1. § A rendelet célja, hogy az Ltv. szabályozásával összhangban – a polgári jog alapelveit szem előtt tartva – megteremtse az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokkal való eredményesebb gazdálkodás feltételeit, a lakások bérbeadásának és elidegenítésének feltételeit, a helyi sajátosságok érvényre juttatásával.

2. § A rendelet hatálya kiterjed Tiszakeszi Községi Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra, és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

3. § A rendelet hatálya alá tartozó lakások és helyiségek tekintetében a tulajdonosi jogokat az önkormányzat képviselő-testülete, a bérlő kijelölési jogokat a polgármester gyakorolja.

4. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások hasznosításáról az Ltv. és e rendelet rendelkezései alapján a tulajdonosi jog gyakorlója dönt.

(2) A lakások hasznosítása történhet:

5. § (1) Tiszakeszi községben a lakásokat szolgálati jelleggel, közérdekű feladat ellátása, szakember ellátottság biztosítása céljából lehet bérbe adni.

(2) Közérdekű feladatok ellátását szolgáló lakások igényjogosultjai: a Tiszakeszi Széchenyi István Általános Iskola, a Tiszakeszi Hétszínvirág Óvoda közalkalmazottai, az önkormányzat alkalmazásában álló közalkalmazottak és köztisztviselők, egészségügyi szolgálat részéről: háziorvos, védőnő, állatorvos.

6. § (1) A lakás csak lakás céljára adható bérbe.

(2) Lakás szolgálati jelleggel 5 évre adható bérbe, melyet a képviselő-testület egy alkalommal változatlan feltételekkel meghosszabbíthat.

(3) A bérleti szerződés megszűnését követő 30 napon belül a volt bérlő köteles a lakást bérbeadó rendelkezésére bocsátani, és a továbbiakban elhelyezéséről saját maga gondoskodni. Abban az esetben, ha a volt bérlő a lakást nem üríti ki, és nem hagyja el, jogcím nélküli lakáshasználóvá válik.

(4) A lakásbérlet feltétele, hogy a bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. E feltétel a szerződésben kerüljön rögzítésre azzal, hogy a bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, és annak időtartamát köteles a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett távolléte alatt, erre hivatkozással felmondani nem lehet.

(5) A lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.

(6) Ha a felek másként nem állapodnak meg, e rendelet hatályba lépése előtt létrejött lakás – és helyiségbérleti szerződés esetén a (2) bekezdés szerinti bérleti szerződés időtartamára vonatkozóan, továbbá a lakáshoz tartozó területek használatára a szerződés megkötésekor hatályban lévő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

7. § (1) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérleti joga nem cserélhető.

(2) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakásba a bérlő házastársán (élettársán), gyermekén (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermekén), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáján, valamint szülőjén (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülőjén) kívül más személyt nem fogadhat be, és a lakást albérletbe nem adhatja.

(3) A lakás bérbeadása iránti kérelmet a munkáltató véleményével ellátva a Polgármesterhez kell benyújtani.

(4) A beérkező kérelmekről a rendelkezésre álló lakások figyelembevételével – a képviselő-testület tájékoztatása mellett - a polgármester dönt.

8. § (1) A bérbeadó a lakást a komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt a bérleti szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérbeadó a lakást újonnan festve adja át a bérlőnek.

(3) Bérbeadó gondoskodik

(4) A bérbeadó a (3) bekezdés szerinti kötelezettségét

(5) A bérlő az igazolt költségének egyösszegben való megtérítését igényelheti a bérbeadótól, ha helyette azonnali beavatkozást igénylő munkát végzett, feltéve hogy a másik félnek méltánytalan megterhelést okoz.

9. § (1) Bérlő a lakbért a szerződésben meghatározott összegben, legkésőbb tárgy hó 15. napjáig köteles bérbeadó részére megfizetni. A villanyáram, víz, szennyvíz, gáz, szemétszállítás díja bérleti díjon felül a bérlőt terheli.

(2) A bérlő és vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésben foglaltaknak megfelelően használják.

(3) Bérlő köteles gondoskodni

(4) Nem terheli a bérlőt a lakás felújítása, ha elemi csapás, vagy a bérlő magatartásától független esemény miatt válik szükségessé.

(5) A bérlő jogosult a lakás átalakítására és korszerűsítésére. E munkák elvégzéséhez azonban a bérbeadó előzetes hozzájárulása és – jogszabályban meghatározott esetekben – az építésügyi hatóság engedélye szüksége.

(6) Az esetleges bérbeszámítást a bérbeadó állapítja meg. A bérlő a bérbeszámítás jogának elismerését a munka befejezésétől számított 6 hónapon belül írásban kérheti a megfelelő számlákkal, költségvetéssel alátámasztva a bérbeadótól. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a beszámítás kérdésében a bérbeadó és a bérlő között vita van, vagy a bérbeadó 15 nap alatt nem nyilatkozik, a bíróságtól lehet kérni a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását.

(7) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Amennyiben a hiba a bérlő magatartásából eredően keletkezik, a javítási munkálatok, illetve azok költsége a bérlőt terhelik.

(8) Szerződés megszűnésekor a bérlő köteles a lakást, a lakás berendezéseit rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban bérbeadónak visszaadni.

10. § (1) E rendelet alapján a szolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati lakások bérleti díja a komfort fokozatához igazodik.

(2) Tiszakeszi község közigazgatási területén a lakbér mértéke:

(3) A lakbér mértékét a képviselő-testület évente felülvizsgálja.

