Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő -testületének 10/2018(V.29.)önkormányzati rendelete
Mezőcsát Város településképének védelméről
Hatályos: 2023. 08. 15Mezőcsát Város Önkormányzat Képviselő -testületének 10/2018(V.29.)önkormányzati rendelete
Mezőcsát Város településképének védelméről
Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védeleméért felelősminiszter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet 29/A. § (1)-(2) bekezdésében előírt partnerségi egyeztetésben a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 5/2017. (II. 28.) önkormányzati rendeletben meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Mezőcsát Város épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó legfeljebb 11 m2 méretű reklám.
2. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor
3. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
5. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.
6. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
A helyi védelem
A helyi védelem célja
3. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
A helyi védelem fajtái
4. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra,
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.
(3) Az önkormányzat helyi természetvédelmi terület és helyi egyedi természeti értékvédelem alá helyezte az e rendelet 2. mellékletében meghatározott területet és értékeket.
(4) Az önkormányzat helyi építészeti örökségvédelmi területi védelem alá helyezte az e rendelet 3. mellékletében meghatározott területet.
(5) Az önkormányzat helyi védelem alá helyezte az e rendelet 4. mellékletben meghatározott helyi építészeti örökség védelmének egyedi létesítményeit.
A helyi védetté nyilvánítás, valamint megszüntetés szabályai
5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(6) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
6. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Mezőcsát Város Önkormányzat helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe bronz.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Mezőcsát Város Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe bronz. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
7. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
8. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.
(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.
10. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő-testület állapítja meg.
(4) A tulajdonos szociális helyzetére hivatkozva a védett épület állagának megóvásához, megtartásához anyag- és eszköz biztosítást kérhet az önkormányzattól.
(5) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:
a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,
b) a karbantartással és az építéssel összefüggő előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.
c) a tényleges munka szabályszerűen kerül elvégzésre.
A helyi védelem településképi követelményei
A helyi védelem alatt álló területre vonatkozó területi építészeti követelmények
11. § Helyi természetvédelmi terület védelem alatt álló természeti értékeket meg kell őrizni, rendszeres gondozásuk, fenntartásuk kertépítészeti terv, dendrológiai szakvélemény előírásai alapján szakértő közreműködésével lehetséges. Gondozásuk a tulajdonos, illetve a kezelő kötelessége.
12. § (1) A jelen rendelet 3. mellékletét képező helyi építészeti örökségvédelmi területen csak telekösszevonással járó telekalakítás engedélyezhető.
(2) A jelen rendelet 3. mellékletét képező helyi építészeti örökségvédelmi terület közterületein
- a védett közterületeken - az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) A mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgy-együttest alkossanak, egyedi tervezésű, időtálló kivitelű legyen.
b) A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedjen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal, a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését kerülni kell.
c) A védett közterületre kihelyezett tárgy-együttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, cégérek arculatterve is.
d) A védett közterület alakítására tervet kell készíteni.
A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épületek, építmények, objektumok, létesítmények esetében bármilyen külső változtatást érintő tevékenység, építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés csak e rendelet szerinti településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatását követően kerülhet sor.
(2) Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk stb.
(3) A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell.
(4) A helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület homlokzatán hirdetőberendezés nem helyezhető el.
(5) A helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület telkének utcai kerítése lehetőleg természetes anyagból (fa vagy sövény) készüljön, illetve igényes kialakítású, áttört fémkerítés lehet.
14. § Helyi építészeti örökségvédelem alatt álló épület, építmény, objektum bontására csak a védettség az 5. § (5) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
A településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményei
A településképi szempontból meghatározó területek
15. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki az 1.melléklet szerint Mezőcsát Város teljes közigazgatási területét:
a) a belterület „kisvárosias” településközpont városrész,
b) a belterület „falusias lakóterület” városrész,
c) a külterület „üdülőterület” településrész,
d) a belterület „gazdasági terület” településrész,
e) a külterület „kertes mezőgazdasági területek” településrész,
f) az „egyéb külterület” településrész.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
16. § A településképi szempontból meghatározó területeken az alábbi előírások tartandók be:
a) Településszerkezet, telekstruktúra a jelen rendelet 3. mellékletét képező helyi építészeti örökségvédelmi területen csak telekösszevonással járó telekalakítás engedélyezhető.
b) A fő- és mellékfunkció beépítés telepítési módja:
ba) A „falusias lakóterület” városrész területén és a „kisvárosias településközpont”, valamint az „üdülőterület” városrész területén az utcaképet meghatározó épület az építési vonalon helyezendő el. Kialakult állapot esetén az építési vonal helyét az utcakép alapján a beépítésre jellemző előkert szerint kell megállapítani, de legfeljebb a szomszédos 2-2 ingatlanon kialakult előkert méretének átlagától 0,5 m-t meghaladó mértékben eltérően.
bb) A „kisvárosias településközpont” településrész területén belül a garázsokat egységes építészeti kialakítás mellett csoportosan kell elhelyezni.
bc) Az „üdülőterület” településrész területén elhelyezésre kerülő rendeltetések egy épülettömegben helyezendők el.
