviselők egynegyedének, a képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az indítványára. Az indítványban meg kell jelölni az ülés javasolt napirendjét, időpontját, az összehívás szükségességének indokait. Az indítvány a polgármesternél terjeszthető elő. A polgármester a Képviselő-testület rendkívüli ülését 5 napon belüli időpontra hívja össze.

11. § A Képviselő – testület határozatképtelensége esetén ugyanazon napirendi pont tárgyalására a Képviselő-testület ülését 5 napon belüli időpontra ismételten össze kell hívni.

A Képviselő-testület összehívásának rendje

12. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a Jogi –Településfejlesztési Bizottság elnöke  hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) Az ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, napját és kezdési időpontját, a napirendi javaslatot, előadóját.

(3) A meghívó mellékletét képezik az előterjesztések és az önálló indítványok.

(4) A Képviselő-testület ülésén kiosztható előterjesztésre csak sürgősségi indítvány esetén kerülhet sor, a jegyző törvényességi véleményezésével.

13. § (1) A rendes ülésre szóló meghívót és annak mellékleteit az ülés napját megelőzően legalább 4 nappal kell kézbesíteni.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót legalább 24 órával az ülés időpontja előtt kell kézbesíteni.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a lakosságot a polgármester tájékoztatja a meghívónak a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján valamint a település honlapján történő közzétételével, a Csáti Újságban az elfogadott munkaterv megjelentetésével.

14. § A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meghívott

a) a Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egységének vezetője

b) a napirend által érintett szervezet vezetője, az intézményvezető

c) a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselője

d) a nemzetiségi önkormányzat elnöke

e) akinek meghívását a polgármester szükségesnek tartja.

15. § A meghívó és az előterjesztések megküldése a Képviselő-testület és a Bizottságok üléseire papír alapon történik, de írásbeli kérés alapján kerülhetnek elektronikus formában e-mail címre történő megküldéssel.

A Képviselő-testület üléseinek vezetése

16. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, akinek ülésvezetői feladatai a következők:

a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,

b) a határozatképesség megállapítása és annak folyamatos figyelemmel kísérése, a képviselő-testület üléséről távolmaradó képviselők előzetes bejelentéséről tájékoztatás,

(c) 2 fő hitelesítő személyének kijelölése, jegyzőkönyvvezető személyének kijelölése,

d) napirendi javaslat előterjesztése,

e) az ülés vezetése, a szó megadása, az ülés rendjének biztosítása

f) rendzavarás esetén az ülés félbeszakítása

g) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására, napirendek összevont tárgyalására,

h) a vita összefoglalása

i) szavazás elrendelése, a szavazás számszerű eredményének megállapítása.

(2) A tanácskozás rendjének fenntartása a levezető elnök feladata. Az elnök figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ, méltatlan magatartást tanúsít. Ismételt rendzavarás esetén a szót megvonhatja.

17. § (1) Az ülés napirendjéről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2) A napirend sorrendje

a) sürgősséggel tárgyalandó indítvány

b) munkatervben szereplő napirendek

c) rendelet-tervezet

d) személyi kérdések

e) más napirendek

f) kérdések, bejelentések, tájékoztatók, beszámolók.

 (3) A napirendi pont előterjesztője polgármester, alpolgármester, képviselő, jegyző, illetve a Képviselő-testület által felkért személy lehet.

Előterjesztés

18. § (1)  Előterjesztésnek minősül a polgármester, az alpolgármester, a képviselő, a Képviselő-testület Bizottsága és a jegyző által tárgyalásra javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló, tájékoztató, bejelentés.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztés tartalmazza:

a) a tárgy pontos meghatározását, a meghozandó döntés indokainak bemutatását, az előkészítésben résztvevők megnevezését,

b) a tárgykört rendező jogszabályokat, tényeket, adatokat,

c) határozati javaslatot, amely tartalmazza az egyértelműen megfogalmazott rendelkező részt, az alternatív döntésre előterjesztett szakértői javaslatokat, a végrehajtásért felelős szerv, vagy személy megnevezését, a határidők megjelölésével.

19. § (1) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztés összeállításáért az előterjesztő a felelős. Az előterjesztő az előkészítés során megismeri és figyelembe veszi a napirendi témájában érintett szerv, a lakosság véleményét, javaslatát.

