Tiszakeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 143.§ (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján a következőket rendeli el: ​

1. Általános rendelkezések

1.§

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Tiszakeszi Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

2. Az önkormányzat székhelye: 3458 Tiszakeszi, Községháza út 46. szám

3. Az önkormányzat honlapjának címe: www.tiszakeszi.hu

4. Az önkormányzat elektronikus levelezési címe: phkeszi@bicomix.hu

5. Az önkormányzat önálló jogi személy.

6. Az önkormányzat illetékességi területe: Tiszakeszi község közigazgatási területe, beleértve a bel- és külterületeket.

7. Az önkormányzat közigazgatási területét az 1. számú függelék tartalmazza.

8. Az önkormányzat telephelye: 3458 Tiszakeszi, Községháza u. 18. (Tiszakeszi Csillagfény Biztos Kezdet Gyerekház) ¹

2.§

1. Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

1. Tiszakeszi címere: Hegyestalpú címerpajzs kék mezejében (címertanilag) jobbra úszó ezüst kecsege.

2. Tiszakeszi zászlaja: Vörös, két fehér sávval (ún. pólyával), s a leírt címerrel.

3. Tiszakeszi Községi Önkormányzat Polgármestere, Jegyzője, valamint Tiszakeszi Község Önkormányzata feliratú – Magyarország címerével ellátott – körbélyegző.

2. Az önkormányzat Polgármesteri Hivatalának hivatalos megnevezése: Tiszakeszi Polgármesteri Hivatal.

3. Tiszakeszi Polgármesteri Hivatal székhelye: 3458 Tiszakeszi, Községháza út 46. szám.

4. A Polgármesteri Hivatal szervezeti tagozódását, feladatait és működésének szabályait a 3. számú függelék tartalmazza, melyet a képviselő-testület határozatban hagy jóvá.

5. A képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét.

6. A Képviselő-testület önálló önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat.   

3.§

1. Az önkormányzat hivatalos lapja a „KESZI ÚJSÁG”, amely alkalmanként jelenik meg.

2. Az önkormányzat hivatalos lapjára térítésmentesen jogosultak:

1. a Polgármesteri Hivatal

2. az önkormányzat intézményei

3. Tiszakeszi Díszpolgárai és kitüntetettjei

4. A Képviselő-testület tagjai

5. Tiszakeszi lakossága, családonként egy példányban

3. Az önkormányzat hivatalos lapjának tartalmaznia kell különösen:

1. tájékoztatást a Képviselő-testület fontosabb döntéseiről

2. közérdekű önkormányzati és közigazgatási információkat

3. a fontosabb társadalmi eseményeket

4. intézményekről szóló tájékozatókat.

4. Az önkormányzat hivatalos lapját évfolyamonként le kell fűzni, és kétévenként be kell köttetni, így biztosítva a település történetének tudományos kutathatóságát.

2. Az önkormányzat feladat- és hatáskörei

4.§

(1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokat az Mötv. és más törvény határozhat meg.

(2) Az önkormányzat az Mötv-ben meghatározott helyben biztosítható feladatok ellátásáról az alábbiak szerint gondoskodik:

a)a település egész területét érintő egészséges ivóvízellátásról: üzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződés útján;

b) az óvodai nevelésről: a Hétszínvirág Óvoda útján;

c) az egészségügyi alapellátásról: egészségügyi ellátást biztosító gazdasági társasággal kötött feladat-ellátási szerződéssel, továbbá közalkalmazotti jogviszonyba kinevezett alkalmazottakkal (védőnők).

d) A szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokról és ellátásokról: önkormányzati társulás útján fenntartott és működtetett intézmény: A Dél-Borsodi Humánszolgáltató Központ és Fejlesztési Iroda útján;

e) A közvilágításról: üzemeltetővel kötött közszolgálati szerződés útján

f) Kulturális szolgáltatások biztosításáról és közművelődési intézmény fenntartásáról: saját fenntartású intézménye a Művelődési Központ és Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér útján.

g) Hulladékgazdálkodásról: üzemeltetővel kötött közszolgáltatási szerződés útján.