A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) A településképi szempontból meghatározó belterületi területrészeken a településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
(2) A „falusias lakóterület városrész” területén építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) A lakóépületek magastetős (35-45 fok) kialakítással építhetők.
b) A lakóépületek tetőhéjalás anyaga és színezése a természetes tetőfedő anyagok színei és a hagyományos földszínek, azaz a piros, a vörös és a barna, valamint az antracitszürke színek és ezek árnyalatai lehetnek.
c) Tetőfedésre hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, illetve nagyelemes fémlemez nem alkalmazható.
d) Az épületek külső megjelenésében nem alkalmazhatók a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek.
e) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
f) A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
g) Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
h) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak és az ingatlanok kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
i) Az utcafronti kerítés kialakításának szabályai az alábbiak:
ia) A falusias településrész területén az építési telek utcai kerítése áttört szerkezetűként alakítható ki. Az utcára teljesen zárt (áttörés nélküli) kerítés nem építhető, a városkép biztosítása érdekében. Az utcai kerítésnél zárt kerítést csak élőzöld sövénykerítés is telepíthető.
ib) A kerítés anyagaként a település területén elsősorban fa, kő, tégla és fém - a fémlemezkerítés kivételével – használható.
ic) Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók.
(3) A „kisvárosias településközpont” városrész területén építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) Az épületeket magas (35-45 fok) tetős nyereg, illetve kombinált tetőforma kialakításával építhetők, kivéve a meglévő lapostetős épületek bővítése esetén.
b) Lapostetős, illetve alacsonyhajlásszögű épület intézmény funkció esetén alakítható ki.
c) Az utcafronti kerítés kialakításának szabályai az alábbiak:
ca) A kisvárosias településközpont városrész területén az építési telek utcai kerítése áttört szerkezetűként alakítható ki. Az utcára teljesen zárt (áttörés nélküli) kerítés nem építhető, a városkép biztosítása érdekében. Az utcai kerítésnél zárt kerítést csak élőzöld sövénykerítés is telepíthető.
cb) Kerítés anyagaként a település területén elsősorban fa, kő, tégla és fém - a fémlemezkerítés kivételével – használható.
cc) Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók.
(4) A közterületen elhelyezhető építményekkel, létesítményekkel szembeni elvárások:
a) A közterületi árusítópavilon a faluképbe illően létesíthető.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek (buszmegállók) a település teljes területén egységes kialakítással, hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) felhasználásával létesíthetők.
(5) A közlekedési célú közterületek kialakításának szabályai:
a) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakítandók ki.
b) Amennyiben bármelyik közterületen burkolat bontásra kerül sor, a burkolat helyreállításának minden esetben a burkolatszéltől számított legalább 1,5 m távolságig kell megtörténnie, kivéve a kiselemes, illetve járdaburkolat esetén.
c) A közterületi kocsibehajtók számára kiépítésre kerülő vízátereszek min. 40 cm belső átmérővel alakítandók ki.
d) Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthető (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb.
e) Közterületen elhelyezett, a parkolás, megállás megakadályozására szolgáló kő-, illetve szikladarab, növénnyel beültetett vagy betonnal kiöntött autógumi, vagy a közlekedést bármilyen módon akadályozó természetes vagy mesterséges anyagú, terepből kiálló tárgy elhelyezése tilos.
(6) A zöldfelület kialakításának szabályai:
a) A közutak építési területén és a mezőgazdasági célú külterületi feltáró utak mentén út menti fasorokat kell telepíteni, fás zöldsávokat kell létesíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.
b)1 Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos, jellemzően az e rendelet 7. mellékletében szereplő „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fajok telepítendők, az e rendelet 8. melléklet.
„Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok kizárásával.
(7) Egyéb műszaki berendezésekkel szembeni elvárások:
a) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
b) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.
c) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető, kivéve műszaki szükségszerűség, amely esetben takartan - az épülettel szerves egységet képező módon - helyezhetők el.
d) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) nem helyezhető el.
e) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el, kivéve műszaki szükségszerűség, illetve amennyiben közműüzemeltetői előírások azt teszik kötelezővé.
f) Klímaberendezés kültéri egysége, valamint műholdvevő, illetve egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
g) Előkert nélküli telken elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve elhelyezhető.
