Tiszakeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25.§ (3), 45.§ (1), 45.§(5)-(6) bekezdései, valamint a 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a Humán Szociális és Sport Bizottság véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. A rendelet célja

1.§ (1) A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében a

község költségvetési teherbíró képességének figyelembevételével meghatározza a pénzben és természetben nyújtható szociális ellátások helyi formáit, igénybevételük szabályait és az ellátásokra való jogosultság feltételeit.

(2) A szociális ellátást az önkormányzat az állampolgároknak önmagukért és családjukért viselt felelősségét is figyelembe véve biztosítja. Ennek érdekében az eljárás során vizsgálja a kérelmezők magatartását, felelősségét a megélhetési nehézségek kialakulásában, illetve a hozzátartozók tartási képességét. 

2. A rendelet hatálya

2.§ A rendelet hatálya kiterjed a Szt. 3.§ (1)-(3) bekezdéseiben, valamint az Szt. 7.§ (1) bekezdésében meghatározott, Tiszakeszi község közigazgatási területén élő személyekre.

3. Eljárási szabályok

3.§ (1) A szociális támogatás iránti kérelmeket és a jövedelemnyilatkozatot a Polgármesteri

Hivatalhoz kell benyújtani, melyek tartalmát a támogatás fajtájához igazodóan a 63/2006.(III.27.) Korm. rendelet mellékletei, valamint e rendelet 1. és 1/A. melléklete határozza meg.

(2) Az egyéb nem havi rendszeres jövedelem igazolására a kérelmező nyilatkozatát kell elfogadni.

(3) A kérelmek elbírálásához a kérelmező lakásán a Polgármesteri Hivatal környezettanulmányt végezhet. Amennyiben a kérelmező az ezzel kapcsolatos együttműködést megtagadja, a kérelmet el kell utasítani.

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, a jogosultsági feltételek fennállását – a közös háztartásban együttélést, a saját háztartáson belüli eltartást, vagyoni és jövedelmi viszonyaikra vonatkozó nyilatkozatokat, a jövedelemmel nem rendelkező nagykorú személy esetében a rokkantságot, fogyatékosságot, munkanélküliséget, az önkormányzattól vagy szociális intézményektől igénybe vett ellátást, közüzemi vállalattal szemben fennálló díjhátralékot – köz -, vagy hitelt érdemlő magánokirattal, illetve a Polgármesteri Hivatal az önkormányzat intézményeinél vezetett nyilvántartások adatainak felhasználásával kell igazolni.

4.§ A rendeletben meghatározott juttatások megállapítására hatáskörrel rendelkezik:

(1) Átruházott hatáskörben az Önkormányzat Humán Szociális és Sport Bizottsága a következő juttatások esetében:

- eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély

4. A rendszeres szociális segélyezettek együttműködésének szabályai

5. § (1) Az Szt. 37/B.§ (1) bekezdés b-c pontjai szerinti rendszeres szociális segélyre jogosult személy (továbbiakban: jogosult) együttműködésre kijelölt szerve a Dél-Borsodi Humánszolgáltató Központ és Fejlesztési Iroda Családsegítő Szolgálata.

(2) A jogosult köteles:

a) a rendszeres szociális segély folyósításáról rendelkezı határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül – nyilvántartásba vétel céljából – a családsegítőnél megjelenni,

b) a távollét, illetve a meg nem jelenés okát hitelt érdemlően igazolni,

c) a családsegítővel kötött megállapodásban foglaltak szerint a számára felajánlott családgondozást igénybe venni,

d) a családsegítő által szervezett beilleszkedést-, képzést- illetve a munkába állást segítő program kidolgozásában együttműködni, a programokon részt venni, a program sikeres végrehajtása érdekében minden tőle elvárhatót megtenni.

(3) A családsegítő a jogosult részére szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva a

következő programokat szervezi:

a) munkavégzésre felkészítő foglalkozás, munkahelykeresést segítő technikák elsajátítása

(egyéni vagy csoportos foglalkozás)

b) alkalmi munkavállalást elősegítő programok

c) képességfejlesztő, életmódformáló, egyéni foglalkozás

d) tanácsadás (jogi, munkaügyi, egészségügyi)

e) szociális helyzet romlásának elkerülését célzó program.