2. Előterjesztés a sürgősségi indítvány kivételével csak az érintett bizottságok véleményének ismeretében tűzhető napirend

20. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában az előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselő-testület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről. Ha nem ismeri el a sürgősséget, az előterjesztést a következő ülés napirendi javaslataként kell kezelni.

(3) A sürgősségi indítványt írásban a polgármesternél kell benyújtani a napirend megállapítását megelőzően, a sürgősség tényének indokolásával.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a bizottság

d) a képviselő

e) a jegyző.

Kérdés, interpelláció

21. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.

(3) A kérdésre a képviselő-testület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték.

(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet

a) a polgármesterhez,

b) az alpolgármesterhez,

c) a bizottság elnökéhez,

d) a jegyzőhöz.

(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.

(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselő-testület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselő-testületet tájékoztatni kell.

Vita

22. § (1) Az írásbeli előterjesztést és az önálló indítványt az előterjesztő vita előtt szóban kiegészítheti, módosíthatja.

(2) A vita megkezdése előtt az illetékes szakbizottság elnöke – távollétében képviselő tagja – nyilatkozik az előterjesztésről.

(3) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(4) Az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(5) Felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(6) A vita során az első hozzászólás maximum 5 percig, a második hozzászólás maximum 2 percig tarthat.

(7) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

23. § (1) A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

24. § Módosító javaslatot az ülés előtt írásban, illetve az ülésen szóban lehet előterjeszteni.

A szavazás rendje

25. § (1) A képviselőtestület a napirendi pont vitáját követően a döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

(2) Az ülés elnöke az előterjesztett javaslatokat külön-külön bocsátja szavazásra. A módosító javaslatról való szavazás megelőzi az előterjesztett javaslatról való szavazást. Ha az egymást kizáró javaslatok közül a képviselőtestület az egyik javaslatot elfogadja, a többiről nem kell szavazást elrendelni. A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik

(3) Ha a képviselőtestület két vagy több előterjesztést együtt vitatott meg a határozati javaslatokról külön-külön kell szavazást elrendelni.

26. § (1) A képviselő-testület a döntéseit kézfelemeléssel hozza. A levezető elnök köteles a szavazatokat megszámlálni. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntésről tartózkodók szavaznak.

(2)Az eredmény kihirdetése előtt a nem szavazók figyelmét fel kell hívni a szavazatuk hiányára. A felhívás után nyilatkoznak arról, hogy nem kívánnak szavazni, vagy pótolják az elmaradt szavazást. A nem szavazókat a határozatképesség szempontjából jelen lévő képviselőknek kell tekinteni.

(3)A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, a javaslat ellen szavazók számát, a szavazástól tartózkodók számát és végül a teremben tartózkodó, de a döntéshozatalban részt nem vevők számát.

(4) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslatát a következő rendes ülésre terjesztheti elő.

 (5). Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az ülést vezető elnök köteles a szavazást megismételni.

27. § (1) A Képviselőtestület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor jogszabály azt kötelező jelleggel előírja, és az alábbi esetben:

a) kitüntetés, elismerő oklevél adományozásáról

(2) A titkos szavazást a Jogi és Településfejlesztési Bizottság bonyolítja le, tájékoztatást ad a szavazás lebonyolításáról, a szavazást követően megszámlálja a szavazatokat és a szavazás eredményéről jelentést tesz a Képviselő-testületnek.

(3) A titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők úgy szavaznak, hogy „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozatot jelölnek meg két egymást metsző vonallal.

 (4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) a bizottság jelen lévő tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(5) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

28. § (1) Név szerinti szavazást kell tartani, ha azt

• jogszabály előírja
• a polgármester kezdeményezi
• legalább két képviselő indítványozza

2. Név szerinti szavazás külön név szerinti lista alapján történhet. A levezető elnök ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát. A képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A szavazás eredményét a levezető elnök kihirdeti.

(3) Személyi és ügyrendi kérdésben névszerinti szavazás nem tartható.

(4) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

Jegyzőkönyv

29. § (1) A Képviselő-testület üléséről gyorsírás alapján készül jegyzőkönyv.

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül.

(3) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a jegyző kezeli.

(4) A Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a polgármester , a jegyző és 2 fő képviselő testületi tag  írja alá.