(3) A Képviselő-testület gazdasági helyzetének függvényében önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) Gyermekétkeztetés és szociális étkeztetés biztosítása

b) Civil szerveződések támogatása

c) Közösségi és versenysport támogatása

d) Egyházak támogatása

e) Hagyományőrző rendezvények fenntartása

f) Helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása

g) Nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása: Bursa Hungarica támogatás, Arany János Ösztöndíj, intézményi térítési díj támogatás, vis major támogatás;

h) Kompközlekedés biztosítása

i) Helyi piac fenntartása

j) Ravatalozó működtetése

k) Önkormányzati tulajdonú földutak fenntartása

l) Közfoglalkoztatás

(4) Az ellátott feladatok szakfeladatok szerinti besorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(5) Az önkormányzat által ellátott közszolgáltatások, valamint az önként vállalt feladatok tárgyában - a lakosság igényei és az anyagi lehetőségek alapján – az éves költségvetésben – fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalnia a Képviselő-testületnek. 

5.§

(1) A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladat és hatásköröket az Mötv. 42.§-a határozza meg.

(2) A Képviselő-testület a polgármesterre, a jegyzőre, bizottságaira és társulásaira hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörében eljáró szervének, önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen jogorvoslattal a képviselő-testülethez lehet fordulni.

(3) A Képviselő-testület átruházott hatásköreit a 2. számú mellékelt tartalmazza.

3. A Képviselő-testület és szervei

Önkormányzati képviselők

6.§

(1) Az önkormányzat Képviselő-testületének tagjai a polgármester és 6 fő települési önkormányzati képviselő, akik névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

(2) A képviselő az Mötv-ben rögzített jogok és kötelezettségek mellett köteles

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában

b) köteles előzetesen írásban vagy szóban bejelenteni, ha a Képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén a megjelenésben akadályoztatva van

c) kapcsolatot tartani a település polgáraival, illetve a különböző önszerveződő lakossági közösségekkel, helyi civil szervezetekkel.  

Bizottságok

7.§

(1) A Képviselő-testület egyes önkormányzati feladatok ellátására a következő állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi Bizottság 3 taggal

^{b) 2} Humán, Szociális és Sport Bizottság 3 taggal.

(2) A tagokat és a bizottság elnökét a Képviselő-testület választja meg. A tagok névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.

(3) A bizottságot annak elnöke képviseli.

(4) A tagok megválasztása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a bizottság munkájába kerüljenek bevonásra az adott területen tevékenykedő, nagy tapasztalattal és szakértelemmel rendelkező külső résztvevők is.

(5) A képviselő-testület az egyes bizottságok által ellátandó feladatokat a 3. számú melléklet szerint határozza meg.

(6) A bizottság feladata elsősorban a Képviselő-testület munkájának elősegítése. A döntés-előkészítő feladata körében a bizottságok jogosultak:

a) bármely ügyet a képviselő-testület elé terjeszteni

b) az indítványokat a képviselő-testületi ülés előtt megtárgyalni és ezt követően a képviselő-testület elé terjeszteni.

c) külső szakembereket a bizottság munkájába bevonni.

(7) A munkatervben elfogadott napirendi pontok csak – az előterjesztés tárgya szerint illetékes – bizottsági megtárgyalást követően terjeszthetők a képviselő-testület elé.

(8) Az előterjesztés tárgya szerint illetékes bizottság állásfoglalásával kell a képviselő-testület elé terjeszteni a rendeletek elfogadásával, módosításával, hatályon kívül helyezésével kapcsolatos előterjesztéseket.

(9) A Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával kell a Képviselő-testület elé terjeszteni a vagyonrendelet szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozó döntéseket. 

A polgármester, alpolgármester

8.§

^{(1) 3} A polgármester a megbízatását főállásban látja el. A polgármester foglalkoztatási viszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket az Mötv. határozza meg.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a „Tiszakeszi Község Polgármestere” felirat olvasható.

9.§

(1) A polgármester feladatai az Mötv. 67.§-a alapján:

a) A képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a Polgármesteri Hivatalt.

b) A jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Polgármesteri Hivatalnak a feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában.

c) Dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a polgármesteri hivatal ügyintézőjére.

d) A jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására.

e) A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét

f) Gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében

g) Gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az önkormányzati intézményvezetők és a védőnők tekintetében.