 6.§ (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy:

a) a számára kijelölt munkáltatónál az előírt határidőben nem jelenik meg,

b) az elfogadott munkát a munkaszerződésben rögzített időpontban nem veszi fel vagy nem munkaképes (ittas - bódult) állapotban jelentkezik munkára,

c) a foglalkoztató szerv munkára vonatkozó utasításait nem tartja be,

d) az 5.§ (2) bekezdésében foglaltakat nem tartja be.

5. Eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély

7.§ (1) Eseti jelleggel önkormányzati segély állapítható meg a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szoctv.) 45.§ (4) bekezdésében meghatározott esetekben.

(2) Eseti jelleggel önkormányzati segély ugyanazon család részére hivatalból, vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal, jövedelemre való tekintet nélkül állapítható meg.

(3) A támogatás összege minimum: 10.000,- Ft. Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ez esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni. 

(4) Az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben

a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és

b) a jegyző által készített környezettanulmány, valamint a köztudomású tények alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére a „vis major” segélyt természetben kell megállapítani.

(5) Az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulására igényelt önkormányzati segélyre jogosult az eltemettető, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át.  

(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségeiről az eltemettető nevére kiállított számla eredeti példányát, és a halotti anyakönyvi kivonatot. A temetési számlát a Vhr. 32.§ (2) bekezdésében foglalt adatok feltüntetését követően az eltemettetőnek vissza kell adni.

(8) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül nyújthatja be.

(9) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség az öregségi nyugdíjminimum hatszorosa.”

(10) Ha a temetési költségek viselése az eltemettető, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, ennek igazolására a kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családja jövedelemigazolását, ebben az esetben – kérelemre – a temetés költségét az önkormányzat megelőlegezi, amit 8 hónap alatt kell visszafizetni az önkormányzat pénztárába.

(11) az önkormányzati segély iránti kérelmeket az e rendelet 1. sz. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.

6. Személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások

8.§ (1) Az alapszolgáltatások formái:

 a.) étkeztetés

 b.) házi segítségnyújtás

 c.) családsegítés

7. Étkeztetés

9.§ (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

            a) koruk,

            b) egészségügyi állapotuk,

            c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,

            d) szenvedélybetegségük, vagy

            e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Kor miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte a70. életévét.

(3) Egészségi állapota miatt minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: erősen legyengült, fekvő beteg, stb.

(4) Fogyatékosság, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: testi fogyatékossága, értelmi fogyatékosság, pszichiátriai állapot.

(5) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést, azaz pl.: olyan szenvedélybeteg, ami miatt képtelen az ellátás biztosítására.

(6) Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

10. § (1) Az étkeztetés igénybevételéért térítési díjat kell megállapítani, amit évente felül kell vizsgálni. A Képviselő-testület külön rendeletében határozza meg a fizetendő térítési díjakat, a kedvezmények mértékét.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátás keretében biztosított szolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál az ellátást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmét kell figyelembe venni.

 (3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a polgármester külön eljárás nélkül nyújt ellátást a

rászorulónak, ha annak élete, testi épsége veszélyeztetve van.

11. § (1) Az Önkormányzat az étkeztetési feladatát a Napközi Otthon Konyhájának bevonásával látja el.

           -A Napközi Otthonban igénybe vehető étkezéssel, (helyben fogyasztással, vagy étel elvitellel), valamint

            - az étel házhoz szállításával biztosítja.

(2) Az étkeztetés nyújtás konkrét módjáról a szolgáltatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

8. Házi segítségnyújtás

12.§ (1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Dél-Borsodi Humánszolgáltató Központ és Fejlesztési Iroda intézményi háttérrel látja el az Szt.63. §-ában foglaltak szerint.

(2) A házi segítségnyújtásért térítési díjat kell fizetni. 

9. Családsegítés

13.§ (1) Az Önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Dél-Borsodi Humánszolgáltató Központ és Fejlesztési Iroda Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata által látja el az Szt. 64.§-ában foglaltak szerint.

(2) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

10. Záró rendelkezések

20.§ (1) Ez a rendelet 2014. január 01-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Tiszakeszi Község Önkormányzata Képviselő-testületületének a szociális ellátásokról szóló 8/2011.(IV.12.) önkormányzati rendelet.

K. m. f.

             Sipos Imre                                                                            Kruj Tímea

            Polgármester                                                                               jegyző