18. §2 (1) Az e rendelet 1. mellékletlében meghatározott külterületi területrészeken építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető.
(2) Az üdülőterületeken építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) A területen létesített hétvégi-házas épületek legfeljebb a kialakult állapotnak megfelelő tetőgerinc állású épületek alakíthatók ki, (30-45) fok tetőhajlásszöggel.
b) Magas növésű kultúrnövény nem termeszthető. A fásítás legalább 3 db árnyékot adó fa - haszonfa kivételével - ültetése mellett lehetséges. Az üdülőépület elő, oldal és hátsókertjét a homlokzati síktól számított 3 m távolságban füvesítve lehet kialakítani.
c) Az utcafronti kerítés kialakításának szabályai az alábbiak:
ca) Az üdülőterületeken a közterület felőli kerítés acélból nem készülhet, valamint a kerítés tégla vagy terméskő lábazata esetén a festett fuga nem alkalmazható.
cb) Kerítés anyagaként elsősorban fa, kő, tégla és fém - a fémlemezkerítés kivételével – alkalmazható.
cc) Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható, állatfigurák (pl. oroszlán, sárkány stb.) nem használhatók.
(3) A mezőgazdasági területeken építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) Új lakóépület kialakítása, meglévő átalakítása, bővítése csak a tájra jellemző építészeti hagyományok megtartásával létesíthető.
b) A folyóvizek, tavak parti sávja jellemzően zöldfelületként kezelhető és tartható fent.
c) Az épületek tájba illően, természetes anyagból építhetők.
d) Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága, anyaghasználata (cserép, fa, kő, nád, egyéb természetes anyagok) a táj építési hagyományait követve alakítható ki.
e) A lakóépületek 35-45 fokos magastetővel építhetők.
f) Az épületek külső megjelenésében a feltűnő, tájidegen építési elemek, a mesterkélt, rikító színek (pl. kék, lila, rózsaszín) nem alkalmazhatók.
g) A lakóépületek homlokzatain (falburkolat, tető) olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, földfesték, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők.
(4) Tájképvédelem és természetvédelem alatt álló területeken (9. melléklet szerint) építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) Meglévő épületek bővítése, felújítása a pusztai építési hagyományoknak (anyaghasználat: tégla, vályog, kő, fa, vörös vagy antracit színű kerámia cserép, nád, vakolt falfelület, fa homlokzati elemek, fa burkolatok) megfelelően engedélyezhető.
b) Új épület építése tájképvédelmi területen a tájba illesztés fokozott figyelembevételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módokat figyelembe vehető beépítéssel. Új épületek, fedett tároló színek esetén a hagyományos, az a) pont szerinti anyaghasználat mellett korszerű, nagyfesztávú, szerelhető csarnokszerkezeti rendszerek az alábbi megkötéssel építhetők:
ba) A csarnoképületek kis lejtésű (10-30 fokos) oromfalas, vagy dongaívű magastetővel épüljenek, lapostetős tömegalakítás kerülendő;
bb) A csarnoképületek homlokzati és tetőfelületei lehetőleg azonos anyagból és egy azonos színnel készüljenek. Fémlemez fedés esetén (pld. cserepeslemez) nem szükséges a tetők vörös cseréptetőt utánzó kialakítása.
bc) Ajánlott színezés: Kerülendők a túlságosan élénk, rikító (u. n."neon") színek és a bevonat nélküli natúr, tükröződő fémfelületek. Ajánlottak a szürke, szürkészöld, u. n. pezsgőszínű, és olajzöld, törtfehér színű nem fényes, hanem matt anyagok és felületek.
bd) Kerülendő anyagok: bitumenes zsindely, műanyag és azbesztcement hullámpalák.
be) A telepítésnél gondoskodni kell minél több zöldfelület kialakítására és tájhonos fásításra védőfasorokra, sövénytelepítésre.
bf) Kerítésként a gyártott és forgalmazott ipari kerítések növénnyel befuttatva vagy sövénnyel kombinálva alkalmazandók.
c) Tájképvédelmi területen tilos a tájképet kedvezőtlenül befolyásoló épületek, építmények elhelyezése, vagy olyan más beavatkozás, amely a jellegzetes táji arculatot károsítaná.
(5) A zöldfelület kialakításának szabályai:
a) A külterületeken jellemzően csak a 7. mellékletben szereplő településen honos fás szárú növényfaj vagy növényfajok alkalmazandók,
b) a 8. mellékletben szereplő növényfajok ültetése kizárt.