(2) A polgármester az (1) bekezdésben meghatározott feladatai ellátása során

a) képviseli az önkormányzatot

b) szervezi és biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését

c) segíti a képviselők munkáját

d) gondoskodik a testület működésének nyilvánosságáról

e) gondoskodik a helyi fórumok szervezéséről

f) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, a helyi civil szervezeteket

g) kapcsolatot tart a felsőbb szintű szervekkel, a megyei közgyűléssel, az országgyűlési képviselőkkel, más település és a szomszédos települések önkormányzataival, a helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a történelmi egyházak vezetőivel.

h) A polgármester az Mötv. 68.§ (2) bekezdése alapján a képviselő-testület határozatképtelensége vagy a határozathozatal hiánya miatt döntést hozhat az Mötv. 42.§-ában nem tartozó minden ügyben, ha azt törvény nem tiltja.

i) A polgármester az Mötv. 68.§ (3) bekezdése alapján két testületi ülés közötti időszakban döntést hozhat az Mötv. 42.§-ában nem tartozó halaszthatatlan önkormányzati ügyekben, ha azt törvény nem tiltja.

j) A polgármester a költségvetési források felhasználásáról az önkormányzati vagyonrendeletben foglaltak szerint dönthet. 

10.§

(1) A képviselő-testület tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester feladatait és munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) A polgármester távolléte, vagy tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester teljes jogkörrel helyettesíti a polgármestert.

(4) Ha a polgármester és az alpolgármesteri tisztségek egyidejűleg nincsenek betöltve, illetve tartósan akadályoztatva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a Képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a Pénzügyi Bizottság elnöke gyakorolja, illetve képviseli az önkormányzatot a Mezőcsáti Többcélú Kistérségi Társulás Társulási ülésein.

A jegyző

11.§

(1) A polgármester, pályázat alapján - a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény alapján – határozatlan időre nevezi ki a jegyzőt.

(2) A jegyző vezeti a Polgármesteri Hivatalt, és ellátja az Mötv. 81.§ (3) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(3) A jegyzőt távolléte esetén teljes jogkörrel az adóigazgatási ügyintéző helyettesíti.

(4) A jegyzői és az adóigazgatási ügyintézői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok ellátásáról az igazgatási ügyintéző gondoskodik. ​

Társulások

12.§

(1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.

(2) A társulás célja és rendeltetése:

a) társult településsel, vagy településekkel együtt közös intézmény fenntartása

b) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése, közös megvalósítása

c) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása

d) a lakosság szélesebb körének a közügyekbe való bevonása

e) a közös érdekképviselet, közös fellépés meghatározott közös érdekű feladatok ellátására.

(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására irányulnak.

1. A képviselő-testület és a bizottságok működése

A képviselő-testület megalakulása

13.§

(1) A Képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondosodik. Az ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig.

(2) Az alakuló ülés első napirendjeként a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatót ad a választás eredményéről. Az alakuló ülésen a polgármester és a települési képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell megválasztani az alpolgármester, dönteni kell a bizottságok létrehozásáról, illetve tagjainak megválasztásáról, a polgármester illetményéről, az alpolgármester és a képviselők tiszteletdíjáról.

(3) A polgármester az alakuló ülésen, de legkésőbb a költségvetés tárgyalásával egyidejűleg gazdasági programot terjeszt a Képviselő-testület elé, amely a Képviselő-testület megbízásának időtartamára a településfejlesztéssel, településüzemeltetéssel, valamint a helyi gazdasági és társadalmi élet segítésével összefüggő főbb célkitűzéseket és feladatokat tartalmazza.

14.§

(1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 8 ülést tart, a hónap utolsó hetében. Az ülések tartásának rendszeres helyszíne a Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme, időpontja 14 óra.

(2) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján működik. A féléves munkaterv a Képviselő-testület által tárgyalásra kerülő főbb napirendeket fogalmazza meg havi bontásban.

(3) A munkaterv javaslatot a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti jóváhagyás céljából a képviselő-testület elé. A fő napirendek csak a munkatervben meghatározott bizottság előzetes véleményének kikérésével terjeszthetők elő.