A képviselő-testület döntései

30. § (1) A képviselő-testület a törvényben meghatározott esetben

1.  rendeletet alkot,
2. határozatot hoz,
3. határozathozatal nélkül tudomásul veszi az előterjesztést a tájékoztató anyagok vonatkozásában.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza

a) a testület döntését,

b) a döntés végrehajtásának határidejét

c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,

(3) A képviselő-testület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselő-testület döntéseiről a jegyző betűrendes nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell elküldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

.

31. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a települési képviselő

b) a bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

f) a településen működő kisebbségi önkormányzat

g) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

h) a település önszerveződő közössége.

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselő-testület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet kodifikációját a jegyző végzi..

32. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során elemezni kell a jogszabályi környezetet, a szabályozandó tárgy szerint érintett szervezetek, szakemberek véleményét, a lakosság egyes csoportjainak álláspontját, melynek formája közvélemény-kutatás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.

33. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti képviselő-testület elé.

(2) A rendelet-tervezet általános és részletes indokolással terjeszthető elő. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg.

(4) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

34. § (1) A képviselőtestület rendeleteit, határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatosan kell számozni. A rendelet megjelölése tartalmazza a számát, a kihirdetés dátumát, a határozat megjelölése tartalmazza számát és meghozatalának időpontját.

(2) A rendelet és a normatív határozat a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kerül kihirdetésre. Közzé kell tenni továbbá a rendelet teljes szövegét az Önkormányzat honlapján és terjedelemtől függően a Csáti Újság havi lapban.

Közmeghallgatás

35. § (1) Kötelező közmeghallgatást tartani a munkatervben valamint a Képviselő-testület által esetenként meghatározott egyes napirendek tárgyalása előtt.

 (2) A közmeghallgatás idejének, helyének az állampolgárok tudomására hozása a jegyző feladata. A közmeghallgatás időpontja minden év novemberének első hétfője.

A települési képviselő

36. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselő

a) tevékenyen részt vesz a képviselő-testület és annak a bizottságnak a munkájában, amelynek tagja

b) írásban vagy szóban a polgármesternek, vagy a bizottság elnökének bejelenti, ha a Képviselő-testület, illetve bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van,

c) a vele szemben felmerült összeférhetetlenségi okot az előterjesztés vitájának megkezdése előtt bejelenti,

d) a Képviselő-testület vagy bizottság megbízásából való eljárásáról a következő ülésen beszámol.

(4) A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjáról és költségtérítéséről külön rendelet rendelkezik.

(5) Ha a bizottság tagja a bizottság üléséről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a bizottság javaslatára a közgyűlés dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E pontban foglalt rendelkezések irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.

(6) A képviselő – a választópolgárokkal való közvetlen és rendszeres kapcsolat-tartása végett – fogadóórát tarthat.

37. § (1) A képviselőt a tisztségviselők, a jegyző, az önkormányzati társaságok és intézmények vezetői, ügyintézői munkaidő alatt kötelesek fogadni.

(2) A képviselő az önkormányzati hivatalos iratokba betekinthet.

38.§ Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor erre irányuló indítvány esetén – a Képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának 15%-os csökkentéséről , melynek időtartama a következő 1 hónap.

A képviselő-testület bizottságai

39. § (1) A Képviselő-testület három  állandó bizottságot működtet .

A Képviselő-testület az alábbi bizottságokat hozza létre:

• Jogi- Településfejlesztési Bizottság                           5 fő
• Pénzügyi Bizottság                                                    5 fő
• Humán Erőforrás Bizottság                                       5 fő

(2) A bizottsági tagok névsorát a 3. sz. függelék tartalmazza.

 (3) A bizottság feladatait és hatásköreit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

40. § (1) A képviselő-testület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

(2) Az ideiglenes bizottság feladatát és működésének időtartamát a Képviselő-testület a bizottság megválasztásakor állapítja meg.

(3) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok megfelelően irányadók. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet.

41. § A bizottság feladatkörébe tartozó ügyekben

1. döntenek

aa) a Képviselő-testület által átruházott hatáskörökben,

ab) önkormányzati rendeletekben a Bizottság részére megállapított hatáskörökben.