V. Fejezet
Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata
Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
19. § (1) A településképi szempontból meghatározó területen a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
(2) A belterületen, a beépítésre szánt területeken új közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamosenergia ellátási hálózatokat célszerűbb föld alatti elhelyezéssel építeni. Ha a föld alatti elhelyezés nem valósítható meg, akkor egyoldali közös oszlopsoron kell ezeket a villamosenergia szolgáltatást nyújtó és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(3) A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket és a hírközlési hálózatokat közös egyoldali oszlopsorra kell feszíteni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.
(4) A közterületeken a csapadékvíz elvezetést legalább egyoldali árokkal kell kialakítani. A vegyes forgalomra tervezett közterületeken a burkolatot csapadékvíz elvezetésre alkalmas módon kell kialakítani. A „kisvárosias településközpont” városrész főutak menti szakaszain zárt csapadékvíz csatornát kell létesíteni.
Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
20. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak (távközlési magasépítmény, adótorony, magasfeszültségű villamos távvezeték) elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) belterület, a (2) bekezdésben meghatározott területek kivételével,
b) zöldterületen,
c) lakóépülettől 50 méteres távolságon belül,
d)3 védett természetvédelmi terület (e rendelet 9. melléklete szerint),
e)4 Ramsari területek (e rendelet 9. melléklete szerint),
f)5 ökológiai hálózat területe (e rendelet 9. melléklete szerint),
g)6 tájképvédelmi övezet területe (e rendelet 9. melléklete szerint),
h)7 Natura 2000 terület (e rendelet 9. melléklete szerint).
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek:
a) a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével, bővítésével, fejlesztésével,
b) amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben történhet (pl. templomtorony),
c)8 az e rendelet 4. melléklete és 9. melléklete szerinti védelem alatt nem álló mezőgazdasági területen történhet.
(3) A szolgáltatók részére előírt lefedettség biztosításához és az előfizetés ellátásához szükséges infrastruktúra kiépítését elsősorban az (1) és (2) bekezdések alkalmazásával kell biztosítani.
Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál az intézmények cégéreinek, hirdetőtábláinak méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető csak el.
(2) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(3) Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla, cégér vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez, arculata a reklámozott tevékenységre utaló, ahhoz igazodó legyen.
(4) Óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(5) Utasváró építményének oldalain reklámfelület elhelyezhető.
(6) Reklámot elhelyezni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Reklámrendelet) megengedett meghatározott övezetekben csak az utasváró, kioszk, hirdetőoszlop teljes felületén, az információs vagy más célú berendezésen a reklámozás célú felületének 2/3-án lehet.
(7) Közpark területén reklámtáblák nem helyezhetők el.
(8) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) világító kivitel esetén alacsony fényintezításúak lehetnek,
b) nem világító, hanem megvilágított kivitelben készülhetnek,
c) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
d) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
(9) Az Önkormányzat illetékességi területén elhelyezhető reklámhordozók száma a harmincat nem haladhatja meg.
(10) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(11) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb.
(12) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(13) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítás után az e rendelet Településképi bejelentési eljárásának lefolytatását követően helyezhetők el.
(14) Táj- és természetvédelmi területeken önálló reklámtábla, reklámépítmény nem helyezhető el.
22. § (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhető.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt eltérések összesített időtartama egy naptári évben nem haladhatja meg a 12 naptári hetet.
Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
(3) Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(4) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei
24. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész – illetve, amennyiben önkormányzati főépítész folyamatos foglalkoztatására nem kerül sor akkor a polgármester - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) A (3) bekezdés szerinti kötelező szakmai konzultáció esetén építtetőnek vagy meghatalmazottjának a tervezett épület, épületbővítés vázlatterveit be kell mutatnia.
(3) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni, ha:
a) A tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Kormányrendelet (a továbbiakban: egyszerű bejelentés Kormányrendelete) hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) Az e rendelet 3. melléklete szerinti helyi építészeti örökségvédelmi területen és a 4. melléklete szerinti helyi építészeti örökség védelmének egyedi létesítményeit érintő, illetve ezen épületek homlokzati felületképzését és tetőhéjazatát érintő bármely felújítási, homlokzatszínezési, helyreállítási, bővítési, korszerűsítési, bontási vagy az épület jellegét és megjelenését bármilyen módon érintő egyéb munkálatok végzéséhez;
c) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
d) A beépítésre szánt területen az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan beépítéséhez, illetőleg a kialakult ingatlanon jelen előírások szerint megállapított, a meglévő beépítésnél kisebb utcai homlokvonalú építési helyet eredményező beépítéshez a meglévő épület bontási engedélye előtt, továbbá 5,50 m-nél kisebb utcai homlokvonalú építési hely kialakíthatósága esetén az építési engedélyezési eljárást megelőzően a telek beépítésére, az építészeti és településképi követelmények tisztázására vonatkozóan.