(4) Az üléseket a polgármester, annak távollétében az alpolgármester hívja össze és vezeti. Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal korábban megkapják. A nagyobb terjedelmű, egyszeri áttekintést igénylő előterjesztések a képviselők részére elektronikus úton is továbbíthatók. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége esetén, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(5) Sürgős, halasztást nem tűrő esetekben a képviselő-testület azonnal összehívható telefonon, szóban, vagy szöveges üzenettel

(6) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

a) képviselőket,

b) jegyzőt,

c) helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

d) napirendi pontok előadóit,

e) intézményvezetőket, az intézményt érintő témájú napirendre,

f) akiket a polgármester meghív.

(7) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához:

- a jegyzőt,

- a bizottságok nem képviselő tagjait,

- a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

- civil szervezetek képviselőit,

- akit a polgármester az ülésre meghívott.

(8) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a kezdeményezés kézhezvételétől számított 3 napon belül a képviselők egynegyedének, illetve a Képviselő-testület bizottságainak a napirendet is tartalmazó indítványára.

Nyilvánosság

15.§

(1) A képviselő-testület, valamint a bizottságok ülései nyilvánosak.

(2) Az ülések időpontját, helyét és napirendjét – a képviselőknek történő megküldés időpontjában – hirdetmény útján közzé kell tenni a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint a település hivatalos honlapján azzal, hogy az ülés napirendi anyagát (zárt ülés kivételével) a Polgármesteri Hivatalban meg lehet tekinteni.

(3) A képviselő testület-, valamint a bizottságainak üléseire a település önszerveződő közösségeinek, helyi civil szervezeteinek képviselőjét a tevékenységi körüket érintő napirend tárgyalásához esetileg, tanácskozási joggal kell meghívni. Az önszerveződő közösségekről, helyi civil szervezetekről a Polgármesteri Hivatal – a bemutatott alapító okiratuk és működési célkitűzéseik alapján – nyilvántartást vezet, melyet a lakosság tájékoztatása érdekében közzétesz a falu honlapján.

(4) Az önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit a tevékenységüket érintő napirendek képviselő-testületi-, és bizottsági tárgyalásához – tanácskozási joggal – meg kell hívni.

(5) A különböző szakmai kamarákat a tevékenységi köröket érintő előterjesztésekről – annak megküldésével – előzetesen tájékoztatni kell.

(6) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek

a) Az önkormányzat által működtetett települési honlapon történő közzététele,

b) a KESZI újságban való megjelentetése.

A Képviselő –testület ülésének menete

16. §

(1) A polgármester az ülés megnyitását követően

a) megállapítja a Képviselő-testület határozatképességét. Határozatképtelenség esetén az ülést elnapolja, s gondoskodik annak azonos napirenddel történő 8 napon belüli újbóli összehívásáról.

b) Javaslatot tesz a jegyzőkönyvvezető és személyére és megszavaztatja azt. ⁴

c) Javaslatot tesz a megvitatásra kerülő napirendekre, a tárgyalás sorrendjére. A képviselő-testület – nyílt szavazással az egyik kéz magasba emelésével – dönt az ülés napirendi pontjainak elfogadásáról.

d) Napirendi pontonként külön-külön megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát. Elsőként a napirendi előadóját illeti meg a szó, aki az előterjesztet írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést tehet.

e) Szavazásra bocsátja a határozati javaslatokat, rendeleteket. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd az eredeti határozati javaslatról.

f) A szavazás az egyik kéz magasba tartásával manuálisan történik.

k) Kihirdeti a szavazás eredményét és az elfogadott határozatokat.

g) az egyebek napirendi pont keretében tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről, különös tekintettel az általa tett intézkedésekről.

(2) A levezető elnök jogai és kötelességei az ülés során:

a) folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet, határozatképtelenség esetén az ülést berekeszti,

b) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát, ehhez megadja a szót

c) az ülésen tanácskozási joggal nem rendelkező résztvevőnek megadja a szót,

d) tárgyalási szünetet rendel el a tanácskozás folyamatát akadályozó körülmény felmerülésekor,

e) az ülést meghatározott időre megszakítja vagy berekeszti,

f) megvonhatja a szót a felszólalótól, amennyiben a felszólalás időtartama a 6 percet, ismételt felszólalás esetén a 3 percet meghaladja,