(4) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével lakás használatakor megállapított alaplakbér mértékének megfelelő egyszeres, ezt követően minden eltelt 6. hónap után az alaplakbér egyszeresével emelkedő összegű használati díjat köteles a bérbeadó részére megfizetni.

(5) Amennyiben a jogcím nélküli lakáshasználónak – a vele együttlakóra tekintettel – egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, továbbá a létfenntartásához szükséges mértéken felüli ingó, vagy forgalomképes ingatlan vagyonnal nem rendelkezik, kérésére a használati díj mértékét csökkenteni lehet. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb az alaplakbér kétszeres összegénél.

11. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szállásokat a 4 év alatti gyermekek térítésmentesen használhatják, a 12 év alatti gyermekek a bérleti díjból 50% kedvezményben részesülnek.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt szállásokat a polgármester saját hatáskörében térítésmentesen is kiadhatja.

(4) A bérleti díjakat a Polgármesteri Hivatal házipénztárába kell befizetni.

12. § (1) A bérlő a lakásba más személyt – házastársa (élettársa) gyermeke (örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), jogszerűen befogadott gyermekétől született unokája, valamint szülője (örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülője) kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérleti szerződés megszűnését követően az (1) bekezdésben felsorolt jogcím nélkül visszamaradt személyek az elhelyezésükről saját maguk kötelesek gondoskodni.

13. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokat:

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások vonatkozásában a tulajdonos dönt a lakás értékesítésének feltételeiről.

(3) A lakás vételára szakértővel történő felértékelést követően kerül megállapításra.

14. § (1) Az önkormányzat

(2) Az önkormányzat képviselő-testülete a határidőre benyújtott vételi nyilatkozatok beérkezésétől számított 60 napon belül megküldi a jogosultaknak az adás-vételre vonatkozó szerződéses nyilatkozatot.

(3) A szerződéses nyilatkozatnak tartalmaznia kell:

(4) Ha az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatot elfogadja, az adás-vételi szerződést a (3) pontban körülírt nyilatkozattételtől számított 60 napon belül vele meg kell kötni. Az eladó a szerződéses nyilatkozathoz 60 napig van kötve.

(5) A szerződéskötés előtt a bérlő köteles igazolni, hogy az adott bérleményen lakás-használatbavételi díj tartozása, lakbértartozása vagy egyéb önkormányzati szerv felé, illetve egyéb közüzemi tartozása nincs.

(6) Az elidegenítéssel megbízott szerv az érdekelt kérelmére – indokolt esetben – a nyilatkozattételre és a szerződés megkötésére előírt határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 napra meghosszabbíthatja.

15. § Az elővásárlási joggal érintett, illetve elővásárlási joggal nem érintett lakások eladása esetén a lakás vételárának meghatározására e rendelet 13. §. (3) bekezdése az irányadó.

16. § A lakások elidegenítése a vételárnak egy összegben történő megfizetése, vagy részletfizetés ellenében történhet.

17. § (1) Részletfizetés esetén a vételár 20%-át a szerződés megkötésekor, a vételár hátralékot pedig 15 év alatt, havonta egyenlő részletekben, 8 % kamatfizetés mellett kell megfizetni.

(2) Amennyiben a vevő a törlesztés időtartama alatt többletfizetést teljesít, a többlet befizetése után 10 % engedmény illeti meg.

(3) A vételár hátralék és járulékai erejéig a részletfizetés időtartamára a földhivatali ingatlan nyilvántartásba az önkormányzat javára jelzálogjogot és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni, mely az elidegenítéssel megbízott szerv feladata. Az ingatlan további megterhelése csak lakásfelújítási hitel esetében lehetséges, melyhez a Polgármesteri Hivatal hozzájárulása szükséges.

(4) Az Önkormányzat javára bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom esetén a lakás tulajdonjogát másra átruházni csak a teljes vételár kifizetését követően lehet.

(5) Öröklési, tartási, életjáradéki szerződés és volt házastársak, valamint testvérek közös tulajdonának megszüntetése esetén amennyiben a jogügylet folytán a fizetési kötelezettséget vállaló személyében változás következik be, a tartozás összege a meglévő szerződés szerinti feltételekkel és a Polgármesteri Hivatal hozzájárulásával átvállalható.

18. § (1) A közszolgálati jelleggel bérbe adott önkormányzati tulajdonban lévő lakás elidegenítése a tulajdonos döntése alapján bérlőn kívül harmadik személy részére is lehetséges.

(2) Kizárólag azt a lakást lehet ilyen módon értékesíteni, mely esetben az elővásárlásra jogosult elővásárlási jogával nem kíván élni. Ebben az esetben a jelenlegi bérlő részére ugyanolyan komfortfokozatú lakást köteles biztosítani az önkormányzat.

(3) A lakás vételárának meghatározására szakértővel történő felértékelést követően kerülhet sor.

(4) Megüresedett önkormányzati tulajdonban álló lakást a tulajdonos döntését követően árverés útján lehet értékesíteni.

(5) A lakás alapárát az értékesítéssel megbízott szerv javaslata alapján a tulajdonos állapítja meg, a lakás vételárának meghatározására a szakértő által készített ingatlan értékbecslés az irányadó.

(6) Az árverés lebonyolítását az 1. melléklet tartalmazza.

(7) A lakás esetében a licit kiinduló ára a megállapított helyi forgalmi érték legyen.

19. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 19/2007. (X.31.) önkormányzati rendelet az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről, valamint elidegenítéséről.

20. § Ez a rendelet 2022. március 3-án lép hatályba.