2. előkészítik

ba) a szakterületüket érintő önkormányzati koncepciókat,

bb) a feladatkörükbe tartozó testületi előterjesztéseket.

3. véleményezik

ca) a Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések szakterületüket érintő részét

cb) az Önkormányzat éves költségvetésének szakterületüket érintő részét

4. ellenőrzik a Képviselő-testületi és bizottsági döntések végrehajtását,

5. beszámolnak a Képviselő-testületnek a Bizottság tevékenységéről.

6.  ellátja a képviselő-testület által esetenként meghatározott feladatokat.

A bizottsági működés főbb szabályai

42. § (1) A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottság elnöke a meghívót és a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket az ülés előtt legalább 3 nappal megküldi a bizottság tagjainak és a meghívottaknak.

(3) A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, az alpolgármestert, a jegyzőt, valamint a napirend által érintett helyi önszerveződő közösség képviselőjét. A bizottság elnöke a bizottsági ülésre más érdekelteket is meghívhat, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(4) Bármely képviselő, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.

(5) A bizottság köteles a munkatervében szereplő, illetve a Képviselő-testület által meghatározott feladatokat az előírt határidőre elvégezni.

(6) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság által kijelölt tag írja alá.

(7) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselő-testületnek.

(8) A bizottságok ügyviteli feladatainak ellátásáról a jegyző gondoskodik. A bizottságok iratait az ügyiratkezelésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(9) A polgármester és a Képviselő-testület tagjai által tett vagyonnyilatkozatok nyilvántartását és ellenőrzését a Jogi- Településfejlesztési Bizottság látja el.

Polgármester, Alpolgármester, Jegyző

43. § A polgármester megbízatását foglalkoztatási jogviszonyban látja el.

44. § (1) A polgármester feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatban

a) képviseli a képviselő-testületet,

b) előterjeszti a képviselő-testület munkatervét,

c) beszámol az átruházott hatáskör gyakorlásáról,

d) segíti a képviselők munkáját,

e) aláírja a képviselő-testület rendeletét, valamint az ülésről készített jegyzőkönyvet,

f) ellenőrzi a képviselő-testület határozatainak végrehajtását.

(2) A polgármester minden hónap első szerdáján 9.00 órától 12.00 óráig tart fogadóórát.

45. § (1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére saját tagjai közül a polgármester javaslatára társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

46. § (1) A jegyző feladatai a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatban

a) törvényességi szempontból véleményezi az előterjesztéseket,

b) biztosítja a működéssel összefüggő szervezési és ügyviteli feladatok ellátását,

c) gondoskodik a jegyzőkönyv elkészítéséről és a Megyei Kormányhivatalhoz való felterjesztéséről,

d) előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezeteket,

e) aláírja az önkormányzat rendeleteit, gondoskodik a kihirdetésről.

    f)rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a Képviselő-testületet és a Bizottságokat az Önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.

(2) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői felett.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónapi időtartamra – a jegyzői feladatokat megbízott ügyintéző látja el.

Közös Önkormányzati Hivatal

47.§ (1)A Képviselő-testület Közös Önkormányzati Hivatalt hozott létre Hejőpapi, Ároktő és Tiszadorogma települések Képviselő-testületeivel.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal elnevezése: Mezőcsáti Közös Önkormányzati Hivatal

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 3450 Mezőcsát, Hősök tere 1.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti felépítéséről, munkarendjéről, ügyfélfogadási rendjéről annak Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

 (5) A Közös Önkormányzati Hivatal ügyfélfogadás rendje:

a) hétfő:  8.00–12.00 óráig

b) szerda 8.00–17.00 óráig

c) péntek 8.00–12.00 óráig

                                                        Nemzetiségi Önkormányzat

48.§. (1) Az Önkormányzat a területén megalakult Nemzetiségi Önkormányzat részére a

1. a működéshez szükséges helyiséget biztosítja
2. vállalja az ügyviteli feladatokkal járó költségek viselését.

 Az Önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

 49.§.Az Önkormányzat hivatalos külföldi kapcsolatot tart fenn Németországban Leinelfelde-Worbis települések Önkormányzatával.

Záró rendelkezés

50. § (1) Jelen rendelet 2014. december 1. napjával lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Mezőcsát Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló többször módosított 5/2011. (III. 28.) Rendelete.