g) megtagadja a szót a további hozzászólást kérőtől, amennyiben a már feltett kérdésére adott választ a képviselő- testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel elfogadja,

h) indítványozhatja a tárgyalt napirend keretében a vita lezárását a vita 30. percétől, erről a képviselő-testület nyílt szavazással egyszerű szótöbbséggel dönt,

i) soron kívüli felszólalást engedélyezhet,

j) figyelmeztetheti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,

k) figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,

l) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,​

m) figyelmezteti azt a hallgatóságban megjelent állampolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A tájékoztató napirendek felett nem lehet vitát nyitni. Azokat a napirendeket, amelyek tárgyalása elmaradt, fel kell venni a munkaterv szerint soron következő ülés napirendjére. A napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(4) A napirend tárgyalása során és a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben bármely javaslat, vagy indítvány tekintetében törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.

(5) A hozzászólások időbeni korlátozására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szavazással határoz.

(6) A képviselő-testület elhatározhatja, hogy a kiemelkedően fontos ügyeket két fordulóban – előbb az elveket, majd a konkrét döntéstervezetet – tárgyalja meg.

(7) Amennyiben a képviselő az Mötv. 49.§-a szerinti személyes érintettségét nem jelenti be, és a képviselő-testület így nem határoz a döntésből való kizárásáról, és ezt a testületi ülést követő 60 napon belül bárki írásban jelzi, akkor:

a) a döntés hatályban marad, ha azt legalább 4 képviselő megszavazta,

b) a döntést ismételten a testület elé kell terjeszteni megerősítésre, vagy elvetésre, ha a 4 szavazatnál kevesebbel lett elfogadva.

Előterjesztés

17. §

(1) Előterjesztésnek minősül:

a) a határozati javaslat,

b) a rendelettervezet,

c) a beszámoló,

d) a tájékoztató.

(2) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

a) a képviselő-testület bizottságai,

b) a polgármester,

c) a képviselő-testületi tag,

d) a jegyző,

e) az önkormányzati fenntartású intézmény vezetője

f) mindazok, akiket a képviselő-testület előterjesztés elkészítésére kötelez, illetve felkér.

(3) A képviselő-testületi ülésre az önálló napirend írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Az egyéb kiegészítések szóban is előterjeszthetők. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(4) A képviselő-testület féléves munkatervében határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek, kivéve a sürgősségi indítvány által tárgyalt ügyeket. A bizottság a véleményét a testületi ülésen írásban vagy szóban terjesztheti elő.

(5) A sürgősségi indítvány előterjesztésre a képviselő-testületi bizottság elnökei, a polgármester, a képviselők és a jegyző jogosult. Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely a meghívóban nem szerepel vagy az ülés előtt az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalja.

(6) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) a tárgy pontos meghatározását,

b) az előkészítésben résztvevők megnevezését,

c) a döntés-előkészítés során beszerzett véleményeket,

d) az adott tárgykörrel kapcsolatos hatályos jogszabályok pontos felsorolását,

e) utalást azokra a dokumentumokra, döntésekre, szabályzatokra, amelyek az adott előterjesztéshez kapcsolódnak,

f) a korábban hozott kapcsolódó döntéseket – amennyiben a képviselő-testület által már tárgyalt tárgykörben készül előterjesztés,

g) egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot,

h) a hozandó döntés indokainak felsorolását,

i) vagylagos előterjesztés esetén egymástól elkülöníthető megfogalmazásokat, döntési alternatívákat- bemutatva az egyes döntések következményeit, előnyeit, hátrányait,

j) az adott döntés meghozatalának pénzügyi vonzatát és a költségvetésre gyakorolt hatását, az adott költségvetési sor megjelölésével,

k) költség felmerülése esetén, hogy milyen forrásból biztosítható annak fedezete,

l) szükség szerint a felelős és a végrehajtási határidő megjelölését.

(7) A lakosság széles körét érintő kérdésekben – ha az előterjesztés előkészítésére legalább 3 hónap rendelkezésre áll – hatásvizsgálatot kell készíteni a döntések várható következményeiről, amit az előterjesztésben be kell mutatni, be kell számolni a közzétett rendelet- tervezetekre érkezett lakossági jelzésekről és egyéb szervek véleményéről. 

