A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 232. § (3) bekezdése szerint a képviselő-testület – a Kormány ajánlásának figyelembevételével – a rendes szabadság kiadására igazgatási szünetet rendelhet el. Az ilyen módon kiadott rendes szabadság azonban nem haladhatja meg a köztisztviselő adott évre megállapított alapszabadságának a háromötödét, vagyis a 15 munkanapot. Az igazgatási szünet ideje alatt a Hivatal valamennyi szervezeti egységében az ügyfélfogadás ügyeleti rend alapján történik.

A Kormány ajánlását a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint a távmunkavégzésről szóló 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet 13. § - 15. §-ok határozzák meg az alábbiak szerint:

az igazgatási szünet időtartama

- nyáron öt egybefüggő naptári hét, amely augusztus 20-át közvetlenül követő vasárnapig tart,

- télen két egybefüggő naptári hét, amely január 1-jét közvetlenül követő vasárnapig tart.

A munkáltató az igazgatási szünet időszakára figyelemmel határozza meg a szabadságolási terv alapján kiadásra kerülő szabadságot.

Az államigazgatási szerv hivatali szervezetének vezetője az igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet és feladatellátást, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást.

Az igazgatási szünettel az európai uniós gyakorlatban, illetőleg a hazai közszolgáltatásban már kialakított szabályozáshoz igazodunk. A jogintézmény alkalmazásával a munkáltató által könnyen áttekinthetővé és racionálisan tervezhetővé válhat a munkavégzés folyamata.

A rendelet hatályát határozza meg.

A 2025. évi igazgatási szünetek időtartamát határozza meg.

Hatálybaléptető, valamint hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.