e) Az e rendelet 4. melléklete szerinti helyi építészeti örökség védelmének egyedi létesítményeit érintő építési munka során. A főépítészi konzultáció során az alábbiakról is döntést kell hozni:
ea) az épület építéstörténeti kutatását,
eb) az épületben esetleg meglévő üzletek kirakatszelvényeinek, kapuboltozatának megszüntetését vagy visszaállítását,
ec) az épületen található művészeti értékű részletek szakértővel való felújítását,
ed) az épületnek a szakértő által elfogadott kivitelű homlokzati burkolását, színminták szerinti színezését.
f) A temető, a fürdő, illetve a sportpálya területeken építési engedély benyújtása előtt.
g) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
h) közterületen vízáteresz építése, átépítése
i) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
ia) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
ib) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(4) A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha:
a) a település területén, a tulajdonos telkén súlyosan településképet romboló tevékenység történt,
b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonos a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el.
(5) E rendeletben meghatározott illeszkedési szempontok eldöntésével kapcsolatban főépítészi konzultáció kérhető.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezésének szempontjai
25. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során tájékoztatást kell nyújtani az azt kérő számára az érintett telek beépítési lehetőségeiről. Amennyiben az építtető tervet készíttetett vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
(3) Építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) teljesíti-e a helyi védettségű területek, épületek, építmények esetében az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
c) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a településképi rendeletben előírtaknak,
f) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
g) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe
i) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
A településképi véleményezési eljárás
A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
26. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény vagy védett lakóépület építési engedélyezési eljárásakor,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető;
27. § A polgármester a véleményét a 26. § felsorolt esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
27/A. §
A településképi véleményezés szempontjai
28. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi véleményezési eljárás a Kormányrendeletben foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
A településképi véleményezési eljárás szabályai
29. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 5. mellékletében foglalt mintának megfelelően, illetve az önkormányzati honlapról letölthető nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelemhez -a kérelem benyújtásáig- a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre kell feltölteni, melyhez a kérelmező a Polgármesternek hozzáférést biztosít.
A településképi bejelentési eljárás
A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
30. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva, amennyiben a településen van főépítész alkalmazásban.
31. § Településképi bejelentési eljárást meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén kell lefolytatni, amennyiben a meglévő lakórendeltetés megváltoztatása történik, illetve lakórendeltetésre történő változás kerül kialakításra.
32. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
A településképi bejelentési eljárás szabályai
33. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma:
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírások eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
34. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú vagy elektronikusan megküldött bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot az e rendelet 6. melléklete tartalmazza, illetve az önkormányzati honlapról letölthető. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni, illetve elektronikus bejelentés esetén elektronikus dokumentációt kell csatolni.
A településképi kötelezés
A településképi kötelezési eljárás szabályai
35. § (1) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a Polgármester hivatalból, vagy kérelemre végzésben felhívja az ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre.
(2) Az (1) bekezdés szerinti végzésben a jogszabálysértés megszüntetésére, a jogszabálysértés mértékéhez igazodó határidőt kell megállapítani.
(3) A Polgármester kötelezési eljárást folytat le az (1) bekezdés szerinti végzésben meghatározott határidő eredménytelen elteltét követően.
(4) A településképi kötelezésről a Polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.
A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
36. § (1) A Polgármester a 35. § (4) bekezdés szerinti hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírság összege egyedi elbírálás alapján szabható ki, amelynek mértéke 50.000,- forinttól, 1.000.000,- forintig terjedhet.
(3) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
(4) A településképi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
37. § (1) A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
(2) A településképi bírságot az önkormányzat 11734217-15348599-08800000 számú egyéb bevételek beszedési számlaszámra közvetlenül kell befizetni.
Hatályba léptető rendelkezések
38. § A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. függelék a 6. melléklethez a 10/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez a 10/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez9
2. függelék a 6. melléklethez a 10/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez a 10/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez10
3. függelék a 6. melléklethez a 10/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez a 10/2018. (V. 29.) önkormányzati rendelethez11
A 17. § (6) bekezdés b) pontja a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés d) pontja a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés e) pontja a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés f) pontja a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés g) pontja a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdés h) pontja a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdés c) pontja a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 6. melléklet 1. függeléket a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. melléklet 2. függeléket a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. melléklet 3. függeléket a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 5. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. mellékletet a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdése iktatta be.
A 8. mellékletet a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdése iktatta be.
A 9. mellékletet a Mezőcsát Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2023. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdése iktatta be.