Döntéshozatal

18.§

(1) Minősített többség – a megválasztott települési képviselők több mint a felének szavazata, azaz legalább 4 szavazat – szavazat szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározott esetekben, továbbá:

a) hitelfelvételhez, kötvény kibocsátásához, önkormányzati vagyon elidegenítéséhez,

b) kezességvállaláshoz,

c) az önkormányzat vagyonát 500.000,- Ft-ot meghaladó értékben érintő határozat meghozatalához,

d) kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozásához),

e) helyi népszavazás kiírásához,

f) amit az önkormányzat rendeletében minősített többségű elfogadáshoz köt.

(2) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben az Mötv. ezt lehetővé teszi. A titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezheti, a kezdeményezésről a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. A titkos szavazás arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik, a szavazás számszerű eredményét és a döntést határozat formájában a testületi ülésről készült jegyzőkönyv tartalmazza. Szavazategyenlőség esetén –technikai szünet közbeiktatásával – újabb szavazást kell tartani. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazást a Képviselő-testület következő ülésén lehet megismételni.

(3) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja vagy a képviselő-testület tagjainak több mint fele azt indítványozza. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(4) A névszerinti szavazás során az elnök felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, és a jelenlevő tagok – a nevük felolvasását követően – „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodóm”-mal szavaznak. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(5) Amennyiben az Mötv. szerint az érintett hozzájárulása szükséges a nyílt testületi ülés tartásához – a testületi ülés kezdetéig - az érintettet írásban nyilatkoztatni kell, hogy beleegyezik-e a napirend nyílt ülésen való tárgyalásába.

19.§

(1) A bizottságok üléseiket a képviselő-testület üléseihez igazodóan szükség szerint tartják. A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(2) A bizottsági ülést össze kell hívni:

a) a képviselő-testület döntése alapján,

b) a polgármester indítványára,

c) legalább 2 bizottsági tag kezdeményezésére.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, Melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt az Mötv. kötelezővé teszi, illetve, ha arra lehetőséget biztosít, és az érintett ezt kéri. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

Jegyzőkönyv

20. §

(1) A képviselő-testület üléséről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

a) az első példányt a jegyző kezeli, melyet évente be kell köttetni,

b) a második példányt meg kell küldeni 15 napon belül a B.A.Z. Megyei kormányhivatal vezetőjének.

(2) A testületi ülés nyilvános részét mellékleteivel együtt – a lakosság tájékoztatása érdekében – a település honlapján is közzé kell tenni.

(3) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza:

a) a távolmaradt képviselők nevét,

b) az ülésre esetlegesen késve érkezők nevét és az érkezésük időpontját,

c) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

d) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, a hozzászólások és válaszok lényegét,

e) a határozathozatal módját,

f) a polgármester esetleges intézkedéseit, az elhangzott kérdéseket,

g) az ülés bezárásának időpontját,

h) a nemzetiségi véleményt,

i) dátumot, bélyegzőlenyomatot. ⁵

(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a meghívót,

b) a kiküldött-, és kiosztott anyagokat (előterjesztéseket, beszámolókat, tájékoztatókat)

c) a jelenléti ívet,

d) a névszerinti szavazás jegyzékét,

e) a 17.§ (5) bekezdés szerinti nyilatkozatot,

f) a kihirdetett rendeletet.

21.§

(1) A bizottság üléséről 2 példányban készült jegyzőkönyv, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a nemzetiségi véleményeket tartalmazza.

(2) A jegyzőkönyvet az elnök valamint 1 fő jegyzőkönyv hitelesítő írja alá.

(3) A bizottsági jegyzőkönyvet a 19.§ (1) bekezdés a) – b) pontja szerint kell továbbítani.

5. A képviselő-testület döntései

22. §

(1) A képviselő-testület normatív határozatait külön-külön évente egytől kezdődő folyamatos arab sorszámokkal kell ellátni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza a képviselő-testület megnevezését, a határozat sorszámát az elfogadásának dátumával, valamint a határozat megjelölést a következők szerint:

„Tiszakeszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2013. (III.30.) határozata”.

(3) A határozatnak a megjelölésen kívül tartalmaznia kell:

a) a képviselő testület döntését,

b) a szükséges intézkedéseket

c) a végrehajtásért felelős megnevezését,

d) a végrehajtás határidejét.

(4) A testületi határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet. A határozatokat elfogadásukat dátumával követő 8 munkanapon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(5) Nem minősül normatív határozatnak, így nem kell sorszámozással ellátni az alábbi döntéseket:

a) az ügyrendi kérdésekben hozott döntés (napirend elfogadása, döntés szavazás módjáról, döntés személyes érintettségről),

b) a tájékoztatók-, beszámolók elfogadása.

23. §

(1) Önkormányzati rendelet megalkotását, módosítását és hatályon kívül helyezését kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) a települési képviselők,

c) az önkormányzat bizottságai,

d) a jegyző,

e) erre irányuló népi kezdeményezés.

(2) A kezdeményezést a polgármesterhez kell benyújtani, aki azt az illetékes bizottsággal és a jegyzővel véleményezteti, majd a képviselő-testület elé terjeszti. A rendeletalkotás szükségességében a képviselő-testület állást foglal.

(3) A képviselő-testület megbízhatja bármely bizottságát a rendelettervezet előkészítésével. A rendelettervezetet a jegyző minden esetben véleményezi. A rendelettervezet előkészítésében részt vesznek a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársai.

(4) A rendelet kihirdetéséről és nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetése a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik.

(5) A kihirdetett rendeletet a település honlapján is közzé kell tenni. 

6. A rendelet-tervezetek társadalmi egyeztetése

24.§

(1) A rendelet-tervezetet a Polgármesteri Hivatal társadalmi egyeztetés céljából az önkormányzat honlapján, valamint a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján közzéteszi.

(2) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a phkeszi@bicomix.hu elektronikus levélcímen, továbbá a Polgármesteri Hivatal postai címén (Tiszakeszi, Községháza út 46. sz.). A véleménynyilvánításra nyitva álló határidő nem lehet kevesebb 8 napnál.

(3) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet.

(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani:

a.) a költségvetésről szóló,

b.) a helyi adókról szóló,

c.) a költségvetés végrehajtásáról szóló,

d.) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló

önkormányzati rendelet-tervezetet, valamint

e.) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás magasabb szintű jogszabály rendelkezése miatt szükséges.

(5) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására. ​

7. Közmeghallgatás, lakossági fórumok

25. §

(1) A képviselő-testület közmeghallgatással és lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

(2) Közmeghallgatást a képviselő-testület minden évben egy alkalommal tart.

(3) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadóak.

26. §

(1) A képviselő-testület – szükség szerint – lakossági fórumot szervez:

a) lakosság széles körét érintő, fejlesztési, beruházási kérdésekben,

b) a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra,

c) a közvetlen tájékoztatásra,

d) közérdekű bejelentésre vagy javaslattételre.

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

a) közmeghallgatás,

b) állampolgári közösségek rendezvényei,

c) érdekegyeztető tanácskozás,

d) hatósági közmeghallgatás (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 63. § alapján).

8. Az önkormányzati gazdálkodás

27. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. Megalkotására nézve a vonatkozó jogszabályok az irányadók. A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.

(2) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetését két fordulóban állapítja meg:

a) az első fordulóban a tárgyév kezdete előtt a költségvetési koncepciót határozza meg,

b) a második fordulóban a jegyző által összeállított és a polgármester által előterjesztett költségvetési rendelettervezetet vitatja meg és dönt annak jóváhagyásáról, illetve módosításáról.

28. §

(1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselő-testület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.

(2) A képviselő-testület az Önkormányzat belső ellenőrzését társulási megállapodás alapján foglalkoztatott belső ellenőrrel látja el.

29. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati tulajdon és a vagyongazdálkodás szabályairól külön rendeletet alkot.

(2) Az Önkormányzat vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselő-testület a lakosságot évente egyszer átfogóan tájékoztatja.

9. Záró, vegyes rendelkezések

30. §

(2) Ez a rendelet 2013. június 15. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet a hatálybalépéssel egyidejűleg hatályát veszti Tiszakeszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV.8) önkormányzati rendelet, és az azt módosító 2/2012. (II.15.), 18/2011. (X.14.) önkormányzati rendeletek.

polgármester                                                            jegyző